Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-01 / 283. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1983. december 1. ] TUDOMÁNY ■ TECHNIKA [ Barázdával Edison találmánya, a mechanikus hangfeljegyzés a világon mindenütt milliárdokat jövedelmezett a zenészeknek, s szórakozást nyújtott az emberek millióinak. A lapos korong mindkét oldalán a hangrezgéseknek megfelelő, oldalirányú kitéréseket tartalmazó, csigavonalban kívülről befelé haladó barázda van. A barázda méretei• A hagyományos lemezgyártás egyik fázisa: a matrica javítása. és anélkül tői függően előbb ún. normál, majd később 1947 után mikrobarázdás lemezeket gyártottak, melyekhez különböző lemezméretek és fordulatszámok tartoznak. A hanglemezt egyeduralmától azonban megfosztotta az elektromágneses hangszalag, és a piacon egyre inkább túlszárnyalta a lemezt. 1976-ban első ízben adtak el több magnókazettát, mint mikrobarázdás lemezt, részben már zenés kazetták formájában, régben pedig üres kazettaként. A jelek szerint korunkban második újjászületését éli a hanglemez, hiszen a mikrobarázdás technika megjelenése óta nem volt akkora változás pályafutásában, mint amit az új digitális lemez ígér. Az új eljárás lényege, hogy a hangrezgéseket számítógép segítségével digitális jelekké alakítják át, és így tárolják. A Philips—Sony rendszernél eltűnik a barázda a hanglemezről, s helyét spirálisan körbefutó sáv foglalja el, amelynek tükörsima felületébe mart pontok hordozzák a zenei információt. A pontokat lézersugár tapogatja le érintés nélkül, így nem koptatja a lemezt, a felvétel minősége a használat során nem romlik, nem torzul, a lemez élettartama gyakorlatilag korlátlan. A digitális lemezek elterjed''' '■ • vei tehát búcsút mondhatunk sercegésnek, és a hagyomány .js lemezkopás okozta torzulásainak. Számítógépes növényvédelem Június óta hibátlanul dolgozik ez a VT—20 A típusú Videoton kisszámítógép a Bács-Kiskun megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson. Segítségével dolgozzák fel a megye mezőgazdasági üzemeinek — összesen 12 ezer táblának — az adatait. Eddig mintegy ötezer tábla vizsgálatát végezték el, és az adatokat postai telefonkábelen Budapestre egy HANEYWALL számítógépbe továbbították, ahol ezeket rendszerezik és tárolják. Onnan a megyei szakemberek bármikor „visszahívhatják” a szükséges információt. (Méhest Éva felvétele) Korszerű áruszállítók nagy választékban A kis haszonjárművek nagyon fontos szerepet játszanak a nagyvárosok életében és jelentőségük egyre fokozódik. Minél korszerűbb a közlekedés egy településen, annál kevésbé képzelhető el, hogy mindenféle szállítási feladatot azonos nagyságú, közepes teherautók bonyolítsanak le. Az áruterítő vagy gyűjtő forgalomban ez már csak gazdaságossági okokból sem kívánatos, de a belvárosok forgalmi rendje is egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy néhány doboz élelmiszer vagy egy-két csomag ruhanemű lerakása kedvéért nagyobb jármű közlekedjen az amúgy is zsúfolt utcákban. Erre a célra külön járműtípust alakítottak ki, s ma már akkora választékban gyártják, hogy minden feladatra akad megfelelő változat. Képünkön a jól ismert kis haszonjármű, a Ford Transit modell három alaptípusát láthatjuk. Kétféle tengelytávval, öt teherbírási kategóriával és többféle felépítménnyel készítik a járműveket — a sorozat mindenféle igényhez alkalmazkodik. Az egyedi alkalmazási viszonyoktól függően négy motor — 44, 48 és 55 kW-os benzinüzemű és 46 kW-os dízel — és négyféle áttételezésű hátsó híd között lehet választani. A Ford Transitnak a többi között van tűzoltó, kemping, mentő, hűtő, pénzszállító vagy hússzállító változata is. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOtXXDO Kedvező ajánlat A FŐVÁROSI FINOMMECHANIKAI VÁLLALAT ÁLTAL GYÁRTOTT ALACSONYNYOMÁSÜ — IP—54 VÉDETTSÉGŰ — GÁZMÁGNESSZELEPEKRE. TÖKÉSIMPORT-KIV ÁLTÁS! MGD—20 1700 Ft MGDF—20 2100 Ft MGD 3950 Ft MGDF—40 4100 Ft MGM—25 2400 Ft MGM—50 3950 Ft Magyarországon ezen az áron csak a Skála-Coop tüzeléstechnikai kiskereskedelmi boltjában és az ENTA—TAT-nál (Bp. XIII., Reitter F. u. 11.) kerül értékesítésre. A megrendeléseket részben raktárról, részben a gyártó új szállítmányaiból folyamatosan teljesítjük. Tüzeléstechnikai Berendezés és Alkatrészellátó Társaság, Budapest XIII., Reitter F. u. 11. Tel.: 200-914 Telex: 22-5285 2121 OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXDOOaaeOOOOOOGOOOGOOOG Kefebetétes gumiabroncs A Dunlop cég kutatói olyan gumiabroncs kialakításán fáradoznak, amelynek futófelületébe acél- drót-szövetből készült keferendszert ágyaznak be. A kísérletek tanúsága szerint az új fajta gumiabroncs vontatási, dinamikai tulajdonságai a normál gumiköpeny és a szöges gumiköpeny tulajdonságai közé esnek, és nem károsítják az útfelületet. Várhatóan teherautók és autóbuszok használják majd a kefebetétes gumiabroncsot. *Utcai vérnyomásmérő Napjaink pénzbedobós automatái sokféle szolgáltatással teszik 'kényelmesebbé életünkéit. Ezek sorában a legújabb az a vérnyomásmérő berendezés, amelyet olasz kutatóik kísérleteztek ki. Ha valaki vérnyomásértékére kiváncsi, bedobja a megfelelő pénzdarabot a készülék nyílásába, felhúzza a karjára az Ismert mandzsettát, és néhány pillanattal később már le is olvashatja a vérnyomását. A karmantyú automatikusan szorul rá a karra, és a kalib- . rált hlganyoszlop jelzi a szlsztolés vérnyomás értékét. Az artériás vérnyomást egy piciny lámpácska tudatja: felvillan a higanyszál megfelelő állásánál. Egyelőre üdülőhelyek, szanatóriumok és rendelőintézetek számára készül az új automata, de elképzelhető, hogy megjelenik majd az utcákon Is, a mérlegek és az áruautomaták társaságában. összeállította: Sitkéi Béta leépítés? Építés vagy 3. Kérések és kérdések A lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet téglagyárának ügye lassan a rétestésztára emlékeztet. Ahogy dr. Deák István elnök kiteregeti a levelezést, a határozatokat, a terveket, magyarázatán érződik: sokszor elmondta már, és lassan belefáradt a régóta folyó tárgyalásokba, amelyek eredményét cseppet sem tartja kielégítőnek. A hosszú ideje nem üzemelő téglagyárban 1969-ben a környékbeli termelőszövetkezetek közösen indították meg újra a termelést, a Szikra Tsz vezetése alatt. A gazdasági egyesülés három évig tartotta magát, azután a téglagyár mindenestül átkerült a lakitelekiekhez. Felvásároltak egy csomó gyártóeszközt az akkoriban megszűnő téglagyáraktól, gyártó- és szárítószíneket építettek. Egy kis szociális -helyiség is kellett; a kimutatások szerint több millió forintot költöttek a gyárra — amely még így sem volt korszerűnek mondható. A tégla viszont fogyott, ha nem is túl nagy haszonnal. Megfogalmazódott az igény: fejleszteni kellene, hiszen a megyében (így a környéken is, ahol ráadásul üdülők sora épül) egyre több kisméretű falazóelem kell. Lassanként az „új" eszközök is tönkrementek, a bővítés gondolatát' a szintentartás váltotta fel. Ez a helyzet ma. — Pénz kellene — foglalja ösz- sze az elnök —, hiszen téglához való agyag még 10—15 évre elegendő van a környéken- Évente ötmillió darabot lehetne készíteni. Tavaly januárban összeült egy kis tanácskozás: az ÉVM képviselői, a megyei pártbizottság és a tanács munkatársai, az Alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat műszaki igazgatója és jómagam. Elhatároztuk, hogy a működéshez szükséges minimális fejlesztést közösen megcsináljuk. A megyei tanács egymillió forintos támogatásából vásároltak az Alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat használt és javításra szoruló eszközeiből, ezek rendbehozását megkezdték. Az idő közben múlt, a szabályozók változtak, a hatmillió forintos beruházást terhelő adók és illetékek kilencmillióra növelték a szükséges összeget. — A húsz százalék adó, a húsz százalékos tartalékkeret, a huszonöt százalékos illeték megnövelte az eredetileg számított költséget — sorolja az elnök. — Kértük, hogy mentesülhessünk a beruházási illeték alól, ami másfél millió forint. Egy tavaly megjelent PM-rendelet a téglaipari vállalatok beruházásainál ezt megengedi. Mivel termelőszövetkezet vagyunk, a kérésre választ sem kaptunk ... A Fejlesztési Bankhoz benyújtott pályázatunkban a beruházási összeg felére állami támogatást, a másik felére állami kölcsönt kértünk. A pályázatot nem fogadták el. Itt tartunk. Pénz tehát se égen, se földön . . . Arra nem számíthatnak, hogy a téglagyárban — ha mégis költenek rá — majd gyorsan megtérül a befektetés. Az idén a téglából 600 ezer forint nyeresége lesz a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezetnek. Nem éppen ráfizetéses, de a beruházás költségét úgy harminc év alatt tudnák visszanyerni, ha egyáltalán lenne annyi alapanyag a környéken- A kilencmilliót tehát máshonnan kellene elvonni. De honnan? A szövetkezet fejlesztési alapja olyannyira terhelt, hogy ilyen összegű kölcsön felvételére nem vállalkozhatnak. Fizetniük kell a hűtőház építésére, a szőlő és a gyümölcsös telepítésére a jelentős árbevételt hozó ipari üzemek létesítésére felvett kölcsönök törlesztő részleteit. Az évente képződő fejlesztési alap 70—75 százaléka erre megy. A maradék a legszükségesebb mezőgazdasági gépekre kell. Igaz ugyan, hogy az Alföldi TÜ- ZÉP Vállalat egymillió forintot átengedne fejlesztési alapjából a termelőszövetkezetnek, de ha ezt átveszik, kötelezettséget is vállalnak. Pedig — a dolgok mai állása szerint — nem garantálhatják, hogy a téglagyárban jövőre is készül tégla. Fejszés Edit (Folytatjuk) , • Pénz tehát se égen, se földön ... KÜLÖN RÉSZESEDÉS NYERESÉGTÖBBLETBŐL Bócsai kezdeményezések A bócsai Petőfi TermeOőszöivet- kezet a kisebb gazdaságok közé tartozik, területe alig haladja meg az ezer hefkltárt. Az egy hektárra jutó termeUési érték és nyereség szempontjából azonban a jobbak között foglal helyet, ami bizonyítja, hogy a vezetőség keresi azokat a lehetőségeikéit, amelyek jövedelmezőbbé teszik a gazdálkodást. Weinhardt József elnökkel arról beszélgettünk, hogyan igyekezték megküzdeni az idén a kedvezőtlen gazdasági körülményekkel. — A szabályozó rendszer, az áremelkedések, az aszály mintegy 5 millió 200 ezer forinttal csökkentették a termelőszöveitlke- zet nyereségét — kezdte az elnök. — Számos intézkedést tettünk az említettek ellensúlyozására. A növónytermeszftiésben némi szerencsénk is volt, mert túlnyomórészt étkezési búzát arattunk, vagyis minőségileg jobb kalászost, amit a tervezettnél magasabb áron tudtunk értékesíteni. Hasonlóképpen a vártnál magasabb bevételünk származott a körte, a kajszi és a szőlő eladásából. Felkutattuk a jobban fizető partnereket. Az állattenyésztésben legfontosabb ágazatunk a húscsirkete- nyészitás. A drágább takarmány és a felvásárlási árak csökkenése két és fél millió forint kiesést okozott volna. A gazdasági számításaink szerint azonban az első félévben 770 ezer forint nyereséget mutat ez az ágazat. A magasabb áron vásárolt takarmányból kevesebbet, az olcsóbból pedig többet etettünk. Az arány azonban nem változtatható gondos ellenőrzés nélkül, mert a hús csirke minőségének romlását okozhatja. Az idén olyan bérezési rendszert vezettünk be, amely arra ösztönözte a tagságot, hogy csökkentse a költségeiket, növelje a hozamokat, és keresse mindenki azokat a lehetőségeiket, amelyek elősegítik a nyereséges gazdálkodást. A többletnyereségből ugyanis külön részesednek a tagok. Ez az ösztönző szintén hozzájárult áhhoz, hogy nagyrészt sikerült pótolni a már említett jövedelemhiányt. A bócsai termelőszövetkezetben más kezdeményezéseik is történtek. A Kiskőrösi Állami Gazdasággal összefogva 1981-ben és 1982-ben mintegy 120 hektár szőlőt telepítettek. Szántóföldi művelésre összes területüknek csak mintegy 25 százaléka alkalmas, ezért növelték a szőlőterületet, A gyep aránya csaknem 50 százalék, ez viszont indokolja a juhtenyésztés fejlesztését. Jövőre ebben az ágazatban is új érdekeltségi rendszerit vezetnek be, melynek kidolgozásához már hozzákezdtek. A kedvezőtlen körülmények között termelő gazdaságban a „több lábon állást” segíti az ipari melléküzemágak létrehozása. Számottevő jövedelmet hoz a műanyagüzem, amelyben palackoznak, dugókat gyártanak. Most kísérleteznek egy saját palackozó üzemibe helyezésével. Az elnök hangsúlyozza: — Továbbra is az a törekvésünk, hogy keressük azokat az új lehetőségeket, amelyok a hatékonyabb termelést segítik. Ismerjük már azokat az új szabályozókat, amelyek tovább szigorítják a gazdasági feltételeinket. Igyekszünk úgy előlkészíteni a jövő esztendőt, hogy tovább növeljük a nyereséget. Többek között a baromfitelepen az olajtüzelésről a széntüzelésre térünk át, ami több mint 3 millió forint értékű energiamegtakarítást jelent. K. S. 0 A termelőszövetkezet műanyagüzeme. (Méhesi Éva felvétele)
