Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-19 / 15. szám
« • PETŐN NCPB • 1984. január 1«. BARÁTI ORSZÁGOK ÉLETÉBŐL SZOVJETUNIÓ Kísérleti intézkedések három iparágban Felgyorsult a szovjet gazdaság fejlődési üteme 1983-ban. Az a vélemény, hogy új ldőszaik kezdődött az ország gazdasági fejlődésében. A társadalom növekvő lehetőségei és igényei egyértelműen megkívánják a gazdaság- irányítás magasabb szintre emelését, vagyis a hatékonyság növelését minden szinten. A gazdasági mechanizmus korszerűsítésében túljutottak a kezdeten, vagyis azon az időszakon, amikor az alapelvekről véleményt mondtak a vállalati vezetők, a tudósok, a gazdasági-tervezési szakemberek, s közvetlenül a munkahelyi kollektívák is megtehették észrevételeiket a sajtó hasábjain. Az ügy ilyenformán társadalmi jelleget öltött. A gazdaságirányítás új rendszerének másik fontos jellemvonása a folyamatosság, hiszen a jelenlegi periódus szerves része az 1965-ös és 1979-es, az irányításrendszer korszerűsítését célzó határozatoknak. A jelenlegi változások alapgondolata a gazdaság gyorsított átállítása az intenzív fejlesztésre. Az a cél, hogy valamennyi, ágazatban uralkodó legyen a gazdasági erőforrások hatékonyságának a növelése. A cél elérése érdekében már a tervezés során olyan gazdasági feltételeket teremtenek, amelyek jelentősen fokozzák a munkahelyi kollektívák közvetlen érdekeltségét^ a termelés hatékonysági mutatóinak növelésében, az erőforrások, anyagok, a technika gazdaságos fel- használásában, a termelés műszaki színvonalának emelésében, a minőségi termékek kibocsátáséiban. __ A változásokhoz tartozik, hogy csökken a felülről jött utasítások száma, növekszik a vállalatok önállósága a gazdaság, a gazdálkodás valamennyi szférájában. A Szovjetunió gazdaságirányítási rendszerének korszerűsítését célzó új intézkedéseket — kísérletként — néhány ágazatiban 1984. január 1-től vezették be. A kísérletiben részt vevő ágazatok: a gépipar, az élelmiszeripar, a könnyűipar. A kísérleti rendszert úgy alakították ki, hogy figyelembe vették a különböző ágazatok sajátosságait. Az itt szerzett tapasztalatokat pedig 1986- tól a népgazdaság valamennyi szférájában alkalmazzák majd. triticale A bátrak gabonája . Dr. Tadeusz WoLákii docensnek, a híres lengyel növénynemesítő tudósnak a nevéhez fűződik az értékes Grana nevű búzafajtának és a Dankowskie zloto nevű rozsfaji tánlak a kitenyésztése. A tudós jelenleg a búza és a rozs kereszteződéséből származó gabonafajta, a Triticale új .változatain dolgozik. A tudós a Tritioalét a „bátrak gabonájának” nevezi. Az első búza—rozs keresztezés! kísérletiek még a XIX. század végén kezdődtek Skóciában, Németországban. s több más országban. Ezek a próbálkozások azonban nem jártaik sikerrel, mivel az új gabonafajta terméshozama túl alacsony volt. A búza—rozs igazi pályafutása az első hexaploidáliis (Ihat ikiromoszóm a-csoportú) gabonafajta előállításával kezdődött. A viliág búzanemesítő szakembereinek Kanadában rendezett 1958. évi nemzetközi kongresszusán. mutatták be ennek első változatait, amely felvette a versenyt nemcsak a rozzsal, hanem a búzával is, főleg a savanyú talajokon. A Triticale a. búzánál jóval ellenáll'óhb a különféle betegségekkel szemben, s ez kétségkívül jelentős előnynek számít. A Triticale iránti érdeklődés évről évre növekszik. (Mint ismeretes: Magyarországon is sikerrel foglalkoztak vele.) A lengyelországi choryni növénynemesítő állomáson kitenyésztett CT—138 típusjelű változat jelenleg ál'llairrü kísérletek tárgya Nagy-Britanniában, Hollandiában, Belgiumiban, Franciaországban, sőt még Üj-Zélandon is. Az említett változat különösen magas terméshozamának köszönhetően, felveszi a versenyt a világ legkiválóbb búzafajtáival is. A termékeny búza1—rozs fehérjetartalma a búzáéval egy szinten van, tápfehérje- értéke magasabb a rozsénál, annál több lizint tartalmaz és az aminosav-összetétele is kedvezőbb. Épp ezért a búza—rozs termesztése iránt nemcsak az olyan országok érdeklődnék;, mint Lengyelország, ahol sok rozstermesztésre kedvező, könnyű talaj található. A búza—rozs Lasko néven ki termesztett első lengyelországi változata felkerült az országos növény- termesztési jegyzékbe. Mégis először Nyugat-Euró- páihan honosodott meg, mivel Lengyelország időjárási viszonyaihoz képest alacsony a hidegtűrő képessége. Sok parasztgazda azonban vállallja a kockázatot, és kifagyás esetén tavaszi árpát vet. A neves lengyel növénynemesítő tudósnak azonban el. tökéit szándéka,, hogy toitenyészti a Triticale lengyel mezőglazdaság számára is alkalmas változatát. Jelenleg a búza—rozsnak a CT—463 és a CT— 461 típusjellel ellátott kétféle, jó hidegtűrő képességgel rendelkező változata létezik. A szakemberek arra számítanak, hogy .mindkettőnek a termesztése már a legközelebbi években megkezdődhet Lengyel- országban. Hanna Lewandowska Mongólia — képekben 0 Mongóliában az utóbbi években gyorsan fejlődött a könnyűipar. Ez a kép a főváros, Ulánbátor egyik modern textilgyárában készült. 0 Mongóliában igen nagy a szerepe az állattenyésztésnek. A hazánknál tizenhétszer nagyobb szocialista ország területén mintegy 24 millió állatot — lovat, birkát, kecskét, tevét és jakot — tenyésztenek. A lakosság száma viszont mindössze egymillió. Így aligha meglepő, hogy a mongolok fogyasztják a legtöbb húst a világon. Az állatokat természetesen más célokra is felhasználják. A képen: az ország északi részéből tevekaraván szállítja a fát az ipari központokba. A Solt—Harta és Vidéke Afész 1984. március 1-től 1987. március 1-ig szerződéses üzemeltetésre átadja az alábbi vendéglátóipari egységeit. II. sz. Otthon Vendéglő — Presszó; Harta, Kossuth u. Szakmai jelzőszám: 11—35. III. osztály. III. sz. Duna Vendéglő; Dunaegyháza, Duna u. Szakmai jelzőszám: 11—35. III. osztály. A pályázatokat 1984. február 14-ig kell benyújtani az áfész központjában. (Solt, Béke tér 4.) Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást az áfész kereskedelmi osztálya ad. A versenytárgyalás' 1984. február 22-én, 9 órakor lesz Solton, az Aranykulcs Vendéglő Kombinát különtermében. 134 CSEHSZLOVÁK TERMELŐSZÖVETKEZETEK Átlagéletkor: 43 év A kollektív gazdálkodás bevezetése után a mezőgazdasági szövetkezetek Csehszlovákiában is jelentős segítséget, komoly kölcsönöket kaptak az államtól. Az eredményes gazdálkodás révén a legtöbben megszabadultak adósságaiktól'. A gyengébbek egyesültek a jobbakkal, több közülük az éghajlati és más feltételek alapján specializálódott valamely növényfajta termesztésére. Az országban ma 1708 tsz működik. Aktív tagjai száma 612 ezer. A földekre 1000 hektáronként átlag 20,2 traktor jut. Elegendő gép áll rendelkezésre a kukorica, a cukorrépa, a burgonya vetéséhez, betakarításához. A mezei munka 75—89 százalékban gépesített. A szövetkezetek alakulásának első időszakában a fiatalok szívesebben vállaltak munkát a gyárakban és a városokban, mert a mezőgazdaság nem vonzotta őket. A gépesítés előrehaladásával azonban mind több új műszaki foglalkozás nyílik vidéken. Északi szomszédunknál 110 mezőgazdasági szakközépiskola működik, s a termelőszövetkezetekben már 76 ezer diplomás dolgozik. Mindennek következtében a mezőgazdaság megfiatalodott: 1982-ben 43 év volt az átlagéletkor. A vegyszerek a mezőgazdaságban valóságos csodát műveltek az elmúlt évtizedekben, de — valljuk ,meg — ma már az emberek kjssé félnek a „vegyszeres zöldségektől, gyümölcsöktől”. A szakembernek ezért ma már mindenütt a világon előtérbe helyezik a növénybetegségek és a kártevők elleni harcban a biológiai védekezést,, vagyis igyekeznek megkeresni a károkozók természetes ellenségeit. A Csehszlovák Tudományos Akadémián eddig már három ilyen biopreparátumot kísérleteztek ki/ Az agrárszakemberek körében nagy sikert aratott a T—815 Agr ro nevű új, speciális mezőgazda- sági gépkocsi is, amelyet Szlovákiában, a Trnavai Gépkocsigyárban gyártanak. Egyszerű eljárással ötféle speciális szerkezet szerelhető rá, ömlesztett anyagok és mezőgazdasági termények számítására, folyékony , trágya szállítására és locsolására, ipari és istáilótíágya szétteregetésére és takarmányszállításra. A gépkocsihoz 1600 kilogramm súlyú utánfutó is kapcsolható. GAZDÁLKODÁS OKOSAN, JOBBAN „Megyünk még följebb.. • A BACSÉPSZER dolgozói november közepén kezdték n kecskeméti régi megyei kórház főépületének rekonstrukcióját. A vállalatnál feltették a kérdést: szabad-e 16 ezer forint bért kifizetni egy embernek egy hónapra? Aztán elhangzott a válasz Is: igen, ha mögötte teljesítmény áll. Ma már nem „félnek” a nagy keresetektől, az új szisztéma életképesnek bizonyult. A BACSÉPSZER kecskeméti irodaházában beszélgetünk arról, minek köszönhető, hogy náluk nem szükséges a túlóra elrendelése, a jövedelmek kiemelkedőek, a létszám stabil, a munkás-utánpótlás megoldódott a vállalási határidők rövidebbek, és folytathatnánk a felsorolást. Zima Tibor főmérnök, Somogyi József mélyépítésvezető és Nagy József asztalos próbálja megfogalmazni mindazt, ami az elmúlt években BÁCSÉPSZER-berkek, ben lezajlott. Legelőször az országos kísérlet került szóba; amelyben a megye több vállalata is részt vesz, ámbár változó sikerrel. A BÁCSÉPSZER-nél milyenek a tapasztalatok? — Az új bérgazdálkodásban si. került egy olyan egységes rendszert kialakítani, ami alapján meg .tudjuk mondani, hogy menynyi eredményért mennyi bér adható — mondja az alapvető tudnivalókat Zlma Tibor. — Dől. go zó ink tudják: nemcsak a teljesítmény növelésével emelhető a jövedelmük, hanem példám a költségmegtakarítás egy részéből is bér lesz. Ma már kiszámítják, mennyit jelent, ha ésszerűbben dolgoznak, megjavítva esetleg azt is, ama nem szerepelt a tervben, 0 Nagy József asztalos. (Tóth Sándor felvételei.) vagy elhagyva olyat, ami fölösleges. Ebből a szempontból az Űjkollégium kétszakaszos felújítása volt a fordulópont. A két átadást — mint elmesélik — év végére tervezték. A ta_ nítás viszont már szeptemberiben kezdődik, így az évvégi hajrá „átkerült” a nyári időszakra. Ez azóta már szokásnak tekinthető a vállalatnál, mint ahogyan, a szakaszos átadás is. Szóval, térerőről teremre haladva adták át folyamatosan az épületet, így történhetett, hogy a műszaki átadás utolsó napjára az átvevőket berendezett tantermek fogadták, kezdődhetett a tanítás. HilbapÓt- lásra nem volt szükség; hiszen menet közben már mindent kijavítottak. A Gifrapailota is példa erre. Vegyük csak még egyszer az alapokat: a tervfeladat hibátlan teljesítéséért tehát jár az alap., bér. Ezen túl az egységek szabad kezet kaptak: vállalhatnak külső munkát, növelhetik a létszámot, foglalkoztathatnak alvállalkozókat stb. — Két egymással összefüggő érték a legfontosabb — mondja Somogyi József mélyépítés-veze- tő, aki egyben a vállalat párt- titkára is —, a teljesítmény és az érte járó bér. Persze, nem volt ez ilyen egyszerű. Amikor a kísérlet kezdődött, nem, lehetett általános bizalomról beszélni. Az első félévben volt mozgás, elmentek néhányian, mert az elvégzett munkájuk után csak keveset kaphattak. Azok maradtak itt. akik jól és többet akartak dolgozni. A szabályzat kimunkálása óriási csopo rtfeladat volt. Még Í981 őszén az abszolút bértömegsza. bályozás kísérlete idején kezdődött. A váz azóta is maradt, mert jónak bizonyult, a finomítás viszont évről évre folyik. A kísérleti bérszabályozás több, mint jövedelemre ható tényező. A cél a magasabb teljesítmény és a jó minőségű munka. Ma már nem is ■ bérszabályozási, hanem munkaügyi szabályozási terv készül a BÁCSÉPSZER- nél. Arra törekedtek, hogy mindenki érdekelt legyen a vállalati eredmények alakulásálban, i Vegyük például a számvitelt. Az itt dolgozók az elfekvő készletek feltárása, aktivizálása, az eszközök forgási sebességének növelése, a szállítási költségek csökkentése terén érhetnek el jövedelemnövelő eredményeket. De szerepel a tervben az üzemgazdasági osztály, az anyaggazdálkodás, a gépészet, az üzemi rendész, a vezető jogtanácsos és a zalakarosi üdülő vezetője, hogy a legszo- katlanabibakról is megemlékezzünk. Könnyebb a helyzet a fizikai dolgozóknál, ott a közvetlen arány elve érvényesül. — Ha a vállalat több jövedelmet ér el, mi is többet keresünk — fordítja ezt közérthetőre Nagy József asztalos. — Két év alatt az asztalosüzemben dolgozók fizetése csaknem harminc százalékkal1 emelkedett. Tavaly a har. madifc negyedév végété 6® ezer 685 forint volt az átlagbérünk. Az asztalosok között ketten vagyunk csak ötven év felett, hatan negyvenesek, a többiek tízen még huszonéves fiatalok. Jó, hogy nincs szükség kisvállalkozásira, munka utáni fusizásra, mert a vállalaton belül többet kereshet, aki akár. A munkánknak van eredménye. Sokszor beszélgetünk erről a témáról a műhelyben. Szinte hihetetlennek tűnik, amit két év alatt elért a vállalat. Szép asztalosüzemet kaptunk. Az emberek gondolkodása is változik. Például nincs italozás. A munkában segítjük, kiegészítjük egymást. A nehezen megkeresett pénzt jobban becsülik az emberek. Ma már sok minden természetes a BÁCSÉPSZER-nél, ami korábban hihetetlennek tűnt. Elmeséltek egy történetet. A szocialista brigádvezetők tanácskozásán ismertették az új szabályozás alapját: ki-ki amennyivel többet dolgozik, annyival kap többet. Az egyik brigádvezető fel. állt, és megkérdezte: JHa a vállalatnál mindenki többet fog dolgozni, mindenki a mostani dupláját teljesíti,, ki tudják-e fizetni?” ékkor ez fogós kérdés volt. Most egyszerű a válasz: kifizethető a magas bér a kiemel, kedő teljesítményért. Nézzünk mindehhez néhány adatot is. A vállalati bérszínvonal 1982-iben 20,9 százalékkal nőtt, aiz egy dolgozóra jutó állami költségvetési befizetés 30 százalékkal. Tavaly az első féléviben 14 százalékkal emelkedett a bérszínvonal és 24 százalékkal az állami költségvetési befizetés. A termelés egy év alatt 30 százalékkal lett több, így várhatóan 400 millió forint fölött lesz a tavalyi év mérlegzárásakor. A kísérlet — amely 1985 végéig tart — a BÁC9ÉPSZEIR— nél jó eredményeket hozott „Én mint munkás— fejezte be a beszélgetést Nagy József-—, bízom abban, hogy utána jön a következő kísérlet, és megyünk mlég följebb.” Fejszés Edit AZ IDÉN TÍZ HEKTÁRT VESZNEK MŰVELÉSBE Mezőgazdasági termelés az út menti területeken Az utóbhi két évtizedben a gazdasági fejlődés jelentős mezőgazdasági területek termelésből való kivonásával járt együtt. A termőföld — mint sajátos termelési eszköz és nemzeti vagyon — az urbanizációi, az építkezések, a nagyüzemek létrehozása miatt állandóan fogyóban van. Kötelességünk ezért a me. zőgazdasági hasznosításra alkalmas, parlagon heverő területeket művelésbe venni. A termőföld hasznosításának hosszú távon is elfogadható arányai azonban mind a mai napig nem egyértelműek és nincsenek kidolgozva. A megyében levő 2171 kilométer hosszú állami úthálózat mentén — felméréseink szerint — 170 .hektár olyan terület van; amely művelésbe vonható anélkül, hogy az a közlekedés biztonságát zavarná. Ez a mennyiség lényegesen nagyobb lehelt, mivel a megye tanácsi, szövetkezeti, állami és egyéb gazdasági úthálózata megközelítően több ezer ki. lométer, így 'könnyen belátható, hogy több száz. sőt ezer hektárra is tehető a hasznosítható földterület. A földhasznosítás kérdésében a válasz ma még neim egyértelmű, a vita a szakemberek körében is ■folyik. Néhány helyen még ma is találkozunk olyan szemlélettel, amely a rekultivációt, annak hasznosságát megkérdőjelezi. Vannak még anyagi természetű gondok is; amelyek viszont az egyes gazdasági egységek érdekeltségét befolyásolják. Mindezeket is figyelembe véve felmérést készítettünk a megyében, amelyet követőien felkerestük az út men., ti területekkel szomszédos mezőgazdasági üzemeket és egyeztettük azokat, a közös haltárokat, ahol a még mezőgazdasági művelésibe vonható területsávok húzódnak és beszámíthatók. Egyeztettük a megvalósítás terveit, anyagi hatásait, élihatárolva az egyes részfeladatokat, mint a fák kivágását, ültetését, a tuslkók kiszedését és a szükséges földrendező munkákat. Terveinket támogatta és segítette a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, mely a törvényes lehetőségek alapján a földhasznosításban részt vevő mezőgazdasági üzemek részére biztosította a költségek részbeni térítését állami támogatásiból. (A rekultivációs feladatokra 50 százalékos anyagi támogatást kaphatnak pályázat útján az üzemek) A megyei földhivatal a szervezési munkálatokból nagymértékben kivette részét. Az általa is szorgalmazott munkálatok 1983. márciusában kezdődtek meg. Éz ideig mintegy 30 hektárra tehető a rekulti- vált mezőgazdasági művelésre átengedett terület nagysága és az 1984-re. tervezett terület mintegy 10 hektár. A mezőgázdasági termeléshez ismét végzett munkálatokkal kapcsolatiban az alábbi ellentmondásra érdemes figyelni és azt a helyi lehetőségek 1 alapján feloldani: Áz út .menti területeken mind a hiányos műszaki háttér, mind' az anyagiak szűk lehetősége miatt a veszélyes károsítok (me_zei pocok, arankaifélék, fenyércirok) és a gyomok felszaporodhatnak és a szomszédos mezőgazdasági területekre fertőzést jelenthetnek. Az erőteljes rekultiváció* miatt viszont az igen keslkennyé vált út menti'területek valószínűleg nehezebben viselik el a szántóföldek közvetlen szomszédsága miatt fellépő vegyszeres gyomirtás hatását. A megyében a megkezdett munkálatokát — elősegítve az okszerűbb területfelhasználást — a jövőben is folytatni kívánjuk, a környezetvédelmi, valamint a közúti forgalombiztonsági és tájiba;- illesztési szempontok fokozott figyelembe vétele mellett. Ebben, a munkában számítunk az üzemek közreműködésére, a megyei és az országos szervek .támogatásira. Pogány Károly, a Szegedi Közúti Igazgatóság Koordinációs Üzemmérnökségének vezetője
