Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-14 / 294. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1983 december 14.

MEGÉRI? MEGÉRI...!

Önálló export Bajáról

SJUTOPOSTA

A bajai Finomposztó Vállalat szakemberei nagy próba előtt állnak. Néhány hónap és elválik, érett-e a gyár arra, hogy helyt álljon a tőkés piacon — önállóan. A jövő évtől ugyanis a bajai gyár belép az önálló exportjoggal bíró vállalatok sorába, egy olyan pillanatban, amikor régi exportálók is kemény küzdelmet vívnak a piacért. Hogyan készülnek a Finomposztó Vállalatnál az új helyzetre, erről beszélgettünk Varga Attila igazgatóval.

— Az első vállalkozóknak mindig meg kell küzdenie a kezdeti ellenállással. Nincs menetrend, mit, hogyan kell csinálni,. Mi például azzal kezdtük a felkészülést, hogy 1980-ban elkezdtünk exportra is termelni. Korábban csak hazai piacon értékesítettük termékeinket, ezért a tőkés piac megnyerésére több árufajtával is kísérletezünk. Nyolc termékcsoportot kínálunk, kártolt és fésűs szöveteket, takarót, bútor- és műszaki szövetet, kötöttárut, és rövid ideje konfekcionált termékeket, amelyeket saját alapanyagainkból készítünk.

— Melyik kezdeményezésük bizonyult életképesnek?

— Ha sorrendbe állítjuk, a női ruha konfekcionálása és a takaró készítése áll az élen, azután jól értékesíthető a fonal, mint félkész termék, és a fésűs szövet. A női ruha ezek közül a legnyereségesebb is. Sok mindennel próbálkoztunk, és azt fejlesztjük, amelyik jobban eladható.

— Három éve exportálnak, ma az évi kilencven millió forintnál tartanak. Meddig szeretnének eljutni?

— Jövőre százmillió forint fölé, aztán pedig — ami ma még csak álom — szeretnénk elérni, hogy az export mennyisége és az alapanyag-importunk egyensúlyba kerüljön, úgy ötmillió dollár körül.

— Mit tart az önálló export kritikus pontjának?

— A szűkülő piacon meg kell találni termékeink helyét, meg- küzdve olyan vállalatokkal, amelyek évtizedek óta exportálnak. Meggyőződésem, hogy termékeink árban és minőségben megfelelnek majd a vevők egy körének.

— Talán koncentrálnak valamelyik területre?

— Ma svéd, nyugatnémet, iraki, jordániai és jugoszláv partnereink vannak. Termékeink között szerepelnek Woolmank-véd- jegy használatára jogosult tiszta gyapjú anyagok és a Diolen márkajelzést viselő végtelen po- liészter-selyemszálból készült termékek. Ezekkel bátran indulhatunk a nyugat-európai piacon is. Ezen kívül biztató jeleink vannak arra, hogy közel-keleti partnereinkre is számíthatunk. Itt elsősorban a takarókra van igény. A napokban például Szíriában dől el egy szerződés sorsa, ott pályáztunk egy 730 ezer dolláros megbízásra — reméljük sikerrel.

— Az önálló exportálás önöknek több munkát és nagyobb felelősséget jelent. Megéri?

— Feltétlenül. Igaz, hogy erőteljes termékszerkezet-váltásra volt szükség (nyolcvan termék gyártását szüntettük meg). Az is igaz, hogy saját külkereskedelmi apparátust kell kiépítenünk.

megfelelő felkészültségű embereket találni erre a feladatra, és ez ma még csak a költség oldalán jelentkezik — de megéri. Bizonyítéka lehet annak, hogy meg tudunk állni a saját lábunkon, és nem utolsó szempont, hogy a tőkés piacon elért árakat más termékeinknél más piacon is érvényesíthetjük. A fejlődésnek az exportnövelés az egyik fontos tényezője. Már ma, az előkészítés időszakában lényegesen több külföldi partnerrel kerültünk kapcsolatba, mint eddig bármikor. Több száz helyre indulnak leveleink, és sokan a vásárlás szándékával keresnek meg bennünket.

— A készségen túl az export növeléséhez ember, gép és anyag is kell. Hogyan állnak ezekkel?

— A gyapjúipar egyik legjelentősebb beruházása zajlott nálunk a közelmúltban: majdnem egymilliárdos rekonstrukcióval alapoztuk meg a korszerű gyártást. Ennyit a gépekről. A munkaerőhelyzetünk ma jó, az 1984. első napjaira beütemezett hat- százalékos béremeléssel nemcsak a környék, hanem a hazai gyapjúipar legmagasabb bérszínvonalú gyárává válunk. A kétezerkétszáz dolgozóból négyszáz azért nem kaphat alapbéremelést, mert elérte fizetése kategóriájának felső határát. Ha a kitűzött célokat elérjük, 15 millió forintot oszthatunk ki mozgóbérként. Igaz, ez kemény feltételekhez van kötve. Idén 5.7 százalékos létszámcsökkentést hajtottunk végre, ami a hatékonyságunkat növelte. Az alapanyag kérdését tekintve — úgy vélem — jó kereskedelempolitikával, szakmailag felkészült munkatársakkal kivédhető a tőkés importból származó alapanyagok időnkénti hiánya is.

Fejszés Edit

EGY KÜLFÖLDI FŐVÁLLALKOZÁS

• A Sidi Aissa-ban épült 1760 vagonos gabonatároló, amelyet már az OIAC üzemeltet.

A négy fémsiló építése 1989 eszén kezdődött el. i|j majd a következő év elejétől egyre nagyobb ülem_ ben folytatódott. Ennek megfelelően növekedett a létszám is. A konténervárosok megteltek. időnként zsúfolttá is váltak. Szerencsére a lakófülkék eredetileg nem két-, hanem 3- személyesre készültek, s ez lehetővé tette az átmenetileg nagyobb létszám elhelyezését. Ekkorra volt már orvosa is a MEZöGÉP- kolóniának — dr. Horányi Elemér Kecskemétről — aki a belgyógyászatban és a járványügyben egyaránt szakember.

A tároló-építkezéseken dolgozók viszonylag gyorsan jő kapcsolatba kerültek a lakossággal, a vezetek a helyi és az országos hatóságokkal/ Megismerkedtek az arab szokásokkal, s igyekeztek azokhoz alkalmazkodni. A vezetőknek volt nehezebb dolguk. mert külön meg kellett tanulniuk a sajátos algériai hivatali eljárásokat. A MEZÖGÉP-re ugyanis pontosan azok a gazdasági és jogi szabályok vonatkoztak. mint bármely más algériai vállalatra, s ezeket betéve kellett tudni. Ha valamilyen ügy el. akadt valahol, abba nem volt szabad beletörődni. Addig kellett menni különböző helyekre, miig el nem intéződött a dolog.

Valamennyien először voltak külföldi munkán. Az ilyesmi általában próbaköve a nehéz körülmények között való helytállásnak. Galambos Illés mellett többen is tanúbizonyságát adták ilyen jellegű képességeiknek. A teljesség igénye nélkül említek néhány nevet: Madarász

Endre létesítménygazdasági vezető. -'ki az ottani viszonyoknak rresfe’s'.ő bonyolult pénzügyi elszámolásokat végezte. Megyeri Sándor főépítés-vezető. Kovács László elektromossági

A helytállás próbája

főépítésvezető. Tóth László telepvezető, m'indhárm.an bebizonyították. hogy kiváló szakmai tudásukat a legbonyolultabb helyzetben is tudják gyümölcsöz, tetni. Vagy ott van még ma is Algériában Varga Imre. a Ksar Chellela-b.an épült tároló telepvezetője. aki a város vezetőivel is baráti kapcsolatokat épített ki. Ily módon néha a legnehezebb problémákat i.s meg tudta oldani. Egy ízben például a friss beton locsolásához kellett volna víz. de napokra leállították a vízszolgáltatást. Varga Imre ké_ résére maga a polgármester intézkedett. hogy az építkezésre adjanak vizet.

Amikor néhány héttel ezelőtt Algériába érkeztünk, már befejeződött a négy 1760 vagonos si. ló építése, sc.t a műszaki átadá. sok is megtörténtek. A Sidi- Aissa-i gabonatároló próbaüzemeltetése egy évvel ezelőtt kezdődött. ennek végső átvételére készülődtek az OAIC szakemberei. A MEZŐGÉP Vállalatnak már csak hat dolgozója van az afrikai országban, akik a próbaüzemeltetés időszakában az eset. leges üzemzavarból adódó hibák kijavítását, a létesítmények karbantartását végzik.

Ksar Chellela-ben dolgozik Szűcs László villanyszerelő és Pintér Károly technológiai sze. relő. Mór lemenőben volt a nap. amikor a telepre érkeztünk. A munkáról, az emberekről kérdezem őket.

— Nagy munka volt ez — meséli ‘ízűcs László — hároms.záz- ötven ember fordult meg itt. Többségük becsülettel dolgozott. sajnos azonban voltak olyanok is —. nem elsősorban MEÚjságpapír az ablakon

Mégpedig üveg helyett. Dacára annak, hogy mostanság nemcsak éjjel, de a nappali órákban is fagypont alatti a hőmérséklet.

Tévedés ne essék, korántsem valamiféle rendhagyó újításról van szó, csupán kényszerhelyzetről, ami hetek óta jellemzi a kecskeméti Bizományi Áruház egyik helyiségét Mert ennek az ablaküvege tört ki egy óvatlan pillanatban.

Az üzletvezető arra gondolt: egy telefon révén alighanem órák kérdése a javítás. Mennyire tévedett! Az iületé- kés szolgáltatónak, az ÉPSZISZ-nek a szakrészlege ugyanis hárornlhóniapos határidőre vállalta' e munka elvégzését. A kereskedő nem akart hinni a fülének, beszélt a szövetkezét elnökéveil, ám hiába, hiszen gyors intézkedéssel ő sém biztatott Hogy miért? E kérdés, re a Petőfi Népe november 23-i számában megjelent nyilatkozata ad választ, miszerint ez a szolgáltatói ágazat veszteséges.

Sem a bizományi szakembere, sem mi nem vitatjuk, hogy bajok vannak alz ablaküvegezés jövedelmezősége kö_ rül. De tartunk attól: e bajokból még nagyobbak származhatnak, ha az embereknek az elkövetkező hetekben olyan műhelyben, vagy irodáiban is muszáj dolgozniuk, ahol törött az ablak. (Iglaz, otthon sem rózsáslabb a hangulat, ha — mint kiderül a Botond ut. cáiban lakó és lakásbiztosítással is rendelkező Jóba Attila leveléből — immáron augusztus óta várija az említett szövetkezét szakemberét a tulajdonos. akiinek a ikonyhlaablakából hiányzik az üveg.).

MÉG EGYSZER

A tiszteletdíjról és az adóról

A Sajtóposta rovatban nem. régen jelent meg a Tisztelet- dlíj és az adó című írásunk, melyben olvasói panasz nyomán megírtuk, hogy az egyik táreasház közös képviselője a megbízással járó havi díj utáni jövedelemadóját is a közösség kasszájából egyenlíti kii. Közöltük, furcsa e gyakorlat, annáL .is inkább, mert az ezzel kapcsolatos rendelkezések kimondják: adót annak kell fizetnie, akit arra jogszerűen köteleznek.

Soraink nyomán számos, a megye különböző részéből érkezett telefonhívás tudlat- ta velünk, hogy más lakóközösségnél szintén tapasztalható hasonló eset. Jelentkezett személyesen a megbírált képviselő is, aki jegyzőkönyv, vei bizonyította. közgyűlési felhatalmazás alapján fedezi így az összeget.

Efféle kollektív nagylelkűséggel még nem találkoztunk, ezért informáltuk róla a helyi szak igazgatási szer. vet, ahol tudtunkra adták: a tartozások bevételezését követően nem érdekelheti a tanácsot, honnan ered a pénz. A felügyeleti hatóságnál viszont kijelentették, az adózás alapelveivel összeegyeztethetetlen, ha a közösség vál.

laija át az egyéni javadalmazással összefüggő fizetési kötelezettség teljesítését.

Vajon kinek van igaza?

A kérdéssel a Pénzügyminisztérium szakembereihez

fordultunk, akik az alábbiakról tájékoztattak:

A társasház közös képviselője a hivatalosan bevallott tiszteletdíja után (az adatok helyességét ellenőriznie keli a hatóságnak) köteles fizetni a jövedelemadót. Ha a megállapított összeget a lakóktól befolyt pénzből veszi el, az eljárása csak akkor törvényes. amennyiben e tétellel évről évre növeli a saját adó. alapját.

Nos, e válasz egyértelmű. Csupán az a szépséghibája, hogy tartalma eddig kevésbé volt köztudott. Emiatt követett el szabálytalanságot a szóban forgó képviselő is, aki egyébként — mint arról meggyőződtünk — jól áttékinthe. tőén. példásan vezeti a házbéli pénzügyek nyilvántartó lapjait.

Mindezekhez még hozzáfűzzük: bizonyára hasznos

lenne, ha a tiszteletdíjhoz kap- cs.o lódó jövedelemadó -fizetés rendjét újra megtárgyalnák a lakóközösségek tagjai.. Mindegyik társasházban 1

A kecskeméti Mező István kedveli a régi könyveket, lemezeket. Vásárlásukra, gyűjtésükre mindig szán időt, ha módja van rá. Azon a novemlberi szerda délután 4 és 5 óra között is lehetősége kínálkozott egy kis böngészésre, s betért a helyi an. tikváriumiba, ahol nem várt meglepetésben volt része.

Amint levelében írjia. szinte vágni lehetett a füstöt. A félhomályban körbepi'llantott. s rögtön észrevette, egyetlen vevő sem dohányzik. A boltosok kezében viszont ott volt a cigaret- tia, annak ellenére, hogy a hátuk mögött ott díszelgett a dohányzást tiltó tábla. De hát szabad ilyet tenni egy könyvesüz- letíben? — zárta e kérdéssel sorait.

Beszéltünk a kereskedelmi egység vezetőjével, akit nem le. pett meg az eset, Közölte ugyanis: hiába a szigorú ut'asítás (ráadásul van is kijelölt hely ilyen célból ott), a dolgozóik any- nyiszor megszegik, am ennyi szer tudják. Pedig több tízezer kötet és más anyag — összesen mintegy két és fél millió forint értékű — van .kitéve a véletlenül lehulló parázs veszélyének. Arról nem is szólva, hogy a kereskedelmi etikával sem fér ösz. sze az ilyen eladói maglatartás.

Csak oszthatjuk ezt a felfogást, s igazán sajnálatosnak tartjuk, hogy a gyakorlatiban nem érvényesül. Pedig a munkahelyi tűzvédelem szabálya a legszigorúbb előírások egyike. Betartásáért lényegében vala/mennyi dolgozó személy szerint felelőis. Aki minderre fittyet hány. az végső soron munkajogilag is fe_ lelcsségre vonható.

Reméljük, e sorok jobb belátásra bírják az említett dohányzó kereskedőiket, akik alighanem rászolgálnak egy alapos felügyeleti. vagy tűzvédelmi ellenőrzésre i.s ...

KÉRDEZZEN — FELELÜNK

ZÖGÉP-esek — akiket nem a munka csábított ide, hanem a pénz Ezek jobb lett volna, ha otthon maradnak. Ugyanakkor szívesen gondolok vissza olyan esetekre, amikor a MEZŐGÉP és a KUNÉP dolgozói nem azt néz. ték. hogy mi a szakmájuk és kötelezettségük. hanem ott segítet. tek egymásnak, ahol szükség volt rá.

— A munkát a többség úgy végezte — tette hozza Pintér Károly —. hogy a magyar dolgozók jó hírnevén ne essen csór. ba.

Beni-Slimane-ban. a. megmaradt konténerekben lakik Horváth József és Pólyák Sándor vezetők szerelő. valamint Kutasi Béla,

a dunaújvárosi Petőfi Tsz villanyszerelője. A karbantartáson túl a silókat kezelő arab dolgozók betanítása a feladatuk. Horváth Józsefet a lakossággal való kapcsolataikról- kérdezem.

— Két évig Sidi-Aissa-ban dolgoztam. ahol sok barátot szereztem. Egyikük meg is hívott vacsorára. Nemzeti eledelükkel — kuc-.kuc-cal — kínált. Ez birkahúsból készül. A felesége főzte, de az asszonyt még csak nem is láthattam. Külön szoba van náluk a vendégfogadásra, A férj tálalt, kínált üdítő italokkal, kávéval. teával. Nagyon barátságos volt. hosszan elbeszélgettünk az arab nyelvet keverve a franciával. Természetesen — mint a legtöbben a magyarok közül — én magam is csak a legszükségesebb szavakat ismerem, de azért jól megértettük egymást.

Nagy Ottó

(Folytatjuk)

A szolgálati idő megszakítása

Kunfehértóról Horváth Mihály- né keresett fel bennünket, aki elvesztette a csaknem 20 évi szolgálati idejét. Az történt, hogy kedvezőtlen egészségi állapotának javulása érdekében több mint hét esztendeig szüneteltette munkaviszonyát, közben elérte az 55 éves életkort, s benyújtotta a nvugel- látási igényét. Mire közölték vele a területi társadalombiztosítási kirendeltségen, hogy az eddig ledolgozott ideje már nem vehető figyelembe. A továbbiakban ekképpen panaszkodik olvasónk a szerkesztőséghez küldött levelében: „Hallottam, hogy bizonyos összegű elismerési díj befizetése megmenti a szolgálati időt a munkaviszony hosszabb megszakítása ellenére is. Esetemben miért nem alkalmazzák e szabályt az illetékesek?”

A társadalomb'ztosítási törvény leszögezi, hogy a munkaviszony öt évet meghaladó szüneteltetése nem teszi lehetővé az addig szerzett szolgálati idő nyugdijmeg- állapításhoz való beszámítását. Kivétel, hl' e megszakítás előtt már megszerezte az érdekelt a nyugdíjhoz szükséges szolgálati éveket és az azt követő 5 esztendőn belül betöltötte az ö’-egségi nyugdíjra jogot adó életkort, vagy az ilyen ellátása igényléséig rokkantként volt nyilvántartva. Egészen más az elbírálás, amennyiben ezen időszak alatt úgynevezett elismerési díjat fizetett be havi rendszerességgel. Minderről a következőket kell tudni:

Ha a megszakítást megelőző utolsó három havi kereset átlaga nem haladta meg az 1000, a 2000 forintot, illetve ez. utóbbit túllépte: havonta 10, 15, illetve 30 forintot kell fizetni az úgynevezett elismerési díj címén, minek következtében a munkaviszony bármiben hosszú szüneteltetése sem jár a korábbi szolgálati idő . elvesztésével. Az. ezzel kapcsolatos kérelmet a megszakítás kezdetétől számított egy éven belül (mél- tánvlást érdemló kivételes esetben legfeljebb 2 éven belül) kell eljuttatni a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez). Az. igényléshez csatolandók a szolgálati időről, valamint az utolsó 3 havi keresetről szóló igazolások. Ha a társadalombiztosítási szerv ez ügyben érdemleges döntést hoz. a meghatározott díjat havonta előre. ti hónap tizenötödik napjáig kötelező befizetni. Ez alól mentesítés kapható a keresőképtelenségei okozó betegség egy hónapot meghaladó tartamára. '

Ami az. ön konkrét helyzetét illeti. sajnos túlságosan hosszú idejű a munkaviszonyának szüneteltetése ahhoz, hogv e rendelet alapján kapjon segítséget. Van azonban egy megoldási mód. nevezetesen, hogv forduljon a helyi tanácshoz rendszeres szociális segélyért. A folyósításának nem lesz. akadálya, ha valóban rászorul erre az. összegre.

Ki garantálja?

A Kunszentmiklóson lakó Tóth Józsefnek meggyűlt a baja az utóbbi időben a helyi postával. Íme két elgondolkodtató sérelme:

Előfordult, hogy a több mint háromezer forint nyugdíjáról szóló utalványt a szomszéd kezébe adta a kézbesítő, aki másik alkalommal egy kerek ezressel fizetett ki kevesebb összeget olvasónknak, mint kellett volna.

Felkérésünkre a Szegedi Posta- igazgatóság foglalkozott az ügy- gyei. A vizsgálat eredményéről a napokban kaptunk írásos értesítést, mely a címzettnek küldött válasz másolata. Ebből kiderül, igaz volt, hogy a postás illetéktelen személlyel íratta alá a kérdéses utalványt, sőt, a visszatartott ezres is a rovását terheli. A hivatalos állásfoglalás szerint, mindez csak tévedésből történt, s az összegeket végül is hiánytalanul felvette a panaszos.

A szerkesztőségünkhöz küldött kísérő sorok így zárulnak: Kérem a fentiek tudomásul vételét.

Nos, mi tudomásul vesszük a reagálást. Fogalmunk sincs azonban. így tesz-e olvasónk. Miért merül ez fel bennünk? Mert, ha a személyes dolgainkra érkezik e közlés, óhatatlanul támadna némi hiányérzetünk. Például amiatt, hogy az udvariasság elemi megnyilvánulásaként számító bocsánatkérésre egyetlen mondatot sem szentelt az illetékes.

Tovább megyünk. A válaszlevélben még csak halovány utalás sincs arra, részesült-e legalább szóbeli figyelmeztetésben a vállalt kötelességét kissé furcsa módon teljesítő dolgozó. Vajon e nélkül ki garantálja, hogy ő is levonta a szükséges tanulságot?

Ügy véljük, a munkafegyelem megszilárdítását célzó intézkedések sorában nem éppen jó példa ez a postaigazgatósági eljárás, amely az ügyfél kellő tiszteletét illetően is hagy kívánni valót maga után!

ÜZENJÜK

Kocsi?, Jancsiiénak, Kiskunfelegyha zára: A Magyar Közlöny idei 5(1. -szamában megjelent pénzügyminiszteri rendelet értelmében részjegy-jegyzés írható elő a jövőben a tsz-be. valamint a szakszövetkezetbe lépő. új tag számára, ha arról a közgyűlés határoz. A fejlesztési célokra pedig úgynevezett célrészjegy rendszeresíthető, melynek legmagasabb összege tagonként nem lehet több 230 ezer forintnál. Ez utóbbi esetben évente maximálisan 11 százalékos részesedést lehet fizetni.

Zsarnainénak, Kalocsára: A gyesen lévő anyuka a gyermeke másfél éves korának betöltése után vállalhat munkát. Foglalkoztatása (munkaviszony, vagy szövetkezeti tagsági viszony esetében (havi átlagban azonban ‘ nem haladhatja meg a napi 1 órát.

Zsűri Ferencnek, Kiskunhalasra- Közterületen csak úgy szállítható szennyező anyag (pl. szemét), ha az nem hullik szerteszét. Panaszából úgy ítéljük meg. az ön környez-té- ben kevesen tartják be ezt az előírást. 'Erről tegyen bejelentést a h-- lyi tanács igazgatási osztályán, meív szabálysértési eliűrás során vonhatja felelősségre a vétkes állampolgároSzerkeszti: Veikéi Árpád

Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1 a.

Telefon: 20-111.

k

A.

i