Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-11 / 8. szám
gp 4 • PETŐFI NÉPE • U84. Január 1L Telelőben a hajók A szegedi téli kikötőbe vontatták az úszóházakat, tanyahajókat és vízibuszokat, hogy a védett' öbölben készítsék elő a vízi járműveket a tavaszi szezonkezdetre. (MTI-fotó: Tóth Béla felvétele — KS) TARTALÉKOK A MEZŐGAZDASÁGBAN Környezetvédelem hulladékhasznosítással A modern mezőgazdasági nagyüzemek állattartó telepein a trágyát híg, illetve hígított állapotban kezelik. E hulladék eltávolítása egyre nagyobb és állandó gondja a gazdaságoknak. Hasznosítására világszerte különböző kísérleteket folytatnak. Ezeknek célja: a környezetszennyezés felszámolása, a 'hasznosítás 'nagyüzemi technológiájának kidolgozása a lehető leggazdaságosabb módszerekkel. A szántóföldi termesztés modern gépi technikája mellett dinamikusan növekszik az állattartás technológiája is. A már említetett melléktermék új anyagként jelentkezik. Tápanyag- tartalma rendkívül jelentős. A VIKUTI felmérése szerint egy átlagosan 5 ezres szakosított sertéstelep naponta 70—100 köbméter hígtrágyát „termel”, ami évi 25— 36 ezer köbméternek felel meg. Vizsgálatok Számos adat áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a hígtrágya használati értékére, annak hatóanyag-tartalmára következtetni tudjunk. Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet és a gödöllői Agrártudományi Egyetem 17 telepről vett minta átlagai alapján csaknem kétszer akkora hatóanyag-tartalmat mutat ki, mint amennyit a Bajai Mezőgazdasági Kombinát 62 ezres hizlaldájában 10 napon át vett 18 minta alapján a szakszolgálat laboratóriumában mértek. Az országban 1982-ben 313 szakosított telepen tartottak sertéseket. Ehhez számításba kellene még venni a szakosított szarvasmarhatelepek számát is, ahol al- mozás nélkül történik a trágya kezelése. Megjegyzendő, ennek hatóanyag-tartalma eltér ugyan a sertéstrágyáától, de lényegesen nem módosíthatja a gazdasági számításainkat. A szakosított telepek jelentős száma, a melléktermék hasznosítási technológiájának különbözősége sürgős feladatként követeli a mezőgazdaság felelős vezetőitől: ezt a jelentős értéket képviselő mellékterméket úgy visszük visz- sza a termelés körforgásába, hogy a követelményeknek meg tudjunk felelni. Sajnos, a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a kutatási eredményeket ritkáin hasznosítják. Gyakori a hígtrágya ülepítése, és mint szárazanyagnak talajerő- pótlásra történő felhasználása. Ennek következtében például a Bajai Mezőgazdasági .Kombinát- iban 15 ezer köbméter ülepített sertéstrágya gyűlt össze. Találkozunk különböző öntözési módszerekkel' is, de végleges és gazdaságos megoldást csak elvétve alkalmaznak. Szűrőrendszer Elfogadható módszernek ígérkezik a melléktermék szalma- vagy kukoricaszár-zúzalékon való átszúrásé, ami nemcsak a gyors érlelést segíti elő, de a szűrt anyag öntözővízként történő'hasznosítására is lehetőséget teremt. Ezt a módszert a Bajai Mezőgazdasági Kombinátban alkalmazzák ez évtől, melyhez a szükséges hitelt megkapták. A természetes szűrő- rendszer a szerves és szárazanyagot leköti és az öntözésre alkalmas vizet — ami a melléktermék 80—90 százaléka — gyűjtő- rendszerbe, vagy alagcsöves öntözés esetén a vezetékekbe összegyűjti folyamatos felhasználásra. A szűrőrendszerként használt szerves anyag talajerő- és talaj- szerkezet-javító szerepéről további eszmefuttatásnak most nincs sok jelentősége. Érdemes azonban megvizsgálni, mit jelent ez a módszer a termelés számára. A megye mezőgazdasági nagyüzemeinek sertéstelepein összesen 265 ezer férőhely van, amely évente 1,3—2,1 millió köbméter hígtrágyát „termel”. Ennek hatóanyag- tartalma a mérések szerint különböző. A technológiák szétválasztják a sűrű és a híg anyagot. Az előbbit speciális tartálykocsikban szállítják és gépekkel a szántóterületbe folyamatosan bedolgozzák. A szűrés után keletkező lé magasabb koncentráltságban nitrogént, foszfort és káliumot tartalmaz, ami öntözésre alkalmas. Nem vitatható, hogy a felvázolt feldolgozási módszer egész géplánc alkalmazását teszi szükségessé. A nagyüzemi sertéstelep hígtrá- gyahasznosítási technológiáját összevetve a biogáz- és a kom- posztelőállítás üzemi beruházásával, arra a következtetésre juthatunk, hogy a Bajai Mezőgazdasági Kombinát felvázolt módszeréhez kapcsolódó csaknem 30 millió forint értékű beruházás és a 100 millió forintot igénylő biogáztelep között nemcsak abszolút összegben, de hatékonyságban is jelentős különbség van. A tárgyilagosság kedvéért azt is szükséges megállapítani, hogy a biogáz vagy a komposzt előállításához szükséges beruházás deviza-megtakarítása nagy előny, amellyel szentben a hígtrágya ajánlott technológiája csak a hozamok jelentős többletével tud devizamérlegünkre hatást gyakorolni. Ráfordítás és eredmény A gazdaságossági számítások szerint egy, napi 1400 köbméter mellékterméket előállító telep 8—9 millió forint értékű szerves anyagot állít elő évente, amellyel szemben az üzemi ráfordítás 3—4 millió forint. A nyereségből1 csaknem hat év alatt — a fejlesztési alapban is hasonló idő alatt — megtérül a beruházás. Érdemes megjegyezni, hogy az említett mennyiség csaknem ezer hektár öntözéses és 500 hektár szerves trágyázását teszi lehetővé. További előnyként említhető, hogy a folyékony műtrágya hasznosítása ebbe a technológiába jól beilleszthető. Szerény számítások szerint több éves átlagban 10—30 százalékos hozamnövekedés érhető el gabonából, ami 300—1000' kilogramm ter-mésnövekedést jelent. Mindamellett a termelés gazdaságosabbá válik, ami szintén nem elhanyagolandó. A téma jól kapcsolható ahhoz a lehetőséghez, melyet a hitelpolitikai irányelv a melléktermék- és hulladékhasznosítás vonatkozásában kiemelten finanszírozható beruházási feladatként határoz meg. Ez a talajszerkezet, talajerőpótlás és Ikörnyezetvédelmi. szempontból egyáltalán nem elhanyagolható tartalék ma még megyénkben kihasználatlan. Az elmondottak alapján történő mielőbbi gyors hasznosítása export- árualapok szempontjából sem közömbös, de mint vállalati eredményt javító lehetőséget is mindenképpen ki kell aknáznunk. Szendrey Sándor A MÁV KEZDEMÉNYEZÉSEI Vasúti előszállítás, rakodási verseny Még javában tartott az elmúlt év végén a szállítási csúcsforgalom, amikor már az idei feladatokra készültek a vasutasok: megkezdték az 1984. évi előszállítások szervezését. Ennek szükségessége ismert. A MÁV Sze-... gedi Igazgatósága területén általában az év második felében a mezőgazdasági termények — elsősorban a gabona, a kukorica, majd a cukorrépa — betakarítása, továbbá a vállalatok, üzemek exportszállításainak egyre fokozódó üteme növeli a vasút szállítási feladatait. Ilyenkor aztán kevés az üres kocsij türelmetlenek a fuvaroztatók, sürgetik áruik elszállítását. Van viszont az évnek olyan időszaka — az év eleje —, amikor a vasútnak elegendő kocsija van, de kevés a megrendelő. E két végletet igyekszik feloldani és kiegyenlíteni az előszállítási akció, amelyet az idén is meghirdettek, és január 1-től április 30-ig tart. A vasútigazgatóság kereskedelmi szakemberei az elmúlt hetekben felkeresték a jelentősebb mennyiségű árut fogadó vállalatokat, és tájékoztatták az előszállítási lehetőségről^ a kedvezményekről és a rakodási verseny-| ről. Az I—IV. havi előszállításra vonatkozó megállapodásokat — meghatározott árukra — az illetékes üzemfőnökségek (esetenként az igazgatóság) kötik meg, lehetőleg január 15-ig, — de köthető megállapodás az előszállítás időszaka alatt is, a kedvezményezett hónapot megelőző hó 15- ig. Bács-Kiskun megyéből eddig a DUTÉP, az Alföldi TÜZÉP és a kecskeméti KÉV kötött szerződést a vasúttal. <A MÁV az előszállítási megállapodás alapján kedvezményben részesíti a fuvaroztatókat. Azok az átvevőik, akik a szerződésben rögzített mennyiségén felül fogadnak árut, a többletsúly után tonnánként fuvardíj-visszatérítésben részesülnek. Ennek mértéke a vállalt mennyiség 101— 120 százalékos teljesítése esetén többlet tonnánként januárban. 25, februárban 20, márciusban 15 és áprilisban 10 forint. A 120 százalékon felül fogadott árumeny- nyiség után tonnánként 30, 25, 20, illetve 15 forintot térítenek vissza. A vasút a többletfuvarozás után nyújtott fuvardíj- visszatérítés mellett rakodási idő- és kocsiálláspénz-kedvéz- mányt is nyújt. S még egy kedvezmény: az év első negyedében a szocialista országokba 20 lábas konténerekben feladott küldeményeknél elengedi a 440 forintos konténerhasználati díjat mindegyik fuvaroz- tatónál. Így lehet feladni: papírt, cipőt, bőrárut, kötöttárut, szőnyeget, konfekcióárút, sport- felszereléseket, gyógyszert, rádiót stb. — vagyis általában olyan árukat, amelyek fagyra nem érzékenyek, és kisebb tételekben is .csomagolhatok. Emellett rakodási versenyt is hirdet a MÁV. A résztvevők a feltételek túlteljesítése esetén jelentős pénzjutalomban részesülnek. G. J. ABT BUCHWALD: Eltűnő szerelők Minap egy este feleségemmel nyaralónk tornácán ültünk, és azokról beszélgettünk, akiket az elmúlt nyarakon ismertünk meg. — Mi történt azzal a kedves emberrel, aki eladta nekünk a tv-t, és azt mondta, hogy másnap visszajön beállítani a tetőantennát? — kérdeztem. — 75-ben volt ez vagy 76-ban? — Gondolom, 75-ben, épp amikor a tetőfedő megígérte» hogy kijavítja a csatornát. Ügy hallottam, Floridába költözött — válaszolta nejem. — A tv-szer elő? — Nem, a tetőfedő. A tévést néha még most is látom; mindig azt mondja, hogy valamikor tényleg átugrik. , — Elárultad neki, hogy már új készüléket vettünk? — Nem mertem, hiszen akkor esetleg soha nem jön vissza, hogy befejezze az előző antennáját. — S tudod, kivel találkoztam a napokban? — Azzal a fickóval, aki 73-ban' a hűtőszekrényt adta el, és még mindig tartozik a jégkockatartóval. — Nem, azzal a festővel, aki négy éve félig csinálta csak meg a házunkat, aztán nem láttuk többet. — Mondta, mikor jön vissza? — Épp ez volt a mulatságos: úgy emlékezett, hogy befejezte a munkát, és újra ideadta a névjegyét, ha valamilyen új megbízásunk lenne. — Szólnod kellett volna, hogy a létrája, az ecsetei és a festékei még mindig a garázsban vannak. — Szóltam. Nagyon hálás is volt. Megígérte, hogy elviszi őket, mihelyt megint ezen a környéken fog dolgozni. No, még azt találd/ el, ki jön a héten hozzánk? — Most már belefáradtam a találgatásba. A — Az a pótmama, aki 1972-ben hirdetett az újságban, és amikor felhívtuk, azt mondta, hogy rögtön indul. — És emlékeztetted", hogy a gyerekek azóta felnőttek? — Nem volt hozzá szívem. Azzal érvelt: megígértük, hogy alkalmazzuk. Szegő Gábor fordítása sajtoposta z: LEVELEKBŐL RÖVIDEN A telefonos néni köszöneté Baja újvárosi részében már sokan laknak, ezért merült fel mind gyakrabban az igény, hogy arrafelé is létesítsenek nyilvános telefonállomást. Az úgynevezett fülkés bővítésre anyag'i okokból nem tudott vállalkozni a posta, szívesen vette viszont az Ybl sétányon lakó idős, magányos asz- szony, Bódi Lajosné ajánlatát, miszerint vállalja, hogy a saját otthonában felszerelt távbeszélőt bárkinek, bármikor a rendelkezésére bocsátja. A postahivatali döntést hamarosan tett követte, melynek következményeként 1983. május 17- én megszólalhatott a telefon olvasónk lakásán. Hogy azóta mi történt, így részletezi a hozzánk címzett levelében: Nap mint nap szép számban keresnek fel az emberek, s az ügyes-bajos dolgaikat a nálam levő készülék révén bonyolitják le. Mozgássérült vagyok, ritkán mehetek el hazulról, így örömmel fogadok minden vendéget. Közöttük vannak olyanok is, akik segítenek, ha arra szükségem van. Az egyik mérnök nemrég üzemképessé tette az elnémult televíziómat, egy művésznő pedig meghívott a városi koncertjére, mely életre szóló élményt jelentett -nekem. Többen virággal és más ajándékkal kedveskedtek a karácsonyi ünnep alkalmából. Köszönöm a telefon használóinak, hogy tisztelettel, szeretettel viseltetnek irántam, ia bajai 1-es számú postahivatalnak pedig azt, amit tesz e házi nyilvános állomás zavartalan működése érdekében! ÜZENJÜK Rókity Györgynek, Katymárra: A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény, s a vég- rehajtása\tárgyában kiadott rendelkezések értelmében a tsz-tag indokolt esetben köteles átmenetileg ellátni a feladatkörébe nem tartozó munkát is, feltéve, ha az egészségi állapota alkalmassá teszi, s a megfelelő képzettséggel rendelkezik. Leveléből arra következtetünk, ön ilyen kötelezettséget teljesített, amikor helyettesítette a betegség miatt távol levő tagtájjsát. Hagy ez a tevékenység jár-e plusz díjazással, s ha igen, mennyivel, azt a közös gazdaság munkaügyi szabályzata tartalmazza. Szabó S&ndornénak, Tiszakécskére: A harmadéves szakmunkástanuló után nem jár családi pótlék. Ha ön5k az ugyanezen évfolyamon szakmát tanuló gyermekükkel kapcsolatosan mégis felvették ezt az ellátást, jogalap nélkül cselekedtek. Következésképpen visz- sza kell fizetniük az összeget, mégpedig akkor, ha arra a felvételtől számított 90 napon belül kaptak írásos felszólítást. Amennyiben ez nem történt meg, a pénzt attól lehet követelni, akinek bizonyítottan felróható ez ügyben a mulasztás. Székeli Józsefnek, Kiskunfélegyházára: Magyarország és Csehszlovákia között hosszú lejáratú áruforgalmi megállapodás van érvényben, mely szerint 1984- ben várhatóan 10 ezer Skoda személygépkocsi érkezik hazánkba. Mint arról értesültünk, a gyárban — ahol évente körülbelül 170—180 ezer ilyen jármű kerül le a futószalagokról — elsősorban az eddigi típusok módosításával foglalkoznak a szakemberek, s ennek során például ellátják a kocsikat jobb manőverezést biztosító fogasléces kormányművel. Ugranen Andrásnénak, Kecel- re: Az IBUSZ által szervezett társasutazáson való részvétel előfeltétele, hogy az utas szerződéses partnere legyen a programot meghirdető, lebonyolító utazási irodának. E 'partneri viszony az útra való jelentkezéssel kezdődik, s a szerződés valójában . akkor jön létre, ha az iroda értesíti az utast, hogy a részvételét feltétel nélkül garantálni tudja. Hozzánk érkezett soraiból az derül ki, hogy az ön szerződéskötését feltételesen fogadta el az iroda, amely így nem tartozik felelősséggel amiatt, mert nem tette lehetővé a tervezett utazását. A birtokban levő útlevélről pedig tudni kell, hogy az bármikor felhasználható az érvényességi idejének lejárata előtt. Vargánénak, Kiskőrösre: Az öt évnél hosszabb megszakítás előtti szolgálati idő csakis akkor vehető újra figyelembe, ha az érintett személy ismételten munkaviszonyban tölt öt esztendőt. Veress Dánielnek, Lajosmizsé- re: A tavaly július óta hatályos újítási jogszabály kimondja, újítás az a viszonylag új műszaki vagy szervezési megoldás, mely haszonnal jár és a gyakorlati alkalmazása nem ütközik jogi akadályba. Az újításért adható díj összegének alsó hátára az ezzel kapcsolatos egyévi vállalati eredmény két százaléka, minimum azonban 500 forint. Ha az újító kevesli az újításért kapott pénzt, sérelmével felkeresheti a helyi szakszervezeti bizottságot, melynek javaslatára a gazdálkodó) szervezet 15 napon belül köteles újból megvizsgálni az ügyet, s abban döntést hozni. Ha a panaszos ez utóbbit sem tartja elfogadhatónak, jogorvoslatért a bírósághoz fordulhat. KÉRDEZZEN — FELELÜNK FogadÓSZOba Balesetveszélyes-e a betonárok? Izsúk forgalmas főútvonalán visz- szatérő gondot okozott, hogy lassan foly.t el a felgyülemlett csapadékvíz. Tavaly nyáron megszűnt az áldatlan állapot, ugyanis elkészült az új vízelvezető árok, melyhez betonlapokat használt fel a kivitelezd. •Az árok megfelel a rendeltetésének, azzal a szépséghibával: kissé balesetveszélyes. Így hát — közli Szabó Emma levelezőnk — óvatlan pillanatban bárki belecsúszhat. Nemrégen pórul járt ott egy járókelő, aki megúszta a dolgot kisebb zúzódással. Vajon lesz-e hasonló szerencséje másnak? A közérdekű kérdéssel bekopogtattunk az Izsáki Nagyközségi Tanács vb-titkárához, akitől az alábbiakról értesültünk: A településközpont rekonstrukciójának részeként került sorra a betonnal bélelt vízelvezető árok kiépítése. A kivitelezési költség meghaladta a 400 ezer forintot. Az árok járda felőli részén korlát húzódik. Az úttest felőli oldala viszont valóban balesetveszélyes, mármint azok számára, akik figyelmetlenül haladnak arrafelé. A tervek szerint a későbbiedben —, ha lesz pénzügyi fedezet e munkára — megemelt szegély készül majd a betonárok és az úttest széle között. Ki jogosult az intézkedésre? Szinte végső elkeseredésében küldte el szerkesztőségünkbe panaszos sorait a kecskeméti Halasi út egyik emeletes házában lakó olvasónk. Leveléből kiderül, hogy a fölötte lakó szomszédok Immáron harmadik éve keserítik meg napjait. Egyik alkalommal a hosszú órákig tartó mulatozás űzi el az álmát, máskor — általában kora reggel — fapapucs dobogása ébreszti fel, nemritkán pedig a teljes hangerővel működtetett magnó teszi próbára az idegeit. Már számtalanszor próbálta jobb belátásra bfmi a nyugalmát zavaró családot, de hiába, mint ahogy az épület gazdája, az ingatlankezelő vál-' lalat sem reagál érdemben a sérelmeit taglaló leveleire. Egyáltalán ki jogosult intézkedni az ilyen' ügyben? — kérdezi. A kecskeméti Városi Tanács 1979 őszén fogadta el a 2-es szá-. mú — a lakóházak rendjéről és az együttélés szabályairól, szóló — rendeletét, közkeletű szóval élve, a házirendet, melynek előírásai a lakók nyugalmát, a ház csendjét, tisztaságát és az ingatlan állagának megóvását szolgálják. Az ösz- szesen 24 paragrafusból álló „helyi törvény”-t a kihirdetését követő hetekben, hónapokban eljuttatták az érdekelt házak kezelőihez, valamint a lakások bérlőihez és tulajdonosaihoz. Sok helyütt — főleg az IKTV-hez »s a lakásszövetkezetekhez tartozó épületekben — a lépcsőházak falára is felkerült a rendelet kivonatát tartalmazó tábla. A tiltó sorokat azonban egyre kevesebben veszik komolyan. A miértre az egyik legkézenfekvőbb válasz, hogy a szabály betartását régóta nem ellenőr ’ 'önki, így az abban foglaltak írott malaszttá silányulnak. Másfelől gond az, hogy a rendelkezéséből éppen az a kitétel hiányzik, mely elejét vehetné a szóban forgó esetnek is. Tudniillik egyetlen mondattal sem utal arra, hogy a híradástechnikai eszközök jsöm- böltetése, vagy.egyéb,hasonló zaj.i, keltés megengedhetetlen cselekmény. Igaz, ezt részletesen taglalják a közrenddel és közbiztonsággal foglalkozó központi rendelkezések, melyek előírják, hogy az ilyetén csendháborító háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ez utóbbi jogszabály alapján mindenkor a ház kezelője köteles intézkedni annak érdekében, hogy egyik lakó se zavarhassa meg a másik pihenését, nyugalmát. Érthetetlen hát, hogy az IKTV illetékesei miért hunynak szemet a Halasi úti házban történtek fölött. E mulasztásukra, illetve a szükséges eljárás lefolytatására ezúton hívjuk fel a felügyeletet ellátó hatóság figyelmét! Kapható-e aggregátor? A csengődi Polonszki Béla Zoltán nék — akiknek három kiskorú gyér* mekük van — tanyán élnek» mely* nek villamosítására (műszaki és pénzügyi okokból) belátható időn be* lül nem kerülhet sor. Minthogy a fiatal szelőkre jelentős terhet ró a család ellátása, s ennek során egyált talán nem használhatnak háztartási gépeket, elhatározták, más módon teszik könnyebbé otthoni munkájukat: áramfejlesztő masinát szereznek be. Ügy hallották azonban, hogy efféle rendeltetésű eszközt ma már nem forgalmaznak hazánkban, vagy ha mégis, roppant boTsos áron, s ráadásul OTP-hiteltámogatás nélkül. Elkeseredett olvasóink tőlünk tudakolják: valójában kapható-e az aggregátor? Gondjaikról először a csengődi tanács vbTtitkárával beszélgettünk, aki elmondotta: az elmúlt években mintegy 300 tanyát villamosítottak a községi külterületen, de e programot egyelőre nem folytatják. Egy-egy kimaradt lakóegység villanyhálózatba történő bekapcsolása legfeljebb akkor válik lehetségessé, ha a környező üzemek energiarendszere megengedi a plusz fogyasztást. A kivitelezés azonban — főleg a nagy távolság miatt — ez esetben is magas költséggel járna, amit a megrendelőnek kellene fizetnie. Az előzőeknél biztatót^ hírekhez jutottunk viszont az aggregátor ügyében. Érdeklődésünkre arról tájékoztattak az illetékesek, hogy egyáltalán nem —szűnt meg az . áramfejlesztő berendezések előállítása, illetve importja, csupán a fokozott kereslet, valamint a külföldről való korlátozott behozatal az oka a jelenlegi hiánynak. A soron következő hónapokban azonban várható, hogy japán és svéd gyártmányú termékek érkeznek hazánkba, melyek csak készpénzért vásárolhatók meg. Nem így a belföldön készített aggregátorok, amelyek megvásárlásához igénybe vehető pénzintézeti hitel. Végezetül még egy információ: a Csongrád megyei Mó- rahalmon kisiparos is gyárt áram- fejlesztőt megrendelésre., Amikor tavaly tavasszal telket vásároltunk a község újonnan beépített utcája végén, kimond.-, hatatlanul boldog voltam,. Például azért, mert -a szomszédságában már ott volt a víz- és a villanyvezeték, s hogy e közművek szolgáltatásait mindössze pár ezer forintért vehettük igénybe. Azóta elkészült az otthonunk, mégis bosszús vagyok. Erről annak reményében szólok e hasábokon, hátha akad, aki segítségünkre lesz. Minden azzal kezdődött, hogy következetesen megvalósítottuk a tervben foglaltakat,, vagyis pontosan a helyére került a fal, a tető, az ablak, az ajtó, a kerítés és a nagykapu is. Á baj ez utóbbiból adódott, mert közvetlenül mellette van a villanyoszlop, ami lehetetlenné teszi a bejáró használatát. Azonnal jelentettük a dolgot a tanácsnak, ahol először ígérték a gyors orvoslási, ami egyre késett, míg aztán jött egy hivatalos levél és tudatta, a DÉMÁSZ nem vállalja díjmentesen az oszlop áthelyezését, a hatóságnak pedig jelenleg nincs pénze az ilyesfélékre. Közben kiderült, számos utcabeli háztulajdonosnak is hasonló a panasza, mert hogy az ő udvarukba sem lehet járművel begördülni, vagy onnan kijutni a pózna miatt. Közös fellépésünknek, reklamációnknak az lett a következménye, hogy az áram- szolgáltató megígérte: amennyiben fizetünk telkenként 2500 forintot, haladéktalanul teljesítik óhajurvkat. Csak hát nekünk sincsenek forintjaink a hiba korrigálására, melynek elkövetéséhez semmi közünk. . A magyarázat egyszerű: az építési kérelmünket — ehhez csatoltuk a házépítés tervdokumentációit — engedélyezte az a hatóság, mely alighanem ismerte a villanyoszlopok elhelyezési rendjét. Márpedig akkor vagy a mi helyszínraj zainkat kellett volna visszautasítania, vagy megtiltania azt, hogy a DÉMÁSZ a saját elhatározása szerinti helyen ássa földbe véglegesen az elektromos vezetékek póznáit. Mivel mások miatt vagyunk pácban, a belőle való kikecmer- géshez nincs módunk anyagilag hozzájárulni. Persze nem tudjuk, mi lesz, ha senki sem hajlandó megtéríteni (magára venni) az elkerülhetetlen műszaki megoldás költségeit... (Elmondta: Me- kinger Jánosné nemesnádudvari olvasónk.) Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon:' 20-111.
