Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-14 / 11. szám

8 • PETŐFI NfiPB • MM. január I«. Ki hibázott a nicaraguai határincidensnél ? események sorokban BUDAPEST Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese küldöttség élén tegnap hazaérkezett Kubá­ból, ahol a magyar—«kubai gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság XII. ülésszakán vett részt. ADDISZ ABEBA A n’dzsamenai kormány ma­gatartása miatt kudarcot vallott a csádi békéltető konferencia összehívására tett kísérlet — je­lentette be az Af rikai Egységszer­vezet pénteken Addisz Abebában nyilvánosságra hozott közlemé­nyében. Az értekezlet Hivatalo­san meg sem kezdődhetett. TOKIO A japán kormány pénteken is­mét szükségesnek tartotta meg­erősíteni, hogy a jövőben is tisz­teletben kívánja tartani a sziget- országi úgynevezett antinukleáris alaipelveket, vagyis Japán nem gyárt, területén nem tárói, s nem hoz be az országba atomfegyvert. A kabinet állásfoglalása azután látott napvilágot, hogy az ameri­kai haditengerészeti minisztéri­um egyik kiadványa legutóbb el­ismerte : amerikai hadihajók 1959 és 1964 között fedélzetükön atom­fegyverekkel futhattak be a jo- koszukai haditengerészeti kikötő­be. ALGÍR • A szavazatok több mint 95 százalékával újabb öt évre meg­erősítették tisztségében Bendzse- did Sadl algériai államfőt. Az Amerikai Államok Szerve­zete Állandó Tanácsának össze­hívását kérte csütörtökön Hon­duras az előző napi incidens nyo­mán, amelyben életét vesztette egy nicaraguai területre behato­ló amerikai helikopter pilótája. Az Egyesült Államok pedig — melynek hibájából az incidens történt — diplomáciái úton „til­takozott és «magyarázatot köve­telt” Manag uiától. Dániel Ortega, a nicaraguai Kormányzó Tanács koordinátora az esettel kapcsolatosain rámuta. tett.: a sandinista erőknek min­den okuk megvolt airra, hogy fel­tételezzék: az ellenforradalma - rok ellátását szállító hondurasi helikopterről volt szó. Nem tud­hatták, hogy amerikaiak ülnek benne — mondta Ortega. Michael Burch amerikai had- ügyiminisztériumi szóvivő beds­George Shultz amerikai kül­ügyminiszter csütörtöki sajtóér­tekezletén elvetette azt a lehe­tőséget, hogy az Egyesült Álla­mok kivonja közép-hatótávolsá­gú rakétáit Nyugat-EurópábóL Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének arra az állásfoglalására, válaszolva, amely szerint ha a NATO-orszú­gok készséget tanúsítanak az új amerikai rakéták telepítésének megkezdését megelőző helyzet­hez való visszatérésére, a Szov­jetunió ugyancsak kész erre. Shultz kijelentette: „Nincs szük­ség változtatásra" az amerikai álláspontban, mivel az előző helyzetihez való visszatérés — úgymond — egyet jelentene „a szovjet rakétamonopólium visz- szaállításávar’. Shultz ugyanakkor azt mon­dotta, hogy Andrej Gromiko Péntek reggel összeomlott az előző este kötött tűzszünet, és valamennyi firantszakaszon ki­újultak a harcok egyfelől a U- banüni ‘kormátnyhádsereg és a fa­la ngiísta ' hnrlíciák, másfelől a drúz-szooialis'ta és a síita fegy­veres erők «között. A hivatalos jelentések csupán arról számol­nak be, hogy a túlnyomórészt kereszténylakta Kelet-Bejrú'tban csütörtökön és pénteken három halottja, harminc sebesültje volt a heves ágyúzásnak. A harcok mente, hogy érvényben' lévő pa­rancs szerint amerikai repülők kilenc kilométernél jobban neim közelíthették meg a nicaraguai határt. Az utasítást azonban szemmel láthatóan csak a közvélemény megnyugtatására adták ki. Az AP amerikai hírügynökség a hely­színen, hondurasi katonáktól ugyanis olyan értesülést szerzett; hogy az amerikai helikopterek rendszeresen szállítják őket a ha­tár mentén. NEW YORK A Hondurasiba küldött ameri­kai csapatok hazahívását köve­telte csütörtökön több, az elnök­jelöltségre pályázó amerikai de­mokrata párti politikus, miután hírt kaptak a helikopter pilótája, nak haláláról. Gary Hart szenátor szerint' a szovjet külügyminiszterrel „a kérdések teljes skálájáról^ építő szellemben” óhajt tárgyalni Stockholmban az európai biza­lom-, biztonságerősítő intézke­désekkel és a leszereléssel fog­lalkozó értekezlet alkalmából. A hondurasi—nicarguai hatá­ron szerdán történt, egy ameri­kai katona halálával végződött incidensről szólva „elfogadhatat­lannak” nevezte, hogy tüzet nyi­tottak a Nicaraguába behatolt amerikai katonai helikopterre, noha elismerte: az amerikai gép letért útvonaláról. Nem zárta' ki, hogy a gép a managuai közle­ményben leírt módon sértette meg Nicaragua légiterét, mégis „súlyos és válságos helyzetről” beszélt Nicaragua kapcsán. Egy­idejűleg azt mondotta, hogy az Egyesült Államok nem készül közvetlen katonai akcióra Nica­ragua ellen. fellángolása egybeesik Donald Rumsfeld amerikai elnöki meg­bízott damaszkuszi látogatásával. A libanoni Köztársasági Elnöki Hivatalból származó értesülések szerint Rumsfeld azt a hivata­los libanoni álláspontot támogat­ja a Szíriái fővárosban, hogy a libanoni tűzszünet állandósítá­sát célzó biztonsági terv végre­hajtását el kell különíteni a po­litikai rendezés útjában álló iz­raeli—libanoni megállapodás sorsától. washingtoni politika, „újabb Li­banont vaigy esetleg újaibb Viet­namot kockáztat Közép-Ameri­kában”. Walter Mondale volt alelmök álláspontja szerint összefüggés van a .közös hondurasi—amerikai hadgyakorlatok és a Nicaragua elleni titkos akciók kö2íött. „Nem lehet titkos akciókat .végrehajta­ni Nicaraguáiban, hogy ameri­kaiak élete veszélybe ne kerül­ne” — mondta. Mind Hart, mind Mondale kö­vetelte, hogy a második szaka­szában lévő „iNaigy Fenyő” had­gyakorlatot szakítsák félbe. Jesse Jackson feketóbőrű pol­gárjogi politikus követelte: ne engedjék, hogy Honduras a kö­zép-«amerikai térség más. orszá­gai ellen irányuló nyílt és titkos akciók felvonulási területe1 le­gyen. NYOLC ÉV SZABADSÁGVESZTÉS ítélet a Szczepanski- perben Pénteken ítéletet hirdettek a Lengyel Rádió- és Tv Bizottság egykori elnökének, Maciej Szcze- pansikinak két éve tartó perében. Szczepanskit a köztulajdon meg­károsításáért, a népgazdaságnak okozott súlyos károkért és meg­vesztegetésért összesen 8 évi sza­badságvesztésre ítélték, 300 ezer zloty pénzbüntetést kell fizetnie, 5 évre eltiltják a közügyek gya­korlásától” és vezető tisztségek betöltésétől. Hasonló vádakért kisebb, de szintén súlyos, Ítéleteket szabott ki a bíróság Szczepanski két tár­sára, Eugeniusz Patykra, a Rá­dió- és Tv Bizottság egykori első elnökhelyettesére és Zbigniew Li- szykre, a bizottság volt főtitká­rára. Szczepanski vezető tisztségével visszaélve több mint hárommillió zloty értékben tulajdonított _ el közvagyont, több mint egymillió zloty értékű tulajdonra tett szert beosztása révén, és legalább tíz­millió zlotys kárt akozott a nép­gazdaságnak, mert ajándékok fe­jében olyan felszereléseket vásá­rolt a rádió és a tv számára, ame­lyekre nem is volt szükség. Az ítélet nem jogerős. AZ USA ÁLLÁSPONTJA: „Nincs szükség változtatásra” Kiújultak a harcok Libanonban A stockholmi fórum előtt Január 17-én nyílik meg a stockholmi konferencia. Varga István nagykövet, a magyar küldöttség kijelölt vezetője ebből az alkalom­ból interjút adott a Központi Sajtószolgálat részére. Először a konfe­rencia céljairól ős feladatairól kérdeztük. — A bizalom- és biztonságerő­sítő intézkedésökkel és a lesze­reléssel foglalkozó stockholmi konferencián, a helsinki Záróok­mányt aláíró 33 európai ország, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada képviselői vesznek részt. A konferencia öszV szehívására vonatkozó döntés a .tavaly szeptemberben befeje­ződött madridi találkozón, s an­nak egyik legfontosabb ered­ményeként született meg. A mad­ridi záródokumentumban meg­határozott feladatok, más szó­. val mandátum szerint az európai biztonsági és együttműködési fo­lyamatban részt vevő államok célul tűzték ki, hogy a konteren, cia dolgozzon ki. fogadjon el és léptessen is életbe olyan intéz­kedéseket, amelyek új, hatékony konkrét módon mozdítják elő az előrehaladást a bizalom, és biz­tonság erősítésében és a lesze­relés érdekében. A konferenciával kezdődő tár­gyalási folyamatnak az a ren­deltetése, hogy kifejezze és érvé­nyesítse az államok kötelességét, hogy egymás közti kapcsolataik­ban tartózkodnak az erőszaktól és az erőszakkal való fenyegetés­től. A tárgyalások első szakásza arra hivatott, hogy a bizalom- és biztonságerősítő, megállapodások kidolgozásával1 csökkentese a ka. tanai konfrontáció veszélyeit Eu­rópában. Er,re az első szakaszra kerül sor Stockholmiban január 17-ével kezdődően. Az a körül­mény, hogy a konferencia meg­nyitó ülésein a résztvevő ál.la«mo. kát külügyminiszterek fogják képviselni, jelzi az alkalom ki­emelt fontosságát. — Mi jellemzi a bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket, s mi a rendeltetésük? — A ibizáloánjr- és biztonságerő­sítő intézkedések nem jelentenek leszerelést vagy tényleges fegy- .verzetkorlátozást. Olyan intéz­kedésekről van szó, amelyek pél­dául a békeidőben folytatott ru­tin katonai 'tevékenységekről való előzetes tájékoztatással, a nagyobb hadgyakorlatok, kato­nai mozgások előrejelzésével csökkentik a bizalmatlanságot, a szándékok félreértésének ve­szélyét, s ezzel a tényleges fegy- verzet'korlátozás számára is ked­vezőbb politikai légkört teremt­hetnek. A kidolgozandó intézke­dések kiterjednek majd Európa területére és a földrészhez csat­lakozó óceáni térségre. A konferencia elnevezésének részei: a bizalom- és biztonság- erősítő intézkedések, valamint a leszerelés a tárgyalások folya­matossága mellett annak szaka­szaira is utalnak. Az első szakiasz így még nem a leszerelés, ha­nem csak az imént jelzett és kö­rülírt. viszonylag szűk témakö­rökkel foglalkozik. A Madridban létrejött megál­lapodás úgy szól. hogy az élső szakasz feladatai teljesítésének mérlegelése alapján a résztvevő államfők kiegészítik a tárgyalá­sok témakörét és megbízatását. Ennek az lesz a • céljfl., hogy a konferencia következő szia'kaszá- ban kezdje majd meg az európai biztonság és leszerelés kérdései­nek tárgyalását, amelyek megol­dása fontos feltétele a tartós bé­kének földrészünkön. — A mai feszült nemzetközi és közelebbről európai helyzetben miben áll a most kezdődő stock­holmi tárgyalások jelentősége? — A nemzetközi helyzet rosz- ■sziaibbodását', a feszültség fokozó­dását a fJATO tagállamainak az a több éve tartó törekvése idézte ■elő, hogy megbontsák; és a sa­ját javukra változtassák meg a történelmileg kialakult katpnai erőviszonyokat és egyensúlyt. Ezért szítják a fegyverkezési ver­senyt, és kezdték meg a közép- batósugarü amerikai nukleáris rakéták telepítését is több nyu­gat-európai országiban. Ez .növeli a háború kockázatát és súlyos politikai és biztonsági kérdése­ket vet fel az európai országok számira. E helyzetben a Szov­jetunió és a Varsói Szerződés töb­bi tagállamai kénytelenek voltak a katonai erőegyensúly fenn­tartása és saiját «biztonságuk ér­dekében megtenni a szükséges válaszintézkedéseket. Az ame­rikai rakéta telepítés értelmet­lenné tette a közép-hatótávolsá­gú nukleáris rakéták korlátozá­sával foglalkozó genfi tárgyalá­sok folytatását Negatívan ha­tott a töihbi fegyverzetkorláto- zási tárgyalási fórumra is. Ezért, amint a magyar országgyűlés is állást foglalt legutóbbi üléssza­kán, a megszakadt tárgyalások újraíeLvételólrez azo«knak az or­szágoknak kell megteremteniük az érdemi előrehaladással biz­tató feltételeket, amelyek a te­lepítéssel a felelősség részesei lettek ,a .tárgyalások megszaka­dásában is. A «magyar kormány támogatja a Szovjetuniónak azt az állás­pontját, hogy ha a NATO-orszá- gok hajlandók visszatérni aa amerikai rakétatelepítés előtti helyzethez, akkor a Szovjetunió is kész ugyanezt megtenni. Ez az álláspont közvetett módon azt a követelményt is magában foglal, ja. hogy a tárgyalások tényét a nyugati partnerek ne használni,as,- sák fel a fegyverkezés leplezésé­re. Ennek az érvénye kézenfekvő a stockholmi tárgyalásokra is. A stockholmi fórum hozzájá­rulhat a Helsinkiben elindult összeurópai folyamat belső egyen­súlyának fenntartásához és Pél­dázhatja, erősítheti azt a realis­ta felfogást, hogy a kelet—nyu­gati vitás kérdéseket politikai úton, érdemi tárgyalásokkal le­het csak megolda«ni. A mai nem­zetközi problémáik sokrétűségét is figyelembe véve «megállapít­ható, hogy az európai és a világ- helyzet alakulása nagyban függ attól, sikerül-e megállítani a bi­zalmatlanság fokozódását és csökkenteni «a szembenállás szint­jét á két na«gy ka torna i - po litii k«a i szövetség, a Varsói Szerződés és a NATO között. Erre a választ maid csak ,a konferencia mum- kájjá.rlalk mérlege fogja mégadni rövidebb és hosszabb távon egya­ránt. — Milyen szándékaikkal ké­szül a magyar küldöttség a stock­holmi tárgyalásokra? — Hazánk a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt szá­mos nagy horderejű javaslatot tett az európai biztonság meg­szilárdítására. Következetesen síkraszálltunk az enyhülés, ered­ményeinek «védelméért, a külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok együttműködésének erő­sítéséért, és az ehhez szükséges párbeszéd folytatásáért minden olyan tényezővel, amely érdekelt és kész közreműködni a «békés viszonyok fenntartásában, a bi­zalom és biztonság erősítésében. Kezdettől fogva támogattuk a stockholmi konferencia össze­hívását is. A szocialista, közös­ség országainak kezdeményezé­sei közül kiemelkedő jelentőségű az a j avasilat, hogy a Varsói Szer­ződés és a NATO tagországai kössenek szerződést a fca'toniai erő alkalmazásáról való kölcsönös le­mondásról. és a békés kapcsola­tok fenntartásáról. Széles körű és átfogó együttes. jiavías«lataiink célja a nukleáris háború veszé­lyének elhárítása, a fegyverke­zési hajsza megfékezése és a le­szerelés, amely a tartós béke alapja és érdeke minden európai országnak. Itt említhető az az ér­dekeltségünk is, hogy Európa le­gyen mentes a nukleáris, és a ve­gyi fegyverektől egyaránt, vala­mint az az álláspontunk, hogy az egyenlő biztonságot, s a katonai erőegyensúlyt a fegyverzetek le­hető legalacsonyabb szintjén kell megtéremteni. Amikor szövetségeseinkkel ( együtt a kiegyensúlyozott és köl­csönös «érdekeken' nyugvó meg­állapodásokat szorgalmazzuk, ké­szek vagyunk tekintetbe venni nyugati partnereink érdekeit, és álláspontjait az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve szerint. Minden résztvevő állam komoly erőfeszítése szükséges abhi^z, hogy az összeurópai fórum a föld­részünkön tapasztalható feszült­ség enyhítésének, a katonai szem­benállás veszélye csökkentésének és az euróipai leszerelés elérésé­nek fontos tényezőjévé váljék. Arra törekszünk Stockholmiban, hogy .az erőfeszítések megegye­zésekhez. ésszerű megállapodá­sokihoz vezessenek. A «magyar kül­döttség tevékenyen és építő szel­lemiben kíván ehhez «hozzájárul­ni a tárgyalásökon. í Megkezdődtek a tsz-ek zárszámadó közgyűlései r (folytatás az 1. oldalról.) és tervtárgyaló közgyűlések, ame­lyeken értékelik az elmúlt évi teljesítményeket, és határoznak az idei tervekről. Az elmúlt évi munkáról mintegy 1400 mezőgaz­dasági szövetkezet és közös vál­lalat készített zárszámadást. Az összesítések, az országos adatok még neim véglegesek, annyi azon­ban máris bizonyos: a nagyüzemi mezőgazdaság képes volt arra, hogy a tavalyi súlyos természeti csapás, az aszály okozta kiesés nagy részét ellensúlyozza. A kö­zös gazdaságok termelési értéke, folyó árön számolva 1—2 száza­lékkal meghaladja az 1982. évit. A tervezettől azonban a gazdál­kodás eredménye viszonylag nagy mértékben elmarad, egyebek kö­zött azért, mert a ráfordítás a hozamoknál lényegesen nagyobb arányban nőtt. A kedvezőtlen kö­rülmények közrejátszottak abban, hogy a veszteséges tsz-ek száma tavaly nőtt; az eddigiek szerint 160—180 tsz-ben mutatkozik vesz­teség vagy alaphiány. Ennek két­harmad része az aszály által súj­tott hat megyében jelentkezett. Az 1984. évi tervek vitájánál a termelőszövetkezeti kollektívák a legtöbb helyen előzetes értéke­léseket, elemzéseket kaptak kéz­hez, így lehetőségük van arra, hogy érdemben elmondhassák vé­leményüket. A termelőszövetke­zeti demokrácia fórumrendszere egyébként is biztosítja, hogy az indítványok, javaslatok eljussa­nak a közgyűlés elé. Az előter­jesztett anyagokat a munkahelyi közösségek már korábban .meg­tárgyalták, véleményezték, ezt követően a vezetőségi, majd a küldöttgyűlési vitára került sor. Az időközben bővült, s a problé­mákat a legtöbb helyen érdem­ben is bemutató előterjesztés lesz végül a közgyűlésen tárgyalási alap. A részletes elemezésekre ugyancsak szükség volt, hiszen az idén a közös gazdaságokban min­den eddiginél jobban számolni kell a valós lehetőségekkel. Az egyes cikkeknél a kedvezőtle­nebb értékesítési lehetőségek, pél­dául a termelési szerkezet gondos felülvizsgálatára kell, 'hogy kész­tesse az üzemeket. Egyebek kö­zött az ezzel kapcsolatos elhatá­rozást, döntést segítheti a köz­gyűlési vita és az azt követő — a széles körű véleményekre te­kintettel levő — együttes, közös szövetkezeti döntés. Társulásos útépítés megyei támogatással (Folytatás az 1. oldalról.) Eácsalmás, Izsák, Soltvadkert, Jászszentlászló, Kalocsa és Kis­kőrös. E településeken az érin­tett utcák lakói egységesen vál­lalták a hozzájárulás fizetését. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1984-re további tizen­kilenc település útépítő társula­tai számára szavazott meg ősz. szesen ötmillió forint támoga­tást. Az idén ezeken a helyeken 75 utca burkolását tervezik. Amennyiben ez is megvalósul, úgy az öt évre tervezett 100 ki- tométearhosszú" útbővítés — né­hány kilométer híján — * négy év alatt elkészül. Támogatást továbbra is kér­hetnek a települések a megyei tanácstól. A jövő évi igényt, pá­lyázati formában 1984. szeptem­ber 30-ig kell benyújtani a köz­lekedési osztályhoz. A tanácsi úthálózat bővítésé­nek továbbra is ez a legjárha­tóbb útja«, hangsúlyozta az osz­tályvezető, mert nem növeked­tek, nem növekednek az ilyen célra felhasználható költségve­tési pénzeszközök. Márpedig az utakat bővíteni kell, mert ezt sürgeti a települések fejlődése csakúgy, mint a lakosság igé­nyeinek a növekedése. A taná­csi kezelésű belterületi utaknak a városokban 48,8, a községek­ben pedig csak 27,2 százaléka a szilárd burkolatú. Van tehát még sok tennivaló e téren. A helyi tanácsok, tanácstagok, népfront- szervék aktivitásán múlik első­sorban, hogy hol és mikor ala­kulnák újabb útépítő társulások, melyek a jövőben is élvezik majd a megye segítségét. R. M. Ülést tartott a SZOT elnöksége Á Szakszervezetek Országos Takácsának elnöksége tegnap ülést tartott. Megvitatta a mun­kahelyi demokráciáról s^óló MT— SZOT határozat végrehajtásának tapasztalatait összegző tájékoz­tatást, amely a vegyiparban és az élelmiszeriparban elért ' eredmé­nyeket és a jelentkező gondokat elemezte. Egyetértett azzal, hogy tovább kell erősíteni a bizalmi tanácskozásokat előkészítő tevé­kenységet, fokozni kell az elfo­gadott határozatok megismerteté­sét és megértetését a dolgozók­kal, s szükséges, hogy növeljék a tájékoztató munka hatékony­ságát. Az elnökség ismételten megerősítette, hogy az üzemi kö­zépvezetők’ éves tevékenységének véleményezését a szakszervezeti tisztségviselők felkészültségétől függően fokozatosan kellmegva- lósítani. A testület megtárgyalta és el­fogadta a magyar szakszerveze­tek 1983. évi nemzetközi tevé­kenységéről és az 1984. évi fel­adatokról készült előterjesztést. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Dzsumblatt moszkvai tárgyalása Az SZKP képviselői pénteken Moszkvában szolidaritásukról biztosították a libanoni nép sza­badsághoz és önálló fejlődésihez való jogát védelmező libanoni hazafiakat. Megerősítették, hogy a Szovjetunió változatlanul tá­mogatja Libanon szuverenitá­sát, függetlenségét és területi sérthetetlenségét. Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja, a Központi Bizottság tit­kára és Karen Brutyemc, az SZKP KB nemzetközi osztálya vezető­jének helyettese njggbes.zélést "folytatott a libanoni haladó szo­cialista pá.rt küldöttségével, amely Valid Dzsumibíatt elnök vezeté­sével tartózkodik a Szovjetunió­ban. A libanoni politikusok a talál­kozó során megerő'siítették. hogy a Libanoni Háládé Szocialista Páirt és az ország valamennyi nemzeti-hazai iais ereje válto­zatlanul Libanon problémáinak békés, politikai eszközökkel tör­ténő megoldására törekszik. A megoldás annak a nemzeti pár­beszédnek az alapján jiö'het lét­re, amelyben az ország különböző társadalmi és politikai erői vesz­nek részt. A megbeszélés résztvevői ha­tározottan elítélték az Egyesült Állaimok arab országokkal szem­beni agresszív politikáját, a Li­banon ügyeibe történő durva be. avatkozását és a Szíria elleni amerikai fenyegetést. Kijelentet­ték, hogy Libanon területéről ha­ladéktalanul ki kell vonni Izrael és a NATO-országok csapatait. Erre szükség van ghhoz, hogy igazságos és tartós rendezés va­lósulhasson meg Libanonban, s az ország egységes, szuverén és demokratikus, arab államként fej­lődhessen toyá>bb. Az SZKP és a Haladó Szocia­lista Párt képviselői változatlan szolidaritásukról biztosították a palesztin nép harcát elidegenít­hetetlen nemzeti jogaikért, bele­értve a saját független állam lét­rehozásának jogát js. Hangsú­lyozták, hogy véget kell vetni azoknak az imperialista manő­vereknek, amelyek célja a Pa­lesztinái Felszabadítása Szerve­zet aláás ása. | s az arab- és pa­lesztin-ellenes Reagan-terv szel­lemében fogant kapituláns ren­dezés rákényszerítése a paleszti­nokra. * Döntetlen a kínai válogatott ellen A magyar „B” válogatott néven szereplő Vasas labdarúgó csapata lejátszotta első mérkőzését Űj-Delhiben a Nehru Kupa nerftzetközi labdarúgótornán. Ellenfelük a kinai nagyválogatott volt, s értékes 1—1 (1—0) arányú döntetlent értek el. A 32. percben Kiss László a magyar együttest juttatta 'vezetéshez, s ezt nyolc perccel a végső sípszó előtt Co Su-seng egyenlítette ki. v

Next

/
Thumbnails
Contents