Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-12 / 9. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1984. január 12. I 1 TUDOMÁNY ■ TECHNIKA I Gázveszélyjelző műszer Kecskemétről Időnként megrázó hírek érkeznek gázrobbanásokról bányákban, gyárakban, lakóiházakban. Minden új és jobb megoldás — haladás, nagyobb biztonság. Az MiMG Automatika Művek kecskeméti vezérléstechnikai gyáregységében készül az alább ismertetett veszélyjelző berendezés. A robbanásveszélyes gázok és gőzök érzékelésére, a robbanásveszély előrejelzésére széles körben alkalmazzák. Egyaránt érzékeli a benzingőzt, szénhidrogéneket, a szénmo- noxidot, ammóniát, kénhidrogént. Az éghető gázok és gőzök katalitikus oxidációja során keletkező hőt használja fel jelzésre. A mérőelem egy katalizátorral bevont spirál, amely izzó állapotban a térben esetleg jelenlevő gáz meggyújtásához szükséges hőt adja. A gáz elégése többlethővel jár, ennek hatására a platinaszál megváltoztatja saját ellenállását. Ez már igen kis — robbanásra még nem képes — gázkoncentrációnál jelzést tud adni. A jel érzékelése pedig elektronikával történik. A készülék nemcsak riaszt, elvégzi az áramló gázok szelepeinek automatikus lezárását, megindítja a szellőztetést és alkalmas a pillanatnyi gázkoncentráció értékének leolvasására. A képen az MMG Automatika Müvek által gyártott gázveszélyjelző berendezés. Gazdaságos autó Az Opel gyár konstruktőreinek olyan személyautó-modellt sikerült kialakítaniuk, amely megjelenése után nyomban meghódította a szakvilágot. Döntő szerepet játszott ebben a modell takarékos üzemanyag-felhasználása és az autó kitűnő menettulajdonsága. Persze az is fontos szempont, hogy a gyár igen sokrétű és változatos formában kínálja az Asconát: az öt alapmodell három különböző verzióban kapható, két-, négy- és ötajtósban (az ötödik a hátsó, felcsapható ajtó). Űjabban az Ascona dízelmotoros változatát is kibocsátotta az Opel cég. Az 1600 köbcentiméteres, négyütemű, négyhengeres, vízhűtéses dízelmotornak van egy műszaki újdonsága is: nemcsak fenn elhelyezett bütykös tengelye van. hanem egy hidraulikus sze- lepjáték-klegyenlítője is, ami fölöslegessé teszi a szelepek utánNagy útra készülődtek 200 évvel ezelőtt, január 19-én a franciaországi Lyonban: a történelem harmadik légi utazására, egy óriási, jó 30 méter átmérőjű, 16 ezer köbméteres meleg levegős ballonnal. Első ízben 1783 novemberében Párizsban még csak ketten repültek. TÍZ nappal később az első gázléggömbön is csak két utasnak volt helye. De most hatan Ulteik a kosárban! Köztük a hőléggömb feltalálóinak, a Montgolfier fivéreknek egyike, Etinne is. Sokáig melegítették a két pózna közé függesztett, kék színű, mitológiai jelenetekkel telepin- gált és papírból, vászonból ösz- szeszerkesztett ballont. Hatvanezer ember figyelte lélegzetvisszafojtva órákon át az eseményeket. Amikor végre emelkedni kezdett az instrumentum, elvágták a tartókötelet. S ebben a pillanatban beugrott a kosárba egy hetedik utas is! Az első légi potyautas, mondhatjuk gépeltérítőnek is. Már nem volt mit tenni. Le- szállni nem lehetett, viszont, ha fennakadnak a környező fákon, épületeken, nagy baj lesz!... Néhány köteg szalmát dobtak sietve a parázsra, s a ballon a túlterhelés ellenére is 3000 lábra, mintegy 900 méterre emelkedett. Ott aztán megrepedt' Gyorsan süllyedt és 15 perc múlva földet ért. Bár senki sem sérült, elképzelhető, hogyan értek földet. Kemény leszállásnak hívják az ilyet a mai pilóták. Etinne Montgolfier mindenesetre arra a következtetésre jutott, hogy ő feltalálta a léggömböt, de repüljenek veié mások. Tizenöt év múlva, 1799-ben halt meg 57 éves korában, ágyban, párnák közt. Bátyja, Joseph még tovább élt, 70 éves volt halálaikor, 1810-ben. Bár ebben bizonyára nem játállitását. Ezenkívül különleges üzemanyag-befecskendezőkkel is ellátták az autót, amelyekkel akkor is minden nehézség nélkül újra beindítható a motor, ha a vezető feledékenységből ki hagyta ürülni az üzemanyagtartályt. A 40 kW teljesítményű motorra lj. repc(ej(ke^ kocsi, sokkal fürgébbe mint a régebbi idők dízel- széoáélyaut&r bízvást. felveszi a versenyt a korszerű benzinmotoros kocsikkal. Az autó sebesség- váltója öt fokozatú. A motor 90 km'óra sebességnél csupán 4,7 liter (!) üzemanyagot fogyaszt, de még az országúti 120 km/óra sebességnél is csak 6,8 litert, a városi forgalomban pedig 7,1 litert. A 60 literes tank egyszeri feltöltéséből ilyenképp mintegy 1000 km-es út megtételére futja. Képünkön: az Opel Ascona 1,6 D különleges elrendezésű, jól áttekinthető és hozzáférhető motorházába nyerhetünk betekintést. 9 Montgolfier-léggömb felszállása. Két pózna között csüngött, míg a meleg levegő fel nem duzzasztotta, s akkor elvágták a tartókötelet. A mai meleg levegős ballonokat a földre terítik, először hideg levegővel fújják fel, majd percek alatt felhevítik propán-bután gázzal. szott szerepet, hogy ő sohasem repült. Érdekes volt J. Charles professzornak, a gázléggömb feltalálójának története is. ö nem bízta másra drága szerkezetét, hanem maga vezette 300 ezres tömeg szeme láttára az első kétórás úton. Utána lelkes szavakkal .számolt be az élményekről a francia akadémia előtt. Mégsem szállt föl többé! Gázléggömbje hamarosan kiszorította a hőlégballonokat, s 5 maga is túlélte a Montgolfier testvéreket. Negyven évvel az első repülés után, 1823-ban halt . meg, mint híres tudós, 77 esztendősen. Kórház a BAM szélén A kis BAM végállomásán, Ber- kakit településen, új kórház kezdte meg működését. A szokásos épülettömbök mellett helyezkednek el a szülészeti és a gyermekgyógyászati osztályok, a rendelőintézet, a kisegítő szolgálatok. Az új gyógyászati intézmény, amelyben kvalifikált szakemberek dolgoznak, hivatott ellátni a vasutasokat, továbbá Berkakit, ZolotyioJka és Nagornij települések építőit. Vulkánból ivóvíz Az ivóvízben szegény Szicíliá- j ban elkezdődött annak az érdekes programnak a megvalósítása, amely lehetővé teszi több helység lakosságának és mezőgazdaságának vízzel való ellátását. Ehhez Európa legnagyobb, ma is működő vulkánját, a csaknem 3300 méter magas Etnát készülnek „megcsapolni”. Miközben a vulkán a csúcsnál kb. 200 méterrel mélyebben fekvő' kráterekből egyre újabb láválómegeket dob a felszínre, a csúcsot állandó hótakaró fedi.: amely folyamatosan pótlódik is. Az olvadásvíz és a csapadék a porózus vulkanikus kőzetben a mélyre szivárog. így a hegy lábánál alig 120 méteres mélységből napi 250 millió liter vízhozam várható. Cukrot termelő gomba A Trichoderma viride nevű gomba forradalmasíthatja a hulladékértékesítést, enzimje ugyanis a cellulózt glukózzá — e biológiai és ipari szempontból legfontosabb cukorrá — alakítja át. Már régebben felfedezték ezt a hasznos gombát, azóta azonban olyan fajtát tenyésztettek ki belőle, amely az átalakítási folyamat követelményeinek még jobban megfelel. Mivel a hulladékok tetemes része tartalmaz cellulózt, a Trichoderma viride révén az ilyen hulladékok egy új iparág nyersanyagává válhatnak. A szakemberek szerint a glukózzá átalakított cellulóz elsősorban üzemanyagnak vagy takarmánynak használható. Egyrészt alkohol készíthető belőle, másrészt élesztőgombákat lehet vele táplálni, és e mikroorganizmusok testét az állatok fehérjetakarmányként fogyaszthatják. Mikor lát szint a csecsemő? A kutatókat régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy a színlátás mikor bontakozik ki a kisbaba világában. Legújabban úgy vizsgálják ezt, hogy egyszerre két különböző színű, négyzetes mezőkre osztott táblát és ugyanakkor egyszínűt mutatnak a csecsemőnek, és mérik, hogy ' melyik táblát mennyi ideig nézi. A kísérletekben a piros-zöld mezejű táblát a 4—7 hónapos csecsemőknek 82 százaléka, a piros-narancs színűt 81 százaléka részesítette nagyobb figyelemben, mint az egyszínűt. Tehát már az ilyen korú csecsemők is különbséget észlelnek a színek között. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a színeket osztályozni, vagy emlékezetből felismerni is tudják. Ez minden eddigi vizsgálat szerint a gyermek fejlődésének csak lényegesen késől^bi szakaszában következik be. Összeállította: Mester László KÉTSZÁZ ÉVE TÖRTÉNT Az első „repülőgép-eltérítés” MAGASABB KÖVETELMÉNYEK A MEZŐGAZDASÁGBAN Biztató kezdeményezések a tsz-ekben Nem kis feladat vár 1984-ben a mezőgazdaságra: a népgazdasági terv a növénytermesztésben az 1982-es esztendő termésének túlszárnyalását az állattenyésztés produktumának egyszázalékos növelését irányozza elő. Vagyis az alaptevékenység hatszázalékos növelését egy év alatt. Mindezt szigorúbb gazdálkodási feltételek között kell elérni, a termelés bővítéséhez az anyagi erőforrások növekedésével nem lehet számolni. Mi az, ami mégis biztató a jövőre nézve, melyek azok a lehetőségek, amelyek kihasználására a szövetkezeteknek érdemes jobban figyelni a tervek teljesítése érdekében? Biztató, hogy 1983-ban az ismert gondok ellenére a bácskai- és Duna melléki 59 tsz közül búzából 38, kukoricából 13 gazdaság növelni tudta átlagtermését. Ez igazolja, hogy számottevő pótlólagos eszközbefektetés nélkül, fegyelmezettebb, gondosabb agrotechnikával, korszerűbb fajtákkal, okszerű tápanyag-gazdálkodással is növelhetők a hozamok, és csökkenhetők a fajlagos költségek. Javasolható az energiatakarékos, a vízkészletet megőrző agrotechnika alkalmazása. de vannak lehetőségek a rét és legelő intenzív hasznosítására, amely- lyel nemcsak olcsóbbá tehető a takarmányozás, hanem növelhető az árutermő növények területe is. Végül is a sok gond és nehézség ellenére a bácskai és Duna melléki termelőszövetkezetek 1983- ban is megközelítették az 1982-es termelési szintet, mindössze 0,7 százalékkal maradtak el. Az üzemek erőfeszítései, a rugalmas alkalmazkodás, a javuló szakmai színvonal, a jobb munkaszervezés tehát eddig is hozott eredményt. A bácskai tsz-szövetség szakemberei több fórumon is megtárgyalták az idei tennivalókat a szövetkezetek vezetőivel. Az őszi kalászosok vetésterülete, összetétele megfelel az üzemi adottságoknak és a piaci igényeknek. Elsőrendű üzemi érdek a minőségi követelmények teljesítése. A szarvasmarha-ágazatban lényeges változás az idén a tej minőségi átvételének bevezetése, ami új követelményeket támaszt az ott dolgozók munkájával szemben. Az állattenyésztés minden ágazatában javítandó a takarmány-felhasználás. Feladat az állatelhullás csökkentése, különösen a sertéságazatban. A beruházásokat érintő korlátozások a meglevő kapacitások jobb kihasználása, az üzemek közötti együttműködések szélesítésére irányítják a figyelmet. A fejlesztési forrásokat a folyamatban levő beruházások befejezésére. gépbeszerzésekre célszerű költeni. A követelmények növekedése magasabb mércét jelent a gazdálkodás minden területén. Vonatkozik ez a szakmai színvonalra és az irányításra, a munkaszervezésre egyaránt. Napirendre kerül a szövetkezetekben — tavaly erre is több helyen hoztak jó intézkedést — a belső érdekeltségi rendszer továbbfejlesztése. Elodázhatatlanná vált, hogy különbséget tegyenek a teljesítmények között, ösztönözve a hatékonyabb munkát. Az a tény, hogy az ország 300 — átlag feletti eredményeket felmutató — szövetkezetében jó belső érdekeltségi rendszer működik, arra hívja fel a figyelmet, hogy ez olyan tartalék, amelyet mindenütt érdemes felszínre hozni. Csakúgy mint a tagsággal való vagyoni kapcsolat erősítését. Mint ismeretes, nemrégen megjelent pénzügyminiszteri rendelet szerint a tagok a szövetkezeti közös célokhoz saját pénzükkel hozzájárulhatnak, és annak hasznából részesedhetnek. Jelentősége — tekintve a saját fejlesztési források csökkenését és az egyre nagyobb terhet jelentő bankkamatot — óriási, örvendetes, hogy a tagság érdeklődik is az új forma iránt. Annál is inkább, mert az elmúlt évben megszaporodtak a pénzügyi gondok, s volt példa időleges fizetésképtelenségre is. Ez elsősorban azzal függ össze, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek partnerei, a felvásárlók és az ipari vállalatok nem fizetnek határidőre. Országos adat 1982-ből: 100 forint tsz-ekkel szembeni követelésre 189 forint tsz-eket megillető követelés jutott, a különbség egy év alatt 20 százalékkal nőtt. A megyében sem jobb a helyzet. Egyes vállalatok fizetési kötelezettségeiket rendszeresen nem teljesítik, kamatkímélés céljából a szükségesnél kevesebb hitelt vesznek igénybe — inkább a tartozást választják. Ez bizonytalan pénzügyi helyzetet okoz a szövetkezetekben. A nemkívánatos jelenséget kivédeni a szövetkezetek még akkor sem tudnák, ha rendszeresen érvényesítenék a büntető-kamatot, | amitől egyébként a partneri kapcsolatok óvása érdekében tartózkodnak is. Központi intézkedés szükséges ahhoz, hogy' a rend a pénzforgalomban helyreálljon. Ez is egyik feltétele annak, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek eleget tudjanak tenni feladataiknak 1984-ben. B. Nagy Éva MÉLTATLANUL ELKERÜLT ÜZEM Ahol a húslisztet készítik Nagyon enyhén szólva az Állatifehérje Takarmányokat, Előállító Vállalat solti üzeme, meglehetősen illatos. A környékbeliek, az 51-es úton közlekedők egyszerűen büdöspek tartják, s talán ezért ragasztottak rá — méltatlanul — olyan jelzőket, mint kutyapirító, bélpucoló, bűztermelő, s ki tudná mind felsorolni. Pedig ez az üzem — az országban ösz- szesen kilenc van — jelentős szerepet tölt be az állati fehérjék visszanyerésében, s ily módon az importot kiváltó devizamegtakarításban. — Az üzem és környéke valóban szagos — mondta Szabó János megbízott üzemvezető, aki éppen tizenkét éve dolgozik itt. Január 1-től pedig két „nyergen’” ül, azaz ellátja az üzem- és a műszaki vezető tisztjét is. — Elkerülnek bennünket sokszor még az ellenőrök is, pedig meg lehet szokni. A „nyersanyagfogadó” téren pem éppen vonzó látvány fogadja a látogatót, hiszen — ha rövid időre is —, ide ömlesztik a vágóhidak melléktermékeit: tollat, belet, bőrt, patát, fejet, lábat és az elhullott állatokat. Innen szállítócsille viszi a darabo- lóba, a főzőbe, a szárítóba, a présbe, az aprítóba és a rostálóba. — Évente 16—18 tonna nyersanyagot dolgozunk fel, amelyet Bács, Fejér, Baranya, Tolna és Pest megyéből gyűjtünk be. A mi üzemünk a régiek közül való, teljesítménye három műszakban 600—800 mázsá. Az üzemlátogatás után udvariasan kézmosásra invitál, majd az irodában kávét tesz az asztalra. Szeméből várakozást olvasok ki. (Lehet, látogatói közül sokan visszautasították már, mint Nexö Szürke fényében Ditte fasírtját.) Elfogadom, a kává pompás. Elégedettség tükröződik Szabó János arcán, s jobb kedvűén mondja tovább. — Az elmúlt évben 4370 tonna húslisztst, 1867 tonna ipari zsírt és 412 tonna húspépet állítottunk elő. Hatmillió forinttal túlteljesítettük a termelési értéket, s kétniillíóval az eredménytervet, amelyet • A forgó rakodógépet id. Berkes István kezeli. A Joó Lajos darálós a végterméket, a húslisztet csomagolja zsákokba. jó munkaszervezéssel és a technológiai fegyelem betartásával értünk el. Hozzájárult ehhez a megfelelő mennyiségű és minőségű nyersanyag is ... — Nem — tiltakozott, amikor a nyersanyagmennyiség szóra felkaptam a fejem —, nem volt több elhullott állat, mint egyébként, hiszen a nyersanyag kétharmadát a vágóhidakról kapjuk, s ezt szerződéssel kötjük le. Naponta 19 zárt tehergépkocsijuk szedi össze a vágóhidak melléktermékeit. A bejelentéstől számítva általában 24 órán belül — legtöbbször hamarabb — gyűjtik be az elhullott állatokat. A nyersanyagból kiváló minőségű, 58—65 százalékos fehérjetartalmú húslisztet állítanak elő, amelyet, a takarmánykeverő üzemekbe szállítanak. — Nagyon fontosak nálunk a higiéniai követelmények. Ennek betartása, megkövetelése, a védőeszközök használata nemcsak előírás, de egyben védekezés is. A szigornak köszönhető, hogy bakteriológiai kifogás nem volt, s fertőzést senki sem kapott. A környezet védelmét szolgálja az épülőben levő szennyvíztisztító, amelyet az első félévben fejeznek be. Ez húszmillió forintba kerül, s a vállalat ugyancsak húszmilliót adott a helyi tanácsnak a községi szennyvíztisztító rendszer megépítéséhez. Ebben az „illatos” üzemben a három műszakban százharmincán dolgoznak, kezdettől | 40 órás munkaidőben. A termelésben közvetlenül részt vevők átlagosan 19—23 forintos órabérért, amelyhez 30 százalékos veszélyességi, s természetesen műszak- pótlék járul. Sok az egy családból itt dolgozó, talán ezért is nyugodt, kiegyensúlyozott, baráti a munkahelyi légkör. Sem a szag, sem az olykor undort keltő látvány nem zavarja őket, mert megszokták már, s mert tudják, munkájuk közegészségügyi, állattenyésztési és devizamegtakarítási szempontból nélkülözhetetlen. Gémes Gábor iw I
