Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-17 / 13. szám

I • PETŐFI NÉPE • 1984. január 11. események sorokban BUDAPEST_____________. _____ S arlós István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese Mie- czyslaw Rakowski lengyel mi­niszterelnökhelyettes meghívására tegnap hivatalos látogatásra Var­sóba utazott. Sarlós István megér­kezése után hétfőn megkezdte tárgyalásait Mieczyslaw Rakows- kival. BERLIN Az NDK fővárosában vasárnap több mint kétszázezer berlini részvételével felvonulást tartottak a német munkásmozgalom két ki­emelkedő vezetője, Karl Liebk­necht és Rosa Luxemburg halálá­nak 65. évfordulója alkalmából. A menet élén Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az Állam­tanács elnöke haladt. PÁRIZS Elsősorban a Közös Piacon be­lüli problémákkal foglalkoztak azon a francia—nyugatnémet mi­niszteri találkozón, amelyet hét­főn tartottak a Párizs melletti La Celle Saint-Cloud kastélyában. Egyúttal előkészítő megbeszélése­ket is folytattak a február máso­dikén az NSZK-ban tartandó francia—nyugatnémet csúcstalál­kozó előtt. Nyugatnémet részről javasol­ták: közös francia és NSZK-kez- deményezéssel igyekezzenek kijut­ni abból a zsákutcából, amelyet az athéni közös piaci csúcsértekezlet kudarca idézett elő. Bizalom, biztonság, leszerelés STOCKHOLM Pirityi Sándor, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: A semleges és el nem kötele­zett Svédország fővárosában, a Balti-tenger nyugati partján fek­vő másfélmillió lakosú Stock­holmban ma megkezdődik az eu­rópai bizalom- és biztonságerősí­tő intézkedésekkel, valamint a le­szerelés európai vonatkozásaival foglalkozó nemzetközi konferen­cia. Stockholm most először lesz ilyen nagyszabású nemzetközi összejövetel színhelye. A konfe­rencián minden európai ország képviselteti magát Albánia kivé­telével. Mint az 1975-ös helsinki záróokmány részesei, jelen van­nak az Egyesült Államok és Ka­nada képviselői is, összesen tehát 35 küldöttség, mintegy 400 dele­gátussal. Bár „összeurópai” tanácsko­zásról van szó, a részvevők há­rom csoportban szorosabban mű­ködnek együtt: a Varsói Szerző­dés tagállamaiba NATO,, illetve az európai közösség tagállamai, végül a semleges és el nem kö­telezett államcsoport. Monaco és a Vatikán kívül áll ezeken a csoportokon, A konferencia hat munkanyelve az angol, az orosz, a francia, a német, az olasz és a spanyol. A küldötteket a szoká­sos diplomáciai mentesség és elő­jogok megilletik. A stockholmi konferencia man­dátumát a madridi utótalálkozó záródokumentuma a következő­képpen határozta meg: ......több s zakaszban hozzon új, hatékony és konkrét lépéseket, amelyek célja a további előrehaladás a bi­zalom és a biztonság erősítésében és a leszerelés megvalósításában,, ezáltal kifejezést és nyomatéket adva az államok azon kötelessé­gének, hogy az egymás közötti kapcsolataikban tartózkodnak az erőszak alkalmazásától, vagy az azzal való fenyegetéstől... A konferencia folyamatot indít el, amelynek első szakaszát egymást kölcsönösen kiegészítő bizalom- és biztonságerősítő intézkedések sorozata megtárgyalásának és el­fogadásának szentelik, azzal a szándékkal, hogy a katonai szem­benállás csökkenjen Európá­ban”. Stockholmban tehát a 35-ök első ízben vitatják meg átfogóan az európai biztonság katonai vo­natkozásait, mégpedig a békeidő­ben rendezett nagyobb hadgya­korlatokkal és katonai mozgások­kal összefüggésben, azzal a cél­lal, hogy szándékaikat egymás előtt tisztábbá tegyék. A szocialista országok az euró­pai biztonság és bizalom tárgy­körében a javaslatok gazdag tár­házával rendelkeznek, építő szel­lemben kívánnak tárgyalni, hogy egyrészt előmozdítsák a kibonta­kozást, az együttműködést, a je­lenleg válaszúton levő Európá­ban, másrészt, hogy a katonai konfrontáció veszélyének csök­kentésével későbbi jelentős lesze­relési intézkedések előfeltételeit teremtsék meg földrészünkön. Hétfőn Andrej Gromiko szov­jet és George Shultz amerikai külügyminiszter is a konferencia színhelyére érkezett. A nap folya­mán előbb a szovjet, majd az amerikai diplomácia vezetőjét is fogadta Olof Palme svéd minisz­terelnök, aki délután sajtóérte­kezleten találkozott a konferen­ciáról tudósító külföldi újság­írókkal. A stockholmi konferenciát ma délben nyitja meg a Wéd fővá­ros monumentális kulturális köz­pontjában Lennart Bodström, a rendező ország külügyminisztere, majd a svéd miniszterelnök ebé­det ad a küldöttségeket vezető külügyminiszterek tiszteletére. A délután megtartandó első mun­kaülés szónoki listáján szerepel egyebek között az amerikai kül­ügyminiszter. Andrej Gromiko várhatóan szerda délelőtt mondja el beszédét, majd még ugyanezen a napon találkozik az amerikai diplomácia vezetőjével. A magyar delegáció élén álló Várkonyi Péter külügyminiszter a csütörtök délutáni ülés szóno­kainak listáján szerepel. Olof Palme svéd miniszterelnök tegnap reggel Stockholmban a kormány épületében fogadta dr. Várkonyi Péter külügyminisztert, aki a magyar küldöttség élén vasárnap érkezett a svéd fővá­rosba az európai bizalom- és biz­tonságerősítő intézkedésekkel, va­lamint a leszereléssel foglalkozó 35 hatalmi konferenciára. A magyar diplomácia vezetője svéd vendéglátójával szívélyes légköriben megvitatta a kétoldalú államközi kapcsolatok helyzetét, a nemzetközi helyzet egyes prob­lémáit, valamint a stockholmi, konferenciával. kapcsolatos kér­déseket. Kiemelték a ma kezdő­dő tanácskozás fontosságát. Meg­állapították, hogy a konferencia nem helyettesíthet más két- és többoldalú fegyverzetkorlátozási tárgyalófórumokat, de .hasznosan hozzájárulhat az államok közötti bizalom erősítéséhez és javíthat­ja a politikai légkört. Kedvezőbb feltételek a fizető-vendéglátásban Véget ért az Osztrák KP kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) meg a KB titkárait és a Volks- stlmme főszerkesztőjét. A kongresszuson vasárnap dél­előtt szólalt fel az MSZMP kül­döttségének vezetője: Aczél' György, a PB tagja, a KB titkaira. A magyar kommunisták szívből jövő üdvözletét tolmácsolta, majd a nemzetközi helyzetről szólva megállapította: az Egyesült Álla­ndók fölényt akar, míg a Szovjet, unió egyensúlyt és kész az egyen­lő biztonság elve alapján megál­lapodni. „A Szovjetunió történel­mi felelőssége nemcsak saját né­pével és a szocialista országok lakosságával, ha.nem a világ va­lamennyi népével szemben is az, hogy ne engedje megbontani a béke fennmaradását biztosító ka­tonai erőegyensúlyt” — mondot­ta. Példákkal illusztrálta az Egye­sült Államok vezető köreinek ag­resszivitását Latin-Aimerikától a Közel-Keletig .majd rámutatott: a Szovjetunió szembenállása az USA egyeduralmi törekvéseivel biztosíték nemcsak a béke meg­őrzésére, hanem arra is, hogy Európa népei megőrzik független­ségüket: „A békéért mindenki­vel: szociáldemokratákkal, ke. resztényekkel, környezetvédőkkel együtt kell működnünk. A mi országunk, népünk, pártunk is e széles összefogás megteremtése érdekében tevékenykedik” — hangoztatta a küldöttek nagy tapsa közepette. Aczél György az európaiak kü­lönleges felelősségéről szólva alá­húzta: a marxisták európaisága nem kirekesztő, hanem egyete- i mes: Szólt arról, hogy a világnak más arculata volna a Szovjetunió, a szocialista közösség nélkül. Alig. ha Terültéit vqinisL él a háborút, s a'íejlet't tőkés országok-szocia­lista politikája, szakszervezeti mozgalmai stjb. is magukon, vise­lik a létező szocializmus történel­mi kihívásának pozitív hatásait. „Ausztria léte, szerepe, amelyet — az osztrák nép műveként — a nemzetközi közvélemény elisme. rése kísér, csakis olyan világpoli­tikai feltételrendszerben bonta­kozhatott ki, amely a Szovjet­unió nélkül npm, jöhetett volna létre.” „Ausztria és Magyarország kap­csolatairól — mondotta a to­vábbiakban — ma már nemcsak osztrákok és magyarok beszélünk úgy, mint nemzetközileg is figye­lemre méltó, értékes példáról. Joigosan lehetünk büszkék erre, s a kölcsönös előnyökön túl, ame­lyeket nagyra értékelünk, felhív­nám a figyelmet: nípeink gazda­godó együttműködése a gyakor­latban cáfol meg több makacs előítéletet. Igazolja, hogy lehetsé­ges, sőt szükséges a gyakorlati együttműködés, hogy a kölcsönö­sen előnyös gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok bővíitié- sével reagáljunk akár a világgaz­dasági válságra., akár a nemzet, közii feszültségre.” „Az önök pártjának történelmi érdeme, hogy e kapcsolatok épí­tésében osztrák részről kezdemé­nyező szerepet vállalt. Ma már bebizonyosodott, hogy ez nemcsak ftéPIWk,, hanem a békés hifiiét): (élésnek is javá­ra vált. Nagy tapssal fogadott beszéde végén átadta az MSZMP KB ajándékát. Az OKP kongresszusán vasár­nap befejeződött a vita. a köz­ponti bizottság beszámolója fe­lett. Hans Kait. a KB titkára fog­lalta össze a vita tanulságait, amelyben az osztrák munkásosz­tály helyzete s a párt ezzel kap­csolatos feladatai állottak előtér­ben. Ezután a küldöttek (a vita tanulságait figyelembe véve) el­fogadták a kongresszus elé ter­jesztett határozati javasltatokat A határozatok kinyilvánítják a párt szolidaritását a világ haladé erőivel az amerikai imperializ­mus elleni harcban, s a béke- mozgalom további kibontakozta­tására hívnak fel. A belpolitikai határozat a munkásosztály romló helyzetére figyelmeztet. § hardba szólít a munkahelyek megóvá­sáért, a szociális juttatások le­építése ellen. Az OK)P a gazdago­kat terhelő költségvetési és adó­politikáért, a munkát keresők, mindenekelőtt a fiatalok támoga­tásáért, a női egyenjogúságért, valamint a környezet megvédé­séért száll síkra Elfogadták a KB önkritikus hangvételű javaslatát a hatéko­nyabb pártmunkáróil, amely cé­lt^ , tűzi kj, hogy az ideológiai— politikai .munka erősítésével és szervezeti intézkedéseikkel növel­jék a párt befolyását. A határo­zat rámutat: ‘„a párt propagan­damunkájában hiba volna védeni a szocialista országokban elkö­vetett hibákat, a hiányosságokat, amelyeken ott úrrá keld lenni. Ám az OKP akkor tesz eleget kö­telességének, ha megvilágítja a szocializmus fölényét, egy új tár­sadalmi rend szükségességét”. Az OKP 25. kongresszusa Franz Muhr inak, a pánt eliiökének zár­szavával ért véget. BUDAPEST Vasárnap este hazaérkezett Bécsiből a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely részt vett az Osztrák Kommunis­ta Párt 25. kongresszusán. A kül­döttség vezetője Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára, tagja Kisfalvi János, a KB Külügyi Osztály munkatársa .volt. A PRAVDA SZERKESZTŐSÉGI CIKKE Az USA lépései fokozzák a nukleáris veszélyt Az Egyesült Államok új raké­táinak nyugat-európai telepíté­sével lehetetlenné tette a meg­állapodást az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról foly­tatott tárgyalásokon, és jelentő­sen növelte a háborús veszélyt, bonyolultabbá tette iá hadászati helyzetet. Az új rakéták megje­lenése amerikai részről kihívás a hadászati fegyverek korlátozá­sával és csökkentésével szem­ben, amelyről külön szovjet— amerikai tárgyalássorozat .zajlott Genfben. Érthető, hogy az ame­rikai rakéták nyugat-európai te­lepítésének megkezdése miatt át kellett értékelni a szovjet állás­pontot — mutatott rá hétfői szerkesztőségi cikkében a moszk­vai Pravda. Mostanában Washingtonban képmutató nyilatkozatok hang­zanak el arról, hogy a tárgyalá­suk folytatásának időpontja nincs kitűzve. A propaganda szerves részét képezik a tárgya­lásokon képviselt amerikai állás­pontról szóló valótlan állítások — írja a Pravda, s ezek közül a következőket emeli ki: Washingtonban azt állítják, hogy az amerikai álláspont, amely az interkontinentális bal­lisztikus rakétákon és a tenger­alattjárókon elhelyezett robbanó­fejek mindkét oldalon j ötezer egységgel való csökkentését irá­nyozza elő, lényegesen mérsékel­né a nukleáris szembenállás szintjét. Közben elhallgatják, hogy ebben a megközelítésben tizenötezer egységig, vagy annál nagyobb mértékben növekedne a stratégiai hordozóeszközökön el­helyezett nukleáris töltetek szá­ma — elsősorban a nagv ható­távolságú manőverező robotrepü- lógépek tömeges telepítése révén. A tárgyalásokon az amerikai küldöttség nem fogadta el azt a szovjet javaslatot, amely a stra­tégiai hordozóeszközökön elhe­lyezett nukleáris robbanótöltetek tizenháromezer egységnél alacso­nyabb színvonalra, azaz a jelen­legi amerikai színvonalnál ala­csonyabb szintre történő csök­kentését irányozta élő. Ez érthet tő, hiszen az Egyesült Államok washingtoni sajtójelentések szerint — 1990-ig 29 ezerre kí­vánja növelni nukleáris robba­nótölteteinek számát, miközben a mostaniakat is újakra fogja kicserélni. Az Egyesült Államok azt állít­ja, hogy az amerikai' álláspont mindkét fél számára egyenlő feltételeket teremt a stratégiai fegyverzetek korlátozásához és csökkentéséhez. Hivatkoznak en­nek során a ballisztikus rakétá­kon elhelyezett robbanófejek öt­ezer egységre .történő csökkenté­sére vonatkozó javaslatra, vala­mint arra az amerikai kezdemé­nyezésre, hogy a nehézbombázók számát külön-küfön 400 darab­ban korlátozzák. Washington meg akarja bonta­ni a Szovjetunió és az USA kö- ,zött kialakult katonai-stratégiai egyensúlyt. A SALT—2-től elté­rően — ahol a stratégiai fegyver­zetek minden fajtáját összessé­gükben, egyenlő alapon vették fi­gyelembe — az amerikai kor- , mányzat most szelektív megköze­lítést alkalmaz: a korlátozás mér­tékét külön kívánja megállapíta­ni a ballisztikus rakétákra és kü­lön a bombázókra! Amennyiben a Szovjetunió elfogadna egy ilyen javaslatot, kénytelen lenne telje­sen átszervezni stratégiai erőinek struktúráját, s leszerelni legkor­szerűbb interkontinentális bal­lisztikus ; rakétáit. Köztudott ugyanis, hogy a Szovjetunió stra­tégiai potenciáljának mintegy hetven százalékát teszik ki — a robbanótölteteket számítva — a szárazföldi állomásoztatású inter­kontinentális ballisztikus raké­ták. Ebben az esetben az Egye­sült Államok a hordozóeszközök tekintetében- közel háromszoros, a manőverező robotrepülőgépek terén nyolcszoros fölényre tenne szert. Washington tehát azt állítja, hogy | tárgyalásokon elfoglalt ál­láspontja a stabilitást, a straté­giai fegyverzetek terén folyó ver­sengés beszüntetését szolgálja. A tények azonban azt mutatják, hogy az amerikai javaslatok nem igénylik az Egyesült Államok stratégiai erőinek szerkezeti át­alakítását. Az amerikai megköze­lítés nem irányoz elő korlátozást az interkontinentális ballisztikus rakéták és a tengeralattjárókon elhelyezett baljisztikus rakéták tekintetében. Éppen ellenkezőleg: az Egyesült Államok arra törek­szik, hogy szabad kezet kapjon az olyan újtípusú stratégiai támadó fegyverek kifejlesztésében és tö­meges telepítésében, mint a kü­lönböző állomásoztatású, nagy hatótávolságú manőverező robot- repülőgépek, valamint a levegő— föld ballisztikus rakéták — írja a Pravda. A- lap rámutat: a tárgyalások öt fordulója, az Egyesült Államok magatartása — különösen 1983 utolsó hónapjaiban — világosán megmutatta, hogy a stratégiai fegyverzetéit korlátozásáról és csökkentéséről folytatott tárgya­lásokon Washington nem az igaz­ságos megállapodás elérésére, ha­nem a Szovjetunióval szembeni egyoldalú katonai fölény meg­szerzésére törekedett. Az új ame­rikai nukleáris rakéták nyugat­európai telepítésé önmagáért be­szél. Ez nemcsak jelentősen fo­kozza az európai nukleáris ve­szélyt, hanem közvetlen kísérle­tet is jelent az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti straté­giai stabilitás megsértésére. Ért­hető, hogy mindezt a Szovjet­uniónak figyelembe kellett ven­nie, s meg kellett tennie a szük­séges válaszlépéseket. A Szovjet­unió azonban továbbra is kitart a fegyverzetek korlátozása és a. leszerelés mellett — ahogy azt JUrij Andropov 1983. november 24-i nyilatkozatában hangsú­lyozta. Viszont azt is világosan látnia kell mindenkinek', hogy a Szov­jetunió és szövetségesei biztonsá­gi érdekeit senki sem.sértheti meg — szögezte le végül a Prav­da. (Folytatás az 1. oldalról■) mértékben. A fizető-vendéglátás továbbra is szabad áras marad, vagyis a lakástulajdonosok sza­badon állapodnak meg az utazási irodákkal, illetve közvetlenül a vendéggel a fizetendő összegben. A kiadott szobához egyéb kiegé­szítő szolgáltatások is nyújthatók, szintén szabad áras formában, így például j étkeztetés, garázs- és kerthasználat. Aki az engedélyt kiváltotta, vendégkönyvet is kap, melybe valamennyi vendég ada­tait be kell vezetni. Ugyancsak a szobakiadó kötelessége — az ed­digiektől eltérően — a külföldi vendégek bejelentése. Január elsejével az adórendszer is megváltozott a fizető-vendég­látásiban. Ez alapján a szállásadó a tényleges hasznosítási időtar­tamnak megfelelően, a lakószo­bákra megállapított állandó ösz- szegű adót fizeti havonta vagy hoszabb időtartanára előre egy összegben. Ha valakinek egy adott hónapban nem volt vendé­ge, erre az időszakra adóznia nem kell. Újdonság, hogy az adó mel­lett nem kell községfejlesztési hozzájárulást fizetni. A rendel­kezések egyúttal szigorítják a fizető-vendéglátás ellenőrzését. A szakemberek azt várják az új rendelkezésektől, hogy azok számottevően elősegítik a belföl­di turizmus, ezen belül is elsősor­ban az ifjúsági és a falusi turiz­mus fellendülését. Egy kép előkerült (Folytatás az 1. oldalról.) hangot keltett bűnügy részleteit, a nyomozás során feltárt adato­kat Ladvánszky Károly rendőr altábornagy, belügyminiszter- helyettes, dr. Siklói György rend. őr vezérőrnagy és a nyomozás közvetlen vezetőije, dr. Mérges István rendőr ezredes ismertette. Mindenekelőtt arról szóltak: hol tart jelenleg a bűncselekmény felderítése. Miként elhangzott, is­merik valamennyi elkövető kilé­tét, a szakértői vizsgálatok, azo­nosítási eljárások során számos bizonyítékot gyűjtöttek össze. Így csaknem teljes körűen rekonst­ruálhatták a történteket, s a tisz­tázott tények alapján a rablás­ban részt vett három magyar ál­lampolgár közül kettő, továbbá az ügy már lakat alá került olasz szereplője beismerő vallomást tett. A nyomozás azonban még korántsem zárult le — hangsú­lyozták —. hiszen a bűnszövet­kezet egyes tagjainak pontos sze­repe még tisztázásra vár. A bi­zonyítási eljárás sem fejeződött be. Az olasz hatóságok még nem fogták el valamennyi gyanúsí­tottat, de ami a legfontosabb: a hat festményhez már igen közel jutottak, de pontos helyük még ismeretlen.. Az eddig felderített adatok alapján a műkincslopás története a következőképpen foglalható össze: Graziaino lóri és Ivano Scianti olasiz állampolgárok 1983. októ­ber 14-én érkeztek hazánkba — mint bebizonyosodott —, a Szép- művészeti Múzeum kirablásának határozott tervével. Többször fel­keresték a helyszínt, majd szán­dékúk megvalósításához magyar segítőkre is találtak, mindenek­előtt Jónás Katalin 17 éves érdi lakos személyében, akivel egy szórakozóhelyen ismerkedtek meg. Az olaszul tanuló, s olasz állampolgárokkal szívesen ismer, kedő lány közvetítésével kerülték kapcsolatba Kovács Gusztáv 28 éves foglalkozásnélküli és Ráf- fai József 21 éves. zöldségkeres­kedő — mindketten büntetett előéletű — érdi lakosokkal. A társaság kiegészült, amikor október 30-án Giacomo Morini Budapesten csatlakozott társai­hoz — ez a három bűnöző volt végül is a rablás végrehajtója —, a magyar gyanúsítottak közül Kovács Gusztáv vett részt a mú­zeumbeli akcióban. A megszer­zett képeket, egy kivételével to­vábbi két társuk (Giordano In­centi és Carmine Palmese) segít­ségével- vitték ki az országból: még a rablás, éjszákáján egy Fiat gép­kocsival Letenyénél lépték át a határt. Velük tartott Giacomo Morini is, míg a másik két olasz rabló vonaton távozott Magyar- országról. Az ifjú képmását .biztosítékul” hagyták itt: meg- 1 beszélték, hogy később visszatér­nek érte, s ekkor fizetjk ki ma­gyar társaiknak a közreműkö­désükért kialkudott összeg fenn­maradó részét. Mindezt felderíteni természete­sen hosszadalmas, rendkívül ap­rólékos és széles körű nyomozó- munkával tudták. A vizsgálat bonyolultságát (jellemzi, hogy a helyszínen, a kiállítóteremben — ahova a múzeum falát borító áll­ványzaton, majd az erkélyajtó üvegét kivágva jutottak a •gya­núsítottak — rendkívül csekély nyomot találták, s ezek némelyi­ke is szándékosan félrevezető volt. Ilyen, a'megtévesztést szol­gáló eszköz volt a helyszínen „fe­lejtett” csavarhúzó, amelynek felirata amerikai eredetre utalt, ám az alapos vizsgálódás, később kiderítette, hogy csupán egyes ré­szei készülnek az Egyesült Álla­mokban, az összeszerelést Olasz­országban végzik, s ott is forgal- ■ mázzák. Olasz szereplőkre követ­keztethettek a november 10-éri Százhalombattánál a Dunából ki­fogott jutazsák olasz céget jelző felirata alapján is.-Mint ismere­tes, e zsákban találták meg a többi között négy festmény úgy­nevezett vak-keretét is. S ha keveset is, de más nyo­mokat ugyancsak talált a rendőr­ség: cipő-lenyomatokat a múzeum állványzatán és párkányán, va­lamint egy meglehetősen elmosó­dott, mégis sikerrel azonosított ujjlenyomatot. Ez utóbbi jutott el az Interpol közreműködésével Olaszországba, s így tudták azo­nosítani a betörés egyik tettese­ként Giordano Incentit. Nem volt könnyű egyébként az olasz bűnö­zők kilétét felfedni, már csak azért sem, mert egyikük kivéte­livel mindannyian álnéven, ha­mis okmányokkal jártak Magyar- országon. Egyre szűkítve azonban az elkövetéssel gyanúsítható sze­mélyek körét, s lehetséges szál­láshelyeiket megvizsgálva, végül is kirajzolódott a bűnszövetkezet összetétele. A gyanúsított olaszok magyar kapcsolatainak felderítésekor el­jutottak a három itthoni közre­működőhöz, s Jónás Katalint de­cember 6-án, a két férfit pedig december 15-én vették őrizetbe. Ugyanezen a napon a kutatás so­rán sértetlen állapotban megta­lálták a Raffaello-festményt, amelyet azóta a szakértők azono­sítottak, s immár biztonságban van. Jónás Katalin, majd Raffai József részletes beismerő vallo­mást tett. Kovács Gusztáv egye­lőre makacsul tagad. Az itthoni nyomozómunka során szerzett bi­zonyítékok alapján tartóztatták le Olaszországban Giacomo Mo- rinít, akinek hallgatása az elé tárt tények hatására már ugyan­csak megtört. Nemzetközi körö­zés van érvényben a többi, szö­késben levő bűnöző ellen, s az olasz rendőrség széles körű nyo­mozást folytat az Interpol köz­reműködésével kézrekerítésükre. „Számlájukat” egyébként nem­csak ez az ügy terheli. Például ketten közülük még tavaly ja­nuárban Olaszországban elrabol­tak egy kamiont, a telephely őrét megölték, majd a megszer­zett kocsi segítségével egy villá­ból értékes műkincseket vittek el. A nyomozó hatóságok most a bűncselekmény körülményeinek részletes feltárása mellett termé­szetesen a festmények felkutatá­sára összpontosítják erőfeszítései­ket. Miként a tájékoztatón el­hangzott, árnnyá bizonyos: a ké­pek Görögországba kerültek. Olyan értesüléseket is szereztek a. magyar bűnüldöző szervek, hogy egy gazdag görög gyáripa­ros a „megrendelő”, illetve az esetleges orgazda. Közölték azt Is, hogy magyar belügyi szakembe­rek utaztak Görögországba, hogy a helyszínen működjenek együtt az ottani hatóságokkal. A sajtótájékoztatón köszönetét mondtak az Interpolnak, az ille­tékes olasz és görög szerveknek, illetve más külföldi szakértők­nek a nyomozáshoz nyújtott ed­digi segítségükért, hangoztatva, hogy közreműködésükkel össze­hangoltan, eredményesen tudtak és tudnak munkálkodni a veszé­lyes bűnszövetkezet I leleplezé­séért. Ugyancsak köszönet illeti hazánk közvéleményét is, amely­nek támogatása az üggyel kap­csolatos lakossági bejelentések sokaságában, a rendőrség mun­kája iránt megnyilvánult biza­lomban egyáránt kifejeződött — hangoztatta Ladvánszky Károly miniszterhelyettes. Azért is szük­ség volt irre a bizalomra — tet­te hozzá —I mert az időközben elért részeredményekről éppen a további nyomozás sikere érde­kében eddig nem tájékoztathat­ták a közvéleményt. A vizsgálat újabb fejlemé­nyeiről folyamatosan beszámol­nak majd az illetékesek. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents