Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-17 / 40. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1984. február 11. HÁZUNK TÁJA KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! Kajszi IL SZIROMHULLÁS UTÁN: A gnomóniás levélfoltoSság fertőzheti a fákat, de a többi betegség is veszélyeztet. Ellenük a múlt héten említett rézpótló, illetve felszívódó készítmények juttathatók ki. Amennyiben virágzás előtt elmaradtak a molyok elfeni permetezések, a felsorolt rovarölő szerek valamelyikével feltétlenül indokolt kombinálni a permetlevet. A GYÜMÖLCSÖK FEJLŐDÉSE ÉS A SZÜRET KÖZÖTTI IDŐSZAK: Mind a gombabetegségek, mind a rovarkártevők (elsősorban a keleti gyümölcsmoly és a barackmoly) ellen ismételt védekezésekre van szükség. A gyümölcsmolyok határozzák meg a vegyszerezések időpontját. A lepkék megjelenése, aminek a permetezések időzítésében döntő szerepe van, jól nyomon követhető a darabonként is beszerezhető szexcsapdák alkalmazásával. SZÜRET ELŐTT: Különösen a vegyes fajtájú kertekben okoz gondot az élelmezés-egészségügyi várakozási, idők pontos betartása. Csak a gyorsan lebomló. rövid várakozási idejű növényvédő sze- reket^lehet felhasználni (pl.: az Unifosz 50 EC-nél ez 5 nap). SZÜRET UTÁN: Az ág- és gally pusztulást, valamint a levél - foltosságokat okozó betegségek Az elmúlt héten szót ejtettünk a pasztmákról. Azóta számos levelet hozott a postás, sőt a telefon is jó néhányszor csengett. I. A kistermelők javarésze szívesen vállalkozna a sokoldalú 5 > növény termesztésére, ha, kapna, vető- magot. Éppen ez a baj, a boltokban hiába keresik.. Muraközy János, a Vetómag- tecmeltető és Értékesítő Vállalat Duna—Tisza közi Területi Központjának főmérnöke a „paszti- nák helyzetről" készségesen tájékoztatott: — A vetömagtermeltető vállalat megrendelések alapján szállít a boltokba. Bács-Kiskun megyében pasztinákból összesen 4500 darab ötgrammos tasakot rendeltek a forgalmazók. így a kéréseknek eleget téve, szállítotkórokozóinak terjedése mérsékelhető a még fán levő lombozat permetezésével (Ch. Fundazol 50 WP), illetve a lombhullás utáni, kizárólag a lehullott avarra irányuló vegyszerezéssel - (Novenda, 1.5 százalék). GYOMIRTÁS: 5 évesnél fiatalabb kajszisban csak a Gramoxo- ne (0,4 dl/100 négyzetméter. 10 liter vízben), illetve a Ronstar 25 EC alkalmazható. Utóbbi készítményt a szulák ellen a gyomnövény 20—30 centiméteres fejlettségekor juttassuk ki (0,6—0.8 decilitert 100 négyzetméterre. 6—8 liter vízben). Háromévesnél idősebb fák alját a Glialka 25 EC (0,1 deciliter 100 négyzetméterre) adagjával is kezelhetjük. Csak 5 évesnél idősebb fák alatt használható fel a Maloran 50 WP, rügyfakadás előtt kioerme- tezve. Sorkezelésben 4—6 dekagramm ' 100 négyzetméterre az adagja, a ténylegesen kezelt területre számítva 6—8 liter vízben, 100 négyzetméterenként. Valamennyi érdeklődő számára készséggel áll rendelkezésre szaktanácsaival a Bács-Kiskun megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, Kecskemét, Halasi út 36. Pf. 171. Telefon: 21-055. A jövő héten az őszibarack növényvédelmi és tápanyagutánpótlási munkáiról írunk. tünk a kiskunhalasi, a két kecskeméti vetőmagboltnak, Tisza- kécskére a zöldségboltba, Szabad- szállásra a Gazdaboltba. Tiszgal- párra a háztartási boltba, a la- josmizsei növényvéjiőszerbolt- ba., Fel^.I^jo^f.a^jj r^tzr|t,akasztói ABC-ki’saruházba, valamint a bajai mezőgazdasági szakboltba. Sokéves tapasztalat, hogy a forgalmazók közül sokain, mivel csupán néhány tasaknyiaz igény, szívesebben mondják: elfogyott, vagy hogy évek óta nem kaptak. Azoknak a kistermelőknek, akik mindenképpen szeretnének pasz. tinákmaghoz jutni, javasolhatom, írjanak nekünk — címünk: Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Duna—Tisza közi Központ. Pf. 101. 6001 —| s postafordultával, utánvéttel küldjük a magot. Madárvédelem A környezetvédelem — és ezen belüi is a természetvédelem — korunk egyik sokat emlegetett lémája. Az amatőr zoológusok jelentős része a madártan felé fordul amit a madarak feltűnő, javarészt nappal a szemünk előtt lejátszódó mozgalmas élete és más állatcsoportokhoz viszonyított könnyebb megfigyelhetősége tesz lehetővé. A hasznos madarak téli etetése igen fontos védelmi tevékenység. Ezzel a zord időszakban olajos magvakat is szívesen fogyasztó cinkéket, csuszkákat juttathatunk rendszeres táplálék-kiegészítéshez. E célra a legkülönbözőbb etetőtípusok használatosak, amelyek mind megegyeznek abban, hogy a táplálékhoz csak egy bebúvónyíláson keresztül juthatnak a madarak. Erre azért van szükség, hogy a verebek ne férkőzhessenek az ételhez. A rigó-, a pinty- és sármányfélék szívesen válogatnak a földön felállított etetőkunyhókból. A cinkeetetőkbe olajos magvakat, napraforgót. tök- és dinnxemagvaikat tehetünk, de helyezhetünk melléjük bármilyen húshulladékot, faggyús darabokat, sózatlan szalonnát is. Mindig gondoljunk arra, hogy csak a rendszeres etetésnek van értelme. A rendszertelenség egy esetleges időjárásváltozáskor nagyon megbosszulhatja magát, mert a környékre szokott madársereg nem találván elegendő élelmet a jól ismert helyen, tömegesen éhen pusztulhat. t A hasznos madarak etetése még lakótelepen is megoldható. Felvételünk Kecskeméten a Dózsa György és a Puskin utca közötti városrészen készült. Ismét a pasztinákról A körte metszése A kecskék és juhok falánk legelése adhatta az embereknek a fák, bokrok, rózsatövek és szőlőtőkék metszésének ötletét. A több évezredes tevékenység az ügyes kertészek művészetévé vált. Napjainkban azonban inkább gyakorlatra van szükség, hogy elérjük célunkat: hamar termőre forduljon a fa, és évenként, rendszeresen jó minőségű gyümölcsöt hozzon. Ezért a kertészek állandó törekvése a megfelelő és arányos termőfelület kialakítása. a szakaszos érlelés megszüntetése, valamim a minőség javítása. A körtetermesztésben a faalaknak, a koronaformának és a metszésmódnak nagyobb jelentősége van, mint az egyéb almás termésű gyümölcsöknél. Általánosságban' elmondható. hogy az almánál megszokott metszési módok jól felhasználhatók a körtés kertekben is. A nyári és őszi érésű fajtákat vadalanyú. alacsony törzsű, kombinált ‘koronára neveljük és a gyorsított termőre fordítást alkalmazzuk az alakító metszések során. A téli érésű fajtákat termőkaros orsónak neveljük. A téli kertekben különböző — Palmetta, Haag, körtefajtáknál a jól és szépen gondozott Bouché-Thomas — sövények ás elterjedtek. A körtefák alakító metszése és termőkori ritkítása. illetve a termőrész ifjítása megegyezik az almáéval. A felfelé törekvő koronát nevelő típusoknál a koronaritkítás során az eltávolítandó hajtásképleteket kikönyököltethetjük egy-egy öldalelágazásra. A szétterülő fajtáknál az alakító metszés során erős vázrendszert neveljünk! Termőkorban a lehajtó, úgynevezett természetes termőívek felső pontján előtörő erős vesszőkre vágjuk vissza a lecsüngő ágrészt. A körtefák metszése nagy hozzáértést igényel. A fiatal fák koronaalakításának elhanyagolása megbosszulhatja magát, lelassul a* fejlődés, elmarad az optimális termőegyensúly kialakulása. A későbbiökben a hozamok mennyiségi és minőségi visszaesése is bekövetkezhet. A telepítéskor megválasztott művelésmóddal általában háromféle koronaformát alakíthatunk ki, ezek: kombinált korona vadkörté alanyon, termőkaros orsó és ' gyümölcssövény birs- és vadkörte alanyon. Sok a zsizsik Megyeszerte sok a panasz: nem lehet tárolni a babot, mind megzsizsikesedik. Zsákszámra pusztul a kistermelőknél, akik nagy részét piacon szerették volna értékesíteni, de ugyanúgy gond van azokkal a néhány kilós tételekkel is, amelyeket a piacon vásároltunk. Tény, ez az apró, 3—4 milliméter nagyságú, igen élénk, jól repülő bogár, amelyet minden' bizonnyal a múlt század végén' hurcoltak be hazánkba Amerikából, az egész országban elterjedt, és most már évről évre áfclyos veszteségeket okoz, kellemetlenkedik lakókörnyezetünkben. Veszélyezteti a kisüzemi babtermesztést, a -tárolást. Az apró bogarak elsősorban a túlzsúfolt raktárak, magtárak rejtett zugaiban telelnek, majd a fel- melegedéssel egyidejűleg megkezdik a károkozást. A bogarak hófehér kis tojásaikat a ibabszemekre vagy a zsákokra, egyéb csomagolóanyagokra rakják egyesével (1 ‘bogár 100 tojást is tojhat). A tojásból kikelt kis lárvák befurakodnak a babba és annak belsejét fogyasztják. A csontfehér lárvák — egy babszemben 10—20 is fejlődhet egyidőben — fejlődésüket befejezve bogárrá alakulnak, és min- | den kezdődik elölről. Kellemes, fűtött helyiségben évente 8 nemzedék is követheti egymást. Kézenfekvő tehát a védekezés. Mivel a kártevő meleg- kedvelő. olyan hideg helyen kell tárolni a babot (télen fűtetlen helyiségben), ahol nem kedvezőek a'feltételek a szaporodásra. Mínusz 10—12 Cesius- fokon, vagy 60—70 Celsius-fókon — fél napig tartva — valamennyi fejlődési alak elpusztul. A piacon vásárolt, vagy más ismeretlen helyről származó babtételeket célszerű a 60—70 fokos hőkezelésnek alávetni, mert’ így elpusztíthatok az esetleg szabad szemmel meg nem látható apró tojások, lárvák. A tiszta, egészséges vagy már fertőtlenített babot nem ajánlatos vászonzacskókban, zsákokban, szakajtókban, kosarakban tárolni, mert így újra fertőződhet. Legcélszerűbb az üveg. vagy a papírzsák — nylonzsákba helyezve — a tárolásra. A babot gondosan le kell zárni, ugyanis a bogarak a legapróbb réseket is megtalálják. 'összeállította: Czauner Péter USZÓDI MÉRLEG Az adottságok nem maradnak kihasználatlanul Az uszódi művelődési ház nagyterme zsúfolásig megtelt a szövetkezet zárszámadó közgyűlésére eljött tagokkal. Érzékelni lehetett, hogy az Egyetértés Tsz tagjai az 1983. évi közös munka vezetőségi- elhöki értékelésére kíváncsiak, annak ellenére, hogy a szövetkezeti demokrácia fórumain, munkahelyi tanácskozásokon már megismerkedtek az eredményekkel. s a gondokkal is. Amikor az elnöki előterjesztés befejeződött, kissé nehezen, de megindult a vita. A hozzászólók sikerként értékelték, hogy 1983-ban. az ismert időjárási körülmények között a mezőgazdasági alap- tevékenység, a növénytermelés a tervezettnél hét millióval többet hozott. Volt véleményük az embereknek a melléküzemági tevékenység eredménytelenségéről is. Kovács János, a lakatosüzem vezetője szintén erről beszélt felszólalásában. ígéretet tett az ott" dolgozó kollektíva nevében az 1984. évi feladatok teljesítésére. Ivanics Gyula, a folyamikaviics-ki- tenmelő üzem gondjairól szólt: az elmúlt évben két millióval elmaradtak a tervezett árbevételtől, de az üzemág nyereséges volt. Beszélt a hajóegység jobb mozgatásának fontosságáról, nem hallgatva el, hogy a közös gazdaság hajóparkja elavult. Holló Mátyás — akit a közelmúltban újra megválasztottak elnöknek — összefoglalójában az elhangzottakhoz biztató szavakat fűzött: jobban, ösz- szefogottabban kell dolgoznunk ez évben, mint tavaly — mondotta. Az uszódi Egyetértés Tsz 1984. évi torvében a hangsúlyt a napraforgó, valamint az 1983-ban is eredményt hozó kukorica és búza termesztésére helyezték. A gazdaság vezetői a tavalyi 9,2 milliós szövetkezeti nyereség után az idén 11,7 milliót várnak. ‘Közisitrert. hogy a támogatások 'csökkennék, aminek ésszerű magyarázata van. Az uszódi Egyetértés Tsz vezetősége — úgy tűnik — minden es» • Nyereséges a folyami-kavics jkitermelő ágazat, de elavult !a hajópark. (Pásztor Zoltán felvétele) hetőségre számít, mivel a gondjaikat nékik kell megoldani. A; fejlesztési alap egymillióival több, mint az 1983-as volt, ami a termelés bővítését szolgálja — tegyük hozzá —, szerényen. A tartalékalap, mely szintén nő, a biztonsághoz járul hozzá. Az elnök hangsúlyozta: csakis fegyelmezett munkával léphetnek előre. Figyelembe kell venni az ágazatok dolgozóinak kérését, hasznos javaslatait. Most minden forint kiadását meg kell fontolni, amit beruházásra, a továbblépés érdekében elköltenek. Az uszódi szövetkezeti tagság elégedett az elmúlt év eredményeivel. Az összefogás szándéka kifejezésre jutott minden munkahelyi összejövetelen, a közgyűlésen is, Bizonyos, hogy az adottságok nem maradnak kihasználatlanul. B. F, NŐI SZANDÁLOK FÉLEGYHÁZÁRÓL Már a nyárra készülnek Javában dühöng még a.tél, de a kiskunfélegyházi Cipészipari Szövetkezetben már a nyárra készülnek. Január eleje óta ezer- doBőZőkba a s^ébbnélSSzehb- > 4Si p szandálok* Vidéki Károly elnök elégedetlen újságolta a minap: — Tavaly láttunk hozzá erőteljesen a gépesítéshez, és az év végén már tapasztaltuk, hogy érdemes volt. Míg 1982-ben 128 ezer pár női csizmát és Szandált készítettünk, tavaly már a tervezett 138-ezer pár helyett 145 ezer pár került tőlünk a boltokba. Az árbevételünk is igen jól alakult, mert az 1982. évi 42 millió után 52 milliót terveztünk, és 59,7 milliót teljesítettünk. Ugyancsak jelentős a nyereségünk növekedése, az 1982. évi 6 millió után 7,4 milliót terveztünk, és 11 milliót sikerült elérnünk. Érdemes megemlíteni azt is, hogy termékeink 97 százaléka első osztályú, nem csoda, Iha növekszik irántuk a kereslet. A múlt év decemberében, a két ünnep között a Könnyűipari Gépgyár mezőtúri gyáregységének négy szerelője szinte’ rekordidő alatt felszerelte a kényszermeghajtású aljaszalagot. A 350 ezer forintos berendezéssel a termelékenységet mintegy 15—20 százalékkal tudjuk javítani. Tizenhat ember dolgozik iitt, és a termékek munkaigényességétől függően egy műszak alatt 300—1500 pár lábbelit tud készíteni. Az első napon ötszáz, azóta pedig átlag nyolcszáz pár új szandált csomagolunk be. A A .szalag végén már a kész szandálokat vehetik szemügyre a minő ségi ellenőrök. A-szandáljaink iránti nagy keresletet bizonyítja, hogy 1982-ben tizenkét modellből 98 ezer 500, tavaly pedig 18 modellből 102 ezer pár készült. Az idén a félév végéig a saját tervezésű 19 modellből száznégy ezer párat juttattunk a kereskedelemnek. Ebből a mennyiségből januárban 28 ezer párat már kiszállítottunk — mondatta befejezésül az elnök. O. L. • A MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAPRA JELENT MEG Nekünk csak egy Földünk van! A svájci születésű Hans A. Staub, neves mezőgazdasági kutató az úgynevezett biológiai mezőgazdálkodásnak a híve és ellene van a vegyszereknek, műtrágyáknak. Erről ír a Válaszút előtt a mezőgazdaság című könyvében, amely a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában jelent meg magyar nyelven, Seidl Marietta szakavatott fordításában. A példák sokaságát vonultatja fel a szerző a maga igaza mellett. A legdöbbenetesebb egy perui katasztrófa. Az egyik völgyben régen a cukornád volt a legfontosabb haszonnövény, majd később a gyapotot részesítették előnyben. ■Emellett azonba-i továbbra is termesztettek burgonyá't, kukoricát, babot és más szántóföldi növényekét is. Néhány esztendő múlva azonban eljutott a völgybe (a háború ‘utáni években) a bőven termő gyapotfajta és ezzel együtt a hatékonyabb növényvédő szerek.' A hozamok nőttek és, egyre több vegyszert használtak a védekezésre. Közben azonban a károsítok rezisztenssé váltak, s emiatt növelni kellett a permetezések számát. Végül a kártevők, rezisztenciája győzelmet aratott a kémia f«*Wt. A szakértők azt javasolták, térjenek vissza a régebben termelt, ellenálló, igénytelen fajtákhoz. A cserjéket, füvet, fákat újra teleDÍ- tették és visszatértek a régi vetésforgóhoz. A völgyben lehetőség nyílt arra, hogy a kiirtott növény- és állatfajok újra benépesíthessék a vidéket — vonja le a következtetést a szerző, de bolygónk, a Föld nem rendelkezik ilyen tartalékbankkal. Nekünk csak egv Földünk van! — kiált fel,' amikor szubjektív erővel, ám talán kissé eltúlozva — tárja az olvasó ,elé a jelenlegi helyzetet. Hasznos a könyv, mivel a lényegével egyet lehet érteni — ezt a kiálló is leszögezi utószavában. — Ugyanis a mezőgazdaságban a környezetvédelem követelményeiről sem szabad elfeledkezni.
