Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-19 / 15. szám

8 • PETŐFI NÉPE • 1984. január 19. Külügyminiszteri felszólalások Stockholmban (Folytatás az 1. oldatról.) Kedvezőbb hitelfeltételek utólagos hőszigeteléshez ségeskedést, a háborús pszichó­zist exportálják Nyugat-Európá- ba. A szovjet külügyminiszter megismételte: „Ha az Egyesült Államok és a többi NATO-ország készséget tanúsít a közép-ható­távolságú amerikai nukleáris rakéták európai telepítésének megkezdése előtti helyzethez va­ló visszatérésire, a Szovjetunió is kész lesz erre." Andrej Gromiko emlékeztetett arra, hogy az eurohadászati tár­gyalásokon az Egyesült Államok a kialakult katonai erőviszonyok megváltoztatására törekedett „a tárgyalások és a megegyezési készség helyett”, s az amerikai kormányzat hibájából szakadt meg a szovjet—amerikai párbe­széd az európai atomíegyverzet korlátozásáról. Az Egyesült Álla­mok mindmáig nem ismerte fel az általa kidolgozott atomhábo­rús forgatókönyvek ésszerűtlen- ségét, s | az amerikai katonai ki­adások szédítő ütemben emelked­nek. „A jelenlegi amerikai kormány­zat a háború kategóriáiban gon­dolkodó és ennek megfelelően cselekvő kormányzat” — jelentet­te ki a szovjet diplomácia veze­tője, megállapítva, hogy az Egyesült Államok a legdurvábban megsérti a nemzetközi megálla­podásokban vállalt kötelezettsé­geit. A szocialista országok — mu­tatott rá — javasolták Európa megtisztítását mind a közép-ható­távolságú, mind a harcászati atomfegyverektől. „A Szovjetunió meggyőződéses híve volt és ma­radt a döntésre érett nemzetközi problémák tárgyalóasztalnál való megoldásának, de mi a komoly tárgyalások mellett vagyunk, nem az olyanok mellett, amélyeket militarista tervek leplezésére használnak fel” — mondotta. Gromiko ezután az Egyesült Államok szerepét elemezte Liba­nonban, Grenadában, Nicara­guában, megállapítva: „Ma a bé­két fenyegető fő veszély az Egye­sült Államok agresszív külpoliti­kája. A világ ügyeiben elfoglalt militarista irányvonal azon or­szágok politikájának terméke, amelyekben a fegyverkezési haj­sza a legkifizetődőbb üzlet a fegy­verkereskedők számára. Ezt a tényt mind többen ismerik fel.” A szovjet külügyminiszter ki­emelte, hogy az adott helyzetben tettekre van szükség, nem szó- alkrobatikára, amiben Washing­ton az utóbbi időben gyakorta je­leskedik. Tényleges fordulat kell a politikában — a militarizmus és az agresszió politikájától a bé­ke, a nemzetközi együttműködés politikája felé. események sorokban RÓMA _______________________ Vis szaérkezett Olaszországba a libanoni nyugati négyhatalmi erőik kötelékében szolgálatot tel­jesítő olasz egységek első cso­portja tegnap hajnalban. Január 26-:ig összesen 622 katona tér ha­za az úgynevezett átszervezési terv keretében, amelyet Giovanni SpadoUinl hadügyminiszter is­mertetett december végén a par­lament külügyi és hadügyi bi­zottsága előtt.________________ L IMA, QUITO________________ A perui külügyminisztérium kedden M^átalos jegyzékben til­takozott Ecuadornál a két ország határán lezajlott határincidens miatt. Peru Ecuadort tette fele­lőssé az összetűzésért. Vasárnap perui és ecuadori ka­tonák csaptak össze a két or­szág határán. Az összecsapás hí­rét mindkét országban megerő­sítették. Mindkét i fél a másikat vádolta az incidensért.____ M OSZKVA___________________ A z elmúlt másfél hét alatt a Szovjetunió állami bankja 31 külföldi valuta rubelhez viszo­nyított árfolyamát módosította. Csökkent a többi között az an­gol font, a francia frank és az NSZK márka árfolyama, emel­kedett ugyanakikor az, amerikai dolláré. A szerdán közzétett leg­frissebb árfolyamtáblázat' szerint száz USA dollár jelenleg 80,40 rubelt .ér,_____________________ OTTAWA_____________________ C ?ao Ce-jang kínai miniszter- elnök kedden beszédet mondott | kanadai parlamentben. Síkra- szállt a fegyverkezési hajsza megfékezése mellett. Felszólította a Szovjetuniót és az Egvesült Államokat, kössenek megállapo­dást a nukleáris fegyverkezés gyökeres csökkentéséről. Osao támogatásáról biztosította a ka­nadai miniszterelnöknek azt a kezdeményezését, hogy az öt atomhatalom — köztük Kína — képviselői tartsanak értekez­letet az atomleszerelés előmozdí­tásáról. A stockholmi konferenciát — folytatta — nem lehet mestersé­ges válaszfallal elválasztani a külső fejleményektől, de ennek a tanácskozásnak oda kell hat­nia, hogy az európai folyamat to­vábbvitelében érdekelt államok felkutassák és megtalálják a nem­zetközi .bizalom és biztonság megszilárdításának útjait. Itt új fontos megállapodásokban kell a gyakorlatban továbbfejleszteni a helsinki záróokmányt. Az államok közötti bizalom kérdéséről szólva Andrej Gro­miko leszögezte: a jelenlegi ame­rikai kormányzat első lépéseitől kezdve mindent elkövet, hogy alá­ássa a saját maga iránti bizal­mat, és meg kell mondani, hogy ebben jelentős teljesítményt nyúj­tott. Washington titkos aknamun­kákba kezdett, terrorizmushoz folyamodott más országokkal szemben. (A szovjet diplomácia vezetője ezután kifejtette kormánya el­gondolásait, javaslatait a stock­holmi konferencia munkájával 'kapcsolatban az atomháború megelőzéséről. Szorgalmazta az atomfegyverek és a hagyományos fegyverek elsőként való alkalma­zásának elvetését, a katonai költ­ségvetések csökkentését, Európa mentesítését a vegyi fegyverektől, atomfegyvermentes övezetek lé­tesítését. Kibővítésre és tovább­fejlesztésre ajánlotta azokat a katonai bizalomerősítő intézke­déseket, amelyeket már az 1975- ös helsinki záróokmány előirány­zott. Külön kiemelte, hogy előze­tes tájékoztatást kellene adni az Európához csatlakozó tengeri és légi övezetekben megtartásra kerülő nagyobb hadgyakorlatok­ról is. Óvta a nyugati hatalmakat attól, hogy a stockholmi konfe­rencián egyoldalú katonai előny- szerzésre törekedjenek, hogy „a réseket keressék a kerítésen, amelyéken keresztül megleshe­tik, mit csinál a szomszéd”. Európa — mondotta végül Gro­miko — népei gazdasági, kultu­rális, történelmi kapcsolatainak összefonódása folytán minden más kontinensnél jobban érde­kelt a legkülönbözőbb területe­ken megvalósuló együttműkö­désben”. A népek remélik, hogy itt, Stockholmban felülkerekedik a józan ész, az értelem, és, hogy a konferencia minden résztvevő- j e jpoW tikai ■ ak a iratról és felelős- i s’ég e rz élről sfts z .tanúbizonyságot". Lazar Mojszov jugoszláv kül­ügyminiszter a nemzetközi hely­zetet elemezve rámutatott, hogy „a tömbök közötti rivalizálás”, amelyet fokozott az európai ra­kétaversengés és propagandahá­ború, gyengítette az érdeklődést olyan alapvető fontosságú, de megoldatlan kérdések iránt, mint A Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg napilapja szerdai szá­mában közli tudósítójának a Né­met Demokratikus Köztársaság területén levő szovjet rakéta- komplexumról készült riportját. A rakétakomplexumot az NDK és a Szovjetunió kormányai közötti megállapodás alapján, a Per- s'hing—2 amerikai nukleáris ra­kéták és robotrepülőgépek euró­pai telepítésére adandó egyik vá­laszlépésként helyezték el.. Az újság tudósítója rámutat: a szovjet rakétakezelők megér­kezése előtt már sok mindent Rómában holnap összeül két ismert, eddig egymástól függet­lenül dolgozó testület, |hagy ezút­tal közösen próbáljon ielmélkedj ni közös gondjaink felett. 1Együt­tes ülésük egyszerre illusztráció­ja és bizonysága annak, hogy a világ dolgai-gondjai mennyire nem függetleníthetök egymástól. A kéf testület |között amúgyis van hasonlóság és ez jmár a vér zetők személyét illetően is /szem­beötlő: két markáns baloldali személyiségről van lszó, {akik kö­zül az egyik. Willy iBrandt, az NSZK kormányfője volt, a má­sik, Olof Palnie jelenleg is a svéd királyság miniszterelnöke. En­nél lényegesebb rakonvonás, hogy a két testület témái sem igazán függetlenek egymástól. Az úgynevezett Brandt-bizottság az „észak—déli problémákkal fog­lalkozik. A név nem fejezi ki, in. kább csak jelzi a tartalmat: \azt, ‘hogy ez ia bizottság la fejlett iés a fejlődő országok bonyolult, sú­lyos örökséggel terhelt viszonyát vizsgálja. A Palmerbizottság in­kább i,kelet—nyugati" jellegű, de az elnevezés persze ismét csaik jelzés: ez ia bizottság ia két vi­lágrendszer közötti ikapcsolatok megjavítására törekszik, különös tekintettel a leszerelési kérdéseik, re. A két bizottság munkája kö­zötti legfontosabb összefüggés 1 az erőszak elvetése, a katonai be­avatkozás, a „destabilizációs nyo­más” kiküszöbölése, valamint a gazdasági problémák. Szólt az európai biztonság katonai és po­litikai vonatkozásainak szétvá­laszthatatlanságáról. „Európa az a térség — mondotta —, ahol an­nak idején kitört és tetőzött a hidegháború, ahol megkezdődött és csúcspontját érte el az enyhü­lés.” A jugoszláv külügyminiszter a vezető nagyhatalmak különleges felelősségére utalva kijelentette: a fegyverkezési verseny nem ál­fa Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter felszólalt a stockhol­mi Európa-konferencián. látható meg a propaganda eszkö­zeivel, hanem csakis- konkrét tettekben, konkrét első lépések­ben megnyilvánuló példamuta­tással. A stockholmi konferencia sikerességének ismérve Lazar Mojszov szerint az lehet, ha az első szakasz végeztével ténylege­sen áttérhetnek az európai lesze­relés kérdéseinek megoldására. Az osztrák külügyminiszter annak a nézetének adott hangot, hogy az európai folyamat elég erős válságok idején is mérsé­kelt előrehaladás elérésére a ke­let—nyugati viszonyban. Ez a fo­lyamat azonban még nem lépett túl a politikai kereteken, sőt bi­zonyos katonai intézkedések ked­vezőtlenül befolyásolták. Stock­holm lehetőséget nyújt a katonai oldal -jkírnuglkálására az európai biztonsági, folyamatban. A bolgár diplomácia vezetője, Petr Mladenov beszédében ke­mény szavakkal ítélte el a Rea- gan-kormányzat által a szocialis­ta országok ellen meghirdetett „keresztes hadjáratot”, „a szov­jet fenyegetésről” terjesztett rá­galmakat és Washingtonnak a előkészítettek, ami. feltétlenül szükséges életük és harci készült­ségük szempontjából. Felszerel­ték lakóházaikat és egyéb épüle­teiket, kialakították tanibázisu- kat. Ebben nagy segítséget nyúj­tott a fogadó ország. Kozlov százados, ütegparancs­nok az újságíróval folytatott be­szélgetés során kiemelte: „min­den harcos megérti a Varsói Szerződés Szervezete tagállamai által a NATO-államok megnöve­kedett fenyegetésére adott kato­nai válaszlépés jelentőségét és ezeknek m tényeknek az ismeret­iében válik nyilvánvalóvá. (Vilá­gos, hogy minél jobban élnek és hatnak egy igazi, tartós enyhülés vívmányai — lés sajnos, a jelefi- legi helyzet nem éppen ilyen t—, annál több, a leszerelés folytján felszabaduló összeget lehet for. ditani a fejlődő országok húsba­vágó gondjainak enyhítésére. A napokban egy ENSZ-statisztiká- ból kitűnt, hogy Afrikában, 'éhség, járvány, rossz ivóvíz miatt ‘Ázsiában, , Latin-Amerikában elpusztult gyermekeket egyenként átlag huszonöt (!) dollárból meg lehetne menteni. Borzasztó dolog ezt tudni égy olyan világban, ahol naponta dollármilliókat költenek fegyverkezésre. De egyértelmű a képlet egy másik fontos vonat­kozásban is: azok miatt kell na­ponta milliókat fegyverkezésre költeni, akik klasszikus- Ivagy új­gyarmatosítókém megbénították és sokszor .ma is bénítják a fej­lődő országok gazdasági-társa­dalmi haladását. . Jó és hasznos lehet a két bi­zottság közös töprengése az örök városban — de csak akkor, ha mindkét testület mindkét terüle. ten az igazi felelősöket nevezi meg és azokra akar erkölcsi-poli­tikai nyomást gyakorolni. H. E. katonai fölény megszerzésére Irá­nyuló kísérleteit. „Akik készek becsületes döntésekre és kompro­misszumokra, azokkal aktívan együttműködünk a ránk yáró ne­héz munkában” — jelentette ki Petr Mladenov, a tegnap délelőt­ti ülés utolsó szónoka. Délben a svéd király ebédet adott a küldöttségvezetők tiszte­letére. A konferencia alkalmából Stockholmban tartózkodó vezető politikusok két- és többoldalú ta­lálkozók szinte áttekinthetetlen során vitatják meg egymással az államközi kapcsolatok kérdéseit, az európai és a világpolitikai helyzetet, a stockholmi találko­zó fejleményeit és soron követ­kező feladatait. A sajtóközpont­ban egymást érik a sajtókonfe­renciák, amelyeken — elsősorban a nyugati — külügyminiszterek ismertetik álláspontjukat a kon­ferencia témáiról, mások beszé­deiről. Nem tétlen a svéd és a nemzetközi békemozgalom sem, amely a konferencia székhelye előtti téren szinte permanens tüntetést rendez Európa békéje, biztonsága, a leszerelés mellett. Andrej Gromiko, az SZKP KiB PB tagja, a Szovjetunió Minisz­ter,tanácsának első helyettese, külügymiinisizfer, szerdán. Stock­holmban találkozott' George Shultz-cal, az Egyesült Államok külügyminiszterével1. A találkozón a világpolitika legfőbb kérdéseit és a szovjet— amerikai kapcsolatok állapotát tekintették át. Szovjet részrőll a megbeszélést teljes nyíltság és elvszerűség jellemezte, Jurij And­ropov tavaly szeptember 28-án és november 24-én tett nyilatko­zatainak szellemében. Andrej Gromiko határozottan elítélte Washington irányvonalát, amely fokozza a feszültséget a vi­lág különböző térségében, újabb kohfliktusihelyzeteket teremt és a meglevőiket élezi, fokozza a dúr. va beavatkozást .szuverén álla­mok belügyeibe — egyebek kö­zött katonai erőkkel — mint ahogy az a Közel-Keleten