Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-18 / 14. szám

« • PETŐFI NÉPE • 198«. január II. ERDÉSZETI KUTATÁSOK A DUNA—TISZA KÖZÉN- jobb minőség • Az első hazai gyártmányú faanyagszállító kísérleti példánya, melynek minősítésében az állomás kutatói is részt vettek. Új fajták Az Erdészeti Tudományos In­tézet Duna—Tisza közi állomása — amelynek központja Kecske­méten van — nemrég összegezte az elmúlt évben végzett kísérle­teik eredményeit Dt. Walter Ferenc, az állomás igazgatója elmondja: — Nálunk Is, mint sok helyen, generáoióválitás van. Tavaly újabb ikét tapasztalt kutató ment nyugdíjba. Az utódlás csak rész­ben oldódott meg. Már előzőleg is nyugállományba vonult több munkatársunk, tehát az egyre igényesebb feladatok teljesítése az eddiginél még összehangol­tabb munkát kíván és a belső tartalékok mozgósítását igényli. A beszélgetés során megálla­pítja az állomás igazgatója, hogy a kutatási programban az elmúlt évben lényeges változta­tás nem volt. A fő feladat: az Alföld fásításának segítése. — Többek között foglalkozunk a nemesített * akácfajták nagy­üzemi szaporításának megoldásá­val. Tíz klánból álló törzs tele­pünk van, és arra törekszünk, hogy az ígéretes fajtákat elter­jesszük. A nemesített anyag nemcsak az erdő, az iparifa mi­nőségének javítását segíti, jelen­tős szerepe van az alföldi méh- legelök javításában is — tájé­koztat. Szintén fontos feladatuk a gyorsan növő nyárfák nemesített fajtáinak terjesztése, amivel az ÉRTI ökológiai és erdősítési osz­tályának a kecskeméti állomáson dolgozó munkatársai foglalkoz­nak. A külföldről behozott vagy itthon nemesített fajtákat először az ország különböző helyein próbálják ki, figyelik a beteg­séggel szembeni ellenálióképes- séget, a növekedést, a faanyag minőségét stb. Jelenleg mintegy száz fajtát vizsgálnak. A Duna— Tisza közén különböző gazdasá­gokban összehasonlító kísérlete­ket végeznek. Meghatározzák új fajták termőhelyi igényét, a ne­velési módszereket, az optimális vágáskort. Az ÉRTI ez év ele­jén három nemesnyár-fajtát je­lent be állami elismerésre, és ugyancsak három fajtára kér ideiglenes szaporítási engedélyt. — Igen érdekesek a Kerekegy­háza környéki kísérleteink — folytatja — az Alföldön tipikus erdőkben. Mérjük a különböző fafajok lombkoronájának csapa­dékfelfogó képességét, a lehullott lomb tápanyagtartalmát és meny- nyiségét. Így adatokat kapunk arról, hogy a különböző fafajok mennyi szerves anyagot hoznak létre, és mennyit juttatnak visz- sza a talajba. Egy 30 éves, kö­zepes minőségű szílrkenyárerdő hektáronként évente 9 tonna fa­anyagot és 5 tonna visszahalló lombanyagot termel.' A későbbiekben megtudom, hogy az erdővédelmi kutatások elsősorban az erdei és a fekete- fenyők termesztéséhez kapcso­lódnak. A károsítok elleni küz­delem már a csemetekertben kezdődik, a fenyőmagvak csává- zásával. Az intenzív termesztés ma már nem nélkülözheti a ta­lajfertőtlenítést. Különböző ké­szítményekkel, speciális gépek­kel végeznek kíséreteket a ta­lajban élő károsítók elpusztítá­sáért. A vegyszeres védekezés mel­lett tavaly biológiai kísérleteket is kezdtek 50 hektáron az erdőt veszélyeztető fenyőtapló ellen. Az eddigiek alapján megállapítható, hogy hatásos az a preparátum, amelyet az Erdészeti Tudomá­nyos Intézetben készítettek. — Sok segítséget adtunk a gé­pesítési kutatásokhoz. Többek között közreműködtünk egy ha­zai gyártmányú fanyanya gszállí­tó előkészítésében. Eddig tőkés importból szereztük be a szállí­tóeszközt. A gép vizsgálatával, az adatok értékelésével hozzájá­rultunk a sorozatgyártáshoz. El­készült egy egyszerű kísérleti makkvetőgép és egy akácgyökér, dugványozó is. Dr. Walter Ferenc végezetül elmondja, hogy Keresztesi Béla akadémikus, az. intézet főigaz­gatója beszámolt a Magyar Tu­dományos Akadémia elnökségié előtt a további kutatási progra­múkról. Javaslatai kedvező fo­gadtatásban részesültek. Közér­dekből szükségesnek tartják az erdőterületek további növelését, a gazdaságos élelmiszer-termesz­tésre nem alkalmas földeik fával történő hasznosítását, örvendetes, hogy a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásával szinkronban van a megyei veze­tőség is, amikor szorgalmazza egy hosszú távú erdőgazdálkodá­si program kidolgozását. Ennek összeállításában, a többi érde­keltekkel együtt, részt vesz az ÉRTI (kecskeméti 'állomásának kollektívája is. K. S. Nem kis izgalom közepette kezdték meg az új esztendőt azqk a kecskemétiek, akik a Hunyadi város Cstúliérl-telep el­nevezés ű körzetében laknak. Két nap — másodikén és har­madikén — ugyanis zárva volt az ottani AlBC-áruház, lel­tározás miatt. A napi fogyasz­tású ' élelmiszereket — így a kenyeret és a tejet —, s ke­reste is azokat a környék ki­sebb boltjaiban, de hiába. Bé­kési Józsefnétől tudjuk, hogy a délután munkából hazatérő anyukák és apukák zöme nem jutott hozzá az alapvető cik­kekhez, így feltehetően sok kisgyermek asztaláról hiány­zott akkor a friss pékáru és a forralt tej, vagy a tejes ká­vé. Olvasónk még közölte: ta­valy ugyanezt a kínos hely­zetet kellett átélniük a tér­ségben élő családoknak, akik kötve hiszik, hogy edkerülhe­ÜZENJÜK Ádám Károlynak, Lajosmizsére: A postahivatal csakis a feladó­nak, illetve a címzettnek ad fel­világosítást a küldeménnyel kap­csolatosan: Az úgynevezett kö­zönségesként továbbított levelek — szintúgy az expresszként fel­adottak — azonban nincsenek egyedileg nyilvántartva, így azok sorsáról a posta sem tájékozott. Nem vitatjuk önnek azt a véle­ményét, hogy a nagyobb körze­tekben helyettesítő kézbesítők­nek igen nehéz a dolguk a sok ismeretlen cím és név miatt, s miközben igyekeznek teljesíteni feladatukat, előfordulhat, hogy egy-egy küldeményt „pontatla­nul” tesznek a postaládába. Czirák Sándornénak, Kiskunfél­egyházára: A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetben dolgozó nőt a terhessége negyedik hónapjá­tól tilos beosztani olyan munka­terének az ilyen ellátási zök­kenők. Messzemeifően osztjuk ez utóbbi véleményt. Bár azzal tisztában vagyunk, 'hogy az évet záró számadás a társa­dalmi tulajdon védelmének egyik döntő mozzanata a ke­reskedelemben, is, a leltárt tehát meg kell tartani, de sze­rintünk emiatt nem szabad megfeledkezni a vásárlókö­zönségről. Mit kellett volna tennie az üzlet gazdájának, a Konzum vállalatnak ? Például azt — válaszolta kérdésünkre a városi tanács szakhatósága —, hogy az említett két na­pon biztosítja a kenyér- és tejárusítást az áruház melletti vendéglátó egységben, a Ha­lászcsárdában, amely minden bizonnyal vállalkozott volna a kisegítésre, ha felkérik rá. De ez nem történt meg. Talán 'majd 'legközelebb ... helyre, amely a lakásától 3 kilo­méternél nagyobb távolságra van. S ilyenkor, valamint a gyerme­ke egyéves koráig éjszakai szol­gálatra sem kötelezhető. Ha ön tud ezzel ellentétes gyakorlatról, annak megszüntetése érdekében haladéktalanul értesíteni kell a közös gazdaság vezetőit. Durkónénak, Kecelre: A hatnál több lakással rendelkező társas- házak közös tulajdonban levő épületrészeinek felújításához csak akkor kaphatnak kedvez­ményesen kölcsönt a tulajdonos­társak, ha e költségek fedezésé­hez saját alapot is képeznek. Horváth Illésnek, Kalocsára: Aki úgy 'legeltet az erdőben, hogy ahlhoz nem járult hozzá annak tulajdonosa (kezelője, használója), szabálysértést követ el, s a cselekményéért ötezer fo­rint pénzbírsággal sújtható. CIKKÜNK NYOMÁN A rongálókat kell megfékezni! Január M Sajtó posta rovatunkba» a Kecskeméti Konzervgyár hunya­divárosi telepte több műszakban dől. gozó munkásasszonyok gondjait tol­mácsoltuk, miszerint a kornyékén — főleg a Tanácsköztársaság Siren is a Sállal utcában — nagyon sotit van it)d, mert a villanyoszlopok égil hiányoznak, ráadásul hónapok Ma. Az Írás végin megjegyeztük: az áramfogyasztással kapcsolatos taka­rékosságot sem szabad túlzásba vinni. Cikkünkre a minap küldte mag válaszát a DÉMASZ kecskeméti ki­rendeltségének vezetője, Meleg Lász­ló, aki a többi között az alábbiakról számolt be: * • * Korántsem a rosszul értelme­zett takarékosságról van itt szó, hanem a sajnálatos tényről: a térségben nagyon gyakoriak a rongálások, egyszer a lámpákat Zúzzák szét, más alkalommal a kandeláberek biztosítóit ' teszik tönkre. Hogy milyen mérvű a pusztítás, hadd érzékeltessem egy adattal: a területtel szomszédos gyalog aluljáróban az év végi ünnepek alatt mindössze egyet­len darab világítótest maradt ép az ott levő 44 közül. Vállalatunk természetesen a legrövidebb időn belül megszün­teti a közvilágítás zavarait, de gondjaink vannak amiatt, hogy a szükséges anyagok beszerzése sem egyszerű. Az említett téren különben több lámpa is olyan helyen van, ahol kevésbé hatá­sosan világít, néhol pedig a galy- lyak is akadályozzák a fény ter­jedését. A szükséges műszaki intézke­déseket teendőket megtesz- szük, ám a társadalmi tulajdon semmibe vevőinek hatékony megfékezése elengedhetetlen ah­hoz, hogy ne ismétlődjenek meg többé ezek a felháborító esetek. Kérem a lakókait, ne nézzék tét­lenül azokat, akik kövekkel, el­használt autógyertyákkal stb. do­bálják a lámpákat, vagy más módon hiúsítják meg a közvilá­gítást! * * * Köszönjük a tárgyilagos reagálást. EMiez kívánkozik hozzá a friss érte­sülésünk: a rendőrség gyorsított el­járással vonta felelősségre azokat a személyeket, akiket legutóbb tetten ént a kecskeméti nagy alul járóban, ahol a villamos vezetékrendszert rongálták. Megjegyezzük azonban, hogy a rossz helyen lévő lámpák áthelyezésével és az árnyékoló fa. ágak levágásával akár azonnal Is le. hét ne valamit Javítani a helyzeten. SAJTÓPOSTA Kitűnő szervező KÉRDEZZEN — FELELÜNK A ÉPFA halasi üzemvezetője „Nagy teherbírású. A munká­ban rendkívül fegyelmezett és ezt elvárja a beosztottai tói is. A feladatokat kérésiként továbbítja, de a végrehajtás ellenőrzésében szigorú. Egyébként szerény em­ber, egyformán idegen tőié a si­ránkozás és a követelőzés. Biz­ton lehet rá számítani, ha kell helyettesít igazgatót, főmérnö­köt, főkönyvelőt. Tapasztalt szak­ember. Sokat érő erénye a szer­vezőkészség. Az asztalosmunkát nagyon szereti. Fiát is a saját mesterségére adta. itt tanul ná­lunk és szorgalmas, pontos, minit az apja.” Király István igazgató jellemezte eképpen a halasi ÉPFA gyár üzemvezetőjét, Laka­tos Andrást. Amikor megkérdez­tem tőle, ki volt tavaly nálulk „az év embere”, gondolkodás nél­kül válaszolt a középvezető ne­vével/ — Nem, a siker az egész kö­zösség odaadó, jó munkájának köszönhető — hárította el a di­cséretet Lakatos András. Feszes tartású, negyven éves férfi. A faipari szakemberképzés fellegvárából, Soproniból szárma­zott Halasra. Az épületasztalos szakmát a szülővárosában mű­ködő ÉPFA gyárban tanulta ki. Később beiratkozott a faipari technikum levelező tagozatára, s miközben azt végezte, nonmás, programozó, majd üzem- és munkaszervező, végül termelés­szervező lett. Ebből a beosztás­ból jött el 1976-ban Kiskunhalas, ra, ahol üzemvezetői, mai mun­kakörébe ikerült. — Könnyű volt-e fi beilleszke­dés? — A gyalu Sopronban is gya­lu és itt is. Ez persze nem jelen­ti azt, hogy semmi gondom nem volt. A velem egykorú műveze­tőgárdával hamar megértettük egymást. Azonban az, hogy nem buktam meg itt az első időszak­ban, másnak is köszönhető. An­nak, hogy nem próbáltam az ál. talam ismert gyakorlatot rögtön Lit is megvalósítani. Az Itteni emberek nagyon szorgalmasak, de tudomásul kellett vennem, hogy karácsony előtt itt ki-ki le­vágja a disznóját. Számomra ez- , előtt az ünnepeket megelőző na­pok épp olyan munkanapok vol­tak, mint.a többi. A földtől tel­jesen el nem szabaduló munká­sok a kertjüket, háztájijukat is megművelik, akárhogy js. Bele kellett törődnöm, hogy itt az év egyes szakaszaiban szabadságra mennek aa emberek tömegestől. Sopron táján ez nem jellemző, — Milyen la vezetői istílusa? — A nyolcból öt órát a műhe­lyekben töltök. Minden feladatot, problémát tüzetesen - megbeszé­lek a beosztottaimmal. Fontosnak tartom a rendszeres tájékozta­tást. Ígérni mindig csak annyit szabad, amennyit teljesíteni tud az ember. Bevallom, szigorúnak tartanak. Dolgozni járóik ide, és ezt mástól Is megkövetelem. — A népszerűség nem számít önnek? — Nem szeretem ezt a szót. ki lehet forgatni a jelentését. A bi­zalmat tartom elsődlegesnek. És úgy érzem, bíznak bennem a dolgozótársak. — Ütközései vannak? — Elkerülhetetlenek. De az a felfogásom, ha egyszer valaki hi­bázott, megkapta érte a bünte­tést, fegyelmit, és utána számíta­ni lehet rá, akkor az előzménye­ket el kell felejteni. — A jutalmazásnál milyen el­vet követ? — A' jutalom, • kiváló dolgozó cím odaítélését az igazgató telje­sen ránk, termölésirányítókra és a szakszervezeti bizalmiakra bíz­ta. Én azon a véleményen vagyok, hogy a munkánk elvégzéséért csak a fizetés jár, semmi több. Aki valami többletet ad hozzá, az érdemel külön elismerést. Ebből' nagy vitáim kerekedték, mert a többet nyújtók éveken át többé- kevésbé ugyanazok és én mindig mellettük álltam ki, elutasítottam a „mindenki kerüljön sorra” né­zetet. Emiatt kivételezéssel vá­doltak. — Mint a gyár egyetlen üzem­vezetőjének, az alapanyag beér­kezésétől a készáru kiszállításáig minden munkafolyamat előkészí­tésére és irányítására kiterjed a feladata. Milyen volt az ön szá­mára 1983? — Szerencsére túl sok volt a munkánk, mindenki dolgozott' ét így a személyi problémák, ha voltak is, annyira a háttérben maradtak, hogy nem nehezítették a helyzetünket. A fő gondot a fe­nyő fűrészáru ütemtelen beérke­zése, időszakonkénti hiánya okoz­ta. no és a gyenge minőség. Jó terméket ilyen alapanyagból csak több munka ráfordításával lehet készíteni, és ez egyben mindig több költséget is jelent. Ehhez igazodni kéllett a szervezésnek, mindennek. Az utolsó negyedév különösen nehéz volt, s az az igaz­ság, hogy a tizenhatezer terven felüli termék előállítása az adott körülményeik közt túl nagy fel­adat volt nekünk. Szerencsére azért meg tudtuk oldani. Jól jár­tak a dolgozók — volt asztalos, aki tizenötezer forintot is meg­keresett egy hónapban — és az építkezők is több ablakhoz jutot­tak. Az idén egyébként minden­féle méretű ajtótokot is készí­tünk a kislakásokhoz, ezzel bő­vül a kínálatunk. Az a tervünk, hogy havonta 2500 darab ablakot, ajtótokot állítunk elő a szabad napokon, terven felül’. — Mi a célja az idén? — Tovább öregbíteni a gyár . hífnevét a itermékeimk jó minő­ségével, és megbízható, pontos szállításokkal — mondotta Laka­tos András, az ÉPFA halasi gyá­rának üzemvezetője, aki munka­helyén .tavaly „az év embere”' volt. A. Tóth Sándor Mikor lesz rend a nyitva- tartás körül? Csólyospálosról hozta a posta szerkesztőségünkbe a közérdekű tartalmú levelet, melyből kiderül, hogy a kisközségben tavaly fel­épített és átadott patika voltakép­pen olyan, mintha nem is lenne. Miért? Mert gyakorta van zárva, így aztán a betegek kénytelenek elmenni a szomszédos Kiskunmaj- sára (esetleg máshová) gyógysze­rért, s az oda-visszautazás sok időt vesz igénybe, ráadásul költ­séges. A helyi hatóságnál emiatt hiába panaszkodó olvasóink árrá kérnek bennünket, tudakoljuk meg, mikor lesz végre rend e fontos létesítmény nyitvatartása körül? Mindenekelőtt az ellátás me­gyei gazdájától, a gyógyszertári központtól kértünk tájékoztatást. E szerint a' szóban forgó gyógy­szertár — melynek a 200 ezer forint értékű bútorzatát és egyéb berendezését díjmentesen kapták a csólyospálosiak — azért nem áll folyamatosan a la­kosság rendelkezésére, mert az ott dolgozó szakember egyelőre nem lákliik helyben, mivel a ta­nács máig adós az ígért meg­felelő 'lakással. A teendőt afféle külszolgálati megbízás alapján végzi, mégpedig a jelenlegi munkahelyén levő feladata mel­lett. Ez a szükségmegoldás, saj­nos, addig tart, mig nem kői-f tűzhet véglegesen abba a hely­ségbe a családjával együtt. Felkeresitük az ügyben a csó- lyospálosi tanácselnököt is, aki közölte, rengeteg embernek okoz kellemetlenséget a kdsebb-nagyobb zökkenők közepette működő pa­tika, melynek bizonytalan nyit­vatartási rendjén mielőbb vál­toztatni keli. > Ami az igéríyedt lakást illeti — ez a gyógyszer- tár közelében található —, in­dokolt a felújítása, és erre a cél­ra mimitegy 80 ezer forint elő­irányzat szerepel a községi költ­ségvetésben. A kivitelezés per­sze csak utána kezdődhet meg, ha az érdekelt konkreten, részle­tesen ismertette elképzeléseit az1 épület belső átalakításáról. E Válaszokhoz az alábbi meg­jegyzést fűzzük: Magától értetődő, hogy a dip­lomás ember; 1 történetesen a gyógyszerész ott kíván leteleped­ni, ahová köti a munkája. Ilyes­mire is kell gondolniuk azok­nak, akik felelősek a csólyospá- losi lakosság egészségügyi ellá­tása színvonalának emeléséért, tehát célszerű huzavona nélkül valóra váltaniuk a lakáshoz jut­tatással kapcsolatos ígéretüket! A továbbtanuló dolgozók utazási kedvezményéről Kunszentmiklósról, Jánoshal­máról és Soltvadkertről többen kopogtattak be hozzánk ugyan­azon témakörben. Mint közölték, valamennyien dolgoznak és köz­ben továbbtanulnak esti, illetve levelező tagozaton, ám az ezzel kapcsolatos utazási kedvezmé­nyükről eltérő tájékoztatást kap­tak. Egyesek véleménye szerint a tömegközlekedési díjtételek eme­lése óta már nem jogosult ol­csóbb menetjegyre a felsőfokú képzésben részesülő olyan hallga­tó, aki munkaviszonyban áll; má­sok tudni vélik, a munkaadónak kell megtérítenie az utazás teljes költségét, mégpedig az iskolai je­lenlétet igazoló lap alapján. Ol­vasóink ezek után szeretnék pon­tosan ismerni, mit tartalmaz az ügyükkel összefüggő előírás. A belföldi távolsági (helyközi) személyszállítási kedvezmények­ről szóló hatályos rendeletek megváltoztatták — tattaly ja­nuár 1-től kezdődően — az ok­tatási intézmények es'td és leve­lező foglalkozásain részt vevők utazási díjtételeit is. A szabály szerint átlagosan 92 százalékos havljegykedvezmény illeti meg a lakóhelyükön kívül fekvő fő­iskolára, egyetemre járó hall­gatókat, akik az országos köz­forgalmú vasútvonalakat veszik igénybe. A Volán autóbuszain 75 százalékos ez a díjmérséklés. Fontos megjegyezni: nem kap­hatnak hasonló bérletet azok, akik útiköltségét megtéríti a munkáltatójuk. Külön említjük meg, hogy a munkahelynek akkor kell vállal­nia a kötelező foglalkozásokra és vizsgákra — évembe legfeljebb tíz alkalommal — történő uta­záshoz szükséges költség fedezé­sét, ha ötven kilométernél távo­labbi körzetben van az intéz­mény, s a hallgató átlagkeresete nem éri el a havi 3500 forintot. Ennél magasabb összeg esetén a menetjegy árának felét kaphatja vissza a dolgozó. A munkáltató egyébként jövedelmi korlátok . nélkül, egyéni elbírálással is megállapíthat és adhat ilyen té­rítést. Befejezésül elmondjuk, hogy a felhasznált jegyek — melyek csatolandók a kiküldetési utal­ványhoz — szükségesek az el­számoláshoz, s a rajtuk feltün­tetett összeg csak az átadásuk ellenében fizethető vissza. Egyéni gazdálkodás és a szolgálati idő Az utóbbi hetekben olyan em­berekkel találkoztunk, akik a mozgalmas vállalati vagy hivata­li munka helyett a mezőgazdasá­gi termelést választották foglalko­zásul, meghatározott időtartamig. Mindannyian földet művelnek, ál­latokat tenyésztenek, vagyis ma­guk gazdálkodnak. Vállalkozásuk jelentős anyagi haszonnal kecseg­tet, aggódnak azonban amiatt, hogy ezek az esztendők nem be­folyásolják a meglevő szolgálati idejüket. Bár hallottak arról, bi­zonyos feltételek esetén van mód beszámításra. Ennek részleteiről érdeklődnek mások nevében Is. Nos, a válaszunk kedvező, ugyanis a Minisztertanács* 47/1983. (XI. 20.) rendelete mó­dosította a társadalombiztosítá­si törvény végrehajtását taglaló jogszabályt, s az új rendelkezés lehetővé teszi a szolgálati idő el­ismerését azok részére is, akik egyéni gazdálkodást folytatnak. A feltételék a következők: A gazdálkodó legfeljebb öt esztendő figyelembe vételével kérheti ama naptári évek szol­gálati időként való beszámítását, melyekben végzett ilyen tevé­kenységét a lakóhely szerinti ta­nács igazgatási osztálya igazolta, a mezőgazdasági kistermelésből származó évi jövedelme elérte a 36 ezeF forintot, s megfizette az előírt társadalombiztosítási járu­lékot. Az elismert esztendőkkel ter­mészetesen növelhető a munka­viszonyból, szövetkezeti tagsági viszonyból sitb. eredő szolgálati idő, mely a nyugdíj alapját ké­pezi. Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.

Next

/
Thumbnails
Contents