Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-15 / 12. szám

1984. Január 15. • PETŐFI NÉPE • S

Pártnapok

Bács-Kiskun megyében

1984. január 17-től február 26-ig

VASÁRNAPI RIPORT Nagy családok ’84:

T óthék

Addig boldog az ember, amíg fiatalnak érzi magát.

Nagyapa, nagymama, papa, édesanya, unoka friss, derűs életteli összetartó közösségben.

A jó család boldogít.

Tóthék elégedettek, életigenlők.

Papp Istvánék (a feleség született Tóth Ilona) kecskeméti lakásán beszélgetők.

Hat testvér és tucatnyi unoka jött el a megbeszélt találkozóra.

Régen éreztem olyan jól magam, mint körükben.

Kint szürke felhők kódorogtak, bent szárnyas öröm színesítette, ragyogtatta az arcokat.

örültek egymásnak.

• Tamás, Tibor, Béla, Margit, Andor, Ili. (Méhesl Éra (elvétele)

Zászlós ünnep

Csak azt sajnálták, hogy hiába vártak a szentbékkállai Tóth- napokra. Könnyen megtalálhattam volna őket a Tapolca melletti falucskában. Három szomszédos parasztházon nemzetiszín zászló tudatta: augusztus közepén a hagyományaik szerint összejött a Tóth család. Három testvér vette meg nyaralónak a hangulatos épületeket. Ügy örvendeznek egymásnak a városi unokák, mint hajdan a testvér-szülők. Egy meghatározott szombat reggelen autóba ülnek, vonatra szállnak a pesti, a nagykőrösi, a tiszakécskei, a kecskeméti, a pápai rokonok, hatalmas kondérban fő a bogrács- gulyás, kattognak a fényképezőgépek, focilabdák pattognak az udvarokon, szép népdalokat énekelnek az asszonyok, megtárgyalják a világ sorát a férfiak.

Sajnálom, hogy nem mehettem. Mert a Tóth-napok és hasonlók több össznépi energiát termelnek, hasznosabbak kiüresedett ceremóniáknál, strigula- azaz látszat- intézkedéseknél.

Névsorolvasás

A kis szobába parancsolják a gyerekéket!.' A ‘családi anyakönyv képzeletbeli föllapozásával kezdjük az interjút.

Még a múlt század legvégén született egy devecseri kőműves Géza nevű fia. Két évvel később, 1901-foen látta meg a napvilágot Hercz pápai órásmesteréknél Margitka. A dunántúli kisváros tanítóképzőjében összeismerkedtek, megszerették egymást, ösz- szeházasodtak. Az állástalanság sodorta az ifjú férjet és asszonyát Kecskemétre. A huszonkét esztendős tanító és felesége a rendőrfalusi iskolában kapott munkát, szerény lakást. Az első gyerek az Andris I. Valamilyen betegség vitte el. Géta sincs már az élők sorában. Lapunkban is megemlékeztünk a tiszakécskei diákotthon, szakmai körökben országosan is elismert, bábcsoportja révén külföldön is tisztelt bölcsészdoktor-vezetőjének haláláról. Négy gyereket neveltek föd, az ötödik korai távozását sohase heverték ki. A házigazda Papp Istvánné is pedagógus, maga is hosszú ideig tanított a Rendőrfaluban. Két gyereke közül Pista, a Szegedi József Attila Tudományegyetem adjunktusa a minap tartott előadást az Erdei Ferenc Művelődési Központban. Laci: a naigy fájdalom. Diákként a leventékkel elhajtották nyugatra. Kőszeg mellett végzett vele egy akna. Andor, a Vetőmagtermeltető és -Ellátó Vállalat dolgozója két gyereket taníttatott. Rokkant-nyugdíjas Tibor, a Magyar —Szovjet Barátság Termelőszövetkezet volt főkönyvelője, két utód édesapja. A hetényegyházi termelőszövetkezet elnöke a háromgyermekes Béla. Margit, egy csaknem százfős budapesti tantestületet irányít és egyedül neveli főiskolás fiát és lányát. Tamást — éppen két évtizeddel fiatalabb a néhai Gézánál — kétdiplomás mérnököt, a Szövetkezeti Tervező Iroda osztályvezetőjét 3 lány várja esténként haza.

Szegények? Gazdagok?

A szerencse fiai, irigykedett egyik ismerősük.

Kegyes lett volna hozzájuk a sors? Igen is, nem is.

A szülők üres kézzel jöttek Kecskemétre.

A gazdasági világválság nyomorúságában két állást vállalj az apa a napi betevő falatért. Máig sem felejtik a gőzölgő puliszka jó ízét, a jóllakató ' prószát. Esztiikbe sem jutott, hogy valamiről le kell mondaniok, születés- és névnapokon csak kedveskedő fülhúzás és jó szó járt az ünnepednek, kivéve a mind több gyerekkel küszködő édesanyát. A Margit-napnál csak a karácsony volt nagyobb öröm.

(— Mindig plafonig érő fánk volt — mondja szinte egyszerre a vasútkertre néző lakásban, 1984 elején hat felnőtt.

— Megírtuk előre, ki mit szeretne, majdnem mindig megkaptuk.)

Az Qncsa-telepiek szemében gazdagok voltak.

Megriadt a tanító úr, amikor az egyik hadiözvegy mezítlábas kisfia kiszédült a pádból.

Két napja nem evett.

E naptól kezdve a Tóth szülők megkérdezték harangszókor a távozni készülő délelőttösöktől és gyülekező délutánosoktól: „Ki nem evett ma?”. A jelentkezők kaptak egy tányér meleg ételt és egy karéj kenyeret.

(— A téglagyári, a gyufagyári, a vasgyári családokban öt—hat gyereket kellett (volna) rendesen táplálni — tájékoztatott Andor.)

A szerencse fiai voltak?

Bajok, bántalmak

A gyerekszülések után néhány héttel már tanító édesmama ősszel hozzáfogott a tavaszi ruhák kötéséhez,, tavasszal a téli meleg holmik elkészítéséhez. A második világháború után eldobált katonai lábszártekercsekből varrt ruháiért ezreiket adnának ma a butikokban. A nősülő fiúk, a férjhez menő lányok legfeljebb egy—két bőröndnyi stafírungra számíthattak. De valamennyien érettségiztek, képesítőztek, ki szakmát tanult, ki diplomázott. A jó bizonyítványért csak egy simo- gatás volt a díj, ám becsületet tanultak valamennyien. Verés? Pofon? Ugyan. Ha máséhoz nyúlt volna valaki, netán a lányok idő előtt hallgattak volna a szerelmes udvarlók noszogatására, lett Volna haddelh^add.

Munkára, tisztességre nevelődtek.

A szerencse fiai voltak?

Tibort — amikor a laktanyák falán így buzdították a nyolcvan kilométeres menetgyakorlatról a kórházba szállított ifjakat, a havon elszállásolt gyakorlatozókat, hogy „inkább egy vödör verejték a gyakorlótéren, • mint egy csepp vér a harctéren” — egész'életére megnyomorító gerincsérülés érte. Szülei csak hosszú hetek múltán, szinte véletlenül tudták meg: gyermekük élet-halál között vergődik. Andor egy jugoszláv—magyar focimeccsre motorozva ösz- szeütközött egy teherautóval. Szovjet katonák vitték gyorsan a kórházba. Nekik, meg a nagy tudású orvosoknak köszönhető; itt ülhet köztünk. Mit állt ki a család, amíg végleges jó hírt közölhettek a doktorok. Helyi ér- tetlenek mennyit gyötörték Gézát — a szívinfarktusa napján is kellemetlenség érte ...

Az otthon menedéke

A szerencse fiai voltak?

A rendkívüli pedagógiai talentum édesanya csak azért nem kapott az ötvenes évek közepén Kossuth-díjat, mert valaki ráírta a javaslatra: idealista világnézetű. Pedig akkor már csaknem égy évtizede nem tette be lábát a templomba a vallásosnak nevelt egykori prepa. Azt mondta: ő nem ismer el olyan gonosz Istent, aki értelmetlen halálba kül- 'di gimnazista fiát. A két legkiMég javában tart — sőt az időjárást tekintve mintha csak most kezdődne igazából — a tél, a ruházati- és cipőipar vezetői azonban már javában a tavaszra gondolnak. Készülnek a tavaszi— nyári szezonra, és az üzemek, gyárak többsége már meg is kezdte a fhelegebb időszakra szánt termékek szállítását a nagykereskedelem raktáraiba. Az exporttervek teljesítése ezekben az ágazatokban is előtérben álló feladat, ám a belföldi fogyasztás színvonalának megőrzése, a megfelelő áruválaszték kínálata ugyanakkor továbbra is alapvető cél maradt. Továbbra is lesz elegendő Alföldi cipő, amely kínálatát a kecskeméti Alföldi Cipőgyárban tovább kívánják bővíteni. Az idén a fekete és a szürke szín lesz a divat, de a főként fiatalok körében kedvelt nyers bőr színű mokasszinokból is elegendőt szállítanak majd. Újdonság lesz az úgynevezett AJEX- cipő, amelyet az Alföldi papucsból alakítottak át zárt lábbelivé.

A tavaszra szánt ruházati cikkek kínálatában számottevően bővül majd a szabadidőruhák mennyisége és választéka. A Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárusebbet még egyetemen taníttató idősebb özvegy Tóth Gézánét könyörtelenül nyugdíjba küldte a bürokrácia. Lászlófalvára bu- szozott ki hatvanegynéhány évesen, hogy Margit és Tomi is megkaphassa mindazt, amit a többiek.

Gerincroppantó csapások próbálták meg újra és újra Tóthék erejét. Mindig föltartották a fejüket, egy pillanatra sem adták föl, mert számíthattak egymásra a bajban. Hónapokig a fővárosban szűkösködő tanárnőnél lakott a sógorasszony, amíg férjét a kórházban ápolták. Menedéket találtak egymásnál, ha egyik-másik házassága fölbomlott. Vigasztalták a 15 évi eredményes működés után a téesz-elnökségből kirepített — később gyakorlatilag rehabilitált — téesz-elnököt a méltánytalanság elviselésében.

Tízszer ennyi bajt is elviseltek volta. A mérnök úr, az igazgató kartársnő, az elnök elvtárs, a nyomdász szaki, a főkönyvelő kolléga, a tervező odahaza ma is Dagi, Madárka, Biki... Ha nem úgy viselkedik, ahogy ez a családban illő, úgy megkapja a többiektől a magáét, mint pendelyes korában.

Ertetlenek

A vélt rákkal birkózó édesanyától, akkor már sokszoros nagymamától jóindulatúan kérdezte valaki:

— Nem lett volna elég kevesebb gyerek? Könnyebben élne.

Így válaszolt az asszony:

— Melyikről mondtunk volna le? A talpraesett Béláról, a szorgalmas Gézáról, a nevelőnek született Margitról, a házias Iliről, a bűbájos Laciról? Nem tudnám elképzelni életünket a ragaszkodó Andor, a nagy lelkierejű Tibor, a mindig legkedvesebb legkisebb Tamás nélkül. Az unokákról nem is beszélve. A hibáikkal együtt szerettem őket. Sajnálom, akik ezt nem értik a mai szerzős világban. Mindegyikkel többr gazdagabb lett a világ.

— Fenékbe is rúgnám, aki azt akarná, hogy ne legyek — tudatta nagy komolyan a többiek kedveskedése szerint, „a maradék” Tóth Tamás.

Ebben maradtunk.

Heltai Nándor

gyár például e termékcsoportban több újdonságot is szállít. Ilyen a BNV-díjas „Ámoré” fantázia- nevű .termékcsalád, amelyet főként a fiataloknak szánnak: a pamut-polieszter alapanyagú, lezser szabású férfi, női pólóingek, trikók, szoknyák, nadrágok, tréningruhák szabásban, színben és formában összehangoltan készülnek, így tetszés szerint variálhatók egymással. Ezekből a tavaszi hónapokban mintegy 70 ezer darabot adnak át a kereskedelemnek. Ugyancsak kényelmes viseletű denevér ujjas azonos stílusú, tehát variálható szabadidőruhákat készítenek formatartó és nedvszívó színes frottír anyagokból. Újdonság, hogy .egyes hurkolt anyagok felületét — külön erre a célra beszerzett gépekkel—a plüsshöz hasonlóan bolyhossá alakítják.

Újdonság lesz a legutóbbi BNV-n díjat nyert zalaegerszegi félig bélelt férfiöltönyök, valamint átmeneti- és esőkabátok széles választéka. A Budapesti Finom Kötöttárugyár pedig új sportruházati cikkeket kínál majd, és máris népszerűek a fiatalok körében különböző sportos szabású dzsekijeik.

*

Január 17, 10 óra: Bajai Városi Kórház. Előadó: DR. GERI ISTVÁN, a megyei tanács elnök- helyettese.

Január 20, 14 óra: Ganz Villamossági Művek hajai _ gyára. Előadó: BORSÓDI GYÖRGY, a szakszervezetek megyei tanácsának vezető titkára.

Január 24,14 óra: Baja, Finomposztó Vállalat. Előadó: PAPP GYÖRGY, a városi pártbizottság első titkára.

Január 24, 14.30 óra: az IGV kiskőrösi ©rára. Előadó: SUHAJ- DA ISTVÁN, a megyei pártbizottság osztályvezetője.

16 óra: Mélykút, Lenin Tsz. Előadó: DR. MATOS LÁSZLÓ, a megyei tanács elnökhelyettese.

Január 25, 15 óra: Kalocsai Állami Gazdaság. Előadó: KONRÁD ANTAL, a megyei pártbizottság munkatársa.

Január 26, 14 óra: Közép-magyarországi Pincegazdaság, Kecskemét. Előadó: KÁPLÁR JÓZSEF ■külkereskedelmi miniszterhelyettes.

14 óra: Bajai Mezőgazdasági Kombinát. Előadó: DR. PAPÖ- CSI LÁSZLÓ mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes.

14 óra: keceli Szülőfürt Szak- szövetkezet. Előadó: DR. VILLÁNYI MIKLÓS, mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár.

Január 30,15 óra: Kiskőrösi Állami Gazdaság. Előadó: DR. SZABÓ FERENC, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője.

16 óra: Bácsalmás, Városi jogú Nagyközségi Tanács. Előadó: MATKÓ ISTVÁN, a Magyar Hírlap rovatvezetője.

15 óra: KUNÉP Kiskunhalas. Előadó: DR. TAR JÓZSEF, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője.

16 óra: Homokmégy, Aranykalász Tsz. Előadó: FARKAS JÓZSEF, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára.

16 óra: Kecskemét, városi tanács. Előadó: TOHAI LÁSZLÖ, a megyei tanács általános elnök- helyettese.

Január 31, 14 óra: Kalocsai

Asztalosipari Vállalat. Előadó: DR. MIKLÓS ZOLTÁN, a KI- SZÖV elnöke.

15 óra: a Kiskunsági TESZÖV, Kecskemét. Előadó: TÓTH ISTVÁN, a megyei pártbizottság osztályvezetője.

Február 1, 14.15 óra: Villamosszigetelő- és Műanyaggyár, Kiskunfélegyháza. Előadó: NÉMETHI GYULA, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa.

Február 3, 14 óra: Erdei Ferenc Művelődési Központ, Kecskemét. Előadó: GUBCSI LAJOS, a Magyar Ifjúság főszerkesztője.

Február 4, 15 óra: Lakitelek, Szikra Tsz. Előadó: HÖVÁTH IGNÁC, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja.

Február 6, 14 óra: Kerekegyháza, községi pártház. Előadó: DR. KÖRÖS GÁSPÁR, az MSZMP Kecskeméti városi Bizottságának első titkára.

14 óra: Kiskőrösi ÁFÉSZ. Előadó: DR. SZLAMENICZKI ISTVÁN, a SZÖVOSZ elnöke.

Február 7, 14 óra: a SZIM

kecskeméti gyára. Előadó: RABI BÉLA, ipari minisztériumi államtitkár.

14 óra: Bácsalmási Állami Gazdaság. Előadó: GAÁL GYULA, a megyei tanács osztályvezetője.

14 óra: Kunszentmiklós, pártház. Előadó: TERBE DEZSŐ; a megyei pártbizottság titkára.

15 óra: Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola Kecskemét. Előadó: KONFÁR SÁNDOR, a TIT megyei titkára.

15 óra: Kecskemét, Törekvés Tsz. Előadó: HEGEDŰS ISTVÁN, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára.

15 óra: Kalocsai ÁFÉSZ. Előadó: ERDÉLYI IGNÁC, a MÉSZÖV elnöke.

16 óra: az SZMT szekháza, Kecskemét. Előadó: ROMANY PÁL, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára.

Február 8, 14 óra: Baja, Pollack Mihály Műszaki Főiskola és Vízgazdálkodási Intézet. Előadó: KOVÁCS ANTAL, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke.

14 óra: Kecskemét, OTP. Előadó: SZIKSZAI BÉLA, az Országos Anyag- és Árhivatal elnök- helyettese.

Február 9, 10 óra: Erdei Ferenc Művelődési Központ Kecskemét. Előadó: DR. GAJDÓCSI ISTVÁN, a megyei tanács elnöke.

10 óra: Kecskemét, MEZŐGÉP Vállalat. Előadó: TÓTH BARNA, a Pénzügyminisztérium osztály- vezetője.

15 óra: Kalocsa, művelődési központ. Előadó: DR. PÁLOS GYULA, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese.

14 óra: Kalocsa, Műanyagfeldolgozó Vállalat. Előadó: TÓTH FERENC, a megyei pártbizottság munkatársa.

14.30: Kiskunfélegyháza, Április 4. Gépipari Művek. Előadó: TENGERI PÁL, a megyei párt- bizottság osztályvezetője.

Február 10‘, 14 óra: Kiskőrös, MEZŐGÉP VÁLLALAT. Előadó: PRINCZ LÁSZLÓ, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára.

Február 14, 15 óra: Bácsalmási Ruhagyár. Előadó: SZVORÉNY JÁNOS, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnöke.

Február 15, 15 óra: Kecskemét, kertészeti Főiskola. Előadó: GE- RÁ SÁNDOR, a megyei pártbizottság osztályvezetője.

15 óra: Kecskémét, a KSH megyei igazgatósága. Előadó: KIRÁLY LÁSZLÓ, a megyei párt- bizottság munkatársa.

Február 16, 16 óra: Kiskőrös, Kisipari Szövetkezet. Előadó: HALÁSZ ISTVÁN, a megyei párt- bizottság munkatársa.

14 óra: Baja, Tanítóképző Főiskola. Előadó: KATANICS SÁNDOR, a megyei pártbizottság titkára.

15 óra: Kiskunfélegyháza, városi tanács. Előadó: HOFFMANN JÓZSEF, az OTP vezérigazgatóhelyettese.

Február 17, 15 óra: Izsák, pártház. Előadó: SZTRAPÁK FERENC, a Petőfi Népe főszerkesztője.

Február 20, 14 óra: Kecskemét, Duna—Tisza-közi Állami Építőipari Vállalat. Előadó: HOÓS JÁNOS, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese.

16 óra: Kecskemét, Szalvay Mihály Ifjúsági- és Űttörőház. Előadó: GRÁNER GYULA, a KISZ megyei bizottságának első titkára.

Február 21, 14 óra: Kunbajai Állami Gazdaság. Előadó: DR. GRÉINER JÓZSEF, a megyei bíróság elnöke.

Február 24, 15 óra: Kecskemét, Petőfi Népe szerkesztősége. Előadó: SZAKOLCZAI PÁL, a megyei pártbizottság titkára.

Február 26, 15 óra: Kiskunfélegyháza, Húsipari Vállalat. Előadó: BERCSÉNYI ZOLTÁN, a KSH megyei igazgatója.

A béka

ÁUunk a békás szökőkút partján, a legrokonszenvesebb béka mellett. Mind egyforma buzgalommal köpi a vizet, de hát neki ez a legrokonszenvesebb.

— Ez a béka békából van?

— Nem, vasból.

— Akkor nem ugrik?

Nem, a vasbéka nem ugrik.

— Mert a talpa oda van ragasztva a kőhöz? Akkor ráülök.

— De fogd a kezem, bele ne potyogj a vízbe. Látod, milyen szépen köpi a vizet?

— Mert van neki szájvize. Azt én is kiköpöm. Es fogkeféje nincs a békának?

— Nincs.

— Mért nincs? Mert az anyukája nem vett neki? Hol a béka anyukája?

— Biztos elment sétálni valahová a béka apukájával.

— És a gyerekeket itthagyták? Hány gyerekük van?

— Számoljuk meg: egy, kettő, három, négy öt. öt béka, ugye?\

— öt. Es több békája nincs

a békaanyukának meg a békaapukának?

— Már nincs. Nyolc volt, de már csak öt van. Látod, ott az a három kő üres, régebben azon is békák guggoltak.

— Most hol guggolnak?

— Biztos elvitték őket kiskertbe vagy hétvégi telekre kertitörpének.

Egy női hang a hátunk mögött:

— Hogy egyesek micsoda marhaságokkal etetjk a gyerekeket! ■

— Miért mérges a néni?

— Vagy azért, mert az egyik béka az ő kertjében guggol, vagy azért, mert sajnálja, hogy nem ö lopta el.

Szünet, majd:

— Én nem lopom el. Szeretem, ha itt köp.

Én is szeretem, tehát egyetértésben sétálunk tovább. A mérges nénit nem látjuk — lehet, hogy ő is köpött, aztán odébbállt. De az is lehet, hogy jó tippet kapott tőlünk kerti- törpe-ügyben.

Tanulság: ne a szökőkútnál neveld a gyereket.

Kemény Dezső

Tavaszra készül a ruházati ipar

*

ESZTERGÁLT KEREKEK

A kalocsai Asztalos- és Építőipari Szövetkezet különböző bútorai külföldön és belföldön egyaránt keresettek. Belföldre legkapósabb termékük a több típusban gyártott franciaágy, melyből négyezer darabot rendelt a kereskedelem. Csonka Sándor NSZK megrendelők részére készülő zsúr- kocsikhoz esztergál kerekeket.

f

>