Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-08 / 6. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 6. szám Ára: 1,40 Ft 1984. január 8. vasárnap ESZTENDŐS HÍRNÉV: EGYSÉGES ÍZ, MINŐSÉG Lesz elég takarmánytáp Sikeresen zárta első esztendejét a Bács-Kiijtun megyei Gabo- naforgalitni és Malomipari Vállalat kecskeméti koneentrótuim- gyára. Molnár István, a vállalat igazgatója arról tájékoztatott; hegy az 1982Jben átadott — hazánkba» a legkorszerűbbek közé sorolható — .üzem .tavaly „kinőtte gyermekbetegségeit”. Az itt dolgozó kollektíva sikerrel módosította a technológiát, a bürende., zések hiányosságait. Oly annyira sikerrel, hogy az év folyamán — márciustól már három műszakban — mintegy 60 ezer tonna tápot állítottak elő. Ennek leginkább a Kecskemét környékiek látták előnyét. Ugyanis ezek a takarmányféleségek itt kaphatók. Ezzel sok állattartó gondja megoldódott .hiszen ed. dig a társvállalatoktól származó eleséget találtak a boltokban, amelyek más-más í-eceptúra szerint készültek. Az ízváltozás pedig a „váltáskor” néhány napos étvágytalanságot okozott. A kecskeméti koncentrátumgyár üzembe állásával egész esztendőben egységes ízű és minőségű takarmányt tehetnek a jószá. gók elé. — Főleg az üzemben dolgozók büszkék arra. hogy távolabbról is járnak ide vásárolni. Hírneve lett a kecskeméti tápnak — mondta; erről az igazgató. A korszerű gépek, műszerek számos előnye érződött. A folyamatos ellenőrzés következtében lényegesen csökkentek a minőségi hibákat kifogásoló reklamációk. Az üzemiben két vállalati gazdasági munkaközösség alakult, az egyikben zsákolnak, míg a másikban dolgozók vállalták a vagonkirakás nehéz fizikai munkáját. Molnár István utalt az év végi jelentős felvásárlásokra is. December közepétől ugyanis sok .termelő „raktárra” vásárolt, s ennek következményeként némileg csökken a januári kereslet. Áraik az év elején átlagosan 5— 6 százalékkal emelkedtek: egyes termékek ennél nagyobb arány, ban drágultak meg, és van, amiért az új évben kevesebbet kell fizetni. Ami az egész évi ellátást illeti, az igazgató megalapozottan derűlátó: a kecskeméti koncén,trátumgyárban már .megvan a folyamatos, tizenkét hónapi munkához szükséges, importból származó fehérje és ásványi anyag. ÉRTÉKELÉS, FELADAT- MEGHATÄROZÄS Megyei KISZ-aktíva Bács-Kiskun megyében másfélezer KISZ-szervezetbe tömörülve több mint 36 ezer fiatal tagja a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek. A tegnap Kecskeméten, a megyei pártbizottság nagytermében megtartott aktívaértekezleten a szervezésükben, irányításukban felelősségteljes megbízatást ellátó területi KlSZ-bizottsá- gok titkárai, munkatársai, aktivistái, az úttörőelnökök tanácskoztak: elemezve az elmúlt mozgalmi év eredményeit és gondjait, s megbeszélve az új esztendőre meghatározott program végrehajtását. Taracközl Katalin, a KISZ megyei bizottságának .titkára köszöntötte az értekezlet másfél száz résztvevőjét, akiknek sorai, ban a közigazgatási átszervezés értelmében az új körzetközpontok KISZ-ibizottságaiinak képviselői is helyet foglaltak,, majd _ Gráner Gyula, megyei első titkár adott tájékoztatót az 1983-as mozgalmi év feladatainak végrehajtásáról. aktuáljs kiül- és belpolitikai kérdésekről. Ezt követően dr. Dombóvári Ottó megyei titkár az idei esztendő szervezeti eseményeit, az abból adódó feladatokat ismertette. A KISZ megyei bizottságának munkaprogramját (a politikai képzés, a kulturális élet és a gazdaságpolitika területiénf) Taracközi Katalin és Szőllösi Béla titkár vázolta. Délután az ifjúsági szövetség és az úttörőmozgalom közös feladatait vette számiba Szabó Sándor megyei úttörőelnök; míg a KISZ sport-, honvédelmi és középiskolai munkaprogramját dr. Dombóvári Ottó összegezte. A fiatalok nagy tömegeit érintő 1984. évi munkaprogramról — amelyet a Petőfi Népe január 6-i számában közzétettünk, s így ol- vasóink is betekinthettek albba —, az aktívaülés záróakkordjaként fórumot tartottak a tanácskozás résztvevői. Palesztin kérés a BT-hez NEW YORK A Palesztinái Felszabadítás i Szervezet azzal a kéréssel fordult az ENSZ Biztonsági Tanácsához, hogy nyilvánítsa törvénytelennek az izraeli törvények hatályának kiterjesztését a megszállt arab területekre. Zaid Terazi, a PFSZ állandó ENSZ-megfigyelője a BT soros elnökéhez intézett levelében emlékeztet rá, hogy az izraeli törvényhozás első olvasásban jóváhagyott egy törtvényterveze- tet a megszállt területeken elrendelt rendkívüli állapot meghosz- szabbításáról és felhatalmazta az igazságügyi minisztériumot, hogy alkalmazza ezeken a területeken az izraeli polgári és büntető törvénykezést. A PFSZ képviselőjének levele aláhúzza, hogy ezek az intézkedések a megszállt területek „lopakodó” bekebelezésének folyamatába illeszkednek, a nemzetközi jog elveinek és a BT számtalan határozatának semmibe vételét mutatják. Cz. P. (i A készáruraktárban naponta cserélődik az áru. (Straszer András felvétele) Az üzemtörténet-irás mozgalomként a felszabadulás után bontakozott ki. A korábbi időkből alig két tucatnyi gazdaságtörténetet, üzem-, iparág- ■ vagy iparvidékhistóriát őriznek a könyvtárak; az utóbbi három-négy évtizedből viszont már több mint százat. S az elkészült krónikák mindegyike nem is került a köz- gyűjteményekbe. Vannak olyan munkahelyek, ahol az átlagosnál is nagyobb figyelmet szentelnek a hagyományoknak: tárgyi és írásos gyűjteménye- ' két alakítottak ki, megőrzik a forrásértékű üzemi évkönyvekét, mérlegbeszámolókat, a társadalmi szervezetek dokumentumait. Jó példa erre a Helvéciái Állami Gazdaság, ahol az írásos dokumentumok mellett a tárgyi emlékeket is rendszeresen gyűjtik. Az üzemtörténetírás a múltat már többé-kevésbé feltérképezte — bár teljességről még nem beszélhetünk —, a jelen viszont még eléggé feltáratlan. A gyáriak mindennapjairól, örömeiről, törekvéseiről, életmódjáról még nem szólnak. Lehet enélkül üzemtörténet? S ki mások menekíthetnék át a jövőnek a ma történetét, ha nem mi magunk? Más szavakkal: üzemtörté- net-írás van, létezik, virágzik, üzemi krónikairás viszont alig-alig. Bizonyos, hogy elmarad az igényektől — az önmagunkkal szemben támasztható igényektől —, s a lehető-— ségektől is. Hogy mennyire, azt jelzi az ellenpélda, a helytörténeti mozgalom. A falukrónikások országszerte szorgosan rögzítik a dolgos hétköznapok eseményeit, például a tanácsüléseket, az iskolaavatást,' a társadalmi munkát, a járdaépítést, a falugyűlést, a sportnapot, a szüreti bált, az öregek ünnepét. A települések lakóinak örömeit, gondjait. A krónikákban naponta gyűlnek a sorok. Példát mutat ebben a többi között •Csávoly, Harta és Császártöltés. ÄZ/üzemi krónikák vezetése a falusiénál talán bonyolultabb, ám egyben talán egyszerűbb feladat. Kétségtelen, egy- égy üzem, gyár működése nem minden dolgozó számára áttekinthető, a munkamegosztás feszesebb, ám a mérnök, a közgazdász, a jogász, a művezető, a munkás, a szocialista bri- gádlag, a KISZ-titkár, a bizalmi, a raktáros a maga munkaterületén birtokolja a szükséges ismereteket. Gondolatait, javaslatait, örömeit, gondjait papírra is vetheti. Megírhatja napjaink helyi munkásmozgalmát. Más kérdés, hogy amennyiben könyvalakban is megjelenik egy-egy tanulmány, az feleljen meg a szakmai elvárásoknak, a hely- történetírás által támasztott igényeknek. Ott meg is írják, ahol igénylik ezt a vezetők, s ahol szövetségesre leltek a szakszervezetben, az ifjúsági mozgalomban és a népfrontmozgalomban. Ezekben az üzemekben kétségtelen, nem aranykönyvek íródnak. Csak olyanok, mint amilyenek a hétköznapok. Olyan tükröt tartanak maguk elé a helytörténet- . író munkásközösségek, amelyek nem. torzítanak. Nem szabad, hogy torzítsanak, mert akkor méltatlanok lennének a honismereti mozgalomhoz, amelynek részei. D. G. Szűikebb hazánkba» elég nagy kiterjedésű vadászterületet kezel a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. A nyíri-kunadacsú, a bugaci, a kelebiai körzetre tagolódó 60,4 ezer hektáron megtalálható csaknem valamennyi nagy- és apróvadfaj, ami a Duna— Tisza közén meghonosodott. Az itteni szarvasok, 'dámvadak. őzek, vaddisznók, fácánok, mezei nyulak száma, s pép gazdasági értéke jelentős. A vadászok jól ismerik a kiskunsági erdőségeket. Számos külföldi vendég hosszú esztendők óta visszajön erre a tájra, hogy itt hódoljon kedvenc szenvedélyének. Számosa» a hetényegyiházi, nyíri er1 5 dót keresik fel, ahol a Duna —Tisza közi dámvadálilomány 80 százaléka él. Az erdőgazdaság tavaly kétI száz vendéget fogadott a határokon túlról a kiskunsági 1 vadászházaikban. A puskások megközelítőleg 6 ezer nagy- és I apró vadat lőttek. A s zár vasI es dámbitkák, őzbakok közül 14-nek a trófeája lett arany-, ezüst- vagy bronzérmes. Értékes a vadak húsa, amelyet a kellő kikészítés után a MA- j . VAD kecskeméti telepe vesz át hűtőházi tárolásra, értéke, sütésre. A kiskunsági erdőgazdaság Gyorsabban, hatékonyabban: helyben (3. „,dal| A járások megszűnése a kereskedelem irányításában jelentős változásokat eredményez. Szinte minden hatósági ügyet helyben, a községi, nagyközségi, városi szakigazgatási szervek intéznek. A lakosság ellátásában a szervezeti változások nem okozhatnak zökkenőket; a kiegyensúlyozott kínálathoz a tavalyihoz hasonló nagyságú árualap nyújt garanciát. • Nyárlőrincen karácsony előtt adták át azt az üzletet, amelyet a kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ létesített. Mától • Képünkön a MA VAD kecskeméti telepén mérlegelik a hűtőházi tárolásra átvett lőttvadat. 5,8 millió forintos bevételt könyvelhetett el a múlt évi értékesítésből. Mivel ennek 85 százaléka exportra került, 4,6 millió deviza forintot hozott a népgazdaságnak. A vadászokról, vadgazdálkodásról készített képes összeállítást lapunk 3. oldallá» találhatják meg kedves olvasóink. látható (5. oldal) Oj rovat indul lapunkban minden hónap második vasárnapján, a fenti címmel, s azzal a céllal, hogy a Kecskeméti Galériában bemutatkozó kortárs képzőművészek kamaratárlatait — a szokványostól eltérően — az egész megye nyilvánossága előtt, a Petőfi Népe hasábjain nyissuk meg. Mától látható tehát Csáky Lajos grafikusművész tárlata. A mellékelt reprodukció Árvalányhaj-hullám- zás című művéről készült. ARANY-, EZÜST-, BRONZÉRMES TRÓFEÁK Élő- és lőttvadexport Külföldi vadászok a bugaci, nyíri, kelebiai, kunadacsi erdőkben ELŐADÁSOK — MÉHÉSZEKNEK Minden tétel számít öt héten át tartó előadássorozat kezdődik ma a Szakszervezetek megyei Tanácsa kecskeméti székházának földszinti tanácstermében. A program Bács-Kiskun és a szomszédos területek méhészeinek szakmai ismereteit bővíti. Nem könnyű ma eladni külföldöm. Ezért megnő a becsülete a viszonylag kisebb mennyiségű exportképes cikkeknek is. Világgazdasági napilapunk nemrég a bulgáriai méztermelésről és a fejlesztési lehetőségekről számolt be. Idehaza szintén érvényes a megállapítás: minden értékesít, hető tétel számít. A Kecskeméti Méhész ÁFÉSZ több mint hatszáz tagot számlál, s érdekeltségi területe Szánktól Bugacon és Orgoványon át Nagykőrösig, Solt és Harta vonalától Tiszán-túli községekig terjed. Tavaly 50 vagont meghaladó meny. nyiségben vásároltak fel méziet, másfél vagont tett ki a lépesméz, a méhviasz 25 mázsát nyomott. Mindez egyaránt szolgálta a bel- és külföldi ellátást. Ilyenkor, a téli hetekben immár hagyományosa« megszervezi az áfész soros továbbképző száki oktatási sorozatát vasárnap délelőttönként. A program mottója is lehetne, amit a meghívó bevezető soraiban megfogalmaztak: „versenyképesek kizárólag észszerűbb termeléssel és javuló minőségű áruval maradhatunk. Gazdaságosabb termelést szaktudásunk állandó fokozásával érhetünk el." Ennek jegyében állította össze szakmai továbbképzési tervét az igazgatóság mindazoknak, akiket érdekelhet a sorozat — függetlenül a tagsági és területi hovatartozástól, Az előadásokat kutatók és aktív gyakorlati szakemberek tartják. Ma délelőtt például a méhészeti eszközök „fejleszté- séről és a korszerűsítési lehetőségekről lesz szó. A továbbiakban gyakorlati és módszertana, egészségügyi kérdésekkel az eredményesebb munka feltételeivel foglalkoznak Élénk érdeklődésre tarthat számot Szakmár Jánosnak, a HUNGARONEKTÁR igazgatójának január 29-ére tervezett előadása is, amely a vállalat 1984-es termelési és üzletpolitikai célkitűzéseit, a- külpiaci követelményeket és a lehetőségeket ismerteti majd. Hozzátartozik ehhez a beszámolóhoz. hegy a programot rnsm merített, márváhy ragyogásé papíron adja hírül a meghívó. Az ismertetés egyszerű, stenciles eljárással készült, s a célnak re- mékül megfelel. Az áfész igazgatósága az utolsó sorokban — élve az alkalommal — boldog új esztendőt is kíván a méhésztár- sakn.ak. Mi pedig hasznos to. vább képzést, s 1984-re kedvező időjárást kívánunk. HELYI ERŐFORRÁSOKBÓL Földgáz a községekben Több mint nyolcvanezer háztartást és egyéb fogyasztót kapcsolt be az Országos Kőolaj- és Földgázípari Tröszt a vezetékes- gáz-hálózatba az utóbbi három évben, s ezzel már túlteljesítette a hatodik ötéves tervidőszakra előirányzott feladatát, amelyben 50—70 ezer új fogyasztó ellátásával számolt. A Dél-Alföldi Gázszolgáltató Vállalat Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében az idén több mint 12 ezer fogyasztót kapcsol rá a helyi erőforrásokból megépülő gázvezetékekre. Országszerte nagy az érdeklődés a vezetékes földgázellátás lehetőségei iránt. Eddig mintegy 250 település jelezte, hogy elsősorban az ipari és a mezőgazda- sági üzemek, továbbá a különböző "intézmények erőforrásaiból és a lakosság közreműködésével vállalnák a vezetéképítés költségeinek fedezését. Ám ehhez a fejlesztéshez nemcsak hazai termékre. hanem nehezen beszerezhető külföldi anyagokra, berendezésekre és szerelvényekre is szükség van. Ezért a tröszt gondosan mérlegeli a további fejlesztést, s az energiagazdálkodási programmal és a rendelkezésre álló lehetőségekkel összhangban megkezdte a következő tervidőszakra és a hosszabb távlatra előirányozható hálózatfejlesztési tervek előkészítését. H. F.
