Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-31 / 25. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1984. január 31. Félegyháza mezőgazdasági üzemei az utóbbi két évtized alatt sűrűn szerepeltek a kp . váló címmel kitüntetett szövet­kezetek, vállalatok névsorában. A kiskun város nagy kiterje­désű határa pedig cseppet sem bővelkedik magas termőképes- ségű, jó minőségű szántó- és kerti földekben. A Duna—Tisza közi Homokhátságnak ráadásul csapadékban is ez a legszegé­nyebb vidéke. Ezt bizonyítják a szövetkezetek, állami gazda­ságok meteorológiai állomásai­nak adatai. Kiskunfélegyháza mezőgazdasági termelésének tisztes eredményeit tehát nem a természeti, földrajzi adottsá­gokban kell keresni. A városban és környékén gazdálkodó embernek mindig keményen kellett küzdeniük a megélhetésért, dacolva az idő­járás és a talaj mostohaságá- vní. Szorgalmukhoz, tenniaka- rásukhoz azonban a tudásvágy, az új ismeretek elsajátításának szándéka is párosult. A mező­gazdaság szocialista átszerve­zése után, alighogy kialakul­tak a nagyüzemek, a helyi szövet kezet i, szakigazgatási, társadalmi szervezeti, oktatási intézményi vezetők, szakembe­rek — Láczkó Gyula, Néma­Ismeretgyarapítás di Imre, Pesir István, Rada Antal, Szántó Andor és a - többiek — kezdeményezésére életre hívták a mezőgazdasági szakkört, a szakemberek klub­ját. Eleinte az MSZMP vá—si bizottságának régi épületében, később a városházán találkoz­tak. Részletes programot dol­goztak ki a szakmai tovább­képzésre. Tanulmányutakat szerveztek itthon és külföldön. Járták Csehszlovákiában. Len­gyelországban, Jugoszláviában, Bulgáriában. Nemzetközi vá­sárokon ismerkedtek .a nagy­üzemben, kisgazdaságban hasz­nosítható gépújdonságokkal. Állattenyésztésben, kertészke­désben élenjáró gazdaságokat, helységeket kerestek fel ha­zánk különböző tájain. Oj el­járásokkal, termelési techno­lógiákkal találkoztak, amelye­ket nem restelltek „hazahozni” és itthon bevezetni. A félegvházi mezőgazdasági szakkör, klub foglalkozásait kiterjesztették a város környé­kére is. Tartottak előadássoro­zatot Kunszálláson, Fülöpjaka­bon és. másutt, hogy a távo­labb élők sem szűkölködjenek a továbbképzési lehetőségben. Országos, sőt Európa-hírű tu­dósok, kutatók vállalkoztak ar­ra, hogy a kiskun város ren­dezvényein előadást tartsanak, amelyre szövetkezeti hovatar­tozástól függetlenül, aki csak tudott, eljött. Később az Agrártudományi Egyesület helyi csoportja vette át ezt a szerepet. Kérdezhetné valaki, hogy miért kell emle­getni ezeket a régmúlt esemé­nyeket. Nos, ennek is megvan az időszerűsége. A közelmúlt­ban a félegyházi Vörös Csillag Tsz-ben megalakult a Fiatal Agrárszakemberek Tanácsa. A nyolcszoros kiváló szövetkezet­ben harmincöt felsőfokú vég­zettségű szakember dolgozik, de negyvenen tagjai a FAT- nak. Legfőbb céljuk a rendszeres továbbképzés előmozdítása. A legutóbbi összejövetelükön, amelyre meghívták a kiskun város és környéke szövetkeze­teinek fiatal szakembereit is, Romány Pál, a megyei pártbi­zottság első titkára volt az elő­adó. Jó alkalom kínálkozott a jelenlevőknek a kölcsönös is­merkedésre, eszmecserére. A Lenin, a Kiskunság, a Petőfi, a Keleti Fény és a többi gaz­daság fiatal szakemberei talál­koztak az őket vendégül látó Vörös Csillag Tsz-ben, ahol Zombori József főmérnök, a FAT elnöke körvonalazta a város és környéke mezőgazda- sági üzemeiben munkálkodó fiatal szakemberek képzésére vonatkozó terveket, javaslato­kat, Pesir István elnök pedig a Vörös Csillag Tsz sokrétű gazdasági tevékenységéről szólt. Többen a maguk munka- területének sajátosságairól szá­moltak be, hangsúlyozva, hogy a kölcsönös tapasztalatcsere milyen hasznos napjaink gaz­dasági feladatainak, a megol­dásában. Bizonyos, hogy a félegyházi fiatal szakemberek, akik eddig derekasan helytálltak a maguk munkaterületén, a szakmai to­vábbképzésben, az újabb . és újabb ismeretek elsajátításá­ban is méltó utódai a szövet­kezet-alapítóknak. Egyre töb­bet tesznek a népgazdasági cé­lok valóra váltásáért. Kiss Antal MECHANIKUS — SPECIALISTA Nagyapa és unoka OLCSÓ, HASZNOS TAKARMÁNYNÖVFNY: A tarka koronafürt Végigtekintve a szálas takarmánynövé­nyeink választékán, azt kell mondanunk, hogy amíg' a gyepnövényekből számos faj áll a termesztők rendelkezésére, addig az első évelő pillangós takarmánynövények fa­jokban igen szegények. Különösen vonatko­zik ez az Alföldre, ahol a lucernán kívül gya­korlatilag alig van számottevő szálastakar­mánynövény. Ezért joggal nevezhetjük jelen­tős eseménynek egy új évelő pillangós takar­mánynövény, a tarka koronafürt megjelené­sei a mat'var mezőgazdaságban. Bár ez a növénv hazánkban már régóta honos, de csak a botanikusok és a gyomnövények élet­módjával, irtásával foglalkozók ismerték. Ennek a magja eljutott Amerikába, ahol ez ismeretlen volt és az amerikai kutatók mint­egy &0—4U évvel ezelőtt kultúrnövénnyé fejlesztették. Jelenleg az USA-ban mintegy ÖOO ezer hektáron termesztik szántóföldön, különböző hasznosítású takarmánynak, de sok ezer mérföldnyi autópálya mentén is megtaláljuk, a rézsűt védi a víz-eróziótól. tarka koronafürt. Értéke vetekszik a lucernáéval A növény hosszan tartó ávelőséggsl tű­nik ki. e tekintetben évelőbb a lucernánál is, mivel ünfelújutásra képes: az idő elő­rehaladásával keletkező esetleges folto­kat tarackozó gyökerével benövi. Évalő- ségét segíti elő az a rendkívül hasznos és eléggé fel nem becsülhető tulajdonsága, hogy az aranka nem támadja meg. Termőképessége jó talajon a lucernáé­val vetekszik. Így a Magyarországon fel­jegyzett eddigi legmagasabb termése hek­táronként 9.1 ezer szénaérték szárazmű­velésben. Gyengébb minőségű, szárazságra hajló, de 1—l,5 százaléknál nem alacso- . nyabb humusztartalmú talajon, minden egyéb pillangós takarmánynövénynél na- gyobb termést ad. (Kizárólag somkórót termő gyenge homoktalajok azonban nem jöhetnek számításba.). Minősége, béltar­talma kiváló, azonos, vagy sok tekintet­ben jobb a lucernáénál. A fehérjetartalma valamivel magasabb, a rosttartalma pedig valamivel alacsonyabb, mint a lucepnáé, a karotintartalima^nagyjából azonos, a szá­razanyag és fehérje emészthetősége azon­ban meghaladja a lucernáét is. Alacso- nyabb rosttartalma miatt lassabban öreg" szik. és ezért hosszabb ideig etethető zöl­den. Ugyanakkor azt is meg kell említe­ni, hogy szárazanyag-tartalma 1—2 száza­lékkal alacsonyabb a lucernáéhoz viszo­nyítva és egygyemrú állatok takarmányo" zására (baromfi, sertés, nyúl) nem alkal­mas. mivel tartalmaz egy olyan mérgező glikozidál. amely viszont a kérődzők ben- dqjóben maradéktalanul elbomlik és ezért azokra teljesen veszélytelen. Termesztése előnyös Takarmányozási és üzemszervezési szem­pontból termesztése rendkívül előnyös. Ez az előny elsősorban abban nyilvánul meg. hegy zölden nem puffasztó hatású, és ezért korlátlanul, etethető, másrészt a rá- gást-tiprást kiválóan tűri. ezért minden káros következmény nélkül legeltethető is. Ez két olyan tulajdonsága, amely széle­sebb körű felhasználását teszi lehetővé. Ugyanakkor üzemszervezési szempontból nagyon jelentős az a sajátos fejlődésrit­musából adódig tulajdonsága, hogy május utolsó, június első napjaiban válik kasza­éretté.' s így 'akkor szolgáltat zöld takar­mányt. amikor a lucerna első növedéke . már elfogyott, vagy elvénült, ás a második növedéke még túl fiatal a kaszára.1 Segít­ségével tehát lényegesen meghosszabbiW ható a 'zöldetetési periódus, és teljesen ki­tölthető a líét .lucerna kaszálása közötti üres időszak. Felmerül az a kérdés, hogy az állatok mennyire kedvelik' ezt a növényt? Eddig három gazdaságban több mint 900 tehén­nel folytatott próbaetetések és tejnyilván­tartások azt bizonyítják, hogy zöldetetése, szénaetetése a lucernával azonos hatású, sőt a csonvási Lenin Tsz mérései alapján egy háromhetes zöldetetési időben 0,7 li­terrel, az albertirsai Micsurin Tsz-ben 0,5 literrel emelkedett az egy tehénre jutó napi tejtermelés. Másik üzemszervezési előnye, hogy ter­melése olcsó. Ez két okra vezethető visz- sza, az egyik, hogy lucernát kevésbé ter­mő talajon lényegesen kevesebb műtrá­gya hatóanyaggal ad a lucernával azonos termést, ami a jelenlegi gazdaságosságra való törekvések mellett nagyon megszív­lelendő. Ugyanakkor — szintén biológiai sajátosságából adódóan — éventé kétszer kaszálható, ami azt jelenti, hogy az éves termésének mintegy 70—75 százalékát az első jövedékben adja, míg 25—30 száza­lékát a második jövedékben. Ez a fejlő­désritmus nyilvánvaló kedvez a betakarí­tás energiafelhasználásának, és ez is köLt- ségcsökkentő tényező. Kidolgozott a technológia Hátrányai is vannak a növénynek. Te­lepítése valamivel nehezebb, mint a lucer­náé. Egyrészt lassú a csírázása, másrészt pedig vontatott a kezdeti növekedése. Ez természetesen kedvez a gyomoknak, és ezért nagyon pontosan be kell tartani a vegyszeres gyomirtás előírásait. Hátránya, hogy a beállt állomány tavasszal lényege­sen később indul sarjadzásnak, és a két kaszálás között, is sokkal hosszabb az úgy­nevezett regenerációs idő. mint a lucer­nánál. Mindkettő azt jelenti, hogy hosz- szatob ideig hagyja fedetlenül a talajt mi­által a gyomok támadásának jobban ki van téve.. Ezért az állomány fenntartó vegyszeres gyomirtását nem szabad elmu­lasztani késő ősszel, vagy kora tavasszal. Uizonyos hátrányok jelentkeznek a vető­mag cséplésáoél is, mivel a kombájn nem magot csépel, hanem egy totyos termést, amelyet egy egyszerű dörzsgépen át kall ereszteni a vetőmag kinyerése végett. Ha már a vetőmag termesztésénél tartunk egy újabb előnyt kell megemlíteni, még­pedig azt. hogy biztos magtermő, és nagy magtermésre képes. Jelenleg Magyarországon mintegy ezer hektáron szaporítják. A nagyüzemi tech­nológia teljes egészében kidolgozott, ezt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kuta­tó Intézetében (Kompolt) adaptálták a ma­gyar viszonyokra, és ugyanott honosítot­ták meg a tnúit évben államilag elismert Kompolti tarka koronafürtöt. Dr. Bócsa Iván tud. igazgatóhelyettes GATE Kutató Intézete, Kompolt Kahyb-sertések a Fülöp-szigeteken Több m*nt húsz évvel ezelőtt kezdődött a Kahyb- sertés nemesítése a Kaposvári Mezőigazdasági Fő­iskolán. Az akkori kidolgozott és azóta is alkalma­zott módszer szerencsésen ötvözi a'termelés jöve­delmezőségét meghatározó biológiai és közgazda­sági elemeket. — Legsikeresebb évünket zártuk — mondta Ko­sa Ferenc, a vállalat igazgatója. — Jelenleg az or­szág öt körzetében 328 telepen tartanak Kahyb-ser- téseket. A kétmillió vágósertés több mint 7 milliárd forint értékű. Európában nyolc ország mezőgazdái­val kötöttünk szerződést, többek között az NSZK és Hollandia állattenyésztőivel. Azért emeltem ki őket. mert mindkét fél közös vállalat alapítására lett javaslatot. Az idén a Kahyb és az Agrokomp- lex közös ajánlattal jelent meg a szovjet piacon is, ennek eredményeként jövőre egy háromezer kocás. évi ötezer vágósertést kibocsáló telep építését kezd­őjük meg, s egy éven belül befejezzük. — Csak az európai,'országok érdeklődnek a Ka- hyb-sertések iránt? — Európán kívül legjelentősebbek a Brazíliában és Mexikóban kiépített kapcsolataink; sikerrel járt idej bemutatkozásunk a Fülöp-szigeteken is, Je­lentős szerződést kötöttünk, s e szerint a Kahyb- vállalat több 500. illetve 100p férőhelyes telep épí­tésére és hibridsertésekkel való feltöltésére kapott megrendelést. Kedvezőek a Fülöp-szigetek adottságai a Kahyb- sertések tartására? — Igen kedvezőek. A telepek építésénél nem kell külön fűtőberendezésről gondoskodni, s az állattar­tás szempontjából fontos takarmányok jó minőség­ben. nagy mennyiségben állnak rendelkezésre. Az építendő telepek nagysága lehetővé teszi, hogy a régebbi telepeken szerzett tapasztalatokat is hasz­nosítsuk. Ez a szerződés azért is előnyös új part­nerünknek. mert a sertésállományt csak' egyszer kell megvásárolni. Mivel ezek állategészségügyi szempontból kifogástalan állatok, betegségek beho­zatalától nem kell tartani. — Milyen feladatai vannak ebben az évben a Ka- hybnak? A Kahyb sertéshústermelési rendszer célja to­vábbra is a sertéshús minél gazdaságosabb előállí­tása. A vállalat ezért:tovább 'bővíti kapcsolatait partnereivel. A tenyésztési, a takarmányozási, a tartástechnológiái, az állategészségügyi, a hasznosí­tási. illetve a szervezési és az ellenőrzési tapasz* tálatokat gyűjtjük, elemezzük, és fölhasználjuk. Re­méljük. hogy így a sertéshústermelést 1984-ben to­vább növelhetjük,* még jobb lesz a minőség és ja­vul a gazdaságosság. N. Zs. Kezemben egy üvegezett ke­retbe foglalt, százaid eleji hírlapi cikk, közepén kora­beli öltözetű férfi képével. A sárga, gyűrött lap címével: „Egy ügyes mechanikus”, rövid olvasás után arról ta­núskodik, hogy a tehetséges, jó nevű iparo­sokhoz akkor­tájt is szívesen kopogtattak be az újságírói:. Simó Mihály- ról, az ügyes kecskeméti mechanikus­ról így tudjuk ma. hogy egyi'ke volt azoknak a/ fiataloknak, akik tanuló idejüket nem „gyérekringatássaL mosoga­tással és hernyózással, hanem a műhelyben, a szerszámok mellett töltötték el!’. S hogy tudtak figye­lemre . méltóan dolgozni, fejlődni a kor színvonalán, azt Simó Mi­hály példája igazolja. A szorgal­mas, törekvő ember a budapesti Első Magyar Varrógépgyár Rész­vénytársaságnál töltött tanon óévei után iparkodott magát tökéle­tesíteni a mesterségében. 1907- ben Kecskémére jött. s a Széche­nyi tér 1. szám alatt üzletet nyi­tott varrrógépek. kerékpárok, gramofonok és az ezekhez szük­séges alkatrészek eladására. Családi indíttatás A Simó-íéle cégre a tősgyöke­res. idősebb kecskemétiek közül többen nyilván még emlékeznek. Közeli hozzátartozóját. Szabó Lászlót, az unokát pedig sajátos kapcsolat fűzte édesanyja apjá­hoz. az ügyes mechanikushoz. Az élet úgy hozta, hogy miután Sza­bó László apja a .második világ­háborúban a jobb karját elvesz­tette. anyja egészsége megromlott és nagyapja tizenegy évig. egé­szen haláláig fekvő beteg volt, neki kellett dolgoznia a nagypapa műhelyében. Az akkori család- és műhelyfenntartő, a mai speciális varrógépműszerész, - így lépett — Keresztes Kálmántól megtanulva a szakmát — a nagyapap' örö­kébe. Azóta, az évek múlásával ter­mészetesen megváltozott a tech­nika világa. Lezárult, egy fejezet a szakmatörténetiben, amikor egy mechanikus a lábpedálos varró­géptől' a cséplőgépig és a tölcsé- res gramofonig, sok mindent ja­vított. A városi és a favlusi em­ber életét, egyre több családban a 26—34 műveletes. programoz­ható villamos varrógépek teszik könnyebbé. Thimonier Bertalan 1889-beli találmányának, a var­rógépnek a változataira, ha élne, a feltalálója se igen ismerne rá. A mai kor embere — szolgáltatója — Na, fiatalember, fogadjunk, ilyen gépet még nem látott! — hívta egyszer egy széchenyiváro - si bácsi Szabó Lászlót, akiről azt gondolta, hogy olyan, különleges varrógéppel, mint amilyet ő Svédországban élő lányától ka­pott. a műsze­résznek nem volt dolga. Kiderült az­tán, hogy a bá­csi tévedett. A szerelő nem­hiába járta végig Európá­nak szinte minden orszá­gát, ' tanul­mányútjai so­rán eljutott a skandináv ál­lamokba, í így Svédországba is, nogy az ot­tani varrógép- gyártással meg­ismerkedjék. . Megmondta te­hát. milyen al­katrész 'kell, hogy a gép is­mét működjön. A tulajdonos ezt, lánya segítségé­vel, megszerezte. A javítás — a csere — már egyszerűbb volt. A Simó nagyapa műhelyében gyűjtött útrávaló jó volt ahhoz is, hogy a ma 47 éves unokában kedvet ébresszen az új_abb és újabb géptípusok tanulmányozá­sához. Hogyan bánhatna biztos kézzel a 800—1000—1200 percen­kénti fordulatszámú háztartási és a nagyobb, 5000 fordulat teljesít­ményű üzemi 'varrógépékkel, ha nem érdeklődne mindig az új iránt? A csónakos, kis Singer, a karikahajós és a körforgós gépek helyébe egyre újabbak kerülnek. Külföldön már lvükkártya-rénd.' szerűek is vannak! Egy-egy ipa-, ri üzem sokat költ a korszerűbb gépekre., külföldön és idehaza egyaránt. Szabó Lászlót ez arra a felismerésre, vezette, hogy nem. árt. ha az NDK-beli' Wittenber- gében, a Naumanr\-cégnál tanul- mányozza azoknak a varrógépek­nek a gyártását és -összeszerelé­sét, amelyeket majd ezután hoz­nak forgalomba. Dolgozik, számol — Az előrelátás förítos! — vall­ja Szabó László, aki mesterség­beli tudását és sokrétű tiapaszta-' tatait Kecskeméten, a szolgáltai, tóiparban haSznosítjá. ;'Áá 'ÉP-' SZISZ széchenyjvárosi szolgáltai tóházának a vezetője,és egyben varrógépműszerésze. Főállás­ban 600 gépet javított -meg ta­valy — de á kétszeres kiváló dol­gozó évj munkájának csupán a töredéke. Karbantartja a Szoli­daritás Háziipari Szövetkezet, a Dózsa Tsz, á ZÖLDÉRT, a mun­kásszállások, a Klapka és a Nap­sugár utcái bölcsőde, a Baromfi- feldolgozó Vállalat varrógépeit, s jelentős lakossági szolgáltatást lát el házi műheyében isi. Javít és gépeket kölcsönöz. Az SZMT sza- bás-várrás tanfolyamán pedig géptant tanát. Szabó László széles látókörű ember. Keresi, kutatja az újat. Számításaiban közgazdasági cél­szerűség vezeti. Előző munkahe­lyén például újítási díjjal jutal­mazták, , mert saját készítésű ezüstiacél tűivel a kárpit varrás­nál sikerült csökkentenie | tű­törések számát. Simó Mihály, a nagypapa, ügyes mechanikus hírében állott. Az unokája viszont specialista. Euró­pát járt szakember. Magasabb szinten, másképpen, de az őshöz meló szorgalommal a mesterség továbbfejlesztője. K—I A MEDICOR SOLT VADKERTI ÜZEMÉBEN Exportképesebb termékek A múlt évi termelés 95 szá­zalékát exportálta a MEDICOR soltvadkerti üzeme. Elsősorban a szocialista, de | fejlődő or­szágokban is jelentős mennyi­ségű inkubátort szállítottak. Áz exportjuk folyamatos ezekben a napokban másfél­száz inkubátort küldenek kül­földi megrendelésre. E termék­ből saját fejlesztéssel készítet­ték el a korszerűbb típust, az IK—31-est, amelynek sorozat- gyártását tavasszal kezdik, s ezt követően csak ebből szál­lítanak. Űj készülék , gyártása is elkezdődött a múlt év yégén a PS—4 típusú vérsejtszámláló berendezés, amelyből az év végéig másfélezret készítenek, s nagyobb részét exportálják. W Az IK—31-cs inkubátorokat ellenőrzi Szlá- vik József tneós. ­ti Naponta tíz vérsejtszámláló készül a szerelő- csarnokban. (Pásztor Zoltán felvételei) /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents