Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-14 / 11. szám

1984. Január 14. • PETŐFI NÉPE • t ELŐNYŐS VÁLTOZÁSOK „Városövezetek” Bács-Kiskunban A közigazgatás átszervezésé­vel, a járások megszüntetésével egyidejűleg 12 nagyközség váro­si státuszba került. Ezek 'közül 6 dunántúli, 4 észak-magyarorszá­gi település. Az átszervezés is jelzi az alföldi tájak viszonylagos elmaradottságát, amelyet a me­zőgazdaság látványos fejlődése is csökkentett.' Termelőerők — közigazgatási besorolás A ritkábban lakott területeken kevesebb az urbanizált, lakói és a környező községekben élők keres­kedelmi, kulturális, egészségügyi igényeit korszerűen kielégítő te­lepülés. Ráadásul a politikai, a közigazgatási gyakorlat hosszú ideig előnyben részesítette a nyu­gat-európai típusú, hagyományo­san kialakult elképzeléseknek megfeleld településeket. Ma sem időszerűtlen Erdei Ferenc alap­vető tanulmányának fontos kö­vetkeztetése: „Nem állítjuk, hogy a magyar tanyás város olyan kul­turált és vonzó városképet nyúj­tana, mint a nyugati városoké, azonban tudjuk azt, hogy lehet belőle olyan rangú város, csak előlbb magunk is ismerjük el vá­rosi minőségét és rendkívüli ér­tékét.” A hátrányos közigazgatási hi­erarchia — amely Slmó Sándor szerint „sem a településtudo­mányra, sem a szociológiára nem támaszkodott” — lassította a je­lentős mezőgazdasági népességű települések gyarapodását, mivel at 1980-as évekig — ismét az MSZMP Társadalomtudományi Intézet tudós kutatóját idézem — „a települések mintegy 5 száza­lékára koncentrálta az állami eszközök 80 százalékát”. A vidéki iparosítási program és még inkább a mezőgazdasági nagyüzemek állami támogatása, megerősödése révén kedvezőbbé vált a termelőerők földrajzi meg­oszlása1. Ez a körülmény részben sürgette, részben lehetővé tette a lakóftörülmények modernizálá­sát, élesen föltárta az adott tele­pülés besorolásából adódó egyen­lőtlenségeket. Népgazdaságunk stabilitásáért vívott küzdelem is megköveteli a népesség legcél­szerűbb térbeli eloszlását, a ko­rábbi állandó (átköltözés) és ide­iglenes (ingázás) mozgások csök­kentését, a helyi erőforrások tu­datosabb hasznosítását. A szocia­lista demokrácia következetesebb érvényesülése is elképzelhetetlen a helyi döntési jogkörök számot­tevő bővítése nélkül. Nem a lélekszám dönt Az 1984. január elsejétől létező városi jogú nagyközség-besorolás a fenti fölismeréseken alapul. Bács-Kiskunban — mint ismere­tes — Bácsalmás, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós és Tiszakécske kapott a többi nagyközségnél ki- terjedtebb jogkört. Miért éppen ez a négy, kérde­zik sokan. Milyen szempontok alapján kerültek a nagyobb önál­lóságú körzetközpontok közé? Na­pi újságolvasók is tudják: nem a népesség száma döntött. A Du­nántúlon tízezernél kisebb lélek­számú településeket. is várossá avattak és — például Bács-Kis­kunban — a több mint 12 ezer lakosú Lajosmizse, a valamivel még népesebb Jánoshalma, a csaknem 10 ezres Kecel nagyköz­ség maradt. Ugyaiíekkor Kun- szemtmiklós „előlépett”, noha la­kossága kevesebb a felsoroltaké­nál. A döntéseknél az említett nagyközségek gazdasági ereje többet nyomott a latban. A tava­lyi állapotokat rögzítő kimutatá­sok szerint a szocialista ipar ál­lóeszközeinek értéke a földgáz- és Olajkitermelő körzetben (Szánk) a legnagyobb. Gazdasági és szellemi koncentráció Igen erőteljes ipari háttérre utalnak a kunszentmiklósi, a ti- szakécskei és a lajosmizsel adatok. A kiskunmajsa! vál­lalatok berendezéseinek, épü­leteinek értéke is tekintélyes. Bácsalmást e tekintetben Solt (rádíóműsorszóró-álilomás!) is megelőzi. A további sorrend Du- navecse, Kecelj Jánoshalma. A hajdani falusi befeléfordulás megszüntetését e nagyközségek­ben megtelepült vállalatok és mezőgazdasági nagyüzemek kül­földi kapcsolatai is gyorsítják. (Alkalmazkodniuk kell a nem­zetközi igényekhez, ha boldogul­ni akarnak.) A Mezőgép Válla­lat kiskunmajsai gyáregysége az NSZiK-ba szállít kombájn-vezető­fülkéket. A Jonathán Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet is szá­mos külföldi céggel tart üzleti 'kapcsolatot. Tiszakécske való- ■ sággal „ipari falu”: több mint kétezren dolgoznak korszerű üze­mekben. Az itt gyártott termékek eljutnak a Szovjetuniió&a, Romá­niába, Csehszlovákiába, Auszt­riába, szállítanak az NDK-ba és az NSZK-ba. Erőteljesen fejlő­dött a kunszentmiklósi Villamos Állomásokat Gyártó Vállalat, ki­alakította külföldi piacait a TE- MAFORG és a bácsalmási ruha­üzem. Számottevő szellemi energiák Bsszpontosulnak az immár városi jogú négy nagyközségben. János­halmán kívül csak Tiszakécskén, Kiskunmajsán, Kunszentmikló- son és Bácsalmáson tanulhatnak a helyi gimnáziumban a diákok. A felsőfokú végzettségűek szá­mának sorrendjében első Tisza­kécske, majd Jánoshalma, Bács­almás, Kiskunmajsa, Lajosmi­zse, Kunszentmiklós, Kecel, Izsák, Harta következik. A legtöbb kö­zépfokú szakmunkásképzőt, szak- • iskolát végzett Tiszakécskén, Kis­kunmajsán, Jánoshalmán, Lajos- mizsén, Bácsalmáson, Kecelen, és Mélykúton dolgozik. A közép­iskolában érettségizettek száma Lajosmizsén a legnagyobb, azo­nos Tiszakécskén, Kiskunmajsán és Jánoshalmán. Nem sokkal ma­rad el Bácsalmás, majd Kun­szentmiklós, Kecel, Dunavecse következik, önállóan, illetve ki­helyezett tagozatként ipari szak­munkásképző segíti a vonzási körzet gazdasági gyarapodását Kunszentmiklóson. Tiszakécskén. Miért ez a négy nagyközség ? Bizonyos mértékben az eme­letes házak száma is tükrözi a városiasodást. Ebből a szempont­ból Tiszakécskéé és Bácsalmásé az elsőség, követi Szabadszállás, Soltvadkert, Jánoshalma, Kis­kunmajsa, Dunavecse, KunSzent- míiklós. Urbanizáltságuk' okán, gazda­sági, kulturális teljesítményeik alapján nyilván Jánoshalma, La­josmizse és talán Kecel, Duna­vecse is számításba jött mint le­hetséges városi jogú település. Az átszervezés fő indítékainak, a mostani lehetőségeknek ismere­tében azonban megalapozottnak érződik a már többször fölsorolt négy nagyközség szerepkörének erősítése. Mielőbb meg kell szün­tetni ugyanis az úgynevezett vá­roshiányos térségeket! A besoro­lás — mint általában tudott — az adott település és vonzáskör­zete számára valamivel kedve­zőbb feltételeket teremt a gaz­dasági teljesítőképesség növelé­séhez, a kényelmes életmód ki- ’ alakításáhpz, a kezdeményezések kibontakoztatásához. A statiszti­kai adatok, tapasztalataink egy­értelműen bizonyítják; általában gyorsabban fejlődnek a városkör­nyéki falvak, népességmegtartó képességük erőteljesen növek­szik. Futó pillantással is megállapít­ható a térképről: Tiszakécske és — a két volt járási székhely — Bácsalmás és Kunszentmiklós a városoktól távol, a megye szélén helyezkedik el. K iskunma j sáltól (az egykori mezővárostól) észak­ra és délre nem alakult ki erős vonzáscentrum. így válnak tel­jessé a megyét kelet—nyugati irányban átszelő városövezetek. (Az északi sáv: Tiszakécske, Kecskemét, Kunszentmiklós, a középső Kiskunfélegyháza, Kis­kunmajsa, Kiskunhalas, Kiskőrös és. Kalocsa és a déli: Bácsalmás, Baja.) A változtatásokkal ará­nyosabbá vált a megye település­szerkezete. A Kecskemét, Tisza­kécske, Kiskunfélegyháza; a Kun­szentmiklós, Kalocsa, Kiskőrös; a Baja, Bácsalmás, Kiskunhalas „háromszögek” jól befognak egy- egy fontos termelési körzetet. Együttműködés a vonzáskörzettel Gyarapodó, sok tekintetben közös érdekű falvak gyűrűzik a 4 városi jogú nagyközséget. Hely­zetük már eddig is összefogásra, együttműködésre késztette e von­zásközpontokat és a környező községeket. A Tisza menti regio­nális vízmű, a bácsalmási URH- val felszerelt orvosi ügyelet, pél­dázza egyebek között a távlato- sab'b összedolgozás előnyeit. Az átszervezés nyilvánvalóan akkor éri el igazán a célját, ha néhány év múltán megvalósult közös akciókra, fejlesztésekre hivatkozva a mellérendelt 17 fa­lu lakossága is úgy érzi: jól jár­tak a közigazgatási módosítással. A városi jogú nagyközségek irá­nyító testületéi sokat tehetnek e közérzet kialakításáért. Heltai Nándor Közérdekű bejelentések A közérdekű bejelentések, ja­vaslatok és panaszok ezrei ér­keznek évenként a tanácsi szer­vekhez. Törvény írja elő, hogy ezek intézését rendszeresen fi­gyelemmel kell kísérniük a vég­rehajtó bizottságoknak. Időnként értékelniük, elemezniük is kell az ügyintézésiek tapasztalatait. Bács- Kiskpn megyében a tanácsi tes­tületek kellő gyakorisságal tűzik napirendjükre e fontos témát. Ez állapítható meg abból a doku­mentumból, amely az ezzel kap­csolatos legutóbbi — megyei szin­tű — felmérést összegzi. Érde­mes szólni.— ha csak vázlatosan is — arról, hogy mi a sorsuk a lakosság észrevételeinek. Mindenekelőtt figyelmet ^ érde­mel, hogy csőkként a közérdekű bejelentések száma. Ennek oka, hogy a tanácsi szervek a korábbi­nál' nagyobb figyelmet fordítanak a lakosságot közvetlenül érdeklő és érintő kérdésekre, pontosab­ban fogalmazva, azok időben tör­ténő megoldására. Miért emelnek szót a bejelen­tők? A lakóhelyükön, munkahe­lyükön tapasztalt hiányosságok, a közösségi érzést, érdeket sértő hibák, mulasztások miatt. A vizs­gált időszakban például — egy év alatt — tizennyolcán tanácsi szakigazgatási szervek, illetve vezetőik magatartása ellen tet­tek bejelentést. A legtöbben a kommunális ellátás hiányossá­gaira hívták fel a figyelmet. So­kan kifogásolták az áruellátás, a szolgáltatás alacsony színvonalát. A lakosság megértését, segítő szándékát bizonyítja az a tény, hogy növekedett a közérdekű ja­vaslatok száma. Ezek nagyrésze demokratikus fórumokon, falu­gyűléseken, tanácstagi beszámo­lókon hangzott el. A javaslatte­vők túlnyomó többsége ugyan­csak a kommunális ellátás javí­tását szorgalmazta, sokan pedig az áruellátás és a szolgáltatások minőségének a javítására adtak ötleteket. Figyelmet érdemelnek a közigazgatási munka gyorsítá­sára, korszerűsítésére tett észre­vételek is. A megyei vizsgálatból az is kitűnik, hogy a tanácsok — lehetőségeikhez mérten — a ja­vaslatok egy részét megvalósítot­ták, illetve folyamatosan megva­lósítják. Persze vannak kívánsá­gok, melyeket anyagiak hiányá­ban egyelőre nem tudnak kielé­gíteni. A közérdekű bejelentésekhez egyébként — legtöbb esetben — hasznosítható megoldási javas­latok kapcsolódnak. Sok esetben társadalmi munkát, anyagi esz­közöket .ajánlanak fel a hiányos­ságok mielőbbi megszüntetésére. Ma már rendszeres és természe­tes, hogy a lakóhelyi közösségek — ismervén a tanácsok szűkös anyagi lehetőségeit — összefog­nak utak, járdák, gázvezetékek, csatornák építésére. Említést érdemel, hogy az utób­bi időben csökkent az egyéni pa­naszok száma. Ezek nagyrészét — igazat adva a panaszosnak — saját hatáskörükben lezárták a tanácsi szervek, kisebb részét pe­dig áttették más illetékes szer­vekhez, kivizsgálás céljából. A megyei tanácshoz jelenték­telen számú bejelentést, illetve panaszt címeztek, amiből arra le­het következtetni, hogy általában kielégítően végzik ilyen jellegű munkájukat a helyi szakigazga­tási szervek. Az említett megyei felmérés­ből összességében az állapítható meg, hogy a tanácsi szervek kel­lően odafigyelnek a lakosság köz­érdekű megnyilvánulásaira. Ez egyrészt segítséget jelent szá­mukra a napi munkában, más­részt erősíti a kapcsolatot a la­kóhelyi közösségekkel, melyek­nek a támogatása nélkül elkép­zelhetetlen a falvak, városok kívánt ütemű további fejlesztése. Rapi Miklós RÁDIÓ JEGYZET — Ritka az állandó ihleté­sű prózaíró, különösen ha­zánkban. ' Mó­ricz Zsigmond ilyen volt. -Ha az ember elolvassa novelláinak’''első öt—hat sorát, akaratlanul is ma­gával ragadja az a bűvölet, amely­nek hatása alatt íródtak. Művei­vel ő úgy ment át az időn, a változóan zord, zavaros évtizede­ken, mint bálna az óceánon; sa­játos adottságai (tehetsége!) ré­vén megszűrve a nagy vizet, az­az a világot... — mondta Illyés Gyula Móriczra emlékezve. Csütörtökön, a Kossuth adón ugyanis, irodalomtörténeti szem­pontból is figyelmet érdemlő, egyórás összeállítás hangzott el a századelő nagy magyar prózairó- járól, Hangalbum címmel., A mű­sor készítője, Albert Zsuzsa, ügyesen válogatott a régi hang- felvételek között: Illyés Gyulán kívül Németh László, Szabó Pál, Illés Endre, Bálint Sándor, Mó­ricz Virág, Móricz Miklós és má­sok emlékeiből idézve részlete­ket. Megszólalt a testvér, a diák­társ, az egykori tanár, s a későb­bi pályatársak, barátok, valamint megszólalt maga Móricz Zsig­mond is, a régi, recsegő lemeze­ken. — Eléggé .konok, zárkózott ter­mészetű gyermek volt. Debrecen­ből kitűnő bizonyítvánnyal ke­rült át Sárospatakra, ahol több tárgyból is elégtelen lett, konok- sága miatt. Ezért jött végül is Kisújszállásra — magyarázta egykori tanára. — Itt már pálya­díjat pályadíjra nyert, s jelentős tekintélyt vívott ki magának az önképző körökben. Engem egyéb­ként később, két regényében is nagyon kigúnyolt, ennek ellenére meggyőződésem, hogy nagyszerű író — recsegte a fáradt, elcsukló hang. Köztudott, hogy legjobb barátja a nagy költőzseni, Ady Endre volt. Egy. felvidéki írói estjére emlékezve, az irodalombarát Gyö- ry Dezső így nyilatkozott egy hajdani hangszalagon: — Zsúfolásig telt ház, hatal­mas tömeg köszöntötte a ható­ságok ellenkampánya ellenére is Móriczot. A második esten köl­tőbarátjáról mesélt. Ady felidé­zése különös hatással volt rá, szemmel, láthatóan. Amikor be­fejezte, szinte kirohant a terem­ből, és hiába tapsolt, tombolt a tömeg, nem jött vissza. Az utcán találtunk rá, egy fának dőlve zokogott... A Németh László egykori val­lomását is újra felelevenítő mű­sorból megtudhattuk, hogy ő is Móriczhoz fordult először írásai­val, s az egyetlen embernek tar­totta, akinek fiaként szívesen ült volna a lábai elé. — Móricznak novellaagya volt — mondta róla. — Akit egyszer alaposabban megnézett, az vagy másnap, vagy harminc év múl­tán, I de felbukkant valamelyik írásában. A mi nemzedékünkből Szabó Lőrincet becsülte legtöbb­re. Amikor megjelent az első könyvem, azt mondta: „Mi min­dent meg mersz te írni, ilyen szende képpel, nem is gondolná rólad az ember!” Az érdekes nyilatkozatok soka­sága hosszan sorolható. Ami leg­inkább megkapó volt Albert Zsu­zsa összeállításában, az az emlé­kezések dramatikus erőt adó egy­másutánisága, vagyis a profi szer­kesztés. Színesség, kuriózumok, irodalomtörténet, esztétikum ... — Egy órába sűrítve. Szinte tö­kéletesen. , / —koloh— Hangalbum Pályázat diákotthoni felvételre Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziuma, pályázatot hirdet az 1984—85-ös tanévben megüresedő diákotthoni helyekre. Jelentkezhetnek azok a nem budapesti, tehetséges fiúk és leá­nyok, akiknek szülei aktív fizi­kai dolgozók é^ otthoni körülmé­nyeik szükségessé teszik a jobb tanulási feltételeket. Felvételüket azok kérhetik, akik jelenleg az általános iskola 8. osztályát vég­zik, és tanulmányaikat gimná­ziumban, majd felsőoktatási in­tézményben kívánják folytatni A pályázók írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek. Ezek időpontjá­ról a tanulóikat és az iskolájukat írásban értesítik. A diákotthonba felvettek az elhelyezésért és ét­kezésért térítést nem fizetnek. Tanulmányi eredményüktől füg­gően ösztöndíjban, a rászorulók szociális segélyben részesülhet­nek. IA jelentkezés határideje 1984. február 3. A pályázatokat az iskola címé­re kell megküldeni: ELTE Apá­czai Csere János Gyakorlógimná­ziuma 1053 Budapest, Eötvös Lo­ránd utca I—6. 'A jelentkezés kö­zépiskolai továbbtanulási nyom­tatványon történik. Mellékelni kell a szülők írásbeli kérelmét és hivatalos kereseti kimutatásukat. Kétszeres ösztöndíj szakmunkástanulóknak A nversvasgyártó, acélgyártó, henge­rész, öntő, kovács szakma nem tartozik a divatos szakmák közé; lényegesen több szakmunkástanulóra lenne szükség, mint ahányan ide jelentkeznek, s a forgácsoló, lakatos és Szerelő szakmák utánpótlása sem alakul az igények szerint. Nagy gondja ez ^ Dunai Vasműnek is, ahol a szakemberek hiánya miatt nem tudják ki­használni a nagy értékű berendezéseket, korszerű forgácsoló-, marógépeket. A ko­hászati kombinát ezért a jövőben anya­gilag is jobban megbecsüli a kohá­szati szakmákat, választókat: akik most jelentkeznek kohász tanulónak, szeptem­bertől havi ötszáz forint helyett ezer fo­rint ösztöndíjat kapnak, a vasas szakmá­kat választók ösztöndíja is majdnem meg­duplázódik, a kollégiumi díjakat pedig teljes egészében a Dunai Vasmű vállalja magára. ^ Hasonlóképpen ösztönzi a kohó- és ön­tőipari, I valamint az acél- és fémszerke­zeti szakközépiskolásokat is, akik ezer, il­letve nyolcszáz forint tanulmányi támoga­tásban részesülnek, és négyes átlag eléré­se esetén harminc százalék tanulmányi pótlékot is kapnak. A szakszervezet a vegyiparról A vegyipar 1984-ben — akár­csak az elmúlt esztendőben — az ipar átlagánál gyorsabb ütem­ben fejlődik. Az ágazat szocia­lista kivitele 10, konvertibilis exportja pedig 5—6 százalékkal bővül az idén. E célok megvaló­sításáért a korábbinál is na­gyobb erőfeszítéseket kell ten­niük a vállalatoknak, hangsú­lyozta Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének pén­teki központi vezetőségi ülésén. Szinte minden népgazdasági ágban nőtt az igény a vegyi ter­mékek iránt A cél. hogy minél magasabb feidolgozottságú, érté­kesebb termékeiket szállítson az ágazat a piacra, s nemcsak itt­honira, hanem külföldre is — hangzott el a 'tanácskozáson

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents