Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-22 / 18. szám
r PN MAGAZIN Mivel a farsang a régi időkben sok-sok rendbontással, lármázással, zavargással Járt, ezért a rossz és tiltandó szokások közé sorolták. Ennek ellenére a világ minden táján változatlanul kedvvel űzik ezt a sokszínű Játékot. A farsangi mulatságok egyik legfeltűnőbb mozzanata a mai napig is a jelme' zes-álarcos alakoskodás. Ennek Magyarországon is csaknem ezeresztendős hagyományai vannak. Annak idején — például II. Lajos és Mátyás király korában is — sort kerítettek a máig szokásos vidámságokra. A farsangi események sokféleségére jellemző, hogy régebben rendeztek szalmabábukkal eljátszott tréfás viadalt, busójárást — ezt ma is —, és mindenféle állatalakoskodást. Az álarcok legtöbbször harisnyából, rongyból vagy papírból készültek. A hagyományos figurák közé tartozott a betyár, a cigányasszony, a vőlegény és menyasszony, valamint az öregember és öregasz- szony, az elmaradhatatlan póFarsang lyásbabával. Farsang idején sokfelé megszervezték a lányok - vasárnapját, a különféle színes tánc- mulatságokat és az úgynevezett macska- bálakat. (Ez utóbbiakba férfiember nem tehette be a lábát.) Ha a fentiekhez hozzávesszük, hogy az óvodákban, az iskolákban, a kollégiumokban, a művelődési házakban és másutt napjainkban is lelkesedéssel és igyekezettel próbálják feleleveníteni, ébren tartani a régi szokásokat, akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy hazánkban sem halt ki még a hagyományőrzésnek ez a formája. GAZDAGOLÁS A kitűnő néprajztudós, Dömötör Tekla fedezte fel Erdélyben az úgynevezett Ördögfarsang keretében hagyományosan játszódó Gazdagolás című népi játékot. Ezt a kecskeméti Garabonciás együttes évek óta ismétlődően előadja, népes közönség előtt. Szerepeltek már e műsorukkal Vácott, Budapesten és többször Kecskeméten is. Képűnk a Széchenyiváros játékparkjában készült. Vidám temetés Amint ezt J. G. Frazer Az aranyág című világihírű művében megírta, a sok .sok évszázados farsangot Európa- szerte hangulatos-játékos, összejöveteleken „temették” el. Ez az ese. mény leginkább húshagyókedden vagy a nagyböjt első napján, ham. vázé .szerdán történt. Néhány jellegzetes szokást említünk meg az alábbiakban. « Olaszország A Róma és Nápoly közötti területen régóta megszokottá vált, évente ismétlődik a radicának nevezett ősrégi ünnepség. Ezeken a helyeken a farsang végén Karnevál hercege egy óriási, vesszővázból készült férfiképmás. Az ünnep egyik jellemző vonása, hogy mindenkinek egy radicát (gyökeret) kell tartania a kezében. Aki ilyen gyökér vagy valamilyen levél nélkül érkezik a helyszínre, azt elkergetik. Az érdekes esemény egy színlelt dulakodással folytatódik, majd a jelenlevőknek bort osztanak ki. Spanyolország Elsősorban Katalóniában szokás, hogy a farsang utolsó vasárnapján gyalogosok és lovasak, valamint kocsin ülő vidám utazók kísérik végig diadalmenetben utcáról utcára az Őfelsége Pau Pi nevét viselő Karnevál herceget. Ezeken a helyeken nem kevesebb ideig, mint három napig tartott az önfeledt mulatozás. Ezeket a játékokat — különösen régebben — tréfás gyász- beszédekkel kötötték össze. Sikereseik voltak ilyenkor az úgynevezett ördögűző mozzanatok is. Franciaország Gyakori, hogy egy bizarrul felöltöztetett bábut kocsiderékban, saroglyán végigvisznek az egyes helységek utcáin, terein. Az érdeklődők groteszk kosztümökben kísérik a járművet. A résztvevők borral teli tökhéj palackokból — legtöbbször színlelve — isszák á finom nedűt. A főtéren ilyenkor nyilvános tárgyaláson a bábut halálra ítélik. Gyakran előfordul, hogy az ilyen bábut a helységnek arról a lakosáról .mintázzák meg, akira 1 éghűfleneos térj nek tartanak. 9 Ugye, ez a menyecske? Igenám, de csak addig, míg ki nem derül, hogy — férfi ökegyelmc! DRÁGSZÉLI MULATSÁG A Kalocsa környéki kisközség, Drág- szél sojc szempontból mintája lehet a hagyományőrzésnek. Nem is olyan régen a népszerű tanácselnök esténként kiült a kispadra, a háza elé, s a tavaszi—nyári—őszi szép alkonyatokon elkezdett szívetmelengetően játszani fúvós hangszerén. Ilyenkor az egész falu őt hallgatta. Nem véletlen hát, hogy a farsangi szokás éppen ebben a faluban bizonyult igazán életképesnek. Képriportunk egy televízió-felvétel alkalmával készült. B És ez a férfi, ez a „daliás”? Kitör a nevetés, amikor megláthatja „ország— világ”, hogy a betyáros ember — egy hölgy. B Elindul a farsangi menet. (Tóth Sándor képriportja.) O Hűha! Levetkőztetik a menyasszonyt, hogy hamar kiderüljön: ez a „szerencsétlen nő" — férfi! • A bolondozásnak se vége, se hossza. Még arra is futja az erőből, hogy talicskán tolják a menyecskét (aki egyébként az erősebb nemhez tartozik). GYEREKEKNEK A hangulatos farsangi énekecskék közül — szöveggel és kottával — ezúttal hármat mutatunk be, Kodály Zoltán, illetve Járdányi Pál feldolgozásában. Itt farsang, áll a bál, keringőzik a kanál. Csárdást jár a habverő, bokázik a máktörő. Dirreg-durrog a mozsár, táncosra vár a mozsár, A kávészem int neki, míg az őrlő pergeti. Heje-huja, vigalom! Habos fánk a jutalom. Mákos patkó, babkávé, értük van a parádé. Csizmám kopogó, táncom dobogó, Kedvem ragyogó, hej, hó, haja, hó! Kendőm libegő, lábam tipegő, Arcom nevető. Pajtás, gyér’ elő! l-»d Kik-nek a nagy iné • reg mi - att rán - co* az or- cd - juk. Elmúlott a rövid farsang, de mi azt nem bánjuk, Sirassák a lányok itthon maradásuk. Kiknek a nagy méreg miatt ráncos az orcájuk. Óvodások jelmezben A farsang — szerencsére — nincs nemzedékekhez, s foglalkozásokhoz köjve. Részesülhet annak sokféle önfeledt vidámságából bárki. Mint például fi képünkön látható kecskeméti óvódások, akik változatos jelmezeikben élvezik a játékot, szüleik és nevelőik társaságában. MÓKAHÁZASSÁG Régebben szokás volt, hogy a pártában maradt lányokkal tuskót húzattak. Ez úgy történt, hogy a férfiak harminc méter magas fát döntöttek ki, és ezt húzták a lányokból és legényekből alakult párok, sok kilométeren keresztül, őket kísérték az álarcos, jelmezes figurák a felvonulásban. A menet többször is megállt és bohókás esküvői jelenetet játszott le, A farsang gondolatköre elsősorban mindig a házasság témája körül forgott. Azokat a lányokat, akik pártában maradtak, farsang végén rendszeresen kicsúfolták. Ezt . régebben' úgy mondták, hogy a csúfolózók „kongóznak”. Ami azt jelentette, hogy húshagyókedden Macskabál — farsang végén — - a pártában maradt lányok ablaka alatt bádogdarabokkal zajongtak a fiúk, és ilyen szöveget kiabáltak be az ablakokon: „Akinek van nagy já- nya, hajtsa ki a gulyára!" Mohai tikverőzés A Fejér megyei Moha község középkori eredetű település. E kis falut az onszágiszerte híres Ágnes-víz forrása mellett egy ima is élő népszokás teszi nevezetessé. Minden évben lezajlik itt a hagyományos húshagyókeddi farsangi alakoskodó játék, amelyet a mohaiak régiesen tiik- verőnek, tikverőzésnek neveznek. Ennek lényege a következő volt: a lakodalmat követő hajnalon a legenyök (néhol a lányok is) különböző maskarákat öltöttek magukra, és végigjárták a flaLut, főleg a már hazatért hivatalos vendégek házait, ahol tréfálkoztak, mulatoztak, miközben megdézsmálták a kamrákat, tyúkólakat. Egyes vidékeken a tyúkokat is leütötték, majd a szerzett zsákmányt közösen elfogyasztották. A mohai szokás egyik legfontosabb kelléke az álarc. Ma kalapfilciből készül a kenderszakállas, festékkel pirosra festett orrú és szemöldökű fekete álarc. A futás közben szanaszét libegő szalagokkal ieleagga- tott rongyos ruha, kalap és egy hatalmas furkósbot egészíti ki. A fansiangutói lakomáiknak, táncos-zenés mulatságoknak mindenütt gonoszt elűző, termékenységvarázsló, bőséget hózó hatást tulajdonítottak vatllaha.' Érdgkes vonása a szokásnak, hogy a falu egész lakossága tevékenyen résztvevő édesanyja megsüti a gyűjtött tojások egy részét, és rántottás vacsorával fejezik be a napot, és egyúttail a farsangot. A mai szereplők (16—22 éves fiúk) között vannak a farsangi bohócok, akiket bolondoknak is hívnak, és a rhór említett lányok. A húshagyékedüet, a farsang utolsó napját egyébként is szokás bolondok napjának nevezni. Késő középkori hagyományelem egy .másik érdekes figura, az úgynevezett szalpiatörök (képünkön), akinek szalmává! kitömött bő gatya az öltözéke. Valószínűleg újabb eredetű szereplő a kéményseprő. összeállította: Varga Mihály Két játék