és Kö­zép-Amerikában. Afrika déli ré­szén és több más helyen, törté­nik. George Shultz állításiéira, mi­szerint az Egyesült Államok a nemzetközi stabilitás erősítésére törekedne, a' szovjet külügymi­niszter azfihonídta. hogy az ame­rikai vezetés gyakorlati lépései nem vágnak egybe ezzel. Az ame­rikai tevékenység szovjet érté­kelését Osztja a világ államainak túlnyomó többsége, am; szemlé­letes, megerősítést nyert az ENSZ közgyűlésének nemrég befejező­dött ülésszakán. Elhúzódik az iszlám csúcsértekezlet A casaiblanoai csúcsértekezle­ten kedden felszólalt Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára és ja­vaslatot tett egy olyan nemzet­közi konferencia összehívására, amely a közel-keleti rendeziést célozná és a világszervezet égi; sze alatt tartanák meg. Javasol­ta, hogy ezen a konferenciáin ve­gyenek részt a Biztonsági Ta­nács tagjai, továbbá a térség érintett államai. Hírügynökségek megjegyzik, hogy a javasltat meg­valósulása esetén először ülne tárgyalóasztalhoz Izrael és a PFSZ. Tegnap újabb zárt ajtóik mö­götti üléssel folytatta munkáját az Iszlám Konferencia szerveze­tének casablancai csúcsértekez­lete. A Libanonnal, Egyiptommal és az Irak—iráni háborúval kap. csolatos nézeteltérések miatt biz­tosra veszik, hogy az értekezlet, amelyet eredetile,e az este akar­tak befejezni, elhúzódik. A csúcsértekezlét kedden mi­niszteri szintű küldöttséget me­nesztett Iránba, azzal a feladat­tal, hogy megkísérelje rávenni a teherámi vezetést: kü'ldie el kép­viselőjét a mároklkóíi tanácsko­zásra és üljön le tárgyalni az öböl menti háború békés rende­zéséről. Az iszlám csúcsértekezlet dip­lomáciai offenzívat készít elő a közel-keleti konfliktus nemzet­közi rendezésére — ez derül ki a tanácskozás határozattervezeté­ből, amelynek szövegéi az AlFP francia hírügynökség ismertette. A határozattervezet szerint az iszlám országok magúkévá teszik az 1982-es feza arab csúcsérte­kezlet béketervét, amely nemzet­közi garanciákat szorgalmaz a Közel-Kelet minden állama szá­mára, tehát értelemszerűen íz-. rael elismerését is magában fog­lalná. A tervezetben a,z iszlám orszá­gok az ENSZ Biztonsági Tanácsa 242. számú határozatának módo­sítását követelik, ellenkező eset­ben elutasítják azt. mivel össze_ egyeztethetetlennek tekintik a pa­lesztin és arab jogokkal. Az épületek fűtését szolgálja az országban felhasznált energia csaknem egynegyede, s ezért en­nek takarékosabb felhasználását az utóbbi években több jelentős Intézkedés szorgalmazta. Ezt se­gítette az új lakóházak és egyéb épületek fokozott hőlvédelmét elő­író új műszaki szabvány, amely­nek betartása, már több mint egy éve kötelező, s elmulasztása ese­tén az építésügyi hatóság meg­tagadja az építési engedély kiadását. Ám az épületek, laká­sok túlnyomó része még az el­avult hővédelmi szabvány sze­rint épült. Ezért született az a döntés., hogy — ha gazdaságosan megoldható — a .tanácsi kezelé­sű bérházak felújításakor az utó­lagos ’hőszigetelést is kell vé­gezni. A Magyar Közlönyben most megjelent HM—ÉVM együttes rendelet szerint kedvezményes OTP - kölcsönnel, és ezen felül ál­lami támogatással is ösztönzik a korábban épült családi és társas­házak. öröklakások és más sze­mélyi tulajdonban levő lakások tulajdonosait az utólagos hőszi­getelés elvégzésére. Ezzel a műn, kával ugyanis a fűtési energia felhasználása 30—50 százalékkal is csökkenhet. A kedvezményes kölcsönnek és a vissza nem térí­tendő állami támogatásnak egy­aránt alapvető feltétéle, hogy a hőszigetelési munkákkal teljesít­sék legaláibb az új szabványban előírt hőtechniikai követelménye; két Korábban az utólagos hőszi­getelésihez csak az építési költség 70 százalékáig és 15 éves törlesz­tési időre' nyújtottak 3 százalékos kamatozású kedvezményes hitelt. A módosítás alapján a 15 ezer forintot meghaladó hőszigetelésre lehet kedvezményes — 3 száza­lékos — kamatozású^ kölcsönt igé­nyelni, amely a munka költség- vetési összegének már 90 száza­lékáig — legfeljebb százezer fo­rintig — terjedhet. A törlesztési idő is hosszabb lehet, de legfel­Az iparvállalatok és szövetke­zetek jelenleg több mint 45 ezer bedolgozót foglalkoztatnak. A könnyűipari üzemek látják el munkával a bedolgozók többsé­gét, akik elsősorban varrnak, va­salnak. összeállítják a konfekció­termékeket. Számos híradás- és műszeripari vállalat is kiad mun­kát azoknak, akik otthonukban szerelést, részegységek összeállí­tását és más kisebb munkákat vállalnak. Jelenleg mintegy 50— 60 vállalat és szövetkezet alkal­maz bedolgozókat. Az Ipari Mi­nisztérium értékelése szerint a termelés lassúbb ütemű növeke­dése, illetve stagnálása az utób­bi időben visszavetette a bedol­gozók foglalkoztatását is. A Fékon gyárainak — a me­gyében kettő található közülük — bedolgozói zömmel olyan termé­keket állítanak elő otthon, ame­lyek nem tartoznak ugyan a vál­lalat legfontosabb gyártmányai közé, de a folyamatos belföldi ellátás, a változó fogyasztói igé­nyek mindenképpen indokolttá jebb húsz év, s a havi törlesztési részlet 2Ö0 forintnál kevesebb nem lehet. Előfordulhat, hogy a kedvez­ményesen kapható százezer fo­rintos kölcsön még nem éri el az építési költség 90 százalékéit, s ékkor kiegészítésként a maga­sabb kamatfeltételekkel — a tel. jes építési költség 90 százalékáig terjedően — bankhitel is enge­délyezhető. A lakóházak korsze­rűsítésével, felújításával' együtt végzett utólagos hőszigetelésre is kapható kedvezményes kölcsön — az előzőekben meghatározott fel­tételek szerint —, de ezt az igénylést tételes költségvetés sze­rint elkülönítve kell' ’benyújtani. Egész épületre kiterjedő utóla, gos hőszigetelés esetén állami tá­mogatást is kérhetnek az érde­kelték, ha. bizonyítható e befek­tetés gazdaságossága. Alapköve­telmény, hogy évi egy kilowatt, óra fűtési energiaigény csökken­téséhez szükséges kivitelezési költség az egyedi fűtésű lakások­nál 6 forintnál, a központi fűité- ses vagy távfűtéses lakásoknál 8 forintnál kevesebb legyen. Eb­ben az esetben az utólagos hőszi. geteléshez nyújtható állami tá­mogatás összege elérheti a kivi­telezési költség 50 százalékát, de legfeljebb a lakásonkénti 25 ezer forintot. Az új rendelet január 1-én lé­pett hatályba. A szigetelőanyag-ipar a várha­tó kerestetnék megfelelően bőví­ti a termelést és a választékot. Megkezdte üzémszerű munkáját az új Tapolcai Szigetelőanyag­gyár. amely évente 130 ezer köb­méter bazaltigyapot szigetelőle­mezt készít. Perlllból. hungano. cellbő.1 és egyéb szigetelő tömeg- anyagokból is elegendő a kíná­lat. Az Építőipari Tudományos Egyesület pályázatán nyertes al­kotások felhasználásával pedig bővítik a választékot hézagtömí- tő anyagokkal és szalagokkal is. teszik ezeknek a termékeknek a sorozatgyártását: pizsamákat, fe­hérneműt varrnak, vasalnak, s ily. módon a vállalat teljes kapa­citását a kurrens, nagy sorozat­ban előállítható cikkek gyártá­sára fordíthatja. A BRG kecskeméti magneto- fongyárábam évek óta alkalmaz­nak bedolgozókat, az egyszerűbb alkatrészek gyártására és szere­lési munkákra. Jelenleg 250 be­dolgozó évi 350 ezer normaórát teljesít. A gyárnak megéri, mert többnyire időigényes munkákat adnak lói, amelyek gépesítése sokba kerülne, és nem lenne gazdaságos. A bedolgozók is minden bizonnyal jól járnak, hiszen létszámuk a legtöbb üze­métől eltérően nem csökken. Üjabban a vállalat egyszerűbb eszközökkel, például menetfú­rókkal, csiisizolóikkail is ellátja be­dolgozóit, akik ily módon több munkát vállalhatnak, és mivel teljesítménybért kapnak, na­gyobb a jövedelmük is. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT ® Szerepet játszott a képrablásban a Camorra is ® A görög étolajgyároshoz vezetnek a szálak RÓMA, ATHÉN Az olasz sajtót élénken foglalkoztatja a Budapesti Szépművészeti Múzeum hiányzó hat képének sorsa, a festmények felkutatása, a rab­lásra megbízást adó személy kiléte, valamint a rablóbanda olasz tagjainak kézrekerítése. A Rómában megjelenő és általában jól tájékozott II Tempo szer­dai számában azt írta, hogy a budapesti képrablásban a dél-olaszor­szági szervezett alvilág, a Camorra is szerepet játszott. Az II Tempo szerint a szálak Nápolyba vezetnek, még akkor is, ha a rablás olyan Reggio Emilia-i banditák közreműködésével történt, akiknek kapcso­lata volt más európai országok bűnözőivel is. Emlékeztet a lap arra, hogy a négy körözött olasz képrabló között két nápolyi is van, név szerint Giordano Incenti és Carmine Palme- se. Mindketten erős szálakkal kötődnek a Camorrához. Ügy tudják, hogy ők ültek Morini autójában, amikor a képeket Magyarországról kivitték. Idézi a római újság a művészeti értékek nápolyi főfelügyelőjét, Raffaele Causát, aki kjelentette: informátorai révén biztos értesülé­sei vannak arról, hogy a műtárgylopások mögött kiterjedt hálózattal rendelkező nemzetközi bűnszövetkezet áll. Giorgo Santacroce helyettes főügyész, a nyomozás római irányító­ja a lapokkal közölte, hogy a jövő héten két csendőrtiszt kíséretében Athénba utazik. Santacroce ismét kihallgatta Giacomo Morinit, az öttagú olasz bűnszövetkezet rács mögött levő tagját, aki megerősí­tette, hogy a képlopás görög megbízásból történt. Morini vallomásá­ban azt is elmondotta, hogy Ivano Scianti, akit a ■■ banda szellemi vezérének tartanak, a rablás előtt három hónappal a görögországi Iteában járt, ahol találkozott Éffhimiosz Moszkaklaidesz étolajgyá­rossal. Moszkaklaidesz olajüzemei a közép-görögországi Iteában van­nak. Az olasz hírközlő szervek egyébként beszámoltak a képrablással kapcsolatos budapesti sajtóértekezletről. Több újság is aláhúzta a magyar és az olasz rendőrség között kialakult hasznos együttműkö­dést. Szerdai görög lapok olyan értesüléseket közöltek, hogy a letartóz­tatott Giacomo Morini maga is járt Görögországban, sőt iteai villá­jában felkereste Efthimiosz Moszkaklaidesz nagyiparost. \ Riport a rakétakomplexumról szüksegesseget”. I NAPI KOMMENTÁR Töprengés az örök városbanu Bedolgozók segítik a vállalati munkát

Next

/
Thumbnails
Contents