Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-25 / 20. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1984. január 85. Bérszabályozás és jövedelem Beszélgetés a Bácsalmási Állami Gazdaság igazgatójával A Bácsalmási Állami Gazdaság a jól gazdálkodó üzemek közé tartozik. Nyolcszor kapta meg a kiváló címet, és el­nyerte a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Ter­melési Nagydíját is. A többi mezőgazdasági nagyüzemhez hasonlóan a vezetés itt is nagy figyelmet fordít arra, hogy a bér- és jövedelemszint kövesse a nagyobb teljesítménye­ket. Az anyagi érdekeltség javításában elért eredményekről Sendula Tibor, a gazdaság igazgatója a Mezőgazdasági, Er­dészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizott­ságának legutóbbi ülésén számait be. ményflöld-juttatásnál csak a ku­Az igazgató elmondja: — Ná_ lünk a dinamikus fejlődés ellené­re a munkabér szempontjából az állalmi gazdaságok átlagához ké­pest kedvezőtlen volt a fejlődés. Ezért az elmúlt évek során tölblb fontos intézkedést hoztunk. Vál­lalati eredményiünk csak 1979-től tette lehetővé, hogy a korábbi éveik jelentős beruházásainak hiteltörlesztése miellett fejlesz­tési alapból az adómentes mun- kadíjszínvonalat meghaladó bér- szabályozást hajítsunk végre. Az 1979—1982-ig tartó időszakban 7,8 millió forint imunkiadíjadót fi­zettünk fejlesztési alapból a bérek növelése érdekében. Tavaly viszont éltünk a lehe­tőséggel és bruttó jövedelemmel összefüggő bérszabályozási for­mát vezettünk be. A nagyobb és jobb teljesítmények elérésére minden ágazatban alkalmazzuk az anyagi érdekeltség valamilyen formáját. A kifizetett munkabér mintegy 60—70 százalék^ telje­sítményihez kötött. A későbbiekben hozzáteszi, hogy a váll!alati_eredmény 1979- től lehetővé teszi a korábbiaknál nagyobb részesedési alap kép­zését. A fejlődést bizonyítja, hogy fél évtized alatt az egy személyre kifizetett nyereségrészesedés négyszeresére emelkedett. A dolgozóik jövedelmi viszo. nyalt egyéb intézkedések is javították. Korábban az illet­koricatermesztést szorgalmaz­ták. Három évvel ezelőtt lehető­ség nyílott a napraforgóhilbrid- vetőmag szaporítására. Ennek so­rán a dolgozó a saaporítóanyag- termelés valamennyi kézi munká­ját elvégzi. Közismeit, hogy ez többletmunkát kíván, de nagyobb árbevételt is jelent, tehát a terü­let művelője több jövedelemihez jut. — Az egyéb jövedelemforrá­sok között igén fontosnak tar­tom — folytatja — a kistermelői sertéshizlalási akciót. Mi adjuk a hízónak valót, a takarmányt, meg­oldjuk az értékesítést. Egyre több dolgozónk foglalkozik sertéshiz. lalással. öt évvel ezelőtt mint­egy kétszázan igényeltek süldő­ket, az idén már háromszor eny- nyien. A hizlalt jószágok száma 10 ezerről .21 ezerre nőtt. Nemcsak az liletményföIdőn termesztettek napraforgó-vető. magot, hanem részesművelési is sokan vállaltak, ez munkaviszony szempontjából mellékfoglalkozás­nak számít, amely az utóbbi években egyre népszerűbbé vá­lik. Az igazgató hangoztatja: — Az a törekvésünk, hogy dolgo­zóink jövedelme arányban le­gyen gazdálkodásunk eredmé­nyességével. Ezért valósítottuk meg a már említett, új értéket teremtő és a vállalati eredményt • Sendula Tibor: — Sok segítsé­get kapott a gazdaság vezetése a pártszervezettől és a szakszerve­zettől. •növelő' pémzbevételi formákat. Ez­zel elértük, hogy a jövedelem ará­nya nálunk 1978-tól az elmúlt év végéin több mint 50 százalékkal nőtt. Hangsúlyozom, hogy ez idő alatt az üzem termelési értéke 82 százalékkal emelkedett. Az sem közömbös, hogy a már előbb vá. zolt bér- és jövedelempolitikai in­tézkedések következtében lé­nyegesen. csökkent a dolgozóik él­vándorlása. Ezt bizonyítja, hogy míg 1978-ban a fluktuáció arányia 20„ 1983Jbah már csak 13 száza­lék volt. Szükséges azt is meg­említeni, hogy a nagy körültekin­tést & mindenkit érintő intézke. déshez sok segítséget kapott a gazdaság vezetése a pártszerve­zettől és a szakszervezettől. Min­dent alaposain megvitattunk a demokratikus fórumokon és en­nek alapján hoztuk intézkedé­seinket. K. S. SAJTŰPOSTA 13^1 CIKKÜNK NYOMÁN Több megértésre van szükség. Levelekből röviden Egy különös újévi ajándék Szánkról, a Félegyházi út 19- ből érkezett hozzánk a levél. Fel­adója, Vörös Irén voltaképpen magánügyről informált bennün­ket: hosszabb ideig betegállo­mányban volt, utána megkapta az ilyenkor szokásos társadalombiz­tosítási ellátást, s azóta dolgozik. Esetét már maga is elfelejtette volna, ha nem postáznak részére nemrégen jelentős összeget, mely­nek rendeltetése így szólt: táp­pénzkülönbözet. A továbbiakról így számolt be olvasónk: Év végén a munkahelyemen több ellenőr fordult meg. Ezek sorában a megyei társadalombiz­tosítási igazgatóság is képvisel­tette magát. Az onnan jött tiszt­viselő tette a dolgát, ami a külső szemlélőnek nyilvánvalóan for­málisnak tűnt. Nekem is. Csak most, utólag jövök rá, mennyire nem hétköznapi volt a munkája. Mert mit csinált? Utána számolt annak, helyesek a kifizetett táppénzek összegei. Afféle sziszifuszi teendő ez, de aki lelkiismeretesen végzi, talál benne örömet, értelmet. S íme a bizonyság, a velem kapcsolatos elszámolásban hiba volt. Holott azzal gyakorlott ügyviteli dolgo­zó foglalkozott. De hát a keresetek összegzése, a napi átlagbér meg­állapítása, az ilyen-olyan célú osztás és szorzás közepette „be­csúszhat” tévedés. Be is csúszott, hiszen nem annyi táppénzt kap­tam, ami megilletett volna. De kiderült a pontatlanság, s én fel­vehettem a jogos pénzt, ami új­évi ajándék a számomra. Kö­szönet érte a társadalombiztosí­tás megyei illetékeseinek! Két héttel ezelőtt tettük szó­vá, hogy p kecskeméti Halasi út egyik emeletes házában lakó ol­vasónk nyugalmát rendszeresen elűzi a szomszéd, aki néha órá­kig mulatozik otthonában a ven­dégekkel,” máskor pedig a mag- ‘ nót bömbödteti, vagy — ez kü­lönösen kora reggel kellemetlen — fapapuccsal dobog a lakás­ban. Minthogy állami bérlemény­ről van szó, meglepőnek, érthe­tetlennek találtuk^ hogy az IKTV a többszöri bejelentés ellenére sem intézkedik, holott központi rendelet alapján el lehet járni a csendháborítókkal szemben. írásunkra az alábbiakban vá­laszolt a kecskeméti Ingatlanke­zelő és Távfűtő Vállalat igazga­tója, Márton Lajos: Panaszbejelentések alapján mindig figyelmeztetjük azokat, akik megzavarják a házbeli többi lakó nyugalmát. Fellépésünk ál­talában eredményes, de van eset — mint a kifogásolt példa is bizonyítja —, amikor hatásta­lan a felhívás. Ilyenkor csak azt tanácsolhatjuk a hozzánk fordu­lónak, hogy a hatóságtól kérjen orvoslást.’ Mellesleg nem egy alkalommal csak néhány lakó háborog, mert a közvetlen környezetében csa­ládi ünnepség (esküvő stb.) van, s emiatt hangosabbak az ott lé­vők, sőt a zene is nagyobb hang­erejű. Az efféle rendezvény meg­tartását nem tiltja a házirend­ről szóló tanácsrendelet. (Egyéb­ként sokan tudatják szomszédaik­kal, ha vigalomra készülnek, s “ekkor nincs is baj a zajjal.) Am a kellemetlenségek elkerülésé­hez több megértésre van szükség a lakók részéről, egymás iránt. 0 0 0 Köszönjük a tárgyilagos rea­gálást, melyhez hozzáfűzzük a következőket: Talán célravezető lenne, ha az ingatlan kezelője a panaszos la­kó közlése alapján — miután a figyelmeztetés is ‘ hiábavalónak bizonyult — hivatalból kezde­ményezne szabálysértési eljárást a notórius csendháborító ellen. Ennyi támogatást talán megér­demel az idegileg már alighanem próbára tett bérlő. Az való igaz, hogy a zaj nem mindenkire egyformán hat. De-» hát éppen ezért nincs előírva, hogy csak a lakóközösség több­ségének, vagy kisebb csoportjá­nak az együttes véleménye után lehet eljárni a nyugaloműzőkkel szentben. Még annyit: írásunkat olvasva igen sok kecskeméti telefonált, s mondta el a közöltekhez hasonló helyzetét, melyből az sejthető: a társasházi élet rendje körül alig­ha van minden rendjén. Erre való tekintettél nem kellene kissé módosítani — a felmerült gon­dok megoldására alkalmasabbá tenni — az együttélési szabályt tartalmazó tanácsi rendeletet?! Jó eredményekkel zárták az első önálló esztendőt A múlt év január 1-től az egykori GELKA-kirendeltség szakembe­rei a megye területén két önálló kisvállalatot alapítottak. Mészáros Ferenctől, a kecskeméti vállalat — új nevén Elektroszer — igazga­tójától arról érdeklődtünk, melyek az első önálló esztendő legfőbb tapasztalatai. felében Kecskeméten is elkezd­jük. Kiskunfélegyházi részle­günk szakemberei 1982 vége óta a vállalat körzetében vállalják a hőtárolós kályháik javítását, il­letve üzembe helyezését. A meg­rendelők kívánsága szerint be­szerzik az engedélyt, megvásá­rolják a kályhát, elvégzik a szükséges villanyszerelési mun­kákat is. Tavaly 300 ilyen kály­hát szereltek be, közülük mint­egy száznyolcvanat ők vásárol­tak. Egyre több gépjárműtulajdo­— Bővítették-e a szolgáltatást? — Kiskunhalasi részlegünk a múlt év második felében meg­kezdte a lakáson belüli gázcső­szerelést és a készülékek javítá­sát. A tervek szerint ezt a tevé­kenységet az idei év második — Elég nehéz volt a kezdet — mondta az igazgató. — Az első félévben igen sok energiát for­dítottunk az alkatrészbeszerzés megszervezésére. A gyártómű­vekkel lassan-lassan kialakult a kapcsolat, s mondhatom, hogy ma már a Hajdúsági Iparművek, a Hűtőgépgyár és az Orion ha­táridőre, elegendő alkatrészt szál­lít. Mindhárom cégnek márka- szervizei lettünk. Ez több előny­nyel is jár. Például azelőtt a színes televíziók képcsőcseréjét csak a gyár engedélyével végez­hettük, most már mi döntjük el az ilyen igény jogosságát. — Elegendő munkájuk volt a múlt évben? — Nem unatkoztunk. Műsze­részeink a kecskeméti, a kiskun- halasi és a kiskunfélegyházi hat szervizünkben havonta átlag 3,5 ezer híradástechnikai berende­zést és 2,5 ezer háztartási gépet hoztak működőképes állapotba. A jó alkatrészellátás a második félévben már lehetővé tette a ja­vítások idejének csökkentését. Míg azelőtt — hacsak nem volt nagy hiba — három nap kellett egy-egy javításhoz, addig jelen­leg már csak két napot töltenek h készülékek a műhelyekben. — Hogyan alakult az árbevé­tel? — Az utolsó GELKA-évben a mostani vállalatunkat alkotó kollektíva 28,2 millió' forint ér­tékű munkát végzett, tavaly vi­szont elértük a 35,2 millió forin­tos árbevételt. A bajaiak köny­velését mi végezzük. így ismerem K Modul rendszerű tv-készülék javítását végzi Szabó József műsze­rész. az ottani adatokat is. Hatvan szakemberük a két bajai, egy kalocsai és egy solti szervizben 1982-ben 12,8, tavaly pedig 13,8 millió forint értékű munkát vég­zett. Hozzá kell tennem, hogy áraink változatlanok, a több pénzt a több munka hozta. 9 Egy kétszáz literes hűtőgép hibáját orvosolja Palotás Ferenc. nos védi járművét riasztóberen­dezéssel. Tavaly például kétszáz gépkocsiba szereltünk ilyet. — Az idei terveik? — Szeretnénk mégi többet és jobban dolgozni. Sikerült 1983- ban kialakítani egy minőségre és termelékenységre ösztönző bére­zési rendszert, s ez érezteti ha­tását. Alig néhány minőségi rek­lamációnk volt a múlt évben, s mindössze két esetben volt oka a műszerész. Újdonság a többi köpött az, hogy a RAMOVILL-lal szerződést kötve vállaljuk a kép­magnók javítását. Mintegy 100 ezer forintért speciális berende­zést vásároltunk, s hamarosan jöhetnek a képmagnók tulajdo­nosai. Három szakemberünk el­végzi a szükséges tanfolyamat, így ezentúl nem kell majd eze­ket a készülékeket sem a fővá­rosba küldeni. A tavasz folyamán megkezdjük az iskolai oktatási célokat - szol­gáló számítógépek javítását is. Újnak számít az is, hogy a mo­dul rendszerű televíziók részegy­ségeinek a javítását, felújítását is magunk végezzük. O. L. KÉRDEZZEN — FELELÜNK Ki köteles megtéríteni a kárt?- Az egyik idős, gyakorta bete­geskedő kiskunhalasi asszony szerint a házingatlan-tulajdonát enyhén szólva nem tartja tiszte­letben a közős épület másik ré­szében lakó szomszéd, akivel emiatt rossz a kapcsolata. Bár próbálta jobb belátásra bírni ké­réssel, később figyelmeztetéssel, ám sikertelenül, mert nem hagyja abba a kellemetlenkedést, a. kü­lönféle műszaki zavarok előidézé­sét. Ennek következtében már ál­landóan vizes a lakás fala és pad­lózata, a tető megbolygatása miatt pedig fennáll a beázás veszélye is. Minthogy olvasónk hiába ki­lincselt panaszával a városi ta­nácsnál, ezért tőlünk kérdezi: fel­léphet-e anyagi követeléssel a baj okozójával szemben, s egyáltalán kinek a kötelessége ez esetben a kártérítés? A Polgári Törvénykönyv vi_ lágosan leszögezi;, hogy aki más­nak kárt okoz 1— cselekvő maga­tartással, vagy mulasztással ^ , kötelezhető a kár megtérítésére. Ilyenkor visszaállíitanldó az ere­deti állapot, s ha ez nem lehetsé­ges. pénzben kell kifizetni a fel­merült összeget. , Persze előfordul, hogy a káro­sult is részben hibáztatható a sa­ját káráért, hiszen az. elhárítása érdékében nem- tett meg _ min­dent. Ekkor van helye az úgyne­vezett kármegosztásnak, ami aninyit jelent: az elmarasztalt sze mély csak az egyéni felelőssége arányában' tartozik kárt téríte­ni. Fontos rpég 'tiúdni,, hogy az ilyen tartalmú igény öt esztendő után elévül. _ 1 Ami az önnel történteket ille­ti, szomorúan értesültünk róla, hogy a kellő felvilágosítással is adós maradt a helyi államigazga­tósági hatóság, melyről érthetően bíráló a véleménye. Mégis azt javasoljuk, forduljon a körzeti tanácstaghoz, aki bizonyára kész­séggel közbenjár az érdekében. Például felkeres egy építési szakembert, hogy megálilaipíit- tas'sia vele, konkrétan miből adó­dott és milyen mértékű a kára. E tények alapján kell ugyanis megírni a beadványt és eljuttat­ni a .kárügyben intézkedésre hi­vatott szervhez, a bírósághoz. Az eljárás megindításához és le­folytatásához célszerű segítsé­get kérni a jogsegélyszolgálattól, mely ingyenesen foglalkozik az emberek ügyes-bajos dolgaival. Az út- és közműfejlesztési hozzájárulásról A minap városi és nagyközség­ben lakosokkal találkoztunk, akik élénken vitatkoztak arról, hogy a kötelező hozzájárulás címért mennyit kell majd fizetniük, ha az otthonuk mellett végre kiépül a járda, a portalanított úttest, vagy ha bekapcsolják utcájukat is a gázhálózatba. Egymásnak el­lentmondó vélemények hangzot­tak el, melyek során számos kér­dés is felmerült. Például: mikor terhelhető és mikor nem ilyen összeggel az érintett tulajdonos? Hányszor kell fizetnie hozzájáru­lást, ha a több utcával is határos, úgynevezett sarokteleknek a gaz­dája? Kérbet-e fizetési kedvez­ményt, aki önhibáján kívül nem tehet eleget határidőre e kötele­zettségének? Olvasóink mások ne­vében is várják, hogy ismertes­sük az ezekkel kapcsolatos vála­szokat, tudnivalókat? Az építésügyi és városfejleszté­si, valamint a pénzügyminiszter 18/1983. (X. 16.) ÉVM—PM. szá­mú együttes rendeleté — megta­lálható a Tanácsok Közlönye ta­valy megjelent 21, számában — taglalja részletesen az út- és köz­műfejlesztési hozzájárulás új rendjét. Ebből' kiderül, hogy ha a járda, illetve a közút kő-, beton-, vagy aszfaltburkolatot kap, vagy kiépítik ott a villany-, & víz-, esétleg a gázvezetéket, továbbá a szennyvíz- és a belterületi víz­elvezető csatorma hálózatát, az e munkák költségének meghatáro­zott részét a terültet mentén, fek­vő telkek tulajdonosainak (hasz­nálóinak) kell megfizetniük. E kötelezettség alól csak azok men­tesülnek, akiknél a vásárolt, vagy tartós használatba kapott telteik után megállapított ár- és díj­összeg már tartalmazta az üt­és közműlétesítési költségekhez való hozzájárulást. És persze ak­kor sem számítható fel a hasonló rendeltetésű összeg az állampol­gár terhére, ha csupán korszerű­sítésről, felújításról. illetőleg bővítésről van szó, mely nem az újabb lakossági igény kielégí­tését szolgálja. Külön megjegyzendő, hogy csakis egyszeri fizetési kötele­zettségiről van szó, tehát a több utcával is szomszédos telkek bir­tokosai is egyszer fizetnek. En« nSk összege maximum 8600 fo­rint a közút szilárd burkolattal váló ellátásakor, valamint a víz-, vezeték építésekor, 5600 forint a gázhálózat létesítésekor és 3000 forint a járdatest kialakításakor. A jogalkotók természetesen, nem feledkeztek meg az alacsony jö- vedeliműekröl, a sokgyermekesek­ről, meg 2. nyugdíjasokról és a számukra lehetővé tették, ha az indokolt,. részletfizetési — de kamatmentes — kedvezményt ve­gyenek igénybe. Megemlítjük azt is, hogy a kirótt tartozást csök­kenteni kell e feladatokkal ösz- szefüggésiben befizetett önkéntes adakozások és a végzett társadal­mi munka értékével. .Mivel e jogszabályban foglal­takról korántsem a teljesség igé­nyével .számoltunk be, jói teszik az érdeklődők, ha közvetlenül a lakóhely szerinti tanácstól kérnek bővebb felvilágosítást. ÜZENJÜK Jónás IUésnének, Kecelre: A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény értelmében a tag elhunytét követően'jógósÜR a á00Ó négyzetmétert — szőlős,., gyümöl­csös esetén a 1500 négyzetmétert — meg nem haladó háztáji föld használatára az özvegy házastárs, mégpedig akkor, ha a haláleset bekövetkezésekor elérte, vagy egy éven belül eléri a nyugdíjkorha­tárt, tartósan munkaképtelen, tör­vényes tartási kötelezettsége van, és nincs a birtokában hasonló mértékű személyi tulajdonú terü­let. Ha a feltételek valamelyiké­nek ön megfelel, kérje a közös gazdaság vezetőségét, hogy bizto­sítsa a földhasználatot, amellyel kapcsolatos jövedelmet visszame­nőleg is igényelheti. Amennyiben nem érdemi módon foglalkoznak panaszával, kérjen vizsgálatot és intézkedést a megyei tanács me­zőgazdasági osztályától. S. A.-nénak, Császártöltésre: A kisiparos az 1.000 forintot elérő, vagy meghaladó szolgáltatás dijáról köteles számlát adni, sőt az ennél kisebb őszi szegről is, ha azt kéri a megrendelő. Ha az említettnél jóval nagyobb díj 'kifizetése ellenében sem kapott szám. lát (vagy legalább nyugtát), akkor a vállalkozó ellen jogosan tesz pa. naszt. Az Ilyen ügyekkel a KIOSZ körzeti csoportjának szakmai bizott. sága foglalkozik, s indokolt esetben fegyelimileg is felelősségre vonhatjuk a mulasztót, sőt Indítványozhatja az Illetékes tanácsi hatóságnál az ipar. engedély megvonását. Levele szerint kissé rendhagyó módon kezelik az illetékeseik az ön esetét, mellyel ke­resse fel levélben, vagy személyesen a KIOSZ megyei titkárát, akinek módijában ált még tenni a szükséges intézkedést a hiányzó számla érdeké­ben. Térjék Józsefnének, Kiskunfél­egyházára: Mint a sütőioar illeté­keseitől értesültünk, a Bácskai el­nevezésű kenyér —, mely az ön lakóhelyén néhány hete folyama­tosan kapható — kézi megmun­kálással készül, s mert kevés a zsírtartalma, a diétázók is fo­gyaszthatják. Félegyházán is ke­resett ez a cipó formájú, ízletes termék, melyből a helyi üzem ki tudja elégíteni a jelenleginél fo­kozottabb igényeket is. Tóth Mihálynak, He tény egy házár a: Ami a jövedelemmel nem rendelke­ző, i miár nagykorú, de szellemi fo­gyatékos hozzátartozóit illeti, az I ellátásuk, érdekében az illetékes ta. nács szociálpolitikai csoportjához fordultunk segítségért. Ezzel kap cső. latban közöljük, hogy az llyen sze. mélyek .rendszeres szociális segélyre jogosultak, melyről az említett ható­ság dönt. Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.

Next

/
Thumbnails
Contents