Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-04 / 2. szám

1984. Január 4. • PETŐFI NÉPE • 8 Felhívás újságíró-stúdióba való jelentkezésre A Petőd Népe szerkesztősébe 1984 Ja­nuárban 13 előadásból állő stúdió-foglal­kozásokat szervez az újságiról pálya iránt vonzódó, tehetséges fiataloknak.^ Űjságiró- stúdiónkba olyanok jelentkezését várjuk, akik már elvégeztek valamilyen főiskolát, egyetemet, esetleg most járnak felsőokta­tási intézmény nappali, esti, vagy levele­ző tagozatára. Várjuk továbbá azoknak a jelentkezését is, akik kapcsolatban állnak valamilyen sajtószervvel: üzemi, vagy na­pilappal és ott írásaik, fotóik, tudósításaik jelentek meg. Korhatár: harminc év. Stúdiónk foglalkozásait kéthetenként tartjuk csütörtöki napokon a délutáni órákban általában két-, esetenként há­romórás elfoglaltsággal a Sajtóbázban (Kecskemét, Szabadság tér 1/a.). Az okta­tásban való részvétel dija 200 forint. A stúdió nem képez kész újságírókat, csu­pán előképzést ad ahhoz, hogy az arra alkalmas fiatalok valamely lapnál pálya­kezdő gyakornokként elhelyezkedjenek és az újságíró-iskolába felvételt nyerjenek. Azt, hogy kiből lesz újságíró, a szorga­lom, de mindenekelőtt a tehetség, a rá­termettség dönti el. Jelentkezni kézzel Írott, részletes ön­életrajzzal lehet, amelyet zárt borítékban a következő címre kérünk beküldeni leg­később január 15-ig: Petőfi Népe Szer­kesztősége 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. A borítékra kérjük ráírni: ÜJság- iró-stúdió. A részvételi díjat a Bács me­gyei Lapkiadó Vállalat címére kell befi­zetni (Kecskemét, Szabadság tér 1/a.) egy­szerű postai csekken. Ennek a hátoldalá­ra is kérjük ráírni: újságíró-stúdió. Csak azok jelentkezését fogadjuk el, akik a részvételi díjat befizették. A stúdió el­végzéséről igazolást adunk. PETŐFI NfiPE SZERKESZTŐSÉGE Egységes szemlélet és gyakorlat Javulnak a majsai cigányok életfeltételei Kiskunmajsán, a nagyközség fejlődése kedvezően hat a cigány lakosok életkörülményeinek alaku­lására. A velük való törődést, a korábbi párt-, minisztertanácsi határozatoknak és 'helyi intézke­déseknek köszönhetően több, fi­gyelemre méltó eredmény mu­tatja. Pár évtiizede még negyven­kilenc viskóban éltek cigányok a településhez tartozó Marispusz­tán. Azóta a putrikból tizenkilenc maradt meg, amely huszonegy családé. A többi család OTP-köl- » csönnel épített házakban lakik, kettő pedig kertes házat vásárolt. A jelenleg még hátrányos körül­mények közt élők helyzetének ja­vítását sem halogatják sokáig. Idei átadásra további tíz család­nak építenek lakást tanácsi tá­mogatással. Most már az a kér­dés: hogyan segítsék otthonhoz azokat az idős, beteg cigányokat, akiknek nincs elég pénzük? A ta­nács, valamilyen formában, erre is talál majd megoldást. Igen hasznos, hogy Kiskunmaj- : sán ma már egységes szemlélet és gyakorlat jellemző a cigányság helyzetének javítására. Köszön­hető ez részben azoknak a mun- p kahelyeknek — a Jonathan és a Petőfi Tsz-nek, a Cipőipari Szö­vetkezetnek, a szegedi DÉLÉP- nek, a forráskúti ,tsz-nek és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság­nak —, melyek a legtöbb cigány munka vállalót foglalkoztatják. Ugyanígy a MEZŐGÉP helyi gyárában is többen jutottak ke­reseti lehetőséghez 1983-itól. A nagyközség kétszáztizenöt mun­kaképes cigány lakosából így je­lenleg százhatvanegy — kilenc- venhárom férfi és hatvannyolc nő — dolgozik rendszeresen, mig harmindkilencen időnként vállal- • nak munkát. (Nem közösítik ki a foglalkoztatásból a