Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-08 / 6. szám

• i PETŐFI NfiPE • 1984. január 8. HETI VILÁGHtRAPÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Tyihonov szovjet kormányfő nyilatkozata egy japán lap­nak. — Katonai hatalomátvétel Nigériában. — Ojabb béketün­tetések Nyugat-Európában. — Brunei szultanátus függetlenné válik. KEDD: Az El Fatah vezetői Tuniszban tanácskoznak. — A bolgár parlament ülése. — Légicsaták Irak és Irán között. SZERDA: Zavargások Tunéziában. — Az NDK külügyminisztere Moszkvában tárgyal. — A libanoni négyhatalmi erők francia és olasz kontingensének átcsoportosítása. — A hazafias erők si­kerei Salvadorban. CSÜTÖRTÖK: Súlyos izraeli bombázás, száz halott, négyszáz sebe­sült Baalbek környékén. — Jaruzelski—Glemp találkozó Varsó­ban. — A spanyol külügyminiszter Havannában. PÉNTEK: A Német Kommunista Párt VII. kongresszusa. — Ünnep­ségek Kambodzsában a Pol Pot-rezsim megdöntésének ötödik évfordulóján. i SZOMBAT: A Biztonsági Tanács elítéli az Angola-ellenes dél-afri­kai támadást. — Csao Ce-jang Washingtonba utazott. — A Con- tadora-csoport és öt közép-amerikai ország, köztük Nicaragua, külügyminiszteri értekezlete. A hét három kérdése: Milyen kilátásai vannak a stockholmi konferenciának? Kilenc nap múlva, a svéd fő­városban új szakaszához érkezik az európai biztonsági folyamat: megkezdődik1 a még Madridiban elhatározott hét tanácskozás leg- fontosahbiiika. A konferencia hi­vatalos elnevezése kissé bonyo. Luftnak tűnik: Értekezlet az euró­pai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről, valamint a leszerelésről. Jelezheti azonban, hogy a harmincöt európai és észak-amerikai ország megbeszé­lés-sorozata nem ígérkezik köny- nyűnek és rövidnek, s tulajdon­képpen két részre, oszlik majd. Az első szakaszban., amely előre­láthatólag három-négy évig, a tervezett bécsi Európa-talállko. zóig tart majd, a bízatom- és biz­tonságerősítő intézkedések ke. rülmek napirendre. így a nagy hadgyakorlatok és csapatmozgá­sok előrejelzése, a békés szándé­kot jelző nyilatkozatok at azok realizálása stb. A leszerelési kér­dések minden bizonnyal' Bécs utánra mariadnak. Stockholmtól tehát nem lehet csodát várni, s az indulásra rá­nyomja bélyegét az adott nem­zetközi helyzet. A konferencia ugyan nem sorolta közvetlen tárgykörébe az európai nukleáris fegyvertélepítést, de európai ka­tonai kérdések tárgyalásánál ne­héz lenne teljesen elvonatkoztat, ni egy pj helyzet veszélyes ele­meitől. Mindezt figyelembe vé­ve, hárem tényező mégis a fi­gyelem előterébe állítja a köze­ledő tanácskozást. Első eset, hogy az európai biztonsági folyamat keretében külön tanácskozást szentelnek a katonai enyhülés problémájának, márpedig köztu­domású. hogy a politikai terüle­ten nem lehet tartós és vissza­fordíthatatlan eredményeket el­érni, azok katonai megalapozása nélkül. Másodszor: az amerikai politika-következtében gyakorla­tilag megakadtak a fegyverzet- korlátozási tárgyalások, a külön­böző konferenciák abbamarad, talk vagy alnapolódtak. . Ezért Stockholm, mint tárgyalási fó­rum, fokozottabb jelentőséget ka­pott. Végül úgy tűnik, hogy a részt vevő országokat, legalábbis azok többségét a külügyminisz­terek képviselik majd. Ez a kö­rülmény lehetőséget ad széles ’kö­rű találkozókra és megbeszélé­sekre — ugyanakkor az eszme­cseréknek eleve korlátot szalb a feszült helyzet, aligha várhatá ..frontáttörés”. (Amerikai fórrá, sok — mind ez ideig egyoldalúan szellőztetik egy esetleges Groimú- ho—Shultz összejövetel lehetősé­gét. Szovjet részről még nem tör­tént megerősítés. a szovjet sajtó hangisúlyozza a Moszkva elvi po. litikáján alapuló tárgyalási kész­séget, ugyanakkor rámutat az Egyesült Államok felelősségére, hiszen semmifajta párbeszéd nem szolgálhat alibiként a fegy­verkezési verseny további fel- pergetésére.) Jelentős nyilatkozat hangzottéi a héten a szovjet—NDK külügy­miniszteri találkozón. A stock­holmi konferenciának nagy fon­tosságot tulajdonítva, a két szo­cialista ország abbéli reményiét fejezte ki, hogy a munka haté­kony és építő jeliegű lesz. „A Szovjetunió és az NDK — hang­zik a külügyminisizterek megál­lapítása — a konferencián köivet- kezetesen kiáll amellett a poli­tikai vonal mellett, amelynek célja a feszültség enyhítése, a megfelelő megállapodások eléré­se." Stockholm tehát lehetőséget kínál és a szocialista országokon nem múlik ennek kiaknázása. De semmifajta előrelépést, nem le­het elképzelni a NATO-haitalmalk és mindenekelőtt Washington konstruktív szándékainak hiá­nyában. s hogy lesznek-e ilye­nek. arra Stockholmban tudhat­juk .meg a választ.: > ‘ I , r‘ • ' Mi a háttere a nigériai katonai hatalomátvételnek? A fejlődő világ bonyolult ‘vi­szonylatait- nyomon követve már megtanulhattuk: nem az a lénye­ges, hogy egy országban polgári vagy katonai kormányzat van hatalmon, .hanem ennek a kor­mánynak politikája. Ezt az „örökzöld” igazságot azért kell még ismét élni, mert a nyugati sajtó egy része visszalé­pésről, egy demokratikus modell bukásáról ír a nigériai katonai hatalomátvétel kapcsán. Mennyi­re leegyszerűsített ez a kép, ar­ra jellemző hogy a kora őszbe nyúló, többhetes választás (amely különben az amerikai alkotmányt próbálta a nigériai közegbe átül­tetni) remd'lü'vüi feszült légkört eredményezett; sóskán az ered­mények manipulálásáról, sőt meghamisításáról beszéltek; az össze ütközésnek száz halottja volt. A mostani, lényegében vér. telen hatalomváltást nyugalom és várakozás kíséri: az ország-fő­ként gazdasági jobbrafordulást vár Mohamed Buhari dandártá­bornok új kabinetjétől. A nigériai változásnak ugyanis éppen a gazdasági problémáik ad­ják hátterét. Az olajláz az or_ szágot túlzott költekezésre. a mezőgazdaság fejlesztésének el­hanyagolására bírta, s amikor az olajpiacokon beállt a'pangás, ki­éleződtek a belső ellentmondá­sok. A katonai kormányzat e te. fületeken ígért hatékony fellé­pést s kötelezettséget vállalt Ni­géria eddigi külpolitikájának folytatására, a korábban, kötött szerződések betartására. (Ami ezt a külpolitikát illeti. Nigéria ném tartozik az afrikai szocialista irányzatú országok közé, mint el nem kötelezett állam ..egyenlő távolságtartást” hangoztat a két • Francia újévi jókívánság. Kamb francia rajzolóművész ezt az al­kotást küldte újévi jókívánságként a Za Rubezsom című szovjet hetilap olvasóinak. A rajz a lap 1984. évi első számában jelent meg. (FOTO: KS) • Oskar Fischer, mz NDK külügyminisztere Moszkvában Járt. A ké­pen: folynak a tárgyalások. Jobbra a szovjet küldöttség Andrej Gromiko vezetésével, balra az NDK delegációja Oskar Fischerrel az élen. I • Főleg polgári áldozatokat követelt a kelet-libanoni Baalbek tér­ségében végrehajtott szerdai izraeli légitámadás. A képen: a pusztítás nyomán csak romok és holttestek maradtak a városnak ebben a ré­szében. (Foto: UPI—MTI—KS) • „Kényszerlázadás” tört ki Tunéziában. Az újabb zavargások meg­akadályozására szükségállapotot vezettek be, a tiltakozások azonban ezután is folytatódtak. A képen: páncélozott járművön katonák vi­gyáznak a rendre a fővárosban, Tuniszban. nagyhatalomtól, viszont több fon­tos kérdésiben kövekezetesen an- tiimperialistia magatartást tanú­sít. A szociálisa országokkal a szorosabb kapcsoltatokat, s első­sorban a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést a ko­rábbi katonai kormányzatok ala­pozták meg, a polgári elnökség ailatt ez folytatódott, tehát vár­hatólag nem szakad meg a bel­politikai indítékú változásokat követően sem.) Hogyan alakultak a közel-keleti válság fejleményei? A szerteágazó közel-keleti vál­ság két területe került az elmúlt napokban a figyelem középpont­jában: a palesztin beLviszály ala­kulása, illetve a- libanoni négy­hatalmi csapátok ügye. Tuniszban összeült az El Fa­tah vezetősége és jóllehet heves bírálatok érték AraJfatot a kairói megálló miatt, a palesztin vezető posztja mégis megerősödött: le­váltása a jelek szerint nem ke­rülhetett szóba. Sőt, a Palesztin Katonai Tanács kizárta a lázadó­kat. köztük Abu Muszát is... Vi­szont a tanács üléséről solkan tá­vol maradtak, s nem lehetett hivatalos [PFSZ Végrehajtó Bi­zottsági ülést sem tartani, a je­lenlevők korlátozott száma kö­vetkeztében. Ugyan,akkor Da­mas'zíkuszban a Palesztin Parla­ment szerepét betöltő Nemzeti Tanács 110 tagja (összesen 315 képviselő vari) szembefordült az Arafat vezette irányzattal. A vé­res haircok megszűnte után tehát most a politikai porondop foly­tatódik a csata, s egyelőre a moz­galom a megosztottság képét mu­tatja, Ami végső soron senkinek setm kedvező, s ,kö,z!ös érdek lenne egy alkotóegység, valamint a vi­ták békés, türelmes tárgyalások­kal való megoldása. Libanoniban változatlanul fegy­verzaj hallatszik, (Tripolilban ösz- szecsapások palesztinok és mu­zulmán szélsőségesek között, sú­lyos izraeli boimtoatámadás a Baalbek körüli síita támaszpon- ■ tok s polgári települések ellen.) — Ugyanakkor jelei mutatkoz­nak a négyhatalmi „békefenn­tartó" erők bizonyos lemorzsoló­dásának. Az olaszok „cserét” ha­tároztak el. s a jelek arra mu­tatnak, hogy felére csökkentenék eddigi kétezres kontingensüket, A franciák csapataik negyedét visszavezényelték aiz ENSZ-erők keretébe. Nagy-Britannia mind­össze 99 katonával van jelen. Az Egyesült Államok számára nyil­ván kényelmetlen lenne, ha po­litikailag lényegében egyedül maradnia, hiszen erősödnek a kül­ső és belső bírálatok és a Szí­riái gesztus (a fogoly pilóta sza­badon bocsátása') is nehezíti a további ott-tartóZkodás indok­lását. A Newswée'kben már olyan kijelentés jelent meg (egy magát megnevezni nem kívánó kor. mánytagtól), hogy a nyáron visz- szaivonjáik az amerikai csapato­kat. Egyelőre azonlban nincs sok jele ennek, sőt új csatahajó-egy_ ségek Béjr.út alá irányítása el­lenkező szándékból tanúskodik. A régi mondás szerint úgy men­nek, mintha jönnének ... Rét| Ervin Élettapasztalat Averall Harriman ma már nem tartozik a közvet­len politikacsináló ameri­kai politikusok közé. De a kilencvenedik esztendő kö­rül járó veterán diploma­ta, számos fontos tisztség betöltőiéként, öt ameri­kai elnök főtanácsadója­ként olyan tekintélyt szer­zett, hogy nyilatkozatai ma is nagy erkölcsi hatást fej­tenek ki. Most megjelent cikkében azt fejtegeti, hogy az ame­rikai—szovjet viszony en­nek a nemzedéknek életé­ben még sohasem volt olyan rossz, mint napjaink­ban (pedig egyetmást át­élt!), s egyértelműen az amerikai kormányozatot hi­báztatja ezért. Mindezt néhányszor már elmondták, elmondtuk. De talán nem lényegtelen az Egyesült Államokban, hogy ezúttal az amerikai politi­kusok korelnökéiöl hang­zott lel ugyanez. PRAVDA-ELEMZÉS A RAKÉTATELEPÍTÉSRŐL A NATO-országok propagandahadjárata A Pravda szombati száma szer­kesztőségi cikkben elemzi azokat az érveket, amelyekkel. az Egye­sült Állaimok és más NATO-or- szágok vezetői megpróbálják a Szovjetunióra hárítani a felelős­séget az európai közepes hatótá­volságú nukleáris fegyverek kor­látozásáról folytatott, tárgyalások kudarcáért. A terjedelmes cikk felhívja rá a figyelmet. hogy a Pentagon és az amerikai |külügy­minisztérium képviselőiből, /vala­mint több európai NATO-ország információs szakembereiből álló úgynevezett különleges konzulta­tív csoport Imár jóval a genfi tárgyalások megszakadása előtt készített egy beszámolót, amely magában foglalja a Szovjetunió elleni propaganda-hadjárat főbb 'érveit. , A NATO vezetői mindenek­előtt azt próbálják bebizonyíta­ni, hogy az amerikai Pershing—2 rakéták és a robotrepülőgépek telepítésére szükség Volt, mert Európáiban „egyenlőtlen helyzet alakult ki a közepes hatótávol­ságú nukleáris eszközök tekinte­tében a NATO kárára és a Szov­jetunió monopóliumra tett szert a közepes hatótávolságú rakéták terén”. Egyenlőtlenségről azon­ban szó sem lehet — mutat rá a Pravda. Az Egyésült Államok pS a NATO hivatalos dokumentu­mai is elismerték, hogy a köze­pes hatótávolságú nukleáris fegy­verzet tekintetében viszonylagos egyensúly van a NATO és a Var­sói Szerződés között Európáiban. A NATO -propaganda arra is hivatkozik, hogy ,,a Szovjetunió megsértette az általa 1982 már­ciusában egyoldalúan vállalt mo­ratóriumot”. A tény ezzel szem­ben az, hogy a Szovjetunió euró­pai részén levő közepes hatótá­volságú nukleáris fegyverzetet mennyiségileg és minőségileg is befagyasztották és megszűnt a régi rakéták felváltása az új tí­pusú, SS—20 jelzésű rakétákkal. Ezeket az intézkedéseket kiter­jesztették azokra az Uraton túli • területekré is, ahonnan a szov­* ífeí 9 rlkéíá,lt' éié'fhíjt ik ;í és más nyugat-eutiópáT örszágők?” területét. A Szovjetunió még azt is vállalta, hogy bizonyos mér­tékben csökkenti a közepes ha­tótávolságú nukleáris rakétái számát. Mindezek eredményeként az európai területein levő raké­ták száma csaknem hatszázról 473-ra csökkent és az SS—5 tí­pusú, közepes hatótávolságú ra­kétákat végleg leszerelték. Eköz­ben a szovjet rakéták összes rob- banóitőJiteteinefc ereje csaknem felére csökkent. A Szovjetunió — aimíg az érvényben vollt /— ma­radéktalanul megtartotta' az ál­tala meghirdetett moratóriumot. A NATO arra is hivatkozik, hogy a Szovjetunió által a tár­gyalásokon a közepes hatótávol­ságú rakéták csökkentésére mu­tatóit készség azt bizonyítja: „a Szovjetunió elismerte, hogy Euró­pában fölényt élvez a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök terén”. Szovjet részről a tárgya­lásokon konstruktív, rugalmas és becsületes magatartást tanúsítot­tak a kölcsönös eni elfogadható megállapodás érdekében. A Szov­jetunió mindvégig arra töreke­dett, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvéneik sérel­me nélkül ésökkenjen az európai 'nukleáris szembenállás szintje, ‘és ennek érdekében számos kez­deményezést tett. Washington ma is mindent megtesz anrnaik bizonyítására, hogy Nagy-Britannia és Francia- ország nukleáris eszközeinek semmi-közük az európai nukleá­ris fegyverzet korlátozásához, és hogy a tárgyalások végső szaka­szában „a Szovjetunió is kezdte ezt felismerni”. A Pravda ezzel kapcsolatban leszögezi, hogy a Szovjetunió sem a lhivatalos tár­gyalásokon, sem a nemhivatalos kapcsolatfelvételek során nem ismerte és nem is ismerhette el ‘az európai egyensúlynak egy 'olyan formáját, amelyben nem 'szerepelnek a NATO-hoz tarto­zó államok közepes hatótávolsá­gú nukleáris eszközei. A brit és a francia nukleáris eszközök 'számbavételét a Szovjetunió 1980 októbere, a genfi tárgyalások ‘kezdete óta követelte. Ebben az 'elvi álláspontjában a tárgyalások 'idején semmiféle változás nem történt. A tárgyalások felújításának feltételét 1983. november 24-i nyilatkozatában Juriji Andropov 'biíSgbSan mefffőggfrrídztq! Ha 'az 'EgyeSütt ’‘Ailafhaß es' a "többi NATO-ország késznek mutatko­zik visszatérni a közepes ható- távolságú amerikai rakéták európai telepítésének megkezdé­se előtti helyzethez, akkor a Szovjetunió is kész megtenni ezt — szögezi le szerkesztőségi cik­kében a Pravda. A HAZAI ÁLLATTENYÉSZTÉS IDEI FELADATA Megőrizni a magas szintet A hazai állattenyésztésben nin­csenek „könnyű” évek, az állo­mány nemzetközi mértékkel mér­ve is tekintélyes nagyságú, a ho­zamok szintén figyelemreméltó­ak; ily módon a magas termelé­si szintnek a megőrzése sem köny- nyű feladat. 1984-toen a terv nem is irányoz elő látványos fejlesz­tést, ám a két évvel ezelőtti ered­mény — amikor is kedvező idő­járás segítette a takarmányterme- lést, és az állati termékek érté­kesítése sem okozott különösebb gondot — túlszárnyalása, még ha egyetlen százalékkal is, alaposan próbára teszi majd az állatte­nyésztők szakértelmét a nagy­üzemben és a kistermelés vona­lán egyaránt. Márcsak azért is, mert a takarmánykészletekkel beosztóan kell bánniuk. Tekin­tetbe kell venniük a külpiaci ér­tékesítés hullámzását, éspedig éppen egy korábban igen ered­ményes ágazatban, a baromfite­nyésztésben. Bravúros szakmai munkának ígérkezik a páratlanul nagy sertésállomány stabilizálá­sa, illetve minőségi fejlesztése is. Mindezekkel a követelményekkel és adottságokkal számol a terv- előirányzat; mértékkel bánik a mennyiségi mutatókkal, és a ko­rábbinál jobban a minőségi ter­melés szempontjaira irányítja az állattartók figyelmét. Az elmúlt évben magas szin­ten „állt be” a hazái sertésálilo- mány, és miután tavaly a takar­mánytermesztés, az aszály miatt, a várt eredményeket nem hozta, az idén nincs lehetőség az előbb- relépésre. Az 1983. évi 1,3 millió tonnás termelés megismétlését tervezik, ami azonban önmagá­ban is figyelemreméltó teljesít­ménynek ígérkezik. A termelés növekedését úgy fogják vissza, hogy a felvásárolt sertések átlag- súlyát mérséklik; aiz idei, kilo­grammonként 1 forint’ 40 fillé­res felvásárlási áremelést diffe­renciálták. Az élő állapotban fel­vett sertéseknél a korábbi ' 95— 125 kilogramm közötti kategóriát kát részre osztották fel — 95—115 kilogramm közötti, illetye 116— 125 kilogramm közötti osztályok­ra — és az utóbbinál nem emel­ték a felvásárlási árat. Egyéb intézkedések is történtek a súly­határ „leszállítására”, ezek a me­zőgazdasági nagyüzemeket érin­tik. A kisüzemi termelési kedv fenntartását, egyebek között a ta­karmányigények kielégítésével biztosítják. A tenyészállomány minőségi cseréjéhez változatlanul folytatják a vemheskoca-kihelye- zési akciókat. 1984. január 1-től az árak és az egyéb szabályozóik a szarvasmar­ha-tartásban javították a jöve­delmezőséget. A tej és vágómar­ha felvásárlási árát olyan mér­tékben növelték, hogy ezzel — ellentétben a többi állattenyész­tési ágazattal — nemcsak a költ­ségek növekedését ellentételez­ték, hanem a tej-, és a vágómar­ha-termelés jövedelmezőséget is javították. A baromfipiacon to­vábbra is számolni kell a túlkí­nálattal, a vágóbaromfi küLpiaci ára túlságosan alacsony, és emiatt indokolt a termelés visszafogása. A termelést elsősorban azokban az üzemekben célszerű csökkente­ni, — esetleg meg is szüntetni — ahol a szakmai színvonal ala- osony, s ahol ráfizetéssel dolgoz­nak. A termelés csökkentését — a közvetlen intézkedések mel­lett — a szabályozórendszer Is ösztönzi, amennyiben a takarmá­nyok — ezen belül elsősorban a fehérjetakarmányok — január 1-ével történt áremelését a ba­romfifelvásárlási árakban lénye­gében nem ellentétélezték. A ju­hászati ágazatban az állomány ’további növekedésével számolnak 1984-ben. A gyapjú felvásárlási ára átlagosan 4 százalékkal na­gyobb a tavalyinál, termelése várhatóan 200 ezer tonnával nö­vekszik. Az állattenyésztés idei előirány­zatai lehetővé teszik a lakosság megfelelő színvonalú ellátását az állati termékekből. Az export- előirányzatok teljesítéséből is nagymértékben kiveszi részét a mezőgazdaságinak ez az ágazata. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents