Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-31 / 25. szám
1984. január 31. • PETŐFI NÉPE • 9 VENDÉGÜNK VOLT Gazsó Ferenc miniszterhelyettes Kecskemétre látogatott a napokban Gazsó Ferenc, a Művelődési Minisztérium miniszterhelyettese. Általános és középiskolák igazgatóinak tartott előadást a megyeszékhelyen, az oktatás fejlesztésének távlati programjáról, majd felkereste a helyi közgazdasági szakközépiskolát és a másfél esztendeje épült, korszerű, huszonnégy tantermes árpádvárosi általános iskolát. — Élve az alkalommal, oktatáspolitikánk néhány időszerű kérdésére kértünk választ Gazsó Ferenctől. — Az. elmúlt esztendők ' statisztikája szerint, a friss diplomás fiatal pedagógusoknak több mint huszonöt százaléka nem marad a pályán, más — olykor kisebb felkészültséget igénylő — munkakörökben helyezkednek él. A tudományegyetemen végzett tanároknak alig hatvan százaléka választja a katedrát. Véleménye szerint miért? —. Alapvetően 'két jelenség eredményezi ezt a szomorú statisztikát. Az egyik, b°gy ma már nem elég vonzó a pedagógus pálya. A fiatalok egy része minden elhivatottság nélkül kezdi meg a bölcsészkaron vagy á- pedagógiai főiskolákon a tanulmányát, vagyis csak egyszerűen valamilyen diplomái akarnak szerezni. Sajnos, a felvételiknél ma még nem sok figyelmét' fordítunk ezekre a fiatalokra, s a felsőfokú tanintézetek sem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy csábítóbb legyen e pálya. Sőt, sokan éppen tanulmányaik során, a szakma átfogóbb, mélyebb megismerése közben döntenek úgy, hogy ha diplomát szereztek, nem. a katedrát választják. Különösen a férfiak, hiszen a családalapításhoz, a: I presztizsteremiéahez nem túl kecsegtető a pályakezdő fizetés. A másik jelenség, valójában a fentiek magyarázata is. Konkrétan arról van szó, hogy az iskolákon kívül számtalan olyan terület van, amely pedagógus végzettségű szakembert igényel. Mindez nem lenne baj, csak ezt is'figyelembe kell venni a beiskolázásoknál..-A megoldás tehát elsősorban a pédagpgúsképzés tartalmi-,-és számszerinti fejlesztésében, a tanárok, tanítók élet- és munkakörülményének javításában rejlik, 1-Ia ez’sikerül, kevésbé illik majd az említett statisztikai adatokra a szomorú jelző. — Sok. szó esik mostanában a közoktatás és a felső- oktatás továbbfejlesztéséről. A széles körű szakmai viták tapasztalatai szerint, többen úgy vélekednek, hogy az oktatás gyökeres megváltoztatása vezethet csak jelentős eredmények. re. A Művelődési Minisztérium azonban, a lépcsőzetes, folyamatos korszerűsítés mellett tette le á vok- sát. Milyen megfontolások alapján? — Ha visszatekintünk az elmúlt csaknem négy évtizedre, szembetűnik, hogy a gyors változásokat sürgető reformok dilemmája többször felvetődött,, és nem egyszer születtek ás radikális határozatok, törvények oktatási rendszerünkben. Csakhogy bevezetésük a várakozással ellentétben nem mutatott megfelelő minőségű eredményeket. Közben a fejlődés nem állt meg, sőt egyre inkább felgyorsult a társadalmi, gazdasági élet, ami mögött nem kulloghat sokáig az oktatás, különben nem lenne képes korszerű ismereteket adni a jövő szakembereinek, építőinek, másszóval: megrövidítené a haladás korunk szabta lépteit. Ezért az oktatás permanens — a tudomány és a technika fejlődéséhez, az ismeretek átrendeződéséhez igazodó — fejlesztése látszik célszerűbbnek. Igaz, hogy mindez in- stabilitást is eredményezhet iskolarendszerünkben, vagyis nagy a veszélye annak, hogy mire az új ismeretek „átfutnak”- a tanterveken, már el is avulnak, ami kétségtelenül sokat rontana az iskolák - oktató-nevelő tekintélyén. Éppen ezért, a folyamatosságnak és a stabilitásnak együtt, egészséges arányban kell jelen lennie oktatásunkban. Tehát elsődleges cél, a készségek, képességek csiszolása, hogy olyan, önmagukat művelő, fejlesztő emberekké váljanak a diákok, akik megfelelő érzékenységgel tudnak reagálni a társadalmi, gazdasági változásokra, s akik képesek helyesen eligazodni a világban, a .politikában, a kultúrában. A folyamatosság és a stabilitás arányát persze nem' lehet konkrétan, számszerűen elő_ írni. Ezt mindenütt az iskoláknak kell „önfejlesztő mcdc.i” realizálni, az adott lehetőségeket szem ellőtttar-tva. 'Erre mondanék egy aktuális példát: Nagyszerű ötlet, hogy hetedik osztályban — a pályaválasztás előtt — fakultációt vezessenek be az általános iskolákban. Viszont ez csak akikor lehet hatásos, ha adottak a feltételei, s ha valóban „többletként”, nem pedig a gyengébbek korrepetálásaként funkcionál az oktatási intézményekben, különben csak devalválja a kitűnő kezdeményezés valódi értékeit. Ezért nem lehet kötelezővé tenni... Hogy miért döntött a minisztérium az oktatás tartalmi fejlesztésének folyamatos, permanens formája mellett, arra bizonyára elég magyarázatul szolgálnak a fenti indokok. Az igazsághoz'tartozik azonban, hogy az oktató- nevelő munka feltételei nem túl szívderítőé^ napjainkban. ( Szerintem elszalasztottunk egy lehetőséget. .Kiemelt gazdasági programként kellett volna kezelnünk az oktatást a hetvenes évek elején is, amikor még sokkal jobb gazdasági feltételekkel dicsekedhettünk. Akkor ma nem lenne ilyen mérvű tanterem- és tornateremhiány, nem lennének eny- nyire zsúfoltak,a napközik, vagyis kevesebb volna a pótolni való. —\ A Minisztertanács a közelmúltban elfogadta a tárca köz- és felsőoktatásról szóló előterjesztését, a tennivalókat részletező akcióprogramokat. Mondana erről néhány szót? — Ez az előterjesztés lényegében átfogja oktatásunk egész rendszerét, vagyis nehéz néhány szóba sűríteni. Inkább kiemelnék egyet — aktualitásánál fogva — a sok teendő közül: a kormány már intézkedett, hogy a középiskolák készüljenek fel a demográfiai hullám fogadására, ami 1988- ban éri el a középfokú oktatási intézményeket. Az akcióprogram ezen része 1990-ig részletezi á tennivalókat (iskolaépítések, pedagógusképzés, stb.). Elkészült továbbá a Művelődési Minisztérium intézkedési terve is, mely a tartalmi vonatkozású szakmai fejlesztési feladatokat jelöli ki, ugyancsak ennek az évtizednek a végéig. — Egynapos látogatása során, Kecskemét több iskoláját is felkereste. Milyenek a benyomásai? — Először is be 'kell vallanom, hogy régi kapcsolatok fűznek e megyéhez, különösen Kecskeméthez. Él bennem tehát egyfajta kép e vidék okfatásrendszerének régebbi arculatáról is, amikor még — mondjuk ki kertelés nélkül! — inkább az országos átlag alatt jegyezték Báca-Kiskunt ' e tekintetben. Má itiái11' más1'á véleményem. A megye iskolarendszere dinamikusan fejlődik, olyanv- nyirál hogy sok tekintetben már felülmúlta a hazai középmezőnyt. Ez szerintem elsősorban annak köszönhető, hogy a helyi vezetők helyesen értelmezik oktatásunk tartalmi fejlesztésének lényégét, az iskolák demokratizmusát, a tervszerűség és a szakszerűség jelentőségét. Sok tanulsággal szolgál egyébként égy-egy' ilyen ,, látogatás. Gyakorló pedagógusokkal talál- kozhatom, akik a maguk sajátos aspektusából egy konkrét terület oktatási problémáit vetik fel. Nekünk, elméleti szakembereknek, ez a legjobb kontroll, ez a legértékesebb segítség. Mert végsősoron az oktatás és nevelés gyakorlata a mi munkánk próbája, sőt ötlettára is, miközben a jövőt tervezzük. Koloh Elek A cseh zene éve A cseh zene éve ünnepélyes 'r^egnyilásán — 1984. január 3-án — a prágai Kultúrpalotában a - Cseh Filharmónia lépett fel. élén vezető karmesterével, Václáv Neumann nemzeti művésszel. Ezt. követően Szlovákiában nyitják meg a cseh zene évét a Szlovák Filharmónia pozsonyi fellépésével. És még csak legalább három kiemelkedő rendezvényről szóljunk, most. amelyek bizonyára sok külföldi látogatót is Csehszlovákiába vonzanak majd: ez a Prágai Tavasz nemzetközi zenei fesztivál, a Brnói Nemzetközi Zenei Fesztivál, valamint a Janácek Májusa elnevezésű rendelvény, a szocialista országok Ostravában megrendezett zenei fesztiválja. A Prágában működő - Csehszlovák Rádió Zenekara hangversenyével — 1984. december 20-án ünnepélyesen zárul majd a cseh zene éve. Zdenek Strejc Érdekes, milyen gyakran jelenik meg a legjelentősebb cseh zeneszerzőik és egyáltalán a zenetudósok születési és halálozási évszámának a végén a négyes szám. A modern cseh zene megalapítója. Smetána például 1824. március 2-án született, és 1884. május 12--én halt meg. (Ezzel kapcsolatosan 1984 UNESCO-évfordulió is). A másik nagy cseh zenealapító, Antonin Dvorák 1841-ben született ugyan, de 1904. május 1-én halt meg. Az a jegyzék, amit a prágai Színháztudománvi Intézet zenei főosztálya készített . el, az 1984. évben 158 egykori és mai élenjáró cseh zenei egyéniség születési vagy elhalálozási évfordulóját sorolja fel. 1984-ben sok cseh zenei együttes, intézmény. fesztivál is jelentős évfordulót ünnepel. így például.a brnói Cseh Opera,- ház fennállásának 100. évfordulóját ünnepli. fél’ évszázados fennállását Prága Szimfonikus Zenekara. a FOK és a Cseh Trió együttes. 150 év telt el |_ Josef Kajetán Tyl „Fidiovacku" című zenes darabjának bemutatója óta. amelyben először hangzik fel az a dal, amely később a cseh himnusszá vált: nyolcvan év választ el bennünket Janácek leghíresebb operája, ® Jenúfa és kilencven év Antonín Dvorák „Új Világ" szimfóniájának európai bemutatója óta. amit a nyugat-csehországi Karlovy Vary fürdővárosban hallhattak ilt először. A cseh zene évét 1974-ben rendezték meg először. A rendezvény mind terjedelmében, mind a rendezvények gazdagságát tekintve a haladó cseh zenekultúra nagyszerű megnyilatkozásává vált. 1974- ben külföldön is gyakrabban és intenzívebben hallhatták a cseh zenét. A Csehszlovák Rádió például külföldi adóállomása közvetítésében ankétot sugárzott ..Találkozásom a cseh zenével" címen. Az ankéten 1300 külföldi hallgató vett részt, s mindnyájan sok elismeréssel és szeretettel beszéltek a cseh zenéről és interpretáló művészeiről. A cseh zene óve 1984. követlenül az. 1983. évi cseh színiház évéhez kapcsolódik. A cseh területeken már évszázadok óta igen szoros kapcsolat vart a színház- és zeneművészet között. A prágai Nemzeti Színiház 1983. november 18-i ünnepélyes megnyitójának bemutató előadásaként Smetana ,,Li* huse". című operáját választották, s ugyanez az opera’ hangzott fel az újjáépített történelmi színház- épület ünnepélyes megnyitásán, pontosan száz évvel az első bemutató után. Az idei aenei év során is folyamatosan megemlékeznek az egyes' évfordulókról. De mindenekelőtt egész Csehszlovákia területén áradnia kell a jó zenének — a cseh. a szlovák és más nemzetek zenéjének. Huszonhét nyelven Korszerűsítés az Állami Gorkij Könyvtárban lliiZai Ruriy viaéa-ínK Iíuzul elsőnek az Állami Gorkij Könyvtár létesített nyelvstúdiót 1966-ban, hogy auditív eszközökkel is segítse az idegen nyelvek tanulását, ■gyakorlását. Ez az új, könyvtári hagyományokra vissza nem tekintő szolgáltatás olyan nagy érdeklődést váltott ki, hogy 1972-ben már szükségessé vált a stúdió befogadóképességének növelése, a technikai berendezés felújítása, a nyitvatartási idő meghosszabbítása. A nyelvtanulási kedv fellendülése, s a technikai eszközök elavulása. miatt tíz év múlva ismét korszerűsíteni kellett a stúdiót. Az Országo§ Közművelődési Tanács anyagi támogatásával ez tavaly megkezdődött, s az idén február 1-től ismét az érdeklődök rendelkezésére álL majd a nyelvstúdió. 18. kazettás magnetofonnal és fejhallgatóval felszerelt fülkét használhatnak majd az érdeklődők, s a korábbi passzív hallgatással szemben a tanulás ritmusát ezentúl mindenki maga irányíthatja. Újdonság az is, hogy 12 fülke alkalmas csoportos foglalkozások levezetésére is, s a vezérlőasztal segítségével kapcsolat létesíthető minden tanulóhellyel, több program kialakítható, spt egy tanóra egész menete előre betáplálható. Vizuális eszközök is segítik a nyelvek tanulását. Négy nagy világnyelven (angol, francia, német és orosz) indítják a tanfolyamokat nyelvtanárok vezetésével: de természetesen az egyéni tanulók számára a stúdió az i egész nyitvatartási időben látogatható. Az audiovizuális berendezésen kivüi a hanganyaghoz kapcsolódó' tankönyvek és szótárak is a tanulás eszközei. A stúdióban 27 nyelv tanulására van lehetőség, s bár az anyag nem kölcsönözhető, térítés ellenében — hozott kazettára — vállalják a hanganyagok átjátszását. Egyébként a nyelvstúdió használati díja a beiratkozott olvasók számára évi 50 Ft, tanulóknak és nyugdíjasoknak évi 10 Ft. Különgyűjteményként használható a hangtár, amely neves államférfiak. írók, zeneszerzők és mások nyilatkozatait, valamint a világirodalom számos szépirodalmi alkotását tartalmazza lemezeken, szalagokon. Állományjegyzék is készülés a tanulást, a tájékozódást a könyvtár gazdag folyóiratállománya is segíti. FILMJEGYZET A múlt századi Kuba, és egész spanyol—Amerika impozáns tablója Humberto Solas új filmje, a Cecília. A hölgy pontos névé Cecilia Valdés, a forgatókönyvbe pedig a XIX. századi kubai irodalom klasszikusa, Cirillo Villaverde regényéből mentették át. — Olyan műről van szó — nyilatkozta a feldolgozott regényről e rendező —, amely egész kulturális örökségünket tartalmazza, amelyben jelen van egész folklórunk. A kubai—spanyol koprodukcióban, szokatlanul népes szereplőgárdával, s hosszú ideig készült film nemcsak a múlt évszázad első felének hiteles és pontos társába lomrajza, hanem egy szép mesztic lány tragikus szerelmének története is. Cecília Az angolokkal vívott balsikerű háború idején Leonardo, a dúsgazdag fehér ifjú beleszeret a gyönyörű Cecíliába, aki egy szegény fél vér Vasalónő. Szerelmüket csak átlátszó illúziókkal tarthatják életben. Cecíliát nyomorúságos környezete arra nevelte, hogy gazdag úr szeretőiéként legyen népes családja sorsának megváltója. Az új helyzetben visszautasít szerelmén kívül minden közeledőt, választottja, Leonardo azonban nem tud érte kiállni, s zsarnok atyjának ellentmondani. aki -gazdag jövendőbelijét is kiszemelte. A család számára létkérdés ez a házasság, i-a bszolga-szá llítmányaikat sorra elcsipik az angolok, így a csőd szélén állnak már. A mennyasszony természetesen tisztában van a kiválasztottságát befolyásoló gazdasági szükségszerűségekkel, de nem törődik ezzel, ö is rajong a fiúért. A fiilm (s a regény) másik jelentős szála a Haiti után Kubában is érlelődő felkelés. Megkezdődik a leszámolás élőké-, szítése, a fehér uralom, az ültetvények, cukor- feldolgozók ellem A rendező Iá- tomásos véres képsorokban festi meg a rabszolgáikkal történő pénzcsmáilás. a sajátos arcú feudalizmus szörnyűségeit. A film utolsó fejezetében felgyorsul a tempó, összefdlyiik lázálom és valóság. Egyéni sorsok torkollnak tragédiákba, miközben kirobban a forradalom. Az utcákon rendőrök, katonáik, rabszolgavadászok. az ajtók mögött, bűbáj. szerelmi varázslat, árulás és összes küvés. E szerelmi történet tragédiája, hogy Cecília — szellemi és fizikai elnyomásának korlátáit széttörve — nem nyugszik bele „eleve elrendelt” sorsúikba. Még nem látványosak a társadalmi változások, még nincsenek felszámolva az avult hierarchiák, de az emberek gondolkodásban már érzékelhető a fejlődés iránya. A rendező összetett feladatot teljesített, hiszen a filmnyelviben is megalkotta a korszak objektiv, és igaz képét, ezzel párhuzamosan pedig modern . lélekrajzot is teremtett- — egy női lélek fejlődéstörténetét. Nem volt könnyű a rabszolgatartó viszonyok, s a környezet dokumentumhűségű ábrázolását, illetve a bensőséges kapcsolatok lírai realizmusát egyensúlyozni — nem is sikerült folyamatosan. Mindent egybevetve azonban: Solas sajátos filmköltészete | mai kubai film reprezentáns bemutatkozása. Megrázó képsorokban fogalmazott, s egvéni sorsokon levezetett társadalomtörténet. Károlyi Júlia Egy különös telefon — Tudományos-fantasztikus elbeszélés — — Tessék — szólt bele Szi- dorov a telefonkagylóba, és szendvicsébe harapott. A kagylóban recsegés-ropogás, sípolás hallatszott, majd megszólalt egy rekedtes hang: — Halló, a Föld beszél? Nem bánom — hagyta rá Szidorov szendvicset rágva — legyen a Föld. Szidorov-lakás. — Ó! — kiáltotta' a rekedtes hang. — A Föld! Hurrá! Végre megvan az összeköttetés! Éljen az értelem! — Éljen —; egyezett bele Szidorov közömbösen. — Te vagy az, Plasevics ,? — Ö! — folytatta az ujjongó hang. 3= Sikerült! A Vízöntő Béta csillaga és a Föld — végre testvérek! Most együtt indulhatunk a világmindenség megismerésének csúcsai felé! Ismét leküzdöttünk egy akadályt a Vízöntő Béta csillaga és a Föld között! — Nem bánom — hagyta helyben Szidorov és lenyelte az utolsó falatot. — Gyere el hozzám, Plasevics. Ne bolondozz már... hol vagy? n-m': De hiszen elmagyaráztam!-. — türelmetlenkedett a hang. — A Vízöntő Béta csillaga beszél! Minden akadályt leküzdöttünk és kapcsolatot teremtettünk önökkel! Hurrá! A Földre látogatni egyelőre nem tudunk. Még nincs itt az ideje. De boldogok vagyunk, hogy sikerült, hogy . .. együtt indulhatunk a ... — Ide figyelj, Plasevics — szakitotta félbe Szidorov. — Tartsd egy percig a vonalat, rögtön jövök. Kiment a konyhába, készített magának még egy szendvicset, és újra beleszólt a telefonba: — Menjünk el valahova! Mihez van kedved? —9 De hiszen már mondtam — recsegett a hang — a csúcsok felé ... az Értetem ... — Mondd csak, nem Baba- duszintól beszélsz, te kígyó? — kérdezte Szidorov. — Gondoltam! Ha nem tudsz jönni, ez azt’ jelenti, hogy nála vagy... A kagylóban csend lett. Majd . reszkető hang hallatszott: — Bocsánat, nem a Föld? . —[ Dehogynem, a teringet- tét! — vette a lapot Szidorov. —: Mondtam neked, hogy ne járj Babaduszinhoz! - Látod. | mit csinált veled... Jó, hogy'l a télefonszámomat nem fe- i lejtetted el1 Akkor jössz? — Egyelőre nem tudunk | önökhöz látogatni — hang- Sí zott a fáradt válasz. ■— Ti- S zenöt fényévnyi a távolság... 1 Nem elegendő az üzemanyag. Ws Ügy véljük, egyelőire elég a telefonösszeköttetés'. S — Erre iszunk! —' gúnyoló- 1 dotf Szidorov. és letette a 1 kagylót. A Vízöntő Béa csillagán a i galaktikákon túli összekötte- fl léseket létesítő állomás ügye- ff letese szaggatott búgást hal-, lőtt a kagylóban, és kétségbe- 1 esetten kiáltozni kezdett: — Micsoda szerencsétlen- g ség! Megszakadt az összeköt- tetés a Földdel! Hány én 1 munka, mennyi erőfeszítés 1 remény veszett kárba! Min -lg den elveszett... Felzokogott. Szidorov a szendvicset rág- I csalva bosszúsan gondolta: í „Minek. is vesződöm én ezzel i a Plaseviccsel? Pénze soha || nincs, táadásul ilyen ócska § viccei vannak ...” Sztanyiszlav Malozemov (Ford.: Horváth Idit