büntetésből hazatérőket sem. Nekik egy ügy­intéző segít a településen, hogy ismét elhelyezkedhessenek.) A szociális, az egészségügyi és a közművelődést helyzet nem ke­vésbé fontos ahhoz, hogy teljes képet kapjunk Kiskunmajsa ci­gányságának mai életéről. Hu­szonkettőn szociális segélyben ré­szesülnek. Tizenöten gyámügyi támogatással nevelnek gyermeket. A marisi cigánytelepiekhez háló­zaton keresztül vezetik el az ivó­vizet. Szeméttárolóval is ellátták őket, és a tanács intézkedésére WC-t építettek számukra. A kör­zeti orvosi ellátás mellett védőnő törődik a terhes és kisgyermekes anyákkal. S hogy nem ered­ménytelenül, bizonyítja: az anyák a tanácsadáson és a vizsgálato­kon pontosan megjelennek. Balogh Ödön általános iskolai tanító lelkiismeretes munkával nagyon sokat tett a majsai cigá­nyokért. Néki és pedagógus tár­sainak is köszönhető, hogy a ci­gány • iskolás gyerekek hetven százaléka olvasója a könyvtárnak, akiknek a családjából ötvenen szépirodalmi könyveket kölcsö­nöznek. Ezt az eredményt sze­retné tovább gyarapítani Balogh Ödön azzal, hogy egyelőre még írni—olvasni nem tudó cigányo­kat nevel olvasókká. Számukra alapismereti tanfolyamot indít a művelődési központban, reméli, sikerrel. A változás jelei a létfeltételek­ben sok mindent elárulnak a kis- kunmajsai cigány lakosság mai életéről. A jó lakásokba való köl­tözés, az ezzel ggyüttjáró egész­ségesebb életmód, az otthonaik­ban levő televízió, rádió, mosó­gép, centrifuga és gáztűzhely va­laha elképzelhetetlen volt. Aminthogy az is természetes, hogy kisgyermekeiket a szülőik tisztán, jó ruhában viszik az óvo­dába. Ez az előrelépés garantálja, hogy a még megoldásra váró fel­adatokkal, káros jelenséggel — mint amilyen a itankötelezettség megszegése —' sikeresen megbir­kóznak Kiskunmajsán. K—1 Tolvajok a bíróság előtt Vannak, akik úgy gondol­ják, hogy ha csekély értékű dolgot topnak el, nem büntetik meg nagyon őket. Arra, hogy ez mennyire nem így van, szolgáljon tanulságul két bajai eset. A Petőfi-szigeten épülő uszo­da területére hatolt be decem­ber 5-én három férfi,. A leszál­ló sötétség megkönnyítette helyzetüket: nem láthatta sen­ki, hogy átmásztak a kerítésen. Húsz csomag csempét találtak elmozdít ha tónak, amelyek összértéke meghaladta az öt­ezer forintot. Nem sokáig örül­hettek a topott burkolólapok­nak, mert házhoz fuvarozás közben a rendőrség igazoltatta őket. A bíróság elé állítás meg­gyorsította az elkövetők meg­büntetését. December 9-én a bajai járásbíróság társtettes­ként, kisebb értékben elköve­tett lopás vétségében állapí­totta meg a 22 éves Kiss István asztalos (Érsekcsanád, Hunya­di u. 70.), a 21 éves Nemes László villanyszerelő (Érsek­csanád, Dózsa Gy. u. 62.) és a 25 éves Ritz József segédmun­kás (Érsekcsanád, Zrínyi u. 29.) bűnösségét. Ezért mind­hármukat 10—10 hónapi javí- tó-nevelőmunkára ítélte azzal, hogy Kiss István munkabérét 20, Nemes Lászlóét 15, - Ritz Józsefét 10 százalékkal kell csökkenteni. A másik bűncselekményt december 7-én és 8-án a bajai Finomposztó Vállalatnál kö­vette el Szalai István 'bátaszé­ki,1 Márton Gyula alsónyéki, és Maczkó Árpád bátaszéki la­kos. Maczkó a bátaszéki Búza'ka- lász Tsz tehergépkocsi-vezető­je. Hivatalos úton jártak a Finomposztó Vállalatnál, de ezt fölhasználták saját célja­ikra is. A teherautó szerszá­mosládájába és az ülés mögé helyeztek 12 orsó Adria fan­tázianevű fonalat. A portán ekkor sikerült átjutniuk, vi­szont a december 8-i próbál­kozás (ugyanilyen módszerrel újabb 12 orsó fonalat akartak ellopni) már nem volt ilyen szerencsés, mert egy éberebb portással találkoztak. Így meg­került az összesen 4600 forint értékű fonal. Ugyancsak gyorsított eljá­rással kerülitek a bíróság elé, amely december 13-án már íté­letet is hirdetett. A, bajai já­rásbíróság Márton Gyulát egy­évi, Szalai Istvánt nyolc hóna­pi, Maczkó Árpádot 6 hónapi javitó-névelőmunkára ítélte és valamennyiük munkabérét ezen, időszakra vonatkozóan 10 százalékkal csökkentette. Sokan gondolhatják, hogy az említett büntetések nin­csenek arányban a cselekmé­nyek súlyosságával. Pedig a javító-nevelőmunka komoly büntetésnek számít, hiszen ha az erre ítéltek megsértik a munkafegyelmet, akkor a bí­róság büntetésüket átváltoz­tathatja szabadságvesztésre. T. B. Robot az állattenyésztésben A képünkön látható MAR—1 márkajelzésű robotot a mezőgaz­dasági mérnököket képző moszk­vai főiskolán konstruálták, ahol magasan kvalifikált szakembere­ket 'képeznék ki a falu számára. Megalkotói azt a célt tűzték ma­guk'elé, hogy az állattenyésztő telepeken bizonyos műveletek végrehajtására alkalmas mecha­nizmust fejlesszenek ki. Nagyon bonyolult feladat vár a konstruktőrökre. ..Ugyanis a ro­botot arra kellett. „megtan'ítar{i”, hogy-élőlényekkel tartson kap­csolatot és működjön együtt anélkül, hogy bármiféle kárt okozna nekik. Az ötlet megvaló­sítása előtt sok fejtörésre volt szükség, tüzetesen tanulmányozni kellett az állatok fiziológiai és biomechanikai tulajdonságait. Meg kellett alapozni a telepeken élő állatok felismerésének elveit, figyelembe kellett venni a külön­O V. Vaszjanyin, a mezőgazdasági robottechnikai osztály vezetője a MAR—1 robot kísérleti példá­nyával. féle helyzetekben tanúsított vi­selkedésük sajátosságait. Az állattenyésztők kísérleti se­gítőtársa, a MAR—1 nem az egyetlen olyan segítője az ember­nek, amelyet a moszkvai intézet falai között fejlesztettek ki,-, A mezőgazdasági termelésben al­kalmazott eljárások automatizá­lására a robotoknak egész sor változatát dolgozták ki. A terme­lési folyamatok automatizálása olyan időszerű feladat, amelynek megoldásán sok tudományos ku­tató, felsőoktatási intézet kollek­tívái, valamint feltalálókból és vállalati ésszerűsítőkből álló cso­portok fáradoznak a Szovjetunió­ban. Közvetlenül fizethetnek a vállalatok a kisiparosoknak A kisiparosok mind gyakrabban vállalkoznak exporttermékek, il­letve olyan alkatrészek vagy részegységek gyártására, amelyeket kü­lönböző vállalatok és szövetkezetek exportcikkeikbe építenek be. A belkereskedelem számára korábban hiányzó, vagy importot pótló cikkekből is mind nagyobb mennyiséget állítanak elő, ezen kívül sok vállalat és intézmény a kisiparosok ipari és építőipari szolgáltatásait i-s szívesen veszi igénybe. A kisiparosok 1983-ban miptégy 40 milliárd forint értékű munkát végeztek, ebbel több mint 7 .milliárd értékűt vállalatok és egyéb kö- zületek számára. Az ilyen közületi munkákat eddig a KIOSZ adó­közösségei útján számolták el, a nagymértékben megnőtt feladato­kat azonban most már képtelenek elvégezni az adoközösségek. Éven­te már mintegy 300 ezer átutalást 'bonyolítottak le, s a nagytömegű adminisztratív munka gyakran okozott torlódásokat, amelyek miatt a kisiparosok késve kapták meg munkájuk ellenértékét. Az általános jövedelemadóról szóló rendelet lehetővé teszi, hogy 1984. január 1-től a vállalatok és egyéb közületek közvetlenül a kis­iparosaknak fizethessék ki munkájuk ellenértékét. A pénzt átutal­hatják a kisiparosok OTP-számlájára. vagy készpénzben is kifizet­hetik. Kétezer forintot meghaladó számlák esetében a kisiparosoknak a lakóhelyük szerint illetékes tanácsi szervtől adóigazolást kell kér­niük. ezen feltüntetik esetleges köztartozásukat, amelyot. a közület köteles levonni. Az ilyen adóigazolások 30 napig érvényesek, ezt kö­vetően meg kell’őket újítani. Alacsonyan szálltak a Ladák Szilveszter éjjelén A fenti megállapításra a bajai Apród utca lakói jutot­tak újév reggelén, amikor meglepetve látták, hogy 1 gázvezeték számára ásott árok szélén, a legnagyobb földkupac tetején egy fehér Lada trónol. Még furcsább volt az, hogy tízméteres kör­zetben a laza talaj ellenére sem látszottak keréknyomok. Hogy milyen előzmények Után talált a magaslati par­kolóhelyre a kocsi pilótája, nem a mi dolgunk eldönteni. Az viszont tény, hogy a saját lábukon sürgősen távozó uta­sok nem panaszkodhatnak Fortuna kegyeire. Beküldte: Tamás József bajai olvasónk LEHETŐSÉG TISZAKÉCSKÉN IS! Vendégcsalogató parasztházak Nemrégiben, a Kossuth rádió egyik reggeli adásában hallhattuk egy idősehb falusi asszony véle­ményét arról, hagy miért is haj­landó kiadni az egyik szobáját üdülőknek. Számításokat végzett: nem fog rosszul járni. Később egy dunántúli tsz-elnök fejtette ki, hogy milyen új szövetkezeti jövedelemforrást lát a falusi tu­rizmus, üdülési mozgalom kifej­lesztésében. Értesülhettünk annak ,a peda­gógusnőnek a tevékenységéről Is, aki szintén a falusi üdülés létjo­gosultságának bizonyítására egy­más után szervezi be községébe a családokat egy-egy szoba, la­kásrész ki kölcsönzésére. Az is­mert, jó hírű alföldi tsz pedig el­sőként az országban, idegenfor­galmi főágazatot hozott létre. A különféle utazási irodákat is egy­re .többen keresik fel olyanok, akik falun csendes, egészséges, új élményeket adó környezetben — legtöbbször családjukkal együtt — szeretnék eltölteni szabadságukat. 282 üdülőfalu Nálunk új jelenségek ezek, és bizonyítják: elérkezett hozzánk .is a falusi turizmus, üdülés kor­szaka. Akik a szomszédban, Auszt­riában jártak, azok láthatták, hogy ott ez mennyire elterjedt és milyen sikerekre tekinthet visz- sza. Ausztriában a belföldi és a külföldi turisták, üdülők évente 30—35 millió éjszakát .töltenek falusi vendégszobákban, paraszt­házakban. Ez előnyös a parasztgazdasá­goknak, a különféle foglalkozású embereknek, és ugyanakkor te­hermentesíti a szállodaipart, a nagyobb üdülőket. Figyelemre­méltó, hogy az osztrák árviszo­nyok mellett a parasztgazdaságok egy-egy ágy rendszeres bérbe­adásával évente annyi tiszta jö­vedelemhez jutnak, amennyit egy hektár föld megművelésével tud­nak elérni. Tíz ágy rendszeres bérbeádása még ' mezőgazdasági melléktevékenységnek számít, csak azon felül lép be a maga­sabb adó. A falusi üdülés igen fejlett az NSZK-ban, Franciaor­szágban, Olaszországban. Terjed az új üdülési forma az NDK-ban is. Mi még csak a kezdet kezdetén vagyunk. Az eddigi, különféle uta­zási irodák által szervezett falusi fizetővendég-szolgáiat csak igen szerény kiindulási pont ahhoz a fejlődéshez, amely ígéretes lehe­tőségként előttünk áll. Valami persze már történt is. Az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatal kez­deményezésére, a megyei egyez­tetéseket követően már ismeretes annak a 282 magyar falunak a listája, amelyek fekvésüknél, adottságuknál fogva belföldi ■ és külföldi üdülőknek, turistáknak — viszonylag .rövid felkészülés után — megfelelő tartózkodást tudnak biztosítani. Az első cso­portba, a leginkább alkalmasak közé 28 kisebb-nagyobb település került, többek között Bánk, Szat- márcseke, Tótkomlós, Bükkszék, Lipót, Buzsák, Tiszakécske. Mi vonzza a városiakat? Sok, szép, tágas ház épült az utóbbi években falvainkban. Köz­tudott az is, hogy ezer és. ezer köztük az olyan, amely nincs 'kel­lően hasznosítva. Találkozhatunk még az úgynevezett tisztaszobák divatjával is. Padlós, parkettás, korszerűen berendezett, kényel­mes szobákban, esetenként 'lakré­szekben nincs hiány. Bizonyár« olyan családok is akadnak majd, amelyek különálló házait is bérbe tudnak adni, illetve kempingező­ket is tudnak fogadni a telkükön. Mindehhez vezetékes víz, fürdő­szoba, természetes villany, televí­zió és csendes, egészséges falusi környezet társul. Az étkezés sokféleképpen meg­oldható. Vállalhatja a gazdaasz- szony, hogy reggelit, vagy teljes ellátást ad vendégeinek, akik per­sze étkezhetnek — kívánság sze­rint — a tsz éttermében, vagy ha van, akkor a helyi áfész kisven­déglőjében is. Az üdülők ven­déglátójuk portáján megismer­kedhetnek a háztáji gazdálkodás­sal, gyermekeik megcsodálhatják a kismalacokat, a nyu lakat, lát­hatnak kisborjút, bárányt, időz­hetnek a kertben és részt vehet­nek a gyümölcsszedésben. , Mindez azonban 'kevés lenne a vendégcsalogatáshoz. A sokéves osztrák .tapasztalatok is jelzik, hogy a falusi üdülők ennél többet kívánnak. A kiszemelt falvak, ezt az oly fontos többletet — a tsz-ek, állami gazdaságok, áfészek segít­ségével — képesek is nyújtani. Hiszen lehetőség nyílik arra, hogy az üdülők bepillantsanak a hely­beli, vagy akár a környékbeli tsz- ek gazdálkodásába. Nyári napo­kon megtekinthetik a gépesített aratást. Szétnézhetnek a tsz-ek, állami gazdaságok pincészetei­ben is. Térítés ellenében hintóba ülhetnék, lovagolhatnak. Nagyon sok helyen a strandolás, a csóna­kázás nyújthat kellemes szórako­zást. A környező erdőségekben túrákon lehet részt venni. Sok faluban megtalálhatják a maguk szórakozását a horgászok, a va­dászok. A hegyvidéki falvak kör­nyékén télen kínálkozik a sízés, a szánkózás. Beirta nevét a falusi üdültetés történetébe az a tíz tiroli — Itter községben — parasztgazda, akik egy munkacsoportba összefogva saját, friss — vegyszerezés nél­kül termelt — „teljesértékű” élel­miszereiket kínálják orvosi aján­lás szerint üdülővendégeiknek. Ki tudna ellenállni? Kik szervezzék ? Nálunk a falusi üdülés igazi gazdái, szervezői a tsz-ek, az ál­lami gazdaságok és az állami er­dőgazdaságok lehetnek, ők ren­delkeznek azokkal a szükséges eszközökkel, lehetőségekkel, ame­lyek a falusi üdülést tartalmassá, széppé, pihentetővé és érdekessé tehetik. Autóbuszaikkal kirándu­lásokat szervezhetnek, és a kör­nyék megismeréséről is gondos­kodhatnak. Sok községben hely- történeti múzeum, háziipari, nép- művészeti szövetkezet, régi szesz­főzde és sok más érdekesség vár­ja a látogatókat. Több helyen em­léktárgyakat, népművészeti blú­zokat, fafaragásokat, helyi ter­mésű, különleges borokat, élel­miszereket is vásárolhatnak majd az üdülők. Gondoskodni kell tér-, mészetesen az orvosi ellátásról, a gyógyszerek beszerzéséről, és nem utolsósorban a telefon-összekötte­tés megteremtéséről. A lehetőségek igen csábítóak. A szobák pedig szinte készen várják azokat, akik falun kívánnak üdül­ni. A szervezésre vállalkozó tsz- ek, állami gazdaságok körültekin­tően fel tudnak készülni a von­zó programokra. Ha kezdetnek 25—30 tsz, állami gazdaság össze­fogna, nagyot lehetne lépni előre. Mindenki jól járna. Már egyetlen esztendő is sok tapasztalatot hoz­na. Tóth Benedek i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents