Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-02 / 27. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1984. február 8. A jó együttműködésnek nincs határa Beszélgetés a magyar—szovjet műszaki-gazdasági kapcsolatokról Hazánk legnagyobb kereskedelmi partnere a Szovjetunió, de a gazdasági kapcsolatokon túlmenően köztudottan lényeges a műszaki, technikai jellegű együttműködés is. Ana- tolij Eliszejev nagykövetségi I. titkár, a gazdasági együttműködési tanácsos helyettese elsősorban azzal foglalkozik, hogy a műszaki-gazdasági kapcsolatok még szorosabbak, gyümölcsözőbbek legyenek. Erről beszélgettünk vele Budapesten, a Szovjetunió Közgazdasági Kapcsolatok Állami Bizottsága (KKÁB) kirendeltségében. 'Ez a bizottság egyébként — mint elmondotta — 1957-foen alakult, kilenc külkereskedelmi vállalat összefogásával. Az így létrejött szervezet gazdasági -műszaki együttműködéssel, szélesebb értelemben komplett gyárak, berendezések szállításával, szakemberek kiküldésével, helyi szakemberek képzésével, a berendezések üzemeltetésével foglalkozik. A világ miniden részén' tevékenykedik, jé munkáját jelzi, hogy a résztvevő kiilenic külkereskedelmi vállalatiból hét már megkapta az Arany Merkur díjat. Ezt azok a vállalatok kapják, melyek sokat tesznek a nemzetközi együttműködésért. A KKÁB feladata, hogy koordinálja ezt a nagyszabású miunkát, közvetítsen a megrendelők és a szovjet iparvállalatok között, segítse elő, hogy az együttműködés a kölcsönös előnyök alapján a lehető leghatékonyabb legyen. Éppen ezért külföldöm mindenütt a nagykövetségek mellett működnek. — Milyennek látja jelenleg a a szovjet—magyar gazdasági kapcsolatokat? > — Az első kereskedelmi egyezmény, 1945 augusztusa óta a közös érdekek és a kölcsönös egyetértés alapján állandóan fejlődik ez az együttműködés. Gazdasági- műszaki együttműködési szerződést is kötöttünk egymással. A kérdés fontosságát jelzi, hogy.hu. szonöt év óta a Szovjetunió Magyarország legnagyobb külkereskedelmi partnere, a magyar export egyihanmadia .a Szovjetunióba irányul, és onnan érkezik e legfontosabb energiahordozók és nyersanyagok nagy része. Nem kevésbé fontos a külkereskedelem. A Szovjetunió külkereskedelmi. forgalmának 5—7 százalékát teszi ki a magyar, de egyes területeken ez az arány lényegesen nagyobb. Az importált gépek és berendezések 10 százaléka, az alma 60 százaléka, a gyógyszerek 30 százaléka és a pamutszö- vetek 15 százaléka Magyarországról származik. A kapcsolatok nagyságát jól érzékelteti, hogy naponta 22 millió rubeles az áruforgalom a két ország között. — E széles körű együttműködésben mélyeik a legfőbb eredmények? — A KKÁB segítségévei több mint 100 objektum épült Magyar, országon. De túl a közvetlen termelési érdekeken, nagyon fontosnak tartjuk, hogy a miunkák során baráti kapcsolatok szövődtek, tapasztalatokat cseréltek a szakemberek, termelési együttműködések alakultaik ki. A bizottság közreműködésével épült a Dunai Vasmű, a Szovjetunió szállította a magyarországi .meleg- és hideghengerműveket, kon- verteres acélművet építettünk Dunaújvárosban, nagy részt vállaltunk az alumínium- és timföldgyártás fejlesztésében. Nem feledkezhetünk meg a Barátság • Anatolij Eliszejev nagykövetségi titkár Kőolaj- és a Testvériség Gázvezeték építéséről sem. A Paksi Atomerőmű építése a legnagyobb szabású magyarországi munkánk. A fűtőelemeket 1984-ben behelyezik és a harmadik negyedéviben a második blokk is megkezdheti próbaüzemét. Mind a négy blokk 1986-ban készül el, akkor ez az erőmű a magyar energiaszükséglet 30 százalékát adja. Régebbi, de nagyon fontos beruházás volt a Dunaimenti Hőerőmű három 150 megawattos áramtermelő blokkja, a 750 kilovoltos távvezeték. Az energetikai együttműködés területén még így is messze nem aknáztuk ki a lehetőségeket. — A kohászaton .és laz energetikán kívül a (magyar Htpar mir Igen más fontos (területének fejlesztésében működött még közire a KKÁB? — Ma már kilenc szovjet ház* gyár készít évente egymillió la-l kast. Orosházán síküveggyár épült, tízmillió négyzetméteres évi kapacitással. A Barátság vezetéken évente hat és fél millió tonna kőolaj érkezik Magyarországra. Ennek feldolgozására Százhalombattán vákuumlepárló berendezés, refraktor, tisztító- és paraffin üzem épült. Segítségükkel nagyon sokféle anyag nyerhető a kőolajból, Így ezt az iparágat már inkább vegyiparnak nevezhetnénk. Szovjet berendezéseken készül a Magyarországon előállított műtrágya jő része, de részt veszünk a Magyar Gördülőcsapágy Művek rekonstrukciójában, két Szeged raeHetti gázüzem építésében1 és számos hasonló munkában. Szovjet geológusok nagy széntelepeket fedeztek fel Miár- kuahegyen, ' Nagyegyházán. ^Tá. nyon és Lencsehegyén. E bányák segítségével évente 8,5 millió tonnával növelhető a széntermelés. — És a jövőben merre tart (az együttműködés ? — A nemzetközi feszültség fokozódásával, a tőkés pénzügyi körök szocialista országokat sújtó megszorításával együtt, értelemszerűen erősödik a szocialista országok összefogása. Így tovább szélesiednek a szovjet—magyar kapcsolatok is. Jelenleg számos jövőbeni együttműködésről tárgyalunk, közülük talán a legfonr toaabb a Paksi Atomerőmű további építése. A kereskedelmet illetően a KKÁB nem foglalkozik mindennapi fogyasztási cikkek exportjával és importjával, a mi profilunk a magas műszaki szúmvónalú technika. Ezen. a téren is örvendetes a fejlődés. A magyar vállalatok olyan atom- technlkai berendezéseket, manipulátorokat, víztisztítóikat gyártanak, melyeket szovjet erőművekben is felhasználnak, sőt közösen jelenünk meg ezekkel harmadik országokban1 is. Látható, hogy a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésnek nincs határa és a Szovjetunió Közgazdasági Kapcsolatok Állami Bizottsága azért dolgozik, hogy ezek az előrevivő terveink, elképzeléseink minél hamarabb megvalósuljanak. L. L. ÁRUTERMELÉS, SZOLGÁLTATÁS Hasznos tsz-melléküzemág Kerekegyházán Hamarosan befejeződik a termelőszövetkezetekben a múlt esztendő gazdálkodásának számbavétele. Elkészültek a mérlegek, a vezetőség beszámol majd a közgyűléseken az eredményekről, s tájékoztatja a tagságot az idei tervekről. A kerekegyházi Dózsa Termelőszövetkezetben dr. Szentkúti Sándorné főkönyvelővel beszélgettünk a napokban a közelgő nevezetes eseményről. — Tagságunk, összes dolgozónk 'becsülettel kivette részét a munkából — mondta a főkönyvelő- nő. — A korábbiaknál eredményesebb évet zártunk. Nem végleges adatok szerint az árbevételünk el^ii a 125,7 millió forintot. s ebből várhatóan egymillió forint lesz a tiszta nyereség. — Az alaptevékenység eredményeit több fmelléküzemág iá segíti? < i — Az elmúlt években a régen meglevő lakatosüzemünk mellett új részlegeket js. létrehoztunk. Szükség volt erre, nem utolsósorban azért, hogy állandó munkát, keresetet biztosítsunk tagságiinknak. Melléküzemágaink .tavalyi tevékenységükkel 27 millió forinttal járultak hozrü a közös árbevételhez. — Milyen munkákat Végeznek? — Árutermeléssel, illetve szolgáltató tevékenységigei foglalkoznak. Lakatosüzemünk negyven dolgozója évek óta főleg a Ganz ViUiaimo&ipari Művek bajai gyárának és az iikJadi műszertgyár- nak dolgozik. Kazánokat, víztartályokat és különböző vasszerkezeteket gyá-tottak tavaly 1,4 millió forintért. Másik jelentős árutermelő üzemünkben, a Petőfi Nyomda la- josmizsei telepének különböző dobozok készülnek. Itt sajnos, a tavasszal az egyik hajnalon elektromos zárlat miatt tűz keletkezett. s ennek következtében1 több hónapig nem tudtak dolgozni. A 350 ezer forintos felújítás a nyár végére befejeződött. Az eddigi fejlődést figyelembe véve ettől a kollektívától a jövőben sokat várunk. Jó kedvvel, szívesen dolgoznak itt a lányok, asszonyok, akik közül többen azelőtt ingáztak, más helyeken nehezebb munkát végeztek. Persze, olyan is akad, aki a háztartás] teendőkkel foglalkozott azelőtt, és ez az első munkahelye. A múlt évben hoztuk létre a tíztagú háztartási kisigépjavító és tekercselő üzemet, valamint a mélyépítő és gázszerelő részleget. Ez utóbbiak jórészt vidéken végzett munkájának bevétele félmillió forint volt. — A tsz jelentős jcészt vállat a főváros tej ellátásában ... ' — Hosszú évek óta tizennyolc felvevőhelyről gyűjtjük a tejet, és szállítjuk a fővárosiba. Tevékenységűik árbevétele tavaly 33 millió forint volt. Ékben, az évben használatba vesszük a napi húszezer liter kapacitású, tízmillió forintért létesített saját begyűjtő- és mélyhűtőállomást. A költségek felét a Tejipari Tröszt vállalta, s már tárgyalások folynak arról, hogy a későbbiekben hozzálátunk itt az árutermeléshez is. Az elképzelések szerint különböző túróféleségekkel járulunk majd hozzá a tejtermékek választékának, és természetesen mennyiségének a növeléséhez — mondotta a főkönyvelőnő. O. L. A RAKODÁSNAK FELTÉTELEI VANNAK Majdnem negyedmilliós állásdíjat fizetett 51 a Temaforg A Temaforg Vállalat kun- szentmlklósi gyára textilhulladék feldolgozásával és nemszőtt textília készítésével foglalkozik. Az elmúlt évben e termékekből 9 ezer toínnát termeltek. A beérkező 12 ezer tonna hulladék és a 9 ezer tonna késztermék helyváltoztatása természetesen komoly szállítási feladatként •jelentkezett. Az alapanyagból 6500 tonna érkezett vasúton, ugyanakkor 3500 tonnát kellett feladniok a MÁV- nál. E mennyiség 30 százaléka exportra került. Az üres vagonok be- és a textillhul- iadék kirakásáról, a rakodási készségről mit mond Kóta György gyárigazgató? — A vasúton történő szállítást nehezítette, hogy belföldre a vasút csak korlátozott számú, más célra alig használható műtrágyás, meszes kocsikat tudott biztosi- tanú. A beérkező és a késztermékek szállítása nehezen ütemezhető. A nyugat-európai országokból és az NDK- ból érkező textilhulladéknál úgynevezett szállítási csúcsok vannak, a begyűjtés ütemétől függően. Így évente hathét alkalommal nagy árutömeg érkezik, annak kezelése, időn belüli kirakása üzemünk számára a jelenlegi feltételek mellett szinte megoldhatatlan feladatot jelent. — Miután a gyár nem tudta határidőre kirakni a Vagonokat, a rendelkezések értelmében kocsiálláspénzt kellett fizetnie. — Jelentős állásdíjat fizettünk az elmúlt évben. Kun- szentmiklós—Tass vasútállomásra érkezett 600, s feladtunk 376 zárt vasúti kocsi rakományt. A bírságolt vagonok száma 366 volt, s ezért 232 ezer, 261. forint állásdíjat fizettünk Ha a statisztikai adatokat vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy nemcsak akkor fizettünk állásdíjat, ha több vagon érkezett, hanem akkor is, há esetenként csak egy-két kocsit kezeltünk. Ennek oka összetett. Nemcsak az üzem készsége miatt volt így, hanem azért is, mert a Kunszentmiklós—Tass MÁV- állomás rakodóterén az esti és az éjszakai rakodás feltételei nincsenek meg. A MÁV ennek ellenére állásdíjat számolt erre az időre is. A másik az, hogy a használt textiihulladék éjszakai rakodása a társadalmi tulajdon védelme szempontjából nem lehetséges. — A rakodás gépesítésével talán lehetőség kínálkozna arra, hogy gyorsabban végezzenek ezzel a munkával, s kevesebb álláspénzt fizetné- nének. — Rakodóeszközeink és rakodócsoportunk létszáma az egyenletes munkához elegendő. Négy traktor, három pótkocsis teherautó rendelkezésünkre áll. A rakodás gépesítése a vasútállomáson nem lehetséges, mivel a gépi rakodáshoz megfelelő tér és rámpa nincs. Véleményem szeriint sokkal jobb képet mutatna a statisztika a rakodási készségünkről, ha a MÁV a fuvaroztatók érdekeit jobbam figyelembe venné. Gyakorlati tapasztalatunk, hogy a délelőtt vagy kora délután érkező vonatok szállítmányait csak úgy szolgálják ki, hogy ennek kezelése aznap már nem lehetséges. Mi a véleménye minderről Tóth Imrének, a MÁV szegedi igazgatóhelyettesének? — Kunszentmiklós—Tass vasútállomáson a rakodás kétségtelenül nehéz. A térburkolásra — ami lehetővé teszi a gépi rakodást — 800 ezer forintot fordítunk a felújítási keretünkből. Még ebben az évben elkészül ezer négyzetméternyi burkolat. Korábban gondot okozott a vágánymérleg hiánya. A 120 tonnás mérleget július 30-án a szállíttatok rendelkezésére bocsátjuk. Anélkül, hogy a labdát visszadobnám, szeretném megjegyezni: a Tema- forgtól olykor késve kaptuk meg a kocsimegrendeléseket. Mindenesetre a kölcsönös érdekek egyeztetését a korrekt kapcsolatok alapján folytatnunk kell. Az éjszakai rakodás — miután a térburkolat elkészítésére a MÁV ígéretet tett — megoldására lehetne más módot találni. A Kunszent- miklóson dolgozó, s onnan szállító vállalatok összefoghatnának. esetleg tanácsi segítséggel gondoskodhatnának a térvilágításról, s ezzel megteremtenék a feltételeit az éjszakai ki- és berakodásnak. Gémes Gábor Állóeszköz-gazdálkodás egy kecskeméti vizsgálatJükrébem^m^ A megyeszékhelyen működő vállalatok és gyárak állóeszköz-gazdálkodásában és működési hatékonyságának fejlesztésében 1981—83-ban tapasztalt sajátosságokat értékelte a kecskeméti Népi Ellenőrzési Bizottság erre kijelölt munkacsoportja, öt egységet ölelt fel a vizsgálat: az Ezermester Ipari Szövetkezetét, a Fémmunkás Vállalat gyárát, a Zománc- és Kádgyárat, a MEZŐGÉP Vállalat törzsgyárát és a Szerszámgépipari Művek gyárát. Az ellenőrzés elsősorban négy — egymással szorosan összefüggő — kérdés köré sűrűsödött. A beruházás hatása A vizsgált vállalatoknál 1981—83-ban érdemleges beruházásra csak a Zománc* és Kádgyámál (370 millió), valamint a MEZŐGÉP törzsgyárában (172 millió) került sor. Az előbbinél a beruházások tervezése során a korábbi termelőeszközök teljes elavulása, míg az utóbbinál új termék gyártása (konzervipari gépek) játszott szerepet. Az újonnan belépő állóeszközök kihasználása azonban csak részben igazolta a várakozást. Az előzetes számításokat létszámcsökkenés, kisebb mértékű kereslet kialakulása, illetve a javító*, karbantartó-bázis hiánya keresztezte. Ez magyarázza az indokoltnál magasabb önköltséget és — ez a kádigyár példáján leszűrhető — a veszteséges gazdálkodást. 'A vizsgált öt egység egyiké sem tervez — a szűkülő forrásokra hivatkozva — a következő éveikben nagyobb fejlesztéseket. A növekedésnek (hatékonyság-javításnak) azonban csak egyik eszköze a fejlesztés, s hogy á vizsgált vállalatok a többivel sem nagyon tudnak élni, annak bizonyítéka .meglevő gépparkjuk kihasználatlanságában is tetten érhető. Szakmai műveltség Legkedvezőbb a gépkihasználás a kádgyárban, de itt is csak mintegy 70 százalékos. Általában kétműszakos üzemeltetéssel, több álló gép számításba vételével a Fémmunkásnál mintegy 60 százalékos, a SZIM-nél 56 százalékos, a MEZÖG-ÉP-nél 50 százalékos, míg az Ezermester SSZ-mél — az egyműsza- kos üzemelés miatt — 35 százalékos a kihasználás foka. Paradox helyzetet mutat az is, hogy a nagy értékű gépek életkora és a termelés — ezen keresztül a gazdálkodás jövedelmezősége — fordított arányban vannak egymással: minél fiatalabb, korszerűbb, nagy értékű termelő gépekkel rendelkezik a gazdálkodó egység, annál kedvezőtlenebb az eredmény. Bár pontosan nem fogalmazódott meg, any- nyi feltételezhető, hogy a vállalatoknál csak a közepes színvonalú és az évek során a gyakorlatiban már megismert gépekhez szükséges szakmai műveltséggel rendelkeznek. A legkorszerűbb, de egyben1 magasabb szakmai igényt Is támasztó gépek színvonalas működtetése még várat magára. Jellemző még, hogy a gépek jobb kihasználása a vállalatoknál csak akkor kerül előtérbe, ha valamely ok miatt szűk kapacitás keletkezik. A nagy értékű gépek kihasználását a MEZŐGÉP törzsgyárában és a SZLM-ben szervezetten, meghatározott előírások szerint vizsgálják, de a kihasználás növelésére tervvel nem rendelkeznek. Tervszerűtlen tmk A kép pontosabbá tehető azzal, hogy az állóeszközök kihasználtságára milyen hatást gyakorol a tervszerű megelőző karbantartás, milyen az összefüggés az előbbi tevékenység és a gépek állásideje között. A vállalatok fájdalmasan veszik tudomásul, hogy az import gépek alkatrészbesaerzése nehézkes, az ütemtelen szállítások miatt kialakulnak a túl" készletezési gondok. Mind az öt egységben jelentősnek és fontosnak tartják á tmk szerepét, a nlagy értékű gépek kihasználását. E szervezet működése függ a termelés gépesítettségének fiókától. Például a kádgyámban a géprendszerek aránya miatt különösen fontos a tmk munkája, mégis tevékenységük jobbára csak a váratlan hibák kijavítására korlátozódik. A vizsgált egységeknél tapasztalt tervezési, szervezési hiányosságok tovább nem tarthatók, Tudomásul kell venni minden vállalati vezetőnek, hogy a tmk nem valami különálló, ráépített emelete a gazdálkodás épületének, hanem a kollektíva eredményeinek minden tégláját — tartalmi és formai elemét — átható, módosító tényező. Ennek a felismerésnek szerény és kezdeti jelei már valamelyest érzékelhetők a krónikus létszám- hiány miatt e tevékenységre létrehozott gazdasági munkaközösségek növekvő számában. A felesleg eladható Az említett gondok létezését erősítik meg azok az ’ ismeretek, amelyeket a felesleges állóeszközök feltárása, hasznosítása terén nyertek a vizsgálók. Tapasztalható, hogy a tartalmas, eredményes munka sorra-rendre elmaradt. Ügy látszik, még jelenleg is előnyösebb biztonsági tartalékként meghagyni, és feleslegként ki mem mutatni a gépeket, mint azokat értékesítéssel vagy bérbe adással hasznosítani. A sokat emlegetett költségérzékenység még mindig csak dédelgetett álom maradt. A vizsgált öt egység közül egyedül a Fémmunkás tárt fel egy felesleges gépet, s tervezi ennek értékesítését. Keserű pirula, hogy mindaddig, míg a különböző szintű vezetés, a szakmai közvélemény az alacsony kihasználás magyarázataként alapos indoknak fogadja ej a létszámhiányt, aligha várható a kihasználatlan • Csapolás a kecskeméti Zománc- és Kádgyárban. (Tóth Sándor felvétele.) állóeszközök kapacitás-tartalékainak feltárása, azok ésszerű hasznosítása. Hogyan tovább? Az egyensúlyra való törekvés népgazdasági szinten kikényszerítette a felhalmozás arányának és tényleges összegének csökkentését. Ennek következtében ma már a vállalatok is nagyon szűkös fejlesztési lehetőségekkel rendelkeznek. Beruházási eszközök hiányá'ban a hatékonyság növelése csak a meglevő termelőeszközök — különösen a nagy értékű gépek — jobb kihasználásával érhető el. Ezért szükséges, hogy a vállalatok a vizsgálat tapasztalatait hasznosítsák. Fontosnak tartjuk, hogy végezzenek részletes elemzést, számítást annak megállapításába, hogy a termelő gépék optimális kihasználása milyen hatással lenne gazdálkodásukra, annak hatékonyságára. Határozottabban vegyék figyelembe, hogy a kihasználás növelése az alig használt, műszakilag vagy egyéb okiból elavult, illetve-felesleges gépek selejtezésével, eladásával is történhet. A nagy értékű és teljesítményű gépek kihasználása differenciált bérezéssel, helyes érdekeltséggel, megfelelő ösztönzéssel is javítható. A tervszerű megelőző karbantartás elvégzésével az újonnan alakult kis szervezeteket is érdemes megbízni. Törekedve egyben a hosszabb távú kapcsolatok kialakítására. A gépkihasználás javítására a vezetés határozottabban és tudatosabban törekedjen, a gazdálkodás kiemelt tényezőjeként 'kezelje. Kőtörő Miklós
