Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-18 / 41. szám

1984. február 18. • PETŐFI NÉPE • 3 MI LESZ A VOLT JÁRÁSI HIVATALOK VAGYONÁNAK SORSA? Körültekintő felhasználás Köztudott, hogy 1984. január elsejével megszűntek a já­rások, s ezzel megteremtődött a lehetősége annak, hogy a községek önállóbbak legyenek, hogy növekedjék önkormány­zati szerepük. Azt viszont még kevesen tudják, hogy mi lett, mi lesz a volt járási hivatalok vagyonának sorsa. Az illeté­kes tanácsi szervektől az alábbi tájékoztatást kaptuk ezzel kapcsolatban. Baján például az a legcélsze­rűbb, ha a József Attila Műve­lődési Központot, valamint a Bányai Júlia Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetet he­lyezik el a járási hivatal volt épületében. Mindkét ' intézmény meglehetősen mostoha körülmé­nyek között működik. Űjak épí­tésére a tanácsnak nincs pénze. Lehetővé válik, hogy továbbra is az épületben maradjon a vá­rosi földhivatal. Néhány szerv­vel tárgyalásokat folytatnak azért, hogy adják át az általuk eddig használt helyiségeket. Ki­költözésük indokolt. Az előzetes felmérés szerint egyébként 7—8 millió forintba kerülne az épü­let művelődési célra való belső átalakítása. Ennek megvalósítá­sára csak szakaszosan kerülhet sor. A városi tanács a költségek felét tudja fedezni saját pénzé­ből, illetve társadalmi segítség­gel. Kalocsán — a távlati elkép­zelések szerint — szálloda lesz majd a megüresedett épületben. Ezt messzemenően indokolja Ka­locsa növekvő idegenforgalma. Egyelőre azonban — átemeneti megoldásként — a városi párt- bizottság és részben a munkás­őrség kap itt helyet, tekintettel arra, hogy megkezdik a pártbi­zottság épületének halaszthatat­lan rekonstrukcióját. Az épület­ben marad továbbra is a gép­könyvelés. A fennmaradó he­lyiségekbe költözik a végleges megoldásig a városi. Népi El­lenőrzési Bizottság, valamint a városi tanács apparátusának né­hány dolgozója. Ez azért szük­séges, mert a közigazgatás át­szervezésével megnövekedett a tanácsi igazgatás létszáma.- Kecskeméten a városi tanács­nak kell megkapnia a felszaba­dult szobákat, amelyek egyéb­ként házon belül vannak. így az épületben maradhat a járási hivataltól átvett valamennyi dolgozó, valamint a Munkaerő Szolgálat és a GAMESZ. Sor került, illetve kerül a szükséges belső átrendezésekre. Kiskőrösön a terv szerint a já­rási hivatal épületében marad a városi pártbizottság, a munkás­őrség a városi NEB, a tűzoltó­parancsnokság. Új lakója az út­fenntartó szervézet, a városi ta­nács városgazdálkodási osztá­lya, művelődésügyi, egészség- ügyi és sportosztálya, a KÖJÁL, a polgári védelem, és még né­hány más kisebb szerv lesz. Megjegyezzük, hogy a városi ta­nács apparátusa eddig négy épü­letrészben működött, ezután öt­ben tevékenykedik, de egyelőre nincs jobb megoldás. Kiskőrö­sön egyébként a "költözésekkel két lakás felszabadul. Kiskunhalason az épületben marad —! eredeti helyén — a földhivatal. A városi tanácshá­zából — annak szűkössége miatt — a volt járási hivatal épületé­be költözik át a bíróság és az ügyészség. Ezzel lehetővé válik, hogy a tanács több épületben — van köztük faház is — el­helyezett apparátusát összevon­ják, és kibővítik az ügyfél- szolgálati irodát is. A kista­nácsházának nevezett épületbe költözhet az alsófokú oktatási intézmények gondnoksága, a KÖJÁL, s itt kapnak helyet a megyei igazgatási szervek is. Külön épület jut a levéltárnak. Az ingóságokat, berendezése­ket, felszereléseket, munkaesz­közöket is elosztották. A bajai járási hivatal irodabútorainak nagyobb részével Bácsalmás kör­zetközpont tanácsának igényét elégítik ki, a többi a városi ta­nácshoz kerül. Az irodákban lé­vő huszonöt festményt Vaskútra viszik, ahol állandó kiállításon mutatják be azokat. Egy gépko­csit a bácsalmási, egyet a bajai tanáés kapott meg. Ugyancsak Bácsalmásra került két könyve­lőgép. A kalocsai hivatal ingó­ságait a városi tanács, Kun- szentmiklós nagyközség és ti­zenhét község között osztották el. A személygépkocsik Kun- szentmiklósra, illetve Kalocsa város Tanácsához kerültek. A kecskeméti járási hivatal beren­dezéseiből Tiszakécske és Ti- szaalpár, továbbá tizenhárom község, a városi tanács, a me­gyei tanács, a polgári védelem, a lajosmizsei szociális otthon, valamint a megyei testnevelési és sporthivatal igényeit elégítik ki. A kiskőrösi hivatal eszközei­vel az épületbe kerülő igazgatá­si szervek, illetve a vonzáskör­zet községeinek tanácsai gazda­godnak, míg a kiskunhalasi in­góságok egy részét Kiskunmajsa, illetve Kiskunhalas * város Taná­csa és a megyei igazgatási szer­vek kapják. E korántsem teljes felsorolás­ból kitűnik, hogy a volt járási hivatalok vagyonának elosztása a legnagyobb körültekintéssel történt, s azzal a céllal, hogy jobb feltételek mellett dolgoz­hassanak a városi, és a községi tanácsok. R. M. KEDVELIK A VÁSÁRLÓK Emlékmű Tiszakécske főterére Bővülő márka- és mintabolthálózat Egyre több termelő vállalat igyekszik közvetlen kapcsolatot teremteni a fogyasztókkal, .ezért sorra nyitja márka- és mintabolt­jait. Számuk ma már meghalad­ja az ötezret, ami a kiskereske­delmi üzlethálózatnak több mint 13 százaléka. E boltoknak nagy a forgalmuk, mert a vásárlók ked­velik a szakosított árusítást^ Kü­lönösen az élelmiszeripar és a ter­melőszövetkezetek, állami gazda­ságok élelmiszerüzletei népsze­rűek, amelyekből már több mint kétezer van az országban. A bútorgyártó vállalatok töhb mint 30 üzletben árusítják kizí- rólag saját termékeiket. A Bútor­ipari Egyesülés tíz bútorgyár ter­mékeit forgalmazza mintaboltjá­ban, ahol a tíz vállalat összterme­lésének több mint két és fél szá­zalékát értékesítik. A mintabolthá­lózat szerepe a tapasztalatok sze­rint fokozatosan növekszik. Né­hány bútormintaboltban megkezd­ték a szolgáltatások bővítését: szállítást, javítást vállalnak, s többhelyütt tervezik a gyorsan el­használódó tartalékalkatrészek és kellékek, például görgők, vasala- tok, szövetmaradékok árusítását A bútorok jellegéből adódóan fo­kozott go-1 dot okoz az' áru raktá­rozása, készletezése. Részben ezt is áthidalja a minta utáni értéke­sítés. A ruházati mintaboltok száma meghaladja a százat, ebben az iparágban azonban egy-egy ter­melő vállalat hat—nyolc, vagy en­nél is több i saját üzletet működ- tét! Ezzel szemben több olvan is akad a ruhaipari vállalatok kö­zött, amely nem kíván márka- és mintaboltot nyitni, mivel nem tartja kifizetődőnek. A Belkereskedelmi Miniszté­rium szakemberei szerint még jobban ki lehetne használni a minta- és márkabolthálózatot, ha a gyártók nemcsak saját termé­keiket árusítanák ezekben, hanem más cégektől beszerzett árut is eladnának, amire jelenleg még igen kevés példa akad. (Baján a Bácska Bútoripari Vállalaté ezek közé tartozik.) A kereskedelem másik gondja a mintboltokkal a nyitvatartás, amely a tapasztala­tok szerint ném kielégítő. A már­ka- és mintaboltok többsége ugyanis szombaton zárva tart, csütörtökön a kereskedelmi bolt­hálózattól .eltérően nem tartanak bevásárlónapot meghosszabbított nyitvatartással. Ezért ebben az év­ben az Ipari és a Belkereskedelmi Minisztérium a tanácsokkal egyíittműködve felülvizsgálja, majd a termelővállalatokkal kö­zösen a tapasztalatok alapján ki­alakítja a minta- és márkabolt­hálózat új nyitvatartási rendjét. Az Ybl Miklós tervezte budapesti Várbazár szobrász-műtermeiben télen sem szünetel a munka. Kampfl János szobrászművész például a Tiszakécske főterére készülő Felszabadulási Emlékmű tervén dol­gozik. A művet a község felszabadulásának 40. évfordulóján avatják fel. RÁDIÓJEGYZET Magvetők — Nem készültem erre a pályá­ra, nem akartam sem közgazdász, sem mezőgazdasági mérnök lenni. A középiskola befejezése után az Eötvös Loránd Tudományegye­temre jelentkeztem, magyar és újságírói szakra, de olyan nagy­arányú túljelentkezés volt. hogy nem vettek fel. Felajánlották vi­szont, hogy választhatok a köz­gazdaságtudományi és az állator­vosi egvetem között. Az előbbit választottam, bár halvány fogal­mam sem volt, milyen fába vá­gom a fejszémet... — vallotta ízes,, dunántúli akcentussal dr. Varga Gyula, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatója, abban a róla készített portréműsorban, amelyet Magvetők címmel szer­dán sugárzott a Kossuth-adó. — Harmadéves kóromban már na- 'gvon izgalmasnak találtam ezt a szakmát. Amikor negyedéves let- item, ide ikerüi'.íem az intézetbe gyakornoknak, Erdei Ferenc mel­lé, 1 ez máig meghatározza „lép­teimet”. Nagyszerű nevelő volt, kiváló tudós és .csodálatos ember. Tulajdonképpen ez a s^oba, ahol most beszélgetünk, s ez az íróasz­tal is az övé volt... A mi szak­területünkön hihetetlen gyorsa­sággal elavultakká válnak az is­meretek. Egy tízéves tanulmányt olvasni legtöbbször csak kínlódást jelent. Erdei Ferencnek viszont nincs olyan közgazdasági munká- . ja, ami ne hatna még ma is friss­nek, időszerűnek. Szerintem ez a , - t Tárgyilagos sorok egy évfordulóról A mai, mind politikusabb világban, amikor százmillióknak nyílik rá a szeme addig nem ismert összefüggésekre, és amikor az igaz­mondás meg a manipuláció, a kerek beszéd és a szózsonglőrködés a világméretű küzdelem része lett; ma, amikor könnyen inflálódhat­nak a szép jelzők és a megnem rágott felső­fokok — nos, ma okkal várják, hogy minden felelősen kimondott szónak valóságfedezete legyen. Kiváltképp ünnepen, és kiváltképp, ha azt mondjuk valamire: történelmi jelentőségű. Akkor, igenis, a történelemmel tessék mér­ni az állítás igazát. Belehelyezni, például a magyar, történelem­be az 1948. február 18-án aláírt magyar—szov­jet barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződést. Három év sem telt el a minden korábbinál gyilkosabb, rombo­lóbb világháború befejezése óta; mindössze három év ánnak a nemzet- és lélekrongáló