Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-02 / 27. szám

1984. február 2. • PETŐFI NÉPE • 9 ALKALMAZKODÁS A KÖVETELMÉNYEKHEZ Hatálytalanítottak 170 építésügyi jogszabályt Az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium felülvizsgálta ko­rábban kiadott jogszabályait, és 170 elavult miniszteri rendeletet, utasítást, jogi iránymutatást ha­tálytalanított. Ezzel az építés és a településfejlesztés gyakorlatának változásaihoz igazodnak. Ezt cé-. lozzák az idén kiadásra tervezett újabb rendeletek is, amelyekről Kozma Tamás, az ÉVM igazgatási és jogi főosztályának helyettes ve­zetője tájékoztatott. Elmondotta, hogy az egyik leg­nagyobb idei vállalkozás az orszá­gos építésügyi szabályzat korsze­rűsítése, amelynek előkészítésébe az építésügyi szakemberek széles körét bevonják. Társadalmi vitá­ban hallgatják meg véleményüket a régi szabályzatról, és összegyűj­tik javaslataikat. Az a cél. hogy az új szabályzat egyszerűbb le­gyen a korábbinál, s csak keret- jellegűen határozza meg a legfon­tosabb követelményeket, amelye­ket a tanácsok differenciáltan, a helyi igényekhez igazodva érvé­nyesítenek. A növekvő arányú magánépítkezésekkel összefüggés­ben is egyszerűsítésre, a felesle­ges merevségek megszüntetésére törekszenek, egyebek között ru­galmasabban kívánják szabályoz­ni az épületek rendeltetésszerű’ használatának követelményeit is. A környezetvédelmet szolgálja az a rövidesen megjelenő új rende­let, amely a településtisztasági szolgáltatások ellátását szabályoz­za, s rendezi egyebek között a hul­ladék biztonságos elhelyezésének teendőit. A minisztérium újabb jogszabá­lyokkal kívánja erősíteni a minő­ség védelmét. Az ÉVM korábbi rendelete a lakóházak válaszfa­laira, ajtóira, ablakaira és a víz- szigetelésekre vonatkozó szava­tossági igény érvényesítésének idejét 5, az épületalapok, a térel­határoló és más hasonló szerkeze­tekét 10 évre emelte. Most készí­tik elő azt a jogszabályt, amely ezeket a rendelkezéseket az ipari és a mezőgazdasági létesítmé­nyekre és az épületek szerelvé­nyeire is kiterjeszti. A miniszté­rium felülvizsgálja azokat a jog­szabályokat is, amelyek a kivite­lezők és a műszaki tervezők ver­senyeztetését akadályozzák. Gon­doskodik a szükségtelen előírások megszüntetéséről, a szabályozás korszerűsítéséről, hogy zöld utat nyisson az egészséges versenyszel­lemnek. NAPKÖZBEN Ajtó A kikericssárga, tengerkék és méregzöld színű vadonat­új panelházaik földszintjén el­készült üzletsor egyik ideigle­nesen árusító boltjába szeret­tem volna bejutni, még vala­mikor karácsony előtt a kecs­keméti Batthyány utcában. De akkor is. mint' minidig, akár­hányszor közeledtem egy-egy hasonló rendeltetésű helyiség felé, erőt vett rajtam a féle­lem. Fantáziám tréfálkozott velem: mi lesz, hg nem kö­szönnek vissza, ha elém lökik a gyártása pillanatában is bóvlinak számító holmit, ha jelenlétemben beszélik meg, milyen zöldségek szükségesek a vasánniaipi húsleveshez... Nem jutott idő a további meditáiásra. Amíg a bokámra vigyáztam, addig . az ajtóiba alaposan bevertem a fejem. Első indulatomban cslak a sa­ját 183 centiméteres magassá­gomat tudtam összehasonlíta­ni az ajtóéval. A kábulat elmúltával már tisztán láttam, hogy itt egé­szen másról van, 5.zó. Megle­het a keresik edélem igényes­sége fejlődött oly rohamosan, hogy elvárja a felhajtást a hoz­zá betérőiktől. Nem biztos, hogy ez a módszer a legjobb, hiszen az ország felnőttkorul lakosságának csupán harminc százaléka érj el vagy haladja meg a nyílászáró szerkezet 180 centijét. Azt sem tartot­tam kizártnak, hogy a terve­ző maradt az említett szint alatt. Sőt, az is megfordult a fejemben, hogy az építő szak­emberek. is mély meghajlást kívánnak munkájuk előtt. Gondolataim iménti kusza­ságát a SZOT munkavédelmi ellenőreinek egyike próbálta több-kevesebb sikerrel rendbe* szedni. Beszélt a méretek ki­agyalójának, a gyártónak, a szerelőnek, a festőnek, az üve­gezőnek és ki tudja még ki­nek a felelősségéről. Szólt ar­ról hogy addig nem engedik véglegesen megnyitni a bolto­kat a vásárlók előtt, amíg sok- sok pénzért ki nem cserélik a sok-sok pénzért készült rossz ajtókat a szabvány sze­rintire. Említette, hogy ez akár százezrekbe fog kerülni valakii(ik)nak. De mondott va­lamit az elmaradt haszonról is, amely a késedelmes átadás miatt a kereskedelmet éri. Hittem neki Ügy látom, jól tettem, mert az utóbbi napokban meggyő­ződtem arról, hogy nekilát­tak az Illetékesek a javítás­nak. Igaz, egyelőre úgy tűnik, csak a sárga és a kék ház szimpatikus nekik, mert a zöldnél a kisméretű szerelők még az „eredetiket” építik be. Vigasztalásomra azért a helyszínen megsúgta valaki: egy élelmes kisiparos már az összes ajtóra megfesthette a Belépés csak törpéknek! fel­iratú táblát. HAZAI TÁJAKON A 84-es főúton autózva már távolról szemünkbe tűnik a síkságból magányosan kiemel­kedő, meredek hegy tetején terpeszkedő sümegi vár, a tu­risták kedvéit célpontja. Az első adatok a várról 1318-ból valók, 1440-ben már elszenvedi az első ostromot. 1552-ben a közeli Veszprém várát elfoglalják a tö­rök hadak, ezért a veszprémi püspökség Sümegre költözött, s ott is maradt jó 200 évig. Ez a kétszáz év, amíg Sümeg püspöki székhely volt — különösen Szé­chényi György püspökségének idején —, Sümeg fejlődését, vi­rágzását hozta. Ezt mutatják az e korból származó szép barokk épületek is, melyek megadják Sümeg karakterét, hangulatát. 1664-ben Kara Musztafa nagyve- zír Becs alól megverten vissza- özönlő hadai Sümeget is fölége­tik, elpusztítják. A Rákóczi-sza- badságharc idején 1705—1709 kö­zött Béri-Balogh Ádám kuruc brigadéros csapatai tartják meg­szállva a várat, mely a kuruc— labanc háborúk után, ,— elveszt­vén stratégiai jelentőségét — las­san romhalmazzá változott. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség 1957 és 1984 között — a régészeti feltárást követően — helyreállította. A nyugati oldal •külső kaputornyához jól járható sétaút vezet, az egyébként meg­lehetősen meredek Vár-hegyen. Az udvar észak-nyugati részén emelkedik a Köves-bástya (Kö­ves András püspök építtette 1554- ben), míg a belső várban az öreg-torony, a várkápolna és a hajdani lakóhelyiségek láthatók. Az öreg-torony alsó része régen Megkezdték a közületekre és a magánszemélyekre is kiterjedő új helyiséggazdálkodási jogszabály előkészítését. Ebben egyebek kö­zött decentralizálják a hatósági jogköröket, s a helyiségek bizo­nyos körében a kiutalás rendsze­rét üzleti alapokra helyezik, amellyel anyagi lehetőséget jut­tatnak a tanácsoknak újabb he­lyiségek előkészítésére, a kínálat