Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-14 / 11. szám
Imlád • otthon-szabad UH Disznótorban Valljuk be ősxlntén. hogy bármennyire is vigyázunk vonalainkra, ha disznóölésbe hívnak, boldogan megyünk. Vajon honnan ered a disznótor varázsa? Okos beosztással egész télen ehetünk egy 130—ISO kilogrammos sertésből. Hogyan lehet azt feldolgozni akár egy lakótelepi konyhában — kivéve az ülést, a perzselést és a felbontást —, ezekről is olvashatunk Frank Júlia Disznótorban cimű könyvében. A Mező- gazdasági Kiadó gondozásában most megjelent kötet félezer receptet Is tartalmaz. Köztük: abált szalonna sonkapácban, aradi disznótoros töltöttkáposzta, finom sonkástál, zúzott fokhagymás borda,- vese bundában, tüdős hurka hidegen, szalvétás pástétom, különleges disznósajt, pácolt sertéscomb és Ínyenc böllérleves. A szerző számos ötletet közread, milyen ételekkel, hogyan lehet takarékoskodni, és kipróbált fortélyokat közöl. Az idővel való gazdálkodásra is felhívja a figyelmet, és félszáznál több olyan receptet ír le, amely szerint fél órán belül elkészíthetők az ételek — természetesen disznóból. A könyv megvásárlására hadd biztassam az olvasót írója soraival: „Ajánlom e könyvet mindazoknak, akik hizlalnak sertést, és azoknak, akik nem hizlalnak, de megveszik feldolgozás céljára akár városban, akár falun. Ajánlom azoknak, akik se nem hizlalnak, se nem kívánnak több kiló húst feldolgozni, csupán csak egy-egy régi, különleges ételre vágynak. Ajánlom gyakorlott háziasszonyoknak, ajánlom gyakorlatlan „háziembereknek”, végül ajánlom mindenkinek, aki szeret finomat enni." TERVEZZÜK MEG AZ ÚJ ÉVET! Háztartási költségvetés Az év «leje a számvetés és a tervezés időszaka. Feltesszük a kérdést önmagunknak: mit értünk el tavaly, s mit valósíthattunk volna meg? Mit tegyünk az idén, hogy lemaradásainkból behozzunk valamit, hogy igényeinket kielégíthessük? Mindenekelőtt jól kell tervezni. Tervezni viszont nem lehet jól, ha nem az elért helyzetből indulunk ki, tehát értékelni kell adottságainkat, körülményeinket. Ezúttal életvitelünk anyagi oldalának megszervezéséhez, megtervezéséhez szeretnék segítséget nyújtani néhány gondolattal. Az anyagi és pénzeszközökkel való bánásmódot gazdálkodásnak nevezzük. A magánháztartásokban nincs ugyan szükség kettős könyvvitelre, de indokolt és célszerű vagyoni változásaink figyelemmel kísérése, ami nem lehetséges adminisztráció nélkül. Lehet ugyan rutinosan is jól gazdálkodni, azonban akinek nincs kellő tapasztalata, annak ajánlott az elemzés és a tervezés. Ez utóbbi megalapozottságát az igényeink felmérése és az ezek kielégítéséhez szükséges fedezet, illetve a rendelkezésre álló jövedelem számbavétele jelenti. Az igények persze mindig magasabban tetőznek, mint a teljesítési lehetőségek, ezért a felmérést követően rangsorolni kell szükségleteinket, kívánságainkat. Elsősorban a nélkülözhetetlen (alapvető) szükségleteink és kötelezettségvállalásaink kalkulációját kell elvégeznünk. Számításainkat naptári évnek megfelelően, de ezen belül negyedévi, havi részletezésben indokolt elvégezni. Ilyen tényezők az élelem, a ruházat, a lakásfenntartás, a gyógyszer-, tanszer-, és ingatlanvásárlás, valamint a lakás- felszerelés és berendezés költségei. Ezt követik sorban az üdülés, a sport, az utazás, a szórakozás, a kultúrcikkek. A szükséges összegeket az ismert árak és díjak alapján kell kiszámítani, különben nem lesz biztonságos az „előirányzatunk”. A vállallkozás és iparszerű tevékenységünk kiadásait (ráfordításait, költségeit) és bevételeit külön kell terveznünk. Itt szigorúbb mérleg felállítására van szükség, ezt előírások is kötelezővé teszik. De maradjunk a háztartási költségvetés tervezésénél. Az élelmezés jelentős részt képvisel mindenkinél. A fogyasztói árviszonyok ás az egyéni kívánalmak figyelembevételével napi normát határozhatunk meg. Különös tekintettel kell lenni a felnőtt és gyermeki sajátosságokra, az ezeknek megfelelő kalóriaszükségletre. Nemcsak tervezés, de gazdálkodási kérdés is, hogy a rendelkezésre álló kereteket mennyire hatékonyan használjuk fel. Például lehet jól, ízletesen főzni viszonylag alacsony norma mellett is» és fordítva. Öltözködésben sem feltétlenül kell követni a divat diktátumait. Vagyontárgyaink állapotának vizsgálata: hogy mennyiben szorulnak javításra, pótlásra, cserére, szintén az adott helyzet elemzéséhez tartozik. Az sem elvetendő, vagy mellőzendő szempont, hogy a felesleges, vagy elhasznált vagyontárgyaink értékesít- hetők-e, más célra hasznosítha- tó'k-e? A fedezetbiztosítás oldaláról is érdekes ez, no, meg a takarékosság szempontjából. Indokolt foglalkozni a hitel és a tartalék kérdésével. Ha szükségleteink olyan mértékűek, hogy jövedelmünket a tárgyévben meghaladják, akkor kölcsönre, hitelre van szükségünk. A hitel- feltételekről szintén előzetesen kell tájékozódnunk. Hogy mekkora összeget és milyen időtartamra veszünk fel, ezt távlati tervezés mellett dönthetjük el helyesen. Az előre nem látható kiadásainkra tartalékot kell elkülöníteni. Indokolja ezt az esetleges jövedelemcsökkenés, például betegség esetén. Az így összeállított költségvetésünk alapján kezdhetjük az új évet. Gazdálkodásunk tervszerűségét azonban csak akkor tudjuk megítélni, ha a 'költségvetésünk szerkezetének, tagozódásának megfelelően feljegyezzük kiadásainkat és bevételeinket. A túlzottan aprólékos adminisztráció nemcsak kedvünket szegheti, hanem felesleges is. így nem indokolt minden élelmiszer-beszerzési tétel feljegyzése. Elegendő, ha a napi vagy heti vásárlásainkat összegszerűen dokumentáljuk. A költekezési lehetőségek figyelemmel kíséréséhez heti elosztásban borítékolhatjuk a fedezetet, így az adminisztráció is egyszerűbb. A tényszámok ismeretében érdemlegesen elemezhetjük a gazdálkodásunkat, s tehetjük megalapozottá a következő évi költségvetésünket, amely életvitelünket tudatos, megfontolt alapokról segíti. Krémer István Fázik? Vegyen föl nagykendőt! Párizsi tudósítások arról adnak hírt, hogy ismét divat — tegyük hozzá, praktikus divat — a nagykendő viselése. Vékonyabb, mutatósabb, mint nagyanyáink berlinerkendője volt. De azért melegen tartja a fá- zós vállat, hátat, a reumás derekat. Készülhet négyszögletes formára (ekkor duplán hajtva viseljük) vagy háromszögletűre. Szabhatunk kendőt például vékonyabb skótkockás puha szövetből is, amelynek a szélét egyszerűen kirojtozzuk. Rajzunk kétféle viselési módot mutat be: 1. Féloldalasán vállra terítve, a derékon baloldalt megkötve. 2; Elöl a két véeét keresztezve, és a ruha övével leszorítva. Felhívjuk a Család — otthon — szabad idő összeállítás olvasóinak figyelmét, hogy szívesen vennénk észrevételeiket, javaslataikat, ötleteiket. Kérjük, írják meg, miről szeretnének az idén olvasni. Hasznosítjuk az egy-egy témához fűzött hozzászólásokat is. (A leveleket Petőfi Népe Szerkesztősége, Kecskemét, Pf. 76. 6001 címre kérjük. A borítékra írják rá: Család — otthon — szabad idő.) PIACI KÖRKÉP Arak Kecskeméten Körte 10—14 Vöröshagyma 12—14 (Ft/kg) Dió 25—30 Fejeskáposzta 8—(12 Savanyúlkáposzta 18—20 Kelkáposzta 18 Burgonya 8—10 Mák 100—120 ’ Karalábé 8—10 Sárgarépa 10—15 Tej (liter) 7 Paradicsom 60 Petrezselyem 15—2b Tejföl 60 Vöröshagyma 12—14 Vöröshagyma 12—15 Tehéntúró 50—60 Fokhagyma 50—60 Fejeskáposzta 10—12 Juh- és tehénsajt 100—120 Alma 5—14 Kelkáposzta 14—16 Tojás (db) 2—Ä,40 Körte 10—18 Saláta (3b) 19 Élő csirke (pár) 90—140 Szőlő 24—25 Karalábé 8—12 Élő tyúk (Pár) 150—300 Dió 24—25 Főzőtök 12 1 Élő puilVka (pár) 370 Tejfel (liter) 70 Retek 12—>15 Élő kacsa (pár) 180—200 Túró 60 Fokhagyma 59—60 Tojás (db) 1,60—2 Paraj 60 Arak Kiskunhalason Élő csirke 55—60 Sóska 80—100 Burgonya 10 Élő tyúk 41—50 Gomba 60—70 Sárgarépa 10—12 Élő pulyka 50 Alma 6—12 Petrezselyem 16—18 Száraz bab 45—50 Mindenáron tiszta ötös? Régi ismerősömmel futottam össze a minap. A gyermekek kerültek szóba. Az övé már harmadik osztályos. „Jó tanuló” — jegyezte meg, de mint mondta: „Mindig a lelkére kötöm, csak ötöst hozhat haza. így aztán igyekszik is. Sokat tanulunk.” Hány és hány gyereket indítanak el naponta az iskolába ilyen és hasonló útravalóval? Különösen megszaporodtak mostanában az intelmek, hiszen közeleg a félévi bizonyítványosztás ideje. Egyik-másik szülő nem is gondolja, milyen súlyos felelősséget ró gyermekére! Ugyanis a túlzott igyekezettől sokszor még azt is elhibázhatja a tanuló, amit kitűnően tudna. A legegyszerűbb ösz- szeadásnál izzad a keze, ha gátlásokat ültetünk belé azzal, hogy neki mindent a legjobban, kitűnően kell csinálni. Tudomásul kell venni, hogy a gyermekek nem egyenlő képességűek és nagyon kevés az. aki minden tantárgyból képes a maximumot teljesíteni. A magas követelmény súlya alatt sok tanuló elkeseredik, ha „csak” négyest kap, a hármas meg a kettes osztályzat pedig egyenesen katasztrófát jelent számára, hiszen előre látja a következményt, amely minden családban más, de általában büntetésízű. Az elsőosztályosok tanítóinak jut az a nehéz feladat, hogy felmérjék a tanulók képességeit és erről a szülőket tájékoztassák. Az addig legokosabbnak tartott kislányról, kisfiúról, a család szeme- fényéről kiderülhet: számolásban gyenge, kézügyessége nem a legjobb. Ezt nehéz tudomásul vonni a szülőknek, mert szertefoszlik az álmuk, gyermekük nem lesz tiszta ötös. Van, aki megsértődik, ha a kisdiák gyengéire felhívják a figyelmét. Ugyanaz a szülő az orvostól elvárja, hogy vizsgálat után őszintén megmondja: tüszős-e a gyermek mandulája, vagy boka- süllyedése van-e, s ha igen. a választ nem fogja fel sértésnek. A kezelési utasításokra is jól figyel és igyekszik azokat betartani. A tanítónő is „megvizsgálja” a gyermeket, annak értelmi képességét, készségeit. Neki is őszintén kell elmondania azt, amit tapasztal, s tanácsokat szintén ad. Ezeket sem elég csupán meghallgatni. Arra is szükség van, hogy segítsük otthon a gyermeket a tanulásban, de csak a képességeihez mért normákat szabad elé állítani. Szorgalommal, kitartással elérhető javulás, fejlődés. Lehet a mostani gyengébb tanulóból év végére jó, ami nem feltétlenül azonos a tiszta ötös bizonyítványnyal. P. S. HORGÁSZOKNAK Téli csukázás a Kígyóson Évtizede vagy annál is több, a Kiskunsági Öntöző Főcsatorna, közismertebb nevén a Kígyós, kitűnő csukásvíz volt. Az utóbbi években ismét javult a vízterület halállománya, s nemcsak nyáron, de, amint munkatársunk, Tóth Sándor felvételei tanúsítják, télen is sokan, sokszor keresik fel a Kígyóst, a jó fogás reményében. Közgyűlések NAPXÁR A fülöpszállási Vörös Csillag Tsz HE közgyűlése: kultúrház, szombat, 10 óra. A Kalocsa és Vidéke HE közgyűlése: I. István Gimnázium, vasárnap 8.30. Január 15-től 16-ig gyenge, 17-től 19-ig igen jó, 20-tól 21-ig gyenge fogást ígér a horgásznaptár. összeállította: Pulai Sára Papp Zoltán: A citrom Előbb a titkárra néztem, aztán a könyvespolcra, mely mögötte magasodott, végül a falra, ahonnét Marx, Engels, Lenin nézett vissza rám. A pártirodában beszélgettünk, a hosszú tárgyalóasztalnál. A titkár egymás után szívta a Szimfóniákat, már csupa füst volt az egész szoba. — Ami a Vetróval történt, azt sose fogom elfelejteni — mondta, és nagyot slukkolt a Szimfóniából. — Pedig történt velem egy s más az életben. De azt: soha. Ismeretségem Vetróval nem a legjobban kezdődött. Az esztergályosok munkájával akartam ismerkedni. Vetrót az igazgató ajánlotta. Művezető a forgácsolóban. Ha ügyesen kérdezek, . sok mindent megtudhatok tőle — mondta. Az ügyesen szót mintha nagyobb nyomatékkai hangsúlyozta volna, de akkor erre Ügyet se vetettem. — Nem szeretem a kérde- zősködőket — mondta Vetró, miután kezet fogtunk. Egyszerre igyekeztem érzéseimet titkolni, és alaposan szemügyre venni. Méterkilencvenes hústorony, fakult szürkéskék munkaköpennyel, fekete sörtehajjal. Akár egy profi birkózó, nem sokkal a visszavonulást követően. A levegőtlen kutricára is foghattam, hogy azon nyomban elöntött a veríték. — Azért mégis szeretném, ha beszélgethetnénk — mondtam. — Egyszer járt itt egy szakszervezetis a megyétől. Elkért tőlem egy jelentést, azóta se láttam. Egy egész hétvégém ment rá, mire azt a jelentést megírtam — mondta. — Én nem akarok elkérni semmilyen jelentést. Én csak beszélgetni akarok — mondtam. — Mindig is nehéz ember volt ez a Vetró. — A párttitkár maga elé fújta a füstöt. — Az apja is ilyen volt. Itt dolgozott o is, a forgácsolóban. Jófejű. Többször szerettük volna kiemelni. Mondtuk neki: elküldünk iskolára, tanulj, képezd magad. Még sok minden lehet belőled. Tudja, mit mondott rá? Én meg akarok maradni ilyennek, sima paro- linosnak. Szakszervezeti bizalmi. Ennél magasabb funkciót nem hajlandó vállalni ... — A művezetőséget is elvállalta — mondtam. — Miután megválasztották. Felkaptam a fejem. — A művezetőket nem szokták választani. A titkár elmosolyodott. ' — Valóban nem. Vetrót azonban megválasztották. Még annak idején — tette hozzá. Ez még a hatvanas évek elején volt. Egy munkájából kikopott rendészt akartak a pőrék az esztergályosokra rálőcsölni. Akkor összefogtak, és megválasztották Vetrót. — Még mindig nem egészen értem... ■— A legszájasabb esztergályos, egy marós meg egy fogazó bementek az igazgatóhoz, és megmondták, hogy a volt rendész nem kell. Ök Vetrót akarják. Egy darabig győzködték őket, hogy így meg úgy, de azok kötötték az ebet a karóhoz. Végül a górék re- tiráltak. — Érdekes történet — jegyeztem meg. — Távolról sem a legérdekesebb — mondta a titkár. El kellett telni bizonyos időnek, mire . Vetróval úgy- amennyire összemelegedtünk. De ahogy múltak a hetek, mind beszédesebb lett. Sok mindent megtudtam tőle. Amikor az emberek .látják, hogy jegyzik szavaikat, többnyire megmerevednek, szólamokat, közhelyeket kezdenek emlegetni. Vetró nem tett lakatot a szájára. Tán még egy kis gőg is volt benne. Nincs rá jobb szó: melósgőg. Erényeivel és hátrányaival. Szidta a műszakiakat, a gyártáselőkészítést. Beszámolt részletesen, mint szokott brusztolni a normásokkal, akik akkor is mohóskodnak, amikor még nem járódott be az új széria. Nem folyamatos az anyagellátás. Ha elromlik a gép, sokszor nekik kell megbütykölni, méghozzá munkaidő után. Meg, hogy ezek a gépnél melózó gyerekek mind egy szálig el vannak adósodva, mert mindent egyszerre akarnak. Házat építeni, új bútort, motort, tévét, mosógépet, hűtőszekrényt venni, meg az se árt, ha hét végén vám otthon egy rekesz kőbányai. Két évig állandó éjszakás volt ő is, kellett nagyon a pótlék. De kibukott. Az asszony is azzal fenyegetőzött, hogy elválik tőle, így aztán abbahagyta. — Most meg már örülünk, ha két műszakra való esztergályost ösz- sze tudunk hozni — mondta. — Fogynak az esztergályosok, mintha járvány pusztítaná őket — tette hozzá, kissé keserűen. — Pedig a górék állandóan azt lelkelik, hogy a forgácsoló az üzem szíve, meg ilyesmiket. Mégis alig tudjuk a két partit kiállítani. Mióta beszélgéttünk, a titkár már az ötödik Szimfóniára gyújtott. — Valami brigádtalálkozó volt azna/p — kezdte. — Van égy jó kis üdülőnk a strandon, ott szoktuk csinálni az ilyesmit. Egy jó 'birkapörkölt, egymás szavába vágva dumálnak a fiúk, megisz- szák a magukét, aztán megy mindenki isten hírével. Rájuk fér az ilyesmi a sok robot után. Aznap nagyon belelendültek. Csak Vetró kezdett el szede- lőzködni hat óra tájt. Még cukkolták is, tán kiráz a gatyából az asszony, ha elkésel? Ez persze csak olyan haveri cukkolás volt, mert tudták jól, hogy Vetróné nyolcadik hónapban van, veszélyeztetett terhes. De az ugratást azért nem hagyták el. Vetró csaik mosolygott, kicsit fölényesen, mint a hozzá hasonló erős emberek. Meg volt is benne egy kis nyomás, bár részegnek azért nem neveztem volna. Nagyobbakat hallgatott, többet vigyorgott a szokottnál. Ennyi. — De mielőtt hazament volna, bement még az önkiszolgálóba. Kisváros a miénk, ez az egy önkiszolgáló üzletünk van, a főtér sarkán, szép nagy bolt, van benne mindén. Vetró is megpakolta a kosarát csokoládéval, kakaóval és citrommal. Mert akkor hetek óta nem lehetett már citromot kapni, épp aznap délután érkezett... Kosarat mondtam? Hát sajnos nem a kosarát pakolta meg, hanem a szatyrát. A kosárba csak egy Boci csokit meg egy csomag Szimfóniát tett. Persze elkapták. Balhé, miegymás. A szokásos. — Azt mondta, kilép. Még a városból is elbújdosik. Aztán meg, hogy lemond a művezetőségről. Maradsz, mondtam neki. Megtévedtél. Piás is Voltál. Mással is előfordulhat ilyesmi. Nem vágy te gazember. Elmúlik, elfelejtik, többet úgyse csinálsz ilyet az életben. — A hír persze futótűz gyorsasággal terjedt. Mondtam, kisváros a miénk. Ennél kisebb bolhából is csinál elefántot itt a pletyka. Másnap a nagycsarnokban, ahol a hegesztők is dolgoznak, az egyik védőlemezre valaki krétával ráírta: CITROM KAPHATÓ A FORGÁCSOLÓBAN A MŰVEZETŐNÉL! A melós is nevel. A maga módján persze. Néha kegyetlenül. Amikor szóltak, mi van, lementem, letöröltem. Másnap újra ott volt a felírás. Megint letöröltem. Így ment ez egy hétig. Ha százszor felírják, annyiszor fogom letörölni, mondtam a ' következő hétfőn, jó hangosan. Elég sokan hallhatták. — Néhány nap múlva abbahagyták. Emlékszem, csütörtök volt. Kilenc felé végigjártam a nagycsarnokot. Már egyik védőlemezen se volt krétafelirat. Vetró /maradt. Azóta is egyik legjobb művezetőnk. — Hirtelen rámvillantotta a szemét. — Már elég sokat beszélgetett vele. Megismerhette. Magának mi a véleménye? Aznap a nullakettes szorítócsavarokról beszélgettünk. Hogy mennyi minden szükségeltetik egy ilyen egyszerű munkadarab megmunkálásához. Előkészületi idő, főidő, előtolás — ilyen és ehhez hasonló 'kifejezések röpködtek a levegőben. Mikor kis szünetet tartottunk, letettem én is a ceruzát, hogy megmaszírozgam a sok írástól elmerevedett ujjaimat. — Hogy van a gyerek? — kérdeztem. — Ősszel megy első gimnáziumba — mondta Vetró, és rakosgatni kezdte a munkalapokat a kopott tetejű asztalon.
