Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-15 / 12. szám
ü PN MAGAZIN „Földünk csupán kis porszem. Kopernikusz óta meg Is szűnt a világ középpontja lenni. • De kérdezhetjük: ha a kozmosz végtelen, akkor hol van a középpont? Ha akarom sehol, vagy éppen mindenütt. De számunkra, a mi terünknek, amit gyárunk, formálunk, alakítunk és átélünk, van középpontja: az ember. Ezért kell úgy formálni az ember környezetét, hogy az maga is emberformáló legyen." (Pogány Frigyes) KITEKINTÉS Kohászok a környezetvédelemért Közismert, hogy a fémkohászat erősen környezetszennyező iparág. A Szovjetunióban a kohászok 3,5 mdWdó tagot számláló szakszervezete ezért is for. dít igen nagy figyelmet a környezetvédelmi előírások betartására. A szakszervezet központi bizottsága mellett például környezetvédelmi társadalmi bizottság működik. Az intézkedéseket a dolgozókkal közösen alakítják ki, azok betartását szigorúan ellenőrzik. A szabályok ellen vétkezőket figyelmeztetik, súlyosabb vagy ismételt esetben fegyelmi eljárást kezdeményeznek ellenük. Az egészség- és környezetvédelem állandó napirendi pontként szerepel a termelési értekezleteken is. A. szakszervezetnek meglehetősen kiterjedt a hatásköre. Nemcsak az ágazat dolgozóinak egészségvédelméről gondoskodik. hanem a kohászati üzemek környékén élő lakosságról is. Azokban az üzemekben, ahol mulasztást tapasztalnak, a dolgozók és a környék lakosságának érdekében akár le is állíthatják a termelést. A figyelem a mikroklíma minden összetevőjére kiterjed, így a hőmérsékletre, a levegő nedvességtartalmára, sőt még a légmozgásra is. A szak- szervezetek a. környezetvédelmi szabályokat a nemzetközi előírásoknak megfelelően dolgozták ki, s a körülményeknek, az esetleges új technológiáknak megfelelően változtatják. Az elmúlt ötéves tervben számos új típusú por-, gáz és víztisztító berendezést szereltek fel az üzemekben, összesen 1635 millió rubel értékben. A jelenlegi ötéves tervben ilyen célokra 1700 millió rubelt fordít az ágazati szakszervezet. ÖTLET ÉS JÓ ÍZLÉS • Vaskút határában áll ez a hétvégi miniház, melynek gazdája ötletes és jó ízlésű ember. Köréje és falai közé — különösen nyári meleg napokon — könnyű odaképzelni a vidámságot és a meghitt nyugalmat. Hordófolyosó Vannak, akiknek a pincében a kellemes hűvösség a jó. Másokat a' hordóóriások katonás rendjének látványa ragad meg. S megint másoknak zamatos nedű a lényeg. Ám olyanok is akadnak szerencsére, akiik ezeket nagyszerűen össze tudják egyeztetni az esztétikai értékekkel. Azzal a ritkasággal, hogy a hatalmas hordók végein domborművek láthatók a Hosszúhegyi Állami Gazdaság hajósi pincészetében, Vas Csaba szobrász tehetsége és szorgos keze nyomán. A környezetszépítésnek ezt a nem éppen mindennapi formáját is üdvözöljük. (Méhes! Éva felvételei) Lokálpatrióta-lelemény A képen látható tornyos épület nem templom, hanem múzeum. Következésképpen a mellette levő, boltíves ablakú, ma még félkész állapotban levő ház nem parókia, hanem családi otthon lesz. Hogyan kerül ide ez az egyedi tervezésű, „régi típusú” lakóház? Akár a mesében: a véletlenek, a körülmények szerencsés összejátszása folytán. Ügy történt, hogy Dunapatajon megüresedett a tornyos épület melletti telek. Pastyik Istvánnak, a helyi múzeum igazgatójának álmatlan éjszakái voltak amiatt, hogy valaki valamiféle oda nem illő ház felépítésével tönkre teszi majd az értékes régi épület környezetét. Emiatti töprengésének közepette jutott el hozzá a hír, hogy haza akar költözni egy pataji származású, Amerikában élő idős házaspár. Ez adta az ötletet. Ml lenne, ha ők építtetnének oda egy sajátos hangulatú lakóházat? Levél az „amerikánusoknaik”, tárgyalás Herényi József Ybl-díjas építésszel. Tervvázlat - > készült, mely megtetszett a hazaköjtözők- nek, s tetszett az ötlet a nagyközségi tanács Vezetőinek is. M'ég- állapodtak, megkezdődhetett az építkezés. A költséget természetesen a? „amerikai patajiaik” állják. Haza-, .illetve beköltözés: valamikor 1984-ben. Így került Pataj főutcájára ez az érdekes lakóház, mely emeli az egész környezet hangulatát. Tanulság: a jó értelemben vett lokálpatriotizmus — ha az leleményességgel is párosul — „csodákra” képes. —rapi— (Klima Győző felvétele) Iparművészet és humánum Hárman ugyanarról • Pölöskei József: Cégér. • Németh János: Falburkolat (kerámia) Az iparművészet az érdeklődés központjában áll szerte a világon, de különösen a szocialista országokban. Nincs napilap, hetilap, folyóirat, mely valamilyen formában ne foglalkozna iparművészettel, legyen az akár egyedi, akár sorozatgyártással előállított „iparművészeti” alkotás,, melynek értékét a használhatóság, gazdaságosság mellett a szépsége, vagyis művészi 'értéke is meghatározza. Az iparművészet a művészetek között a valóság kifejezésének az az eszköze, amelynek emberi értéke legközvetlenebbül fogalmazza meg az anyagi valóság és a képzelet teremtő ereje, a társadalmi szükséglet és igény együttesét. Mondhatnánk így is: az iparművészet kézzel fogható megtestesítője művészi alkotásokban a humánumnak, s célszerű szolgája mindennapjaink szükségletének. Minél nagyobb az elidegenedés veszélye, annál erősebb az az igényünk, hogy környezetünk biztosítsa jó fizikai közérzetünket! biztonságérzetünket — szolgálatunkra rendelt tárgyainkban. Az iparművészet feladata az emberi környezet tárgyi kultúrájának megteremtése, miáltal hozzájárul a társadalom jó közérzetének kialakításához. (K. A.) „Egyetlen mértéket fogadhatunk el, mely minden kérdést a gyökeréig vezet vissza: az emberi mértéket. Az ember, a ma egész társadalma meghatározott környezetben él. Meg kell teremteni az egyensúlyt az ember és környezete között...” LE CORBUSIER „Épületeink nem szükségszerűen válnak sablonosakká a stan- dardizálás és előregyártás következtében. Az előregyártott épületelemek épp oly változatosak lehetnek, ~mint a gyárilag készített használati tárgyak.” WALTER GROPIUS „Vissza tudja-e hozni számunkra a modern technika a humanitást? i Meg tudja-e találni a modern civilizáció ismét az emberrel való kapcsolatot? Lehet-e a modern építészet, a modern várostér ismét olyan alkotás, mely emberi karaktert vesz fel?" KENZO TANGE Csalafinta csodák A virágnaptár szerint januárban kezdődik a tavasz — írja egyik kedves könyvem, a Képes virág abc. Ahogy lepillantok az emeletről, úgy tűnik, igaza van. A park bokrain még ott a piros bogyó, a tavalyi termés, de az örökzöldek alatt, az apróra zsugorodott hófoltok között mintha már megjelentek volna a tavasz első virágai. Megpróbálom \az azono$íx tást, így madártávlatból. Azok a fehéres foltok nyilván hóvirágok, hiszen a könyv is azt írja, hogy a Galanthus nivalis az első tavaszjelző, amely színével még a télre epilékeztet. Szinte látom a kis zöld dárdát, amelyről kecsesen hajlik le a minden szellőre megrezdülö apró virágharang. A természetjárók jól ismerik a hunyor halványzöld vagy pirosló virágát. Ott, a bokor alatt az a pirosas talán a Helleborus purpurescenst, a pirosló hunyor. Amott meg a bőrlevél (Bergenia cordifolia) húsrózsaszín virágait vélem felismerni. Ha nem tudnám, hogy a kökörcsin (Anemone pul- sotilla) kék virágai csak március végén, április elején bújnak elő, azt hinném, hogy a pad tövében már virítanak. No de azt még- sem hiszem, hogy a pünkösdi rózsa (Paeonia offi- cinális) annyira botor legyen, hogy május helyett már januárban kinyissa telt, sötétvörös virágát! Pedig a kis fenyő mellett mintha az pompázna ... A természet csodája? Nem, szó sincs róla. Sajnos, csak a szemem próbál megcsalni, mit tagadjam, jólesik elhinnem néhány pillanatig, hogy a bokrok alá dobott papírdarabok, ócska flakonok, tépett rongyok valóban a tavasz virágcsodái, melyeket a parkot ápolók gondos keze ültetett gyönyörködtetésünkre... — fejszés — Bugaci pillanatkép (Kiskunsági Nemzeti Park) (Tóth Sándor felvétele) Vandálok jártak errefelé... A környezethez való viszonyuk alapján két csoportra oszthatók az embereik: az értékeket megbe- csülőkre, gyarapítókra — szerencsére ők vannak döntő többségben — és az azokat semmibeve- vőkre, rongálókra. A képünkön látható parkírozóhelyet köztértől elválasztó alkotás — nem túlzás ez a minősítés — anyaga, méretei révén örök életűnek tűnt, amikor elhelyezték Kecskemétén. Most elemeire törve emlékeztet a múlandóságra, s arra, hogy vandálok jártaik errefelé... (Straszer András felvétele) összeállította: Varga Mihály