növelésére. A tervek szerint kidolgoznak több új munkaügyi jellegű szabá­lyozást. Egyebek között irányelve­ket adnak ki a vállalati bérrend­szer fejlesztéséről, az étkezési hoz­zájárulásról, és felemelik azt a díjat, amelyet a vállalatok a dol­gozóknak saját munkaeszközeik használatáért fizetnek. Szabályoz­zák a különböző közművezetékek nyilvántartását, hogy megfelelő adatok, térképek alapján megelőz­zék a vezetékek átvágását, meg­rongálását. A minisztérium ez év első ne­gyedében kiadja az építésügyi jog­szabályok gyűjteményét, amely a szakembereknek és az építésügyi hatóságok ügyintézőinek, valamint a lakosságot tájékoztató tanácsadó irodáknak is segítséget nyújt mun­kájukhoz. Több számítógép a mezőgazdaságban , Élénkül az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek érdek­lődése a számítástechnika iránt. A Mezőgazdasági Ügyvitelszerve- zésd Irodához érkező rendelések szerint az idén már eddig 400- nál több nagyüzem határozta el, korszerűsíti ügyvitelét. További négyszáz üzem bővíti a számító­gép „munkakörét”: a döntések előkészítéséhez .is felhasználja a modem berendezést. A számítástechnika iránt foko­zódó kereslet oka a kényszerű felismerés: a számítógép elenged­hetetlen kellék az eredményes napi munkához. A MÜSZ1 prog­ramcsomagjai alapján az állatte­nyésztésben például pontosabban meghatározhatják a takarmány­szükségletet. elkerülhetik a pa­zarlást. A növénytermesztésiben több száz helyen már a számító- gépes program ad .támpontot az optimális vetésszerkezet megha­tározásához, ami például a Bárá­nya, Szolnok és Bács-<Kiskun me­gyei: üzemek tapasztalatai szerint 10—15 százalékos tenméstöbblet- tel fizet. Igazgatás a falvakban Néhány hete, hogy hivatalo­san la megszűntek a járások, újfajta rendet tanúi a közigaz­gatás. A ltegtölblb változás ta­lán az igazgatási kortetWöz- pontokait, valamint sl községe­ket érinti. Több új hatáskör­rel kell megbarátkozniuk a községi tanácsok ügyintézői- nfek, s ezfektoe úgy illik bele­tanulni, hogy köriben a külön, féle akták intézése egy pilla­natnyi késedelmet sé szen­vedjen. Községi ügyintézés Hogyan tudnak megbirkóz­ni új feladataikkal a községi ügyintézők? A kérdésre vála­szolni tapasztalatok híján még korai lenne, de az már­is bizonyos, hogy a tanácsi igazgatás ismét közelebb ke­rült a lakossághoz. Gondol; junk csak arra, hogy január 1. óta már helyben intézik pél­dául a magánkisiparral és magánkereskedelemmel kap. csolatos ügyek többségét, ame­lyek miatt az állampolgárok­nak korábban a járási szék­helyre kellett utazniuk. Ha­sonló a helyzet az építési ügyek területén: a megye most már az engedélyek kiadását is községi hatáskörbe adihatjla. Feltéve persze, ha a helyi apparátus felkészült arra, hogy az ilyen és hasonló — megfelelő szakértelmét igény­lő — hatósági eljárásokat ha­táridőre és törvényesen lebo­nyolítsa. S éppen ez az a pont, amelyen megfordul a hatáskörök decentralizációjá­nak helyessége vagy helyte­lensége. Hiszen ha olyan em­berek kapnak a falvakban ér­demi intézkedési jogköröket, akik nem értenek eléggé az adott szakterülethez, az sem­mit nem javít a helyzeten, hi­szen az eljárások elhúzódását, a fellebbezések számának nö­vekedését eredményezheti. Ha viszont közmegelégedésre — s 'tegyük hozzá: törvényesen — egyre több hatósági aktát tud­nak 'helyben, a községi taná­csoknál lezárni, ez egyszerre gyorsítja az ügyintézést, s te­szi könnyebbé, egyszerűbbé az állampolgárok dolgát is. Nyilvánvaló, hogy egy-egy községi tanács képtelen ak­kora apparátust fenntartani, amelyben minden szakterü­letnek megvan a maga embe­re. Olyan univerzális ügyin­tézőkre van szükségük, akik nem jönnek ^gvacba, ha vala­milyen gyámügyi határozatot kell hozni, ha szociális segé­lyezésről kéül dönteni, vagy éppen egy hatósági bizonyít­vány kiadására van szükség De az már aligha várható el egyetlen ügyintézőtől, hogy ugyanúgy értsen a szabálysér­tések elbírálásához, mint az árellenőrzéshez vagy az adó­ügyi kérdésekhez. Elkerülhe­tetlenül szükség van tehát bi­zonyos szakosodásra is. csak így követhetők nyomon az újabb meg újabb ' jogszabá­lyok, intézhetők megalapozot­tan, törvényesen az államigaz­gatási ügyek. Szakosodás társulással Igen ám, de hol a határ, hogyan oldható meg. hogy a viszonylag kis létszámú köz­ségi apparátusok lehetőleg minél több hatósági ügyet in­tézzenek helyben, s döntéseik ugyanakkor szakszerűek is le­gyenek. Nyilvánvalóan nagy segítséget nyújthat ebben az úgynevezett igazgatási társu­lások létrehozása. Ilyenek már korábban is 18 megyében ala­kultak. főleg az építésügyi, a szabálysértési a magánkisipa­ri. árellenőrzési és adóhatósá­gi feladatok ellátására. Több helyen a tanácsok még úgyne- ’ vezett komplex igazgatási társulásokat is szerveztek, amelyek egyszerre többféle hatósági feladatot teljesíte­nek. Az igazgatási társulások lé­nyege, hogy a lakosságnak még a különleges szakértel­met igénylő ügyekben se kell­jen rögtön a városhoz, a me­gyéhez fordulnia, utazgatnia. Áz nagy luxus lenne, ha va­lamennyi községi .tanács alkal­mazna. fizetne külön szakem­bereket az összes, általuk gya­korolható hatáskörre, hiszen előfordulhat például, hogy a faluban szabálysértési ügy egy évben csak kettő-három for­dul elő. Ezért is ésszerű dolog az egymáshoz közel eső falvak együttműködése, annak elha­tározása. hogy egyesült erő­vel. közösen oldják meg az egyes igazgatási feladatok szakszerű intézését. Így a ta­nácsok is olcsóbban jönnék ki, s aiz ügyintézőik optimális munkamegosztása is jobban biztosítható. Az igazsághoz tartozik, hogy sokan ellenzik az igaz­gatási társulások létrehozását, bármennyire is ésszerűnek tűnik ez a megoldási. S nem teljesen, alaptalanul. Köztu­dott ugyanis, hogy a tanácsi apparátusok kikerülnek a tény- munkája a helyi népképvise­leti szervek, tehát a választott tanácstagok ellenőrzése alatt álL De ki ellenőrzi azt az igazgatási szervezetet, amely egyidejűleg több község lakos­ságára terjeszti ki fennható­ságát ? Elvileg valamennyi érintett tanács, de ennek a gyakorlati kivitelezése bizony nem is olyan egyszerű. Reá­lisan megvan tehát a veszélye annak, hogy a körzet esi tett apparátusok kikerülnek a tény­leges népképviseleti ellenőrzés alól. Az igazgatási társulások túlszervezése emellett olyan veszélyt is rejt magéban, hogy ismét eltávolodik az ügy­intézés a lakosságtól, hiszen a szakosodásnak, az együtt­működésnek megfelelően egy sor ügyet nem helyben, ha­nem valamelyik szomszédos faluiban ■ fognak intézni. Emiatt is nagy körültekintés­re van szükség amikor egy- ogy község úgy dönt, hogy va­lamilyen ügycsoport intézésé­re társulást alakít. Körzetesítés és hatáskör Az említett veszélyek lebe­csülése éppen úgy hiba len­ne. mint azok túlértékelése. Azt ma már senki nem vitat*- ja.hogy a raegnövekedett köz­ségi hatáskörökkel párhuza­mosan, bizonyos igazgatási fel­adatok körzetesítésére feltét­lenül szükség van. Rendkívül fontos azonban hangsúlyozni azt is: a lakosság jogos igé­nye. hogy az ügyek döntő többségét helyben intézzék, az akták zömének gazdája a he­lyi tanács maradjon. Mert a hatáskörök decentralizálásá a' községek számára. nemcsák'j jogokat — kötelességeket is jelent. D. A. ORSZÁGOS DIÁK-FOTÓPÁLYÁZAT Felhívás az aszálykárok mérséklésére Pécsett, a forradalmi ifjúsági napok részeként az idén is megren­dezik a diákfotósok hagyományos seregszemléjét. A rendezők által meghirdetett pályázaton valamennyi, rendszeres középfokú oktatás­ban részesülő fiatal részt vehet személyenként legfeljebb négy fekete­fehér képpel. Ezek egyikének — kötelezően — ifjúságunk mai éle­tét kell ábrázolnia, a többiek témája szabadon választható. A fotó­kat március 5-ig kell eljuttatni a pécsi 508. számú Tarr Imre Ipari Szakmunkásképző Intézet címére: Pécs, postafiók 269. 7601. A nyil­vános képbírálat március 10-én lesz. A legszebb képekből felszaba­dulásunk 39. évfordulója tiszteletére kiállítás nyílik április 4-én, ak­kor adják át a pályadijakat is. Sümegi séta fegyverterem volt. A fölötte lévő termek a Vártörténeti kiállítás­nak adnak ma otthont. Sümeg nagyközség látnivalói közül kiemelkedik a barokk stí­lusú katolikus plébániatemplom, a gyönyörű Maulbertsch-freskók- kal. A külsejét tekintve egyszerű templom pompás falfestményeit 1969-ben restaurálták. Sümeg neves szülötte Kisfaludy Sándor (1772—1844) költő; szülő­háza ma műemlékmúzeum, a róla elnevezett téren, a 3-as szám alatt. A földszintes, barokk ne­mesi kúria folyósóján helytörté­neti kiállítás, benn, a költő haj­dani dolgozószobájában Kisfalu­dy bútorai, használati tárgyai, mellette reformkori dokumentu­mok láthatók. Itt van a „Sümegi pantheon” is, a város neves szü­lötteinek emléktábláival. Szem­ben vele a Népkert, Kisfaludy 1869-toől való szobrával (Geren- day Antal alkotása). Sümeg so­kat köszönhet Ramasetter Vincé­nek, a századfordulón élt neves kékfestőmesternek és szőlősgaz- I dának. Kórházat, szegényotthont, óvodát és iskolát alapított, s ő volt az egyik kezdeményezője a közvilágítás bevezetésének és a járdaépítéseknek. Szobra (Istók J ános műve) a Kossuth utca és a Mártírok útja találkozásánál áll. A Mártírok útján található a Kis­faludy Szálloda, étterem és cuk­rászda. (Rajta kívül még egy tu­ristaszálló van Sümegen, a Vak Bottyán u. 2. alatt.) A MÉM Ifjúsági Bizottsága és a KISZ KB Mezőgazdasági Fia­talok Tanácsa az aszálykárok mérséklésére tett kezdeményezést Felhívást intéztek a fiatalokhoz, hogy segítsék a mezőgazdasági öntözés fejlesztését, korszerűsíté­sét. A felhívás emlékeztet arra, hogy az 1983. évi kedvezótlten időjárás sok gondot okozott és okoz ma is mezőgazdaságunk­nak, s leszögezi: a fiataloknak meggyőződésük, hogy társadalmi összefogással, felkészült, jő szak. emberekkel, a fiatalok tenni aka­rásával csökkenthetők a termé­szeti erők káros hatásai. Nehéz, erőt próbáló feladat megvalósítására hívjuk, mozgó­sítjuk mindazokat, akik készek tenni az agrártermelés biztonsá­gának fokozásáért lakosságunk élelmiszerellátásának, export- kötelezettségeink teljesítésének megvalósításáért — mondja a felhívás. Célunk az. hogy aktív részesei legyünk a biztonságosabb termelési feltételek megteremté. sértek, az esetleges további ked­vezőtlen időjárás okozta termés- kiesés megelőzésének. Arra kell felkészülni, hogy az öntözési munkákat a szokottnál jóval korábban kell kezdeni, a földekről hiányzó csapadék egy részét mesterségesen kell pótol­ni. Ezért hívjuk a mezőgazdasá­gi KISZ-szervezefeket. ifjúsági kollektívákat, szocialista brigádo­kat, a fiatal agrárszakembereket, hogy. közös összefogással vegyünk részt az öntözési idényre való fel­készülésben. Vállaljunk feladatot az öntözőberendezések karban­tartásából, felújításából, a meg­levő. de nem használt eszközök Újbóli üzembe helyezéséből, a víztakarékos agrotechnikai eljá­rások elterjesztéséből. A feladatok megvalósításának segítése, összefogása érdekében a KISZ KB Mezőgazdasági Fiata­lok Tanácsa Öntözési Koordiná­ciós Bizottságot hoz létre. VASÁRNAPI KIRÁNDULÁS A hajdani barokk püspöki pa­lota ma diákotthon, kecsesek a manzárdtetőn lévő szobrok, és a kis hagymatetős tornyocska a homlokzat jobb oldalán. Sümegi látványosság még a Ló­szerszám múzeum, Bíró Márton püspök egykori istállójában. A község temetőjében nyugszik szép síremlék alatt Kisfaludy O A sümegi vár. Sándor és felesége, Szegedi Ró­za. Ugyancsak a temetőben pihen Kisfaludy Móric, az .1848—49-es szabadságharc dandárfőparancs­noka. B. J. Elragadtatva hallgatták fa ma­dárcsicsergést, 1kimondhatatlanul boldognak érezték magukat. 1 milyen szép, kellemes (va­sárnap délután! A sovány férfi és a gömbölyű nő élvezettel heverészett ia sá­torban, fülük szomjasan fogadta be a (természet hangjait. — Milyen 1 kellemes! — Hát igen! Ez a természet! Nem is lehet rá szavakat találni! — Tudod, néha csodálkozom, hogy vannak embereik, akik sose kívánkoznak tg szabadba, soha nem gondolnak tarra, milyen jó lenne Miaguk körül érezni a ter­mészetet. — Nincs érzékük a szépség iránt, (nincsenek érzelmeik. ■ — A legszívesebben az egész életemet ebben a sátorban tölte­nem! — Én is, drágám. Olyan köny- nyünek érzem magam. Mintha szárnyaim lennének. — Nekem is! Minél tovább szí­vom ezt ja friss, kristálytiszta le­vegőt, annál könnuebbnek érzem magam, mintha lepke lennék, csak repülni szeretnék, repülni, repülni... A férj ekkor 1az órájára né­zett és szomorúan szólalt meg: — Drágám, abba kell hagy­nunk ... — Csak még tégy 'kicsit... — Sajnos, nincs mit tenni, ösz- sze 1 kell csomagolnunk — mondta határozattajt a férj. — Egyszer minden véget ér. Kikászálódtak ■ a sátorból. A madarak még mindig édesen csi­cseregtek. — Ígérd meg, hogy \i jövő va­sárnapot is 1a sátorban töltjük, a mi ikis fészkünkben! — kérte a feleség. — Ez csak természetes! De máshol leszünk. Egy kis változa­tosság nem árt. A jövő vasárnap a konyhában állítjuk fel ia sát­rat, jó? Ezután a férfi megnyomott egy gombot a magnetofonon. A ma­dárcsicsergés abban a pillanat­ban elhallgatott. A sátor, amely az előbb még az előszobaszőnyer gén állt, összecsomagolva a sa­rokba került. De csak a jövő va­sárnapig ! Vaszil Szotirov

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents