Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-01 / 283. szám
1983. december 1. • PETŐFI NÉPE • X A KÖZSÉGEK NÉPESSÉGMEGTARTÓ EREJE Erősödő tsz-ek - városiasodó falvak Befolyásolják-e a falusi élet- és munkakörülményeket a mezőgazdasági nagyüzemek, s ha igen, akkor a kedvezőtlen vagy a kedvező hatások vannak-e túlnyomó többségben? Ezt mérték fel a közelmúltban — egy csaknem az egész országra kiterjedő vizsgálat során — a népi ellenőrök. Szögezzük le azonnal: igen, befolyásolják, méghozzá zömében kedvezően. Ha csak azt említenénk, hogy a hetvenes évek során fokozatosan lassult a falusi lakosság városba áramlása, sőt, egyes helyeken már a visszaáramlás is megkezdődött — ezt is jelentős eredményként könyvelhetnénk el. Kulturált életviszonyok A mezőgazdasági nagyüzemek javuló munkakörülményeket, szociális, kulturális támogatást, letelepedési lehetőségeket teremtettek a falvak lakói számára. Mindemellett a tsz-ek integrálják, támogatják dolgozóik és a helyi lakosság másodlagos gazdaságát ; jelentős részt vállalnak a települések szociális, kommunális, infrastrukturális fejlesztésében, a falusi társadalom szellemi és kulturális életének formálásában. A fenti eredmények elérésében jelentős szerepet játszott a tsz-ek kiegészítő, melléküzemági tevékenysége is. E tevékenységek bővítése hatott a falvak elsősorban szakképzetlen munkaerejének helybentartására, a tagok és családtagok — főleg a lányok, asszonyok — állandó jellegű foglalkoztatására, megindítója volt az elvándoroltak visszaáramlásának, s hozzájárult a gazdaságoknál a betakarítási munkacsúcsok már- már krónikussá váló munkaerő- hiányának levezetéséhez is. Természetesen nem mindenütt volt ilyen szerencsés a helyzet. Néhány megyében a termelés alacsony műszaki színvpnala, a szakemberek hiánya, az ipartól való távolság, a fejlesztési források szűkössége miatt éppen a legjobban rászoruló, kedvezőtlen adottságú nagyüzemeknél indult későn a kiegészítő tevékenységek fejlődése- Emiatt például Békés, Somogy, Tolna, Vas és Zala megyében csak az elmúlt években jutottak a tSz-ek számottevő többletjövedelemhez. Üzemorvosok es üdülés Nem lenne teljes a kép, ha nem említenénk a dolgozók egészségének védelmét szolgáló erőfeszítéseket. Annál is inkább, mert a műszaki fejlesztés, a technológiai korszerűsítés együtt jár a munkahelyi ártalmak növekedésével, újak keletkezésével. Hő-, pára- és porártalmak, vibrációval ás zajjal kapcsolatos károsodások, nagy erőkifejtést követelő műveletek nehezítik a munkakörülményeket és a mezőgazdaságban is megjelent a szalag mellett végzett monoton, helyhez kapcsolódó és kötött ütemű munka. A korántsem teljes felsorolás is jelzi: az üzemegészségügyi ellátás fejlesztésében számos tennivaló akad — főleg a termelőszövetkezetekben. Az elmúlt három évben főleg Bács-Kiskun, Borsod, Szabolcs, Szolnok, Somogy és Zala megyében értek el jelentős eredményeket, de az üzemorvosi és körzeti orvosi ellátás összehangolásában még ezekben a megyékben is akad teendő. Nagy gondot jelent a megváltozott, csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatása is. E téren csak egykét jó kezdeményezés akad, az általános kép sajnos igen kedvezőtlen. A szervezett üdülési akciónak még csak kibontakozásáról alkothattak képet a népi ellenőrök. Az üdültetésre felhasznált összeg csupán harmada az országos átlagnak, és ebből is inkább a rövi- debb, 1—3 napos országjáró programokat finanszírozzák. Viszont gyakoribb a szervezett színházlátogatás, részvétel a sportrendez- vékenyen. Mindezt megint a mező- gazdasági nagyüzemek érdemei és eredményei között nyugtázhatták a vizsgálatot végzők. A kevésből is többet a kistelepüléseknek A tennivalókat elemezve, a népi ellenőrök megállapították, az elmúlt időszakban elsősorban a nagyobb települések fejlődtek dinamikusan. Általában alábecsültük az aprótelepülések szerepét, ezért aránytalanul kevesebb lehetőséget kaptak az alapellátás feltételeinek javítására, pedig a népességtartó- és eltartó-képesség elsősorban éppen a kis lélekszámú apró- és törpefalvakban, valamint egyes tanyai településeken jelent problémát. E térségek gazdasági és ellátóképességének növelését akadályozza, hogy az itt gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek többsége — elsősorban természetföldrajzi adottságainál fogva — gazdaságilag gyenge, állami támogatásra szorul. Minthogy e gazdaságok termelésének fenntartása, sőt fokozása népgazdasági érdek, valamilyen megoldást kell találni. Ezért a központi források elosztásakor, a területfejlesztési döntésekben jobban érvényre kell juttatni a speciális térségek, aprófalvak, kedvezőtlen adottságú települések és tanyák érdekeit is. Ennek legjobb megoldása az, hogy az ott gazdálkodók város- és községfejlesztési hozzájárulásainak nagyobb hányadát fordítják e térségék fejlesztésére. Most ugyanis a legtöbb helyen a rendelkezésre álló összegnek csupán ötödé szolgálja ezt a célt. Nem vitatható, hogy ez az összeg kevés. A. T. Nagyobb hozamokat tervez az IKR KIVÁLÓ PÁRTMUNKÁS Bercsényi József A vajdasági Temerinben született, 1918-ban. Volt köztisztviselő, szövetkezeti vezető, pártfunkcionárius. Mint a MÉSZÖV főosztály- vezetője m/ent nyugdíjba, 1975-ben. Azóta a kecskeméti Alföld Mező- gazdasági Szakszövetkezet belsőellenőre, illetve szövetkezetpolitikai előadója. Fáradhatatlanul dolgozik a közösségi érdekekért, a közéleti tisztaságért. Nemrégiben — sok egyéb kitüntetés, elismerés után — megkapta a Kiváló pártmunkás oklevelet. Bercsényi József így vall önmagáról: A jövő évi tervek teljesítésének megalapozására az idén 1,2. milliárd forint értékű gépet vásárolt a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat, az IKR. Ez az összeg lényegesen több, mint amennyit eredetileg terveztek, A gépi beruházási programot azért tudta túlteljesíteni a közös vállalat, mert a taggazdaságok egy része saját fejlesztési forrásaiból együttesen 180 millió forintot ideiglenesen átengedett részére. Jövőre pedig ennek csaknem a kétszeresével, 300 millió forinttal segíti a közös vállalat beruházási programjának megvalósítását. Mindez jó lehetőséget teremt ahhoz, hogy az idei aszály okozta termés- kiesést a hatodik ötéves terv végéig pótolhassák a gazdaságok. Jövőre az IKR újabb 46 000 hektárt von be az iparszerű gabonatermelési programba. Ha sikerül elérni a hektáronkénti 5 tonnás őszibúza-hoza- mot, akkor 1984-ben az IKR már 2,6 millió tonnával járul hozzá az országos gabonaprogram tejesítéséhez. Ez az országos terv mintegy ötödé. Az új tervek azt bizonyítják, hogy az idei aszály nem késztette a vállalatot sem visszalépésre, sem megtorpanásra, sőt megalakulása óta most tervezi az eddigi legmagasabb hozamok elérését. Az aszály tanulságait természetesen elemezték, s minden taggazdaságban a korábbinál nagyobb gondot fordítanak az egész szántóterületet átfogó, a vízmegőrző- és csapadéktároló képességet növelő talajművelési rendszer alkalmazására. A közös vállabt az eddiginél több hozamfokozó anyagot bocsát taggazdaságai rendelkezésére, s az ígéretes fajtaszelekciós kísérletek alap. ján jövőre az aszályt lobban tűrő kukoricahibrideket és kalászos gabonafajtákat vonnak be a termelésbe. A jövő évi termelés feltételeinek megte-' remtésével párhuzamosan hozzákezdtek a következő éveket megalapozó újabb fejlesztésekhez, kísérletekhez is. „Én a pártmunkát nem tudom elválasztani a mindennapi munkahelyi tevékenységtől, de még a magánélettől, a családi lét alakításától sem. Egyszerre kell áldozatot vállalni, és helytállni minden vonalon. Csakis úgy lehet egész és igazi az ember élete. Mindig alapvető elvem volt, hogy szövetségeseket kell keresni, nem pedig ellenségeket. Ez persze nem azt jelenti, hogy el kell hallgatni a bajokat, hibákat, hogy a mulasztásokat, kisiklásokat nem kell észrevenni. De fontos a realitásérzék, a tárgyilagosság- Dialektikus szemlélettel mindent a maga idejében kell elintézni. Mert az a politikus — s bizonyos fokig minden párttagnak azzá kell lennie —, aki nem érzi a villanypásztort, nekimegy a drótnak ... Eltöprengek olykor az életem alakulásán. Korán megismertem a falukutató mozgalmat, a népi írásokat. Megdöbbentett az akkori magyar valóság. Aztán olvastam a fehérterror rémtetteirői: iszonyatos élmény, felismerés volt. Egyre jobban tudtam, hogy hol a helyem ... 1945-ben Hartán bekapcsolódtam a földigénylő bizottság munkájába, aztán a szövetkezeti mozgalomba. Ettől kezdve különféle járási és megyei posztokon dolgoztam. Kezdetben a parasztpárt tagja voltam, de szimpatizáltam a kommunistákkal. Nem a szépítés kedvéért mondom, de ez a valóság. Láttam, hogy nemes ügyekért harcolnak. Negyedszázada mint párttag munkálkodom az MSZMP-ben. Mondhatnám azt is, hogy nekem könnyű volt a haladó eszméket hirdetni, hiszen sokáig a MÉSZÖV szövetkezetpolitikai főosztályát vezettem. Az oktatás szervezése, a kulturális élet irányítása hozzánk tartozott. S amikor a szakszövetkezetek, szakcsoportok szervezésére .került sor, hasznát vettem ilyen irányú tapasztalataimnak. Hozzájárult ehhez, hogy tagja voltam a járási tanác? vb- nek és a járási pártbizottságnak- A revíziós bizottságban — akkor még volt ilyen — a párt belső életének tisztaságán őrködtünk. Nehéz idők voltak, amikor a mezőgazdaság szocialista átalakulásáért folyt a harc, ez kétségtelen. Gyakran meséltem azóta a fiaimnak ezekről a dolgokról. Örülök, hogy ma már mindhárman felelős posztokon dolgoznak, olyan eszmék megvalósításáért, melyek engem is mindig vezettek ... Közben esti egyetemet végeztem, gondot fordítottam az önképzésemre, s amikor nőttek a fiaim, ezt az ő nevelésükkel kötöttem össze. Egy vaskos kötetben megírtam a megye szövetkezeteinek történetét. Erre büszke vagyok. Mint ahogyan a kitüntetéseimre is. Például, hogy Jugoszláviában megkaptam az Októberi Oklevelet, a népek barátságának ápolásáért. Ott születtem, beszélem a nyelvüket, és mindig szorgalmaztam a sokoldalú kapcsolatokat... Szeretem az embereket, talán ez adta a legnagyobb erőt, indítékot. Ha látom, hogy hiányosak az ismereteik, ha bizonyos dolgokat helytelenül látnak, igyekszem segíteni. Sohasem húzódoztam a vitatkozástól, számomra mindig az igazság volt a fontos. Helytállni viszont csakis úgy tud az ember, ha megvilágosodott és felerősödött eszmék irányítják minden helyzetben. De hozzáteszem: ezekről nem beszélni kell csupán, hanem az eszmék alapján cselekedni. Ez a legfontosabb . •.” Lejegyezte: Varga Mihály A VÉDŐOLTÁS NEM JÁTÉK Felelősség vagy felelőtlenség? A gyerekek több mint egyharmadát nem vitték el a megyeszékhelyen a szülők a kötelező Sabin-oltásra. A városi KöJ ÁL kéréssel fordult a szerkesztőséghez, hívjuk föl a szülők figyelmét a mulasztás pótlására. Bár valamennyi kisgyermekes családot névreszólóan hívták a kötelező védőoltásra, a gyermekek nagy többsége mégsem jelent meg a kijelölt orvosi rendelőben, csak a felhívás után. Nem akarok megijeszteni senkit, csak a védőoltások elmulasztásának felelősségére rádöbbenteni azokat, akik „fe- ledékenységből” kockára teszik gyermekeik, de saját és környezetük egészségét is. Valamennyi kötelező védőoltás idejéről, helyéről jelzést kapnak a szülők- Igazán csak a gyerekeket kellene felöltöztetni és elvinni a kijelölt helyekre. A mai anyukák és apukák esetleg csak olvasmányélményeikből ismerik a régen oly rettegett betegségeket, járványokat, mint a torokgyík, a merevgörcs, a kanyaró és a paralízis. De ehhez az kellett, hogy létezzenek a védőoltások, és hogy a védőoltásokat meg is kapják a gyerekek. Folyamatos oltásrend szerint adják a csecsemőknek a DI-PER-TE védelmet. Érdekés módon, annak ellenére, hogy ez az oltás szúrással és egyéb kellemetlenséggel is jár, a csecsemők több mint 90 százaléka megkapja. A régen oly rettegett torokgyík, szamárköhögés és merev- görcs — e három betegség ellen véd ez az oltás — mégis előfordul. 1975—76-ban a megyében is fellépett és sajnos szedett áldozatokat is. Igaz, ez olyan helyen történt, ahol sok gyermek nem kapta meg a védőoltást. A Dl-PER-TE-t többször kapják a kicsinyek. Különösen fontos, hogy amikor csökken szervezetükben az ellenanyagszint, pontosan akkar szúrják meg őket az úgynevezett emlékeztetővel, és ígv állandó védettségük biztosítva lesz. A 36 hónapos gyereknek kell orvoshoz kerülnie ez ügyben. Aki óvodába megv. azzal nincs gond, hiszen az oltási lapot ellenőrzik és figyelmeztetik a szülőt. De nem mindenki megy óvodába.-És velük a védőnő személyes kapcsolata is gyengébb már. A gyerekek csupán 97 százaléka kapta meg júniusig ezt az emlékeztető oltást. Az iskolás korúakkal az iskolaorvos tart kapcsolatot és a védőoltás szinte 100 százalékosnak tekinthető. Szintén folyamatos rendszerben kapják meg az egyik „pöttyös betegség”, a Morbilli, vagyis a kanyaró elleni védettséget a 14 hónaposok. 1973-tól folyamatosan szúrják az ilyen idős kicsiket. És azóta szerencsére, csak elszigetelt közösségekben, ritkán fordult elő a betegség, akkor is enyhe lefolyású és szövődmény nélküli. Igazi meglepetést és megdöbbenést az úgynevezett kampányoltások okozzák orvosi körökben. Tudniillik, hogy a SA- BIN-oltásokat a szülők nem veszik ko- molyan-A mai harmincévesek még emlékeznek korosztályukból olyanokra, akik megkapták ezt a szörnyű betegséget, a gyermekparalízist és egy életen át viselik nyomát, a bénult lábat, a tolókocsit vagy a vastüdőt. A mai anyukáik és apukák, akiknek három éven aluli gyermekük van, szerencsére ezt a szörnyű élményt már nem élték át. De ez még nem ok arra, hogy kicsinyüket és ezzel valamennyi csöppséget ne óvják ettől a járványtól. Az oltás maga nem fáj, hiszen egy kanál teába csöp- pentve kapják a gyerekek. Tévedés azt hinni, hogy az évente ismétlődő háromszori védelemből elég egy is. Az évi három alkalommal más típusú oltóanyagot juttatnak a gyerekek szervezetébe. Az Egészségügyi Minisztérium szabályozza, határozza meg, hogy mikor történnek a Sabin-oltások. Az egész országban egyidőben, általában egy hétig. Ennek oka is van. Mégpedig, hogy ilyenkor egyszerre kap minden ilyen korú gyerek enyhe fertőzést, ami szervezetét ellenanyag-termelésre serkenti. Sőt, ezáltal a környezetükben élő felnőttek védettsége is megerősödik. G. E. Új sorozatot indít a Helikon BEFEJEZÉS ELŐTT_____________________ A Duna—Fekete-tenger csatorna Űj sorozatot indított útjára a téli könyvvásárra a Helikon Kiadó „A múlt születése” címmel. A könyvfüzér a legújabb régészeti kutatások eredméhyeire építve foglalja össze az ős- és ókortörté- netonet, mutatja be az emberiség bölcsőit, múltjának nagy korszakait. A régészeti sorozatot a Phai- don Elsevier kiadónál megjelent könyvfüzárre építi a kiadó, a tervek szerint húsz kötet magyar fordításaival és bővítésével, s könyvenként 200, többségében színes illusztrációval elevenítik meg a titokzatos, ősi kultúrákat. Az első kötet — David és Joan Oates munkája, „A civilizáció hajnala” — tartalmi igényességével, közérthetőségével és olvasmányosságával, képi-tipográfiai szépségével várhatóan a téli könyvvásár egyik sikerkönyve lesz. A műnek a Közel-Kelet a tárgya, és azért választották indítóként épp ezt a kötetet, mert ez a térség szolgáltatja a legkorábbi, s talán a legismertebb példát arra a folyamatra, amelynek során az első földművelő-települések írástudó, városlakó közösségekké formálódtak. A könyv megjelenése szerencsésen egybeesik a televízióban most futó régészeti sorozat Mezopotámiával foglalkozó epizódjaival. Az elképzelések szerint a sorozat évente három kötettel jelentkezik. A következő mű az indiai civilizációval foglalkozik, majd ezt a Bibliai tájak című könyv követi. A kiadó figyelemmel kísérve a televízióban sugárzott régészeti sorozatot, akkor jelenteti meg a görög és a római kultúrát feldolgozó albumokat, amikor az a képernyőn is látható majd. A további kötetek egyebek között foglalkoznak majd a barbár Európával, az afrikai, az egyiptomi királyságokkal, az égéi kultúrákkal, az iszlám elterjedésével, az ősi Itáliával, Japánnal és Kínával, a történelem előtti emberrel, Európával, az újvilággal. Tervezik, hogy a sorozat 21. köteteként a honfoglaláskori Maeyarorszáeot mutatják be a régészeti feltárások eredményeire támaszkodva. UdSSR; DonauSchwarzmeer Kanal Ploie^i BUKAREST Cemavodä BULGARIEN RUMÄNIEN SCHWARZES BULGARIEN 9 A Cerna- voda és Agigea között épült, 64,2 km hosszú csatorna térképe. • Zsilipépítés Cernavodánái. Befejezéséhez közeledik Románia „kék országútja”, a Duna— Fekete-tenger csatorna építése. A Cernavodát a tengerparti Agi- geával, majd Konstancával, az ország legnagyobb tengeri kikötőjével összekötő csatorna 380 kilométerrel rövidíti meg a Duna és a Fekete-tenger közötti hajóutat. A 64,2 kilométer hosszú vízi út építésében az ország minden részéből 30 ezer építőmunkás és a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjainak ezrei vesznek részt. Az építésnél 300 millió köbméter földet mozgattak meg, és 3,5 millió tonna betont használtak fel. A hajók két, 300 méter hosszú, 25 méter széles és 15 méter mély, 2 —2 kamrás zsilip segítségével haladhatnak át-a tenger, illetve a Duna felé. Mindkét csatornán váró- és irányító kikötők biztosítják a közlekedést. Cernavodában, Med- gidiában és Basarábiában kereskedelmi kikötők épülnek. A csatorna építése 1949-ben kezdődött, de — mint ismeretes — később a munkálatokat félbehagyták. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága 1973- ban hozott ismét határozatot az építés folytatására. A munka nyolc esztendeig tartott. Az óriási beruházáshoz szükséges eszközök és berendezések legnagyobb részt Romániában készültek, de egyes nagyobb létesítmények, így a nagy ívtávolságú vasúti és közúti hidak építésében más szocialista országok is részt vettek. Agi- geánál találjuk Románia első ferde kábelhídját. A csatorna a mezőgazdaság számára is nagy jelentőségű: segítségével a közismerten csapadékszegény Dobrudzsában 300 ezer hektár szántó- és legelőterület válik öntözhetővé.