Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-17 / 13. szám
1984. Január 11. • PETŐFI NÉPE • I A fűszerpaprika minőségének megóvására A Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés taggazda- ságai az utóbbi időben sokat költöttek a fűszerpaprika- termesztés és a -feldolgozás korszerűsítésére. Műszaki fejlesztésüknek az volt a legfőbb cél’a, hogy javítsák a nyerstermékfeldolgozás előkészítésének a feltételeit, aminek eredménye végső soron a jobb minőségű termék. Faj szón amelyet Pata József tervezett. Enmek segítségével a fűszerpaprika csumáját úgy tudták eltávolítani, hogy az a termés értékét a legke- 1 vésbé sem csökkentette. Napirenden a szórakoztatás állították munkába a képünkön látható berendezést, Jó vita volt! A szabad idős tevékenységi formák folyamatos áttekintésére, a szórakoztatási rendszer kialakításában, illetve formálásában érintett szervek együttműködésének javítására állandó munkabizottságot hoz létre az Országos Közművelődési Tanács az év első felében. A Művelődési Minisztérium e témában készült előterjesztése hangsúlyozza: az életmód társadalmi méretű átalakulása következtében a hetvenes évektől kezdve hazánkban számottevően megélénkült a kereslet a szórakoztató jellegű kulturális termékek és szolgáltatások iránt, ám továbbra is szegényes maradt a választék. A szabad idő kitöltésében a könnyűzene különféle fajtái viszik a prímet. A legutóbbi adatok szerint a Hanglemezgyártó Vállalat 1982-ben mintegy hét és fél millió saját készítésű, ebből ötmillió hétszázezer szórakoztatózenei hanglemezt hozott forgalomba. Az Országos Rendező Iroda ugyanabban az évben 7141 koncertet, műsoros előadást, az alkalmi rendező szervek pedig 8825 zenés programot szerveztek. A vendéglátók 21 ezer táncmulatságnak adtak helyet, ezek fele disco-program volt. Könnyűzenei szórakoztató iparunk bizonytalan értékrend alapján működik, befolyásolását, irányítását — a hanglemezgyártás, a rádió és a tV műsorai kivételével — átgondolatlanság, következetlenség jellemzi — húzza alá az előterjesztés. A műsoros rendezvényeken tartalmas szórakoztatást nyújtanának az amatőr művészeti csoportok, de ma is gond, hogy ezek a lehetőségek szemléleti, szervezeti, gazdasági okok miatt nagyrészt kihasználatlanok maradnak. Az utóbbi 10—12 esztendőben jelentősen nőtt a szórakoztató filmek látogatottsága. Sajnos, a szocialista országok filmkínálatából — így a magyar filmgyártásból is — hosszú idő óta hiányoznak ezek az alkotások. A szórakoztatás szabályozására, ösztönzésére az elmúlt években több határozat, intézkedés született, ám ezek többsége nem hozta meg a várt eredményt. A gondokat súlyosbítja, hogy sok csoport — hakni-brigád, zenekar — felügyelet, illetve irányítás nélkül tevékenykedik. A tartalmas szórakozás formálása, javítása érdekében mindenekelőtt növelni szükséges a művelődéspolitikai célokkal összhangban álló szórakoztató termékek és szolgáltatások kínálatát, s bővíteni választékukat. Fontos a tudományos — különösen a döntéseket előkészítő — kutatások gyarapítása, eredményeik hasznosítása a szórakoztatás irányításában. Az előterjesztés javasolja a Művelődési Minisztérium, a Televízió és a Rádió együttműködésének javítását, a műsoros rendezvények engedélyeztetésének felülvizsgálását. Nagy szükség van a szórakozás egészének elméleti, esztétikai tisztázására, ezen belül a történeti áttekintésre is, hiszen a szórakozási szokások és formák igen sokat változtak. Felmerült az értékrend tisztázásának igénye is. VASÚTI ELŐSZÁLLÍTÁSOK A hét végén nem lassult az ütem Az óv harmadik vasárnapján szinte mindenütt dolgoztak az ország teherpályaudvarain. A beköszöntött hidegebb idő nem csökkentette a vasúti előszállítások ütemét, a több tízezer tonnányi áru időben elindult a feladóktól a megrendelőkig vezető útján. A dél-dunántúli teherpályaudvarokról több mint"félezer vasúti vagonban, összesen 18 ezer tonna árut szállítottak vasárnap rendeltetési helyére. A Duna alacsony vízszimtje miatt — amely változatlanul korlátozza a folyami szállítás lehetőségeit — a szokásosnál több megrendelést kapott a MÁV pécsi igazgatósága. A délnyugati országrész vasutasai az év első két hetében 20 ezer tonnával teljesítették túl időarányos szállítási tervüket. A MÁV miskolci igazgatóságának területén is élénk volt a teherforgalom. Az időjárás a szerelvények indításában, s a rakodásban' sem okozott gondot. A berentei szénosztályozóról menetrend szerint indultak a vagonok az ország különböző vidékeire. A debreceni vasúti igazgatóság területén több mint 200 kocsi telt meg továbbítandó áruval-, ám csaknem ugyanennyi vagon hiába vesztegelt a pályaudvarokon. Az ok: a hétvégi szállítást ezen a vasárnapon is kevesebben vették igénybe a kívánatosnál. A szegedi MÁV-igazgatóság területéhez tartozó Dél-Aliföldön a fagyveszélynek kitett sóder helyett főként zúzott követ és műtrágyát szállítottak a vállalatok. Szentesre, Orosházára és Békéscsabára útépítkezésekhez vittek zúzott követ a vagonok, a Martfűi Növényolajipari Vállalattól pedig napraforgódarával rakott szerelvények indultak útnak. A szegedi vasutasok a hétvégén mintegy 1300 vagon ki- és berakását, illetve szállítását végezték el. Eddig egyébként 13 fuvaroztató céggel több mint 800 ezer tonna áru előszállítására kötöttek szerződést. A z Országgyűlés decemberi ülésszaka óta tudjuk, hogyan fogjuk legközelebb választani a 'képviselőket és a tanácstagokat. Hazánk törvényhozó testületé ugyanis ekkor fb gadta el az új választójogi törvényt. Ám, hogy a törvényjavaslat mégsem hatott az újdonság erejével, abból a nagy társadalmi vitából következett, amely elfogadása előtt töviről hegyire megvizsgálta a demokráciánk fejlesztését szolgáló javaslatokat. A Hazafias Népfront 1300 vitát tartott, amelyen a lakosság részéről mintegy 2 ezer javaslóit hangzott el a törvényjavaslathoz, s ezeknek jórészét hasznosítani is tudták a törvényalkotók. Lakossági javaslatok A Hazafias Népfront Országos Tanácsában részletesen is számba vehették, hogyan érvényesült a társadalmi vitában részt vevők véleménye új választójogi törvényünkben. Mindenekelőtt a többesjelölés gyakorlatával kapcsolatos javaslatok kaptak helyet a törvényben, így az, hogy a jelöltek jobb megismerése, az ő felkészülésük érdekében a törvény nem 60, hanem 90 napot határoz meg a választások előkészítésére. A lakosság kérésére a törvény is arra ösztönzi a jelölteket, hogy alapos közvéleménykutatás után részletes munkaprogrammal álljanak ki választóik elé. A társadalmi vitában körvonalazódott, hogy a képviselőket, tanácstagokat a lakosság jelölése alapján indítsák a választásokon, és hogy a jelölőgyűléseken a körzet üzemi kollektívái csupán képviseltessék magukat. A javaslatok tükrözték, a közvélemény egyetért a kötelező többesjelöléssel, de azzal is tisztában van, hogy az újítás megnöveli a választási munka jelentőségét. E véleményeket továbbítva, a népfront javasolta, hogy az alaposabb kiválasztási lehetőségek érdekében a% eddigieknél több jelölőgyűlést szervezzenek. Ezt a törvény kötelezővé is tette. A többesjelöléssel összefüggő változtatás, hogy a szavazatok egynegyedét elért jelöltek pótképviselők, póttanácstagok lesznek. A vitákon sokat beszéltek róluk, leendő megbecsülésükről, hiszen ők is élvezik a lakosság bizalmát. Ebhői indult ki a törvény, amely nem zárja ki a pótképviselők, póttanácstagok közéleti aktivizálását. Nem lenne teljes a kép, ha elhallgatnánk, voltak, akik a pófcképviselőség élten szóltak, mondván, a pótképviselő a szavazatok mindössze egynegyedével — koop- tálás útján — bekerülhet az Országházba. Ez pedig igazságtalan azokkal szemben, akiknek e megtiszteltetésért el kellett nyerniük a szavazatok •többségét. Ez bizony fogas kérdés, de végül is a népfront szervei úgy találták, a képviselők egy ciklusban történő cserélődése ritka, ezért a pót- képviselők kooptálására csak elenyésző esetben kerülhet sor, emiatt kár lenne lemondani a pótképviselöség bevezetéséről. Fegyelmezettség és öntudat A társadalmi vitában helyeselték úgyszintén az országos lista alkalmazását a leginkább 'köztiszteletben álló politikusok, közéleti személyiségek jelölésére. Volt, aki azt javasolta, hogy az országos listára is két jelöltet vegyenek fel, hogy tegyen mód kooptálásra. Érdekes javaslat volt ez is, mégis a törvény szövegezői úgy találták, erre nincs szükség. Sok szó esett a választójogi törvény keveseket érintő újításairól, így például javasolták, hogy bár a betegek, ágyhoz kötött emberek nem tudnak részt venni érdemben a jelölőmumkában, adhassák le szavazatukat mozgóurnába a népfront jelöltjeire. Nem kell elhallgatni, a szesztilalom mellőzését is sokan helyeselték: a választópolgárok ' '' f egy elnie - zettsége és öntudata a biztosítéka annak, hogy e megkötés nélkül is méltó társadalmi esemény lesz a választás. Igen sokan töprengtek el azon, hogy a törvényjavaslat a választásból nem kizárhatóknak minő'mmrmm sítette az előzetes letartóztatásban lévő személyeiket és a rendőri felügyelet alatt állókat. Meg. kell hagyni, a társadalmi vitákban felszólalók többsége azt ajánlotta, ne legyenek választhatók és ne választhassanak. A törvényalkotók e javaslatoknak nem szereztek érvényt, mégpedig azért, hogy ne sértsenek meg egy másik törvényt, amely kimondja, csak a bíróság állapíthat meg bűnösséget, az előzetes letartóztatásban lévő az ítélet meghozataláig nem tekinthető vétkesnek. Mint ilyen — együtt a rendőri felügyelet alatt állóval — nem fosztható meg állampolgári jogaitól. Más kérdés — tartják ma —, hogy az ilyen személyek egy része akadályoztatása miatt nem tud majd részt venni a választásokon, különösen azok, akiket súlyos bűncselekmény alapos gyanúja miatt tartanak fogva. A helyben lakók közül válasszák A társadalmi viták o tanácsok munkáját érintő új jogszabályoknak is nagy figyelmet szenteltek. így helyeselték, hogy a hatékonyabb döntéshozatal érdekében csökkentsék a tanácstagok számát. Ugyancsak a társadalmi vitákban kristályosodott ki az a döntés, hogy a megyei, a fővárosi tanácstagok kétharmada a helyi, kerületi tanácstagokból álljon, hogy a községi, kerületi tanácstagokat a helyben lakók közül válasszák ki, s végül: a tanács titkosan válassza meg tisztségviselőit. Mindez bizonyítja: az első nagyszabású társadalmi eszmecsere jól vizsgázott, nemcsak felkeltette az érdeklődést az új válasiztójogi törvény iránt, hanem, gazdagította is azt. A Hazafias Népfront aktivistái nem kis munkát végeztek a közvélemény mozgósításával, elismerést érdemelnek a nemcsak jó, de hasznos vita lefolytatásáért. Komornik Ferenc A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Papírtehenek Nemcsak | mezőgazdasági gi foglalkozású emberek kö j rében isment az a tény, hoigy^^_HH_ az állam jelentős összegekkel ser-' kent! és támogatja azokat, akik állatok tartására, hizlalására, nevelésére vállalkoznak, szerződésben kötelezettséget vállalnak ar.J ra, hogy bizonyos súlyban leadják azokat! A támogatás hatására valóiban fellendült az állattartás, egyre többen élnek a lehetőséggel, s becsületesen eleget is tesznek a szerződésben vállalt kötelezettségéknek. Régen nem kérdés, hogy megéri-e a fáradság, van-e valamiféle hasznuk azoknak, akik ezzel foglalkoznak. Számtalan példát lehetn'e említeni annak bizonyítására, hogy megéri. Igaz, sok munkai méghozzá pontos és szakszerű munka szükséges az állatokhoz,' türelemre is szükség van a hajnali felkelésektől egészen a késői etetésekig. Mégis igen sokan vállalkoznak erre, hiszen. — amint említettük és amint az köztudott is — komoly összegeket kapnak, amikor a szerződésnek megfelelően leadják f jószágokat. Üjra és újra hangsúlyozni kell, hogy az állattartók- ' n:ak több mint kilencven százaléka tisztességgel, szorgalommal! és becsülettel tesz eleget annak, amire vállalkozott. Sájnos, azonban itt .is — mint az élet minden területén — vannak, aikik a '„könnyebb” megoldásokat keresik, akik csalnak, sikikasataniak, hamisítanak, hogy munka és fáradság nélkül jussanak a nem' egyszer százezreket is kitevő jövedelemhez. Természetesen ez afél ügye'ktinsmnm,s:n szelesen az efféle ügyek sem maradnak homályban, s előibb-utóbb' fény derül a manipulációkra. Emlékeztetünk itt lapunk 1933; de^ cember 29-én- megjelent számában. az ugyancsak A tárgyalótereimből című rovatban ismertetett Fejes, László-és társai általi, elkövetett „ügyeskedésekre”. Már abban az ügyben is mutatkoztak olyan jelek, amelyek arra utaltak, hogy bizony néhány helyen nem erős oldal az ellenőrzés. Mert gyakoribb odafigyeléssel, a pénzügyi és egyéb szabályok betartásával elkerülhető lett volna a tetemes kár. Ez sajnos, más gazdaságokra, termelőszövetkezetekre is vonatkozik. Elsősorban persze azokra, ahol megelégszenek a papírral, a náluk üzletet kereső emberek „becsületszavával”, s nem nézik meg, kiivei és miiben állapodnak meg százezer forintos nagyságú tételekben. Az effajta nagyvonalúságot azután kihasználják a terepen már gyakorlatijai bíró — nem egyszer büntetett előéletű — ügyeskedők, s a gazdaságnál csak akkor kapnak észbe, amikor kiderül,, hogy se pénz. se posztó. Talán némileg hosszúra sikerült ez a bevezető, de úgy éreztük, szükséges élmondani fnind_ ezt, mielőtt konkrét esetet említenénk. . mielőtt ismertetnénk mindazt, amit Bartal Imre (,La- josmizse, Közös 103. szám alatti lakos) zongorázott végig. Baríal is azok közé tartozik, akiket a köznyelv dörzsölt embernek nevez — a szó elmarasztaló értelmében. S hogy ez az elmarasztalás nem csupán képletes, azt bizonyítja, hogy az illető 1932-ben 'kétszer állt bíróság előtt, mindkét alkalommal sikkasztás miatt, s mindkétszer felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Először 1982 januárjában hat hónapot kapott,— két évre felfüggesztve a végrehajtást, másodszor pedig' 1982 májusában egy évet szabott ki rá a. bíróság, s ezt már három éVre függesztették fel. Egyik- próbaidő sem telt el eredményesen, mert Bartal Imrét 1984. január 4-én Ismét elítélte a bíróság csalás és más bűncselekmények . miatt. Most két év és két hónapi fogházat kapott halmazati büntetésként, s további két övre eltiltották a közügyektől. Az Ítélet még nem jogerős; mert az ügyészség súlyosbításért jelenített be fellebbezést. Mit csinált Bartal Imre? Ügyeskedett! Ehhez azonban, meg kellett találnia a lehetőségeket, és sajnos, meg is találta. Majdnem két évvel ezelőtt, 1981 februárjában adásvételi szerződést kötött a kunpeszéri Parasztbecsület Termelőszövetkezettél 25 darab tehén és azok borjainak megvásárlására. A szerződés szerint Bartal 1981. március 31-ig kifizeti a teljes vételárat, amely időpont előtt megtörténik az állatok mér. leg elése,, s azzal egyidciben 25 ezer forint foglalót fizet ki. S itt jött a csel: a szerződés megkötésekor Bartal kérte, hogy a tehenek ál- latkísérő lapját (a passzust) adják át néki. Talán ö is meglepődött, amikor kérését teljesítették. Tulajdoniképpen erre volt csak szü'ksé. ge, hiszen egyáltalán nem rendelkezett annyi pénzzel, hogy a teheneket megvegye, de ez nem is állt szándékában. Neki csak „papírtehenek” kellettek. Sőt, Bartal a termelőszövetkezetben (saj. nos, ismeretlen módon) még olyan igazoláshoz js hozzájutott, amely szerint a tulajdonát képező tehenek megellettek. így tehát nemcsak papírtehene, de papírborjúja is volt. Miért volt szüksége ezekre a papírokra? Mielőtt felhasználhatta volna azokat, bement a lajcs- mizsei tanácshoz, s ott — a tíztől kapott igazolás alapján — a tehenek állátkisérő lapjaira felvezettette a „szaporulatot”, a borjúkat. s ezek tulajdonosaként önmagát tüntette fel. Ezután tehéntartási megállapodást állított ki annak érdekében, hogy megkapja ..az állami támogatást. A tehéntartási megállapodásbain arra vállalt kötelezettséget, hogy az első ellésü. vemhes üszőkét négy, évig gazdaságában neveli, s ezért az első tehén után 10 ezer, a további huszonnégy tehén után pedig darabonként 24 ezer forint állami támogatásra tartott igényt, vagyis összen 588 ezer forintot akart felvenni. A tehéntartási megállapodást igazoltatta az állatorvossal, majd a helyi tanács sz'akigaizgatási szervével, s továbbították a támogatás megadására jogosult Bács-Kiskun megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőséghez. Néhány nap múlva meglepetés érte Bartal Imrét: kérését elutasították. A felügyelőség ugyanis nem volt rest, és kiment a helyszínre, ahol nem volt nehéz megállapítani, hogy egy daralb tehénnél és egyetlen üszővel sem rendelkezik. A munka nélküli iövedelem- szerzés tehát ez esetben, nem sikerült. Bartal Imre azonban nem adta fel. Az elutasítást követő néhány nap múlva megjelent a daibasi Fehér Akác Termelőszövetkezetnél. s felajánlott 13 da- naib üszőt megvételre úgy, hogy azokat 6 1982 júliusáig neveli és meghizlaija. Mondanunk sem keik hogy ezek is ..papír üszők” voltak azok közül, amelyekről neki ál'Latkísérő lapokat állítottak ki a tanácsnál. Az igazolást persze komolyan vették a dlaibasi tsz-bfen és megkötötték a szerződést Bar_ tallal. E szerződés alapján a termelőszövetkezet 52 ezer forint felvásárlási előleget és 58 ezer 500 forint hizlalási előleget utalt ki az általa ismeretlen lajosmizsei embernek. Az összeget — 110 ezer 500 forintot — Bartal fel is vette, majd saját céljaira költötte. Természetesen nem teljesítette a szerződésben vállaltakat, mert nemhogy üszője, de szándéka sem volt erre. A termelőszövetkezet kárának megtérítése végett bírósághoz fordult, vagyis fut a pénzé után. Kétséges, hogy megkapja-e valaha. Bartal Imre ugyanis jelenleg kórházban van, egészségi állapota miatt munkaképtelen. A pa- pirteheneket pedig hiába kobozzák el tőle... G. S. Üj lapot köszöntünk, amelynek mutatványpéldánya már hetekkel ezelőtt odakerült a gazdasági szakemberek asztalára. Az Energia című folyóirat negyedévenként jelenik meg, s nemcsak a termelő vállalatok gazdasági, műszaki vezetőinek akar szakszerű tájékoztatással szolgálni, hanem az intézményeknek, a kommunális fogyasztóknak is. A lapban teret adnak az energetikai kutatás és fejlesztés külföldi eseményeiről, a gyakorlati alkalmazásról és a hazai hasznosítás reális lehetőségeiről szóló híreknek is. Számítanak a gondolkodó emberek támogatására, várják hasznos ötleteiket, írásaikat. A lap felelős szerkesztője, dr. Varga István, a szerkesztőség Budapesten a Lenin körút 9—11. szám alatt található. Értesítjük tisztelt ügyfeleinket, hogy a Pestvidéki Gépgyár által gyártott összes típusú olaj- és gázégők, hőlégfúvó berendezések és ezek alkatrészeinek értékesítését — a vásárlók jobb, gyorsabb és egyszerűbb kiszolgálása érdekében — 1984. január l-től társaságunk végzi. Megrendeléseiket tehát a jövőben az alábbi címről elégítjük ki: TAT Tüzeléstechnikai Berendezés- és Alkatrészellátó Társaság, 1135 Budapest, Reitter Ferenc u. 17. Telex: 22-5285 — Telefon: 200-914
