Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-08 / 289. szám
4 • PETŐFI NÉPE 9 1983. december I. / Repülőtér — műanyagból ] TUDOMÁNY ■ TECHNIKA Termetes kígyók Az óriáskígyók főleg trópusi és szubtrópusi területek lakói. Földön, sziklákon, fákon, barlangokban, homokban, sőt vízben is élnek. Színük különböző. Az egyik legismertebb faj, a világos tigris- piton egyszerű, s mégis nagyon feltűnő színezetű. Ugyancsak igen egyszerű a nagy anakonda színezete is. Sok faj bonyolultabb mintázatú; a boák mintázata olyan változatos, hogy alig van két egyforma egyed. Az őserdei fajok feltűnő mustrázata beleolvad környezetükbe, a lombokon átszűrődő fény-árnyékhoz hasonul. Az emberi civilizáció terjedése, az urbanizáció, a vadászat és a kereskedelem kiterjedése és módszereik tökéletesedése az óriáskígyókat is megritkította. Ma már az ún. Vörös Könyvekben, melyek a veszélyeztetett állatfajok helyzetét regisztrálják — egy sor óriáskígyó-fajt találunk. Az óriáskígyókat bőrükért ejtik el. Cipőket, táskákat, dísztárgyakat stb. készítenek belőle. A kígyóbőr keresett cikk volt, helyenként ma is az. Ügy becsülik, hogy évente egy egyenlítő körüli övét lehetne készíteni a forgalomba kerülő kígyóbőrökből. A tiltó rendszabályok miatt ma már sok bőr illegális utakon kerül a nemzetközi kereskedelembe. Több helyen a ki" ó- hús kedvelt táplálék. Dél-Ameri- ka, Dél- és Nyugat-Afrika. Dél- Ázsia e'gyes vidékein az óriáskígyókat háziállatként tartják, mert az egereket és a patkányokat elpusztítják. A természeti kincsek kutatói és feltárói számára gyakran lakatlan vidékeken kell kisegítő reoülőte- reket létrehozni, hogy minél hamarabb odaszállíthassák a munkájukhoz szükséges gépeket és anyagokat. Ilyen esetekben ugyanis — úthálózat hiányában — a légi szállítás az egyetlen lehetőség. A Du Pont cég kutatói a kisegítő reDülőterek gyors előteremtésére különleges agyagot állítottak elő. Az anyag voltaképpen egy mindkét oldalán neoprénnel rétegezett nylonszövet, amelyből 26x26 méteres darabokat ragasztanak össze. A kiszemelt, némileg elegyengetett terepre ejtőernyővel dobják le a neoprénezett nylontekercseket. Egy-egy tekercset 20 ember 15—20 perc alatt megfelelően szét tud teríteni. A szétterített anyagra már leszállhatnak a gépek. Az új anyag élettartama mostoha körülmények között is három év. Repülőtereken kívül utak kiképzésére is használható. Veszélyesek-e az óriáskígyók az emberre? Csak öt faj van, amelynek nagyra nőtt alakjai veszélyeztethetik az embert: az óvilági sziktapiton, a tigrispiton és a koc. kás piton, valamint az újvilági két anakonda. Emberre azonban csak a legritkábban támadnak. (Képünkön szép mustrázatú fiatal szivárványos boa látható. — KS) Lézer és holográfia B udapesten a Semmelweis utcáibaln ebben az éviben1 ünnepli tízéves fennállását a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. Az évforduló záró- atakordíjaiként megnyitották a Lézer és holográfia című kiállítást, mely roppant szeimíéletesen mutatja be a sízovjet fizika és technika legújabb eredményeit. Napjainkban, az ezredfordulóhoz közeledve, már egyre kevesebb embernek kell magyarázni, rni is a lézer: tökéletesen' egyszínű és koherens f*nyt kibocsátó készülék, aminek több változata van és szinte már .mindenre alkalmazható. A lézer megalkotó, sánaik előfeltétele egy bonyoluLt és nehéz kutatási területen, a kvantumelektroniikában elért eredménysorozat volt. Ezt a tudósok egymástól függetlenül, egyidejűleg több országiban tapasztalták ki. Az első működő lézer 1960-ban készült el. de három évvel később már az iparban is alkalmazták őket. Több tudós is élenjárt a kutatásban és az el. ső nyilvános elismerést hármán kaptáik meg, mégpedig 1964-ben, amikor az amerikai Charles Towmesne^c és két szovjet tudósnak: Nyi'kolaj Bászovmak és Alek. szánd r Prchorovnalk (itt volt a kiállítás megnyitóján is, egy szovjet tudósiküldöttséggel) odaítélték a fikizai Ncbel-díjat — imteg- osztiva. Az eltelt két évtizedben, igen sokait fejlődött a lézer, és az orvostudományban ma már szinte rutinszerűen használják a sebészetben és a szemészetben. de használhatók a környezetvédelemben is, alhc.l lézeres diagnosztizáló berendezésékkel gyorsain és nagy tá.vétségekben ménhetik a légkör és a vizek jellemző adatait, szennyezését. A lézernek leglátványosabb alkalmazása azonban minden bizonnyal a hblográfiá. Ennek a térhatású vetített fényképnek az alapelvét az Angliában élő .hazánkfia, Gábor Dénes (1900— 1979.) Nobed-díjas tudós dolgozta ki, de megvalósítását cs>ak a lézerfény tette lehetővé. A kiállításon ennek segítségével láthatóak a leningrádi Enmitázs és az Orosz Történelmi Múzeum műkincsei eredeti nagyságukban és 9 Környezet-diagnosztizáló lézerek. • Nem a kép életlen: Rettegett Iván cár holográfiaképe ilyen. szépségükben úgy, hogy ha mögéjük nézünk, akkor vesszük psz_ re: ezek csaik „képek”. A megnyitó utáni beszélgetésen megkérdezték A. Proho.ro vöt. alki szoros kapcsolatot tart fenin a hazai tudománnyal is: hogyan használható fel 'a lézer a haditechnikában? — Munkatársaimmal csak alapvető kutatásokat folytatunk, tehát hadi alkalmazások fejlesztésével nem foglalkozunk, viszont a Szovjetunió nem is akar foglalkozni a lézerrel, mint fegyverrel. mert ez a fegyverkezési hajszia új fordulóját jelentené! Nálunk a békés kutatásoknak .van elsőbbségük, mert a korszerű haditechnikai eszközök már olyan nagy számban halmozódtak fel a földön, hogy ha nem vigyáznunk, az egész emberiség pusztulását okozhatják — mondotta, a Noibel- és Lenin-díjas szovjet akadémikus. A távirati irodák jelenítették, hogy az USA-ban sikeresen próbáltak ki egy repülőgépre szerelt fedélzeti lézeráígyút, amellyel' sikerült megsemmisíteni egy másik repülőgépet.. . Farkas Tibor Az évszázad vállalkozása a szibériai gázvezeték A világ izgatottan figyeli, hogy az amerikaiak támasztotta nehézségek ellenére elkészül-e 1984 áprilisára az a 4650 kilométeres gáz- távvezeték, amely a szibériai Urengoj- tól az ország nyugati határáig húzódik, s amelyen keresztül évi 40 milliárd köbméter földgázt kapnak majd á nyugat-európai országok a Szovjetunióból. Az építőknek páratlanul nehéz éghajlati és természet i viszonyokkal kellett megküzdeniük. A vezeték nagy távolságon út az örök fagy birodalmában halad, ahol még nyáron is kőkemény a talaj. Hétszáz kilométeres hosz- szúságban mocsaras felszín alá kell helyezni a vezetéket. 550 kilométernyi szakaszon az Ural és a Kárpátok magaslatain halad. Nem csekélység, hogy 561 kisebb és nagyobb folyó állja az építők útját. Köztük van az Ob, a Volga, a Káma, a Don. a Dnyeper és a Dnyeszter. A megépítendő víz alatti alagutak hossza összesen 200 kilométer. És a felsorolt akadályok után már egészen könnyű feladatnak tetszik, hogy 417 országút és vasútvonal alatt kell átbújtatni a csöveket. Az 1420 mm átmérőjű csöveket hegesztőautomaták erősítik ösz- sze, amelyek egyúttal megbízhatóan ellenőrzik a varratok minőségét is. ötven tonna teherbírású hidraulikus, berendezés helyezi folyamatosan haladva az összehe- gesztett csöveket a földbe. Auto- matikája ezután még egyszer ellenőrzi, hogy a vezeték nem sá- rült-e meg, s csak azután fedi be az árkot. E berendezés nagy előnye. hogy még mínusz hetven fokos hidegben is működőképes. Képünk azt az osztrák gyártmányú különleges golyósszelepet mutatja, amelyből csaknem száz. darabot építenek be a csőtávvezetékbe. Hogy a golyósszelep a mínusz 50—60 Celsius-fokos hidegben se menjen tönkre, új, teljesen hegesztett konstrukciót dolgoztak ki a Hübner-Vamag cég szakemberei. NŐK AZ IPARBAN: AZ ÜZEMMÉRNÖK „Vegyél ropit!” — nyafog a boltban a kisgyermek. „Hozzál ropit!’: — köti lelkére a vendégváró háziasszony az italok beszerzésére vállalkozó férjnek. A ropinak ma már nem kell népszerűsítő reklámhadjárat, az apró sós rudak szinte meg sem melegednek a boltok pultjain, máris a bevásárló kosarakba kerülnek. A Kalocsai Sütőipari Vállalat egyik üzemének is névadója lett ez a termék. A két gépsor szinte megállás nélkül ontja magából a ropogós csemegét. A fehér köpeny, a hajat takaró sapka és kendő itt is kötelező. Klein Lajosné is viseli, kisebb-nagyobb megszakításokkal most már 12 éve. — Ennél a válLailiattmáL keadteim ipari tamulókiénit dsmerikedná a szakmával — meséli a törékeny kis asszony. — Fogalmiam sem voLt rólia, miit i!s jelent a siütő- iparban- dolgozni! Véletlen, hogy pont ide kerültem, és szerencsém volt, hogy akadt egy olyan tanárnőm, aki le tudta győzni e munka iránt érzett kezdeti idegenkedésemet. A tanárnő. PáIfi Ferenoné technológiát tanított a gyerekeknek, és lelkesedése,, szakmaszeretete akkor a kis Huszár Terire 'meg. határozóén hatott. A 'tanárnő volt az is, aki később az ifjú szakmunkást továbbtanulásra biztatta. Így került a felnőttikor küszöbére éiö energikus kislány a szakmunkások szakközépiskolájába. Megszerezhette volna az érettségi bizonyítványt, ha nem jön a nagy lehetőség: a SZÉT: Tizenkilenc hetes intenzív felkészítés Gödöllőn, majd érettségi nélkül felvételi a,z Élelmiszeripari Főiskolára. — Amikor először hívatott a vállalat igazgatója, hogy lenne-e kedvem továbbtanulni, habozi. tam. Akkoriban indult meg a SZÉT, a szakmunkások előkészítő tanfolyama. Huszonnégy óra gondolkodási időt kaptám. Végül úgy döntöttem, megpróbálom. Húszán indultunk egy csoportban, tizenkettőt vetitek fel a felvételi állapján. Igaz, a tanulás nem volt szokatlan. hiszen a nehéz fizikai munka mellett is jól ment korábban. Jó munkahelyet cserélt fel néhány évre az iskolapaddiai, kemény fizikai munkát a sokszor legalább olyan nehéz szellemivel. Nehéz eldönteni, mi volt kiöny- nyebb, a Hóvirág* kétszersült súlyos sütőlemezeinek emelgefése a füstiben, vagy egy vizsgaidőszak, zárthelyi dolgozatokkal teli félév. — Amikor visszakerültem Kai- locsára, a vállalathoz, úgy éreztem,, vannak, akik nem szívesen fogadnák — idézi a három évvel ezelőtti napokat. — Talán az állásukat féltették? Ma1 sem tudom. Egy kicsit bántott, végül — ha .nem is azonnal —, de megszoktak. Arra viszont már nem mertem vállalkozni, hogy a , régi munkahelyemen legyek vezető, nem azért, mert nem fogadtak volna szívesen. Én ijedtem meg a feladatitól, irányítaná azokat, akik a szaíbma alapjaival megismertettek. Pedig szerettem 'közöttük dolgozni. 9 Klein Lajosné. (Méhesi Éva felvétele) Most Huszár Terézia, akiből időköziben' Klein Lajosné lett, a rop füzemben művezető. Két ,mű_ szakban dolgozik, és azt mondja, mindegy, hogy szakmunkás, vagy üzemmérnök az ember, a sütőipari munkáit nagyon lehet szeretni. A munkatársai sem rosz- szabbak. mint a főiskola, előtti időkben, a főnöke, a váltótársa segítik, hogy megismerhesse a vezetés gyakorlatát is a, mér megtanult elmélet mellé. Kedvesek — mondja mosolyogva —, és remélem, nemcsak azért, mert most babét várok! Hogy jelent-e valamit a főiskolán töltött idő? Ha a napi munkám során talán nem is használhatok túl sokat az ott megtanult elméletből, valamiképpen megás segítség. Talán észre sem veszem, mikor kerülnek elő az elsajátított anyagok. Csak azt érzem, nyitottabb, fogékonyabb, érdeklődőbb ember vált belőlem. Fejszés Edit „Szerencsém volt” JÓL SIKERÜLT ,HAZASSAG’ Nyereséges a bugaci Aranykalász Szakszövetkezet Négy évvel ezelőtt Bugacon, a megye hetedik legnagyobb területű településén — határa 174 négyzetkilométer — két szakszövetkezet, a Petőfi és az Aranykalász próbált megkapaszkodni a homokon, megélhetési, boldogulási lehetőséget teremteni az ott élő embereknek. A Petőfi gazdálkodása, a sűrű vezetőváltás és egyéb okok miatt egyre romlott, 1979-ben 4 millió 680 ezer, 1980- ban már 11 millió 317 ezer forint vesztesége volt. Ugyanebben az időben az Aranykalásznál, ha nem is jelentősen, de tartósan növekedett a nyereség: 1979-ben 256 ezer, 1980-ban 1 millió 705 ezer forint volt. Ezeknek az ismereteknek a birtokában ültünk le beszélgetni az Aranykalász félig kész székházában Bőrösök Andrással, a szakszövetkezet elnökével és őrző Jánossal, a párt- alapszervezet titkárával. A kezdet nehéz volt — Még 1981-ben gazdasági társulást hoztunk létre a két szak- szövetkezet között — kezdte Bőr- csők András —, amelynek gesztora az Aranykalász volt. Az új irányítási rendszer meghozta az eredményt, mert a Petőfinek az év végére 2 millió 429 ezer, az Aranykalásznak pedig 5 millió 227 ezer forint lett a nyeresége. Nem is csodálkoztunk, amikor a Petőfi tagjai közül a rendszeres munkát végzők átléptek az Aranykalászba, ezzel mintegy ' kész helyzetet teremtve az egyesülésre. — Nem voltunk mi sem köny- nyű helyzetben — kapcsolódott a beszélgetésbe őrző János —, hiszen az alaptevékenység mellett bővítenünk kellett a szabályozó- változások ösztönzésére a melléküzemágakat. Fejlesztettük a lakatosüzemet, Budapesten két bedolgozó, ipari kemenceápítő és -javító, valamint műanyagüzemet hoztunk létre. Sikerült állandósítani a tartósítóüzem munkáját, ahol mustárt, tormát, ételízesítőt, ecetespaprikát, uborkát, vegyes savanyúságot állítunk elő. Ezek is hozzájárultak az akkor 4 ezer hektárnyi közös föld műveléséből származó kevés nyereség növeléséhez. Alap- és kiegészítő tevékenység — Az egyesülés után — folytatta az elnök — a 4500 hektár közös területen a hagyományos növénytermesztést folytattuk, de szigorítottuk a technológiai fegyelmet, növeltük a műtrágya- mennyiséget, s betartottuk az időbeniség követelményét. A ho9 A szakszövetkezet növendék- marha-állománya biztosítja a hízó alapanyagot. zamok azóta 5—10 százalékkal nagyobbak. Még ebben az évben is, az aszály ellenére, kivéve a kukoricát, az ágazat 400 ezer forint nyereséget hozott. Az állat- tenyésztésben már más volt a helyzet. A Petőfitől 1500 birkát vettünk át, amelyből 300-at nyomban kiselejteztünk, a többi kondícióját pedig feljavítottuk. Növeltük a szarvasmarha-állományt, túlnyomórészt marhahizlalással foglalkozunk, évente 220 hízómarhát értékesítünk, 90 százalékát exportra küldjük. Az érdekeltségi rendszer megteremtésével ebben az évben az állattenyésztés nyeresége meghaladja a 600 ezer forintot. — Budapesten megszüntettük a műanyag-bedolgozó részleget — vette át a szót a párttitkár —, helyette létrehoztunk a községben egy műanyagüzemet, azzal a céllal. hogy munkalehetőséget 9 Modern fröccsöntőgép készíti a műanyag termékeket. biztosítsunk. Itt saját részünkre készítünk különböző flakonokat. Hajtatócserepet, Médea folyékony szappan-tartót, fürdőszoba-berendezési tárgyakat, játékalkatrészeket fröccsöntőnk a Szegedi Univerzum Szövetkezetnek, de gyártunk a Kontakténak, konnektoralkatrészeket is. Üzemünk a múlt évben másfél milliós nyereséget hozott. Mit tettek a kommunisták? — A tartósító már kinőtte a régi helyét, ezért újat építünk — mondta ismét az elnök —. Ehhez a megyei tanácstól kaptunk 3 milliót, a többi költséget saját erőből fedezzük. Az általunk termelt és vásárolt nyersanyagok feldolgozása, kiszerelése jelentős bevételhez juttatja a szakszövetkezetét éppen úgy, mint a vasipari részlegünk. Az utóbbit is bővítettük, a DUTÉP Vállalat részére vasszerkezeteket, gőzstabili- zátorokat gyártunk. Különböző kedvezményekkel segítjük a háztáji gazdálkodást, ahol sertést, szarvasmarhát tenyésztenek, hizlalnak, zöldséget termelnek. Ennek árbevétele meghaladja a 70, nyeresége a'8 millió forintot. Bizakodással tekintünk a jövőbe, mondhatom ezt a tagok nevében is, hiszen az ez évi nyereségünk meghaladja a 16 milliót. — A szakszövetkezetnek az egyesülésig nem volt pártszervezete — tájékoztatott a párttitkár —. Jó másfél évvel ezelőtt alakultunk meg 22 taggal, s azóta 4 új párttagot vettünk fel. Mit tettünk az eredmények érdekében? Jó légkört teremtettünk, ez volt a legfontosabb. Sok tennivalónk van még, meg kell felelnünk mindazoknak a követelményeknek, amelyeket a felsőbb pártszervek, s maga az élet állít elénk. Az elmondottak arról győztek meg, hogy Bugacon jól sikerült a két szakszövetkezet „házassága”. Gémes Gábor
