Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-19 / 15. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) 435 az állami Laíkás. a többi személyi tulajdonú. Ősökként a cél- csoportos állami lakásépítés előirányzata, s ezt az összeget a sajáterős lakásépítés telekelőkészítésére, közművesítésre fordítják. A megyei tanács pályázat útján az elmúlt éviben is 25 mi Ilié forinttal támogatta a magánlakás - építés telekkialakítását. Ugyanekkora összeg idén is rendelkezésre áll, valamint 10 millió forint a fiatalok lakáshoz jutásának elősegítésére. Olyan új konstrukció megvalósításával, OTP- egyílttímű kedéssel), amely módot adna a gyorsabb lakáshoz jutásra. Az egészségügyi fejlesztések közül ez évben befejeződik a megyei kórház műszaki házisa, folytatódik a bajai kórház ujj mosodájának, a kalocsai kórház kórbonctani részlegének és a kecskeméti új rendelőintézetnek építése. A szociális otthoni hálózat várhatóan 170 férőhellyel nlövek. szik. Az általános iskolai tantermek száma ötvenhattal nő, megvalósul nyolc középiskolai tanterem is. Több község vízellátásának javítására kerül sor, és várhatóan teljesül 1985 végéiig az a program, mely megfogalmazta, hogy valamennyi település jó ivóvízzel rendelkezzék. Közösen a lakossággal A helyi tanácsoknak minden lehetőséget meg kell* ragadniok arra, hogy a lakosság anyagi eszközeit bevonják a kommunális fejlesztések közös, megvalósításába, finanszírozásába. Äz elmúlt évnek az a tapasztalata, hogy ahol a lakosság gondjaira, jogos igényeire érzékenyen reagálva, helyesen fogalmazzák meg a célokat, és a szándékoknak elébe menve kérik a tehervállalást a tanácsi eszközök kiegészítésiéhez, ott az emberek szívesen áldoznak erre. Az anyagi eszközök be. vonásának módja többféle lehet, egyik jól bevált forma a társulatok szervezése. Szorgalmazzuk, hogy a tanácsok támogassák a társulásokat pótlólagos forrásokból is. A megyei tanács évente rendszeresen támogatja a helyi összefogással megvalósuló belterületi útépítéseket és egyéb fejlesztéseket. A végrehajtó bizottság kiemelt programként kezeli a települések földgázhálózatba történő bekapcsolását ott. ahol ennek megvan a lehetősége. Az elkövetkező két évben tíznél több község juthat földgázhoz. A gerinchálózatok kiépítéséhez 10 millió forintot meghaladó támogatást biztosítunk. A településen belüli hálózat kiépítésére helyi összefogással, a lakosság hozzájárulásával kerülhet sor. A földgázhálózatba kapcsolt településeken támogatjuk a közintézmények olajról földgázra, való áttérését. Nagyobb jogkör a helyi tanácsoknál Janúár 1-ével került sor a járási hivatalok megszüntetésére, a közigazgatás átszervezésére. A tanácsi irányítás korszerűsítésének fő célja, hogy megteremtse az alapjait valamennyi területen a kétszintű, igazgatási rendszer bevezetésének. Amikor is egyik oldalon a helyi tanácsok helyezkednek el, mint a lakosság alapvető ügyeit intézők, a másik oldalon pedig a területi megyei tanács. Az átszervezés szakasza azonban indokolja a körzetközpontok bevonását a megyei tanács feladatainak ellátásába. Hangsúlyozni kell, hogy a körzetközpontok nem íölérendeltjéi a községi tanácsoknak, hanem mellérandettéégi viszonyban van. nak, ami az együttműködés szempontjából a következőkiben Igen döntő. Az átszervezéssel, a jogkörök bővítésével erősödik a községek önkormányzati szerepe, de ezzel együtt nő a felelősségük is a meghozott döntésekért. Az átszervezéssel több mint 120 fővel csökken a tanácsi igazgatási lét. szám. A hatáskörök és jogkörök növelése szükségessé teszi, elsőként a községeknél, a jobb színvonalú munkavégzést, az apparátus stabilizálását, minőségi ösz- szetiételének javítását. .Tartalékok feltárása A tanácsok terveinek demok. ratikus előkészítése fontos feltétele .annak, hogy ismét kérhessük a lakóhelyi és a munkahelyi közösségek alkotó, cselekvő támogatását *a közös célok eléréséhez. Az előterjesztésből és a végrehajtó bizottság előzetes állásfpg. lalásából is az tűnik ki, hogy a neheafedő körülmények ellenére, a kevesebb pénz mellett sem kell feladnunk a középtávú tervre kitűzött társadalmi programjainkat, !ás ez a mai időkben igen nagy szó. A pénzügyi terv lényegében azt tükrözi, hogy egyrészt tudomásul vesszük a népgazdaság teherbíró képességét, más. részt tartalmazza azt a szándékunkat, hogy vállalt kötelezettségünket, főleg az alapellátás terén, teljesíteni akarjuk és ehhez mozgósítani kívánjuk a rendelkezésre álló anyagi eszközeinket, lakossági erőforrásokat. Az ész. szerű takarékosság módszerei igen sokrétűek lehetnek. Az apróbb megtakarításoktól a több milliós beruházások helyettesítéséig, az intézmények közös működtetésének megszervezéséig terjedhetnek. Lehetőség van az intézményi szolgáltatások bővítésére, amivel a bevételek emelkednek. és így a kiadósok is növelhetők. A belső tartalékokat a helyi tanácsok és intézményeik ds_ merik, saját terveikben ezt célszerű megfogalmazni. A gazdálkodásban, a tervezésiben az önállóság és a döntési. Végrehajtási felelősség erősödésének folya. mata a pénzeszközök szűkülésével párhiuzamosian kezd kibontakozni. Ez a folyamat még a kezdetnél' tart. összefogással, a lakosság cselekvőkészségének bevonásával azonban biztosán számíthatunk a terveinkben szereplő elgondolások megvalósítására — mondta vitaindítójában Szigeti Péter. Ezt követően hozzászólások hangzottak el. Bene András, a számvizsgáló bizottság titkára a tudatos gazdaságirányító és szervezőmunka fontosságát emelte ki. Nő a tanácsok önállósága, ezzel együtt a felelőssége is. Már a tervezésnél,’hiszen az illetékes szakosztályok közvetlenül a helyi testületekkel egyeztettek. Fokozni kell a helyi érdekek érvényesülését nemcsak a saját, hanem a megosztott bevételek esetében is. A lakossági források mellett jobban kellene helyben hasznosulnia a vállalati, szövetkezeti befizetéseknek. A tervezetet a pénzügyi és számvizsgáló bizottság együttes ülése megvitatta, reálisnak — bár feszítettnek — és teljesíthetőnek ítélte. Sztrapák Ferenc a nem elsősorban pénzt, hanem inkább odafigyelést, törődést igénylő dolgokra mutatott rá, erre hozott példákat. Megemlítette az orgoványi kenyér- és .tejellátás gondjait, a fülöipházi közlekedés és tante- remépités megoldatlanságát, s szorgalmazta a kulturális értékek kihasználásának, a mecénást* tevékenységnek a kiszélesítését. Dr. Kállai Lajos pénzügyminiszterhelyettes az országos irányzathoz viszonyítva tekintette át a megye gazdálkodási tervét. Elismerte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az aszálykárok enyhítésére BácstKiskunhan tetteik, a tanácsi gazdálkodásról pedig elmondta, hogy tavaly nagyot fejlődött. A rugalmasság, a helyzet változásaihoz való igazodás eredményeként stabilabb volt a megye pénzügyi helyzete, mint az országé. Kiemelkedőnek nevezte a társadalmi összefogást, az országban a társulásokból származó bevételek 20 százalékát Bács- Kiskun teremti elő. Az 1984-es megyei pénzügyi terv összhangban van a népgazdaságéval. Idén tovább nő az ésszerű takarékosság szerepe, emelni kell az intézményi gazdálkodás színvonalát — a feladatok megfelelő rangsorolásával, a közpénzek hatékony felhasználásával. Dr. Molnár Frigyes, a felszólalásokra is reagálva, leszögezte, hogy az eddiginél jobban kell ösztönözni és méltányolni az igyekezetét — nemcsak megyei szinten. S a kiemelkedő társadalmi munka mellé megfelelő támogatást is szükséges adni. A tanácsi önkormányzat kiszélesítését jónak tartja, de ez akkor bontakozhat ki igazán, ha az új tanácstörvény a települések anyagi lehetőségeit is kibővíti, mert jelenleg a községek saját forrásai minimálisak, s ez nem lehet igazán élesztője a társadalmi ösz- szefogásnak. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára a megyei párt- bizottság értékelésének megfelelően elismerését fejezte ki a tavaly végzett munkáért Bács-Kiskun dolgozóinak. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a múlt év megítélése kettős. Jó, hogy sikerült elkerülni a nagyobb bajokat, nem jó viszont, hogy nem sikerűit elérni a kitűzött célokat. 1984-beni követélmény a termelés igényes fejlesztése. A gazdaság- irányításnak, a műszaki értelmiségnek nagy szerepe van ebben, s legyen a jövőben is. Ugyanis a közepes minőségű termékek helyett jókat kell előállítani, mert csak azt értékeli a világpiac. Ennek egyik lehetősége, hogy a helyesnek, tartott, elfogadott döntéseinket az eddiginél gyorsabban, késlekedés nélkül valósítsuk meg. Szigeti Péter összefoglalóját követően dr. Gajdócsi István is reagált néhány felvetésre. Kifejtette, hogy legyen arányosabb a támogatás, s valóban érvényesüljön az az elv: aki többet tesz, az többet is kap. Bács-Kiskun örökölt elmaradottságát .is figyelembe kell venni az illetékeseknek, mert ezt a megye saját ereiéből nem képes leküzdeni. Akár kísérleti jelleggel is, bevezethetnénk, hogy a községek legyenek közvetlenül érdekeltek a helyi gazdaságok eredményességében (vagy eredménytelenségében), s e munkát ne akadályozzák adminisztratív korlátok, miként a pénzmaradványok felhasználását se. A célcsoportos lakásépítkezésben mutatkozó lemaradást a városoknak év végéig be kell hozni. Az államigazgatás korszerűsítésében pedig érvényesüljön az egyszerűsítés, a gyorsítás, a szolgáltatási jelleg az ügyintézésben, az elemzőbb munka, a párhuzamosságok megszüntetése. A vitát követően a tanács az 1984. évi pénzügyi tervet elfogadta. Következő napirendi pontként a megye népesedési helyzetéről, a népesedéspolitikai határozat végrehajtásáról szóló jelentést tárgyalta meg a testület. Az írásban előre kiadott jelentéshez Gabor jak József, a megyei tanács tervosztályvezetője fűzött szóbeli kiegészítést. TÁRSADALMI ÉS NEMZETI ÜGY — A népesedéspolitikai kérdések mindig széles visszhangot és felfokozott érdeklődést keltenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa 'határozatának egyik mondata is ezt erősíti. „A népesedés fontos társadalmi és nemzeti ügy, amelyre továbbra is nagy figyelmet kell fordítani.” Az ország népesedési helyzetéről készült elemzést és javaslatokat 1981-ben vitatta meg a Politikai Bizottság. Határozatában megjelölte a hosszú távú feladatokat, valamint a VI. ötéves tervidőszakon belül szükséges és lehetséges konkrét intézkedéseket. Ugyanebben az esztendőben a Magyar Tudományos Akadémiáin rendezett tanácskozáson cseréltek véleményt a tár. saidalomtudományok képviselői a legújabb kutatási eredményekről. Sokan, de kevés utódot Az ország egészére jellemző népességszám alakulásán belül az egyes térségekben tapasztalható tendenciák eltérőek lehetnek. A megye népesedési folyamatainak tüzetesebb vizsgálata azt mutatja, hogy a születési arány alakulása követi az országos tendenciát, amelyre a század elejétől a termékenység jelentős csökkenése jellemző. Ezt az irányzatot a legutóbbi 3 évtizedben csak három rövidebb időszak — az 1953—55-ös. az 1968—69-es és az 1974—77-es*évek — élveszüLetési arányának átmeneti növekedése szakította meg. Az élveszületések száma megyénkben — hasonlóan az ország egészét jellemző irányzathoz — 1975 után évről évre csökkent. Az okokat vizsgálva két tényező érdemel figyelmet, amely a születési arányt meghatározza: az egyik, hogy viszonylag sokan, vagy kevesen vannak-e a szülőképes korú nők, ezen belül a leg. aktívabb korosztályok (a 35 éven aluliak); a másik, hogv milyen a szülési kedv, vagyis az emberek mikor és hány gyermeket akarnák. A szülőképes korban levő nők száma a népesség struktúrájának adottsága, amely rövid távon semmi módon nem befolyásolható. A múltban a nők termékeny koruk végéig, szültek* az idők során azonban folyamatosain szűkült a gyermekek .világra hozatalára vállalkozó korosztályok köre. A születések száma azonban nem azért alacsony, mert kevesen szülnek, ellenkezőleg. A legutóbbi évek termékenységi jellemzője az. hogy soha nem szültek olyan sokan, s olyan keveset. Az egyes emberek érzelmi igényeit nem ritkán már egy gyermek is kielégíti, és általában a család továbbv.itéléhez_ is elegendőnek tartanak két gyermeket. Az 1973-as népesedéspolitikai határozatot követően javultak a gyermekvállalás és -nevelés anyagi, szociális és egészségügyi feltételei. Elmélkedett a családi pótlék, a gyermekgondozási és az anyasági segély összege, a korábbinál szélesebb kör vehette igény, be a gyermekápolási táppénzt A gyermekintézmények nagymértékű bővítése, a szociálpolitikai kedvezményrendszer javította a gyermekes családok életkörülményeit. A megnőtt társadalmi tehervállalás ellenére azonban a gyermekes családok jövedelmi szintje a gyermektelenekéhez mérve nem javult, átlagos fogyasztási szintjük számottevően alacsonyabb. A Politikai Bizottság 1981-es határozatát követően több olyan intézkedés.is született, amely az anyagi juttatások rendszerét érintette. Az anyagiakon túl másutt is keresnünk kell a csökkenő születésszám okait. Hazánkban és szűkebb pátriánkban, Bács-iKis- kun megyében is a megkötött házasságok egyre nagyobb) hányada zátonyra fűit, vagy különélésbe torkollik. 1982-ben 100 há_ zasságkötésre már 41 válás 'jutott. És akkor még nejji is említem a rossz, a válást latolgató házasságokat, ahol a már megszületett gyermek nevelésével is vannak gondok, és ez nyilván nem ösztönöz újabb gyermekvállalásra. A házasságok mai válságai persze nem ritkán az anyagi — tárgyi feltételek hiányaira vezethetek vissza, az okozati összefüggés elég bonyolult. A családok szerkezetének változása, a nagyszülők távolsága mind visszahat valamilyen mértékben a gyermekszámra. Az élveszületések számának alakulását jelentős mértékben meghatározzák a születésszatoá- lyozás módszerei, eszközei. A megyében a szülőképes korú nők nagyobb hányada alkalmazott különböző védekezési eszközöket — elsősorban hormonális jellegűeket —, mint országosain. Közösségi megítélés A nők termékenységének alakulását a gyermekszámmal kapcsolatos társadalmi légkör, vagyis az ország, a tájegység, a város, a község társadiaUrnában, az egyes rétegekben és csoportokban kialakult felfogás is befolyásolja arról, hogy egy családnak hány gyermeket kell, szabad, célszerű, a társadalom és az egyén szempontjából hasznos, és jó megszülni és felnevelni. A társadalmi tudat még egy megyén belül is eltérő lehet az egyes lakóhelyi közösségekben. Bács-Kiskun megye települései is mutatnak példát az egykézés szokására, míg másutt vallási kötöttségek erős továbbélése miatt egyes csoportoknál ma is. magas a gyermekáldás. Azt is tudjuk, hogy a legalacsonyabb iskolai végzettségű, mélyea az átlagos szellemi színvonlai alatt- levő népesség reprodukciója többszöröse a többieknek, aminek következményeivel és hatásaival szembe keli néznünk. A gyermekekről kialakult közfelfogás nem független persze a gazdasági tényezőktől, de ezeket nem szabad leegyszerűsíteni. Ezek hatásmechanizmusa a gyermeknevelés terhére, a gyermekek jö. vőjére vonatkozó elképzeléseken, az életszínvonal várható alakulásán, ai fejlődési távlatokon és a biztonságérzeten keresztül1 befolyásolja a termékenységet. Születés és halálozás egyenlege A népesség számának alakulásán belül a természetes szaporodást az élveszületések és'a halálozások számának egymáshoz viszonyított nagysága határozza meg. Országosan — és megyénkben is — a halandóság folyamatos csökkenése a múlt század utolsó évtizedeitől az 1960-as évek elejéig tartott. Ez a kedvező tendencia elsősorban az élet. színvonal emelkedésének, az élet- körülmények és az egészségügyi ellátás javulásának volt a következménye. Mindezek eredményeként a várható élettartam is megnőtt. Az utóbbi 30 év során a - statisztikai adatok szerint a halálozási arányszám. amely az ezer lakosra jutó halálozásokat mutatja, megyénkben minidig meghaladta az országosat. A körülbelül 20 év óta növekvő halandóság megyei értéke az országosnál gyorsabban emelkedett. Különösen kedvezőtlen a megyei népmozgalom szempontjából, hogy ez a különbség nő. A halálozási arány kedvezőtlen alakulása egyrészt az időskorúak arányának emelkedésére, másrészt a halandóság korcsoportonként! tényleges változására vezethető vissza. Bács-Kiskun a dél-alföldi megyék, valamint Somogy, Zala és a főiváros társaságában az öregedő térségek közé tartozik. Az elmúlt évtizedekben a városok és községek természetes szaporodásában következett be számottevő változás. Megyénkben az elmúlt több minit 30 év adatéit vizsgálva láthatjuk, hogy a természetes szaporodás fokozatosan csökkent. Az 50-es és a 74—77-es évek kiugróan magas születésszámaiból következő átmeneti növekedés utáni visszaesés szintén a születések száma, nak csökkenésére vezethető visz- sza. Most már olyan éveket élünk, amikor a halálesetek száma több, mint a születéseké, tehát fogyás következett be. A természetes szaporodás csökkenő megyei tendenciája nem sajátos megyei jelenség. Országosan tapasztalható, és a fejlett európai országok is hasonló gondokkal küzdenek. Az elvándorlás hatása A megye népesedési helyzetiét • a természetes demográfiai tényezők mellett döntő mértékben ha. tározták apeg a vándorlások. A legnagyobb vándorlási veszteségét az 1955—65 közötti tíz évben szenvedte el, amikor éves átlagban 3—4 ezer főt ért el az ide- és az elköltözések egyenlege — rovásunkra. A történelmi okok közül egyet felidézve: ben- ’ nünket alig érintett az első nagy iparosítási hullám, megkésve indult csak meg a vidéki iparfejlesztés. A mezőgazdaság kibontakozó fejlődésével felszabaduló munkaerőt emiaitt nem tudtuk megtartani. Az 1960-as és 70-es évek erőteljes megyei gazdasági fejlesztése fokozatosan csökkentette a vándorlási veszteséget, majd a mezőgazdasági munkaerő kibocsátó jellegének . megszűnésével az elköltözésekből bekövetkező népességcsökkenésünk tovább zsugorodott, évente már csak 200 —300 főt ért el. A megye gazdasági eltartóképessége megközelítőleg összhangba i került. népességének számával, s Bács-Kiskun lakónépességének számát ma már a minimálisra csökkent vándorlási veszteség miatt döntően a természetes szaporodás, vagyis a születések és halálozások egyen, lege alakítja. A feladatokról A Politikai Bizottság 1981-es határozata újabb feladatokat határozott el a népesedéspolitikai célok érdekében, megfogalmazva azt az igényt, hogy „a jövőben születendő nemzedékek létszámának fokozatos kiegyenlítése, a termékenységi színvonal emelése és a gyermekvállalás és -nevelés anyagi, szociális és egészségügyi feltételeinek javítása mellett, azokkal egyenrangú jelentőségű problémaként kell foglalkozni a lakosság egészségi-biológiai állapotának javításával és védelmével. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a család fokozottabb támogatására-és védelmére.” Tennivalónk nekünk is van bőven. Nemcsak a megkezdett munka folytatása, hanem a megkülönböztetett figyelem az olyan jelenségekre, mint például a károsodással született gyermekek számának alakulása, a megelőzés és a rehabilitáció; az idősko- rűakról gondoskodó szociális intézményhálózat hiányosságai, az elmaradt fejlesztések, egyes otthonok tűrhetetlen elhanyagoltsága és a változó igények. Tettünk már ebben, az irányban is lépéseket, de az előrehaladás nem kielégítő ütemű. A jövő képe megrajzolható A megye jövőbeni népesedési folyamatai a múlt tapasztalatai és a jelenlegi helyzet elemzése alapján meglehetős biztonsággal felvázolhatok. Lakónépességünk csökkenésével számolhatunk a következő évtizedekben. A terve, zés számára adódó főbb következtetések is levonhatók. A hullámzás hatása több nemzedéken keresztüli érezteti májd hatását, és lassan csillapul. A' népesedés kedvező alakulásához az teremthet ösztönző légkört, ha a társadalom egészében család- és gyermekcentirikussá válik. Ha család- és gyermek- centrikus a gyermeknevelés, az oktatás, a kultúra, a tömegtájékoztatás, egyszóval) a tudatformálás. ha ennek megfelelő a társadalmi intézményrendszer, a szociálpolitikái rendszer és ilyen beállítottságú ,a közgondolkodás. Ez lemérhető azon is, hogy például a tervező intézetek világképéhen oft van-e a gyermek; vagy saját elmulasztott dolgainkon, mint a játszóterek hiánya, a gyermekkocsikkal való közlekedés lehetőségeinek milyenek a mai korláta! stb. Ne várjunk tehát mindent a szemléletformálódástól, hanem cselekedjünk is. A gyermekcent- rikius társadalmi köztudat és közgondolkodás kialakulása nem pillanatnyi elhatározás kérdése, generációs távlatú program kell, hogy legyen! — zárta vitaindítóját a tervosztály vezetője. Szöllősi Béla, a KISZ megyei •bizottságának titkára egyebek között felvázolta azokat az okokat, amelyek miatt nem vált — nem válik — általánossá az idegjis- nak tekinthető háromgyermekes családtípus. Túl magas a válások aránya, egyre inkább elterjedőben. van a csonka családforma. A család nagyságát alapvetően meghatározza az anyagi helyzet is. Hangsúlyozta továbbá, hogy társadalmunk nagy vívmánya a gyermekgondozási segély, de ennél tovább kell lépni, úgy például. hogy olyan munkahelyeket kell létrehozni, amelyek összeegyeztethetők az anyasággal Kovács Géza arról beszélt, hogy az előre kiszámítható né- pességszaporulati tényezők mellett vannak kiszámíthatatlanok is, melyek az emberi lényből fakadnak. s amelyekre sokkal jobban oda kellene figyelni. Véleménye szerint nem mindig az anyagiak határozzák meg, hogy ki hány gyereket vállal. A tapasztalat szerint a szegényebb sorsúak sok esetben szívesebben neveinek több gyermeket, mint a jobb módban élők, akiket kényelmi szempontok vezérelnek a családtervezésben. Dr. Makai László elmondta, hogy a megyében, az egészség- ügyi szervek, intézmények végrehajtották a népesedéspolitikai határozatiból rájuk háruló feladatokat. Így például sikerült lejjebb szorítani a koraszülések, a csecsemőhalandóság, illetve a szü- .lés közbeni elhalálozások arányait. A teAmdvalók között említette a felvilágosító,, nevelő munka javítását, mely ma még sok kívánnivalót hagy maga után. A tanácsülés az elhangzott javaslatok után úey határozott hogy a végrehajtó .bizottságnak isimét napirendre kell tűznie ezt a témát, a megyei tanács tervosz. tályának pedig intézkedési tervet kell kidolgoznia a népesedéspolitikai határozat végrehajtására. Ezt követően dr. Gajdócsi István tanácselnök a végrehajtó bizottság 1983. évi tevékenységéről, a megyei tanács és a végrehajtó bizottság 1984. évi munkatervéről szóló tájékoztatókat terjesztette elő. A tanácsülés ezeket tudomásul vette, illetve egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak egyhangúlag hagyták jóvá a Bács-Kiskun. megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1984. évi ellenőrzési tervét, melyet Szvorény János, a megyei NEB elnöke terjesztett a testület elé. A tanácsülés egyéb ügyek tárgyalásával folytatódott. Tudomásul vette, hogy három nagyközség — Izsák, Dunavecse és La- josmizse — 1984. január 1-től közvetlenül megyei irányítás alá tartozik. Befejezte munkáját az az ideiglenes bizottság, amely a megyében, különösen a városok környékén kialakítandó kiskertek rendeltetésszerű használatával foglalkozott. Bénei Sándornak, a bizottság elnökének ezzel kapcsolatos előterjesztését tudomásul vette a tanácsülés, s egyben elismerését fejezte kd a munkáért. Munkaköri változások miatt két hely megüresedett a megyei tanács végrehajtó bizottságában. A testületet ezúttal egészítették ki. A Hazafias Népfront Bács- Kiskun megyei elnökségének javaslatára — titkos szavazással — dr. Molnár Istvánt, a Gabona- forgalmi és Malomipari Vállalat igazgatóját, valamint dr. Kincses Ferencet, Baja város tanácselnökét választották a végrehaj. tó bizottságba. Befejezésül Katona Istvánnak a kunfehértói Fehér-tó karbantartását sürgető interpellációjára válaszolt dr. Gajdócsi István tanácselnök. Elmondta. hogy amennyiben társadalmi .munkát is szerveznek, a megyei tanács anyagi támogatást nyújt ehhez a munkához. Az interpelláló a választ elfogadta. A megyei tanács üléséről Rapi Miklós, Tóth Sándor és Váczi Tamás tudósított. * % \
