Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-14 / 11. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! «BSP HAVASI FERENC FELSZÓLALÁSA 99 Megkezdődtek a tsz-ek zárszámadó közgyűlései AZ MSZMP BACS-XISKVN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 11. szám Ára: 1,40 Ft mi. január 14. szombat Pénteken megkezdődtek a ter­melőszövetkezetek zárszámadó közgyűlései. Elsőként, mint az már hagyomány, ezúttal is az ászári Aranykalász Termelőszö­vetkezetben számolt be a vezető­ség a tagságnak 'a múlt év ered­ményeiről, gondjairól. Az ünne­pi közgyűlésen részt vett és fel­szólalt Havasj Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Ka­póiéi László ipari miniszter is. Az ászári közös gazdaság, mint Simon István elnök beszámoló­jában többek között elmondotta, az aszály és az ismert gazdasági nehézségek ellenére is eredmé­nyes évet zárt. A már csaknem 25 éves gazdaság megszokott fej­lődési üteme tavaly sem lassult le, ismét jelentősen gyarapodott a közös vagyon. A szárazság ká­ros hatását jó minőségű növény­védelmi munkával, jól megvá­lasztott termeléstechnológiával és magas színvonalú agrotechniká­val enyhítették. A jól szervezett, gondos, jó minőségű munka ered­ményeként nagyobb arányban nőtték a tsz bevételei, mint ki­adásai, így a nyereség 13,2 száza­lékkal meghaladta az előző évit. Havasi Ferenc felszólalásában gratulált a tsz eredményeihez. Elismeréssel szólt arról, hogy a nehézségek ellenére is meg tud­ták őrizni a szövetkezet legna­gyobb értékét, a tagság egységét. Érvényesült az igazi demokratiz­mus, az emberség, a fegyelem, és ha kellett a kemény szigor is. Ez­után a Központi Bizottság titká­ra arról szólt, hogy a magyar me­zőgazdaság dolgozói a múlt évben múlhatatlan érdemeket szereztek, hiszen olyan körülmények között küzdöttek meg az aszályos eszten­dő gondjaival, terheivel, amikor nem kedveztek agrárgazdaságunk­nak a világgazdaságban zajló vál­tozások sem. Sokféle intézkedés­sel, szorgalmas munkával, gyors alkalmazkodóképességgel képes volt a magyar mezőgazdaság eny­híteni, sok esetben kivédeni a siúlyos aszály káros hatását. így sok száz millió forintot megmen­tettek az ország számára, s ré­szese volt mindenki, a brigádta­goktól kezdve a miniszterig. Ha­vasi Ferenc hangsúlyozta, hogy ebben az esztendőben is kemény munkára, társadalmi méretű ösz- szefogásra van szükség ahhoz, hogy tovább emelkedjen a me­zőgazdaság teljesítménye. A, termelőszövetkezetekben ez­zel megkezdődtek a zárszámadó (Folytatás a 2. oldalon.) A TAKARÉKOSABB GAZDÁLKODÁSÉRT - FŐISKOLA ÉS A NAGYÜZEMEK — AZ ŰTMENTI NÖVÉNYZET VÉDELME T érmőhely kutatástól a nemesítésig • Kísérletet ellenőriz dr. Kapel- ler Károly paprikanemesítő, a kalocsai kutatóállomás igazga­tója. Sokan hallhatták a mi­nap a rádió kora reggelt tudósítását a növények ta­vaszi fagyvédelmét szolgá­ló i alapvető kutatásokról. Az Akadémia szegedi Bio­lógiai Központja több me­zőgazdasági nagyüzem­mel, köztük a Hosszúhegyi Állami Gazdasággal szö­vetkezett a népgazdasági szempontból is jelentős kí­sérletek gyakorlati kipró- bálásárá. A Bács-Kiskun megyei kutatóintézetek, főiskolák és gazdaságok a terület ag- rokulturális jelentőségével arányosan vállalkoznak közérdekű tudományos vizsgálódások kezdemé­nyezésére, az eredmények hasznosítására. A kecske­méti kertészeti főiskola ok­tatóinak a fele — például — bekapcsolódott a terme­lési feltételeket, módsze­reket, hatékonyságot javí­tó, értékteremtő munkák­ba. Részt vesznek a Mező- gazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium tárca­közi, programozott kuta­tásában, a váznéiküli fó­liatermesztés korszerű el­járásainak kialakításában. Mirojpgy negyven üzemmel szerződtek a rét- és lege­lőgazdálkodás javítására, a célszerűbb módszerek el­terjesztésére. A Szikrai Ál­lami Gazdaság hatalmas gyümölcsészete évek óta igényli a különböző ter­melési problémák tudomá­nyos szintű megoldását, merészen új elgondolások kikísérletezését. Környe­zetvédelmi és közlekedés­biztonsági szempontból egyaránt fontosak a Köz­lekedési Minisztérium meg­bízásából végzett, az út­menti növényzet célszerű kialakításával, megóvásá­val kapcsolatos kutatások. Évről évre több tudomá­nyos minősítésű kutató dolgozik Bács-Kiskunban. A hagyományokból, a ter­melési körülményekből és a tudatos fejlesztésből adó­dóan a két kecskeméti köz­pontú kutatóintézet fel­adatai a legnagyobbak, le­hetőségei a legjobbak. A Zöldségtermesztési Ku­tató Intézet alkalmazkodva az új körülményekhez, a vállalati jellegnek megfe­lelően erősen érdekelt a bevételek növelésében. Hő­kezelőüzemükből, konté- nerzsákökba töltött tápta­lajon nagy mennyiségben értékesítik a laskagomba- csírát. Kalocsai állomásuk a különleges ruibinpaprika- őrlemény előállítási kapa­citásának növelésén fára­dozik. A makói kutatóáilo- máson a CR ikMmaellenáiló vöröshagyma elszaporítá- sán munkálkodnak. Ezzel kívánják helyettesíteni a hagyományos makói hagy­mát, mert így sok energiát takaríthatnak meg. Ez a fajta ugyanis alacsonyabb hőmérsékleten hőkezelhe- tő és a dughagymából sza­porított anyag nem hajla­mos magszárba menni. Ter­mészetesen továbbra is Az érdemi beleszólás fórumai A munkahelyi demokráciáról tárgyalt az SZMT elnöksége Az első 1984-es elnökségi ülés résztve­vőit Némedi Sándor, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke köszöntötte tegnap délelőtt a Kisfaludy utcai székház­ban, majd megvitatták a munkahelyi de­mokrácia fejlesztésének tapasztalatait. A Miklán Ferenc osztályvezető által széles körű vizsgálódás után összeállított előter­jesztés szerint az MSZMP Politikai Bizott­ságának 1977-es határozata alapján hozott intézkedések révén Bács-Kiskunban is job­ban érvényesülnek a dolgozók jogai, őszin­tén szóltak arról, hogy a Minisztertanács és a SZOT vonatkozó közös határozatának gyakorlati megvalósítását számos gond, el­lentmondás nehezítette. Különösen a bizalmi testületek és más üzemi demokratikus fórumok működését gyengítették sok helyen a formalitások, szemléletben! problémák. A gazdasági feladatok, a vállalati átszervezések lekö­tötték a gyári, az üzemi ..vezetők figyel­mét, részben emiatt késtek helyenként a demokratikus fórumok jogkörének kívá­natos és javasolt módosításával. A vitában felszólalók is szorgalmazták az előzetes tájékoztatás javítását. A tapasz­talatok szerint csak ott bontakozhat ki hasznos vita, ahol nem eldöntött ügyek tudomásul vételét várják a szakszervezeti tagságtól, hanem érdemi beleszólásra te­remtenek alkalmakat. Ezért — a helyi sa­játosságok figyelembevételével — olyan munkamegosztás kívánatos, amely lehető­vé teszi a döntések demokratikus közös­ségi előkészítését. Kevesebb a párhuzamos­ság a bizalmi testületek és a szakszerve­zeti bizottságok között. Tengeri Pál, a megyei pártbizottság osztályvezetője szerint a bizalmiaknak kulcsszerepük van a munkahelyi demokrá­cia kialakításában. Másokkal együtt han­goztatta: a jó munkahelyi közérzet ma még fontosabb, mint bármikor. Borsódi György, az SZMT vezető titkára az üzemi demokrácia jobbításának folyamat-jellegét emelte ki. Egyetértettek azzal: a vállala­tok ellenőrzésénél, a vezetők minősítésé­nél vegyék figyelembe, hogy miként mű­ködnek a munkahelyi fórumok, bevonják-e a dolgozókat a döntések előkészítésébe. Hegedűs Jstván SZMT-titkát ismertette a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa és szerveinek 1984. évi munka­tervét, amelynek elfogadása után egyéb ügyekben tájékozódott, foglalt állást az elnökség. —i —r 99 Városövezetek Bács-Kiskunban (3. oldal) alapvető feladatkörükbe tartozik a zöldségválaszték bővítése. Mostani gazdasá­gi helyzetünkben különö­sen örvendetes, hogy új zöldborsófajták elterjesz­tésével behozatalt helyette­sítenek. A Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Ku­tatóintézete részt kapott a tárcaszintű term öhely-m i- nősíté&ben, feltárásban. Nemcsak a pezsgőgyártás — és az alapanyag-előállí­tás — korszerű eljárásai­nak kidolgozásában érde­keltek, hanem a Közép- magyarországi Pincegaz­dasággal közös vállalkozás­ban a gyártásban is részt vesznek. A vírusmentesített szatparítóanyag_ nagyüzemi termesztését, a tájegysé­geknek megfelelő művelési formák kialakítását, a ve­gyi környezetszennyezés mérséklését idén is fontos feladatuknak tekintik. A rövid áttekintésből is nyilvánvaló, hogy a Bács- Kiskuniban dolgozó kuta­tók érzékelik az új köve­telményeket. H. N. LAJOSMIZSE: SPORTLOVAK EXPORTRA, IDEGENFORGALOM A Központi Statisztikai Hivatal most megjelent kiad­ványa ismerteti az ország te­lepüléseinek legfontosabb ada­tait. A közigazgatás átszervez zése óta a városok száma 109- re növekedett. Több községet egyesítettek, így a falvak szá­ma 2957-re csökkent. Úgyne­vezett városkörzeteket, vala­mint városi jogú nagyközség­környékeket hoztak létre. Eszerint az ország területe 139 városkörnyékre, illetve városi Jogú nagyközség-környékre oszlik. Lapunk 3. oldalán azt vizsgáltuk, hogy milyen tör­ténelmi, földrajzi, gazdaság- politikai, urbanizációs körül­ményeknek köszönhetően kap­ta meg Bácsalmás, Kiskun­ma jsa, Kunszentmiklós és Ti- szakécske a városi jogú nagy­község közigazgatási besoro­lást. Képünkön a közművelődést példamutatóan segítő kis­kunma jsai Jonathán Terme­lőszövetkezet helytörténeti gyűjteményének egy részle­te. KÉP és HANG A rádió és televízió jövő heti műsora (5 — 6. oldal) Az Adám lányai című fran­cia tv-film egyik szereplője. (Csütörtök, tv 1: 20.00) Sikeres kezdeményezések A lajosmizsei Almavirág Szakszövetkezet kezdeményezésére az 1980-as év közepén fellendült a községben a lótenyésztés. Angol-arab té­ny észkörzetté nyilvánították Lajosmizsét. S f áss SS Sfc 8» * .............._.... A tenyésztés célja: a világpiac igényeit kielégítő tetszetős külsejű, jól idomítható lovak szállítása a nyugati országokba. Évente 60—65 lovat értékesí­tettek valutáért, az utóbbi években valamivel ke­vesebbet. Legjobb vevőjük a Német Szövetségi Köztársaság és Svájc. Tíz évvel ezelőtt saját pénzeszközökből új lóte­nyésztő telepet létesítettek, amely már megfelelt turisták fogadására is. Ezzel bekapcsolódhattak a megye idegenforgalmába. Már az első esztendőben csaknem 7 ezer turistát fogadtak, tavaly 23 ezret. A vendégeket a budapesti IBUSZ-irodák hozzák, a programot a szakszövetkezet állítja össze, étke­zésről pedig a Helvéciái Állami Gazdaság gondos­kodik, a lajosmizsei Tanyacsárdájában. Nagy gondja a szakszövetkezetnek, hogy a növek­vő turistaforgalomnak megfelelő szociális helyiség nincs a lótenyésztő telepen. Az egyre szigorúbb gazdasági szabályozók, a szűkös fejlesztési lehető­ségek miatt saját anyagi eszközeikből ezeket nem tudják megépíteni. Az idegenforgalom fontos valu­taforrásunk, nemcsak a szakszövetkezetnek, hanem a népgazdaságnak is hasznot hoz. Az érdeklődés a külföld részéről egyre nagyobb. Várható, hogy az idén még többen látogatnak el Lajosmizsére, mint az elmúlt évben. Indokolt lenne tehát az érdekelt intézmények részéről megfontolni miként lehetne segítséget nyújtani a fejlesztéshez a szakszövetke­zetnek. K. S. Társulásos útépítés megyei támogatással Már negyedik éve, hogy társulásos alapon — megyei tá­mogatással — bővül a tanácsi úthálózat Bács-Kiskun megye városaiban, községeiben. A támogatás pályázati úton nyer­hető el. E célra — 1981 és 1985 között — összesen húsz­millió forintot hagyott jóvá a megyei tanács. Az összegből öt év alatt száz kilométer hosszú, szilárd burkolatú új út ki­építéséhez kíván segítséget nyújtani. Megkérdeztük Mondik Lászlót, a megyei tanács közlekedési osztályvezetőjét, hogy mi valósult meg eddig a programból. Miért személytelenül? Elmondta, hogy a kezdemé­nyezés, amely Bácsalmásról in­dult el 1981-ben, s amely egye­dülálló >az országban, valóságos mozgalommá fejlődött az évek során. A megyéi támogatás oda­ítélésénél fő szempontként ve­szik figyelembe, hogy gazdasá­gos legyein az útépítési terv, s hogy milyen mértékű a helybe­liek — lakosság, gazdálkodó szervek, tanácsok — hozzájáru­lása. Ily módon tizenhá't település 142 utcájában épült ki a szilárd útburkolat 1983. végéig. A me­gyétől 11 millió 592 ezer forin­tot kaptak ez idő alatt a társu­lások. A lakosság, az anyagi hoz­zájárulás mellett, társadalmi munkával 'is segítette az utak építését. Az önként vállalt mun­ka értélke csaknem 23 millió forint volt három év alatt. A társulásos útépítések szer­vezésében különösen jeleskedett (Folytatás a 2. oldalon.) Bizonyos, hogy sokan emlé­keznek arra az időszakra, ami­kor nem kevés munkahelyen már-már a termelés helyett is díszes faliújságokat, dicső­ségtáblákat készítettek, a nor­mák túlteljesítésére buzdító jelmondatokat festettek. Ha sok volt a selejt, ha romlott a minőség, ha akadozott az anyagellátás, ha pontatlanok voltak a tervrajzok, mindez bizony akkor kisebb hibának számított, mint a faliújságra tervezett cikk megírásának, a százalékrekordok ismerteté­sének az elmulasztása. Előfor­dult, hogy az orvos, a kutató- mérnök munkáját elsősorban nem a gyógyításban, kutatás­ban elért eredményei szerint értékelték, hanem a faliújság­cikkek, rajizok, táblázatok, grafikonok alapján. Mindemellett — a túlzások ellenére — a dicsőségtábla, a legjobb dolgozók népszerűsí­tése, a hibák nyilvános ismer­tetése fontos szerepet játszott a termelési feladatok megol­dásában, különösképpen pe­dig a munkaverseny-mozga- lomban. Elsősorban ott volt ez így, ahol az értékelés so­rán nemcsak a mennyiséget, a mind magasabbra szökő szá­zalékokat nézték, hanem azt, ami jobbá, szervezettebbé, eredményesebbé tette és tehet­te a munkát. Azért idézem fel mindezt, mert a termelési agitációt, a munka nyilvános értékelését ma is fontosnak tartom. Idő­közben természetesen megvál­toztak és szüntelenül változ­nak a követelmények. Jobban a feladatokra, a termeléke­nyebb munkára, a gazdaságos­ságra, a minőségre, a nem­zetközi színvonalhoz igazodó munkára helyezik vállala­iáinknál a hangsúlyt. Sok he­lyütt azonban nemcsak a túl­zásokat szüntették meg, de a munka nyilvános értékelését is. Legfeljebb az •íróasztal szá­mára készült jelentésekben értékelik, népszerűsítik a szo­cialista brigádokat, a kiváló dolgozókat, a korszerűsítésben kitűnt újítókat. Pedig ez bi­zonyára érdekelné a gyár, a munkahely közvéleményét is. Az egyik nagyüzemünkben könnyen áttekinthető grafiko­nok, táblázatok — ha úgy tet­szik, faliújságok — tudatják a dolgozókkal: az adott időszak­ban hogyan alakult a terme­lés, melyik műhely dolgozik jobban, melyik rosszabbul, hói gazdaságos, illetve veszteséges a termékelőállítás, milyen mértékben — és miért — vál­tozik a gyártmány szerkezet. A szocialista brigádokat külön tablókon értékelik; röviden. világosan, fényképekkel, raj­zokkal illusztrálva. A gyár vezetői joggal állapították meg, hogy a munkahelyi köz­vélemény tájékoztatása jelen­tősen hozzájárult a korábbi hibák — elsősorban a nem gazdaságos termelés — meg­szüntetéséhez. Változatlanul fontos a mun­ka személyes értékelése, bírá­lata. A faliújságon is, a ter­melési tanácskozáson is, és másutt. A munkahelyi gyülé­sek érdektelensége nem egy­szer gyökerezik a személyte­len, a mindenkire vonatkoz­tatható megállapításokban. Jól dolgoztunk, lemaradtunk — mondják —, csak azt nem tu­datják senkivel, hogy ebben ki, milyen mértékben részes. Joggal hangsúlyozzuk a túlzá­soktól mentes, tárgyilagos ér­tékelések fontosságát. Ez a je­lenre, múltra egyaránt érten­dő. Csak azt szüntetjük meg, azzal szakítunk, ami megérett erre. A munka személyes ér-, tékelése, a nyilvánosság tájé­koztatása nem tartozhat ezek közé. Földes! József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents