Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-19 / 42. szám

1984. február 19. • PETŐFI NÉPE • S Dunapatajon boldogok az asszonyok is A dunapataji Űj Élet Tsz-nek és a helybelieknek is jelentős volt az elmúlt esztendő. A község négy­ezernél alig több lakosából korábban több, százan ingáztak; Kalocsán vagy más távolabbi helyeken találtak munkalehetőséget. Mondanom sem kell, hogy az eljárás, a napi több órás utazás nem volt kellemes egyiküknek sem, és a jövedelmükből is lecsípett valamennyit az utazási költség. Mindezt tudták az Űj Élet Tsz vezetői, gondol­kodtak is a megoldáson, míg végül tavaly ősszel bővítették a melléküzemágukat és új ipari üzeme­ket hoztak létre. Csaknem százan találtak munka- alkalmat a felnövekedett melléküzemágban. Béváldi Pál tsz-elnökkel a múlt évi gazdálkodásról beszél­getve arról is érdeklődtem, hogy a közös gazda­ságnak megérte-e a melléküzemágak bővítése? — Bár már régebben elkezdtük volna.... Sok haszna van ennek; A községben lakóknak kényel­mes munkahelyeket teremtettünk, a keresetük nem csökkent, ugyanakkor „megmentjük” őket az uta­zás fáradalmaitól és költségeitől. Másrészt a ház­táji gazdálkodásban is kamatozik, mert az itthon dolgozók többet tudnak termelni a maguk és a kö­zös hasznára, mint azelőtt. Tavaly például a ház­tájiból 15,3 millió forint értékű zöldségfélét, állatot, főként szarvasmarhát és sertést vásároltunk föl. Biztos 'vagyok benne, hogy az idén ez több lesz. És ami mindannyiunknak talán a legfontosabb: nyere­séget hozó új értéket állítanak elő ipari üzemeink. Mielőtt a melléküzemágakról szólnék, talán nem érdektelen képet alkotni erről a gazdaságról úgy is, hogy a legfontosabbat, az alaptevékenységet vá­zoljam. Nos, ha arról hallok, hogy egy gazdaság a. Duna—Tisza közén a tavalyi aszályos évben hektá­ronként 8,3 tonna kukoricát termelt, vagy búzából 5,2 tonnás átlaghozamot ért el, vagy éppen napra­forgóból 2,9 tonnát szállított egy-egy hektárról a magtárba, hát bizony megemelem a kalapom. A du- napatajiak ilyen eredményeket értek el, s ez még nem minden. Az állattenyésztési ágazat is kirukkolt. A húshasznú szarvasmarhatartásé a vezető szerep, tavaly száz hízott állatot értékesítettek, zömmel ex­portra. Sertéstelepükről a rekonstrukció után a múlt évben már 3700 hízót adtak el. Az idén sertésből is, szarvasmarhából is többet akarnak hizlalni, mint ahogyan bárányból is növelik az értékesítést, ter­veik szerint két és fél ezret szeretnének átadni a felvásárlóknak. Több lábon álló gazdaság tehát az Űj Élet Tsz. Ugyanis az alap- és melléktevékenységből összesen 10,4 milliós nyereséget értek el. Az idei terv a mel­léküzemágakban 29 millió forint értékű termék élő­állítása. Ezért mondhatom, hogy az „iparosok” a növekvő bevétellel a biztonságos gazdálkodást, a pénzügyi stabilitást is megteremtik a közös gazda­ságnak. Váradi Gyula, az ipari főágazat vezetője örül is az eredménynek, méginkább a jövőnek. — A korábbi években csak a hetven dolgozót fog­lalkoztató tésztaüzemünk járult hozzá a közös be­■ vételhez — mondja. — Régebben ugyanis működött vasipari részlegünk, de .csak a szövetkezetben adó­dó munkát végezték el. A DUTÉP-pel ötéves szer­ződést kötöttünk, és tizenkét dolgozónk megkezdte A Váradi Jenő — egykori tv-műszerész —- novem­berben alaposan megismerkedett Kecskeméten a kü­lönböző varró és célgépekkel, így már önállóan el tudja hárítani a hibákat. Felvételünkön Dinnyés Sándorné makacskodó gépét próbálja jobb belátás­ra bírni. 81 Erdeiné Nagy Emese műszakvezető elégedetten szemléli Németh Lőrincné egyre szakavatottabb munkáját. a házgyári elemgyártó sablonok felújítását. Ebből az idén nyolcmillió forint árbevételre számítunk. Az új üzemek egymás után alakultak, ősszel kap­csolatot teremtettek a kiskunmajsai Cipőipari Szö­vetkezettel és elvállalták a női cipők aljának az összeállítását. December elsején tizennégyen láttak munkához. Januárban már 20 ezer pár cipőt adtak át partnerüknek, s minőségi kifogás alig akadt. Ha­marosan felsőrész-szabászattal is bővítik a részle­get és a létszámot várhatóan harmincra növelik. Megtudtam, hogy különösen az eddig háztartás­ban dolgozók és az eljárók körében aratott osztat­lan sikert egy új varroda létrehozása. A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárával megállapodva kezdtek a szervezéshez és a munkahely kialakítá­sához. Kecskeméten tizenheten sajátították el a szakmát. Míg>ők ott tanultak, a dunavecsei szövet­kezet építő szakemberei gyorsan hozzáláttak egy korábban más célra használt épület átalakításához. December elején megkezdődhetett a próbatermelés: iskolaköpenyek készítésével „vizsgázott” a varroda. Januárbah már hatezret varrtak, s céljuk, hogy ha­vonta tízezret gyártsanak. — Természetesen nemcsak a mennyiség a fontos — mondja a főágazatvezető. — Eddig a termékeink 96 százaléka volt első osztályú, de ezen még javí­tani szeretnénk. Igen sok segítséget kaptunk és ka­punk is a kecskeméti gyár szakembereitől, akik sű­rűn meglátogatnak bennünket. Bekukkantottunk a^varrodába. Serényen dolgoz­nak az asszonyok a neonnal jól megvilágított te­remben, a varrógépek fölé hajolva. Erdeiné Nagy Emese műszakvezető szavai elégedettségről tanús­kodnak. Ezt a szakmát tanulta Kalocsán, ott szer­zett szakmunkásbizonyítványt. — Csupán egy évig voltam ingázó, azután haza­jöttem és a Petőfi Tsz-ben helyezkedtem el, időköz­ben le is érettségiztem — mondja. — Mikor meg­tudtam, hogy itt, az Űj Életben a szakmámnak megfelelő munkalehetőség kínálkozik, habozás nél­kül jelentkeztem. Novemberben tizenhét társammal én is a kecskeméti gyárban tanultam, és elsajátítot­tuk, amit kell. Ott különösen sokat segített nekünk Pogány Ferencné és' Józan Lukácsné. Itt, az üze­münkben a kollektíva már jól összeszokik és szí­vesen dolgozik. A keresetünkre sem panaszkodunk, három és fél—négy és fél ezer forint között alakul­nak a munkabérek, amihez még prémium is hozzá­jöhet ... — Azelőtt ötkor keltem, most elég, ha hétkor bú­jok ki az ágyból — veszi át a szót a mosolygós Né­meth Lőrincné, aki ugyancsak kalocsai munkahelyet hagyott ott a helybeliért. — Ugyanazt csinálom, mint Kalocsán, de pihentebb vagyok, több idő jut a családomra és a keresetem is nőtt. Bán Lászlóné korábban paprikaszárítással foglal­kozott és három műszakban dolgozott. — A három gyerek mellett ez összehasonlíthatat­lanul kényelmesebb munkakör — mondja. — Szí­vesen tanultam meg Kecskeméten az alapművelete­ket, s bízom abban, hogy fokozatosan jobb és na­gyobb lesz a teljesítményem. Azt mondhatom: na­gyon jó ötlete volt a termelőszövetkezetnek, hogy ezt a varrodát létrehozták; nekünk, az itt dolgozó asszonyoknak különösen nagy öröm. Opauszky László ÉPÜLETFELÚJÍTÁS LAKÓKÖZÖSSÉGBEN Mikor adható kedvezményes hitel? A címbeli kérdés nem véletle­nül fogalmazódott így, s nem úgy például, hogy mikor igé­nyelhető épületfelújításhoz ked­vezményes hitel. Mert igényelni — elvben — bármikor lehet, az odaítélést azonban szigorú ren­delkezések szabályozzák, ame­lyek esetleg elutasítást is ered­ményezhetnek. Például akkor, ha a hatlakásosnál nagyobb épü­let tulajdonosai nem az előírá­soknak megfelelően képezik a kötelező felújítási alapot. Ha a lakóközösség tagjai ezt fizetik, akkor 3 százalékos ka­matra kapnak hitelt, ha a mi­nimális összegnél bármennyivel is többet tartalékolnak a felújí­tásra, akkor 2 százalék lesz a kamat Ha pedig tévedésből, va'gy elhatározott szándékkal en­nél kevesebbet fizetnek, akkor csak 6 százalékos kamatozású kölcsönt kaphatnak. Természe­tesen mindhárom változatnál meg kell, lennie a költségvetés szerinti összég 30 százalékának saját erőből, mert \ csak a fenn­maradó részt hitelezi meg a ta­karékpénztár. A2 éves befizetéseket decem­ber 31-i zárással ellenőrizzük., — Tavaly június óta van ér­vényben az a pénzügyminiszte­ri rendelet, amel? az alábbi táblázatnak megfelelően szabá­lyozza a felújítás céljából külön számlára havonta fizetendő ösz- szeget — mondja Kiss Lászlóné, az OTP csoportvezetője. — Már amennyiben a tulajdonosok a majdani tatarozáshoz kedvez­ményes kamatozású hitelt szán­dékoznak fölvenni. Így történt ez — első alkalom­mal — a közelmúltban is, és rájöttünk, hogy a lakóközösségek ném a rendeletnek megfelelően képezik a felújítási alapot. Ez azzal a hátránnyal járt együtt, hogy az egyik igénylőnek — aki a saját lakását akarta felújítani — nem adhattunk kedvezmé­nyes kölcsönt. Noha ő abban a hiszemben volt —, s a közös > képviselője is —, hogy a befize­tések körül minden rendezett. Nem így áll a helyzet, annak el­lenére, hogy a Petőfi Népe is írt annak idején az új jogsza­bályról, s mi is tájékoztattuk a lakóközösségek képviselőit. Mit tegyenek azok, akik kel­lő ismeret híján nem jól fizet­nek, de a kedvezményes köl­csön érdekében változtatnának? — Először is lakógyűlésen be­széljék meg a teendőket — vá­laszol Pofdán Béláné, a taka­rékpénztár osztályvezető-he­lyettese. — De arra számítsanak, hogy visszamenőleg be kell fi­zetni a szükséges összeget. For­duljanak kérelemmel az OTP- hez, amely azt továbbítja a Pénzügyminisztériumba. Ugyan­is • az ilyen kérvényeket egyedi­leg bírálják, el. Néhány fontos kérdésre azon­ban külön is szeretnék utalni. Vannak házak, amelyeknek épí­tésekor marad pénz. Ezt, ha nem osztják szét, érdemesebb a felú­jítási alapon tartani, miként a fenntartási számla többletét is át lehet utalni. Az új épületek tulajdonosainak a használatba­vételi engedély kiadását 1 követő 90 napon belül kell megnyitniuk a számlát. A fizetendő összeg megállapításakor csak a lakás alapterületét ' kell figyelembe venni — garázs, kamra, közös helyiség nem számit. A rendel­kezéssel kapcsolatban bárkinek szívesen adunk felvilágosítást. Különösen a közös képviselők­nek, hiszen a fejújítási alap ke­zelése — a lakógyűlés döntése után — elsősorban az ő felelős­ségük. Váczl Tamás Az épület kora Lift nélkül Liftes 15 évnél kevesebb 2 forint/m­3 forint/m2 15 évnél több 3 forint/m2 4 forint/m2 • Ezt az elakadt KM-Tátrát a kiskunmajsai Jonathán Ter­melőszövetkezet erőgépe men­tette ki a hófúvásból. • A Volántól bérelt Tátrát menti a kecskeméti üzemmér­nökség gépjárműve. • Egy bátor ember, aki kerékpárral indult munkába. • A gabonaipar gépkocsija Kiskunfélegyháza és Soltvadkert között akadt el. a kecskémét üzemmérnökség S Rónai János, vezetője forró teát oszt a dolgozóknak. • Nemcsak a hó, a homokfúvás is sok helyütt nehezítette az üzemigazgatóságok munkáját. 9 Antal József, a solti üzemmérnökség dolgozo ja — aki 30 órát dolgozott egyfolytában a: 539-es út tisztítására indult. • Elakadt áz operatív hely­színi irányítás Nysa-kocsija is. Akik tolták: Kiss Géza, a megyei koordinációs üzem- mérüökség mérnöke és főmér­nöke, Pogány Károly. (Fent.) • Most jeget nyesett ez a Közúti Építő Vállalattól bé­relt földnyeső gép. (Méhesi Éva és Straszer András felvételei) / Helytállás hóban-viharban

Next

/
Thumbnails
Contents