Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-19 / 15. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 15. szám Ára: 1,40 Ft 1984. január 19. csütörtök Külügyminiszteri felszólalások Stockholmban Gromiko: a Szovjetunió kész visszatérni a nyugati rakétatelepítés előtti helyzethez Pirityi Sándor, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: STOCKHOLM Tegnap délelőtt a küldöttsége­ket vezető külügyminiszterek nyilatkozataival folytatta mun­káját a stockholmi konferencia, amely első szakaszában európai bizalom- és biztonságerősítő in­tézkedéseket hivatott kidolgozni. Írország külügyminisztere, az első szónok, országa tömbökön kívül álló pozícióját méltatta, de a szocialista országokat vádolta az európai katonai egyensúly megbontásával. Beszéde jelentős részében a „szuperhatalmak” és a világ többi részének szembeállí­tásával foglalkozott, majd néhány bizalomerősítési elképzelést vá­zolt. Másodikként emelkedett szó­lásra Andrej Gromiko, a Szov­jetunió Minisztertanácsának eí- ső elnökhelyettese, külügymi­niszter, aki határozott hangvéte­lű beszédben fejtette ki az euró­pai és a világhelyzetre, valamint a stockholmi konferencia rendel­tetésére vonatkozó szovjet elkép­zeléseket. A külügyminiszteri szintű ta­nácskozás megkezdését annak ta­nújeleként értékelte, hogy senki sem hagyhatja figyelmen kívül a népek együttműködési és béke­akaratát. Gromiko hangsúlyozottan fog­lalkozott beszédében mind a po­litikai, mind a katonai biztonság­gal. Rámutatott, hogy az ameri­kai rakéták nyugat-európai tele­pítésének megkezdése nem erősí­ti a nemzetközi biztonságot, azok­nak az országoknak a biztonságát sem, amelyek belementek a tele­pítés kockázatos vállalkozásába. A rakétákkal együtt — mondot­ta — a mllrtafizniust, az ellen­(Folytatás a 2. oldalon.) Középpontban a forradalmi hagyományok Ez évi munkatervéről tanácskozott tegnap délelőtt a megyei KISZ- bizottság. A legfontosabb téma ebben az esztendőben: a forradalmi hagyományok, a munkásmozgalmi múlt megismerése és ápolása, il­letve ennek tapasztalatai a megye ifjúsága körében. Az ülés második részében sorra áttekintették azoknak a *KISZ- szervezeteknek a munkáját, amelyeket a KISZ Központi Bizottsága által adományozható Vörös Vándorzászló-kitüntetésre javasolnak. Végezetül egyéb, személyi és szervezeti kérdésekben döntött a testület. A napokban megkért az egyik közeli ismerősöm, hogy jártombam-keltemben szerez­zek neki egy Csengery-köte- tet, amely a beat-nemzedék problémáival foglalkozik. Másvalaki arról panaszkodott nemrégiben, hogy item sike­rült megszereznie még a leg­újabb egyháztörténeti műhar­madik kötetét. Egyre-másra hallani bíráló megjegyzéseket a népszerű könyvek példány­számával kapcsolatosan. Vagy- is tény, hogy olykor az ér­deklődéssel, az olvasási igé­nyekkel nem tart lépést könyvkiadásunk. Tegyük hozzá sietve: ez na­gyon jó dolog. Társadalmi méretekben jelzi a művelő­dés legfőbb forrása iránti fi­gyelmet, érdeklődést. Fontos ezt hangsúlyozni, elsősorban azért, mert az elmúlt jó egy évtized alatt világszerte szo­kás volt beszélni, aggódni, vi­tatkozni arról, hogy a televí­zió térhódítása következtében a könyv úgymond felesleges­sé válik, „kimegy a divatból”. Hogy ez mennyire népi igaz, arról köteteket lehetne írni. Ezúttal csak néhány ellenér­vet sorolunk fel a nézetek cá­folatára. Kérdezem az elmúlt év utolsó napjaiban az egyik — nem a legnagyobb — kecs­keméti könyvesbolt vezetőjét, hogy mennyi lesz az 1983-as forgalmuk. A válasz az volt, hogy mintegy nyolcmillió fo­rint. Hasonló választ kaphat­tam volna a többi üzletben is. A számok tehát önmagu­kért beszélnek. Jó érzés látni, tudni, hogy megye- s országszerte növek­szik a könyvgyüjtők száma. A betűk szerelmesei mindenfelé könyvbarátklubokban osztják meg gyűjtési, s művelődési örömeiket, sokasodnak az író—olvasó találkozók, meg­nőtt az érdeklődés a könyvé­szeti, művelődéstörténeti és könyvkötészeti kiállítások iránt. Legutóbb Kiskunhala. son tapasztalhattuk ezt ami­kor valósággal tolongtak az emberek az egyik ilyen ren­dezvényen. Azért szólunk éppen most erről a témáról, mert hama­rosan befejeződnek a hagyó, mányos téli politikai könyv­napok, és elkezdődik a mező­gazdasági könyvhónap. Mind. két — nemes értelemben vett — kampány jó alkalmakat nyújt arra, hogy az emberek tömegei közelebb kerüljenek a könyvekhez, a szakiroda- lomhoz. Ezek az események, rendez­vénysorozatok nagyszerű al­kalmakat nyújtanak arra, hogy újabb és újabb olvasó­rétegeket kapcsoljanak be a hagyományos — és legered­ményesebb — művelődés áramkörébe. Nem egyszer ta­núja voltam annak, hogy egy sikeres szakíró—olvasó talál­kozó után olyan ember is vett könyvet a rendezvény hely­színén, akinek enyhén szólva nincs saját könyvtára. A fentiekhez azt tegyük még hozzá, hogy a tévé bár­mennyire is „tömegkommuni­kációs nagyhatalom” lett, bár­mennyire is legszélesebb kör­ben ható orientációs, ismeret­közvetítő, információs ténye­ző, a könyvet — ez már száz­szorosán, ezerszeresen bizo­nyított, kétségbevonhatatlan tény —, nem tudta kiszoríta­ni, feleslegessé tenni. A kul- turálódásnak, ízlésformálás­nak, a történelmi önismeret, nek, az igaz emberré válás­nak e csodálatos eszköze, mint oly régóta már, ma is nélkülözhetetlen számunkra. S a jelek szerint így lesz ez­után is. Varga Mihály KO ^ Az 1984. évi pénzügyi tervet és Bács-Kiskun népesedési helyzetét vitatta meg a megyei tanács Tegnap Kecskeméten ülést tartott Bács- Kiskun megye tanácsa. Dr. Gajdócsi István tanácselnök köszöntötte a testület tagjait, a megye országgyűlési képviselőit, a meghí­vottakat, köztük dr. Kállai Lajos pénzügy­miniszter-helyettest. A tanács az alábbi na­pirendi javaslatot fogadta el: — Előterjesztés az 1984. évi tanácsi költ­ségvetési és fejlesztési alap jóváhagyására; — Jelentés a megye népesedési helyzeté­ről, a népesedéspolitikai határozat végrehaj­tásáról;-— Tájékoztató a végrehajtó bizottság 1983. évi tevékenységéről; — Előterjesztés a megyei tanács 1984. évi munkatervének megállapítására, tájékoztató a végrehajtó bizottság idei munkaprogram­járól; — Előterjesztés a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1984. évi ellenőrzési tervének jó­váhagyására ; — Egyéb ügyek, interpellációk. Az első napirendi pont tárgyalását megelőzően a testület tagjai jóváhagyták a jelentést az időközi országgyűlési képviselői és helyi tanácstagi választások eredményéről, majd hitelesítették a megyei tanácstagi választásokon újonnan megválasztott megyei tanácstagok: Bartók Lászlóné, Nusser Elemér, Kátai József, Harczi János és Nagy Csaba mandátumát. Ezután dr. Gajdócsi István átadta a végrehajtó bizottság által oda­ítélt 1983. évi megyei művészeti díjakat Hubay Miklós írónak, az írószövetség elnökének, Horváth Mária animációs tervezőnek és Ko­vács László fotóművésznek. A kitüntetettek nevében Hubay Miklós mondott köszönetét, majd Szigeti Péter pénzügyi osztályvezető ter­jesztette elő a megyei tanács 1984. évi költségvetési és fejlesztési- alap-gazdálkodási tervét. ÖTMILLIÁRD FORINTTAL GAZDÁLKODUNK — A tanács saját tervének in­doklásakor — úgy vélem — ke­véssé szükséges a népgazdasági helyzetkép felvázolása, a közpon­ti döntések részletes ismertetésé­re, mivel ezekről a közvélemény tájékoztatást 'kapott, feltárva az ország helyzetét " a gazdaságpoli­tika követendő útjait. Mivel a ta­nács pénzügyi terve szorosan 'kapcsolódik az állami költségve­téshez, alapvetően annak szerves része, magán viseli mindazt, ami az államháztartást jellemzi. Az 1984. évi gazdálkodást és a fej­lesztés irányait — a központi döntéseken túl — az MS2MP me­gyei bizottságának ez évi gazda­ságfejlesztésről szóló határozata alapozza meg. Visszapillantás Mielőtt idei dolgainkról szól­nánk, érdemes és szükséges, a teljesség igénye nélkül, rövid visszapillantást tenni, szűkkörű számvetést csinálni az elmúlt év­ről, évekről. A nehezedő körül­mények ellenére a VI. ötéves terv első három esztendejének fő cél­jai a megyében teljesültek, a ki­tűzött társadalmi, gazdasági prog­ramok megvalósultak, ha részben módosított formában is. És itt elsősorban a lakásépítés belső összetételére gondolok. Anyagi eszközeinket döntően, a lakosság legszélesebb rétegeinek szükség­leteit kielégítő alapellátás fej­lesztésére fordítottuk. Időará­nyosan teljesült, illetve túltelje­sült az . általános iskolai tante- remépítés és a lakásépítés. A társadalmilag szervezett közszol­gáltatások elért színvonalát a leg­több alapellátási területen — de nem mindenütt — meg tudtuk tartani, ami nem kis erőfeszíté­sébe került a tanácsoknak. Az intézményesített ellátásban ré­szesülőik köre bővült. Megyénk települései tovább gazdagodtak olyan új létesítményekkel vagy felújított középületekkel, ame­lyek javítják az ellátottságot és a lakosság közérzetét. A tanácsok és intézményeik fenntartásának, üzemeltetésének gazdálkodási fel­tételei azonban tovább nehezed­tek. Azok a tartalék-pénzeszkö­zök, amelyekkel a tanácsok az el­múlt években rendelkeztek, lé­nyegesen mérséklődtek és kime- rülőben vannak. Nem volt lehe­tőség például a szociális ellátást nyújtó intézmények ellátásbeli elmaradásának pótlására, a jobb körülményeik megteremtésére. A tanácsok gondjait enyhíti, a pénzügyi pozíciót javítja az a 120 millió forint, amely az elmúlt év bevételeinek túlteljesítéséből eb­ben az évben rendelkezésre áll. Számolva a realitásokkal Az 1984. évi pénzügyi terv ki- alakítáisánál az elmúlt évek fo­lyamataival, a rendelkezésre álló anyagi és szervezeti keretekkel, azok változásaival számoltunk. Mindezek alapján úgy ítélhető meg, hagy a pénzügyi realitá­sok dominálnak. Bátran mond­hatjuk, hogy ez jó dolog. Nem vezetne jóra, ha nem a való élet és a kiinduló lehetőségek mel­lett fogalmaznánk meg céljain­kat, tennivalóinkat. A terv az ed­digieknél még jobban igyekszik összpontosítani a legfőbb prog­ramok megalapozására, azok tel­jesítésére. Az eddiginél kevesebb költség mellett jobban érvénye­sül'a rugalmasság, az Indokolt változtatás lehetősége, a többlet- bevételek saját döntésen alapuló felhasználási lehetősége, ezen keresztül a helyi önkormányza­tok döntési jogának erősítése. A helyi érdekek összeütköztetése segítheti kibontakozni és felszín­re hozni az újabb lehetőségeket, amelyekből kiválasztható a leg­jobb, a legelőnyösebb megoldás. Az önkormányzatok önálló dön­tési jogának kiteljesedése, erősí­tése jelenti egyben az eddiginél erőteljesebb felelősséget is a la­kosság, a közvélemény előtt. Szükséges az is, hogy ezek a dön­tések illeszkedjenek a megyei, népgazdasági célokhoz és azok elvárásainak megfeleljenek. Bevételi források A jóváhagyásra kerülő pénz­ügyi terv a tanácsok fenntartási és fejlesztési gazdálkodására 4763 millió forintot tartalmaz. Az el­múlt évi pénzmaradványokkal együtt ez meghaladja az 5 mil- liárdot. Ennek mintegy 80 szá­zaléka a tanácsi és intézményi üzemeltetéssel, az állóeszközök fenntartásával összefüggő kiadá­sokat foglalja magában, és mint­egy 20 százalék jut beruházások­ra. A költségvetés és a fejleszté- sialap-forrás (bevételi) oldala összességében reális — a benne rejlő feszítő elemek mellett is. A lakosságadóztatási munká­ról, a lakosságtól származó be­vételről szólva rögzíthető, hogy további finomításra szorul, és ebben vannak még tartalékok. A jövedelmekkel arányos adóztatás még közel sem valósult meg, és éppen ezért sok helyen a közvé­leményt irritálja. A nem minden­kor legálisan megszerzett magas jövedelmek, spekulációból szer­zett hasznok lecsapolásának le­hetőségei a jogi szabályozás által adottak. A vállalatoktól és szövetkeze­tektől származó 'bevételek a — két alapban — meghaladják az 1650 millió forintot, részarányuk a forrásoldalon több mint 1/3-ot tesz ki. Alapvető az alapellátás A költségvetés kiadásai elsőd­legesen az alapellátásra koncent­rálódnak. Tovább folytatódik az egészségügyi szakmai program, ennek megvalósításához 12 millió forint áll rendelkezésre. Mód és lehetőség van a szociális segélye­zés továbbfejlesztésére. Ennek pénzügyi megalapozását a több­letként biztosított 13 millió fo­rint fedezi. Tovább bővül az intézményhá­lózat. Négy új orvosi körzet ki­alakításával számol a terv, és növekszik "a szakorvosi és üzem­orvosi hálózat és ellátás. Szep­tembertől 14 új szakmunkástanu­ló és szakközépiskolai osztály in­dítása várható. A tanácsi keze­lésben levő állóeszközök fenn­tartására 327 millió forint áll rendelkezésre. Ebből 168 millió a 'karbantartási feladatokra jut, 159 millió a felújításokra. Foly­tatódik a bajai, kiskunfélegyházi kórházak, a megyei kórház Izsá­ki úti részlegének rekonstrukció­ja, a kecskeméti ÓkoMégium, a színház, a bajai zsinagóga-könyv­tár felújítása. Mintegy 55 helyi tanácsnál sor kerülhet különbö­ző közintézmények, iskolák, óvo­dák, egészségügyi létesítmények korszerűsítésére, nagyjavítására. Csökkennek a beruházások A fejlesztési alapnál, ezen bé­liül a beruházásoknál, a terv visszafogottabb. A népgazdasági terv az előző évhez képest mér­sékli a beruházásokat, valameny- nyi döntési körben. így a tanácsi területen is. A Lakossági ellátást javító in­tézményhálózat és hálózati infrastruktúra bővítésében a realitások mérsékelt fejlesztést tesznek lehetővé. Az ötéves terv fő és alapvető programjai azon­ban megvalósulhatnak. A többi területen az anyagi korlátok tü­relemre, józan megfontolásra és mérlegelésre, nagyon gondos elő­készítésre intene^. A szabályozott forrásokra épü­lő fejlesztési alap kiadásai 40 millió forinttal maradnak alatta az 1983. évinek, míg ezen beliül a beruházások 58 millió forinttal csökkennek. A beruházások mér­séklődése elsősorban a városi ta­nácsoknál jelent korlátozást, il­letve visszalépést. A tervező mun­ka során a fejlesztéseknél álta­lában a következő rendező el­vekkel számoltunk. A községek népességmegtartó szerepe is in­dokolja, hogy a beruházási lehe­tőségeik ne csökkenjenek. A me­gyei tanácsi hozzájárulások min­denütt alapellátási célokat szol­gálnak és a helyi forrásokat ki­egészítő szerepük van. A már megkezdett beruházások — el­sősorban az alapellátás ipnületén — folytatódjanak, leállításukra ne kerüljön sor. Ahol a beruházások megvalósítási üteme gyorsabb a tervezettnél, a pénzügyi források lehetőleg ne jelentsenek korláto­kat, ne fékezzék a műszaki telje­sítést. Támogassuk azokat a fej­lesztéseket. amelyek széles körű lakossági összefogással valósul­nak meg, és az életkörülménye, két lényegesen javítják. A feladatok élén a lakásépítés A célok közül változatlanul leg­fontosabb a lakásépítés, az ötéves program időarányos teljesítése. A terv megközelítőleg négyezer lakás építésével számol. Ebből (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents