Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-22 / 18. szám

1984. január 82. • PETŐFI NÉPE • S Pártszervezetek a gazdaságért Az év első hónapja a számvetés, a visszate­kintés és az új esztendő feladatait meghatározó időszak. Visszatekintve az elmúlt évre, kiemel­kedő esemény volt az MSZMP Központi Bizott­ságának áprilisi ülése, amely félidőben értékel­te a XII. kongresszus óta végzett munkát és meghatározta további feladatainkat. Sokrétűen foglalkozott a gazdasági építőmunkával, amely a pártirányításnak egyik legfontosabb területe. Többek között egyértelműen lezárta azt a vitát, amelyet némelyek a párt helyéről, szerepéről folytattak a gazdaságpolitikával kapcsolatban. Az ülésen Kádár János erről a következőt mon­dotta: „Le kell szögeznünk: először azt, hogy a gazdaságpolitika meghatározásában döntő sze­repe van, és lesz a pártnak. Másodszor: a gaz­dasági munkában az állam szervező szerepe a szocializmus építésének egész korszakában meg­marad. Harmadszor: a gyakorlatban bevált gaz­daságirányítási rendszerünket megtartjuk, tö­kéletesítése állandó feladat.. A határozat ennek szelle­mében. foglalkozik a.gazdaság­gal kapcsolatos pái'ímurVka új követelményeivel, szemléleti és munkamódszerbeli' meg­újulásának igényével. Mindtez kifejezésre jut abban, hogy a párt elvi, politikai eszközök­kel segíti a gazdaságpolitika érvényesülését. A pártírányí- tás .módszereinek ennek értle _ kében jobban kell igazodnia !a társadalmi, gazdasági változá­sokhoz. A vezetőszerep erősítése Az 1984-es esztendőben fon- tos teniniivaló a pártszerveze­teknek, aiapszervezeteknek a gazdaságpolitikai határoz», tok végrehajtásának megszer­vezése, elsősorban a határoza­tokból adódó helyi politikai feladatok kimunkálása és a személyekre szóló teendők ki­jelölése révén. Ezek együtte­sen nélkül,özhetetlénék a párt vezető szerepének továbberő. södéséhez a társadalom építé­sének legérzékenyebb terüle­tén.. a pánt gazdaságpolitiká­jának megvalósításában. A gazdasági munka feltétte­lei az elmúlt évben ismerete­sen tovább szigorodtak. A vál­lalatok egyre közvetlenebbül érezték a kedvezőtlen világ­piaci hatásokat. A fizetőké­pesség megőrzése, az egyen­súly javítását szolgáló folya­matok irányítása érdekében az ev közben kormányzati intéz­kedések is kellettek. A vál­lalatok és szövetkezetek gyor­sabb alkalmazkodással. fe­gyelmezettebb, a tartalékokat jobban hasznosító gazdáliko. dással alapvetően megfeleltek a követelményeknek. Az- idénr- a teljesítmények növelését .kisebb, miértekben i lehet a technikai eszközök' bő­vítésével megalapozni. A nö­vekedés forrása elsősorban a meglevő eszközök jobb hasz­nosítása, az ' élőmunka ter­melékenységének, szervezett, ségének javítása és racioná­lisabb felhasználása lehet. Ennek megfelelően miniden területen kiemelt foglalkozást igényel az( üzem- és munka- szervezés korszerűsítése, a technológiai és munkafegye­lem javítása, a dolgozók és egyes kollektívák érdekeltsé­gének fokozása. A pántszer­vek. társadalmi szervezetek feladata elősegíteni hogy az egyes kollektívák érdekeltsége közvetlenebbül függjön az ál­taluk végzett munka eredmé­nyességétől. A népgazdaság fi- zetcképességének megcrzlésé. ben, a külkereskedelmi aktí­vum elérésében minden gaz­dálkodó szervnek vannak.fel­adatai. Továbbra is msg'kü- lC'r.iböz,'.eteti figyelmet követel az exportban meghatározó je_ lentőségű vállalatok munkája. Ösztönözzük az exportra fel­használható termékek köré­nek bővítését, a kistételű ex­port bevetését, az új export­képes ' termékek gyártását. A tőkés import helyettesítése az exporttal egyenlő értékű. Az eddigieknél nagyobb aktivitás szükséges az együttműködéseik kibontakoztatásában, és foko. zott figyelem az államközi szerződések teljesítésében, a nemzetközi kooperációikban és a szakosított gyártási progra­mokba való bekapcsolódás­ban. Összefogással A vállalatok és szövetkeze­tek többségié elkészítette íaz áttérés programját az ipar és az építőipar egyes helyein he­ti 40 órás munkaidő beveze­tésére. Az átténés feltételeit a vállalatoknak és szövetkeze­teknek önerőiből kell megte­remteniük, és úgy kell1 előké­szíteniük hogy a csökkentett munkaidőt teljeis egészében ki­dolgozzák. A megyei tanácsok általában koordináló munká­val segítik elő,' hogy az ügy­intézést és a szolgáltatásoikát munkaidő után lehessen igény­be venni. A vállalatok aiz új bér- és keresetszabályozás, a kísérleti bérszabályozás lehe­tőségeivel élve, az érdekelt­ség növelésével .mérsékelhet tik a munkaenőellátás feszült­ségeit. Továbbra is kiemelt feladat az energiagazdálkodás javítá­sa, az energiatakarékosság. Legnagyobb megtakarítás a cseppfolyós szénihidrogének mellőzésével érhető el. Ahol az adottságok lehetővé teszik, célszerű, hogy a vállalatok és mezőgazdasági szövetkezetek a hálózatfejlesztéssel össz­hangban szélesebb körben át­térjenek a gázfelhasználásra. Ez vállalati és lakossági ösz- szefogással érhető el. Gyorsí­tásra vár a fahulladékok és melléktermékek energetikai célú hasznosítása. Az anyag­takarékossági program vé.gre- hajtásáér.t: tudatos, a .tervezé­si és gyártási folyamat egészé­re kiterjedő elemző munkára van szükség. Az anyagfelhasz­nálás költségtényezőinek fel­tárása és csökkentése minden üzemben állandó követelmény. Több kezdeményezést A gazdasági stabilitás javí­tásában továbbra iis nagy je­lentőségű az alaptevékenysé­gen kívüli tevékenység. Az a feladat, hogy a közgazdasági szabályozók szigorításának hatását kigazdálkodják. Eb­ben az üzemeknek felül kell vizsgálniuk egyes részlegek működését, miközben maga­sabb követelményeket támasz, tanak velük szemben, és szi­gorúbban számonkériik az eredményességet. Szolgáltató- sgiikra és temvékelőallításuk- ra továbbra is .szükség van. Jövedelmezőségük érdekében azonban, bátrabban kell élni a szervezetek korszerűsítésé­vel, kapacitásúik átcsoportosí­tásával. az újabb vállalkozási formákban rejlő adottságok kihasználásával. Az érdekelt­ségi rendszert úgy kívánatos továbbfejleszteni, hogy minél közvetlenebbül hasson a ter­melésben részt ve,vökre, job­ban élve az anyag- és ener. giafcakarékosság, a korszerű üzem- és munkaszervezés ál­tal nyújtott lehetőségekkel. •Az építés jellegű beruházá­sok az idén csökkennék. Mér. sékeltebb lesz egyúttal az épí­tési igény és a kapacitás kö­zötti feszültség. Mindez kez­deményezőbb vállalkozáspoli­tikát kíván az építőipari szer­vezetektől. Szükséges, hogy keressék az új vállalkozási le­hetőségeket, jobbam kapcso­lódjanak be rekonstrukciós felújítási 'munkákba, a lakos­ság építési igényelnék a kielé. gítésébe. Nagyobb figyelmet kell fordítani az építőszerve­zetek gazdálkodásának stabi­lizálására, a szervezés javítá­sára, takarékos gazdálkodásra, az élő- és holtmunkával. a munkák minőségének javítá. sára. Cselekvő politikai légkör Ugyancsak szűkülnek a kom­munális beruházásira fordít­ható források is. A fő figyel­met ezért az alapellátást szol­gáló * kommunális fejleszté­sekre, a folyamatban, levők befejezésére kell irányítani. A társadalmi erőt elsősorban ezekhez = célokhoz szükséges mozgósítani. A pártszerveze­tekkel együtt a tanácsok, a Hazafias Népfront, ».szakszer­vezetek, a KISZ további aktív meggyőző és szervező munká­ja jelenthet ehhez nagy segít­séget. Különösen azzal, hogy ha megmagyarázzák, hogy az életkörülmények javításában, a kommunális fejlesztésekben egyre inkább a lakosság foko. zott közreműködésével lehet előrehaladás. Annál inkább, mert ezentúl a termelőüzemiek pénzbeli támogatást kevésbé tudnak nyújtani. Sokrétű, feszített követel­ményt támasztanak az 1984. évi gazdásáigi feladatok min­den, területen. Az egész tár­sadalom minden dolgozójá­nak egyetértő, aktív közremű­ködésére van ehhez szükség. A cselekvő politikai légkör megteremtése és megőrzése a pártszervezetek, minden kom­munista alapvető feladata. A teendők viszont területenként, üzemenként differenciáltan je­lentkeznek. Tovább* nő a he­lyi politikai és gazdasági vezetés felelőssége, az egyes kollektívák öntevékenységé­nek a szerepe. Ebben a mun­kában fokozott feladat hárul a városi, községi, üzemi pár:- szervezetekre. a tanácsokra, a szakszervezet és a KISZ üze­mi területi szerveire. Tovább­ra is' a pártszervezetek köte­lessége, hegy a kezdeménye­ző, az újat vállaló vezetőket és a kollektívákat mindenek­előtt ők támogassák, főijük kapjanak ösztönzést. A helyi célok kitűzésében, és » mozgó­sításiban továbbra is nagy erőt jelent a gazdasági és társa­dalmi szervek együttműködé. se, amelynek erősítésével, fej­lesztésével még sikeresebben léphetünk előre. dr. Arató András KÖTIK A SZERZŐDÉSEKET A CUKORRÉPÁRA Tavaly megtermelték a szükséges mennyiséget A cukoripar tavaly a kedvezőt­len időjárás ellenére megtermel­te az ország | cukorszükségletét. Amint az ágazat értékeléséből kitűnik: az aszály következtében a tervezettnél 2000 vagonnal ke­vesebb — 44 000 vagon répa ér­kezett az üzemekbe' —, ám a ma­gasabb eukortaí'talcVn, a kedve­zőbb tárolási lehetőségek, 1 a rö- videbb betakarítási-feldolgozási időszak eredményeként fi összesen 454 000 tonna cukrát állított elő az iparág 11 gyára, és ez. fedezi a lakosság igényeit. A feldolgozás befejeztével az üzemekben megkezdődtek a kar­bantartási munkák. Szétszedik, kitisztítják a berendezéseket, és kicserélik az elkopott alkatrésze­ket. , A gyárak a mezőgazdasági part­nerekkel ezekben a napokban már kötik az idei termeltetési szerződéseket. Nehéz feladat vár a termelőkre, hiszen a tartós csa­padékhiány miatt még mindig csekély a talaj víztartalma, ami csökkenti a gazdag termés esé­lyeit. Ugyanakkor csupán 25 ezer hektáron biztosították az öntözés feltételeit. A termelés költségei növekednek, s a betakarító gép­sorok egyrésze elöregedett. Mind­ez visszaveti a termelési kedvet. Éppen ezért az üzenjek kedvez­ményeket adnak mezőgazdasági partnereiknek. A gyárak részt vesznek a vetőmag beszerzésében, segítik a kemikáliák vásárlását és több üzem a modern gépek megvételéhez anyagilag is hozzá­járul. A gyárak a melléktermé­kek átadásával értékes takar­mányhoz juttatják partnereiket. Az 1984-ce tervezett 115 000 hektár cukorrépa termőterület döntő többségére már megkötöt­ték a szerződéseket. Az állami gazdaságok, tsz-ek elképzelése szerint az idén más éveknél ko­rábban, már március második felében megkezdődnek a vetések, hegy a talaj nedvességtartalmát mind jobban hasznosíthassák. Mire fordítjuk 1984-ben a megye pénzét? 0 Négy tanteremmel bővül Mély- kúton az általános iskola. • Tornacsarnokkal egészül ki a soltvadkerti iskola. O Izsákra is eljut a földgáz. • Orvosi rendelőt, és hozzá szolgálati lakást épí­tenek Császártöltésen. Ennek érdekében a falu minden lakosa két nap társadalmi munkát is vál­lal. 0 A rekonstrukció keretében korszerű mosodával gyarapodik a bajai kórház. 0 Több év után befejezés előtt áll a garai egész­ségügyi gyermekotthon. (Lent) 0 Kunszentmiklóson iparcikk-áruházat épít az Egyetértés Tsz. 9 Rövidesen vendegeket fogad a halasi. Csipke Szálló. 0 Kecskeméten, a megyei kórház területén folyta­tódik a rendelőintézet építése. 0 Jól halad a csatornahálózat bővítése Jánoshal­mán. a I r

Next

/
Thumbnails
Contents