Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-08 / 6. szám
\ SI 1M4. Január I. • PETŐFI NÉPE • • GYORSABBAN, HATÉKONYABBAN: HELYBEN Kiegyensúlyozott kereskedelmi alapellátás A tanácsi igazgatási munkát érintő átszervezés —, amelynek nyomán január elsejétől a járási hivatalok megszűntek — a kereskedelem irányításában is jelentős változást eredményez. Szinte minden kereskedelmihatósági ügyet a helyi: a községi, nagyközségi, városi szakigazgatási szervek intéznek. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a magánkereskedők, illetve a gazdálkodó szervek részére egy-egy üzlet megnyitásához egységesen a településeken adják ki az engedélyt és gyakorolják a kereskedelmi igazgatás egyéb feladatait is. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek állami felügyeletét a városi, illetve a körzetközpont tanácsainak illetékes szervei látják el. Dr. P. Kovács Istvánt, a Bács- Kiskun megyei Tanács kereske. defcrui osztályának vezetőjét megkérdeztük, hogy a közigazgatási változások miként érintik a kereskedelmi ellátás szervezését. — Úgy vélem, ismlét tettünk egy lépést a kereskedelem igazgatásábani és irányításában, is annak aiz elvnek a megvalósításához, hogy az állampolgárok, a gazdálkodó szervezetek ügyeit ott intézzék, ahol aizok „keletkeznek”. Nem szorul magyarázatra, hogy egy üzJlet megnyitó, sáról ott 'kell dönteni, alhol legjobban ismerik az ellátási viszonyokat, a lakossági igényeket. Ez utóbbi fontosságát külön is szeretném hangsúlyozni, ment a hatáskörök „leadásával” a helyi tanácsok a területükhöz tartozó lakosság ellátásának gondjait, felelősségét is átvállalják. ' — Felkészültek-e errel a tanácsok? — Minden, új körülmény új szemlélet kialakítását is követeli, az eddigi munkamódszerek megváltoztatását. A megyei tanács kereskedelmi osztálya a szakemberek felkészítéséhez segítséget ad; a minden tavaszon „esedékes” egyhetes továbbképzés — amelyen az elsőfokú kereskedelmi hatósági feladatkört betöltő tanácsi dolgozók vesznek majd részt — megfelelő alkalom erre. — Jelent-« minőségi változást á kereskedelmi ellátásban az átszervezés? — Az árualapok nagysága változatlan, a tavalyihoz hasonló. Tehát több ámít ígérni felelőtlenség lenne, viszont a kiegyensúlyozott alapellátásra megvan a garancia. Azt mindenesetre sarkalatosnak tartjuk, hogy az átszervezés sehol se okozzon zökkenőiket a lakosság ellátásában. A nagykereskedelmi vállalatok, sőt a kiskereskedelem, meg az áfésizek eddig sem tartották áthághatatlan korlátnak a település-. járás-, sőt a megyehatárokat, tehát a most kialakult helyzetben is képesek lesznek az éllátási feladatnak megfelelni. A kialakuló körzethatárok és a fogyasztási szövetkezetek működési területe több helyen nem fog egybeesni, de ez a járásoknál js hasonlóképpen volt. Célszerűtlen ilenne adminisztratív úton beavatkozni az áfészek területi érdekeltségébe mindaddig, amíg a vonzáskörzetek másként nem alakulnak. Majd a megszerzett tapasztalatok birtokában, egy-két év múlva sor kerülhet kisebb korrekciókra. Összegzésként: azt várjuk az életbe lépett közigazgatási átszervezéstől. hogy a kereskedelmi-hatósági Irányítási munka .gyorsabb hatékonyabb legyen. A lakosság ellátását illetően pedig reméljük, hogy a helyi tanácsi testületek és a szakigazgatási szervek a feladataiknak növekvő felelősséggel tudnak eleget tenni — mondotta végezetül dr. P. Kovács István. N. M. • Újra aktuális a fogyasztási szövetkezetek régi jelszava: időt, pénzt, fáradságot takarít meg, ha a helyi áfészeknél vásárol! A korszerű új üzletekkel bővülő szövetkezeti bolthálózat — amelynek egyik új egységét Szalkszentmártonban nyitották meg — a vásárlók érdekeit szem előtt tartva kínálja a széles áruválasztékát. . ' - - &§g f v aaajflsesffigss gaasaas , MÉRLEGEN AZ AGRÁRÉRTELMISÉG Mennyit keres és hogyan él? Két és félezer tagja van Bács- K isikun megyében a Magyar Agrártudományi Egyesületnek, amelynek a Kertészeti Főiskolai Karon ifjúsági csoportja, Baján, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason és a megyeszékhelyen helyi csoportja működik számos szakosztállyal. Az agrárszakemberek száma ennél nagyobb, hiszen sokan még nem vesznek részt a MAE helyi egyesületi munkájában, de tagjai a fiatal agrárszakemberek tanácsának, amelyek most vannak alakulóban, Bács- Kiskun több településén. Az elmúlt években több vizsgálat próbált választ keresni a kérdésre, jelezve a téma iránt megnyilvánuló érdeklődést. A fokozott kíváncsiság érthető. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tanárképző Intézetének felmérése szerint ugyanis, annak ellenére, hogy a 34—35 éves agrármérnökök magasabb havi jövedelmet, beosztást tudnak elérni, mint a népgazdaság más ágaiban dolgozó, hozzájuk hasonló korú diplomás fiatalemberek, az agrárértelmiség társadalmi presztízse még ma is viszonylag alacsony. A közvélemény szemében az orvos, a jogász vagy a középiskolai tanár még ma is rangosabb, mint az agromómus. S mégis — ez egy újabb ellentmondás! — már évek óta többszörös túljelentkezés tapasztalható az agráregyetemeken, s hovatovább több városi származású fiatalt vonz ez a pálya, mint falusit. Vajon mi rejlik emögött, milyen körülmények között él- és dolgozik az agrárérteimiség? Ami a több pénz mögött van Még ha a falusi élet, a mező- gazdasági munka körülményei az elmúlt években mérhetően fejlődtek is, a mezőgazdasági termelésben pályát kezdők, vagy a pálya kezdeti szakaszán tartók életkörülményei eltérnek az országos átlagtól. Lugossy Györgyinek, az Agrárgazdasági Kutatóintézet munkatársának vizsgálatai szerint például az országos 67 százalékos aránnyal szemben, az azonos korú fiatal termelőszövetkezeti vezetők 99 százaléka házas. A statisztikai adatok szerint a pályakezdő a gráf diplomásoknak 3—4 ezer, az átlagos agrármérnöknek pedig 9—10 forint a havi jövedelmük. Ehhez járul még a tsz-ekben a prémium, a nyereségrészesedés és persze a háztáji gazdaság hozadéka is. Kétségtelen, hogy mindez észrevehetően magasabb juttatás, mint ameny- nyit a népgazdaság más területein dolgozó értelmiségiek el tudnak érni. Az átlagosnál nagyobb jövedelem mérlegelésénél azonban figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdaság olyan üzem, amelynek az égbolt a teteje. Vagyis az átlagosnál rosszabbak a munkafeltételek, hosszabb a munkaidő és így tovább. A falun élő agrárérteimiség jövedelmének az átlagosnál kisebb hányadát költi szolgáltatásokra, a városinál kevesebbet ad ki kulturális célokra és az alapvető higiéniai igényeket meghaladó vásárlásokra. Ennek legfőbb oka: a keresett árucikk a legtöbbször nem kapható a lakóhelyén. Mennyit ad a háztáji? A termelőszövetkezeti fiatal vezetők anyagi helyzetét az Agrárgazdasági Kutató Intézet a házastársi keresetek felmérésével pontosította. A 30 éven aluli vezetők házastársainak jövedelme — akik jobbára egyszerű irodai munkát végeznek — 1500—3000 forint között mozog. A házastársi jövedelem mellett a termelőszövetkezeti vezetők jövedelmét a háztájiból eredő mellékjövedelem egészíti ki. A háztáji gazdaságból származó bevétel egy esztendőben a vezetők többségénél minden korcsoportban 10 ezer forint alatt marad, vagyis hasonló mértékű a népgazdaság más területein dolgozók mellékjövedelméhez. A 25 éven aluli pályakezdő tsz- vezetők háromnegyed része a szüleinél, illetve kisebb hányaduk albérletben, munkásszálláson lakik. A 25 éven felülieknél azonban ugrásszerűen megnő a szolgálati lakással rendelkezők aránya, és egyre többen rendelkeznek saját családi házzal is. A termelőszövetkezetek nagyabbrésze az agráregyetemekről érkezőket kedvezményes építőanyag-, fuvar és egyéb juttatásokkal, szolgáltatásokkal, kölcsönökkel támogatja. Hiányszakmák Közismert, hogy a tsz-ekben a közös eredmény és a személyes érdekeltség szoros, közvetlen kapcsolatban van egymással. Ezért — mint ahogy Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese egy interjúban kifejtette — minden, a termelést növelő vagy azt gazdaságosabbá változtató eljárás tárt kapukat talál. Mi több, a tanultakhoz, vagy lehetőségekhez képest elmaradó termelési színvonal emelése kimond'varkimondatlanul az agrárértelmiség munkaköri kötelessége. És ez nem szólam! Ha nagyobb a termés, nagyobb a fizetés. Persze ugyanilyen gyorsan el lehet veszíteni a prémiumot is. Egy-egy fejlesztési elképzelés elfogadtatása, a végrehajtásra való mozgósítás az, amit az agrárérteimiség önmegvalósításának nevezhet. És akinek diploma van a zsebében, annak erre nagyobb a lehetősége. Persze az agrárértelmiség már nem egyenlő az agrármérnökkel. Az ötödik ötéves terv időszakában évente csaknem kétezer agrármérnököt avattak. Nem is annyira belőlük van sok, mint inkább az agrárterületen dolgozó egyéb értelmiségből kevés. Pél-/ dául sok középvégzettségű irányítóra lenne szükség, nem beszélve az olyan hiányszakmákról, mint az energetika, az áruforgalmazás, az élelmiszerfeldolgozás, stb. Nem arról van szó, mintha e szakmákból keveset képeznének, hanem inkább arról, hogy az ilyen diplomásnak nemigen aka- ródzik vidékre menni! Igaz, a falura települők életkörülményei sok esetben rosszabbak a városiakénál. Más kérdés azonban, hogy napjainkban mesz- sze túlértékelik a városok nyújtotta lehetőségeket. B. P. V adászat • A mogyorós, tölgyes, alföldi gyöngyvirágos erdő természetvédelmi terület, ahol legfeljebb vadászni lehet. A növényállományt óvni kell. • Szakértelmet kíván a lőtt vad kikészítése. Csak azután adható át a külkereskedelemnek. • Szenek József kerületvezető vadász a nyárjasi erdészetben. Az ő feladata egyebek között a vadászati berendezések ellenőrzése, fenntartása, a tenyésztésre alkalmatlan vadak selejtezése. Távcsöves fegyverével épp ezt végzi. (Jobbra) • A nagy- és apróvadak etetése, itatása sok gonddal, nehéz munkával jár. Ezen segítettek a kiskunsági vadászok és műszakiak. Cjabban szélmotorral szivattyúzzák a vizet a vaditatókba. • A kiskunsági erdőkben él a Duna—Tisza közi dámvadak 80 százaléka. Képünkön: fiatal dámtehén. • Egy kisebb vadásztanya az örökzöldek árnyékában. (Pásztor Zoltán felvételei.)
