Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-08 / 6. szám

\ SI 1M4. Január I. • PETŐFI NÉPE • • GYORSABBAN, HATÉKONYABBAN: HELYBEN Kiegyensúlyozott kereskedelmi alapellátás A tanácsi igazgatási munkát érintő átszer­vezés —, amelynek nyomán január elsejétől a járási hivatalok megszűntek — a kereske­delem irányításában is jelentős változást eredményez. Szinte minden kereskedelmi­hatósági ügyet a helyi: a községi, nagyköz­ségi, városi szakigazgatási szervek intéznek. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a magánkereskedők, illetve a gazdálkodó szer­vek részére egy-egy üzlet megnyitásához egységesen a településeken adják ki az en­gedélyt és gyakorolják a kereskedelmi igaz­gatás egyéb feladatait is. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek állami felügyeletét a városi, illetve a körzetközpont tanácsainak illetékes szervei látják el. Dr. P. Kovács Istvánt, a Bács- Kiskun megyei Tanács kereske. defcrui osztályának vezetőjét meg­kérdeztük, hogy a közigazgatási változások miként érintik a ke­reskedelmi ellátás szervezését. — Úgy vélem, ismlét tettünk egy lépést a kereskedelem igaz­gatásábani és irányításában, is an­nak aiz elvnek a megvalósításá­hoz, hogy az állampolgárok, a gazdálkodó szervezetek ügyeit ott intézzék, ahol aizok „kelet­keznek”. Nem szorul magyará­zatra, hogy egy üzJlet megnyitó, sáról ott 'kell dönteni, alhol leg­jobban ismerik az ellátási vi­szonyokat, a lakossági igényeket. Ez utóbbi fontosságát külön is szeretném hangsúlyozni, ment a hatáskörök „leadásával” a helyi tanácsok a területükhöz tartozó lakosság ellátásának gondjait, felelősségét is átvállalják. ' — Felkészültek-e errel a taná­csok? — Minden, új körülmény új szemlélet kialakítását is követeli, az eddigi munkamódszerek meg­változtatását. A megyei tanács kereskedelmi osztálya a szakem­berek felkészítéséhez segítséget ad; a minden tavaszon „esedé­kes” egyhetes továbbképzés — amelyen az elsőfokú kereske­delmi hatósági feladatkört betöl­tő tanácsi dolgozók vesznek majd részt — megfelelő alkalom erre. — Jelent-« minőségi változást á kereskedelmi ellátásban az át­szervezés? — Az árualapok nagysága vál­tozatlan, a tavalyihoz hasonló. Tehát több ámít ígérni felelőt­lenség lenne, viszont a kiegyen­súlyozott alapellátásra megvan a garancia. Azt mindenesetre sar­kalatosnak tartjuk, hogy az át­szervezés sehol se okozzon zök­kenőiket a lakosság ellátásában. A nagykereskedelmi vállalatok, sőt a kiskereskedelem, meg az áfésizek eddig sem tartották át­hághatatlan korlátnak a telepü­lés-. járás-, sőt a megyehatáro­kat, tehát a most kialakult hely­zetben is képesek lesznek az él­látási feladatnak megfelelni. A kialakuló körzethatárok és a fo­gyasztási szövetkezetek működé­si területe több helyen nem fog egybeesni, de ez a járásoknál js hasonlóképpen volt. Célszerűtlen ilenne adminisztratív úton be­avatkozni az áfészek területi ér­dekeltségébe mindaddig, amíg a vonzáskörzetek másként nem alakulnak. Majd a megszerzett tapasztalatok birtokában, egy-két év múlva sor kerülhet kisebb korrekciókra. Összegzésként: azt várjuk az életbe lépett közigazgatási át­szervezéstől. hogy a kereskedel­mi-hatósági Irányítási munka .gyorsabb hatékonyabb legyen. A lakosság ellátását illetően pedig reméljük, hogy a helyi tanácsi testületek és a szakigazgatási szervek a feladataiknak növekvő felelősséggel tudnak eleget ten­ni — mondotta végezetül dr. P. Kovács István. N. M. • Újra aktuális a fogyasztási szövetkezetek régi jelszava: időt, pénzt, fáradságot takarít meg, ha a helyi áfészeknél vásárol! A korszerű új üzletekkel bővülő szövetkezeti bolthálózat — amelynek egyik új egységét Szalkszentmártonban nyitották meg — a vásárlók érdekeit szem előtt tartva kínálja a széles áruválasztékát. . ' - - &§g f v aaajflsesffigss gaasaas , MÉRLEGEN AZ AGRÁRÉRTELMISÉG Mennyit keres és hogyan él? Két és félezer tagja van Bács- K isikun megyében a Magyar Ag­rártudományi Egyesületnek, amelynek a Kertészeti Főiskolai Karon ifjúsági csoportja, Ba­ján, Kiskunfélegyházán, Kiskun­halason és a megyeszékhelyen helyi csoportja működik számos szakosztállyal. Az agrárszakembe­rek száma ennél nagyobb, hiszen sokan még nem vesznek részt a MAE helyi egyesületi munkájá­ban, de tagjai a fiatal agrárszak­emberek tanácsának, amelyek most vannak alakulóban, Bács- Kiskun több településén. Az elmúlt években több vizsgá­lat próbált választ keresni a kér­désre, jelezve a téma iránt meg­nyilvánuló érdeklődést. A foko­zott kíváncsiság érthető. A Gö­döllői Agrártudományi Egyetem Tanárképző Intézetének felmé­rése szerint ugyanis, annak elle­nére, hogy a 34—35 éves agrár­mérnökök magasabb havi jöve­delmet, beosztást tudnak elérni, mint a népgazdaság más ágaiban dolgozó, hozzájuk hasonló korú diplomás fiatalemberek, az agrár­értelmiség társadalmi presztízse még ma is viszonylag alacsony. A közvélemény szemében az or­vos, a jogász vagy a középiskolai tanár még ma is rangosabb, mint az agromómus. S mégis — ez egy újabb ellentmondás! — már évek óta többszörös túljelentkezés ta­pasztalható az agráregyetemeken, s hovatovább több városi szár­mazású fiatalt vonz ez a pálya, mint falusit. Vajon mi rejlik emögött, mi­lyen körülmények között él- és dolgozik az agrárérteimiség? Ami a több pénz mögött van Még ha a falusi élet, a mező- gazdasági munka körülményei az elmúlt években mérhetően fej­lődtek is, a mezőgazdasági terme­lésben pályát kezdők, vagy a pá­lya kezdeti szakaszán tartók élet­körülményei eltérnek az országos átlagtól. Lugossy Györgyinek, az Agrárgazdasági Kutatóintézet munkatársának vizsgálatai sze­rint például az országos 67 szá­zalékos aránnyal szemben, az azonos korú fiatal termelőszövet­kezeti vezetők 99 százaléka há­zas. A statisztikai adatok szerint a pályakezdő a gráf diplomásoknak 3—4 ezer, az átlagos agrármér­nöknek pedig 9—10 forint a havi jövedelmük. Ehhez járul még a tsz-ekben a prémium, a nyere­ségrészesedés és persze a háztáji gazdaság hozadéka is. Kétségte­len, hogy mindez észrevehetően magasabb juttatás, mint ameny- nyit a népgazdaság más terüle­tein dolgozó értelmiségiek el tud­nak érni. Az átlagosnál nagyobb jövedelem mérlegelésénél azon­ban figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdaság olyan üzem, amelynek az égbolt a teteje. Vagy­is az átlagosnál rosszabbak a munkafeltételek, hosszabb a mun­kaidő és így tovább. A falun élő agrárérteimiség jö­vedelmének az átlagosnál kisebb hányadát költi szolgáltatásokra, a városinál kevesebbet ad ki kul­turális célokra és az alapvető hi­giéniai igényeket meghaladó vá­sárlásokra. Ennek legfőbb oka: a keresett árucikk a legtöbbször nem kapható a lakóhelyén. Mennyit ad a háztáji? A termelőszövetkezeti fiatal vezetők anyagi helyzetét az Ag­rárgazdasági Kutató Intézet a házastársi keresetek felmérésével pontosította. A 30 éven aluli ve­zetők házastársainak jövedelme — akik jobbára egyszerű irodai munkát végeznek — 1500—3000 forint között mozog. A házastársi jövedelem mellett a termelőszövetkezeti vezetők jövedelmét a háztájiból eredő mellékjövedelem egészíti ki. A háztáji gazdaságból származó bevétel egy esztendőben a veze­tők többségénél minden korcso­portban 10 ezer forint alatt ma­rad, vagyis hasonló mértékű a népgazdaság más területein dol­gozók mellékjövedelméhez. A 25 éven aluli pályakezdő tsz- vezetők háromnegyed része a szüleinél, illetve kisebb hányaduk albérletben, munkásszálláson la­kik. A 25 éven felülieknél azon­ban ugrásszerűen megnő a szol­gálati lakással rendelkezők ará­nya, és egyre többen rendelkez­nek saját családi házzal is. A ter­melőszövetkezetek nagyabbrésze az agráregyetemekről érkezőket kedvezményes építőanyag-, fu­var és egyéb juttatásokkal, szol­gáltatásokkal, kölcsönökkel tá­mogatja. Hiányszakmák Közismert, hogy a tsz-ekben a közös eredmény és a személyes érdekeltség szoros, közvetlen kapcsolatban van egymással. Ezért — mint ahogy Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese egy interjúban kifejtette — min­den, a termelést növelő vagy azt gazdaságosabbá változtató eljá­rás tárt kapukat talál. Mi több, a tanultakhoz, vagy lehetőségek­hez képest elmaradó termelési színvonal emelése kimond'varki­mondatlanul az agrárértelmiség munkaköri kötelessége. És ez nem szólam! Ha nagyobb a termés, nagyobb a fizetés. Persze ugyan­ilyen gyorsan el lehet veszíteni a prémiumot is. Egy-egy fejlesztési elképzelés elfogadtatása, a vég­rehajtásra való mozgósítás az, amit az agrárérteimiség önmeg­valósításának nevezhet. És aki­nek diploma van a zsebében, an­nak erre nagyobb a lehetősége. Persze az agrárértelmiség már nem egyenlő az agrármérnökkel. Az ötödik ötéves terv időszaká­ban évente csaknem kétezer ag­rármérnököt avattak. Nem is annyira belőlük van sok, mint inkább az agrárterületen dolgozó egyéb értelmiségből kevés. Pél-/ dául sok középvégzettségű irá­nyítóra lenne szükség, nem be­szélve az olyan hiányszakmákról, mint az energetika, az áruforgal­mazás, az élelmiszerfeldolgozás, stb. Nem arról van szó, mintha e szakmákból keveset képeznének, hanem inkább arról, hogy az ilyen diplomásnak nemigen aka- ródzik vidékre menni! Igaz, a falura települők életkö­rülményei sok esetben rosszab­bak a városiakénál. Más kérdés azonban, hogy napjainkban mesz- sze túlértékelik a városok nyújtot­ta lehetőségeket. B. P. V adászat • A mogyorós, tölgyes, alföl­di gyöngyvirágos erdő ter­mészetvédelmi terület, ahol legfeljebb vadászni lehet. A növényállományt óvni kell. • Szakértelmet kíván a lőtt vad kikészítése. Csak azután adható át a külkereskedelem­nek. • Szenek József kerületve­zető vadász a nyárjasi erdészetben. Az ő feladata egyebek között a vadászati berendezések ellenőrzése, fenntartása, a tenyésztésre al­kalmatlan vadak selejtezé­se. Távcsöves fegyverével épp ezt végzi. (Jobbra) • A nagy- és apróvadak etetése, itatása sok gonddal, nehéz munkával jár. Ezen segítettek a kis­kunsági vadászok és műszakiak. Cjabban szélmotorral szivattyúzzák a vizet a vaditatókba. • A kiskunsági erdőkben él a Duna—Tisza kö­zi dámvadak 80 százaléka. Képünkön: fiatal dámtehén. • Egy kisebb vadásztanya az örökzöldek ár­nyékában. (Pásztor Zoltán felvételei.)

Next

/
Thumbnails
Contents