Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-18 / 14. szám
« • PETŐFI NÉPE • 198«. január II. ERDÉSZETI KUTATÁSOK A DUNA—TISZA KÖZÉN- jobb minőség • Az első hazai gyártmányú faanyagszállító kísérleti példánya, melynek minősítésében az állomás kutatói is részt vettek. Új fajták Az Erdészeti Tudományos Intézet Duna—Tisza közi állomása — amelynek központja Kecskeméten van — nemrég összegezte az elmúlt évben végzett kísérleteik eredményeit Dt. Walter Ferenc, az állomás igazgatója elmondja: — Nálunk Is, mint sok helyen, generáoióválitás van. Tavaly újabb ikét tapasztalt kutató ment nyugdíjba. Az utódlás csak részben oldódott meg. Már előzőleg is nyugállományba vonult több munkatársunk, tehát az egyre igényesebb feladatok teljesítése az eddiginél még összehangoltabb munkát kíván és a belső tartalékok mozgósítását igényli. A beszélgetés során megállapítja az állomás igazgatója, hogy a kutatási programban az elmúlt évben lényeges változtatás nem volt. A fő feladat: az Alföld fásításának segítése. — Többek között foglalkozunk a nemesített * akácfajták nagyüzemi szaporításának megoldásával. Tíz klánból álló törzs telepünk van, és arra törekszünk, hogy az ígéretes fajtákat elterjesszük. A nemesített anyag nemcsak az erdő, az iparifa minőségének javítását segíti, jelentős szerepe van az alföldi méh- legelök javításában is — tájékoztat. Szintén fontos feladatuk a gyorsan növő nyárfák nemesített fajtáinak terjesztése, amivel az ÉRTI ökológiai és erdősítési osztályának a kecskeméti állomáson dolgozó munkatársai foglalkoznak. A külföldről behozott vagy itthon nemesített fajtákat először az ország különböző helyein próbálják ki, figyelik a betegséggel szembeni ellenálióképes- séget, a növekedést, a faanyag minőségét stb. Jelenleg mintegy száz fajtát vizsgálnak. A Duna— Tisza közén különböző gazdaságokban összehasonlító kísérleteket végeznek. Meghatározzák új fajták termőhelyi igényét, a nevelési módszereket, az optimális vágáskort. Az ÉRTI ez év elején három nemesnyár-fajtát jelent be állami elismerésre, és ugyancsak három fajtára kér ideiglenes szaporítási engedélyt. — Igen érdekesek a Kerekegyháza környéki kísérleteink — folytatja — az Alföldön tipikus erdőkben. Mérjük a különböző fafajok lombkoronájának csapadékfelfogó képességét, a lehullott lomb tápanyagtartalmát és meny- nyiségét. Így adatokat kapunk arról, hogy a különböző fafajok mennyi szerves anyagot hoznak létre, és mennyit juttatnak visz- sza a talajba. Egy 30 éves, közepes minőségű szílrkenyárerdő hektáronként évente 9 tonna faanyagot és 5 tonna visszahalló lombanyagot termel.' A későbbiekben megtudom, hogy az erdővédelmi kutatások elsősorban az erdei és a fekete- fenyők termesztéséhez kapcsolódnak. A károsítok elleni küzdelem már a csemetekertben kezdődik, a fenyőmagvak csává- zásával. Az intenzív termesztés ma már nem nélkülözheti a talajfertőtlenítést. Különböző készítményekkel, speciális gépekkel végeznek kíséreteket a talajban élő károsítók elpusztításáért. A vegyszeres védekezés mellett tavaly biológiai kísérleteket is kezdtek 50 hektáron az erdőt veszélyeztető fenyőtapló ellen. Az eddigiek alapján megállapítható, hogy hatásos az a preparátum, amelyet az Erdészeti Tudományos Intézetben készítettek. — Sok segítséget adtunk a gépesítési kutatásokhoz. Többek között közreműködtünk