Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-16 / 39. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1984. február 18. BARÁTI ORSZÁGOK ÉLETÉBŐL Magyar zászló a szczecini kikötőben Szczecin a magyar zászló alatt közlekedő tengerjáró hajók anyakikötője. A hajók egy része is ebben a város­ban, az Adolf Warski Hajó­gyárban épült, köztük a 11 ezer tonnás Radnóti darab­áru-szállító. A magyar fél számára teljesít szolgálatot a szczecini Zegluga Polska Ha­józási Társaság 4 nagy, öm­lesztett áru szállítására al­kalmas hajója is. A magyar külkereskedelem megrende­lésére a szczecini kikötőben évente mintegy 150 ezer tonna árut raknak át. Az el­ső helyen azok a vasércszál­lítmányok állnak, amelyeket Magyarország Svédországból importál. Az állandóan fejlő­dő tengergazdasági kapcso­latok fontos helyet töltenek be a lengyel—magyar együttműködésben. Halkeltető állomás az Her.ingtenyésztő telepet hoznak létre a Csendes-óceániai halgaz­dasági és oceanográfiai tudomá­nyos kutatóintézet magadam rész. legének munkatársai az Ohotsz- ki-tenger északnyugati részén. Mivel ezen a területen kevés a természetes ívóhely, nagy meny- nyiségű ikra pusztul el, s ez ve­szélyezteti a heringállományt. A kísérletek bebizonyították, hogy a mesterséges ívóhely kialakítá­sához elegendő, ha a halraj út- jáha a vízinövényekhez hasonló akadályokat helyeznek, erre bár­Ohotszki-ten geren milyen — megfelelően álcázott — használt halászifelszerelés is al­kalmas. A heringek ilyen körül­mények között minden egyes négy­zetméteren több millió ikrát rak­nak le. Az Ohotszki-tenger álta­lában viharos. A hullámverés gyakran • partra vet hering ikrák­kal teli hínárcsamókiat. A kuta­tók ezeket is összegyűjtik, külön­leges hal tartókba helyezik és el­szállítják a kikötőbe, ahol inku­bátor-állomáson keltetik ki a pe­téket. Harmadik piacon A szocialista országok erősítik harmadik piaci együttműködésüket. Különösen jelentős a kulcsrakész üzemek közös szállítása, minde­nekelőtt a fejlődő országokba. Jelenleg Bulgária, Csehszlovákia, Ju­goszlávia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és Románia között 93 témát ölel fel a harmadik piaci együttműködés. Ezek többsége komplett berendezések közös értékesítését célozza. A harmadik piaci együttműködés egyebek között kiterjed erőművek, távvezetékek, élel­miszeripari üzemek, építőanyaggyárak, timföldgyárak, öntödék, ko­hászati üzemek szállítására, fém- és olajbányászati kutató és feltáró forrásokra. A vállalatok viszonylag hamar megkötik a harmadik pia­ci közös fellépéshez szükséges keretmegállapodásokat, ám az üzleti vállalkozások összehangolásában, lebonyolításában a szükégesnél las­súbb a kibontakozás. Az előrehaladás meggyorsítására a szocialista országok külkereskedelmi minisztériumai újabb intézkedésekkel, foko­zottabb támogatással egyengetik a harmadik piaci együttműködés útját. VIETNAM A jobb ellátásért 9 Gazdag termést hozott a ba­nán, a Hoai Thina mezőgazda- sági termelőszövetkezetben. A Vietnami Kommunista Párt 1982 márciusában megtartott V. kongresszusa a 80-as évek legfőbb feladatául a mezőgazdaság erőteljes fejlesztését tűzte ki célul. A mezőgazdaságnak valóban alap­vető a jelentősége a lakossági igények kielégítésé­ben, az életszínvonal fokozatos emelésében. Az V. pártkongresszus a cél elérésére három fő követel­ményt jelölt meg. A legfőbb: a lakosság ellátása az alapvető élelmiszerekből. Ez a fontos cél minden más gazdasági feladatot megelőz. A második: a könnyűipar egyre növekvő ellátása alapanyaggal. A harmadik: az export gyors növelése. Az első he­lyen a fő táplálék, a rizstermesztés fokozása áll. Mindenekelőtt a Vörös folyó és a Mekong-delta mezőgazdasági termelését kívánják fokozni az északon meglevő és a délen lé­tesülő termelőszövetkezetek meg­szilárdítása révén. 1985-ig lénye­gében be akarják fejezni* a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zését. Űj ösztönzőrendszerek se­gítenek abban, hogy a jelenleg egy-kétszeri helyett háromszor arathassanak évente. A tervek­ben szerepel az úgynevezett „gyorsrizs” bevezetése, amely a hagyományos hat hónap helyett három hónap alatt iioz új ter­mést. A testvérországok segítsé­gével bővíteni kívánják a kor­szerű technikát, fokozni a mű­trágya és a növényvédő szerek használatát. E célokat szolgálja néhány nagy létesítmény, mint például Hao Binhnél a Fekete fo­lyón létesülő víztároló, amely 1,5 millió hektár terület vízellátását biztosítja majd, továbbá a hábo­rúban elpusztult Cam Duong-i szuperfoszfátgyár újjáépítése és továbbfejlesztése, valamint szám­talan kis létesítmény, amelyet a helyi szervek és szövetkezetek saját erőből építenek. A szövet­kezetek egyharmada már elérte a párt által kitűzött célt: a hek­táronkénti öt tonnás rizstermést, 500 szövetkezet átlagtermése már az évi nyolc tonnát is túlhaladta. A csúcsot a Dai Phuoc tsz tart­ja, amely tavaly 22 tonna termést takarított be egy hektárról. A mezőgazdaság fejlesztésére mintegy egymillió hektár földet fogtak művelés alá, főleg a rit­kábban lakott északi hegyvidé­ken, a közép-vietnami fennsíkon és a Mekong-delta egyes vidéke­in. Az elmúlt alig egy évtizedben másfél millióan telepedtek ide a városokból. Egy sor intézkedést hoztak a tartalékok feltárására. • 1985-ig 100 millióra kívánják növelni a baromfiállományt. A ké­pen: Broiler csirkék a „December 2.” baromfitenyésztő telepen. a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok anyagi érdekeltségének növelé­sére. Így rendelet kötelezi a .ter­melőszövetkezeteket és az állami gazdaságokat a termőföld egész évi, többszöri kihasználására. A szövetkezeti tagok díjazása ta­valy óta a végeredménytől függ. A tsz-ek, termelési brigádok és az egyénileg gazdálkodók terven felüli termékeiket felhasználhat­ják, vagy a szabad piacon érté­kesíthetik. Persze a rizstermelés növelése önmagában nem oldja meg az élelmezési problémákat. Ezért szélesítik az úgynevezett száraz­kultúrák — a kukorica, a manió- ka, a batate és a burgonya stb. — vetésterületét. Az állattenyésztésben 1985-ig el' akarják érni a 13—14 milliós ser­tés-, a 4,7—5 milliós bivaly-, szarvasmarha- és a 100 milliós baromfiállományt. Jelentősen növelni akarják a kaucsuk, a tea és a kávé térmelését is. A vietna­mi mezőgazdaság sokrétűségére jellemző, hogy mindezeken felül még számos zöldségfélét, gyógy­növényt termelnek, továbbá gya­potot, jutát, kendert, cukornádat, földimogyorót, banánt, naran­csot, mandarint, kókuszt és más déligyümölcsöket. Kipp • Vietnamban jelentős mennyiségű földi- mogyorót is termelnek. Zsákba kerül a termés egy Hanoi közelében fekvő gazdaságban. MEGVÁLTOZTATNI A SZEMLÉLETET i! 1 ii ; J. — A múlt évben az utazó sze­mélyzet, a mozdony- és vonatve. zetők, a jegyvizsgálók átlagos szolgálati ideje 242 óra volt, ami annyit jelent, hogy havi 60 túl­órát teljesített mindenki. Sajnos.- az ő terhelésük időben és szolga, lati elfoglaltságban is _a legna­gyobb. Az utazók több mint tíz százaléka párttag. s két alápszer- vezethez tartoznak. A forgalmi és a vontatási alapszervezet taggyű­lései rendszeresek. Azt a bevált gyakorlatot követjük, hogy előre meghatározzuk a taggyűlések idejét, sőt napirendjét js. Az idő­pontról ;— kéthavonta egyszer van — tudnak a munkahelyi fő­nökségek vezetői, a mozdonyfel- vigyázók is, s a párttagokat ek­kor nem vezénylik szolgálatba. Az utazó személyzet fegyelme­zettségét, a párttagok elkötele­zettségét mutatja, hogy az írá­sos meghívó alapján felkészül­nek, részt vesznek a taggyűlésen. A négy pártalapszervezet közül e kettőnél legjobb a megjelenési arány. Az utazó kommunisták közül mindenkinek van pártfel­adata. amelyet kizárólag szabad idejében képes csak elvégezni. — A pártmegbízatások általá­ban nem kötődnek a vasúthoz, a munkahelyhez, kivéve a pártve. zetőségi vagy alapszervezeti ve­zetőségi tagokat, a szocialistábri- gád-vezetőket és szakszervezeti bizalmiakat. A többiek munkás­örök. népi ellenőrök, ülnökök, a Hazafias Népfront aktivistái. Te. vekénységükért több dicséretet, elismerést kaptak már. Nemcsak a taggyűléseken való megjelenés­ziik, s ez a szemléletváltozás lé­nyege: a vasút van a fuvarozta - tókért. az utazókért, és nem for­dítva. Ezért a szolgálatban, a sze­mélyszállításban, az árufuvaro­zásban kulturáltabban. segítő mó­don szolgálják ki az utasokat, a megrendelőket. A pártvezetőség a gazdaságpo­litikai agitáción és propagandán kívül rendszeresen számonikéri a vezetőktől a munkát. Az üzemfőnökségeket általában az alapszervezetek vezetőségei szá­moltatják be de speciális témák, ban — csúcsforgalomra való fel­készülés, koordinációk esetében — a pártvezetőség is igényt tart a- tájékoztatásra. — A múlt évi gazdasági mun­kánkkal elégedettek lehetünk, bár jelentős kiesést okozott a Kelenföldi pályaudvar átépítése, illetve Kiskunfélegyháza és Kis­kunhalas között a vágány cseréje. Ez sok munkát, igen . kemény helytállást kívánt minden vas­utastól. Az üzemfőnökség ánuto- vábbítási tervét 107 százalékra teljesítette. Az idén az egyik leg. fontosabb teendőnk a tranzitfor­galom lebonyolítása. Májustól a mi vasutasaink viszik az árut Kelebtától Szabadkáig. G. G. • A párt- vezetőség titkárával szívesen beszélgetnek a csomópont dolgozói. ben jeleskednek az utazók, de a pártoktatásban is. Az időszerű kérdések tanfolyamán éppen ná­lunk teljes a létszám és legna­gyobb aiz aktivitás. Ez talán azzal is magyarázható, hogy ők a leg­jobban képzett emberek. A kiskunhalasi üzemfőnökség alapszervezeteibe a múlt évben tizenegy párttagot vettek fel. s ebből ketten az utazók közül ke­rültek ki. A vasút — mint a többi köz­lekedési ágazat — termelő üzem, jogos a kérdés, hogyan segíti a pártszervezet a gazdaságpolitikai célkitűzések elérését? — Nem vagyunk könnyű hely­zetben, hiszen a tarifaemelés érezteti hatását. Gazdaságpoliti­kai munkánkban a legfontosabb teendőnk a régi. meggyökerese­dett szemlélet megváltoztatása, az új körülményekhez való igazo­dás. Ennek érdekében sokat tet­tünk eddig is. de úgy érzem, nem eleget. Igyekszünk szorosabbra fűzni a kapcsolatokat a vállala­tokkal, üzemekkel. Javasoltuk, hogy a jól és a rosszul rakodó fuvaroztatók pártalapszervezetei. nek titká.rait 'hívjuk össze,, mé­lyítsük el az. együttműködést, szüntessük meg" az égylmás'rá muí togatást. Dolgozóinkat, közöttük a párttagokat is arra ösztönöz­Pártmunka a MÁV kiskunhalasi csomópontján A MÁV kiskunhalasi üzemfőnökségén, a pálya- J v fenntartási főnökségen, a villamosvonal főnök­ségen, a biztosítóberendezés-fenntartási üzemnél és az építésvezetőségen összesen 2400-an dolgoznak. Már a felsorolásiból is kitűnik, a párt vezetőségnek rendkívül összetett feladatot kell ellátnia. A sokré. tűség, a szétszórt munkahelyek, «z utazó személyzet tej váltakozó munkaideje ellenére a pártmunka a Jíy négy alapszervezetnél, a 17 pártcsoportnál jó színvonalú. Az utazó személyzet körében végzett tevékenységről beszélgettünk Vén Imrével, az »U tj üzemfőnökség pártvezetőségének titkárával. Lakiteleki beszélgetés Meghatározó jellegű Lakitelek nagyközség életében a termelőszövetke­zeti gazdálkodás. Főként Kecskemét vonzó hatása érvényesült az el­múlt esztendőkben, a lakosság fiatalabb korosztálya elköltözött innen, sokan pedig eljártak máshova dolgozni. A több mint 3 ezer hektáron gazdálkodó Szikra Termelőszövetkezet párt- és gazdaságvezetői számos lépést tettek a tagság szélesebb körű foglalkoztatására, jövedelmének növelésére. Rövidebben fogalmazva: a község népességmegtartó képes­ségét igyekeztek erősíteni. Erről beszélgetünk Tarné Bodor Máriával, a községi pártvezetőség titkárával, aki egyúttal a termelőszövetkezet párt- alapszervezetének titkára is. — Hosszan tartana felsorolni, hogy milyen intézkedéseket tett a gazdaság vezetősége az utóbbi években a lakosság foglalkozta­tásának megoldása érdekében. Szőlőt, gyümölcsöst telepítettek, nagy területen komplex talajja­vításihoz fogtak. Az utóbbi két év alatt csaknem 440 hektáron befejezték ezt a munkát. Az idei terv: újabb 280 hektár homok ■javítása. Több melléküzemágat létesítettek, vagyis számos mun­kahelyet teremtettek főként a fia­talok. valamint a nők számára.. Megnőtt az érdeklődés a közös gazdaság iránt, nagyobb lett . a termelőszövetkezet tekintélye — állítja Tarné. Azt is elmondja, hogy a BRG magnetofongyára is létesített te­lephelyet a nagyközségben, ahol 180 nő talál munkát. Az sem közömbös a lakosság foglalkoz­más után épültek az üdülők a Tisza közelében, a páratlanul szép vidéken, amely fellendítet­te az idegenforgalmait, szükséges, sé tette a vendéglátóipar és a kereskedelmi hálózat bővítését. A létesülő tanácsi intézmények­ben is keresethez jutottak a la- kitelekiek. Mindezek hatására az elván­dorlás 1970-től 1980-ig csaknem egyharrmadára csökkent. Legtöb­ben változatlanul a mezőgazda­ságból élnek. A termelőszövetke­zet .a már említetteken kívül, egyéb kereseti lehetőségeket is teremtett. - Négy vállalati gazda­sági munkaközösség alakult az ipari ágazatokban. A nagyüzem segíti a háztáji és a kisegítő gaz­daságok termelését, az innen szár. mázó termékek értékesítését. Mindez nemcsak a szövetkezeti tagok, hanem a község egész la­kosságának javát szolgálja. A kisgazdaságok által a termelő- szövetkezet közvetítésével forgal­mazott áru értéke a múlt évben megközelítette a 27 millió forin­tot. Ennek mintegy fele nem a szövetkezeti tagok, hanem a la­kosság egyéb rétegének munká­jából származott. — A helyhez kötődést szinte térítés nélküli házhellyel, egyéb kedvezményekkel segíti a közös gazdaság és intézi a tagok lakás, építésének ügyelt is. Hozzájárul a községi gyermékintézmények költségeihez. Elkészült a gázve­zeték, amihez szintén" anyagi se­gítséget nyújtott a gazdaság. .Vál­tozást jelent a nagyközség életé­ben, hogy ez év októberétől a távhívó hálózatba is bekapcsol­ják. amelynek elsősorban a vál­lalatok, intézmények örülnek, hi. szén meggyorsul az ügyintézés — sorolja a legfontosabbakat a köz­ségi pártvezetőség titkára. Az említettek több feladatot jelentenék a község öt alapszer­vezetének. Az agitáció során a napi politikai munkáiban mind­inkább előtérbe kerül a gazdasá. gi irányító tevékenység, örven­detes, hogy az alapszervezetek fiatalodnak, tavaly héttel gyara­podott taglétszámuk, az idén tíz fiatalt szándékoznak felvenni, •i— A mind bonyolultabb gaz­dasági körülmények, a szigorúbb szabályozóik magasabb mércét ál. lítarnak a kommunisták elé is. Lakitelek fejlődő nagyközség, de nem lehet azt mondani, hogy már minden szép és jó, az újabb eredményekért alaposan meg kell küzdeni itt is — mondja vége­zetül Tarné Bodor Mária. K. S. tatása szemnnntiából. hogv egy­® A termelő- szövetkezet tavaly felújított és kibővített hűtőháza, amelyhez 1600 négyzetméter válogatótér tartozik. Részben exportnövelő beruházási hitelből építették. Jelenleg is csomagolnak árut külföldre. í A fejlődés lépcsőfokai ■ ■ • , ■ i*i r i . r

Next

/
Thumbnails
Contents