Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-02 / 284. szám
4 e PETŐFI Nf.PE • 1983. december 2. HÁZUNK TÁJA TÖBB MINT 8000 négyzetméteren TÖBB MINT 40-féIe árucsoport TÖBB MINT 20-fajta szolgáltatással várja a vásárlókat KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK Saláta A feje' saláta rövid tenyészidejű növény. Termesztése fő- és utónövényként történik, fogyasztása is idényjellegű. A fajta megválasztásánál a legfontosabb követelmény, hogy jól fejesedjen és hosszú ideig maradjon fejes állapotban. Helye a vetésforgóban általában a zöldségnövények után van. Feladatok ősszel: A saláta a talajjal szemben nem igényes. Szélsőségesen rossz talaj kivételével mindenhol termeszthető. Azonban meghálálja az előző évben adott szerves trágyát, de közvetlen szerves trágyázást nem igényel. Legmegbízhatóbb a talaj- vizsgálatokon alapuló tápanyagutánpótlás. Bács-Kiskun megyében talajvizsgálatot és szaktanács- adást a kistermelők részére a bácskai és Duna menti tsz-ek szövetségének szolgáltató laboi ató- riuma végzi, cím : Bácsalmás, Rákóczi út 25 A vizsgálat hiányában, átlagos ellátottságot feltételezve 100 négyzetméterre ajánlatos 1,1—1.3 kilo. gramm foszfor hatóanyagot és 1,2 —1,5 kilogramm kálium hatóanyagot kiszórni és bedolgozni. A tavaszi munkákat a nitrogén műtrágya kijuuutásával kell kezdeni. A nitrogén hatóanyag felét, azaz 100 négyzetméterre 0.6—0,8 kilo”"ammot ültetés előtt szórjuk ki. A vetés illetve ültetés előtt egy héttel kell a talajfertőtlenítő szereket kijuttatni. A talajlakó kártevők (drótférgek, cserebogár-pajorok) elpusztításához a teljes felület kezelésére van szükség, amelyet a Basudin 5 G vagy Dia- sinon 5 G, 100 négyzetméterre számított 35 dekagrammos dózisával végezhetünk. A készítményt 10—15 centiméter mélyen a talajba kell dolgozni! Ültetéskor csak egészséges, jól fejlett palántákat ültessünk el. TőDusztulás esetén az alábbi készítmények valamelyikét — Zineb (15 gramm), Dithane M—45 (7,5 gramm), Rovral 50 WP (2,5 gramm), Chinoin Fundasol 50 WP (2,5 gramm) — öntözzük ki 2,5 liter vízben egy négyzetméterre. A meztelencsigák létszáma mesterséges búvóhelyek létesítésével vagy a talajfelszínnel egy síkban beásott sörcsapdával gyé- ríthető. Az állomány további védelmét a levélbetegségek ellen (szürkepenész, fehérpenész, peronoszpó. ra). az első tüneMc megjelenésekor Dithane M—45 vagy Orthocid 50 WP-vel végezhetjük. Tíz liter vízben 20 dekagrammot oldunk fel. Fejesedés kezdetekor az összes nitrogén másik felét fejtrágya- ként kell kiszór 100 négyzetméterre mintegy 80 dekagrammot. Szedés olőtt az utolsó gomba - ölőszeres kezelésre 100 négyzet- méterre 8 gramm Topsin-Metil 70 WP adagját használhatjuk. Élelmezés-egészségügyi várakozási ideje 14 nap. Az említett növény- védelmi eljárások a nyár végi, őszi salátatermesztésnél is a fentiek szerint alkalmazhatók. Valamennyuérdeklődő számára készséggel áll rendelkezésre szaktanácsaival a Bács-Kiskun megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, Kecskemét, Halasi út 36. Telefon: 21-055. Levélcím: 6001 Kecskemét Pf. 171. A jövő héten a gyökérzöldséRek növényvédelméről és tápanyag- utánpótlásáról olvashatnak. Hol, s mit érdemes? □ □ □ Azon a bizonyos tanácskozáson, amelyen a felújítás mellett döntöttek, ott volt Garai György minisztériumi tanácsos is. Most az ő véleményét kértük, mit tehet még a lakiteleki termelőszövetkezet ebben az ügyben? — Fontosnak tartjuk, hogy ezen a feszültségen enyhíteni tudjunk — kezdi. — Sok téglagyárban jártunk, általában sikerült megtalálni a megoldást. A lakitelekieket is arra kérjük, vegyék igénybe az állami támogatást, amelyre az állami kölcsönnel lehetőséget kapnak, a közvetlen állami támogatásra ugyanis nincs lehetőség. Kedvező dolgot is tudok ezzel kapcsolatban mondani: szóbeli megállapodás alapján az OTH és a PM a 25 százalék beruházási illeték befizetésétől a szövetkezeteknél is eltekint. Erre nézve precedens a bonyhádi ÁFÉSZ téglagyára, amely megkapta már ezt a mentességet. További segítség, hogy a 20 százalékos beruházási tartalékkeretre is állami kölcsönt tudunk adni. Ezt az összeget a kölcsön lejárta után vissza is kapják. A kilenc millió forint így másfél millióval azonnal lecsökkent. Az elérhető termelésemelkedés a minisztériumi tanácsos szerint a téglagyártást gazdaságosabbá tehetné. A helyzet valamit változott. Halvány kis reménysugár tűnt föl, hogy mégiscsak meggyorsítható a halasi téglagyár rekonstrukciója, és nem a gyár bezárása az egyetlen megoldás Lakiteleken. Hogy ezzel a „mostohából” édesgyerek lett volna, még nem mernénk kimondani. A termelőszövetkezetek — ahol érzik az ellátási kötelezettség súlyát és felelősségét — reméljük ennek ellenére a megtartás mellett döntenek. Még akkor is, ha az építkezők megfelelő anyagellátása végső soron nem ratjuk áll vagy bukik. Fejszés Edit Nagy kérdés: hogyan is induljon, kezdjen a vállalkozó? S egyáltalán melyeik a kistermelés feltételei ? Ha valaki kertészkedni kíván, akkor területre, ját vagy bérelhető földdarabra van szüksége. A primőrtermesztésre például elegendő akkora hely, amelyen a fóliasátor felállítható. A kertészkedni akaró, ha nincs földje, tanyája, a környezetében a helyi tanácsnál, nagyüzemnél érdeklődhet bérelhető terület után. Az állattartásra berendezkedni akaró jól teszi, ha a környezete, az értékesítés lehetősége szerint választ. Nem célszerű például galambtenyésztésre, li - bahizlalásra gondeln i ott, ahol a vágógalamb, hízott liba felvásárlása megoldatlan, ahová a távoli baromfifeldolgozó nem küldi szállítókocsijait. Húsevő prémesállatok tenyésztése is csupán ott lehet sikeres, ahol beszerezhető az olcsó húshulladék, állati eredetű takarmány. Az egész országra kiterjedően jelenleg a sertés és a szarvasmarha, a tej, a nyúl, a bárány és gyapjú felvásárlása rncndhaitó megcldottnakv Juh- és szarvasmarha-tartásra ott érdemes gondolni, ahol bérelhető legelő, takarmányitermö terület is van, hiszen ezek az állatfajuk sok tömegtakarmányt fogyasztanak. Tartásukhoz nagy mennyiségű szalma is szükséges, kérdés tehát: beszerezhető-e a helyi vagy közeli nagyüzemtől? A leendő kistermelő jól teszi, ha indulás előtt alaposan körülnéz környezetében. Ha sokan foglalkoznak például sertéshizlalással, vagy szarvasmarhatartással, vágóbaromfi-neveléssel, akkor biztos lehet benne, ezek tartására kedvezőek a feltételek, a legkézenfekvőbb tehát, hogy elsősorban ő is ezdknök az állatoknak a tartására gondoljon. Sajnos. gyakori, hogy a termelni akaró valamelyik újságban olvas, vagy a rádióban hall egy riportot, s elkezd leveleket' írogatni különböző helyekre, hogy őt is érdekelné ez a dolog, ő is „átvállalna” állatokat a két-há- rom megyével távolabb gazdálkodó nagyüzemtől. De elutasítják — hiszen a jó.szág kies visszaszállítása, a takarmányok gazdaságos fuvarozása csak megyei AGROKER-eknél kapható eszközök vásárlásához, például abban az esetben, ha a vá- sárlandó gép, berendezés ára kétezer forinton felüli. Kérhető kölcsön istállóépítésre, takarmány- és méhcsaládok, valamint üszőik vásárlására is. Vemhes kocákat az áfészek, a termelőszövetkezeteik és a húsipari vállalóiatok rendszerint úgy adnak ki tartásra, hogy malaccal, vagy hízósertésselltöirlesztii majd az árukat a kistenyésztő. Sokféle akció létezik a vágónyúl-tenyésztés fejlesztésére is: kedvezményes áru tenyészállatokat, ketreceket igényelhetnek. A kölcsönfelvétellel a berendezkedni kívánó jól teszi, ha alapos számvetést készít: — a gazdálkodós haszna lehetővé teszi-e a nem alacsony kamat és a teke törlesztését? A kezdő kistermelő fogadja meg a tanácsot: „kicsiben” induljon, szerezzen tapasztalatot, s csak később bővítse a termelést. A hitelfelvétel lehetősége sokakat meg is téveszt. Ügy gondolják a termelők, ha az OTP hitelt ad például nutria-, vagy nyérctenyész.tés indításához, akkor az egyúttal állami garancia is arra, hogy a kistermelő által megfelelőnek tartott áron értékesít hét ők lesznek a prémek. Erről szó sincs. Az értékesítésben rém a hitelt folyósító pénzintézet a partner, hanem az. akivel a kistermelő ilyen egyezséget, szerződést köt. a közvetlen környezetben lakókhoz lehetséges. Az1 állatot- tartani akarónak azt is tudnftv^ k*lí.ití‘hogy- különböző épület, berendezési eszköz — ketrec, fejőgép — szállításhoz fogat vagy gép, takarmánytermesztéshez nagyobb gép és sokféle eszköz is szükséges. Az induláshoz tehát több-kevesebb pénz is kell. Az OTP-fiókok és takarék- szövetkezetek különböző összegű kölcsönöket adnak a 'kistermelés fejlesztéséhez, az induláshoz, a összeállította: Czauner Péter új CENTRUM ÁRUHÁZ Kecskeméten v!ST Építés vagy leépítés? 4. Kinek kell ez a tégla? A bajai szénporos tégla sorsának elrendeződése igazolja, hogy ha egy ügy fontos, akkor a megfelelő megoldás előbb- utóbb megtalálható. A szénporos tégla dolgát a KISZ megyei bizottságának közbelépésével megnyugtatóan rendezni lehetett. De mi lesz a halasi és a lakiteleki téglagyárral? Arra azért nem lehet számítani, hogy a KISZ, mint a fiatalok — és így a lakásépítésben erősen érdekeltek — képviselője valamennyi téglagyárnál megoldást talál. gyümölcsfát! Starkrimson Delicious A Starkrimson Delicious a Starking spur jellegű rügymutációja. Az Egyesült Államokban 1953-ban fed-Z- ték fel. Hazánkban az elmúlt évtizedben terjedt el. Gyümölcsére jellemző, hogy nagyra nő. íze kellemes, édeskés, kevésbé fűszeres mint az „anyafajtáé”. Jól szállítható, tárolható, ha a szüret időpontját helyesen választják meg. Fájára jellemző, hogy növekedése gyenge, ágrendszere merev. Koronájának nagysága a Starkingénak alig fele. Levele közepes nagyságú, tojásdad, sűrű állású. A szakaszosságra nem hajlamos. Fánkénti terméshozama a kis koronaméret ellenére is elég magas. Késői virágzású, önmeddő. Porzófajtái: Golden Delicious, Jonadel, McIntosh, Stark Earliest. Növekedési jellege miatt karcsúorsó, vagy ferdekarú sövény koronaformára célszerű metszeni. A Starking fajtacsoport egyik legbővebben termő változata. A Starking mellett a piaci igények engedte mértékig, mint kiegészítő fajta a házikertekben telepítésre ajánlható. A kérdéssel ezért először a megyei tanács mezőgazdasági osztályán kopogtattunk, 'hiszen a termelőszövetkezetek ügyeivel ez a fórum foglalkozik. Hallók Dénes, az illetékes ügyintéző jól ismeri mindkét termelőszövetkezet gondját. A beruházási pályázat lehetőségéről is tud, mellyel állami kölcsönhöz juthatnak a szövetkezetek. — A két gyár gépparkja csúnyán amortizálódott, gyakorlatilag ócskavas — foglalja össze a téglagyárak helyzetét. — Néhány százezer forint itt semmit nem segít. Ugyanakkor tény az, hogy a gazdálkodás nem tűr veszteséges ágazatot. Egyetlen elnöktől sem lehét azt kívánni, hogy ki- álljon ? tagság elé megszavaztatná egy olyan indítványt, amely egy alig-alig nyereséges ágazatba fektetné a pénzüket. Ha nem tudunk a szövetkezeteknek pénzt adni, nem is diktálhatunk. A megyei tanács — a rendelkezések értelmében — csak a legszükségesebb mezőgazdasági gépek pótlására adhat támogatást a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezeteknek. így a téglagyár rekonstrukciójára nem. bár mindkét tsz, a földjei alapján a támogathatók kategóriájába tartozik. □ □ □ A következő állomás ezek szerint az építési és vízügyi osztály lehet. Hiszen a tégla építőanyag — a téglagyártás ügye pedig az építéssel foglalkozóké. Sándor Béla osztályvezető szintén ismeri e témakört. Szerinte ma gyors intézkedésekre van szükség. — Ügy érzem, zsákutcában vagyunk — sóhajt. — Vegyük például Lakitelek ügyét. A gyár műszaki állapota nagyon rossz, munkavédelmi szempontból sem kielégítő. A tsz, amikor téglagyártásra vállalkozik, nemcsak a hasznot nézi, ezt el kell ismerni. Gazdálkodó egység — így érthető, ha nem akarja vállalni a műszaki okokból adódó költségek egészét. Támogatást kérnek, mert ugyanakkor érzik az ellátási kötelezettséget is. Vissza nem térítendő támogatást adni nem tudunk, erre nincs megfelelő pénzügyi konstrukció. A zsákutca itt van! Vagy elismerjük ezeket a manufaktúrákat édes gyermekünknek, és ennek megfelelően éppúgy támogatjuk, mint a vállalatokat, vagy nem, de akkor nem is követelhetünk tőlük építőanyagot. A kérdés tehát felröppent. Kell a tégla, vagy sem? Ahogy az osztályvezető fogalmazta, ötmillió tégla a nagy magyar téglaiparban csak pipafüst, a nagy téglagyárak néhány többletórával megcsinálhatnák. De abban a körzetben az ötmillió azt jelentheti, hogy idejében be tudják fejezni az OTP- kölcsönnel épülő családi házak •százait, hogy nem kell messziről szállítani a sok utánajárással is nehezen szerezhető téglát. n n o Hol találunk választ a kérdésre: kell-e hát ez a tégla? Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium Fejlesztési Főosztályán próbálkoztunk. Sobor Ede főmérnök az ország 18 termelőszövetkezeti téglagyárának csaknem a felében járt az elmúlt néhány hónap alatt. Többnyire az MNB és ÁFB által kiírt fejlesztési pályázat ügye miatt kereste fel a szövetkezetek vezetőit. A pályázat nem a Tégla- és Cserépipari Tröszt irányítása alá tartozó kisméretű téglagyárak fejlesztésére nyújt lehetőséget. — A legtöbb helyen állami támogatást kértek. Vissza nem térítendő támogatásra azonban pénz nincs — szögezi le elöljáróban. — Álmodni erről nem szabad. A pályázat adta lehetőséggel élhetnek; ez 13 százalékos kamattal biztosítható államkölcsön, amelyet a nyereség adómentes részéből kell visszafizetni, tehát egy része adó- csökkentéssel visszajön. Az állami kölcsönt maximum tíz évre kaphatják, illetve ha gyorsan megtérülő a beruházás, a visszatérülés időpontjáig. Ami a kiskunhalasi téglagyárat illeti, eddig nem tudtam róluk. Annyit mondhatok, hogy elméletileg ilyen kölcsönt kaphatnak. December elején felkeresem őket, és akkor megbeszélhetjük részletesen a feltételeket. Ezzel a mészhomok tégla sorsát akár megoldottnak vehetjük, hiszen a tsz — mint hallottuk — már próbálkozott kölcsönnel, csak nem kapott. És mi lesz Lakitelekkel? Eltűnik ez a tégla? Ma 10 órakor wi\/ílik A HÁROMSZINTES, LÉGKONDICIONÁLT, MOZGÓLÉPCSŐS • Ötmillió tégla a nagy téglaiparban csak pipafüst... (A sorozat képeit Straszer András készítette.)