irányzatnák az eltakarodása óta, amely hol­mi ezeréves jusson a tőkés-földesúri rend jogfolytonosságát hirdette, barátainknak a magyar nép eszeveszett ellenségeit, ellenség­nek népünk igaz barátait tette meg. Az or­szág már túl volt a földosztáson, az újjáépí­tés legelső időszakán, de még nem annak vég­érvényes bizonyításán," hogy ez a Magyaror­szág, a demokratikus, az 1919-es őszi fehér- terrorosnak, az 1941-es hadüzenőnek, az 1944-es mélyfasisztának a tagadásaként jött létre. A belső politikai harcok még javában tartottak: ki kit győz le? És ekkor akadt egy ország, épp a megtáma­dott, amely nem egyszerűen „megbocsátott” — mert hisz’ a horthyknak és a szálasiknak nincs, nem lehetett megbocsátás —, hanem egyenlő alapon, a kölcsönösség alapján ba­rátjává fogadott. Volt-e már ilyen történel­münk folyamán? Ne hamarkodjuk el a választ, manapság a történelem, főképp a legújabbkori történel­mi ismeretek iránt szinte kielégíthetetlen az éhség. Nincs az a könyv, írta bár marxista tudós vagy vitézi címmel felruházott levitéz- lett vezérkari tiszt, amelyet ne kapkodnának szét, és ne falnának, majd tárgyalnának meg az olvasók. Ahogy mind teljesebb lesz hát a kép, úgy erősödik a bizonyosság, hogy a ba­rátnak kikiáltott nácizmus végső soron még a földesúri Magyarországnak sem volt barát­ja, nemhogy a népnek; és épp ilyen világo­san bizonyosodik be szakmunkákból és me­moárkötetekből, hogy a Szovjetunió egyetlen percig sem viseltetett ellenséges érzülettel a magyar nép iránt: a forradalom, megdönté­sére’’* indított intervenció elleni harcokban részt vett ezer és ezer magyarban az osztály­testvéreit látta, akiknek sorsa a 19-es tanács- köztársasággal mindörökre összeköttetett az övékével. Van-^e ennél szilárdabb alapja barátság­nak? „Áll a viharban maga a magyar" — írta Petőfi, épp egy évszázaddal a mi szerződé­sünk aláírása előtt, hagy szabadságharcunk­ról. És tudjuk: az akkor példakép Nyugat mást, mint rokonszenvnyilvánítást, vállvere- getést nem adott, legföljebb menedéket emig­ránsainknak, kiket nem a harcban, csak a bu- kottságban karoltak föl. „Egyedül vagyunk” — ez meg egy fasiszta hetilap címe volt a háború alatt, és még érdekesnek is lehetne tekinteni, amennyiben a német birodalom mellénkállásának tagadása lett volna. Nem így volt. Hanem annak tanúsítása, hogy társ­Űj zsalurendszer legcsodálatosabb az ö tudományos munkásságában... Gyermekkor, emlékek, család, vezetői és tudományos munka. — Talán ezekbe a vázlatpontokba sűríthető leginkább mindaz, ami­ről e félórás műsorban dr. Varga Gyula vallott! De mindenekelőtt a munkájáról. A mezőgazdaság lehetséges hosszú távú fejlődése, illetve a mezőgazdasági kistermelés helye és szerepe az a témakör, amely mint tudóst leginkább foglalkoz­tatja. Egyébként a napokban je­lent meg Fejlesztési célok és al­ternatívák az élelmiszeriparban címmel egy tanulmánykötet, melynek szerzői között dr. Varga Gyula neve is szerepel. A tanul­mányt pályadíjjal jutalmazta nemrég a Magyar Tudományos Akadémia. — Túl messzire sajnos nem lát­hatunk, miközben a jövőt kém­lelve a mezőgazdaság fejlesztését tervezzük. De vajon meddig me­hetnénk biztonsággal előre úgy, ha meg sem kísérelnénk a jövőbe tekinteni? Nekünk persze nem az a feladatunk, hogy megmondjuk, hogyan kell haladni, ez részünk­ről sarlatánság lenne. Azokra a kérdésekre viszont előre tudnunk kell a választ, hogy ilyen, olyan vagy amolyan feltételek esetén mik a legfontosabb teendők a me­zőgazdaság fejlődésének legjobb üteme érdekében. Például: ha a világpiacon ugrásszerűen megnö­vekszik az élelmiszerek iránti ke­reslet, előre tudnunk kell. a me­zőgazdaság mely területein célsze­rű gyors előrelépés, változtatás. És persze ellenkező esetben, vagyis ha szűkül számunkra a vi­lágpiac, ugyancsak tudnunk kell. mik a teendők. Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre tehát lehet, és kell is adnunk reális válaszo­kat ... Egy portréműsorban a riport­alany alakját, személyiségét job­bára a munkájáról tett vallomásai vázolják a rádióhallgató elé. S ép­pen ezért, több mint portré: idő­szerű, izgalmas és elgondolkodta­tó kérdések csokra is. Ha egy köz­ismert, illetve magas beosztásban dolgozó emberről van szó, sok mindenre kíváncsi az egyszerű rádióhallgató (vagy újságolvasó, tévénéző). Mi a hobbija, ki a ked­venc énekesnője, mi a kedvenc étele és így tovább. A szerdai műsor nem vállalkozott efféle mellékes kitérőkre. A szerkesztő. Lakatos Pál, nagyon tudatosan arra az alapigazságra koncentrált, miszerint ha egy embert a mun­kája tesz népszerűvé vagy emel „magasabb székbe”, akkor a mun­kája által —} s ahogy arról vall — lehet legtökéletesebben ábrá­zolni, bemutatni. Végül egy rövidke részlet az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatójának vallomásából, amely egyben a Magvetők legutóbbi adá­sának konklúziója is lehetne: — Nem jut célba az a hajós, aki nem tudja, hol akar kikötni, szok­ták mondani. Én azzal toldanám meg ezt a mondást, hogy a mi gazdasági rendszerünkben nem­csak a célt kell látni, hanem ne­künk kell csinálni a szelet is. És a kutatásnak komody feladatokkal kell szembenéznie ebben a „szél- fúvásban”... Koloh Elek tálán nép a magyar, idegenek tengerében, és hogy önerőnk végső kisajtolására — értsd: a dolgozók kisajtolására — kell támaszkodnunk a bizton remélt hadisikerekért. ­Valóban hihetetlennek tetszett, hogy a két- száztízszer akkora területű, húszszor akkora népességű Szovjetunióval egyáltalában lehet-, séges az egyenlőség és a kölcsönösség alapján barátság. Azóta már szemléletesen tudjuk: a Szovjetunióval csakis az egyenlőség és a köl­csönösség alapján lehetséges a barátság, mint­hogy ez nem számtani művelet, hanem világ­nézeti, elvi-politikai és — igen — érzelmi kérdés is. Éz az egyenlőség és kölcsönösség nem azt jelenti, hogy a szovjet emberek azért hajthatják nyugodtan álomra fejüket, mert hű szövetségesük a magyar, de — mert elvi politikáról van szó — azt nagyon is jelenti, hogy a szovjet állam világpozíciója azért és akkor erős, amiért és amikor mind több nép tekint rá annak bizonyságával, hogy a népek testvériségének, a szabadságnak és a béke megőrzésének legerősebb vára. A Szovjetunió akkor is létezett, amikor egyedül volt o győz­tes proletárforradalom országa. De ha ma ösz- szehasonlíthatatlanul fejlettebb, világpoliti­kai helyzete meghatározóan más, akkor eb­ben óriási szerepe van annak is, hogy egész szövetségi rendszer leghatalmasabb állama, amelynek ténykedése a yilág nyilvánossága előtt zajlik. Ezt a szovjet emberek tudják, s ezért nem. formális bók, amikor a magyarok és más népek barátságának' jelentőségét nagy­ra becsülik És a gazdasági kapcsolatok! Ezek is szigo­rúan az egyenlőséget példázzák. De azért úgy, hogy az egyenlő értékű árumennyiség a magyar behozatalnak több mint egyharmada (körülbelül évi 250 milliárd forintnyi), míg az ugyanilyen értékű kivitel a szovjet mérleg­ben mindössze néhány százalékot tesz ki. Két vezetéken buzog a szovjet kőolaj, távvezeté­ken száguld ide a villamps energia, bonyo­lult gépek, berendezések, vegyi anyagok és fogyasztási cikkek százai sorakoznak az im­portlistán. Nélkülük, a rájuk alapozható biz­tonságos tervgazdálkodás nélkül minduntalan ki volnánk szolgáltatva a piacok véletlené­nek és önkényének; fordítva pedig: áruink­nak nem volna olyan óriási, egy tételben ki­fejezhető felvevő piaca, mint a Szovjetunió. Hogy mindez a mai, válságokkal küzdő vi­lágban mit jelent, azt mondani is fölösleges. Okkal állítható, hogy a magyar kultúra, művészet is a Szovjetunión keresztül lépett ki széles körben a világba. Irodalmi műveink nagyobb példányszámban és olcsóbban jut­nak el oroszul és más nyelveken a szovjet ol­vasók tízmillióihoz, mint idehaza, s ugyanez a népszerűség kíséri filmjeinket, színművé­szetünket, képző- és zeneművészetünket. Tu­dományos és műszaki kölcsönösségünk is úgy értendő, hogy a nem lebecsülendő hazai ku­tatási eredményeinkért a sok tekintetben a világ élvonalában járó, ám a mienkének több­szörösét kitevő szovjet eredményeket kaphat­juk cserébe. Bárcsak még többet meríthet­nénk belőlük! A ma élő nemzedéknek már csak idősebb évjáratai őriznek személyes emlékeket a fel- szabadulás előtti időkből; a nagy többségnek már természetes létállapota a magyar—szov­jet barátság. így van jól. De bármily jól van is, időnként nem árt emlékeztetni és emlé­kezni, milyen felbecsülhetetlen, hogy a mai világ viharaiban nem vagyunk egyedül. Sz. J. (4 Szerelik az új rendszerű fémzsalut. Az építkezők egyik legnagyobb gondja, honnan szerezzenek, vagy hogyan tákoljanak össze maguk­nak zsaluanyagot a betonozás­hoz. A i Dunai Vasműben több éve tartó kísérlet eredménye­ként — a gyár idomacél- és le­mezgyártmányaira alapozva — egy olyan új, variálható fémzsa- lu-rendszert fejlesztettek ki, amely nagyüzemi) létesítmények és családi házak zsaluzási mun­káihoz egyaránt használható. Egy-egy zsaluelem minimáli­san kétszázszor használható, zárt profil kerete igen jól bírja az igénybevételt, nem deformáló­dik. Alkalmazásával ácsmunka takarítható meg, lakatos irányí­tása mellett betanított munká­sok is képesek egymáshoz rög­zíteni az elemeket. A hagyományos és az új együt­tes alkalmazására is lehetőséget kínál az új zsalurendszer, mert méretei és csatlakozási pontjai, olyanok, hogy fenyőpallóval kombinálhatok, ha speciális munkák ezt igénylik. Az alap- tábla mérete 50x200 centiméter, súlya 27 kilogramm, tehát kéz­zel mozgatható. Több tábla elő­szerelés után daruval emelhető be a helyére. Az új zsalurendszer — amely­nek márkaneve LOTA — a Du­nai Vasmű szolgálati szabadal­ma. A kohászati kombinát éven­te 40—50 ezer négyzetméter fém­zsalu gyártására képes.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents