Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-11 / 8. szám

1084. január 11. • PETŐFI NÉPE • 3 KEZDEMÉNYEZŐEN, PÉLDAMUTATÓAN mm m Félidős értékelés az MHSZ-nél A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei tanácsadó testületé nem* régiben értékelte az MHSZ megyei szervezetében a VI. ötéves terv­ben elvégzett munkát. Megállapította, hogy az MHSZ megyei szervei, szervezetei a követelmények alapján szervezetten, eredményesen dol­goztak. Ehhez biztosította a megfelelő feltételeket a megyei vezető­ség, amely kezdeményező, példamutató és követelménytámasztó te­vékenységet fejtett ki. Az MHSZ függetlenített és társadalmi vezetői munkájukban széleskörűen támaszkodnak a tanácsadó testületek, tár­sadalmi szakbizottságok és aktivisták segítségére. Klubjaik elisme­résre méltóan szervezik, irányítják a körzetükben a hazafias, hon­védelmi nevelést és sportmunkát. A rendezvények színvonala tovább javult, azok látványosak és vonzó hatásúak voltak. A megyei vezető­ség a közigazgatási átszervezéshez igazította az MHSZ szervezeteit. Számítástechnika és képzőművészet Javult a propagandamunka A szervezési munkában a szá­mítottnál lassúbb volt a fejlődés. lEnnek oka, hogy néhány közép­fokú tanintézet tartózkodott az MHSZ-,klubok befogadásától, il­letve a titkárok szervező munká­ja a kiképzési feladatok teljesí­tésére összpontosult. Az MHSZ jelenlegi taglétszáma a megyé­ben meghaladja a 16 ezret. A tervidőszak hátralevő részében, 1985-ig szeretnék elérni, hogy a megye lakosságának legalább 3 százaléka MHSZ-tag legyen, a felső- és középfokú tanintézetek 80 százalékában klub vagy szak­osztály alakuljon. Az agitációs és propaganda- munka szervezettsége javult. A korábbiakhoz képest nagyobb volt az igény más társadalmi és tömegszervezetek részéről, hogy rendezvényeiken részt vegyenek. Az MHSZ-bemutatók jól szerve­zettek, látványosak voltak, s fel­keltették a fiatalok érdeklődését a katonai pálya iránt. A felmenő ágú szákági versenyeket mindig nyilvánosság előtt tartották meg, ami önmagában is jó propaganda volt a szervezet számára. Sikeres volt az MHSZ és a KISZ által meghirdetett Nekem szülőhazám 'című honvédelmi játéksorozat, amelynek országos döntőjében a második helyezést szerelték meg. Tömegsport, elő- és utóképzés Eddig a legmagasabb szintet érte el számszerűségáben és mi­nőségében a lövész tömegsport. A megye osapata megnyerte a sorkötelesek általános honvédel­mi versenyének országos döntő­jét, második helyen végeztek az összetett honvédelmi versenyben, sőt a tartalékosok honvédelmi versenyének országos első helyét is magukénak tudhatják. Amíg e versenyek egy-egy fordulóján 60 —65 ezren, addig a hatfordulós honvédelmi kupa lövészverseny egy-egy fordulóján 40—45 ezren Szívesen elmenne a munka te­metésére — szokták mondani azokra, akik vonakodnak megfog­ni a dolog nehezebbik végét. Ilyen ember Tóth István Zoltán 20 éves, kiskunhalasi (Zöldhalom u. 21. sz.) lakos is. Az általános iskola befejezése után egy évig járt szakmunkás- képző intézetbe, de hiányzott be­lőle az akarat, a törekvés, abba­hagyta tanulmányait. Élete eddi­gi szakaszában egy-egy helyen csak rövid ideig dolgozott. Leg­utóbbi munkahelyén is így. jelle­mezték: 5rNem járt rendszeresen dolgozni, ezért a három hónapos próbaidő lejártával munkaviszo­nyát 'megszüntettük.” . 1983 nyarán a pénzszerzésnek kevésbé fáradságos, de veszélyes módját választotta: kisebb lopá­sokat követett el. Üzelmeit le­leplezték és büntetőeljárást in­dítottak ellene. Ez a nem várt fordulat úgy lát­szott, elgondolkoztatta, ugyanis októberben Soltvadkerten nap­számos munkát vállalt. A neki­buzdulás azonban rövid ideig tartott, a kereset meg hamar el­fogyott. Ekkoriban ismerkedett meg egy lánnyal, így égető szük­sége volt pénzre. Amikor számbavette a lehető­ségeket, eszébe jutott, hogy ósa- vargása közben többször aludt egy barátjával annak nagynénié­nek házában, de a tulajdonos tud­ta nélkül, s így ismerte a kapu- és az ajtókulcs „rejtekhelyét”, tehát be tud menni a lakásba. Minden úgy történt, alíogy re-, mélte. A kapu zárva volt, kulcsa azonban a szokott helyen, a pos­taládában, arhit a rács közt be­nyúlva el lehetett érni. Az ud­varra nyíló konyha ajtaja is gon­dosan be volt zárva, ám a kul­csát nem kellett keresgetni, mert — ugyancsak a szokásnak meg­felelően — a jeles virágcserépben^ könnyen meg lehetett találni. Most már semmi akadálya sem volt, hogy Tóth bejusson a lakás­ba. Ott' a szekrényből magához. vettek részt, .amely 8—10 száza­lékkal magasabb az 1982. évinél. ■Nagy tömegeket mozgatott meg a KISZÖV, a Fémmunkás, a ta­nácsi dolgozók, a középiskolások, a Volán, a szocialista brigádok évente ismétlődő lövészversenye is. A mesterlövő csoportok szá­ma is növekedett, s az évenként .augusztus 20-án rendezett me­gyei döntőn, amelynek rendezője a kunszállási Alkotmány Tsz, mind nagyobb számban jelennek meg versenyzők. Az elő- és utóképzésben a klu­bok feladataikat maradéktala­nul teljesítették. Nagy népszerű­ségnek örvend az új előképzési lehetőség, a gépírás-oktatás. A sorkötelesek kiképzése mellett, a lakossági igényeket is kielégítet­ték. A sorkötelesek 80, illetve 20 órás kiegészítő oktatásában igen sok segítséget kaptak a tanácsok szakigazgatási szerveitől. Rádiósok, könnyűbúvárok, repülők A rádiós szakági és sporttevé­kenység megfelelt a várakozás­nak. Az eredmények stabilizá­lódtak, a továbbiakban viszont növelni kell a klubok saját bevé­teleit, hogy megoldhassák az adó­vevő berendezések cseréjét. Az MHSZ rádiósai jól segítették a CB-rádiósok körét, s a Kecske­méten megrendezett első orszá­gos találkozót. A modellezésben minőségi vál­tozás történt. Az általános isko­la 5. osztályában technikai tan­tárgy keretében modellezést ta­nulnak a gyerekek, amelyhez a megyei vezetőség — az iskolák igényei alapján — évente 6—6,5 ezer egységcsomagot biztosít. A modellezők négy országos baj­nokságot, hat kupa-, negyven me­gyei és városi-járási versenyt szerveztek. Nem kevesebb, mint 750-en vettek részt a 67 külön­böző versenyen. A könnyűbúvár-sport és szak­mai képzés tartja a megszokott magas színvonalát. Az elismerés vett 3500 forintot, meg egy bo­rostyán nyakláncot. Távozásaikor az ajtókat bezárta és a kulcsokat visszatette eredeti helyükre. A sértett nem tett feljelentést, mert azt gyanította, hogy hozzátarto­zója károsította meg. Tóth a pénzt egy hét alatt elköltötte: szórako- zott, vendégül látta barátait, megajándékozta barátnőjét. Mint­hogy továbbra sem dolgozott, közveszélyes munkakerülés , sza­bálysértése miatt vonták felelős­ségre és 25 nap elzárásra büntet­ték. Szabadulása után, november 23-án érkezett Kiskunhalasra. 24- ére, első „szabad" napjára a ba­jai járásbíróságra idézték, mert akkor tárgyalta a bíróság a nyá­ron elkövetett — az előbbiekben már említett — lopási ügyét. Még éjjel 2 órakor elindult hazulról, és-útba ejtette a Mini Presszót. Az egyik ablakon át — egy ke­resztvas minimális erőt igénylő eltávolítása után — bemászott a mellékhelyiségbe, s innen aka­dálytalanul jutott a vendégfogadó részbe. Nem kellett kutatnia, mert a belső, úgynevezett éjszakai vi­lágításnál meglátta, hogya pol­con nylonzacskóban 10 forintos érmék vannak, egy-fémkazettában pedig, amelynek tetejét egy' ott talált kis csavarhúzóval fel tud­ta pattintani, ugyancsak fém­pénzeket talált. A pénzből — mint utóbb megszámolta — 4800 forintot magához vett, és azon az úton, amélyen behatolt, el is tá­vozott. E kis epizód után folytatta útját Bajára, ahol a bíróság 5 hópapi szabadságvesztésre ítélte, mely­nek végrehajtását 2 évi próbaidő­re felfüggesztette. Ez alatt természetesén felfe­dezték a presszóba történt betö­rést, ás a nyomozás csakhamar kiderítette, hogy a bűncselek­ményt Tóth István Zoltán követte el, akit másnap már őrizetbe is vettek. Ezután már az sem ma­radt titokban, hogy a nagynéni la­egyik jele, hogy Ludvigh Zoltánt, az ÉBKM Vízmű Vállalat MHSZ- klub I függetlenített edzőjét az OTSH mesteredzői címmel jutal­mazta. A moszkvai VB-n és a dunaújvárosi Európa-bajnoksá- gon a sportolók a szakvezetés vá­rakozásának megfelelően szere­peltek. A könnyűbúvárok tovább folytatják i a népgazdaságot segí­tő munkájukat és a sporttevé­kenységükhöz szükséges 2—2,5 millió forintot bérmunkával ke­resték meg. A lövészsportolók a legsikere­sebb éveikről adhattak számot. Amíg 1982-ben 34, a múlt esz­tendőiben már 68 olimpiai pon­tot gyűjtöttek a magyar sportlö­vő-bajnokságok megnyerésével. A minősített sportolók száma to­vább emelkedett, emellett sokan szereztek magas értékű minősí­tést. A repülő-szakág fejlődése — beleértve a kiképzési és sportte­vékenységet is — kiegyensúlyo­zott. A hőlógballonosok és sikló­repülők megszerezték az egyedül repüléshez szükséges engedélye­ket, de megvannak a motoros sárkányrepülés feltételei is. A be­számolási időszakban két vitor­lázórepülő és két hőlégballon or­szágos bajnokság házigazdái vol­tak, s a múlt év novemberében sor' került a motoros sárkányre­pülők országos találkozójára is Kiskunfélegyházán. Teljesítették a feladataikat Az MHSZ gazdálkodási felté­telei nehezebbé váltak, mégis si­került teljesíteniük — ezt a ki­képzési, sport- és szervezési ered­ményeik . igazolják — a tervezett feladataikat. Kalocsán — a váro­si tanács segítségével — kikép­zőközpont épült, a kiskunfélegy­házi repülőtéren egy oktatóépület, a gépkocsivezető-képzést segítő rutinpálya készült el, és ez évben átadásra kerül a kecskeméti új lőtér is. A tanácsadó testületi ülés megállapította, hogy a követke­zetes pártirányítás, a társadalmi összefogás, az MHSZ-szel együtt­működő szervekkel, intézmények­kel kialakított jó kapcsolat hatá­sára a szövetségi munka tovább szélesedett, színvonala emelke­dett. Ezt hitelesítette az MHSZ Országos Központ 1983. októbe­rében tartott komplex gazdasági ellenőrzés is. A VI. ötéves tervidőszak idő­arányos részét az MHSZ megyei szervei, szervezetei, aktivistái tel­jesítették. kásában is ő volt a hívatlan ven­dég. Az ilyen és a hozzá hasonló eset — sajnos — elég gyakori. Az ügyneik több tanulsága van, de most csak arra utalunk, amely Tóth vallomásának egyik monda­tából is kicsendül: „Nem volt pénzem, és alkalmam nyílott rá, hogy Szerezzek.” Tóth a pénzszer­zést hasonló módon valószínűleg akkor is megkísérelte volna, ha a kulcsokat nem „tálcán nyújtják” neki, ha a presszó ablakára a cél­nak megfelelő, jól rögzített rá­csot szereltek volna, és a pénzt nem hagyták volna — mintegy kikészítve — jól látható és hozzá­férhető helyen. A számára nem kedvező körülmények és feltéte­lek azonban gátolták, akadályoz­ták, esetleg meg is hiúsították volna a bűncselekmények elkö­vetését. Értékeinkre elsősorban ma­gunknak kell vigyáznunk, de nem jelképesen, nem csak tessék-lás- sék módon, hanem olyan eszkö­zökkel ás módszerekkel* amelyek tényleges védelmet jelentenék. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Verseny zünk a milliókért „Versenyzőnk a millióikért” címmel országos vetélkedőt ren­dez a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség az ipari, az építés-., ügyi és városfejlesztési, a mező- gazdasági és élelmezésügyi, vala­mint a közlekedési tárcához tar­tozó gazdasági egységeknél dol­gozó fiatalok számára. A vetélkedő célja, hogy a KISZ ily módon is támogassa a kor­mányzat energetikai, anyagtaka­rékossági és technológia-korsze­rűsítési, továbbá hulladékhasz­nosítási programjait, e programo­kat alaposabban megismertesse a fiatalokkal, s hozzájáruljon a felmerülő és megvalósításra ér­demes javaslatok valóraváltásá- hoz. A vetélkedőre — a KISZ KB meghatározta feltételek teljesíté­sét vállaló — 5 fős csapatok je­lentkezhetnek. Az első fordulóban a csapatok általuk választott té­mában készítenek pályamunkát, amelynek szempontjait nevezé­sükkor kapják meg A legjobb 5 csapat a negyedik forduló után jut a döntőbe, s azt a televízió is közvetíti. A nyertesek jutalma egyhetes külföldi szakmai út, il­letve pénz- és tárgynyeremény. Az érdeklődők a KISZ buda­pesti és megyei bizottságainál je­lentkezhetnek, itt kapják meg a vetélkedő részletes kiírását, illet­ve a pályamunkák elkészítéséhez szükséges szempontokat. A pálya­munkák 'beküldési határideje áp­rilis 14. A közelmúltban jelentős szak­mai és közönségsikert aratott a Budapest Galéria kiállítása, ame­lyen hazánkban első ízben mu­tatták be a számítógéptechnika és a grafika 'lehetséges kapcsola­tait. A kiállítás tapasztalatai alap­ján megállapítható, 'hogy a szá­mítástechnikai eszközök alkalma­zása több területen jelentős támo­gatást adhat a művészi alkotó­munkához. Felismerve a téma fontosságát, a Képzőművész Szö­vetség felvette a kapcsolatot az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottsággal, s az eddigi tapaszta­latokból kiindulva a közeljövőben tanfolyamokat szervez az érdek­lődőknek. A számítógép segítheti az ipari formatervezést, a rékíámgrafikát, a tipográfiát, a térkép- és rajz­film-előállítást, az építészmérnö­ki gyakorlatot, s még számtalan más, vizuális megjelenítést igény­lő területet. A művészek a tervezett folya­matos, klubszerű találkozásokon számítástechnikai szakemberek segítségével ismerhetik majd meg a komputer-technika műhelytit­kait. A hazai szakemberek pél­A korábbinál lényegesen na­gyobb élettartamot biztosító új hegesztőanyagot dolgozott ki a Vasipari Kutató és Fejlesztő Vál­lalat (VASKÚT). A Rába moson­magyaróvári mezőgazdasági gép­gyárában a közelmúltban feiezték be az új hegesztőhuzalokkal ké­szült ' ekevasak vizsgálatát. és megállapították: éltartósságuk azonos a tőkés importhuzallal he­gesztettekével, ugyanakkor ter­melési tulaidonságaik előnyöseb­bek. A jövőben a hazai hegesztő- huzal felhasználásával mintegy 300 ezer dollár értékű imnortmeg­dául ma már ki tudják dolgozni azokat a programokat, amelyek alapul szolgálhatnak a vizuális művészetek dokumentációs rend­szerének kidolgozásához. Ilyen adatbázis létrehozására mind na­gyobb szükség van, hiszen nap­jainkban a művészetek eredmé­nyeinek dokumentálása több he­lyen, változó és egymással nehe­zen kapcsolható rendszerek sze­rint történik. A számítástechnikai eszközök képzőművészeti felhasználása természetesen nem szorítkozik Magyarországon sem a tisztán dokumentációs feladatok ellátásá­ra. Fontos cél az is, hogy a ter­vezők saját egyéniségüknek és a megoldandó feladatok jellegének megfelelően speciális eljárásokat dolgozzanak ki. Az egyik lehet­séges hasznosítási mód például az lehet, hogy a számítógép segít­ségével „szimuláljak” egy meg­tervezett tárgy, vagy eszköz hasz­nálatát: megfelelő ellenőrző prog­ramok segítségével kideríthető, hogy az elkészítendő iparművé­szeti, formatervezési alkotás .mi­lyen mértékben felel majd meg a gyakorlatban. takarítás érhető el az ekevasak gyártásában. Az új hegesztőanyag hasznosí­tására más területeken ugyancsak több lehetőség kínálkozik. Az elő­zetes vizsgálatok szerint például a hegesztőhuzalokkal ellátott boro­natárcsák élének tartóssága két- háromszor nagyobb, mint a tőkés importból beszerzett tárcsáké. Ez további 500—600 ezer dollár im­port megtakarítására nyújt lehe­tőséget. Az új technológiát alkal­mazzák már egyes elhasználódott szerszámok felújításához is. Bevált a szerződéses vendéglátás A szerződéses üzemelési forma — az üzletvezetők nagyobb önál­lósága, nagyobb felelőssége és a személyzet fokozott érdekeltsége — a vendéglátásban vált be a leg­inkább, mind a vállalkozók, mind pedig a fogyasztók megítélése sze­rint. Az éttermek, büfék, presszók, kisvendéglők mintegy harminc százaléka működik már ebben a formában, s részesedésük a teljes forgalomból szintén megközelíti az egyharmadot. A tapasztalatok szerint — noha a vendéglátóhelyek 80—90 száza­lékát a régi üzletvezetők vették szerződésbe, s a technikai és sze­mélyi feltételek sem változtak — a szerződéses vendéglátóhelyek a korábbiaknál jobban alkalmaz­kodnak a fogyasztók igényeihez: az üzletvezetők többet törődnek vendégeikkel, igénylik vélemé­nyüket, elősegítik a törzsvendég­kor kialakulását, ügyelnek az üz­let kulturáltságára, tisztaság» r-a Mindezt a meglevő eszközök és a munkaerő ésszerűbb felhasználá­sával érik el. A beosztottak anya­gi ösztönzése is kedvezőbb, a ko­rábbi merev — italmérő, eladó, felszolgáló — munkaköri beosz­tást a legtöbb helyütt feloldották, így a dolgozók foglalkoztatása sokoldalúbb lett, s egyúttal mun­kájuk hatékonysága és jövedel­mük is növekedett. A tapasztalatok szerint a szer­ződéses sörözők, büfék mind gyakrabban kínálják saját készí­tésű szendvicseiket, amit eddig csak elvétve lehetett tapasztalni. A „vendégfogás” legkézenfekvőbb módjaként, vonzóbbá vált a szer­ződéses vendéglátóhelyek árpoli­tikája: a készételeket kisebb ha­szonkulccsal kalkulálják, mint a frissensülteket, s így a déli étke­zési csúcsidőkben igen nagy for­galmat tudnak lebonyolítani. Azok az üzletvezetők, akik meg­találják számításaikat —, s ez ál­talában együttjár az elégedett vendégkörrel — a tapasztalatok szerint maximális erőfeszítéseket tesznek a fogyasztók igényeinek mind jobb kielégítésére, annak el­lenére, hogy 3—5 év múlva vál­lalkozási szerződésük lejár. A fel­ügyeleti szervek az üzletvezetők érdekében lehetővé tették, hogy a hároméves szerződéseket külön eljárás nélkül újabb két évre meghosszabbíthassák. Az öt év letelte után pedig jó eséllyel pá­lyázhatnak arra, hogy megszokott üzletükre új szerződést kössenek. SZÁMÍTÓGÉPES TÜZRIADÓ F. I. 9 Számítógép segítségével riasztják az eseményekhez a tűzoltókat a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság hírközpontjából. Az eddigi más­fél—két perces időt az új berendezés másodpercre rövidítette. Ez igen fontos lehet az élet- és kármentésnél. Képünkön: az új számí­tógép, háttérben a korszerű készenléti tábla, amelyről a főváros te­rületén lévő szervek készültsége olvasható le. Qktai^^isvállalat Csepelen A közelmúltban alakult CSM Oktatási Vállalat kisvállalati formában szervezi a szakemberek képzését és továbbképzését, s nemcsak az önállósult csepeli vállalatoknál, hanem más budapesti és. vidéki iparvállala­toknál is. A Csepel Művek múlt évi átszervezéséig a CSM Oktatási és Társadalomtudományi In­tézet látta el a művek dolgozóinak szervezett oktatását. A társadalomtudományi ismeretek oktatását az egyes vállalatoknál szervezik meg, és a most alakult kisvállalat szakmai ismeretek terjesztésével foglalkozik. Az iáén 120—130-féle tanfolyamot szervez, másfél­szer annyit, mint a korábbi években. Ezek felét elsősorban a most már önálló csepeli vállalatok dolgozóinak, a többit más megren­delőknek. Az oktatási vállalat önfenntartó intéz­ményként működik, ezért nyereségre törek­szik. Ezt azonban csak úgy érheti el, ha ok­tatóprogramjai igazodnak főleg a csepeli, de más vállalatok, gyárak és üzemek fejlesztési elképzeléseihez, technológiai felszereltségük­höz, gvártmányszerkezetükhöz és szakem­ber-utánpótlási igényeikhez. (MTI) Gémes Gábor KULCS A VIR ÁGCSERÉPBEN Már az első „szabad” napján betört m ÚJ HEGESZTŐANYAG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents