Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-20 / 16. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1984. Január 80. HÁZUNK TÁJA KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! Szamóca .FELADATOK A NYÁR VÉ­GÉN. a telepítés előtt: a nyár­végi mélyszántás során nemcsak az elővetemény tarlómaradvá- nyalnak, hanem a kijuttatott szerves és műtrágyának az alá- szántását is el kell végezni Közepesen ellátott talajt fel­tételezve. az alábbi trágyaadag­gal érhető el magas hozam: 100 négyzetméterre számítva 350— 450 kilogramm isbáilótrágya vagy 250—300 kilogramm, tőzegéit fé­kéit keü kijuttatni. A műtrágyák közül' alapként a 34 százalékos nitrogénből 2,3 kilogrammot, a 18 százalékos foszforból' 3,3 kilo­grammot és az 50 százalékos ká­liból 2,5 kilogrammot szórjunk ki. A kijuttatott trágyát egyen­letesen el kell teríteni és 2(^—30 centiméter mélyen be <kell dol­gozni a talajba. TELEPÍTÉS: Amen.nyi.ben a következő évben már nagy ter­mést várunk, úgy a telepítést augusztus 20-ig be kell fejezni. Ezt a munkát mindig előzze meg a taiajlakó kártevők (pajorok, drótférgék) számának megállapí­tása, illetve indokolt esetben a talajfertőtlenítés. A felhasznál­ható készítmények közül egy négyzetméterre a fonálférgek el­len a Dazomet 90 G-foől vagy a Basamid~G-bőj 50—60 grammot juttassunk ki. A Basudin 5 G-hől vagy a Diazinon 5 G-b&l 100 négyzetméterre 35 dekagrammot számítunk. A készítmények ha­tása beöntözéssel. bedolgozással vagy a terület kezelés utáni fóliás takarásával jelentősen fokozható. Figyelem! A Dazomat 90 G és a Basamid G felhasználása esetén palántázni csak 3—4 hét eltelte után. a talaj szellőztetését köve­tően szabad. TAVASZI MUNKÁK: A vege­táció megindulása után a kóroko­zók közül a levélfoltosságok, a kártevők közül pedig a sodrómo­lyok, a szamócaatka, későlblb a szamócaeszelény ellen kell. védé- kezn.i. A kórokozók szaporodását csökkenti az Orthpcid WP 0,2 százalékos, a Chinoin-Fiundazol 50 WP 0,08 százalékos, a Zineb 80 WP 0,2 százalékos vagy a Dithane M—45 0,2 százalékos ol­data. Rovarok ellen a Sinoratox 40 EC, a Bi 58 EC 0,1 százalékos, a Ditrifon 50 WP 0,2 százalékos, a szamóca atka ellen pedig a Mi- tac 20 EC 0,3 százalékos oldata alkalmazható, VIRÁGZÁS ALATT: a szürke­penészes rothadás ellen kell vé­dekeznünk Chinoin-Fundazol 50 WP-vel, Topsin Metál' 70 WP 0,1 százalékos. Ortho-Hhaltán 0j2 százalékos oldalával. Az úja'hb készítmények közül a virágzás kezdetére, fővirágzásra és 75—85 százalékos elvirágzás idejére ajánlható ismételt permetezésre egyre csökkenő töménységben a Ronilan 50 WP, valamint a Rov- ral. a kezdődózis 100 négyzet- méterre 8 liter vízben oldva 10 gramm vegyszer legyen. Az utol­só permetezésihez már csak 5 grammot- használjunk fel. A vi­rágzás ideje alatt rovarölő szert ne permetezzünk! SZÜRET ELŐTT: Az utolsó ke­zeléseknél a szerek élelmezés- egészségügyi várakozási idejét figyelembe kell venni! A java­solt készítményeknél ez 14 pap. SZÜRET IDEJÉN: Növényvé­dő szeres kezelés nem végezhe­tő, ezért ügyeljünk a beteg szür­kepenészes termésék megsemmi­sítésére. A penészedés miatt a felesleges öntözést is kerülni kell. A jövő héten az alma növény- védelméről és tápanyag-után­pótlásáról írunk. Közeleg a primőrszezon A gondosan összeállított me­legágy! kereteket úgy ajánlatos felállítani, hogy déli irányban ötszázalékos lejtésük legyen.. Ez­zel elősegítjük a víz lefolyását iiz ablakról, és a fény jobb ki­használását. A melegágy.! kere­tek felállítása után, de a magve­tés előtt legalább egy héttel ké­szíthetjük el a meleg talpat. Erre a célra szalmás szarvasmarha- és lótrágyát használhatunk. A lótrágya gyorsabban melegszik, a szarvasmarha-trágya viszont hosszabb ideig tartja a meleget. A melegtalpak készítéséhez használhatunk 25—30 százalékos arányban töltőanyagot is, ami le­het falomb vagy szecskázott ku­koricaszár. Nagyon ügyeljünk arra, hogy a trágya egyenletesen legyen el­terítve, és gondosan letaposva (döngölve). A letaposott trágyát 15—20 centiméter vastagon me­legágya földdel kell letakarni. A trágyatakaró föld és a melegtalp vastagsága olyan legyen, hogy a magvetés után a föld felszíne és a melegágyi ablaküveg között 15 centiméteres légtér maradjon. A földdel betakart melegtal­pat ablakokkal és takarókkal fedjük le, és 4—5 napig hagyjuk állni. Ez idő alatt a trágya fel- melegszik, és a gyommagvak a kedvező viszonyok között kikel­nek. A gyommagvak kikelése után a földet ajánlatos sekélyen átkapálni, és elegyengetni. Az így előkészített melegágyba most már bízvást elvethetjük a zöld­ség-, vagy virágmagvakat. A ta­karóföldet a felhasználás előtt fertőtlenítenünk kell, mert igy elejét vehetjük^ a káros mikroor­ganizmusok, taiajlakó gombák elszaporodásának. Tapasztalt kertészek megálla­pítása szerint a palántaágyak­ban a vetőmagvak takarásához általában mintegy 1,5—2 centi­méter vastag, úgynevezett mag- takaró föld szükséges. A mag- ; takaró föld ’ fertőtlenítésére a t gombák ellen Orthocidból köb- f méterenként 500 grammra, illet­ve négyzetméterenként 20—50 grámmra van szükség. A fertőt­lenítést a vetés előtt egy-két hét­tel már ajánlatos elvégezni! A tökéletes fertőtlenítő hatás el­érése érdekében az Omthocidot először öt—tízszeres mennyiségű száraz homokkal kell felhígítani (így egyenletes lesz a keveredés), és csak ezután szabad hozzáke­verni a takaróföldhöz. A fertőt­lenítő hatást a palántaágy vetést követő beöntözése tovább fo­kozza. Ha elmarad a takaróföld elő­zetes .fertőtlenítése, úgy a palán- taágyat közvetlenül a vetés után ás beöntözhetjük 0,5 százalékos töménységű Zineb-oldattal, amelyből 2,5 litert kell kijuttat­ni négyzetméterenként. A palántaágyakat a későb­biekben naponta rendszeresen át kell vizsgálni, úgy, hogy tenye­rünkkel végígsimítunk a palán­ták felületén, s ha azt észleljük, hogy a palánták megdőlnek, gyö- kérnyakii részük beteg, a fertő­zött foltokról a növényeket gyö­kerestől, földdel együtt el kell távolítani. A beteg folt szélén levő, még egészségesnek mutat­kozó növényeket is ki kell szed­ni, mert valószínűleg már fer­tőzöttek. Mivel a gombák elsőd­leges életfeltétele a nedvesség, az öntözést mérsékeljük, és a fagy­mentes órákban gyakran szellőz­tessünk! A fertőzés helyén gon­dosan permetezzünk. Jó hatású szer'kombináció a 0,2 százalékos Dithane M—45 és a 0,12 száza­lékos Chinoin Fundazol 50 WP. Egy négyzetméterre körülbelül 0,5—1 liter permetlevet porlasz- szunk ki! A mlegágyak mellett létesíthe­tünk fóliaágyakat is, ha nagyobb mennyiségű zöldségfélét akarunk előállítani. A fóliaágyakat álta­lában 10—15 méter hosszúra, 2—3 méter szélesre és 70—90 centiméter magasságúra érdemes építeni, PVC-csövekből és lágy PVC- vagy polietilén takaróból. A PVC-csövekből készült bordákat . egymástól egyméteres távolság­ban kell elhelyezni. A melegágyak és ' fóliaágyak egy kis körültekintéssel akár két szakaszban is hasznosíthatók.- Az első szakaszban kevés hőt igény­lő zöldségfélék termeszthetők, például a hónaposretek, a saláta és a karalábé. A második sza­kaszban már a melegigényes zöldségfélékkel ds érdefnes fog­lalkozni, például uborkával, pa­radicsommal vagy paprikával. A melegágyak segítségével elő­állíthatjuk magunknak a szük­séges pálántamenmyiséget;' a fó- liááeyak viszont hajtatásra ki­válóan használhatók. Így nem­csak friss, vitamindús zöldséget tudunk a család szükségletein fe­lül a piacra vinni, hanem sza­porítóanyagot, palántákat is ter­melhetünk. Az almafák metszéséről Fagymentes ja­nuári napokon érde­mes metszőollót fog­ni és hozzákezdeni az almafák metszé­séhez. A legtöbb kiskerttulajdonos — indokolatlanul — a legbonyolultabb munkák között tartó­ja számon a met­szést. Pedig nem az. Ahhoz, hogy helye­sen ítéljük meg a koronaalakítás jelen­tőségét, mindenkép­pen némi növény- élettani ismeretekre kell szert tenni. Az egyik legelter­jedtebb koronatípus az orsó.®' A gyorsított termőreforduláshoz a vezérvessző mellett 4—5 oldalvezért kell az alsó ágcsoportok­ból nevelni. így a ■ vázágak szórt áldás­ban elhelyezhetők. Az ágcsoportokat, il­letve a vázágakat, vázkarokat félméte­renként alakíthatjuk ki. Az álsudaras mód­szer lényege, hogy munkát takarítha­tunk meg, ugyanis a metszésen kívül a hajtások kötözésével megváltoztathatjuk a növekedési erélyt. A vezérvesszők csúcs- és végálló rügyeiből, valamint az alattuk levő oldalrügyekből erős hajtások - kelet­keznék, míg az al­sóbb helyzetű oldal- rügyekből a vízszin­tes helyzetet megkö­zelítő gyengébb haj­tások képződnek. Tehát ha a vezér­vesszők vízszintes­hez számított hely­zetét megváltoztat­juk, metszés nélkül is befolyásolhatjuk a korona kialakulá­sát. Kísérleti tapaszta­latok alapján megál­lapították, hogy a vesszők kötözését nem télen, hanem a nedvkeringés meg­kezdése után, ápri­lisban érdemes meg­kezdeni, ekkor ugyanis rugalmasak, kevésbé törékenyek, IMPORTANYAG HELYETT HAZAI Kiskőrösön elfogadták a kihívást A Kiskőrösi Ipari Szövetkezetről az a hír járja, hogy a szolgáltatásaik fejlesztésén túl erőteljesen növelik az árutermelést, import­anyag- és alkatrész-helyettesítésben náluk nagyobb gazdasági egységeken is túltesznek. A „titok” megfejtésének szándékával keres­tük fel Péntek Sándort, a szövetkezet párt­vezetőségének titkárát. Az árutermelést két telepün­kön végezzük, gyártmányaink: bútorváz, faiipari gépek, konfek­ciótermékek, bukó- és védősi­sakok, vastömegcilkkek, a mező- gazdaságnak sertésnevelők és fiaztatók, autóbuszokhoz és te­hergépkocsikhoz fékszelepek, NSZK-exportra pedig szen nytfo- gó veder és hobbipad. Mindezek­ből az elmúlt éviben, 176 millió értékben termeltünk. A szolgál, tatás ugyanilyen, szerteágazó: ja­vítunk órát, gépkocsit, rádiót, tévét, de van szabóságunk, fodi- rászatunjk, vegytisztítónk, lakatos és vízvezetékszerelőnfc, sőt, épí­tőipari részlegünk is. A szolgál­tatás bevétele a múlt éviben meghaladta a 2& millió forintot. Ami pedig a titkot illeti, ilyen ninos... Titok valóban nincs, egyszerű, józan paraszti ésszel gondolkod­nak, s megragadnak minden al­kalmat, lehetőséget arra, hogy ne csak talpon maradjanak. de előbbre is lépjenek. Még 1982- ben a nyugatnémet malrolon (műanyagőrlemény) egy részét üvegszál erősítésű poliészterrel helyettesítették a büké-. illetve védősisak gyártásában. Az elkép­zelés jól sikerült, s a múlt évben már 3 millió forinttal csökken*- tették az import alapanyag beho­zatalát. — Évek óta foglalkozunk a ne. hézgép jár,művek terrgosztátsze- lepeinek korszerűsítésével. A Budapesti Műszaki Egyetemtől megvásároltunk egy szabadal­mat, s 1982-ben elkészítettük a 0 -szé rián ~A‘ múlt évben már nagy mennyiségiben gyártottuk az autó­buszokban, tehergépkocsikban nélkülözhetetlen, s korábban az NSZK-iból behozott termosztát­szelepeket. Csupán ezzel 1 260 000 • A légfék­szelepek öntvényeit munkálja meg Vakutyik Jánosné. nyugatnémet márkát takarítót.' tunk meg a népgazdaságnak, ösz- szességébej) 1983-bam az importot helyettesítő hazai anyagok fel- használásával több mint 24,5 millió forint értékű devizával ke. vesebbet kellett kiadni. Az ipari szövetkezet vezetősé­ge, a négy pártalapszervezet 77 kommunistája, de maguk a ta­gok sem várják, hogy a sült ga­lamb a szájukba, repüljön. FelKs. merték, hogy a mai gazdasági helyzetben azt kell termelni, ami jól eladható, az új termék jól honosítható jegyen, a régen gyár­tott termékekbe pedig korsze­rűbb alkatrészek kerüljenek. A szövetkezet igen sok — eddig húsz — szabadalmat vásárolt. Függetlenül attól, hogy ez nágy kockázattal jár — tíz szabada­lom közül, ha kettő beválik, már elégedettek —, nem sajnálják er. re sem a pénzt, sem a fáradtsá­got. íme a bizonyíték: — A múlt évben a•Budapesti Műszaki Egyetemitől a ragasztó­gyártás szabadalmát vettük meg, amely a papír- és a bőripar szá. mára nélkülözhetetlen. A mű- anyagbázisú ragasztóból ez évben 200 tonnát gyártunk, amellyel 10 millió forint értékű importanya­got helyettésífüift!k.~Az irhpörtrá- gasztó kiskereskedelmi ára kilón­ként 117 forint, az új ragasztóé csupán 60. Számításaink szerint ebben az évben — miután alapo­san felmértük a lehetőségeket — • Szerelik az üvegszál-erősítésű bukósisakokat. már 50 millió formt: értékű im­port anyagot, alkatrészt tudunk pótolni hazaival. Akad más példa Is. Az olajbá­nyász-védősisak; kifejlesztésével a szocialista országokiban senki sem foglalkozott. A szövetkezet, hogy megfeleljen ez a védőeszköz min­den vele szemben támasztott kö­vetelménynek, 100 ezer forintot fordított a tökéletesítésre. Ügy tűnik, hogy a kísérletek igazol­ják az elképzeléseiket, s rövide­sen szinte egész Európába expor. tálhatnak. A szövetkezetnél dol­gozó húsz, egyetemet és főiskolát végzett szakember jijításokkall, szabadalmakkal , igazán alkotó módon próbálja előbbre vinni — s mint látható, sikerrel — a szö­vetkezet termelését. Igaz, ehhez hozzájárul az a rendkívül jó mun­kahelyi légkör, amely a szövet­kezetnél kialakult, s az a joggal várt igény, hogy mindenki tegyen többet. — Nem említettem1, de a párt- vezetőség, a pártalapszervezetek, az üzemek vezetői és a szövet­kezet vezetősége felkarolja, ser­kenti, anyagilag elismeri azokat, akiknek jó, használható, az egész szövetkezet munkáját segitő. előbbre vivő ötlete van." Nyil­vánvaló — s ezt következetesen betartjuk —, hogy a gazdasági döntések előtt a vezetőség ala­posan mérlegeli annak várható hatását, s együtt sanurik vagy ne­vetünk, az eredménytől függően. Volt olyan, amikor sírtunk, de el •nem csüggedtünk. A döntést kö­vetően — ez része a szövetkezeti demokráciának — tájékoztatjuk a tagságot, s kérjük a támogatású, kát, megnyerjük őket az ügynek. Az elmondottakat támasztja alá, hogy a múlt évben a szövet­kezet szolgáltatási árbevétele 12 százalékkal több volt az előző évinél, s 15-tel! növekedett a szerződése^ szolgáltató üzletek száma. Árutermelésiben megfelel­tek a kívánalmaiknak,, sőt az egy tagra jutó termelési érték 4—4,5 százalékkal több volt a tervezett, nél. Ezek a tények és az a 18 cikkük, amely a Kiváló Áruk Fó­ruma embjémájáí viseli, bizo­nyítják: a Kiskőrösi Ipari Szö­vetkezet a mai nehéz gazdasági helyzet kihívását elfogadta, meg- , él a saját lábán, s biztató jövőt is megalapozott tagsága számára. Gémes Gábor összeállította: Czauner Péter Jó eredményekkel fejezte be a múlt évet a kiskunfélegyházi Há­ziipari Szövetkezet. Farícos Jenő elnöktől a napokban a szorgal­mas kollektíva tevékenységéről érdeklődtünk. — Szövetkezetünk az alakulá­sa óta eltelt majdnem három és fél évtized alatt igen sokat fej­lődött — mondta az elnök. — Termékeimig, a bébirúhák és hím­zett kézimunkák iránt állandó a kereslet, s mi igyekszünk kielé­gíteni az igényeket. — Tavqiy miből és mennyit készítettek? — Árbevételünk 90 százalékát a múlt évben már a bébiruhákért kaptuk. Ezekből a rendkívül mun­kaigényes termékekből szovjet exportra 250 ezret készítettünk, 3Ó0 ezerrel pedig a belkereskede­lem megrendeléseinek tettünk eleget. Az eredményeinket még néhány számmal tudom1 érzékel­tetni. Míg 1982-ben 69,8 millió forint volt az árbevételünk, ad­dig a múlt évi hetvenmilliós tor-’ vet 84,2 millióra teljesítettük. Nyereségünk 7,8 millió forint volt 1982-iben, tavaly pedig elértük a 11 milliót. — Mi tette lehetővé ezt a nagy fejlődést? — A piachoz való szigorú al­kalmazkodás, a kiváló minőség, a határidők maradéktalan betar­tása, és természetesen dolgozóink szorgalmas munkája. Az évek so­rán sikerült kinevelnünk egy tervező kollektívát. Áz ő segítsé­gükkel rugalmasan, gyorsan tu­dunk igazodni a mindenkori di­vathoz. Nálunk sokkal könnyebb és gyorsabb az átállás az új ter­mékekre, mipt a nagyüzemekben, ezért az itt készülő bébiruhák kö­zött véletlenül sem akad „divat­jamúlt”. — Gondok is akadnak? — Sajnos, igen. Rendkívül rossz az alapanyag-ellátásunk és ez több esetben akadályozza cél­jaink elérését, Amellétt, hogy nem mindig tudjuk beszerezni határidőre az anyagokat, sokszor a minőséggel is problémák van­nak. A közelmúltban például 20 ezer méter anyagot kellett Visz- szaadnunk a gyártó vállalatnak festési hiba miatt. — Kik azok, akik segítették a jó eredmények elérését? — Szövetkezetül^ a bedolgo­• Korszerű célgépekkel végzik a bébiruhák befejező műveleteit. zói rendszerre épül. A félegyhá­zi központunkon fcivül Kiskun- majsán,, Tiszaalpáron, Kecske­méten éj Jászszentlászlón van telepünk, ezeken kívül tizenkét községben van felvevőhelyünk. Félegyházán, Kiskunmajsán és Tiszaalpáron szabászatok dolgoz­nak, összesen 11-en szabják a varrnivalót. A bedolgozók, ami­kor a hetenként általában egy­szer érkező meósnak leadják a készterméket, átveszik a kisza­bott „ruhaalkatrészeket”. A há­zi műhelyekben megvarrt ruhák befejező munkáit, — gombfel­varrás, vasalás stb. — telepein­ken korszerű célgépekkel végez­zük. Jelenleg 606 főállású és 115 nyugdíjas bedolgozót foglalkozta­tunk. Ezenkívül egy 1982-ben megjelent rendelet lehetőséget adott arra is, hogy más munka­helyen dolgozó, gyesen levő kis­mamáknak is munkát adjunk. Tavaly már 26-an varrtak a ré­szünkre — mondta befejezésül az elnök. | O. L. 1 KISKUNFÉLEGYHÁZI HÁZIIPARI SZÖVETKEZET Jól sikerült a múlt esztendő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents