Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-04 / 2. szám

I i PETŐFI NÉPE ® 1984. január 4.

A ma és a holnap világgazdasága

írta: Bognár József akadémikus

A magyar gazdaságpolitikának és az ország széles közvéleményének hozzá kell szoknia ahhoz a tényhez, hogy gazdasági tevékenységünk és népességünk igen kis részét képezi a világgazdaságnak és a világnépességnek, K hogy ez az arány a következő évtizedekben tovább fog csökkenni. Ennek következtében nyilvánvaló, hogy a kölcsönös és növekvő gazdasági függőségekkel jellemezhető világ- gazdaságban gazdasági fejlődésünket a külső tényezők döntő mértékben meghatározták. Ezért a világgazdasági folyamatokhoz nemcsak alkalimaiz- kodnunk kell, ami egy gyorsan változó világban tempóveszteséget jelent, hanem előre kell azokat látnunk, hogy a szükséges lépéseket idejében meg- tehessük.

A félreértések elkerülése végett szeretném hangsúlyozni: a világgazdasági függőség nem azt jelenti, hogy ibeiső társadalmi-gazdasági erőfeszítéseink elhanyagolható tényezőt jelentenek. Ellenkezőleg: amíg a világgazdaság nemzeti gazdaságod bál tevődik össze, addig a nemzeti gazdaságok fejlődése salját cselekvési rendszerünktől függ, bár e cselekvési rendszer autonómiája csökkenőben van. Minden világgazdasági impulzusra lehet jól, vagy rosszul reagálni, lehet felkészülni, vagy elkésetten válaszolni, lehet kezdeményezően lépni és lehet passzív módon bizonytalankodni, vagy értelmetlenül kivárni.

Rövid visszatekintés

Ebben a rövid eszmefuttatásban csupán egy olyan nagy tényezőcsoporttal kívánok foglalkozni, amely a holnapi világgazdaság egyensúlyát és folyamatait meghatározó mértékben befolyásolja. E tényezőcsoport a fejlett tőkés, a szocialista és a fejlődő országokban megvalósuló műszaki-technikai forradalom és annak következményei a világgazdaság jövendő struktúrájára.

A jelenlegi világgazdaságban az ipari forradalom természete az elmúlt másfél évszázadhoz viszonyítva- gyökeresen megváltozott.

Korábban az ipari forradalom nemzeti gazdaságról (országról) nemzeti gazdaságra (országra) és régióról régióra terjedt. Természetesen, az ipari átalakulásnak 'különböző típusai és cselekvési rendszerei voltak; így könnyűipar—nehézipar (Angliai— Franciaország), nehézipar—mezőgazdaság (USA) és tisztán nehézipari súlyponttal (Szovjetunió) is megvalósult. A kisebb országokban — nagyobb világpiaci függőségüknél fogva — a világpiaci körülmények lényeges mértékben befolyásolták az iparosítási folyamat cselekvési rendszerét. Ez a folyamat nemzeti gazdaságonként és régiómként 2—3 nemzedéket igényelt, azaz a fejlődés üteme viszonylag mérsékelt volt.

Változások — országcsoportonként

A mai és a holnapi .világgazdaságban nemcsak felzárkózási folyamat zajlik, hanem egyidejűleg ■három különbözői, de a világpiac útján egymástól kölcsönösen függő ipari forradalom megy végbe.

A fejlett tőkés országokban ez a folyamat a mikroelektronikára, a biotechnikára és a haditechnikára összpontosul, az információs és távközlési

technika forradalmasítása mellett. E folyamat egyik jellemzője, hogy az átalakulás nemcsak a termelést érinti, -hanem az irányítási és vezetési rendszereket is (államapparátus, bankrendszer, biztosítás, vállalati adminisztráció, alsóbb közigazgatás stb.). Ez a folyamait nagy társadalompolitikai, -bizonytalanságokkal és kérdőjelekkel párosul (például munikanéllfcüliséggei), de új külga'zdasági-fcap- csolatd formáikat és együttműködési módszereket is kialakít.

Az európai szocialista országokban is olyan stmk. turális váltásra van szükség, amely nemcsak új ipari szakmák és .tevékenységek kialakulását foglalja magában, hanem az úgynevezett klasszikus ipari tevékenységek új alapokra helyezését is, az energia- és nyersanyag-takarékosság, a költségcsökkentés, a minőség és az exportképesség terén. Az exportképesség természetesen nemcsak azt -jelenti, hogy a világpiaci kereslethez idomuljunk, ha. nem azt is, hogy a partnerekkel új kapcsolódási formák sokaságát alakítsuk ki. Természetesen súlyt 'kell helyezni arra is:, hogy — megfelelő együttműködés útiján —"a gazdasági fejlődést leginkább előrevivő szakmákban (a mikroelektronikában és a biotechnikában) is előrehaladjunk.

A fejlődő országoknak viszont^olyan iparosítást kell megvalósíibaniiuk. hogy gyorsán exportképessé váljanak, mert a mezőgazdasági termékeket még évtizedeken át -importálniuk kell. Ebből adódik, hogy az iparosításnak ezekben az országokban is eltérő, típusai alakulnak ki '(Indiában, Kínában, Brazíliában!, vagy a néhány millió 'lakossal rendelkező országokban), de a gyors ipari export szükségessége minden országban fennáll. Az iparosítás útja sem folyamatos-klasszikus (könnyűipar), sem nehéziparra koncentráló nem lehelt, mert a kialakult helyzetben, amibe? ima már 0 hatalmas méretű adósságok is hozzátartoznak, azonnal és ibiz. tos piacra, keli exportálniuk. Ezért egyes országok az exportszakmákat gyorsan és gyakran a multinacionálisok segítségével a legfejlettebb színvonalra fejlesztik, ami ugyan sok társadalmi feszültséggel és egyenlőtlenséggel párosul, de gazdasági szükségszerűséget jelent. E törekvések már eddig is eredményeztek bizonyos sikereket, hiszen ismeretes, hogy a nyugat-európai piacon a fejlődő országok iparcikkexportja lényegesen, dinamikusabb, mint az európai szocialista országoké.

Nehéz feladatok

E cikk keretei nem adnak módot arra. hogy az új technikai-műszaki forradalom minden aspektusát elemezzük. Itt és .most végezetül csak azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy milyen nehéz feladatokat keli az európai szocialista országok iparának megoldania, hogy a műszaki-technikai forradalom jelenlegi hullámának végén kedvezőbb helyzete legyen a világpiacon, mint jelenleg. Ellenkező esetben ugyanis nemcsak a fejlett tőkés országok piacairól szorulnánk ki, hanem a fejlődő országok iparcikkipiaeairól is, hiszen ott a jövőben, nemcsak a fejlett tőkés országok iparcikkei -támasztanak versenyt, hanem a többi fejlődő ország gyorsan dinamizálódó árui ég szolgáltatása; is.

E néhány —j a vilSghelj(iéfeB©rnkánd$flóÍI13?Sá2í'?* vétellel és utalással -is1 aiztr’szétetnébR^ftön-gSJÚlj'öz-1 r- ni, hogy a magyar ipar megújulásának milyen nagy jelentősége Van és lesz a magyar gazdaság jövője szempontjából.

EMBERÉLETET MENT, EGÉSZSÉGET ÓV A SZAKÉRTELEM

Növényvédelmi mérleg

Az egyik legfontosabb mező- gazdasági munka a növényvédelem. Nemcsak a termésvédő szerepéért, hanem a felhasznált veszélyes vegyi anyagok miatt is, az átlagosnál nagyobb figyelmet kíván. Balogh Bélával, a Bács-Kis- kun megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás igazgatójával, a szakfelügyeleti szerv vezetőjével az 1983-as esztendőről beszélgettünk.

— Tavaly az úgynevezett göngyölített növényvédelem a nagyüzemekben csaknem ötvenezer hektárral haladta meg az egymilliót. Ehhez a munkához a különböző kultúrákban hatezer-ötszáz tonna vegyszert használtak fel.

— A hó nélküli tél, a forró, csapadékmentes nyár mit jelentett a határban dolgozó kertészeknek, növénytermesztőknek?

— Száraz melegben a rovar- kártevők jól érzik magukat. A szakembereknek' a legtöbb gondot, már két-három éve az aknázómoly okozta. Többletmunkával járt azonban az atkák, a burgonyabogár, a csócsároló -rovarok, valamint a mezei pocok elleni védekezés -is. Néhány településen, különösen a Bácskában, nem sikerült elég hatásosan védekezni a karantén kártevő, az amerikai fehér szövőlepke eilen. Legfőképpen azért, mert elmulasztották az egyszerűbb, mechanikai védekezést. Ezért 23 községben rendeltünk el ideiglenes szállítási zárlatot. Az utcai gyümölcsfák telepítésekor tisztázni kellene, hogy onnan ki szedheti le a termést, és kinek kötelessége a növényvédelem ...

A szőlőben és a gyümölcsösökben viszont a gombabetegségek emberemlékezet óta nem okoztak ilyen kevés kárt. Sajnos, a gyóm- irtószere'k egy része kellő nedvesség hiányában nem tudott felszívódni, így a talajban sok triazin- származék maradt. Ezért számos helyen módosítani kel1 éti a gazdaságok vetésszerkezetét.

— Az állomás munkájának a nagyüzemi növényvédelem ellenőrzése, segítése csak az egyik része. Gondolom önökhöz —, ahogy szerkesztőségünkbe is — jó néhány panaszos levél érkezett, amelyben

kifogásolják a drága vegyszerek gyenge hatását.

— Mi is kaptunk ilyen leveleket. Csaknem ezer növényvédő szer van forgalomban. Ezt a nagy számot a gyakran akadozó beszerzési lehetőség, a váltakozó felhasználásra váló törekvés — egyes készítményekkel szemben ugyanis ellenállóképesség -alakulhat Jói — és a környezetvédelem indokolja. A legtöbb vegyszer általában a kártevőket csupán egy- egy fejlődési alakjában irtja megfelelő hatásfokkal. Egyes fajoknál és vegyszereknél ez egykét napig, esetleg, óráig tart. A központi laboratóriumban megvizsgált vegyszermipták 11,7 százalékának a minősége valóban nem volt kifogástalan,

— Egyes vegyszereket majdnem minden, esztendőben nehéz beszerezni, ami gátolja a szakemberek munkáját. 1983-ban miként vizsgázott a kereskedelem?----A -többcsatornás kereskedelem egyelőre nem segítette elő a jobb ellátást. Az üzemek kény- szerűségből két-három helyről is megrendelik a legkeresettebb készítményeket. A vásárlási igényt a felhasználás előtt egy esztendővel előbb be kell jelenteniük. Holott akkor még a legzseniálisabb szakemberek sem tudhatják: milyen időjárási feltételek mellett kell majd ezeket felhasználni? 1983-ban például sok millió forint értékű gombaölőszer maradt az AGROKER nyakán. *. A csapadék, a 1 nedvesség j hiánya ugyanis gátolta a kórokozók szaporodását.

I

— A növényvédő szerek veszélyes mérgek. Szomorú statisztikai adatok tükrözik a helytelen fel- használásból, kezelésből adódó tragédiákat. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság is vizsgálta a fel nem használt készítmények, a csomagolóanyagok sorsát. A vizsgálat folyamán önök milyen következtetésekre jutottak?

— A kikerült csomagolóanyagok és a felhasználatlan vegyszerek sorsa nincs megnyugtatóan megoldva. A megyében négyszáz

(J Balogh Béla

tonna veszélyes műanyag hulladékot tárolnak az üzemek. A tisztított fémanyagok újrahasznosítása már egyenesben van, a műanyagokét pedig a megyei kommunális és szolgáltató vállalat a jövőben tervezd. A gazdaságoknál együttesen 62 tonna növényvédő szert kell selejtezni, hatástalanítani. Ezen felül 12 tonnát újra- mi-nősLtettek és időközben felhasználtak. Régebben Fűzfőn, a Nitrokénva Ipartelepeken hatástalanították a vegyszereket. Az utóbbi időben azonban egyre kevesebbet fogadnak a Balatonhoz közeli gyárban.

Nagy gondot Okoz, 'hogy a kistermelők többsége jól-rosszul használja a vegyszereket, anélkül, hogy ismerné a veszélyt. Szerintem bővíteili kellene a-különböző űr.tartalmú csomagolóanyagokban vásárolható vegyszerek körét. Azután többen összefogva, pontosan annyit vehetnek, amennyit az adott évben fel is használnak. A Minisztertanács veszélyes hulladékokra vonatkozó rendelete lehetővé teszi, hogy a kkkertekben képződő csomagolóanyagokat, újhasanálásra alkalmatlanná téve, kilyukasztva, ösz- szétörve, kommunális szemétként kezeljék, és gyűjtsék össze. A t'sztítóvizüket azonban ki kell permetezni.

Czauner Péter

SAJTOPOSTA

Korántsem számít ritkaságnak, amikor a kért javítás utón összevonja szemöldökét a megrendelő, s elhatározza, ezt a szolgáltatót nem keresi fel egyhamar. Talán az ilyesfélék ismétlődésétől való félelem, netán a szűkös idejével való sajátos gazdálkodás késztette arra az egyik kecskeméti szakembert, hogy a helyben vállalt feladatának különös módon tegyen eleget.

Egy kecskeméti Juhar utcai lakástulajdonos ajtólánc felszerelését rendelte meg. A céget képviselő mester megjelent a helyszínen és szemrevételezte a teendőt, ami már azért sem tűnt bonyolultnak, mert a felhasználandó láncot megkapta a lakás gazdájától. Ám emberünk tovább egyszerűsítette a dolgot, oly módon, hogy hét darab szöget adott át a megrendelőnek és közölte vele, hol és miképpen kell azt elhelyeznie az ajtón. Ezt követően megállapította, mennyi a „munkadíj”, s miután azt zsebre tette — számlát nem adva — gyorsan távozott.

Másik alkalommal ugyanezen szakember az erkélyablak védőráccsal való beborítására tett ígéretet. Ahová először ment, ott tökéletes munkát végzett, aminek tanúja volt az is, aki hasonló célból várta őt a Czollner közi lakására. Ott szintén megjelent, ám nem kezdett hozzá a műveletekhez, helyette elmagyarázta, mit és hogyan tegyen a tulajdonos, akit ellátott anyagokkal, s egy tanáccsal, miszerint ugyanúgy csináljon mindent, ahogyan tőle látta. Majd kérte, és felvette a több száz forint díjat — erről persze most sem írt elismervényt — és sarkon fordult.

A bevezetőben arról szóltunk, néha elégedetlenek az emberek a javítás minőségével, s ilyenkor megfogadják, messze elkerülik a rosszul dolgozó szolgáltatót. Bizonyos, az említett két esetben szóba sem kerülhetett a mester, hiszen az ajtólánc és a védőlánc felszerelésével kapcsolatos rendellenességért csakis magát hibáztathatja a megrendelő, hiszen ő végezte a munkát.

Ha kárörvendők lennénk, azt mondhatnék, megérdemli a bosz- szúságát az, aki elfogadja a jelképesnél alig különb szolgáltatást, ráadásul ugyanannyit fizet érte, mintha az tényleg megvalósult volna. Feltételezhető viszont, hogy a munka nélkül felvett munkadíj szabálytalan cselekményét gyakorlattá „fejlesztheti” a mester, aki ezáltal mások tudatos megkárosítójává avanzsál. Ebbéli törekvését azonban egyetlen tisztességes ember sem támogathatja. Nekik címezzük tanulságként e sorainkat!

LEVELEKBŐL RÖVIDEN

Sötét van

A Kecskeméti Konzervgyár hu- nyadivárosi .telepén több műszakiban dolgozó munkásasszonyok nevében fordult szerkesztőségünk - hői' Siábóné, aki a. környék köz- viíalgíílsí9 &on3fá5BaK' - ihegddása érdélében9'kér "Segítséget. Ólva- sónk egyebek között az alábbiakat írta levelében:

A délután kezdett munkát éjjel fél 11 óra körül fejezzük be, s utána félve gyalogolunk haza, mert a térségben nagyon sötét van. Például a Tanácsköztársaság téren és a Sallai utcában — ahol lakom — hónapok óta hiányoznak az égők. Következésképpen nincsenek kellő biztonságban az e közterületeken parkoló gépjárművek sem.

Tudjuk, hogy az áramszolgáltatónak is van takarékossági programja, de szerintünk azt sem szabad túlzásba vinni...

' *

E panaszt azért is jogosnak véljük, mért télíy, hogy1 a ftiegye- székhely új városrészeiben találhatók olyan emeletes házak, melyek előtt — ahöl pár méternyire vannak egymástól a nagy teljesítményű közvilágítási lámpák — éjszaka szinte nappali a fény. Ami éppúgy kevésbé indokolt, mint amennyire érthetetlen, miért kell néhol sötétben botorkálniuk a munkából hazatérőknek.

ÜZENJÜK

Antalffy Lajosnak, Bácsalmásra: A kedvezményes üdülés szabályzata .nemrégen módosult, s ennek értelmében idén januártól kezdődően a nagycsaládos szülő elviheti .magával a .rokon, illetve az ismerős .gyermekét is az üdülőbe, feltéve, ha a saját gyermekeinek száma- kevesebb a beutalón feltüntetettnél. Amennyiben nem él e lehetőséggel az anyuka—apuka, s mégiK kevesebb gyenmek'kel érkezik, mint amennyire jogosítja a beutaló, a hiányzó személyek utáni önkölt- ség-lkülönbözetet az illetékes munkahely szakszervezeti bizott. ságá-nak kell megfizetnie.

Horkai Ferencnének, Hajósra: A

Minisztertanács 42 li983, (XI. Ii2.) szá. mú rendelete szerint első alkalommal az ez év január hóra járó bérekhez kell hozzászámolni az összesen 31*0 forint bérpótlékot, mely a személyi pótlékok kategóriájához tartozik. Neon vehető azonban figyelembe az átlagkereset megállapításánál. A pótlék folyósítandó táppénz, s terhességi-gyermekágyi segély után is, a teljes összege pedig akkor sem csökkenthető, ha a munkaviszony (szövetkezeti tagsági viszony stb.) csupán a hónap egy részében áll fenn.

Jékeli Gézának Tompára: A vállalati és szövetkezeti ártevékenységet a megyei tanács szakemberei, a fogyasztói árakalt pedig a kereskedelmi felügyelőik ellenőrzik. A 'lakossági jelzések alapján, vagy anélkül rendszeresen vizsgálják az áraklat a- társadalmi szervek, így a népi ellenőrök, a szakszervezeti társadalmi aktívák, valamint- a- fogyasztók tanácsának megbízottai. Ez utóbbiak felelősségre vonást kezdeményezhetnek a felügyeleti hatóságoknál.

Keserű Eleknének, Kiskunfélegyházira: Az 1084. január elsejétől érvényes úij, .mélykék színű magánútlevéllel valamennyi szocialista és. nem szocialista országba egyaránt lehet utazni. Ilyen útlevelet továbbra is az kaphat, alkl miagán — látogató, egyéni vagy társas turista — célból utazik külföldre meghatározott időre, továbbá, aki szolgálati feladatát végzi ott, de nem jogosult szolgálati útlevélre. Egyébként az útlevélkérő lapokat a jövőben Is á .postahivatalok és az utazási irodák árusítják, fontos azonban megjegyezni — tájékoztattak a BM Országos Rendőr-főkapitányság Ütle- véloszbályán —, hogy csak akkor kell a M éven aluli gyermek számára önálló útlevelet kérni, ha nem a szülőkkel utazik a határainkon túlra. Ez esetben viszont szükséges a két szűr-; lő — tanúk aláírásával hitelesített — írásos .bejegyező nyilatkozata.^

T. K.-nak, Kunszentmiklósra: Tudomásunk szerint az országban elsőiként nyílt úgynevezett gyógyító .tábor Tapolcán, ahol az asztmás gyerekek töltenek el két-;; három hetet. A Vöröskereszt 'kezdeményezésére indult barlangterápiás -kezelésen egyelőre csak a veszprémi 'gyerekeik vesznek részt. Ha további felvilágosításra is igényt tart. forduljon közvetlenül a tapolcai kórházhoz.

■ ■ ■ KÉRDEZZEN — FELELÜNK ■ ■ ■

Hol üzemelnek , szeszfőzdék?

Lajosmizséről Vargáné, Nyár- lőrincről L. R. és Kecskemétről Tóth József — valamennyien kis- kerttulajdonosok — ugyanazon tapasztalataikról számoltak be szerkesztőségünknek, nevezetesen, hogy a több mázsányi hulladékgyümölcsükből nem készíttethetnek szeszt, mert e munkát egyetlen cég sem vállalja, jóllehet rendelkezik főzőrészleggel. Hozzátették, sokan vannak hasonló helyzetben, s közöttük talán olyanok is akadnak, kik ezért vállalkoznak házi kotyvasztásra, pedig tiltott a dolog. Olvasóink szemünkre vetették, hogy év elején — az ezzel kapcsolatos új jogszabályt ismertetve — derűlátóan írtuk meg, hogy növekszik a hivatalosan működő szeszfőzdék száma, ami nem következett be. Vajon miért, s egyáltalán hol található az a főzde, mely elfogadja magánszemély megrendelését az általa hozott nyersanyagból való pálinkakészítésre? — kérdezték többek nevében.

E közérdekű ügyről kecskeméti szakembereket kérdeztünk meg, akik segítségével a következőkre derült fény:

A megyeszékhelyen egy fogyasztási, egy .termelő- és egy szakszövetkezet foglalkozik szesz készítésével. Nagy kapacitású berendezéseik alkalmasaik arra, hogy a saját termésű és közvetlen fogyasztásra alkalmatlan gyümölcsük minden mennyiségét hasznosítsák. Sőt nagyobb tételű bérfőzésre is van lehetőségük. Csupán a kisebb adagokkal, mindössze pár hektónyi gyümölcshul- ladékkal nem kezdhetnek semmit. Miért? Mert e tevékenység után hivatalosan felszámított díj nem fedezi a főzéssel járó energia- és egyéb költségeket. A ráfizetést pedig ma mar nem engedhetik meg maguknak.

Megoldás lehetne, hogy a kistermelők bevitt. alapanyagaival egyszerre töltenék fel az üstöket, s így készülne a szesz, az előállítás költségét pedig arányosan fizetnék a megrendelők. Csakihát éppen ők nem óhajtják ezt a kö- zosködést, 'hiszen az innivalót — érthetően — a saját .termésükből akarják nyerni. S mivel a díjtétel sem váitoztaitható a gazdálkodó egységnél, marad az, hogy kis-, mennyiségű szesz főzése elől, elzárkóznak a részlegek.

Mint arról értesültünk, ez idő szerint Tiszakécskén, Lakiteleken és Kiskunfélegyházán található olyan szeszfőzde, ahol magántermelőket is fogadnak. A másutt lakóknak persze vállalniuk 'kell a szállítás nem kis költségének a megtérítését is.

Ami pedig e témakörben írott korábbi cikkünket illeti, az valóban tartalmazta a reményt, hogy várhatóan több lesz a szeszfőzde. Ügy hírlik, voltak is jelentkezők az üzemibentartási engecFély megszerzésére, de elkedvetlenítette őket, .hogy megfelelő szakképesítést is. kérnek .tőlük, s a technikai felkészültség sem lehet a kötelezőtől eltérő.

Ez utóbbiról mos| is annyit mondhatunk: a szigorú előírások célja, hogy az állatni szabványnak megfelelő minőségű pálinka .készüljön mindenütt. És ez is a fogyasztói érdekvédelmet szolgálja, melyet a .magánvállalkozók sem hagyhatnak figyelmen kívül.

Gazdátlan-e a Május 1. utca?

Széles István arról értesített a lapunkhoz küldött soraiban, hogy a dunapataji Május 1. utcában (ez voltaképpen zsákutca) több okból is bosszús lehet az állampolgár, ha szereti a rendet és a tisztaságot. Az ott lakók közül egyesek szinte mindent megengedhetnek maguknak, például elfoglalják a

közterületet, az utcai gémes kút- nál pedig mosnak oly módon, hogy alaposan beszennyezik annak környékét. Az illetékesek mit sem tőrödnek ezekkel a visszásságokkal, melyek megszüntetése érdekében eddig nem tettek intézkedést. Meddig tűrhető a gazdátlanság? — zárul e kérdéssel az olvasói levél.

A közérdekű ügy kivizsgálására felkértük a helyi tanács elnökét, aki így tájékoztatott:

A Május 1. utca egyik lakója valóban épített a közelmúltban olyan kerítést, mely körülbelül két néwzetméternyit foglal el a közterületből. Bár eleget tett a munkával kapcsolatos" bejelentési kötelezettségének, a szabálytalan eltulajdonítás miatt felelősségre vonták és 300 forint pénzbírsággal sújtották. (A túlépítés nem sérti közvetlenül a többi utcabeli érdekeit.)

Ami a gémes kutat illeti, az a ■település régebb]^ szerkezetét idézi, s ott található a közterületen. Vizét ivásra már senki sem használja, legfeljebb esetenként mosáshoz. A szűkebb környezete nem szennyezett.

Köszönjük e választ, bár szükséges hozzáfűznünk, nem tűnik- megnyugtatónak. Miért? Mert a kis összegű — s lényegében eső utáni köpönyegnek minősülő — pénzbírság kiegyenlítésével lekerült a napirendről a szabálytalanul létesített kerítés ügye. Az ■ilyen eset viszont aligha a legjobb példája a köztulajdon tiszteletben tartásának.

Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím I 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a.

Telefon: 20-111.