Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-22 / 18. szám

8 • PETŐFI NÉPE • 1984. Január SS. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HfiTFO: a marokkói Casablancában a szaúdi uralkodó nyitotta meg az iszlám csúcstalálkozót. — Reagan elnök tévébeszédében a szovjet—amerikai kapcsolatok javítását ígérte. — A befagyasz­tott izraeli—libanoni megállapodás sorsáról tárgyalt Bejrútban Rumsfeld amerikai megbízott. ‘ KEDD: Stockholmban megkezdte munkáját a bizalom- és biztonság- erősító intézkedésekkel, valamint a leszerelés kérdéseivel foglal­kozó európai konferencia. ■ — Kanadában tárgyal Csao Ce-jang kínai miniszterelnök. SZERDA: Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalt a stockholmi konferencián, majd találkozott Shultz amerikai külügyminiszter­rel. — A casablancai csúcsértekezleten megszabták Egyiptom visszatérésének feltételeit. CSÜTÖRTÖK: Várkonyi Péter külügyminiszter felszólalt a stockhol­mi konferencián. — Andropov, az SZKP főtitkára, a szovjet ál­lam feje levelet intézett Trudeau kanadai kormányfőhöz. PÉNTEK: a finn külügyminiszter felszólalásával véget ért a stock­holmi konferencia külügyminiszteri szakasza. — Parlamenti vizs­gáló bizottságot küldenek ki Bonnban a Kiessling-ügy hátteré­nek felderítésére. — Heves harcok Bejrú.tban. SZOMBAT: az iszlám csúcskonferencia záróközleménye elítélte az USÁ-t a szír hftdsereg állásai elleni támadásokért. — A marok­kói király nyilatkozatában Egyiptom visszatérését várja az isz­lám államok szervezetébe. — Az általános sztrájk után feszült a helyzet Uruguayban. A hét három kérdése: Hogyan lehet összegezni a magyar véleményt a stockholmi konferenciáról? A krónikásnak könnyű a dol­ga, mert előtte van a magyar küldöttség vezetői én,ek„ Várkonyi Péter külügyminiszternek a be­széde, az a szöveg, aimely a stockholmi értekezlet szónoki emelvényén hangzott el. Ez az ál. lásfoglalás az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi határo­zatára és a magyar kormány nyi- laíkozatára épüli: ' Lényege, hogy a Magyar Nép- köztársaság a kelet—nyugati pár. beszéd fenntartására törekszik, kész például tárgyalni európai a tomfegyver.mentes övezetekről is. Érdekeitek vagyunk a bizton­sági folyamat továbbvitelében, abban, amely Helsinkiben kez­dődött, s Madridiban folytatódott Stookholm jelentősége az, hogy először válik lehetővé az európai biztonság katonai összefüggései­nek megvitatása a 33 európai és a két észak-amerikai ország kép­viselőinek részvételével. A magyar vélemény megfon­tolt: tudjuk, hogy a stockholmi fórum nem helyettesíthet más fegyverzetkorlátozási tárgyaláso­kat, például az amerikaiak hi­bájából Géniben lehetetlenné vált tárgyalásokat a közepes ha­tósugarú nukleáris rakétákról. De az is bizonyos, hogy a svéd fővárosban most újszerű és fon­tos lehetőségek adódnak érdemi tárgyalásokra. Az úgynevezett bizalomépítő és biztoiniágerősítő intézkedések, amelyekről szó lesz, nem jelentenek önmagukban le­szerelést, mégis hozzájárulhatnak a fegyverkezési hajsza megállí­tásához. A magyar diplomácia is arra törekszik, hogy Stockholmban megállapodások szülessenek. Kö­zösen kell fellépni a fegyverke­zési verseny ellen, hiszen nap­jainkban a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatí­vája. Más űj nincs. A békés egymás mellett élést célozzák a Varsói Szerződés or­szágainak, közöttük Magyaror­szágnak a közelmúltban előter­jesztett javaslatai. A magyar kül­ügyminiszter a stockholmi kon­ferencia szónoki emelvényét is felhasználta arra, hogy ezekre a javaslatokra emlékeztesse a részt­vevőket. Milyen eredménnyel jártak a stockholmi kétoldalú eszmecserék? Nem túlzás azt állítani, hogy a világ figyelme különösen az­nap összpontosult a svéd főváros­ra. amikor ott a szovjet és az amerikai külügyminiszter talál, kozott. Gromiko és ShuLtz között tavaly ősszel Madridban csak egy -rövid ideig Letartó, de annál fa­gyosabb légkörű, eszmecserének hem mondható találkozóra került sor, amelyre a dél-koreai repü­lőgép-incidens nyomta rá bélye. gét. Ugyancsak amiatt tették le­hetetlenné egyes amerikai ható­ságok a szovjet külügyminiszter részvételét, az ENSZ közgyűlésén, más években az alkalmat adott a szovjet—amerikai külügymi­niszteri találkozókra. Nos. most Gromiko és Shultz megbeszélése több mint öt órán át tartott, s már ez a tény is fi­gyelemre méltó: — Gromiko tö­kéletes angol nyelvtudása miatt valószínű, hogy a fordítás nem vette el a tárgyalás időtartamá­nak a felét... (Természetesnek lehet venni, hogy csak szűkszavú volt mindkét részről a tájékoz­tatás arról, mi is hangzott el köztük. Annyit tudni csupán, hogy a kérdések teljes skálája szóba került'. A minősítés: „őszin. te, tárgyszerű” volt a légkör, nem mond ellent annak, hogy a szov­jet külügyminiszter nyomatékkai fejthette ki a moszkvai véle­ményt valamennyi reagani po­litikáról. Viszont láthatóan meg­teremtődött a folytatás lehe. tősége is: Shultz jellemző mó­don sietett közölni, hogy októ­berben az ENSZ-kiözgyűlés újabb ülésszakán ismét találkozni sze­retne szovjet kollégájával. Gromiko egész sor kétoldalú eszmecserét folytatott a NATO- országok külügyminisztereivel, így Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszterrel, valamint a brit, az olasz. a .spanyol, a belga, a holland és a .kanadai diplomácia vezetőijével.. Egyesek, így például Genscher és ' a holland Tiin- dieniians azt szűrték le. hogy a bécsi haderőcsökkentési tárgya­lások márciusi folytatása lehetsé­gesnek látszik. 9 A marokkói Casablancában tanácskoztak az iszlám országok ve­zetői. A képen Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője a csúcsértekezleten. • A hét kétségkívül legfontosabb nemzetközi eseménye a stockholmi konferencia volt, amely kedden kezdődött meg a svéd fővárosban. Ez a kép a nyitó ülésről készült. Hungary i . ■. .______________________ • Várkonyi Péter külügyminiszter a stockholmi tanácskozáson, mel­lette jobbra Varga István nagykövet. • Számos kétoldalú találkozóra is lehetőséget kínált az Európa-fó- rum. Ezek közül a legnagyobb figyelem Andrej Gromiko szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter eszmecseréjét kísérte. Bal­ra a szovjet küldöttség, a második Gromiko, jobbra az amerikai de­legáció Shultz vezetésével (a képen szintén a második). • A stockholmi tanácskozásnak otthont adó épület előtt több béke- demonstrációra is sor került. Mit határozott az iszlám csúcskonferencia? A mohamedán államvallású or­szágokat tömörítő iszlám konfe­rencia szervezete a héteni négy­napos csúcstalálkozót tartott a marokkói Casablancában. A színhely megválasztása is bizo­nyos. „mérsékelt”, azaz Nyugat - barát színezetet adott az állam- és kormányfők értekezletének, s. ezt csak aláhúzta Szíriá és Lí bla államfőinek távolléte. A viták középpontjában az ál­lott, hogy visszafogadják-e a szervezetbe Egyiptomot, amely­nek tagságát, annak. idején az Iz­raellel kötött Caimp David-i meg­állapodás után függesztették fel. Most Arafat, a PFSZ elnöke lé­pett fel az egyiptomi bebocsát- tatás érdekében, hivatkozva ar­ra. hogy a kairói kormány min­denkor támogatta a palesztin ügyet... Az iszlám csúcstalálko­zó résztvevői bizonyos feltétele­ket támasztottak, de a kairói kormány nyomban leszögezte, hogy a szervezetbe való. újbóli felvételéért cserébe nem hajlan­dó semmilyen feltételt elfogadni. Egyébként a kiözel-keleti ren­dezés dolgában az iszlám ország gok továbbra is az 1982 szeptem­beri. úgynevezett fezi béketerv mellett állnak ki. Közös fellépés­sel az ENSZ-ben új határozatot szeretnének elfogadtatni az 1967 novemberi, híres határozat he­lyébe, amely — emlékezetes mó­don — a palesztin kérdést csak menekültproblémának tekintet­te és nem írta elő valamennyi Izrael által megszállt arab terü­let kiürítését. A másik nagy vitatéma az ira­ki—iráni konfliktus volt. Ezzel kapcsolatban a csúcskonferencia úgy döntött: felszólítják a két országot, vessenek véget a hábo­rúnak és vonuljanak vissza „nemzetközileg elismert határaik mögé”. Ez az állásfoglalás azon­ban aligha jár gyors eredimény- nyel, hiszen Iráni nem is vett részt a csúcstalálkozón, mondván, hogy a résztvevők többsége el­fogult Irak javára. A viták elhúzódása a csúcsér­tekezlet egy nappal való meg­hosszabbítását vonta maga után, így sem sikerült azonban igazi eredményeket felmutatndok a mohamedán állam- és kormány­főknek. Emelik több termék és szolgáltatás árát — Kiegészítés az alacsony nyugdíjakhoz és egyes juttatásokhoz A Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatala'közU: A. kormány felhatalmazása alapján az Országos Anyag- és Árhivatal, illetve a Pénzügymi­nisztérium az alábbi intézkedé­seket hozta. Az 1984. évi népgazdasági terv előirányzataival összhangban 1984. január 23-tól több termék és szol­gáltatás fogyasztói ára, illetve dí­ja emelkedik. A hús, és húskészítmények át­lag 21 százalékkal drágulnak. Ezen belül a sertéshús..ára az át- ' laghoz közeli, a marhahúsé az át­lagot meghaladó mértékben, a baromfihúsé és a halé pedig át­lagosan 10 százalékkal emelke­dik. Például a sertéscomb és a rövidkaraj kilogrammonkénti ára 90 forintról 110 forintra, a mar­harostélyosé 62 forintról 78 fo­rintra, a sertésmájé 72 forintról 76 forintra emelkedik. A párizsi ára kilogrammonként 60 forint he­lyett 70 forint, a gyulai kolbász 136 forint helyett 170 forint lesz. A negyven dekagrammos sertés­húskonzerv ára 29 forintról 36 forintra emelkedik. ■A növényi alapú tartósítóipari termékek átlagosan 20 százalék­kal drágulnak. Például a 24 fo­rintos (5 4 üveges) őszibarack ára 30 forintra, a zöldborsó-konzervé (5/4 üveges) ,15,20 forintról 17,20 forintra, a 0,5 literes palackos rostos gyümölcsitalé 5,80 forint­ról 7,40, forintra emelkedik. 1984. január 23-tól emelkedik valamennyi, étkeztetést nyújtó egészségügyi, oktatási, szociális intézmény élelmezési költség- normája (átlagosan mintegy 10 százalékkal), valamint a munka­helyi étkeztetés költségnormája. A költségnormák növekedésé­vel azonos mértékben emelked­nek a lakosság által fizetett térí­tési díjak is. Az ingyenes ellá­tást nyújtó intézményében (pél­dául kórházak) a kiadási többle­tet az állami költségvetés viseli. A munkahelyi étkeztetésben a vállalatok "a ' vköltSégemfelkédést, vagy annakvegy részét, h’á'’saját forrással rendelkeznek, átvállal­hatják. A sör fogyasztói ára átlagosan 15 százalékkal nő. Ezen belül például a 0,5 literes Kőbányai világos ára 7.,50-ről 9- re, a 0,5 literes Kinizsié 9,50-ről 10 forintra emelkedik. A háztartási tüzelőolaj, ára 20 százalékkal, a literenkénti 4 fo­rintról 4,80 forintra. Az éjszakai áram tarifája 50 százalékkal, ki­lowattóránként 40 fillérről 60 fil­lérre emelkedik. Az építőanyagok közül átlago­san 20 százalékkal emelkedik a téglafélék, 30' százalékkal a ce­ment és a cserép, 11 százalékkal egyes cement alapú termékek fo­gyasztói ára. A személygépkocsik fogyasztói ára — a beszerzési árak növeke­dése miiatt — átlagosan 6—7 szá­zalékkal emelkedik. Az áremelés * az egyes típusokat differenciáltan érinti. Például a Lada 1200 S tí­pusú személygépkocsi ára 125 ezerről 134 ezerre, a Trabant Li­mousine 69 ezerről 75 ezerre. ' A víz- és csatornadíjak diffe­renciáltan emelkednek. Ez átla­gosan családonként havi 10—15 forint többletkiadást jelent. (Az áremelés az állami bérlakások­ban lakókat nem érinti.) A szabadáras élelrhiszerek, iparcikkek és szolgáltatások árai vállalati döntések alapján, köz­ponti ellenőrzés mellett, a piaci viszonyok függvényében, az elő­ző évek gyakorlatának megfele­lően változnak a továbbiakban is. *' Az 1984. évi népgazdasági terv előirányzatai szerint a lakosság pénzjöVedelmei 8 százalékkal, ezen belül a bérek és keresetek 4,8—5,0 százalékkal, a pénzben! társadalmi juttatások mintegy 12 százalékkal emelkednek. A fo­gyasztói árintézkedésekkel ösz- szehangolva központi szociális juttatást növelő intézkedésekre is sor kerül. 1984. január 1-től havi 70 fo-- rint kiegészítést kapnak azok a' nyugdíjasok, nyugdíjszerű szo­ciális ellátásban részesülők, akik­nek a nyugdíja, juttatása 1983. decemberében a havi 2800 forin­tot nem haladta meg. A kiegé­szítést azok is megkapják, akik­nek a nyugdíját,, juttatását 1984. január 1. után állapítják meg, és annak összege nem éri el a havi 2800 forintot. Egyidejűleg 1984. január 1-től havi 70 forinttal magasabb lesz a nyugdíjak legkisebb összege, a házastársi pótlék, valamint a pótlékra jogosító összeghatár, a meghatározott összegű szociális ellátás; ez utóbbinál az eltartott hozzátartozóra járó ellátások ösz- szege is, továbbá a sorkatonák hozzátartozóinak járó családi se­gély. Január 1-től gyermekenként havi 70 forintjai emelkedik a családi pótlék és. a gyernjek után '1 járó' 'jövedelempótlék • is: *•. • A gyermekgondozási1 segély ösz- : szégét — a • gyermekek számától ' függetlenül — ugyancsak 70 fo­rinttal egészítik ki. iA kiegészítés ugyanazon sze­mély részére csak egy jogcímen jár. Ezt az érintettek — külön ké­relem nélkül — már az 1984. ja­nuár hónapra járó ellátásukhoz megkapják. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak juttatása havi 70 forinttal emel­kedik. Az alapvető építőanyagárak emelkedése miatt az 1984. janu­ár 1. után megkötött lakásépíté­si (vásárlási) kölcsön- (adásvéte­li) szerződéseknél az eltartott gyermekenkénti szociálpolitikai kedvezmény összege 30 ezer fo­rintról 40 ezer forintra, a más eltartott családtagok utáni szo­ciálpolitikai kedvezmény pedig 20 ezerről 30 ezer forintra emel­kedik. (MTI) A képlopás olasz visszhangja A Szépművészeti Múzeum képeinek előkerülése megkü­lönböztetett helyet kapott az olasz sajtóiban, A római tele­vízió — amely külantudósítöt küldött Iteába — pénteken es­te arra emlékeztetett, hogy a hat kép az olasz festészet re­mekművei közé tartozik. Ez­zel kapcsolatban idézte Kö- peczi Béla művelődési minisz­ter budapesti nyilatkozatát: a képek nemcsak Magyarország, hanem az egész emberiség ér­tékei. A szombati, lapok általában első oldalion jelentették be fl megnyugtató fordulatot. 'A l’Unitá azt írta: a képék'elő­kerülésével egy csapásra meg­szűnt a közvélemény, a nyo-- mozóik és áz egész világ mű­vészettörténészeinek aggódá­sa a híres képek sorsáért. Az OKP lapja reményét fejezte ki, hogy j| festmények mielőbb visszakerülnek régi j helyükre, a budapesti Szépművészeti Múzeumba. A vásznak felbukkanását megelőző névtelen bejelentés ténye mellett a lapok egyér­telműen aláhúzzák Eftimiosz Moszkaklaidisz görög millio­mos mindmáig nem tisztázott felelősségét. Az 11 Messaggero szomba­ton. a nyomozók véleményé­re hivatkozva megírta, hogy az évszázad képlópásának megbízóját keli keresni a név­telen bejelentés mögött is. A bejelentőt a körülgjények is kényszerítették lépése megté­telére: a banda nagy részét le­tartóztatták és egyre szoro­sabbra zárult körülötte a gyű­rű. Az ismeretlen., miután fel­ismerte," hogy nincs ' tovább, megjátszotta „az együttműkö­dést” azért, hogy valamikép­pen enyhítsen felelősségén. Akárkinél is voltak a képek, az il:let§ úgy dönitött, hogy mi­nél előbtb' szabadulni kell tő­lük, mert a nyomok Iteába vezettek, s a bandla val'ameny- nyi olasz tagja a görög nagy­iparost-,-jelölte meg , a rablás megbízójaként — emelte ki a La. Republics. A további nyomozást segíti a banda egy további . tagjár nak elfogása is. .Canmine Pal- meSe, a képkeretéi® és üveges „szakember” vallomása to­vábbi részleteket tisztázhat nemcsak a rablás, előkészíté­séről, hanem a megbízó sze­repéről is. Palmesét péntekre virradóra tartóztatták le égy avellinói bárban. Hamis,papí­rokkal aikarta igazolni magát. Jóllehet 'munkanélküli, a zse­bében 10 miilíió líra volt.' Mindazonáltal a már idézett II Messaggero úgy tudja, hogy a képlopásért csak két másik bűnöző, lóri és Scianti vett fel pénzt, „szánalmasan kevés összeget az értékes festmé­nyekhez képest”. Az is az 1.1 Messaggero-információja, hogy az említett két bandita Bra­zíliában tartózkodik. (MTI) Pálfy József

Next

/
Thumbnails
Contents