egy hazai gyártmányú fanyanya gszállító előkészítésében. Eddig tőkés importból szereztük be a szállítóeszközt. A gép vizsgálatával, az adatok értékelésével hozzájárultunk a sorozatgyártáshoz. Elkészült egy egyszerű kísérleti makkvetőgép és egy akácgyökér, dugványozó is. Dr. Walter Ferenc végezetül elmondja, hogy Keresztesi Béla akadémikus, az. intézet főigazgatója beszámolt a Magyar Tudományos Akadémia elnökségié előtt a további kutatási programúkról. Javaslatai kedvező fogadtatásban részesültek. Közérdekből szükségesnek tartják az erdőterületek további növelését, a gazdaságos élelmiszer-termesztésre nem alkalmas földeik fával történő hasznosítását, örvendetes, hogy a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásával szinkronban van a megyei vezetőség is, amikor szorgalmazza egy hosszú távú erdőgazdálkodási program kidolgozását. Ennek összeállításában, a többi érdekeltekkel együtt, részt vesz az ÉRTI (kecskeméti 'állomásának kollektívája is. K. S. Nem kis izgalom közepette kezdték meg az új esztendőt azqk a kecskemétiek, akik a Hunyadi város Cstúliérl-telep elnevezés ű körzetében laknak. Két nap — másodikén és harmadikén — ugyanis zárva volt az ottani AlBC-áruház, leltározás miatt. A napi fogyasztású ' élelmiszereket — így a kenyeret és a tejet —, s kereste is azokat a környék kisebb boltjaiban, de hiába. Békési Józsefnétől tudjuk, hogy a délután munkából hazatérő anyukák és apukák zöme nem jutott hozzá az alapvető cikkekhez, így feltehetően sok kisgyermek asztaláról hiányzott akkor a friss pékáru és a forralt tej, vagy a tejes kávé. Olvasónk még közölte: tavaly ugyanezt a kínos helyzetet kellett átélniük a térségben élő családoknak, akik kötve hiszik, hogy edkerülheÜZENJÜK Ádám Károlynak, Lajosmizsére: A postahivatal csakis a feladónak, illetve a címzettnek ad felvilágosítást a küldeménnyel kapcsolatosan: Az úgynevezett közönségesként továbbított levelek — szintúgy az expresszként feladottak — azonban nincsenek egyedileg nyilvántartva, így azok sorsáról a posta sem tájékozott. Nem vitatjuk önnek azt a véleményét, hogy a nagyobb körzetekben helyettesítő kézbesítőknek igen nehéz a dolguk a sok ismeretlen cím és név miatt, s miközben igyekeznek teljesíteni feladatukat, előfordulhat, hogy egy-egy küldeményt „pontatlanul” tesznek a postaládába. Czirák Sándornénak, Kiskunfélegyházára: A mezőgazdasági termelőszövetkezetben dolgozó nőt a terhessége negyedik hónapjától tilos beosztani olyan munkaterének az ilyen ellátási zökkenők. Messzemeifően osztjuk ez utóbbi véleményt. Bár azzal tisztában vagyunk, 'hogy az évet záró számadás a társadalmi tulajdon védelmének egyik döntő mozzanata a kereskedelemben, is, a leltárt tehát meg kell tartani, de szerintünk emiatt nem szabad megfeledkezni a vásárlóközönségről. Mit kellett volna tennie az üzlet gazdájának, a Konzum vállalatnak ? Például azt — válaszolta kérdésünkre a városi tanács szakhatósága —, hogy az említett két napon biztosítja a kenyér- és tejárusítást az áruház melletti vendéglátó egységben, a Halászcsárdában, amely minden bizonnyal vállalkozott volna a kisegítésre, ha felkérik rá. De ez nem történt meg. Talán 'majd 'legközelebb ... helyre, amely a lakásától 3 kilométernél nagyobb távolságra van. S ilyenkor, valamint a gyermeke egyéves koráig éjszakai szolgálatra sem kötelezhető. Ha ön tud ezzel ellentétes gyakorlatról, annak megszüntetése érdekében haladéktalanul értesíteni kell a közös gazdaság vezetőit. Durkónénak, Kecelre: A hatnál több lakással rendelkező társas- házak közös tulajdonban levő épületrészeinek felújításához csak akkor kaphatnak kedvezményesen kölcsönt a tulajdonostársak, ha e költségek fedezéséhez saját alapot is képeznek. Horváth Illésnek, Kalocsára: Aki úgy 'legeltet az erdőben, hogy ahlhoz nem járult hozzá annak tulajdonosa (kezelője, használója), szabálysértést követ el, s a cselekményéért ötezer forint pénzbírsággal sújtható. CIKKÜNK NYOMÁN A rongálókat kell megfékezni! Január M Sajtó posta rovatunkba» a Kecskeméti Konzervgyár hunyadivárosi telepte több műszakban dől. gozó munkásasszonyok gondjait tolmácsoltuk, miszerint a kornyékén — főleg a Tanácsköztársaság Siren is a Sállal utcában — nagyon sotit van it)d, mert a villanyoszlopok égil hiányoznak, ráadásul hónapok Ma. Az Írás végin megjegyeztük: az áramfogyasztással kapcsolatos takarékosságot sem szabad túlzásba vinni. Cikkünkre a minap küldte mag válaszát a DÉMASZ kecskeméti kirendeltségének vezetője, Meleg László, aki a többi között az alábbiakról számolt be: * • * Korántsem a rosszul értelmezett takarékosságról van itt szó, hanem a sajnálatos tényről: a térségben nagyon gyakoriak a rongálások, egyszer a lámpákat Zúzzák szét, más alkalommal a kandeláberek biztosítóit ' teszik tönkre. Hogy milyen mérvű a pusztítás, hadd érzékeltessem egy adattal: a területtel szomszédos gyalog aluljáróban az év végi ünnepek alatt mindössze egyetlen darab világítótest maradt ép az ott levő 44 közül. Vállalatunk természetesen a legrövidebb időn belül megszünteti a közvilágítás zavarait, de gondjaink vannak amiatt, hogy a szükséges anyagok beszerzése sem egyszerű. Az említett téren különben több lámpa is olyan helyen van, ahol kevésbé hatásosan világít, néhol pedig a galy- lyak is akadályozzák a fény terjedését. A szükséges műszaki intézkedéseket teendőket megtesz- szük, ám a társadalmi tulajdon semmibe vevőinek hatékony megfékezése elengedhetetlen ahhoz, hogy ne ismétlődjenek meg többé ezek a felháborító esetek. Kérem a lakókait, ne nézzék tétlenül azokat, akik kövekkel, elhasznált autógyertyákkal stb. dobálják a lámpákat, vagy más módon hiúsítják meg a közvilágítást! * * * Köszönjük a tárgyilagos reagálást. EMiez kívánkozik hozzá a friss értesülésünk: a rendőrség gyorsított eljárással vonta felelősségre azokat a személyeket, akiket legutóbb tetten ént a kecskeméti nagy alul járóban, ahol a villamos vezetékrendszert rongálták. Megjegyezzük azonban, hogy a rossz helyen lévő lámpák áthelyezésével és az árnyékoló fa. ágak levágásával akár azonnal Is le. hét ne valamit Javítani a helyzeten. SAJTÓPOSTA Kitűnő szervező KÉRDEZZEN — FELELÜNK A ÉPFA halasi üzemvezetője „Nagy teherbírású. A munkában rendkívül fegyelmezett és ezt elvárja a beosztottai tói is. A feladatokat kérésiként továbbítja, de a végrehajtás ellenőrzésében szigorú. Egyébként szerény ember, egyformán idegen tőié a siránkozás és a követelőzés. Bizton lehet rá számítani, ha kell helyettesít igazgatót, főmérnököt, főkönyvelőt. Tapasztalt szakember. Sokat érő erénye a szervezőkészség. Az asztalosmunkát nagyon szereti. Fiát is a saját mesterségére adta. itt tanul nálunk és szorgalmas, pontos, minit az apja.” Király István igazgató jellemezte eképpen a halasi ÉPFA gyár üzemvezetőjét, Lakatos Andrást. Amikor megkérdeztem tőle, ki volt tavaly nálulk „az év embere”, gondolkodás nélkül válaszolt a középvezető nevével/ — Nem, a siker az egész közösség odaadó, jó munkájának köszönhető — hárította el a dicséretet Lakatos András. Feszes tartású, negyven éves férfi. A faipari szakemberképzés fellegvárából, Soproniból származott Halasra. Az épületasztalos szakmát a szülővárosában működő ÉPFA gyárban tanulta ki. Később beiratkozott a faipari technikum levelező tagozatára, s miközben azt végezte, nonmás, programozó, majd üzem- és munkaszervező, végül termelésszervező lett. Ebből a beosztásból jött el 1976-ban Kiskunhalas, ra, ahol üzemvezetői, mai munkakörébe ikerült. — Könnyű volt-e fi beilleszkedés? — A gyalu Sopronban is gyalu és itt is. Ez persze nem jelenti azt, hogy semmi gondom nem volt. A velem egykorú művezetőgárdával hamar megértettük egymást. Azonban az, hogy nem buktam meg itt az első időszakban, másnak is köszönhető. Annak, hogy nem próbáltam az ál. talam ismert gyakorlatot rögtön Lit is megvalósítani. Az Itteni emberek nagyon szorgalmasak, de tudomásul kellett vennem, hogy karácsony előtt itt ki-ki levágja a disznóját. Számomra ez- , előtt az ünnepeket megelőző napok épp olyan munkanapok voltak, mint.a többi. A földtől teljesen el nem szabaduló munkások a kertjüket, háztájijukat is megművelik, akárhogy js. Bele kellett törődnöm, hogy itt az év egyes szakaszaiban szabadságra mennek aa emberek tömegestől. Sopron táján ez nem jellemző, — Milyen la vezetői istílusa? — A nyolcból öt órát a műhelyekben töltök. Minden feladatot, problémát tüzetesen - megbeszélek a beosztottaimmal. Fontosnak tartom a rendszeres tájékoztatást. Ígérni mindig csak annyit szabad, amennyit teljesíteni tud az ember. Bevallom, szigorúnak tartanak. Dolgozni járóik ide, és ezt mástól Is megkövetelem. — A népszerűség nem számít önnek? — Nem szeretem ezt a szót. ki lehet forgatni a jelentését. A bizalmat tartom elsődlegesnek. És úgy érzem, bíznak bennem a dolgozótársak. — Ütközései vannak? — Elkerülhetetlenek. De az a felfogásom, ha egyszer valaki hibázott, megkapta érte a büntetést, fegyelmit, és utána számítani lehet rá, akkor az előzményeket el kell felejteni. — A jutalmazásnál milyen elvet követ? — A' jutalom, • kiváló dolgozó cím odaítélését az igazgató teljesen ránk, termölésirányítókra és a szakszervezeti bizalmiakra bízta. Én azon a véleményen vagyok, hogy a munkánk elvégzéséért csak a fizetés jár, semmi több. Aki valami többletet ad hozzá, az érdemel külön elismerést. Ebből' nagy vitáim kerekedték, mert a többet nyújtók éveken át többé- kevésbé ugyanazok és én mindig mellettük álltam ki, elutasítottam a „mindenki kerüljön sorra” nézetet. Emiatt kivételezéssel vádoltak. — Mint a gyár egyetlen üzemvezetőjének, az alapanyag beérkezésétől a készáru kiszállításáig minden munkafolyamat előkészítésére és irányítására kiterjed a feladata. Milyen volt az ön számára 1983? — Szerencsére túl sok volt a munkánk, mindenki dolgozott' ét így a személyi problémák, ha voltak is, annyira a háttérben maradtak, hogy nem nehezítették a helyzetünket. A fő gondot a fenyő fűrészáru ütemtelen beérkezése, időszakonkénti hiánya okozta. no és a gyenge minőség. Jó terméket ilyen alapanyagból csak több munka ráfordításával lehet készíteni, és ez egyben mindig több költséget is jelent. Ehhez igazodni kéllett a szervezésnek, mindennek. Az utolsó negyedév különösen nehéz volt, s az az igazság, hogy a tizenhatezer terven felüli termék előállítása az adott körülményeik közt túl nagy feladat volt nekünk. Szerencsére azért meg tudtuk oldani. Jól jártak a dolgozók — volt asztalos, aki tizenötezer forintot is megkeresett egy hónapban — és az építkezők is több ablakhoz jutottak. Az idén egyébként mindenféle méretű ajtótokot is készítünk a kislakásokhoz, ezzel bővül a kínálatunk. Az a tervünk, hogy havonta 2500 darab ablakot, ajtótokot állítunk elő a szabad napokon, terven felül’. — Mi a célja az idén? — Tovább öregbíteni a gyár . hífnevét a itermékeimk jó minőségével, és megbízható, pontos szállításokkal — mondotta Lakatos András, az ÉPFA halasi gyárának üzemvezetője, aki munkahelyén .tavaly „az év embere”' volt. A. Tóth Sándor Mikor lesz rend a nyitva- tartás körül? Csólyospálosról hozta a posta szerkesztőségünkbe a közérdekű tartalmú levelet, melyből kiderül, hogy a kisközségben tavaly felépített és átadott patika voltaképpen olyan, mintha nem is lenne. Miért? Mert gyakorta van zárva, így aztán a betegek kénytelenek elmenni a szomszédos Kiskunmaj- sára (esetleg máshová) gyógyszerért, s az oda-visszautazás sok időt vesz igénybe, ráadásul költséges. A helyi hatóságnál emiatt hiába panaszkodó olvasóink árrá kérnek bennünket, tudakoljuk meg, mikor lesz végre rend e fontos létesítmény nyitvatartása körül? Mindenekelőtt az ellátás megyei gazdájától, a gyógyszertári központtól kértünk tájékoztatást. E szerint a' szóban forgó gyógyszertár — melynek a 200 ezer forint értékű bútorzatát és egyéb berendezését díjmentesen kapták a csólyospálosiak — azért nem áll folyamatosan a lakosság rendelkezésére, mert az ott dolgozó szakember egyelőre nem lákliik helyben, mivel a tanács máig adós az ígért megfelelő 'lakással. A teendőt afféle külszolgálati megbízás alapján végzi, mégpedig a jelenlegi munkahelyén levő feladata mellett. Ez a szükségmegoldás, sajnos, addig tart, mig nem kői-f tűzhet véglegesen abba a helységbe a családjával együtt. Felkeresitük az ügyben a csó- lyospálosi tanácselnököt is, aki közölte, rengeteg embernek okoz kellemetlenséget a kdsebb-nagyobb zökkenők közepette működő patika, melynek bizonytalan nyitvatartási rendjén mielőbb változtatni keli. > Ami az igéríyedt lakást illeti — ez a gyógyszer- tár közelében található —, indokolt a felújítása, és erre a célra mimitegy 80 ezer forint előirányzat szerepel a községi költségvetésben. A kivitelezés persze csak utána kezdődhet meg, ha az érdekelt konkreten, részletesen ismertette elképzeléseit az1 épület belső átalakításáról. E Válaszokhoz az alábbi megjegyzést fűzzük: Magától értetődő, hogy a diplomás ember; 1 történetesen a gyógyszerész ott kíván letelepedni, ahová köti a munkája. Ilyesmire is kell gondolniuk azoknak, akik felelősek a csólyospá- losi lakosság egészségügyi ellátása színvonalának emeléséért, tehát célszerű huzavona nélkül valóra váltaniuk a lakáshoz juttatással kapcsolatos ígéretüket! A továbbtanuló dolgozók utazási kedvezményéről Kunszentmiklósról, Jánoshalmáról és Soltvadkertről többen kopogtattak be hozzánk ugyanazon témakörben. Mint közölték, valamennyien dolgoznak és közben továbbtanulnak esti, illetve levelező tagozaton, ám az ezzel kapcsolatos utazási kedvezményükről eltérő tájékoztatást kaptak. Egyesek véleménye szerint a tömegközlekedési díjtételek emelése óta már nem jogosult olcsóbb menetjegyre a felsőfokú képzésben részesülő olyan hallgató, aki munkaviszonyban áll; mások tudni vélik, a munkaadónak kell megtérítenie az utazás teljes költségét, mégpedig az iskolai jelenlétet igazoló lap alapján. Olvasóink ezek után szeretnék pontosan ismerni, mit tartalmaz az ügyükkel összefüggő előírás. A belföldi távolsági (helyközi) személyszállítási kedvezményekről szóló hatályos rendeletek megváltoztatták — tattaly január 1-től kezdődően — az oktatási intézmények es'td és levelező foglalkozásain részt vevők utazási díjtételeit is. A szabály szerint átlagosan 92 százalékos havljegykedvezmény illeti meg a lakóhelyükön kívül fekvő főiskolára, egyetemre járó hallgatókat, akik az országos közforgalmú vasútvonalakat veszik igénybe. A Volán autóbuszain 75 százalékos ez a díjmérséklés. Fontos megjegyezni: nem kaphatnak hasonló bérletet azok, akik útiköltségét megtéríti a munkáltatójuk. Külön említjük meg, hogy a munkahelynek akkor kell vállalnia a kötelező foglalkozásokra és vizsgákra — évembe legfeljebb tíz alkalommal — történő utazáshoz szükséges költség fedezését, ha ötven kilométernél távolabbi körzetben van az intézmény, s a hallgató átlagkeresete nem éri el a havi 3500 forintot. Ennél magasabb összeg esetén a menetjegy árának felét kaphatja vissza a dolgozó. A munkáltató egyébként jövedelmi korlátok . nélkül, egyéni elbírálással is megállapíthat és adhat ilyen térítést. Befejezésül elmondjuk, hogy a felhasznált jegyek — melyek csatolandók a kiküldetési utalványhoz — szükségesek az elszámoláshoz, s a rajtuk feltüntetett összeg csak az átadásuk ellenében fizethető vissza. Egyéni gazdálkodás és a szolgálati idő Az utóbbi hetekben olyan emberekkel találkoztunk, akik a mozgalmas vállalati vagy hivatali munka helyett a mezőgazdasági termelést választották foglalkozásul, meghatározott időtartamig. Mindannyian földet művelnek, állatokat tenyésztenek, vagyis maguk gazdálkodnak. Vállalkozásuk jelentős anyagi haszonnal kecsegtet, aggódnak azonban amiatt, hogy ezek az esztendők nem befolyásolják a meglevő szolgálati idejüket. Bár hallottak arról, bizonyos feltételek esetén van mód beszámításra. Ennek részleteiről érdeklődnek mások nevében Is. Nos, a válaszunk kedvező, ugyanis a Minisztertanács* 47/1983. (XI. 20.) rendelete módosította a társadalombiztosítási törvény végrehajtását taglaló jogszabályt, s az új rendelkezés lehetővé teszi a szolgálati idő elismerését azok részére is, akik egyéni gazdálkodást folytatnak. A feltételék a következők: A gazdálkodó legfeljebb öt esztendő figyelembe vételével kérheti ama naptári évek szolgálati időként való beszámítását, melyekben végzett ilyen tevékenységét a lakóhely szerinti tanács igazgatási osztálya igazolta, a mezőgazdasági kistermelésből származó évi jövedelme elérte a 36 ezeF forintot, s megfizette az előírt társadalombiztosítási járulékot. Az elismert esztendőkkel természetesen növelhető a munkaviszonyból, szövetkezeti tagsági viszonyból sitb. eredő szolgálati idő, mely a nyugdíj alapját képezi. Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.
