Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-08 / 289. szám

1983. december 8. • PETŐFI NÉPE 9 S BESZÁiMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENI ÍÜK T örekvések a pártmunka javítására Soltvadkerten A soltvadkerti József Attila Termelőszö­vetkezet az egyetlen közös gazdaság a nagy­községben, valamint a környéken, amely nem foglalkozik szőlőtermesztéssel, 1400 hektáron főként szántóföldi növénytermesz­tést folytat. Ezenkívül kisebb gyümölcsül­tetvényei vannak és 45 hektáron erdőt mű­vel. Termelési szerkezete tehát eltér a töb­bi mezőgazdasági nagyüzemétől. 9 Téli gépjavítás a termelőszövetkezet' műhelyében. A pátiba lapszervezet ez évi munkáját' 61 saól'ó beszámolót Morvái Lajos t bt kár ismertette. Megállapította, 'hogy a szárazság fKentére — a kommunisták kez­deményezései révén — viszony, lag jó termést takarítottak be ga­bonafélékből. az őszi munkát zök_ kentőmemtesen szervezték meg. Búzáiból valamiivei többet vetet­tek, mint az elmúlt évben. A goin. dós tenyésztésnek tköszönhető, hegy a húsmarha-ágazatbain jó eredményeket érték el, az érté­kesített álltaitok 95 százaléka al­kalmas volt exportra. Gondos­kodtak a jószágok számára eler gendő .takarmányról a következő esztendőire is. A termelőszövetkezet párt- és gazdaságvezetése alapos megfon­tolás után úgy döntött, hogy ősz. szefCignak a fóti Vörösmarty Ter­me lös7övetikezet’tel és gazdasági' társulást hoznak létre, amelynek ügyintézője a so.ltvadkerti üzem. Ez a társulás, amely főként Bu­dapestien tevékenykedik. ipari termékeket gyárt és különböző szolgáltatásokat végez. Fejlődésé­re jellemző, hogy a megalakulás évében, 1981-ben 13 mill Hó forint tavaly pedig már 83 millió forint termelési értékkel zárta az esz­tendőt; az idén 90 millióra szá­mítanak. A közös vagyon, két év alatt a hétszeresére nőtt. Ha a termelőszövetkezet nem is, de a tagság nagyobb része foglalkozik szőlőtermesztéssel. A termést a közö.s gazdaság közve­títésével értékesítik a gazdák. A tsz sokat segít a háztáji állatte­nyésztés fellendítésében, hízó- alapanyaigöt, tenyészállatot ad a gazdáiknak, gondoskodik takar­mányról, segít az értékesítésben. A beszámoló önkritikusan meg­állapította: la pártépítésre na­gyobb gondot kell fordítani. Más szóval: fiatalítani kellene ß párt- szervezetet. örvendetes, hogy a gazdasági társulásnál megalakult a KISZ-szervezet, amely utánpót­lásit adhat, előkészítheti a fiata­lok pántba történő belépését. A gondok között még. tmegém. lítette a pártalapszervezet titká­ra: gyakori az ittasság, amiély rontja a munkafegyelmet nagy a fluktuáció, a gazdasági társulás­nál. Ennek csökkentésére megfe­lelő intézkedések szükségesek. Horváth Károly, a nagyközségi pártbizottság titkára az al'apszer. vezet minősítését ismertetve ki­emelte a gazdasági szervező­munka jelentőségét. Hangsúlyoz­ta, hogy egyik fontos tennivaló a helyi KISZ-szervezet erősítése, a fiatalok .kommunistává nevelése, a pártszervezet felfrissítése, i A hozzászólások során Varga Imre & gazdasági társulás képvi­seletében elmondta, hogy intéz­kedéseket hoznak a munkaerő- vándorlás csökkentésére és to­vább szerelnék bővíteni tevé­kenységüket. A létszámot jövőre mintegy 60—70 bedolgozóval akarják növelni. A beszámolóból és a vitából az is kitűnt, hogy már évek óta jó kapcsolatok alakultaik ki a köz­ségben gazdálkodó többi szövet­kezettel és más üzemekkel. Ez a kooperáció a gazdálkodás minden területére kiterjed, de főleg a nö­vény t e times ztésb en ér- vény esti 1 legjobban. Az a törekvés, hogy a kapcsol átok at még tovább széle, síts.sík. Ebben, s egyéb területe­ken jelentős szerepet kell vállal­nia a pártalapszedvezetnek, .to­vább javítva munkáját, K. S. VENDÉGÜNK VOLT Az árhivatal főosztályvezető-helyettese Nagy sikerű előadást tartott a kecskeméti árszakértői aka­démián dr. Boytha György né. az Országos Anyag- és Árki­vá tál íő osztá 1 y veze tő - h el ye tle­se az árrendszerről és a jogi szabályozásról. Az érdékes témáról beszélgettünk. — A szerződéses fegyelem­ről napjainkban |sok szó esik. Kárt okoznak egymásnak a gazdaságok, ha vállalásaikat vem teljesítik. Az idén sza­bályozták a I szerződéskötés módját. Mit kell az |egyezség_ nek tartalmazni? ' — Két fontos dolgot emlí­tek. Az é.gy'k a tartalomra vo. natkozik. Pontos megállapo­dást kell kötniük a partne­reknek az sirat illetően. Ha a szerződés 'hosszabb időbe szál, akkor az árváltozás esetén követendő „stratégiát” js szük­séges meghatározni. Ez gya­korlatilag a kompetitiv árkép­zés szabálya imáik megfelelő szerződéskötés. A másik éh­hez csatlakozó: amennyiben, hatósági árváltozás történik, ezt a szerződésiben- kötelessé­gük érvényesíteni. Ha szabad­áras termék árváltozásáról van szó, akkor a felek meg­állapodásától függ a szerző­désmódosítás. — Ha nem jutnak közös .ne­vezőre és iemiatt nem teljesül a megrendelés? — Ha nincs egyezség. a.kkor az eredeti szerződés érvényes, is ha a vállalkozó ezt kése­delmesen.. vagy nem teljesíti, akkor a másik féli megihiúsulé. f i kötbért és kártérítést köve­telhet. — Ebben az esztendőben a versenyár-rendszer is alkal­mazható. Mik ,a szabályai? — A minisztertanács meg­hirdette. és a működési felté­teleit. rendjét is meghatároz­ta a versenytárgyalásoknak. Ehhez, az árhivatal elnöke ren­deletet adott ki, amelyben elő­írta. hogy a versenytárgyalási rendszerben érvényesíthető ár a sz" badar-formába tartozik úgy. hogy itt is be kell tar­tani a mér említett kompeti­tiv árképzési előírásokat. Ár­vetést ebiben az esetiben csiak akku- ke'l készíteni, ha a fe­lek ebbm megegyeznek. — Széles körben ismert már, hogy újra, a korábbinál érzék. letesebben meghatározzák a tisztességtelen .haszon fogal­mát. — Az új szabályozás a jövő évben várható. Arról van szó, hogy a tisztességtelen haszon fogalma megszűnik, és helyet­te az ár értékelése kerül a sza­bályozás középpontjába. Fel­tehetően az új meghatározás tisztességtelen ár lesz. — A .termék ára |mikor tisz­tességtelen? — Három fő szempontot említek.. Akkor, ha aránytala­nul magas a piacon levő ha­sonló termékekéhez képest. Másodszor, ha túllépi az im­portárat. és végül, ha tisztes, ség,télén módszerekkel alakít­ják ki. — Ügy tűnik, hogy az utób­bi a legnehezebben Imegfogha­tó lés ,ellenőrizhető. — Az említettekhez egy jog­szabály készül, amelyben egyebek között arról lesz szó, hogyan kell a piacon tisztes­ségesen jelen lenni, Meghatá­rozza a versenypartn,er viszo­nyát, viselkedési kötelességét és az állammal szembeni ma. gatartásfíirmát is. — Mit jelent ez pontosab­ban? — Ha a ve.rsen.ypartner fél­revezetése, vagy a monopol- helyzet létrehozása, vagy a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés. a versenytársak eszközeinek, például címkéi­nek felhasználása, hírnévron­tás stib. megállapítható, ebben az esetben a tisztességtelen módszerek alkalmazásáért szankciók és büntetések szab­hatók ki. Cs. I. Hiánycikk Kabova asszony gúnyos pillan­tást vetett Patnik eladóra, és szi­szegő .hangon kérdezte: — Hogyhogy nine s? Kekem kell — és nincs?! Patnik megnyalta a cserepes ajkát, és udvariasan, de határo­zottan így válaszolt: — Senki számára nincs. Már . megmondtam. Meghajolt és átment a pult túl­só oldalára, ezzel adta világosan értésül, hogy a beszélgetés az ö részéről befejeződött. Kabova asszonynak azonban más volt a véleménye. Az eladó után ment. — Ne. .játssza a bolondot *— je­lentette ki Kabova asszony —, nem szeretnék rosszat gondolni magáról. — Ide hallgasson — figyelmez­tette az eladó —, lassabban a testtel! Én nyugodt lember va­gyok, de ... Patnik nem fejezte be. Komo­ran néztek ,egymásra. — Ügy — hiízta a szót az asz- szony. — Hát nincs. Semmi nem maradt? — így igaz. — Egyetlen csöpp sem? — Egyetlen morzsányi sem! — Hogy lehetséges? Az eladó felnyögött. Kabova asszony >odahajolt hozzá. — Nagyon kérem! Az eladó fogát csikorgatta, s eltűnt egy ajtó mögött. Észre sem vette, hogy Kuckó­vá asszony is ott termett mellette. — Mi történt? Kapható valami? Kabova legyintett. — Mondom, szélhámos ez az alak — torkolta le. — Nem akar adni! Szomszédnője odahajolt hozzá. — Mit nem akar adni? Kabova lehalkította a hangját. — Nem tudom. De .nem akar. — Disznóság! — mondta Kuc­kóvá asszony. — Mindig ilyen volt! De mégis, mit gondol, mi van nekik? — Magam sem tudom. — Ka­bova vállat vont. — Az imént ta­lálkoztam egy asszonnyal — az teli szatyorral cipelt belőle. Ne­kem pedig .ez az alak nem ad. Szélhámos! — Szélhámos! — helyeselt Kuc. kova. — Panaszt teszünk. — Persze — fűzte a szót Ka­bova —, okvetlenül. Hajlandó igazolni, amit mondok? — Hogyan ikételkedhet benne, hiszen nekem sem adott belőle! Gyerünk! És a két asszony elindult, hogy panaszt tegyen. Jozef Jurzet Előtérben a minőség Változatos rendezvények a megyében A népművelők munkájáról A Magyar Népművelő Egyesüle­te a múit héten tartotta vándor- gyűlését. Ezen a tanácskozáson a gazdasági folyamatok és a kultúra összefüggéseit vizsgálták a részt­vevők. A még fiatal egyesület el­ső közgyűlése óta eltelt négy esz­tendőben végzett munkáról, a tag­ságot érintő kedvező változások­ról Király István, az egyesület tit­kára nyilatkozott az MTI munka­társának. Elmondotta: a vala­mennyi megyében létrehozott te­rületi szervezetek, s az öt szakmai szervezet (képzési-kutatási, mun­kahelyi művelődési, művelődési otthoni, művelődéstörténeti, illet­ve tájékoztatási állandó bizottság) tevékenységének is köszönhetően idén tovább fejlődött az egyesü­leti élet, színvonalasabbá váltak u programok. E szervezetek ered­ményes munkájának tulajdonít­ható. hogy ma már sokkal több a helyi kezdeményezés, mint koráb­ban. Különösen a Szolnok, a Bé­kés, a Hajdú és a Veszprém me­gyei területi szervezetek munkája volt figyelemre méltó, de változa­tos, tartalmas rendezvényekről adhatnak számot a nógrádi, zalai, vasi, baranyai, Bács-Kiskun me­gyei és a fővárosi társulatok is. Az egyesület aktíván közremű­ködött a művelődési otthonok gaz­dálkodásáról szóló új jo°s7abály előkészítésében: több száz néomű- velő mondta el véleményét a szak­mái vitákon. A népművelők élet - és munkakörülményeit érintő fon­tos változás, hogy ez az úi jog­szabály —, amely 1984. január 1-től lép életbe — lehetőséget ad a végzett munkán alapuló, diffe­renciáltabb anyagi ösztönzőre. Hasonló módon vizsgálják a mű­velődési otthonok szórakoztató te­vékenységét is: összegyűitötték a kultúrotthonokban dolgozó mun­katársak tapasztalatait a szóra­koztató műsorokkal — például színházi és filmelőadásokkal, ze­nei, irodalmi programokkal — kapcsolatban. Az egyesület javaslatot tett az aktív, az új iránt fogékony mun­katársak önálló kitüntetésének alapítására. A Művelődési Minisz­térium ’ egyetértett á kezdeménye­zéssel. s' (ßv várhatóan jövőre Bessenyei-díjban részesülhetnek az üzemekben, a művelődési há­zakban kiemelkedő munkát végző népművelők. A korábbinál nagyobb gondot fordítottak -az idén a tagság tájé­koztat' sá’-a; öt alkalommal folent meg önálló kiadványuk, az egye­sületi tájékoztató, s napvilágot lá­tott az Első három évünk című kiadvány is.' Az egyesület javasol­ta, hogy a közművelődés helyze­téről. feladatairól rendezzenek or­szágos szakmai konferenciát, az elképzelést a Művelődési Minisz­térium egyetértéssel fogadta — mondotta befejezésül az egyesület titkára. Negyedük esztendeje az idén, hogy fő vámosunkban gyűlitek össze a minőség, kérdéseivel fogda lkozó kiüüföldü és hazai .szakemberek, glazdaságii veze­tők. Az Európai Minőségügyi Szervezetnek ezen az igen si­keres budapesti nemzetközi konferenciáján született az elhatározás, hogy évente egy­napos országos minőségügyi konferencián, vésznek .részit mindazok, akiknek ez a ki­emelkedő fontosságú népgaz­dasági kérdés a munkakörük­be váig. Az 1980-ban megrendezett első ilyen, tanácskozáson sike­rült is reflektorfénybe állíta­ni a minőséget, összegezni a minőségügy terén elért .leg­fontosabb tapasztalatokat, fel­tárni az előrehaladást akadá­lyozó gondók art. Arra is töre­keditek, hogy az eredmények és a. nehézségek elemzésével segítsék a helyes, jó megoltíá. sóik elterjesztését, általánosítá­sát. Az akkori konferenciáinak a maghatározó jelszava volt: a minőség, gazdaságosság, ér­dekeltség. A következő esz­tendőkben a vállalati minő­ségszabályozás és exportképes­ség került terítékre, mia'jd ta­valy a vezetés és a minőség összefüggéseit vitatták meg. Az' idén, december 8-án ősz. szeülő negyedik országos .mi­nőségügyi konferencia, a mi­nőség — műszaki, fejlesztés — termelési kultúra jegyében ta­nácskozik. E hármas egység napjaink gazdaságának valóban a leg­kiemelkedőbb területei .‘közé tartozik. Az MSZMP Közpon­ti Bizottsága az i;dién április­ban, a kongresszusi munkáit értékelő úgynevezett felező ha­tározatában hívta föl a figyel­met arra, hogy előrehaladá­sunk kulcskérdése a műszaki fejlesztés meggyorsítása, a mi­nőség és a munkakultúra ja­vítása, együtt a munka ter­melékenységével. Mindezek révén érhető el ugyanis a ter­melés jövedelmezőségének és versenyképességének a foko­zása. Ezek az összefüggések — melyekre a párthatározat rá­mutatott — alapvető szerepet játszanak gazdasági fejlődé­sünkben. A jó minőség egyen­letességének fenntartásában, és a minőségi színvonal emelésé­ben elsőrendű tényező a mű­szaki fejlesztés. Eriről — ép­pen. életszí nvonialunk lehető megóvása és nemzetközi ver­senyképességünk fenntartása érdekében — még átmenetileg sem mondhatunk le. Az is tudnivaló viszont, hogy az éh­hez szükséges pénzügyi eszkö­zök igen korlátozottan állnak rendelkezésünkre, és aligha­nem így lesz.a következő esz­tendőben is. Megnövekedett tehát a jelentősége minden olyan tapasztalatnak, ámely elősegíti,, h0.gy a meglevő^ for­rásokat használhassuk fel ha­tékonyabban. , Hasonlóan nagy jelentőségű minden olyan kez­deményezés. amely a szerve­zettség javításéival, a termelé­si szerkezet ésszerűsítésével, az eljárások egyszerűsítésé­vel, á meglevő berendezések' jobb kihasználásával, üzem- képességük fokozott fenntar. tásáival, a rend, a fegyelem erősítésével járul hozzá a ter­mékek minőségének javításá­hoz, sőt a minőség állandósí­tásához. A felsoroltak egyút­tal végeredményben a ter­melési kultúra magasabb .szín­vonalra emelését is jelentik. Az ésszerű szervezés, az át­gondolt. a fegyelmezett, igé­nyes munka, a jó munkahelyi környezet kialakítása, a jó munka fokozott megbecsülése végiül is a jobb minőségű ter­mékekhez vezet el. Értnek el­érése pedig az egyénnek és egész .társadalmunknak, ha. zánknak egyaránt érdeke. A leghatározctitaibbain közér­dekű kérdésről tárgyalt tehát ez a konif'erencia a MTESZ központi szabványosítási és minőségügyi foizotfeágának a MTESZ-,tagegyesülete'kikel kö­zös szervezésében, valamint az Európai Minőségügyi Szerve­zet magyar nemzeti bizottsá­gának és a Magyar Szabvány, ügyi Hivatalnak a rendezésé­ben. Közérdekű, mert bárhol külföldön csak akkor tudunk elegendő árut eladni, vagyis csak akkor tudjuk exportké­pességünket növelni, ha to­vább javítjuk a minőséget. Ezt egyébként a hazai fogyasztók is jogosan várják el, mert a tisztességgel megszolgált ke­resetükért megfelelő minősé­gű árut várnak. Exportunk nö­velése egyébként — mint köz­tudott — nélkülözhetetlen az ország fizetőképességéhez. Márpedig ez meghatározója elért életszínvonalunk megőr­zésének is. tehát minden ma­gyar állampolgárnak egyben legszemélyesebb érdeke. Meg­valósítása, elérése a hivatalos szerveken kívül a társadalom, a termelés minden résztvevő­jének közreműködését igényli. Ami az államiunkat illeti: a gazdaságszervező. gazdaság- irányító .munkában egyre je­lentősebb szerepet tölt be a mínőségs zaba 1 yozás. Bizakodva kívánjuk, hogy a minőség — műszaki fejlesztés — termelési kultúra hármas egysége jegyében most össze, ülő konferencia társadalmi úton. eredményesen segítse elő- mindezeknek a feladatoknak a megoldását. ORSZÁGOS ÚTTÖRŐ VEZETŐI KONFERENCIA Küldöttek Bács-Kiskunból Az idén Miskolcon rendezik meg a soron követ­kező, VIII. Országos Üttörővezetői Konferenciát. December 9—11-ig a Borsod megyei pártbizottság székhazában tanácskoznak a küldöttek és az or­szágos vezetők a következő évek feladatairól. Bá.cs. Kiskunt tizenegy küldött képviseli az eseményen.. Bognár Ferenc, az MHSZ megyei titkára, Csertő István szanlki csapatvezető. Fodor Lászlóné bajai •út tö.iúház-igazgatói, Katus Istvánná (Kalocsa) a szü­lői munkaközösségek képviseletében, Kiss D. Zsuzsa bajai ifivezető, Lozsi Márta bajai úttörőelnök, Ma­dár István solt.i iskolaigazgató, Mikó Irén jánoshal­mi csapatvezető, Papesch László,, a kecskeméti já­rási pártbizottság titkára. Szabó Sándor megyei út­törőelnök és Takács Gábor, a kiskőrösi járási KISZ- bizottsá.g titkára. Indulás előtt két küldöttel beszél­gettünk. KISS Dj ZSUZSA „Kapcsolatom az úttörőmozgalommal a bajai gya­korlóiskolában kezdődött — mondta a mosolygós fiatal lány —, ahol különböző tisztségeket viseltem. Tagja voltam az úttörőház gyerméktamácsánaik is. Középiskolásként alapszervi KlSZ-titkár lettem, és ifi vezető. Jelenleg a Bajai Tanítóképző Főiskola hallgatója vagyok, elsőéves. Az ifi vezetést sem hagytam abba. Ha szót kapnék a konferenciáin, elmondanám, hogy sok a probléma az ifivezetők alapképzésével. Sajnos, nem mindenhol érzik, látják ennek a mun­kának a jelentőségét. Pedig fontos, .rhert éppen eb­ben az életkorban dől el, csaknem végérvényesen, hogy közösségi emberek lesznek-e a fiatalokiból, vagy zárkózott felnőttek. Elmondanám, hogy az ifi- vezetőik nevelését az úttörőcsapatoknál kell kezde­ni, folytatni pedig a középiskolai vagy munkahelyi K!SZ-a!npszervezetekben. Baján — megítélésem szerint — sok ötlettel, jól, dolgoznák az, ifik! Most „házalásra” vállalkoztak: a környező községék gye­rekeihez járnak ki mesedélutánt tartani. Óriási a sikerük! És ez része a mozgalmi nevelésnek!” MADÁR ISTVÁN A solti úttörőcsapatot az elmúlt esztendőben a KISZ KB Vörös Selyemzászlajával tüntették ki a színvonalasan végzett mozgalmi munkáiért O Madár István. © Kiss D. Zsuzsa. — Megdolgoztunk érte — vélekedett az iskola igazgatója, Madár István., — És hozzátenném: azért érdemeltük ki. mert a nagy hozzáértéssel, lelkesen dolgozó_ rajvezetőik tevékenységét a tehetséges Sza- bóné Láng Mária csapatvezető irányítja. — ön szerint a solti úttörőcsapat miben külön­bözik a megye (többi csapatától? — Egy vagyunk a sok között! Ha valamiben kü­lönbözünk. az mjjtdössze annyi, hegy minden esz­tendőben önálló csaparttáboirt. szervezünk százhat, van gyermeknek. Voltunk már Bélapátfalván, Győr közelében, Hegykőn és most Salgótarjánba készü­lünk két hétre, a vakáció idején. Segít ebben az egész község. A szülőik, élükön Vajda Józsefnéval és Németh Domokosáéval, a termelőszövetkezet tag­sága.; a tanács, az üzemek dolgozói... Igenj, ezt a táborozást olyan 'lényegesnek érzem, mint a csapatzászló ünnepélyeinket. Ezeket ugyan­is minden esztendőben, más, történelmileg nevez. tes helyen tartunk. Része ez a hazaszeretetre neve­lésnek. Hét-nyolc autóbusszal elmentünk már Bat. tonyára, Pákozdra és tervbe vettük Pusztaszer, il­letve Nemesmedves megtekintését is. Az ünnepélyes csapatgyűlést mindig a szülőfölddel való ismerke­déssel kapcsoljuk össze, .remélve, hogy ezzel a gyér. mekek érzelmi kötődését elősegítjük' Jómagam ezekkel a gon.delato.kk.ai indulok Mis­kolcra. Abban a reményben, hogy sok értékes, a gyakorlatiban hasznosítható előadást hallok majd, hazajőve pedig pedagógust á rs a irr,mai újult erővel végzem ,munkámat. S. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents