Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-04 / 286. szám
A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni... ? (Kosztolányi) • Pillanatkép a Szórakaténusz játékházban. FORGOLOSDI: Négy székkel körülhatárolunk egy kb. négyszer négy méteres területet. Négy játékost választunk, hátukra egy-egy cédulát tűzünk, melyre egy szám van (elírva. A saját számát mindenki Ismerheti, de három játékostársáét nem. Rajtjelzésre a játékosoknak ügy kell forgolódniuk, mozogniuk a kijelölt játéktéren belül, hogy saját számát mindenki védje, de másik három társáét leolvassa. Ha valakinek sikerül egy számot elolvasnia, akkor azt hangosan bekiáltja. Ha valóban ez a szám, akkor az érintett Játékos kiesik. Az utoljára bentmaradó a győztes. A játékot nehezíthetjük, ha a cédulákra nem számokat, hanem regény-, vers-, színdarabcímeket, virág-, állat- vagy személyneveket írunk. Kellékek: négy szék, cédulák, négy biztositótü. NEVETŐ SAPKA: A játékosokat osszuk két egyenlő csoportra. Válasszunk egy játékvezetőt. A csapatok egymással szemben állnak, középen a játékvezető. Egy svájcisapkát tart a kezében. Megállapodnak abban, hogy melyik csapaté annak felső oldala, és melyiké az alsó, fonáki része. A játékvezető magasra dobja a fejreva- lót. Ha leesés után a felső oldala van felül, akkor azok a pajtások, akik abba a csapatba tartoznak, amelyik a sapka felső oldalát kapta, elkezdenek nevetni. Fél percig jóízűen próbálnak kacagni, hogy a másik csapat tagjait is megnevettessék. Aki közülük elneveti magát, vagy mosolyog, az átmegy a nevető csoporthoz, és újabb sapkafeldobás következik. Az a csapat győz, amelyiknek a Játék végén több tagja van. Kellék: egy svájcisapka. • Sárkányölő Szent György fából (»rágott szobra. • Dúsan, rikító színekkel öltöztetett agyagdáma. A z ősi orosz város, Zagorszk — az egykori Szergijev Poszad — nemcsak gyönyörű építészeti műemlékeiről, az 1337- ben alapított Trojics Szergijev kolostorról híres, hanem különleges múzeumi játékgyűjteményéről is. Az elmúlt évszázadban a legnagyobb orosz játékipari központtá vált. Mesteremberek készítették itt a faragott, esztergált, könnyű, ragasztott apró holmikat. A népi játékok nagyszerű hagyományai ma is élnek Zagorszk- ban. A mai mesterek folytatják a régi műhelyek és gyárak munkáját: a világ minden táján ismerik például a zagorszki Matr- joska-babát, amit kicsik és nagyok egyaránt kedvelnek. 1932 óta működik itt az országban egyedülálló tudományos kutató- intézet, mely a játékok kutatásával foglalkozik. Bármilyen furcsa: amíg egy játék megszületik, különböző mesterségű emberek Az orosz játékok városa foglalkoznak vele, legyen az a legegyszerűbb csörgő, avagy rádiótávirányítású holdjáró autó. 1933 óta működik Zagorszkban a játékkészítő mestereket képző iparművészeti technikum. Itt van a híres játékmúzeum, amelyet a polgárháború kemény éveiben Moszkvában alapítottak. Létrejöttének egyik fő szervezője a kiváló művész, kutató és pedagógus, Nyi'kolaj Bertram volt. A zagorszki játékmúzeum termei visszavezetik a látogatót a régmúlt korokba, a népek és országok történelmébe. Ahány játék — és harmincezer van itt belőle —, annyi történet. Az ásatások során meglelt ősi játékok évezredes korukkal vívják ki a látogató tiszteletét. Gazdag a külföldi játékok gyűjteménye is. A japán és kínai anyag gondos és finom kézi megmunkálásával tűnik ki: szalmából font lámpák, festett papírkígyók és sárkányok, cérnából furfangos csomózással készült tarka gömbök és babák ünnepi ki- monóban. Minden egyes darab egy-egy mese a Kelet népi hagyományairól. A zagorszki gyűjteményben a játékokon kívül megtalálhatók a gyermekbútorok, orosz és külföldi festők kezétől származó gyermekportrék és a XVIII. századtól kezdve az ABC-s könyvek is. Dialógus — Akkor te leszel anya, én meg az aranyos kisfiad. — Nem. Én mama akarok lenni, és te leszel az autóm, és belédülök. — Nem, én vagyok ag óvónéni, és segítek neked öltözni. Én rendőr vagyok, és elviszlek a börtönbe, aztán meg kiengedlek. — Nem, én leszek a Piroska, te meg legyél a kosaram, és teszek beléd süteményt meg bort. — Vagy sündisznó leszek és te nem tudsz megenni, mert összegömbölyödök. — Akkor pedig én leszek az egyiptomi ugróegér, és átugorlak, jó? — Jó. Aztán te leszel a tűzoltóautó, én meg egy nagy szög, rámjössz, és kidurrantalak. — Jó. Utána sárkány leszek és fölfalom a tűzoltóautót szőröstül-bőröstül. — De hát nem tudod fölfalni, mert te vagy a tűzoltóautó! — Az nem baj. * — Mit csináltok gyerekek? — Játszunk. H. Z. FORGANDÓ SZERENCSE Egyes költők szerint Fortuna görög kollégája, Tykhé naphosszat egyensúlyozott egy forgó gömbön, közben a szárnyaival csapdosott, és kopasz fejét dugdosta a kíváncsi tekintetek elől. A poéták így akarják az emberek tudomására hozni, hogy a szerencse forgan- dó, és ha elénk vetődik, üstökön kell ragadni, bár ez nem is olyan könnyű. Hogy mennyire nem az, s hogy olykor milyen csalafintaságokkal lehet lépre csalni, annak bizonyságául szolgáljanak az alábbi történetek. Fortuna nagyüzemei A leghíresebbek a las-vegasi és a monte-carlói „barlangok”, de van belőlük szép számmal Velencében, Angliában és Nyugat-Németországban is. A rulettasztalok históriája azt tanúsítja, hogy a melléjük ülők nem csupán szórakozásnak tekintik a játékban való részvételt, hanem nyerni akarnak. Köztudott, hogy ha egy este öten-hatan üstökön is ragadják Tykhét, azért még mindig az „asztal” nyer. Történetek keringenek a krupiék mesés keresetéről, akik közül többen milliós vagyonra tesznek szert. A rulett egyik szabálya előírja: még akkor is lehet játszani valamelyik számra, amikor a kis elefántcsont golyó már peregni kezd a pályán. A játékosnak ilyenkor nincs ideje zsetonjait a kiválasztott számra helyezni, hanem a pénzt a krupié markába nyomja, és szól, hogy például a 14-esre tesz. De az izgalomban, a tolongásban, a bajban ezt nem mindenki hallja, és hogyha a golyó például a 24-esen áll is meg, az összeget kifizetik, anélkül, hogy a vigyázatlan játékosok észrevennék a csalást. Szerencsére nálunk Magyarországon nincsenek ilyen rossz hírű játékbarlangok ... Gyalogosok A szerencsejáték gyalogosai címet adta valaki ama különös szekta tagjainak, akik hétről hétre titokzatos ikszekkel, számokkal rajzolgatnak teli egy vagy több papírlapot, aztán várnak egy bizonyos napig, mondjuk péntek 10 óráig, vagy vasárnap estig. Eltalálták: a lottózókról és a totózókról van szó. Kevesen tudják, hogy Magyarországon a totót 1947. október 19-én indították, és a vetélytárs, a lottó tíz év múltán, 1957. március 7-én lépett a színre. A csaknem negyvenéves múlt sok érdekességet, furcsaságot hozott e szerencsejátékok történetében. A leghíresebb eset az volt, amikor a 75 éves Ling néni első alkalommal ért el hazánkban ötös találatot, úgy, hogy jártassága a számok világában nem lévén, csak ikszelni tudott. Viszont azt jól csinálta. Angliában történt az az eset, amikor Lancashireben egy harmincnyolc esztendős rajzoló 28 ezer fontot nyert. A totó cég képviselője frakkba vágta magát és bekopogtatott a kétgyermekes családapa lakásába, hogy átnyújtsa a nyereményt. A ház ura azonban hidegen fogadta, s megvetően hozta tudomására, hogy nem tart igényt a pénzre. A tisztviselő kezdetben azt hitte, hogy a férfi eszét vesztette örömében, s ezért a feleség kezébe akarta leszámolni a pénzt, de az asszony is hasonló módon viselkedett. Végül megkérdezte, miért nem veszik át a pénzt? A válasz kicsit furcsán hangzott: — Nem akarjuk bemocskolni vele a kezünket, utalják át jótékony célokra. Kiderült, hogy a házaspár a metho- dista egyházhoz tartozik, s az ő fogalmaik szerint a pénz bűnös dolog ... H. G. O Szimultán a szabadban. (Pásztor Z. fotói) Kicsik és nagyok • Nyuszikészítés. • Magánfuvarozó. összeállította: Varga Mihály A bohóc orvossága Crock, a híres bohóc egyszer elment egy népszerű orvostanárhoz, akinek polgári nevén mutatkozott be, és elpanaszolta, hogy ideges, álmatlanságban szenved. Megkérte, írjon számára valami orvosságot. A doktor azt mondta, egyet ajánl: menjen el a beteg minden este a cirkuszba, és nézze meg Crock bohóc műsorát. — Én magam vagyok az a bohóc! — mondta a vendég. — De hiszen ön esténként oly nyugodtnak, boldognak és vidámnak látszik! — Igen, mert akkor játszom — válaszolta Grock. Gondolatok „Semmiben nem nyilvánul meg olyan világosan az emberek jelleme, mint a játékban." (Tolsztoj) „Félek a játszani nem tudó embertől. Egész életemben azon leszek, hogy azok a szűkös létfeltételek, melyek a játék kedvét és lehetőségét szegik, megszűnjenek." (József Attila) „Az ember azért játszik, mert ember, és azért ember, mert játszik.” (Schiller) „Játék közben az erkölcsök őszintébben nyilatkoznak meg." (Quintilianus) „Játszani annyi, mint küzdeni a félelem ellen.” (Jean-Louis Barrault) mma V.V.V.V.V. S:!* SSSÍ HARMATI SÁNDOR: Munkásemlékek 23. A munkásegységért Bár egyéni életemben alaposan megszaporodtak a gondok, azt azonban nem engedtem, hogy ezáltal mozgalmi munkám korlátozódjék. Részt vettem a kispesti végrehajtó bizottság és alapszervezetem munkájában. Látogattam rendszeresen a Wág- ner-vezette szemináriumi foglalkozásokat is. Rövidesen — a válság súlyosbodása közepette — tapasztaltam, hogy mennyire szükséges volt ezeken a szemináriumckoin a válságjelenségek megvitatása. Logikusan azt lehetett volna gondolni, hogy a válság okozta szenvedések hatáséra a munkások szorosabb, la vor jak ‘araikét. De ez nem így volt. Egy napon elképesztő nézetek kaptak lábra, mindenekelőtt a mechanikai üzemrészben. elsősorban a szakmunkásak körében. A bizalmiak néhánv munkatársunk követelésére a következő javaslatokat továbbították a szakszervezeti csoport vezetéséhez: A vezetőség — mármint a szakszervezeti — követelje a fővárosban és a peremvárosokban lakó munkások nevében, hogy a vidékről bejárók kerüljenek elbocsátásra, és a megmaradók szá. mára állítsák vissza a normális munkahetet, és keresetet. A ja- vasLattevök azt hozták fel indokul. hogy a faluról bejárók otthon házzal, kerttel, egyik-másik még egy-két hold termőfölddel és állattartási lehetőségekkel is rendelkezik. Aki közülük tehát elbocsátásra kerül, annak és családjának sem kell nélkülöznie. A városban lakók azonban a felsorolt adottságokkal nem rendelkeznek. és munkanélkülivé válás esetén azonnal katasztrofális helyzetbe kerülnek. Egyes szélsőségesen gondolkodók — vagy talán provokátorok, nem lehetett felderíteni, hogy kik — a következőképpen fogalmaztak: „A parisztokratálk — a falun lakó munkásokra használatos gúnynév volt ez a megjelölés — úgyis csak azért jönnek gyárba, hogy több jusson nekik f lamer a”. Szakszervezeti csoportunk tér. mészetesen azonnal fellépett a helytelen nézetekkel szemben. Vita közben kellett felvilágosítani munkatársainkat e káros nézetekről, bizonyítva nekik hogy az ilyen elképzelések a munkást a .munkással állítják szembe, és a nevető harmadik mindenképpen a tőkés lesz. A válság hatása negatív módon jelentkezett a szákszerve, zeti mozgalmi életben is. A felső vezetés az egyre elkeseredettebb munkásokat igyekezett a harcosabb fellépéstől visszatartani. s ennek a hatása a mi gyárunkban is érezhető volt. Az öntöttvas kályhákat összeszerelő üzemrész dolgozóit majdnem teljes számban elbocsátották, hivatkozva a megrendelés hiányára. Aliig két hónap alatt ugyanazokat a dolgozókat újra munkába állították, de most a korábbinál 20 százalékkal alacsonyabb munkabér ellenében. Az igazgatóság ezúttal azzal indokolta eljárását, hogy csak Olyan áron juthatott új megrendelésekhez, amennyiben lényegesen olcsóbban tud a megrendelőknek szállítani. Az igazgatóság magyarázatának senki sem adott hitelt, és a dolgozók felháborodtak, s készek lettek volna az eljárás ellen fellépni. A főbizalmi nyilván, felsőbb intencióra. megakadályozta a készülő megmozdulást. Az eset hatására, üzemi csoportunkon belül feszültség keletkezett a tagság zöme, továbbá a jobboldal felé hajló főibizalmi és néhány híve között. A jobboldali vezetéssel való elégedetlenség másban is kifejezésre jutott: felmerült az osztályharcos alapokra helyezett szakszervezetek 'létrehozásának szükségessége. (A harmincas években még nem ismerhettük — ma persze ismert —, hogy az ősz. tályharcos alapon álló szakszervezetek létrehozására a Kommunisták Magyarországi Pártja 1930. február 27. és március között a szovjetuniiobeli Aprilovkában ülésező II. kongresszusa hozott határozatot.) Az új szakszervezetek létrehozásával kapcsolatos vita zavart Okozott a baloldali gondolkodású tagság körében js. A kiválást követelőkkel szemben jelentős számban voltak, akik a meglévő keretek között tartották szükségesnek az ellenzéki csoportok kialakítását. Követelni kezdték a baloldali magatartás miatt kizártak visszavételét és törekedtek elősegíteni baloldaliak beválasztását a vezető testületekbe. A Vasmunkás Szövetségen belül is erőre kapott a forradalmi ellenzék. Mi. kint a gyárban, ennek részleteiről akikor értesültünk. amikor Knuzdlák Béla, majd Varga István élvtárs felkereste szákszervezeti csoportunkat. Kruzsláik és Varga elvtárs látogatása után megbeszélést tartottunk, hogy milyen módon fékezzük az opportunista politika romboló hatását munkatársaink gondolkodásimódjára. A vita eredményeként megállapítottuk, hogy Ro- zenfeld főművezető és Thián Henrik. a helyettese becsületes muin- kásemberek, értékes mozgalmi munkát is végeznék, őket tehát nem támadni, hanem meggyőzni kell arról, hogy helyük nem az opportunista politikát sugalló szövetségi vezetők mellett van. A meggyőzés feladatát Nyemecz és Notny elvtárs kapta. Megállapodtunk abban is, hogy bírálni kell ugyan a jobboldali, opportunista magatartást, de olyan régi szervezett munkásokat. mint Rozentfeld Dezsőt, Thián Henriket és a nézeteiket helyeslő néhány munkatársunkat méltatlan volna „szociálfasiszta” jelzővel illetni. (A szociálfasiszta terminológia használata — amint az később kiderült — nem volt hasznos eszköz az opportunizmus elleni küzdelemben. Akadályozta a munkásegység megteremtését. A Kommunista Internacioná. lé 1934-ben elvetette e jelző használatát.) Elhatároztuk a tagtoborzást is. Ez nem ment könnyen, legfőképpen azért, mert a keresetek megcsappantak, és a tagsági díjat e kevésből nehezen lehetett lecsípni. A fő érvünk az volt. hogy a kivált esztergályosok is visszatértek a nagy vasas-családba, s velük együtt hatékonyabban léphet fel a szakszervezet a mun. kásérdekek védelmében. Az osztályharcos alapra helyezett új szakszervezet kialakításával szemben mi is helyesebbnek tartottuk a baloldali csoport létrehozását az üzemi szervezet keretei között. (Következik: 24. GYILKOS SZEMÉTHEGYEK)
