Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-13 / 293. szám

4 • PETŐFI,NÉPE ft 1983. december 13.

Energiagazdálkodásunk EGY KÜLFÖLM ■"»íll.lkozís

mérlege ««A tervezéstől a konténervárosig arcát takaró kendővel jár aí

Aligha van a világnak olyan kormánya, amely ne fektetne különös hangsúlyt a hosszútávú energiamegtakarítási prog* ráírtok kidolgozására. Nálunk néhány hete értékelte a Minisztertanács az energiafelhasználás racionalizálási programja teljesítésének eddigi helyzetét. Az elemzés megállapította: a lakosság és az ipari üzemek energiaellátása az év első felében zavartalan volt, annak ellenére, hogy a tavalyihoz viszonyítva összesen 3,9 százalékkal kevesebb volt az energiafelhasználás.

Javult az energiafogyasztás összetétele is: a drága kőolaj- termékek részaránya az 1978. évi 40,7 százalékról 32,7 százalékra csökkent. Az eredmények elsősorban a különböző takarékossági intézkedéseknek köszönhetők.

Forgó-Morgó és a feltételek

A hosszabb távú elgondolásokat jelzi, hogy az ország energia, fogyasztása 1979 óta nem emelkedett. A nyolc fejezetből áltó kormányprogram egyébként még

1980-;ban foglalta össze az ener. giagazdálkodás feladatait, és az ezek végrehajtásához szükséges feltételeket. Ami az utóbbiakat illeti, elsősorban a beosztó energiagazdálkodást lehetővé tevő beruházásokról van szó. Az energiafelhasználás racionalizálási programjának megvalósításához a VI. ötéves tervidőszak során összesen 15 milliárd forint áll rendelkezésre, ötször annyi, mint az előző tervidőszakban. Az ősz. szeg jelentős része államkölcsön, illetve vissza nem térítendő állami támogatás. Emellett vállalati források és MNB-hi telek segítik az ésszerű energiagazdálkodás megvalósítását. Ami a hiteleket illeti, ezek pályázat útján érhetők el, mégpedig oly módon, hogy összemérik a ráfordításokat és az eredményt: azt. hogy 15 esztendő alatt hányszor térül meg a beruházás.

Az eddig elfogadott csaknem ezer beruházásból 1983. első feléig mintegy ötszázai fejeztek be, s ez az energia-felhasználás ésszerűsítésére szánt összeg egyötödét emésztette fel. A program alapján a 15 milliárd forintos ráfordításnak 1985-ig összesen 3,35 millió tonna olaj értékű megtakarítást kell hoznia. Á beruházási ígéretek 4,87 millió tonnára adnak garanciát.

Ami pedig a számok mögötti konkrét eredményeket illeti, a kisüzemektől az óriásvállalato. kon át a kisfogyasztókig, sokak, kai lehetne példálózni. A lakossági-kommunális széktor energiafogyasztása 1983. első felében például 6.4 százalékkal volt kevesebb, mint tavaly ilyenkor.

A reklámé, mberkók. Forgó. Morgóval az élen, azonban mindhiába sulykolják mondanivalójukat, ha a feltételek nem min. dig és nem mindenütt segítik az energiaköltségek lefaragását. A rosszul záró ablakok miatt az utcát is fűtjük, pedig a jó hőszigetelés 900 ezer tonna fűtőolaj megtakarítását tenné lehe." tővé. A szakemberek szerint ehhez mindössze 180 millió osztrák schillinges importra volna szükség, a lakóknak ped'ig négyzetméterenként 150 forintot kellene fizetni a szerelésért. A fejlesztés pénzbeni haszna 9.4 milliárd forint lenne, fűtési idényenként.

Takarékos berendezésekre van szükség

Gondot okoz az is. hogy a ha- zai villamos háztartási készülékek olykor energia pazar lóik. A nagy nyugati cégekkel kötött kooperációk ugyan hozzájárul, ta.k az energiatakarékos berendezések kifejlesztéséhez, a kor. szerűsítés azonban csak lassan halad. A hűlőszekrények átlagos

áramfogyasztása naponta 1,5 ki. lowattóra, megfelelő szigeteléssel ennek 25—30 százaléka meg. takarítható lenne. Ez felhasználónként és naponta mindössze 40 fillér, országosan azonban milliókra rúg.

Az októberi kormányülésen hangsúlyozták: az olajfogyasztás további csökkentése érdekében mind több fogyasztónak kell áttérnie a földgáz-, a szén-, a geotermikus energia, illetve a me. ző- és erdőgazdasági hulladékok, valamint a különböző helyi források igénybevételére. Szerencsére mindez már nem csupán igény.

A martfűi Tisza Cipőgyár központi gyárában például 1200 rné. tér mélységből feltörő. 64 Cel- sius-fcikos gáztalanított meleg víz tartja egyenletes hőmérsékleten a fűtőrendszert és a helyiségeket. A megoldás révén egy szezonban 4 ezer tonna kőszenet takarítanak meg. A Somogy megyében fekvő Böhönyei Állami Gazdaságban fahulladék fel- használásával működő kazánt helyeztek üzembe. A faaprítékból származó hőenergiával látják el a takarmányszárító és a keverőüzemet, valamint a gazdaság sertéstelepét. Az irodáikat, a. szociális létesítményeket ugyanicslak a faaprítékból nyert hő melegíti. Hasonlóra megyénkben is va,n példia.

Az Alföldön elsősorban a föld. gáz és termálvíz kiterjedtebb hasznosítására törekszenek, ezért Bács-Kislkuiniban is újabb és újabb településekre vezetik be a földgázt

Szombathelyen tavaly kezdte meg működését az ország első olyan biogáz-üzeme, amely a városi szeméttelep rothadó anyagaiból nyer rrietángázt. 1,4 köbméter gáz energiatartalma megegyezik egy kiló tüzelőolajéval. Az sem lényegtelen, hogy egy köbméter biogáz előállítása mindössze 22 fillérbe kerül. A nemrégiben alakított biogáz gazdasági társaság egyebek közt az eljárás elterjesztésére törek_ szik:

Újabb négymilliárd

Az energiaköltségek lefaragását mind többen érzik magukénak. A MTESZ például már halódik alkalommal írt ki energia, takarékossági pályázatot. A javaslatok bevezetése révén éven. te mintegy 4 milliárd forint értékű energiahordozó takarítható meg. Közéjük tartoznak a — tr a k t o r ok en er gi af o gya s zt ás át

mérséklő elképzelések, a Rábánál kidolgozott üzemcsarnok-világítási rendszer és így tovább.

Tartalékok persze még bőven akadnak. Egyebek között a milliót értékű szellemi termékek., újítások mielőbbi hasznosítása hozhat sokat az energiagazdálkodás konyhájára. És az olyan apróságok, amelyekre naponta érdemes a sok oíajcsepp megtakarítása érdekében egy csepp figyelmet áldozni.

M. P.

ÚJ étolaíszabvány

Az egészségesebb táplálkozás egyre inkább előtérbe helyezi az emberi szervezetre kedvezőbb hatású, könnyebben emészthető növényi zsiradékok használatát. Az étolaj ipari termelése az elmúlt évtizedben nagymértékben korszerűsödött, így mindenképpen időszerűvé vált a régi étolajszabvány átdolgozása. Előreláthatóan 1984. első felében lép majd életbe.

Az új előírás gyártási alapanyagok szerint különíti el az étolajokat. Ez nem jelent mást, minthogy a fogyasztók csak specifikus étolajat kaphatnak, nemcsak az üzletekben — ahol ez többnyire eddig is így volt —, hanem az üzemi éttermekben, a vendéglátóiparban és egyéb nagyobb konyhákon előkészített ételekben is. A korszerű szabvány előírásai kizárják a különböző alapanyagú olajok keveredésének lehetőségét.

Ma hazánkban négyféle étolajat állítanak elő. A legnagyobb meny- nyiségben a közkedvelt napraforgóolajat. Számottevő még a repceolaj gyártása is, amely az új szabvány szerint csak meghatározott összetételű repcemagból állítható elő, így jobb minőségűvé válik. Gyártanak még szójamagvakból és kukoricacsírából is étolajat. Ezek mennyisége jelenleg minimális, remélhetőleg a jövőben több kerül majd az üzletekbe. A kukorica csírájából készült olaj finomabb íze és magasabb ára miatt inkább salátaolajnak használatos.

Az étolajokat pontozásos rendszerben minősítik: íz, szag, szín es átlátszóság szempontjából. Ha bármelyik tulajdonság a legkedvezőtlenebb pontszámot kapja, az az étolaj nem kerülhet forgalomba.

irányító kiköltözik, kulturált lá. kótáborokat kell létesíteni.

Galambos Illés 1980. augusztus 1-én á;t is tette székhelyét Algériába, hogy ettől kezdve a helyszínen irányítsa a munkálatokat. Először Sidii Aissa-iba — a fővárostól mintegy 200 kilométerre délre fekvő településre konténervárost telepítettek. Ez két-három személy befogadására alkalmas — légkondicionáló berendezéssel felszerelt — lakókonténerekből áll. amelyeket a barcsi UNITECH Szövetkezet gyár. tott a MEZŐGÉP megrendelésére.

A légkondicionált helyiségeket fekhelyekkel, szekrényekkel, asz. tálkákkal rendezték be. hűtőszekrény, rádió is került mindegyükbe. Kiépült a teljes szociális szolgáltatás: konyha hazai szakácsokkal, étkező; küllőin konténerekben kaptak helyet a zuhanyozók, W. C.-k. Esténként a televíziós műsort is nézhették a telep tv-ikészülékén.

Hasonló konténertelepeket hoztak létre két másik építési területen Ksar-Chellalú-ban és Beni-Slimane-ban. A „ negyedik silóépítkezésre, Sidi Hadj eres-be — Sidí-Alissá-bői szállították át naponta autóbusszal a munkáso. lkat és irányító szakembereket.

Nagy Ottó (Folytatjuk)

A hetvenes évek második felében a komplett létesítmények exportjával foglalkozó KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalat élénk piackutató tevékenységet végzett Algériában. Ennek sikerét jelzi, hogy ezt követően jó néhány magyar cég kezdett a KOMPLEX-szel társulva ipari és kommunális létesítmények építéséhez az észak-afrikai országban. A lakosság számának gyors növekedése (1962-ben 9,5 miiüiió, ma csaknem 20 millió), szülksé. gessé tette a kenyérgabona-import nagyarányú fokozását. Ehhez tárolók is kellenek, s erről idejében szerzett tudomást a KOMPLEX. A vállaliait első dől ga természetesen az volt, hogy hazai gyártót keressen, s talált is, az e téren akkor már jelentős tapasztalatokkal rendelkező kecskeméti MEZŐGÉP-et.

A gabonatároló-pályázatra benevező Bács-Kisikun megyei cég 1978-ban négy — egyenként 1760 vagonos — siló építésére kapott megbízást Algériából, az OAIC- tól (Office Algerien. Imterprofes- sionoel des Cereales). A MEZŐGÉP Vállalat vezetői azonnal hozzáláttak a kivitelezés előkészítéséhez. Felkérték a KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalatot a lebonyolításban való közre, működésre, majd alvállalkozók után néztek. A Bács-iKiskun megyei Tervező Vállalat az építészeti. kiviteli terveket, a Kislkun. halasi Építőipari Vállalat a vas. betonalapok és kőművesmunkák elkészítését, a dunavarsányi Petőfi Tsz melléküzemága a szerelés és villanyszerelés egy részét, a Kecskeméti 9. sz. Volán pedig a Magyarországról érkező és az Algériában beszerzett anyagok helyszínre szállítását vállalta el.

Sokoldalú és i gen körül tekintő előkészítésre volt szükség, hiszen több ezer kilométeres távolságban. teljesen idegen környezetiben, szokatlan körűimé, nyék között — 23 hónap alatt — 1983-ra kelilett felépíteni és kulcsrakészen átadni a négy hatalmas gabonatárolóit.

A MEZŐGÉP vezetősége a vállalat központi gyárának főmérnökét. Galambos Illést ne. vezte ki az algériai építkezés élére, s bízta meg a létesítmény igazgató-főmérnöki teendőinek ellátásával. Nem véletlenül esett rá a választás, ugyanis 1969 óta foglalkozott silóépítéssel. s min. den, amit a gabonátárolókról, tudni kellett, az jóformán a kisujjában. volt.

Amiig a nagy munkára való felkészülés zöme hazai környezetben zajlott, nem is voltak különösebb goridolk. 1979-ben elkezdődött a tervezés, a silók al. Tcatrészeinek a legyártása, majd a helyszínre szállítása. A következő év tavaszán viszont jjiár Afrikában is hozzákezdtek a munkához. Ekkor derült ki valójában, hogy a huzamosabb ott. tartózkodás és miunka más feltételek megteremtését igényli, mint egy hazai építkezés lebonyolítása.

Nappal trópusi hőstég. éjszaka

kemény hideg. Az ottani vízből magyar embernek nem tanácsos inni. Ezen kívül a nagyvárosok, tód távoli arab falvak egyáltalán nem nyújtják azokat az étkezési. egészségügyi, kulturális és szórakozási lehetőségeket, amit itthon megszoktunk. Már az első hónapok tapasztalatai is arra utaltak, hogy mielőtt nagyobb létszámú munkás és termelés

ft Ilyen sziklás, kősivatagos területen vezet az út a gabona- tárolókhoz.

A TÁRGYALÓTEREMBŐL:

Két gyűszűnyi méreg

N

em ez az első eset, amikor olyan házastársi, vagy élettársi viszonyban élő emberekről írunk, alkiik gyerekek nélkül együtt maradva, a rendszeres és szinte mér. féktelen írásban, az alkohol- mámorban találják meg az élet ..őrömét”. Ez «az esetek nagy részében máir előre látható tragédiához vezet, hiszen egymást okolják, ha elfogy a pénz, egy. másra támadnak, amikor ittas állapotban szemrehányásokat tesznek a másiknak, s bizony gyakori a verekedés, a harag, ami csak akkor oldódik békességgé, ha újabb italozásra kínálkozik alkalom. Ebben az esetben azután a két egymástól, összevert ember kék foltokkal, véraláfiutá. s okkal a testén, a másnap osságtól üveges tekintettel teljes egyetértésiben hajol a pohár fö. lé. miaid minden kezdődik elöl. ről, Illetve folytatódik.

A társadalom józanul ítélkező, nagyobbik fele már régen tudja, hogy az alkoholizmus be. tegség, s így tekinti azokat, akik egyre mélyebben süllyednek a szesz mámorába. Sajnos azonban, nem kevés azoknak a száma sem. akik csupán jó hecceit lát. nak abban, ha szomszédjukat, rokonukat, munkatársukat sikerül leitatni. Sokan hajlamosak arra. hogy a részeg emberben j ólpofa valakit lássanak, aki esetlenül dülöngélve nem szánalmat, hanem derültséget kelt. Az nagyon keveseknek jut eszébe, hogy betegnek nézzék, s így is kezeljék az alkoholistát. Termé szelesen elsősorban az a társadalom célja és érdeke, hogy megelőzzük azokat a folyamatokat. amelyek oda vezetnek, hogy valakiből alkoholista lesz. Nagy odafigyelést, körültekintést, tapintatot igényel ez, de talán mégis könnyebben megoldható, mint visszahozni az illetőt a lejtő legaljáról. fcfee akkor, ha oda éppen iszákos-ága miatt elkövetett tragédia átrán jutott,

Ez történt Szabó Imire (Kecs- kemét-Hetényegyháza. Szánkás 279.) ötvenhét éves útépítő segédmunkással is. Szabó csupán három osztályt végzett az általános iskolában, utána jószágokat őrzött, különböző helyeken

alkalmi munkát vállalt. Az utóbbi huszonegy évben egyetlen munkahelyen és a vélemények szerint, jól dolgozott. Csupán két évre kellett „megszakítani” ezt a folyamatosságot, aimiíkor 1977. ben a bíróság súlyos testi sértés és erőszakos közösülés miatt börtönre ítélte. Már ekkor kötelezték a kényszer alkoholelvonó kezelésre, büntetését letöltve, alig két hónap múLva újra a pohár után nyúlt

Ebben bizonyára része volt élettársánalk, özvegy Kiss Péter Pátnénak is. akivel 1970 tava. szától együtt élt. Az, asszony szintén nem vetette meg az italt, gyakran berúgott. Az élőbb említett súlyos testi sértést Szabó Imire élettársa sérelmére követte el, s többször előfordult, hogy az asszonynak menekülnie kéllett otthonról Szabó fenyegetései, verekedése miatt.

Május 14-e előtt néhány nappal megérkezett hozzájuk Dóczi Zoltán, a férfi.veje. Ügy tervezte, rövid ideig az apjáéknál tartózkodik. Már-.már természetes, hogy 5 is szerelte az italt. Erre utal. hogy a tőlük hetven méterre levő tanyaszomszédot. Mi csonai Pált gyakran felkeresték hármasban, s ott — mert Szabó Imre gyakran végzett nála alkalmi munkát — bort kaptak. Az említett napon, május 14-én többszőr is megfordultak Szabóék a szomszédnál, de csak az apa és fia. Italozás közben Dóczi Zoltán permetező szert kért Micsonaitól. mondván, hogy meg akarja permetezni apja szőlőlugasát. A szomszéd nem nagyon hajlott arra, hogy adjon a szer. bői. végül mégis engedett. Dóczi hazaszaladt egy üvegért, s a kétdecis, fémcsavaros kupak, kai ellátott üveget Micsonai megtöltötte. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy na.gyon vi. gyázzian.ak, mert erős méreg van az üvegben, nehogy Valamelyl- kőjük megigya. Otthon Dóczi az ágy vége és a fal közötti ré. szén helyezte el az üveget,

A következő napon Szabó Imre reggel nyolctól este fél kilencig majdnem másfél liter bort ivott meg, de lefekvés előtt az egyik üvegben még maradit körülbelül két deci. Mindhárman ittas állapotban feküdtek le és elaludtak. Saabó Imre és élettár, sa a konyhában két külön heve- rőn, Dóczi Zoltán pedig a szobában azon az ágyon, amely mögött a méreggel teli üveget helyezte el. Május 16-án, hétfőn reggel először az asszony kelt fel, mert palántáért akart menni özvegy Tóth Józsefnéhoz.

Fölébredt Szabó Imre is és kérte élettársát, bújjon oda mel. lé, mert nagyon megkívánta. Az asszony azt válaszolta, hogy ő már nem akar vissza feküdni. Szabó megismételte a kérést, de erre is nemleges választ kapott. A férfi etted méregbe gurult, s elhatározta, hogy hasmenést okoz az asszonynak azzal, ha a permetező szerből egy keveset bor. ba keverve megitatja vele. Azonnal cselekedett, hiszen özvegy Kissné ekkor már az udvaron, volt. Mire visszatért, két pohár állt az asztalon az előző napról maradt borral. Az egyikbe két gyűszűnyi mérget öntött Szabó, a másikban tisztán csak bor volt. Természetesen nagyon jól tudta, hogy melyikben van a méreg, s azzal is tisztában volt — hiszen felhívta rá a figyelmét Micsonai —. hogy erős hatású. halálos szert adott neki. Szabó Imre, amikor élettársa ismét bement az udvarról, kínálta a borral, s azt mondta a gyanútlan asszonynak: ..— Itt van, hagytam neked is egy kis bort. idd meg .. Kissné megitta és elindult a palántákért.

Nyolcszáz méterre kellett mennie, s amikor odaért özvegy Tóth Józsefnéhoz, elmondta, miért jött. Kicsit várakoznia kellett, s leült a földre, mert rosszul érezte ma. gát. hirtelen fájni kezdetit a feje. Mikorra Tóth,né fölszedte a palántákat, odaérkezett egy má_ síik szomszéd: Molnár Mihályné is^ Látták, hogy Kissné rosszul van, s arra gondoltak — reggel hat órakor —. talán ismét berúgott az asszony. Átadták a palántáikat. Kissné kifizette, s ebben a pillanatban összeseit. Talpra segítették, de néhány méter után újra a földire rogyott. Föl akarták állítani, de nem bírt megmaradni a Iáiban, ezért a földre fektették.

Közben Tóthné kerékpárra ült, elsietett Saabó Imréhez, s elmondta neki. hogy ,,a Franci nagyon rosszul van. hívjon orvost vagy mentőit”. Szabó, aki tudta, hogy a mérgezett bortól lett rosszul élettársa, azt válaszolta, biztosain a szomszédban ihatott és az a baja. A férfi azonban mégis elment és megnézte az asszonyt, keltegette. de végül otthagyta és hazament. Innen Dóczi Zoltánnal együtt Miicso. naiékhoz távoztak, ahol megittak két-két deci bort. majd kettesben kerékpároztak a helyszínre, ahol Kissné feküdt a földön. Dóczi megszagolta az asszonyt, s kijelentette, nagyon büdös a szája a permetező szertől. Szabó megijedt, azt válaszolta, hagyjad, mert részeg. A két férfi vissza, ment Micsonaiékhoz, és folytatta az ivást, azután cigarettát vásá. rolták. s újabb ismerősökhöz tértek be. ahol szintén bort fogyasztottak. Csak ezután gondoltak arra. hogy mentőt kellene hívni. De a mentők közben megérkeztek, mert már telefonon értesítették ciket.

özvegy Kis« Péter Pálmét a mentőorvos a helyszínen elsősegélyben részesítette, miután azt tapasztalta, hogy méreg hatása alatt áll. Kecskemétre a kórházba szállították, ahol mindent megtettek életben tartásáért, en. nek ellenére május 17-én este meghalt. Az orvosszakértők egy. értelműén megállapították, hogy halálát növényvédősizer -mérgezés okozta.

Szabó Imrét letartóztatták. A férfi bevallotta, hogy ő öntött két gyűszűnyi mérget a borba, és azt megitatta élettiársával. de csak rá akart ijeszteni.

A bíróság Szabó Imre bűnösségét megállapítva, emberölés miatt, mint visszaesőt, tizenkét évi börtönre ítélte. További nyolc évre eltiltotta a közüigyektől. s elrendelte kényszengyógyítását is. Az ítélet még nem jogerős.

G. S.