Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-24 / 303. szám

t • PETŐFI NÉPE • IMS. december 84. Közös óhaj: a béke • Johanna Jordan nyugatné­met asszony negyven napon át folytatott éhségsztrájkot a leszerelésért. A képen: sajtó- értekezletet tart Bonnban, mögötte ez olvasható: „Éhe­zünk a leszerelésért — böjtö­lünk az életért!” • Igen — az atomfegyver­mentes övezetekre! — olvas­ható a transzparensen, ame­lyet moszkvai dolgozók tarta­nak kezükben. A demonstrá­cióval a moszkvaiak béke­akaratukat fejezték ki, tá­mogatásukról biztosították a szovjet kormány békepoliti­káját, és elítélték az amerikai rakétatelepítést Nyugat-Euró- pában. Már-már úgy tűnik, rakétaévként vonul be a tudatunkba a tovatűnő esztendő. Pedig — lassan a 365 nap elmúltával — bizton állíthatjuk: 1983 a béke éve is volt, sőt az egyetemes békeakarat ki- nyilvánításának eleddig egyedülálló esztendeje. Soha még a földön nem mozdult meg ennyi em­ber a béke érdekében, soha még ennyien nem emelték fel szavukat a fegyverkezés ellen. Idő­sek és fiatalok; egészen apró emberkék, akikről azt hinnénk, még a mese álomszép világában él­nek; édesanyák gyermekükkel, egymást szorosan karolva; nagymamák, akiknek már aligha a ma­guk élete drága; kommunisták, szocialisták, pár- tonkívüliek, egyházi személyiségek, katonák ... szóval mindenki, aki bízott erejében, hogy tehet valamit a békéért. Eme elszántság bizonyítására álljanak itt ezek a képek — az események, ame­lyek krónikája nélkül nem lenne teljes az 1983-as esztendő mérlege. • Olaszországi testvérmegyénk székhelyén, Mo­denában a tudós és a pap együtt tett hitet a béke mellett, egy közelmúltban lezajlott, hábo­rúellenes ifjúsági gyűlésen. • Pillanatkép a budapesti • Dán nagymamák a békéért — demonstráció Koppenhágában a dolgozók békenagygyűléséről: rakéták ellen. édesapa kislányával.-.vjvi.iiji.ii. nuj i Ujlí,') '.m i • Japán tüntetők néznek farkasszemet a kivezé- • A nyugatnémet békemozgalom akcióhetén nyeH >rohamrendörökkel, Tokióban, Reagan elnök Kölnben rohamrendőrök hurcolnak el egy „ma­látogatása alkalmából. kacs” tüntetőt. Hazánk és az európai biztonság írta: Nagy János külügyi államtitkár A NATO rakétatelepítési programjának meg­kezdése sok szempontból új helyzetet teremtett Európában. Katonai téren csökkenti a hadászati erőviszonyok stabilitását, politikailag pedig újabb tehertételt jelent az egyébként is. feszült kelet­nyugati viszonyban. Ilyen körülmények között ked­vezőtlenebbé váltak az európai biztonsági és együttműködési folyamat továbbvitelének feltéte­lei is. Ezért egyértelműen az Egyesült Államokat és azokat az európai NATO-országokat terheli a felelősség, amelyek az új típusú amerikai rakéták befogadása mellett döntöttek. A stabilitás ésszerű normái Félrevezetik a közvéleményt azok, akik most azt hangoztatják, hogy a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország reagálása a tele­pítés megkezdésére „természe- 1 tesl’, nem megy túl azon, amire számítottak, s előbb-utóbb min­den visszatér a régi kerékvágás­ba. A Jurij Andropov november 24-i nyilatkozatában bejelentett válaszlépések — amelyeket hazánk és á többi szocialista ország meg­alapozottnak, a katonai erőegyen­súly és a világbéke fenntartásá­hoz szükségesnek tart — nem azt jelentik, hogy a Varsói Szerződés államai lezártnak tekintenék a fegyverkezésnek ezt a veszélyes epizódját, vagy hogy a fegyverke­zési hajsza tárgyalásos megféke­zésének a lehetőségei végleg ki­merültek volna, de a NATO ka­tonai erőfölényre irányuló lépé­sei nem maradhatnak válasz nél­kül. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a magyar kormány is üdvözölte a szovjet vezetésnek azt az állás­pontját, hogy amennyiben az érin­tett NATO-államok készséget mu­tatnak a telepítés előtti állapot visszaállítására, a Szovjetunió kész ugyanezt megtenni. Bízunk benne, hogy a fejlemények az érintett NATO-tagállamokban is olyan gondolkodási, átértékelési folyamatot indítanak el, amely idővel megteremti ennek a felté­teleit. A genfi szovjet—amerikai tárgyalások lehetetlenné válása remélhetőleg világossá teszi a NATO vezető körei számára: a Varsói Szerződés sohasem engedi ■meg. hogy a NATO katonai erő­fölényre tegyen szert, s Nyugat- Európa biztonsági érdekei nem állíthatók szembe a szovjet— amerikai hadászati erőegyensúly megőrzésével és a stabilitás ész­szerű normáival. Nyugat-Európa biztonsági igényeit e kereteken belül lehet és kell kielégíteni. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága 1983. december 7-i ülésén leszögezte: ,,A Magyar Népköztársaság a szo­cialista országokkal együtt válto­zatlanul azt az álláspontot kép­viseli, hogy a vitás kérdésekre — beleértve a tömegpusztító fegy­verzetek csökkentését is — tár­gyalások útján lehet és kell meg­oldást találni.” Egyben kifejezte szilárd meggyőződését: „a békét az szolgálja, ha a globális erő- egyensúly az egyenlő biztonság elve-alapján a fegyverzetek ala­csonyabb szintjén valósul meg”. Válaszút előtt A rakétatelepítés után kiala­kuló helyzet, a Nyugat-Európán átsöprő nyugtalanság jelzi, hogy kontinensünk válaszút elé került: vagy tovább növekszik a katonai szembenállás a maga beláthatat­lan következményeivel, vagy a békés viszonyokhoz, a kölcsönös biztonsághoz, az együttműködés­hez fűződő közös érdekek kapnak elsőbbséget. Európának az utób­bit, a helsinki szellemhez való visszatérést kell választania. Er­re megvan a lehetőség; az eu­rópai feszültség elemeinek erősö­dése sem jelenti azt, hogy a két szövetségi rendszer végzetszerűen és megállíthatatlanul egy katonai konfliktusba torkolló válsághely­zet felé sodródik. Egy ilyen konf­liktus elkerülése továbbra is alap­vető érdeke a szocialista és a tő­kés országoknak egyaránt. Az eu­rópai helyzetre, a kelet—nyugati viszonyra tehát nemcsak a szél­sőséges imperialista körök kon- frontációs törekvései, hanem a közös vagy párhuzamos érdekek is hatnak. Az európai biztonsági és együtt­működési folyamat, mint azt a madridi találkozó eredményes befejezése mutatja, a résztvevő államok kölcsönös érdekein nyug­szik. Továbbra is az államközi kapcsolatok keretét, a kontaktu­sok fenntartásának, a problémák megoldására irányuló párbeszéd folytatásának lehetőségét nyújt­ja. A madridi találkozón 1983 szeptemberében elfogadott prog­ram az 1986 novemberére terve­zett bécsi találkozóig hét téma­körben irányoz elő szakértői ér­tekezletet, konferenciát vagy más össz-európai rendezvényt a bi­zalomerősítő intézkedésektől kezdve a kultúrán át az emberi kontaktusokig. Nézeteltéréstől, konfrontációtól, éles vitáktól nyil­vánvalóan nem lesznek mentesek ezek a rendezvények. A kelet— nyugati viszony problémái azon­ban csak a párbeszéd, a tárgyalá­sok útján oldhatók meg, s a kö­vetkező évek európai programja éppen erre kínál lehetőséget. Meg­fordítva: a kapcsolatok, a párbe­széd hiánya a nemzetközi hely­zet élezésére törekvő erőknek ked­vez. Megtisztelő döntés A madridi találkozó résztvevői közmegegyezéssel döntöttek ar­ról, hogy 1985 őszén Budapesten tartják meg a Kulturális Fóru­mot. A döntés megtisztelő. Kife­jeződik benne a résztvevő álla­mok bizalma az iránt, hogy Ma­gyarország úgy tesz eleget a ven­déglátó állam kötelezettségeinek, olyan feltételeket, kulturális-po­litikai környezetet tud biztosítani e fontos rendezvénynek, hogy az sikeresen betölthesse feladatát: a helsinki záróokmány szellemé­ben valóban elősegítse a kulturá­lis cserét és együttműködést a résztvevő államok között. A madridi találkozó legnagyobb horderejű megállapodása sze­rint 1984. január 17-én Stockholm­ban megnyílik a — teljes nevén — „Európai bizalom- és bizton­ságerősítő és leszerelési konferen­cia”. Első szakaszában úgyneve­zett bizalom- és biztonságerősítő intézkedések kidolgozása és elfo­gadása lesz a feladata. Olyan in­tézkedésekről van szó, amelyek enyhíthetik a bizalmatlanságot, csökkenthetik a katonai szemben­állás veszélyeit, s kedvezőbb fel­tételeket teremthetnek a leszere­léshez, a fegyveres erők és fegy­verzetek tényleges korlátozásá­hoz. A stockholmi konferencia, ter­mészetesen, nem függetlenítheti magát az adott nemzetközi hely­zettől, amelyre 'napjainkban kü­lönösen az amerikai rakétatelepí­tés megkezdése vet súlyos ár­nyékot. A stockholmi konferencia kilátásai tehát — legalábbis rö­vid távon — nem nagyon bizta­tóak. Ám a korlátokon belül lát­nunk kell a nyilvánvaló lehetősé­geket is. A bizalomerősítést, mint a katonai konfrontáció veszélyei csökkentésének eszközét, ígéretes­nek tartják a szocialista országok is. A stockholmi konferencia je­lentőségét az adja, hogy első íz­ben tesz lehetővé érdemi tárgya­lásokat az európai biztonság ka­tonai összefüggéseiről, ezzel gaz­dagítja, bővíti a folyamatot. Ha­zánk, szövetségeseivel együtt, azon lesz, hogy a konferencia kí­nálta lehetőségekből minél több valósággá váljék. Kölcsönös előnyök A stockholmi konferencia, a Kulturális Fórum, s általában az európai biztonsági és együttmű­ködési folyamat egyik vagy má­sik rendezvényének viszonylagos sikere önmagában nem biztosítja a nemzetközi feszültség felszá­molását, nem oldhatja meg a vi­lághelyzetet terhelő súlyos prob­lémákat. Vitathatatlanul előse­gíti azonban a kapcsolatok meg­őrzését és a párbeszéd, a tárgya­lások folytatását, s ennyiben je­lentősen hozzájárulhat a kibonta­kozáshoz. Az európai biztonság és együtt­működés előmozdítása a magyar külpolitika kulcsfontosságú terü­leteinek egyike, tevékenységün­ket nemzetközi megbecsülés öve­zi. A madridi megállapodásban a feszültség viszonyai között is új lehetőségek nyílnak az európai együttműködés kölcsönösen elő­nyös fejlesztésére. A Magyar Nép- köztársaság arra törekszik, hogy e lehetőségeket a feszültséget ki­váltó problémák tárgyalásos ren­dezése, a gazdasági és egyéb kap­csolatok fenntartása érdekében hasznosítsuk. Érdekeink e vonat­kozásban egybeesnek valameny- nyi európai nép létérdekeivel. A jövőben is tevékeny szerepet kí­vánunk vállalni az európai biz­tonsági és együttműködési folya­mat vádéimezésében, a békés élet biztosításában hazánk határain belül és az egész világon. Az arab országok elítélik Arafat egyiptomi látogatását Csupán a később meggyilkolt Saadat egyiptomi elnök 1977-es jeruzsálemi látogatását követő sokkhoz hasonlítható az a vissz­hang, amelyét az észak-libanoni ostromgyűrűből kiszabadult Jász- szer Arafat váratlan kairói úittja váltott ki a palesztin ellenállása mozgalomban és a haladó, anti- imperialista politikát folytató arab államok körében — han­goztatják bejrúti megfigyelőik. Arafat — sok arab és palesztin politikus által — önkényesnek minősített, .egyoldalú kezdemé­nyezését nemcsak az Arafat-el- lenes lázadók, hanem az eredeti­leg őt támogató vagy az Hl-Fa Bah belső válsága iráat semleges ma­gatartást tanúsító palesztin ve­zetők. szervezetek is elítélték. Az Arafat—Mubarak találkozó — e körök véleményéből ítélve — minden eddiginél súlyosabb csa. pást mért a PFSZ VB elnökének amúgy is megtépázott tekinté­lyére, először tette igazán kétsé­gessé. hogy élvezi-e, megújíthlat- ja-e a felelős tisztség betöltésé­hez szükséges többségi bizalmat, nyilatkozhat-e, folytathat-e tár. gyalásokat a PFSZ, a palesztin nép nevében — szögezik le meg­figyelők a libanoni fővárosban,. Haled El-Fahum, a száműze­tésben működő palesztin parla­ment elnöke azt mondotta, hogy Arafat kairói látogatásával meg­sértette a Palesztinái Nemzeti Tanács három egymást, követő ülésszakának határozatait, ame­lyek előírták, hogy a PFSZ mind­addig nem veszi fel a kapcsodé, tot az egyiptomi rendszerrel, amíg az nem tagadja meg a pa­lesztin ügy likvidálásával egy­értelmű Camp David-! alkut. A legjelentősebb fejleménynek azt tartják a libanoni főváros­ban, hogy — a lázadókkal közös platformra kerülve — Arafat sa. ját szervezete, az El-Pataih Köz­ponti Bizottsága és helyettese. Szalah Halai (Abu íjad) is elha­tárolta magát a lépéstől. Az Iz­rael által megszállt. Ciszjordáni'a legtekintélyesebb palesztin veze. tője, Bassarn A1 Sakaa leváltott nabluszi polgármester rámuta­tott, hogy a PFSZ-en belüli sza. kadás elmélyüléséhez vezető kai­rói találkozót az Egyesült Álla­mok és Izrael saját érdekében fogja kihasználni. Angolai harci siker LUANDA Az Angolai Népi Felszabadító Fegyveres Erők (FAPLA) egysé­gei visszaverték a dél-afrikai csapatok támadását az angolai Cunene tartományban, Caundo város körzetében — adta hírül az Angolai Nemzetvédelmi Minisz­térium luandai közleménye. A dél-afrikai erőik el akarták fog­lalni a várost. Akciójukat ra­kéta- és bombatámadásokkal ké­szítették elő. A harcban hat dél-afrikai ka­tona meghalt. A FAPLA fegyveres erői si­keresen verik vissza a dél-afri­kai csapatok támadásait Huila és Cuando-Cubango tartományok­ban is. Javítják az ellátást Afganisztánban Mint a Bakhtar afgán hírügy- nöikség jelentette, Pakisztán ideiglenes ügyvivőjét a kábuld külügyminisztériumba kérették, hogy tiltakozó jegyzéket nyújtsa­nak át a pakisztáni oldalról megnyilvánuló provokációs cse. lekmények miatt. A jegyzék rámutat: az utóbbi időiben a 'két ország határán megszaporodtak az afgán vámhi­vatalok és más polgári szervek elleni támadások, provokációik. Az afgán szervek a megfelelő csatornákon keresztül ismertet­ték az összes konkrét esetet a pakisztáni hatóságokkal. A tá­madásoknak halálos áldozatai is voltak. Sajnos — szögezi le a tiltakozó jegyzék — a pakisztáni hatósá­gok nemcsak, hogy nem hozták meg a szükséges intézkedéseket a provokatív cselekmények meg­akadályozására, hanem — mint ahogy erről cáfolhatatlan bizo­nyítékok tanúskodnak — ösztön, zik ezeket az akciókat. Afganisztán elvárja, hogy a pakisztáni hatóságok meghozzák az ilyen cselekmények megaka­dályozását biztosító intézkedése­ket. Az afgán kormány Kabulban tartott ülésén áttekintette a la­kosság élelmiszer- és más lét- fontosságú cikkekkel történő el­látásának a kérdéseit. A kor­mány meghozta a szükséges in­tézik edéseket. A lakossági szük­ségletek kielégítésére felvásárol­ták a szükséges élelmiszereket és más árucikkeket: lisztet, rizst, cukrot, vajat, teát, szappant, gyufát és olajtermékeket. Az így létrehozott árualap lehetővé te­szi, hogy nemcsak ejgiben az esz­tendőben, hanem az 1984. már­cius 21-én kezdődő új afgán év­ben is kielégítsék a lakosság igé­nyeit. Az afgán minisztertanács több hathatós intézkedésit hozott a létfontosságú cikkek elosztási rendszerének tökéletesítésére, az állami szektorban dolgozó mun­kások és alkalmazottak körében. Tüntetések a rakéták ellen ANTWERPEN Mintegy háromezer tüntető for­mált „élő láncot” szerdán este az antwerpeni szovjet és amerikai konzulátus között, hat kilométer hosszúságban, a nyugat-európai rakétatelepítés elleni tiltakozá­sul. A békeharcosok szorgalmaz­ták a fegyverkorlátozási tárgya­lások folytatását. A tüntetést fla- mand bé'kemozgalimi szervezetek rendezték. LONDON Leon Brittan angol belügyimi­niszter bejelentette az alsóház­ban, hogy a Greenham Common amerikai légitámaszpontot védő II. János Pál II. János Pál pápa a bíborosi kollégium tagjai előtt csütörtö­kön mondott beszédében aggó. dalmát fejezte ki a nemzetközi romlás miatt. Utal a libanoni kapcsolatokban bekövetkezett helyzet súlyosbodására, a Közel- Kelet más feszültséggócaira. Kö­zép-Amerikára. Az emberiség lé­tét fenyegető háborús veszélyről szólva sürgette az enyhülés érde­kében végzett tevékenységet. rendőralakulatok megerősítésére további másfél millió font ster­linget fordítanak. A brit kormány a rakéták ang­liai telepítése ellen kibontakozott tiltakozó mozgalommal szemben megtorló,' intézkedéseket fontol­gat. A The Guardian című angol napilap szerint a hadügy-, a bel- ügy- és a közlekedési miniszté­rium munkatársai a támaszpont­nál létesített jiltakozótábor fel­számolására tervet dolgoznak ki. Az említett minisztériumok kép­viselői már több alkalommal tárgyaltak arról, .hogyan lehetne bezárni a tábort. A pápa tájékoztatta a testület tagjait arról ,a tevékenységről, amelyet a katolikus egyház foly­tat „az államférfialklka'l és min­den jószándékú emberrel” a bé­ke érdekében. Kijelentette, hogy az egyház — és személy szerint maga is — hozzá kíván járulni a feszültség csökkentéséhez, ah­hoz. hogy „kiolthassák a meg­osztás és a gyűlölködés tűzfész­keit”. beszéde Alkoholtörvény Belgiumban BRÜSSZEL Január 1-től új törvény lép Belgiumban a nyilvános helye­ken alkohol-árusítást és -fogyasz­tást tiltó. 1919-ből származó „Vandervelde-törvény” helyébe, mivel a képviselőház után csü­törtökön este a szenátus is elfo­gadta az új tervezetet. Ezt a ti­lalmat a gyakorlatban régóta se. hol sem tartották már meg. A szocialista párt és a környe­zetvédők pártja az alkoholizmus terjedésétől tartva a régi törvény eltörlése ellen szavazott. A kor. mánytöbbség pártjai viszon-t az adóbevételek növelése érdeké­ben törölték el a tilalmait, és fo­gadták el az új törvényt amely illetéket ró ki az alkoholos ita­lokat forgalmazó nyilvános he­lyekre. 500 millió frank bevételt varnak ettől az államkassza szá mara 1984-ben. t-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents