Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-12 / 9. szám

1984. január 12. • PETŐFI NfiPE • 8 Sikert arat az új termék MENNYI ÉS MIÉRT ANNYI? ■iS A kiskunfélegyházi tejüzem évről évre bővíti termékeinek választékát. A vásárlók igényeit figyelembevéve készítik a különböző ízesítésű joghurtok mellett a csokis és karamellás tejet. A múlt év végén kezdték meg a vaníliás tej előállítá­sát, mely azóta egyre kedveltebb a vásárlók körében. Ezt bizonyítja, hogy naponta átlag 2—2,5 ezer literrel szállíta­nak a körzetükhöz tartozó boltokba. Képünkön: Kollár Ti- borné, az egyik töltőgép kezelője. (Opauszky László felvétele) Telkek és árak Kiskőrösön A magánerős építkezés térhódítása nem állította váratlan feladat. elé a terület-kialakításért felelős tanácsi dolgozókat Kiskőrösön. Itt ugyanis nemcsak keresik a telkeket, a csalá­di házat, kistársast építeni szándé­kozók, hanem meg is találják azo­kat. Tavaly 93 házhelyet értékesítet­tek a városban — tanácsi közremű­ködéssel —, az idén 124-gyel szá­molnak. Emellett előre is néznek — 1987-ig évente száz újabb telket ala­kítanak ki folyamatosan, a rendezési terv előírásainak megfelelően. Ro- hoska György, a városi tanács város­gazdálkodási osztályának vezetője azonban nemcsak a tényekről, ha­nem a mögöttük levő munkáról is beszélt, amelynek eredményeként a differenciált telekkínálat megterem­tése mellett olyan célt is kitűzhet­tek, ami manapság már-már szent­ségtörésnek tűnik: csökkentik egyes városrészekben a telekárakat. — Kiskőrösön 1970 óta OTP-hitel felvételével' vé­gezzük az építési területek kialakítását — mondta az osztályvezető. — Eleinte — a szigorú jogszabályok miatt — igen nehéz volt a dolgunk, mert a felvett pénzt egy éven 'belüli visz- sza kellett fizetni. Így mindössze 12 hónap állt rendelkezésünkre a kisajá­títás, telekosztás, közmű­vesítés és értékesítés le­bonyolítására. Mégis ezt az utat választottuk, mert nem akartuk a tanács fejlesz­tésre fordítható pénzét te­lekkialakításra elkölteni. Most már szerencsére köny- nyebíb, hiszen például az 1983-as hitelszerződésünk határideje 1985. március. De nem húzzuk el addig az időt, ha elkészülünk, akkor előbb fizetünk. — Mennyi ma az átlagos telekár Kiskőrösön? — Változó, Egy 150 négy­szögöles telek — helytől függően — 110—140 ezer forint. Például a Mező ut­cában vízzel, villannyal 108 ezerbe került egy porta. De a KISZ-eseknek 24 tel­ket adtunk kistársasházhoz — darabonként 50 ezer fo­rintért. Az új iskolánál lé­tesült pedagóguslakások házhelyeiért 20 ezer forin­tot kértünk. S szociális indokok alapján néhány telket csaknem ingyen kap­tak a rászorulók. _ Az eddig elmondot­takból is kitűnik: csökken­teni csak a 110—140 ezer forintos összeget lehet (ha lehet?), hiszen a többiben már benne van valamilyen kedvezmény. Mi az elkép­zelésük? — Az 1983. október 16-i Magyar Közlönyben^ meg­jelent rendelet lehetővé te­szi, hogy a helyi tanácsok telekhasználatba-vételi díj előleget vegyenek fel a je­lentkezőktől — a kalkulált összeg 30 százalékáig. En­nek fejében a tanácsnak a telekigényt legfeljebb há­rom év alatt ki kell elé­gíteni. Ezt a lehetőséget akarjuk kihasználni, s a befolyó pénzzel gazdálkod­ni. így egyszerre több he­lyen tudunk telket kialakí­tani, megoldható a város- építészeti szempontból je­lentős tömbbelsők feltárá­sa, s differenciálni lehet az árakban is. Ez a módszer többletmunkát jelent a ta­nácsi dolgozóknak — a tel­jes lebonyolítást mi ma­gunk végezzük —, de meg­térül a vásárlóknak, mert olcsóbban kapják a telket, hiszen mi a közreműkö­désért . nem számítunk fel semmit. Ugyancsak kedve­ző, hogy az előlegeket nem terheli kamat. Nálunk Kis­kőrösön évek óta az az elv: a telekkialakításon ne legyen a tanácsnak haszna, természetesen vesztesége sem. Az eredmény, hogy minden esztendőben átla­gosan száz családi vagy kistársasház épül'a város­ban. — Kiskörös mely részein lehet a közeljövőben telket vásárolni? — Három tömbbelsőt te­szünk beépítésre alkalmas­sá. A Kolozsvári és a Szűcs J. utcában, az Arany J. és a József A. utcában, vala­mint az Arany J. és a Baj­za utcában alakítunk ki újabb házhelyeket. Per­sze ezek lesznek a drágáb­bak. Olcsóbban lehet majd portához jutni a Béke út és a kalocsai vasútvonal közti területen. Váczi Tamás Változások az üdülési szabályzatban Most januártól módosulnak a kedvez­ményes szakszervezeti üdültetés beutalást előírásai. Az új üdülési szabályzat teljes szövege — a hozzá tartozó tizenöt melléklettel együtt — o Szakszervezeti Értesítő 1983. szeptemberi számában olvasható. A sza­bályzat összeállítását széles körű társa­dalmi vita előzte meg. A tervezetről a szakszervezeti bizalmiaktól, alapszerveze­tektől, valamint a szakszervezeti közpon­toktól érkeztek vélemények. Az észrevé­telek többsége megfogalmazta, hogy ke­vesebb központi előírást, a korábbinál na­gyobb rugalmasságot várnak- a beutalási szabályoktól és az alapszervezetek önálló­ságának növelését is kérték. E követelmé­nyeknek megfelelően a szakmunkástanuló­üdülés kivételével valamennyi beutalási formában változtak az előírások. Az üdülési szabályzat a szakszervezeti tisztségviselők úgynevezett munkaeszköze. Nekik teljes részletességgel ismerniök kell az előírásokat. Célszerű, ha a szakszerve­zeti tagság is tisztában van a legfontosabb szabályokkal. A főszezonon kívül Most a többeket is érintő családos, va­lamint a gyógy- és szanatóriumi beutalás változásait vesszük sorba. A még nem is­kolás korú gyermekeket nevelő szülőknek, valamint a nagyszülőknek kedvező, hogy a főszezonon kívüli időszakban — a sza­natóriumok és gyógyüdülők kivételével — valamennyi SZOT-üdülöbe vihető házas- pári beutalóval egy-egy gyermek is. Ko­rábban erre csak harminc üdülőben volt mód, az idén januártól jelentősen bővült a lehetőség. Gyermekekkel utazni azonban csak akkor lehetséges, ha a beutalóhoz ka­pott Értesítés-szelvény megküldésével az üdülővezetőket a vendégek előre tájékoz­tatják. Ilyen kérelmeknél az üdülővezetők gondoskodnak, hogy a kétágyas szobákba pótágyak kerüljenek, egyben visszaigazol­ják, hogy a gyermekek elhelyezhetők. A kedvezményes térítési díjat az üdülőkben kell befizetni a gyermek után. Abban az esetben, ha az egyik szülő vagy nagyszülő helyett utazik a gyermek, érkezését nem kötelező jelezni. Ilyenkor azonban, mivel a kis beutalt nem pótágyon fekszik, a felnőtt és a gyermek térítési díja közötti különbözet visszafizetésére nincs mód. Rokonnal és ismerőssel Az is változás, hogy főszezonban a két felnőtt ék egy gyermekes családos beuta­lóval úgy is lehet üdülnie hogy az egyik házastárs helyett a második gyermek nya­ral, vagy ha ilyen nincs, nagyszülő, rokon, illetve olyan kedvezményre jogosult sze­mély is beutalható, aki vállalja a család­dal az egy szobában való elhelyezést. Ez az intézkedés a gyermeküket egyedül ne­velő szülőknek kedvez. A nagycsaládos üdültetésre érvényes jegyek úgy is fel- használhatók, hogy ha nincs meg a kí­vánt gyermeklétszám, rokon vagy ismerős gyermek is elvihető az üdülőbe. Családos beutalásnál eddig a 14—20 év közötti gyermek után kiegészítő szelvényt is kellett fizetni. Ez januártól megszűnt, vagyis a 2—20 éves korú gyermekek azo­nos térítési díjjal üdülhetnek. A nyári családos beutalást — igazodva a rövidebb szünidőhöz — a jövőben hat turnus helyett öt csoportban lehet csak megszervezni. A vakáció alatti gyermeküdülés ugyancsak ötcsoportos lesz. A kisbabás beutalásban újdonság, hogy a korábbi fél év helyett egy esztendő az üdülés alsó korhatára, amelyet azonban nem vesznek túl szigorúan az üdülőveze­tők. Ha 9—10 hónapos gyermekkel érkez­nek a szülők, természetesen fogadják őket az üdülőkben. Az ilyen beutalók úgy ' is felhasználhatók, hogy az egyik szülő aka­dályoztatása miatt második gyermek, vagy kedvezményre jogosult nagyszülő, rokon is üdülhet. A szanatóriumi beutalásban is történ­tek változások. A térítési díjat januártól már nem két, hanem három hétre kell fi­zetni. A helyszíni vizsgálat után történő egyhetes hosszabbítási lehetőség továbbra is fennáll, ilyenkor a negyedik hát téríté­si díját a helyszínen kell befizetni. Ked­vező, hogy 1984-től a SZOT-üdülőszana- tóriumokra nem terjed ki a főidényi kor­látozás, vagyis indokolt esetben két egy­más utáni főszezonban is igénybe vehető. A gyógyüdülő-beutalásokat az alapszer­vezetekben az üzemorvosok vagy a szak­orvosok által megállapított rászorultság figyelembevételével szabad csak odaítélni. Sorkatonák, egyetemisták, gyesen lévők Azt is jó tudni, hogy bővült a kedvez­ményes üdülésre jogosultak köre. Koráb­ban csak akkor részesedhetett kedvezmé­nyes üdülésben a nyugdíjas, sorkatona, szakmunkástanuló, egyetemi, főiskolai hall­gató, valamint a gyermekgondozás^ sza­badságon levő, ha teljes tagdíjat fizetett. Januártól ők is valamennyien kedvezmé­nyesen üdülhetnek még akkor is, ha csak jogfenntartói bélyeget fizetnek. Továbbra is érvényben marad, hogy kedvezményben belföldi üdülőkben naptári évenként leg­feljebb egyszer, a június 1-től augusztus 31-ig tartó főidényben csak kétévenként, külföldi üdülésben — beleértve a hajó- üdülést is — legfeljebb háromévenként lehet részesíteni az arra jogosultakat. Az intézkedések nemcsak a SZOT, hanem a vállalati, hivatali, intézményi üdülésre is érvényesek, ha a beutalás teljes ellátást nyújtp, legalább hét napot elérő és ked­vezményes térítésű. Bemutatóterem az üzemben 9 Megnyílt a bemutatóterem a kecskeméti Zománc- és Kádgyárban, ahol a kereskedelem képviselői és a külföldi vevők megtekinthetik, mit kínál fel számukra a gyár. A hat berendezett fürdőszoba szín­ben és formában ízelítőt ad a kapható gyártmányokból. Tizenhárom színből és hat méretből választhat a megrendelő, köztük a BNV-n nagy sikert aratott, formatervezett Luxus fantázianevű kád is sze­repel. (Pásztor Zoltán felvétele) Hiánycikkekre keres gyártót a ruházati kereskedelem E hónap 24-től 26-ig rendezi meg a ruházati kereskedelem el­ső önálló „Vevők vagyunk” ki­állítását, s ezen olyan termékek­re keresnek gyártókat, amelyek eddig gyakorta hiányoztak az üzletekből. Első alkalommal a múlt év áp­rilisában csatlakozott a ruházati kereskedelem 16 vállalata az ipar­cikk-kereskedők immár hat éve rendszeresen megrendezett „Ve­vők vagyunk” kiállításához. Ezt a bemutatót megtekintették a KGST-országok kereskedelmi vállalatainak itt tartózkodó kép­viselői is, s az esedmány: 400 ezer rubel értékű divatcikk gyár­tatását, illetve kooperációs ter­meltetését vállalták. Ezek a ter­mékek a közeljövőben kerülnek a magyar üzletekbe. Ezúttal a rövidáru-. textil-, konfekció- és cipőkereskedelem 20 vállalata állítja ki a hiánycikk­nek számító termékeket, s ezek részletes leírásával katalógus is készül. A „Vevők vagyunk” ki­állításra most a hazai textil-, konfekció- és cipőipari vállalato­kat, szövetkezeteket, valamint a magánkisipart hívják meg. A ru­házati kereskedelem azt tervezi, hogy ezentúl évente két alkalom­mal rendezik meg a kiállítást, az egyiken a tavaszi—nyári, a má­sikon pedig az őszi—téli hiány­cikkekre kívánnak gyártót ke­resni. Befejeződött a szeggyári rekonstrukció Befejeződött a rekonstrukció, megkezdte az üzemszerű terme­lést a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek megújult szeggyára. A zöm­mel csendes járású modern szov­jet gépekkel, valamint zárt rend­szerű automata márő-csomagoló berendezéssel felszerelt üzem évi tizennyolcezer tonnás korábbi termelését már az idén huszon­háromezer tonnára emelik. Ez a mennyiség nemcsak lehe­tővé teszi a szegimport megszün­tetését, de belőle — a hazai igé­nyek kielégítése után — akár exportra is futja. A s-zeggyári rekonstrukciót 1982-iben kezdték meg a Magyar Nemzeti Bánik hiteltámogatásá­val. A munkálatok ideje alatt a szeggyártás — a régi gépeken j— egy napig sem szünetelt; a re­konstrukció tervezett időtartam mát legalább egy félévvel lerövi­dítették. (MTI) A fogyatékosságokat sem titkolták A csátaljai falugyűlésen Lakik ennyi ember egyáltalán a faluban? — mí­meltem tréfásan a csodálkozást, amikor hétfőn es­te hat óra előtt néhány perccel beléptem a csát­aljai művelődési ház nagytermébe. Mert először er­re kellett rácsodálkoznom: a kis település mintegy kétezer- lakója közül több mint háromszázan vol­tak kíváncsiak a falugyűlés eseményeire! Néhány perccel később újabb meglepetés ért, de azt már igyekeztem elleplezni, hiszen az adott hely­zetben akár sértőnek is találhatta volna valaki, hogy számomra feltűnő: körülöttem mindenki lá­bán makulátlanul ragyog a cipő, a csizma. Persze, aki közelről ismeri a falvak világát, az megért, mert tudja: a hétfőihez hasonló, csapadé­kos időjárás bizony nagyon sok helyen még sárten­gerré változtatja az utcákat. Csátalján is sokat kel­lett tenni az élmúlt években azért, hogy ez az ál­datlan állapot a múlté legyen — de ezt már Kuba- tov Antal tanácselnök beszámolójából tudtam meg. A helyben élőknek szinte mindegyike több száz órányi társadalmi munkát végzett az utak és a jár­dák építése során. Igyekezetüket jelentős anyagi tá­mogatással méltányolták nemrégiben, miután — 1982-ben — a 2500-nál kevesebb lakosú községek kategóriájában megnyerték a megyében folyó tele­pülésfejlesztési versenyt. A jutalmul kapott 400 ezer forintot szintén útépítésre fordították, s így továb­bi két utcában sikerült javítani a közlekedést. A 2,3 millió forintos beruházás felét természetesen ez­úttal is a helyi termelőszövetkezet támogatása és a csátaljai lakosok áldozatos munkája révén terem­tették elő. Nem tűnt ünneprontásnak, hogy a tanácselnök arra is kitért: az útépítés során elkövettek néhány mulasztást, amit szeretnének mielőbb helyrehozni. A továbbiakban is többször került egymás mellé a fény és az árnyék, bizonyítván azt, hogy ahol fo­lyamatosan igyekeznek jobbítani az életkörülmé­nyeket, ott nincs ok titkolni a pillanatnyilag még létező fogyatékosságokat sem. Ennek szellemében esett szó az ellátásról, amely az alapvető élelmiszereket illetően egyre jobb, no­ha még most is előfordul időnként, hogy későn' ér­kezik a kenyér, vagy nem mindenkinek ,jut a tej­ből. A szolgáltatások színvonalán is van mit javí­tani, főként a cipész, a férfifodrász és az asztalos utánpótlása látszik sürgetőnek. Megoldást bizonyára találnak majd erre is a csátaljaiak, mint ahogy sikerült pótolni ok nemré­giben a hosszú ideig hiányzó orvost is: a bajai kór­házzal köpött megállapodásuk értelmében már van állandó ügyelet a faluban. A csátaljaiakat ez per­sze csak átmeneti megoldásként elégíti ki, s nem Jööndtak le arról, hogy „saját” orvosuk legyen. lé falugyűlés egyik legizgalmasabb témája éppen az volt: mit kellene tenni ennek érdekében? Újít­sák fel a régi rendelőt vagy építsenek helyette újat, szolgálati lakással együtt?! Kubatov Antal részle­tesen ismertette a két alternatívát, s azoknak az anyagi következményeit is, családokra bontva. A tervek szerint ugyanis a szükséges pénz egy részét közadakozásból teremtenék elő. A hozzászólók — Urbaniczki Mihály, Gonda Ist­ván és Lőrincz István — elsősorban ezzel kapcso­latban nyilvánítottak véleményt, hangsúlyozva: a lakosság áldozatkészségét előnyösen befolyásolná, ha a kivitelezések szervezettebben folynának a jö­vőben. Káposztás János AZ ANYAG Egy hivatalban jártam a minap. Gyakran járok' hivatalokba, mert annyi van belőlük, hogy bármerröl indul el az ember, minden­féleképpen hivatalba ütközik. Mint a golyó a rexasztalon. Gurul, gurul, de nem tudja so­káig elkerülni, hogy a sok lyuk valamelyi­kébe bele ne essen. A hivatalban, ahol a minap jártam, a gép­író lánnyal beszélgettem éppen, amikor be­lépett a szobába valaki, egy köteg teleírt pa­pírral a kezében. — Elkészítettem az anyagot — mondta. — Hová tegyem? — Egyelőre sehova, Kovács szaktárs — vá- laszoltd a gépíró. — Most egy másik anyagot csinálok — és a gépe mellett fekvő papírha­lomra mutatott. Aha — gondoltam — így készül az Anyag. De hiszen ez akkor maga a teremtés. Micsoda nagy misztériumba csöppentem én bele. Ko­vács szaktárs anyagot csinál, és Mancika is. De lehet, hogy amit Mancika teremt most éppen, antianyag. És ha az anyag, meg az antianyag találkozik, rendkívüli energiák szabadulnak fel. Átfutottak agyamon a kép­letek, amiket a hajdani fizikaórán tanultam. A Kovács szaktárs kezében levő papirköteg legalább másfél kiló. Ami a gép mellett van, az is majdnem annyi. Ha ezek találkoznak, itt akkora robbanás lesz, hogy ahhoz képest egy közönséges hidrogénbomba dugós gye­rekpuska. Kivert a hideg veríték. Szerencsé­re Kovács szaktárs nem tette le a papírjait, tem meg a homlokomat, és megjelent elöt- hanem ahogy jött, távozott. — 'Ezúttal a robbanás elmaradt — töröl­tem meg a homlokomat, és megjelent előt­tem az Ür, Lucifer és az angyalok kíséreté­ben. Az ember tragédiája legutóbb látott elő­adásából. — „Te anyagot szültél, én tért nyérék" — zengte Lucifer öblös megafonhangon. — Mit fecsegsz te itt össze, Lucifer? Nem csináltam és semmiféle anyagot. Avagy látsz egyetlen egy gépírót is az angyalok között? — dörgött, ha lehet még öblösebben az Űr hangja. — Én világot teremtettem. Azon per­sze majd lesznek hivatalok, és bennök fog készülni' az Anyag. — „El Isten színétől, megátkozott! Hozsán­na az Úrnak, ki törvényt hozott” — szavalta lelkesen az angyalok kara. Mester Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents