Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-15 / 295. szám

/

i • PETŐFI NÉPE © 1983. december 15.

A PÉNZÜGYI SZABÁLYOZÁS HÁTTERE

Tejprémium helyett új felvásárlási ár

Alig volt olyan termelőszövetkezet, állami gazdaság, ahol nem panaszkodtak mostanában a tejtermelés jövedelmezőségére. Szinte mindenütt azt emlegették, hogy a szarvasmarhatartás, mint ágazat, nem volt képes fenntartani önmagát. Már nem nyílt mód az elhasználódott épületek felújítására, a korszerűtlen istállókba pedig nem kaptak gondozót a gazdaságok. A szakemberek tetteikkel is jelezték az elégedetlenségüket: visszaesett a tenyésztői kedv, s néhány megyében a tejtermelés is csökkent. A gazdaságok valóban nem voltak kellően érdekeltek a hozamok bővítésében.

Mi köszönhető a tejprémiumnak?

A jövedelmezőség kapcsán egyre több szó esett a tej prémiumról, illetve arról, hogy egy gazdasági ösztönzőt csak addig szabad érvényb n hagyni, amíg fejlődésre sarkall, amíg betölti a szerepkörét.

A tejtermelési prémiumnak — amint az a gazdaságok körében ismert — az a lényege, hogy akkor kapnak több pénzt egy liter tejért a termelők, ha az előző évhez képest növelik az értékesítést. Ezt elérhetik úgy, hogy növelik a tehenenkénti tejtermelést. illetőleg, hogy gyarapítják a tehénállományt, vagy mindkét módszert együtt alkalmazzák.

A tejprémiumot 1976-ban vezette be a kormány. Az előzmények meglehetősen ismertek: a Minisztertanács még 1972-ben programot fogadott el a tejtermelés bővítésére, ám az első években nem sikerült elérni a

kívánt fellendülést. Jellemző, hogy 1972-ben 1,7 milliárd liter tejet termelt az' ország, s még négy év múltán is -csak 1,87 milliárd liternél tartottunk. Ezt követően született döntés a tejprémiumról, ami új lendületet adott a fejlődésnek. Megszaporodtak a rekonstrukciós beruházások, felgyorsult a tejhasznú keresztezés, elterjedtek a holstein-fríz fajtájú tehenek keresztezett utódai. Tavaly már 2,7 milliárd liter tejet fejtünk, tíz esztendő alatt 2363 literről 4023 literre nőtt az országban az egy tehénre jutó tejtermelés. Ilyen rövid idő alatt, ekkora mértékű növekedésre nincs példa a világon.

Fellélegeztek az élenjárók

Amint mondottuk, 1982 egyszerre volt a csúcs meg a fordulat éve is a tejtermelésben. Ugyanis arról a prémiumról, amely sok éven át húzó szerepet töltött be, kiderült, hogy — amint a gazdaságok mondják — már nem ösztönöz kellőképpen. Kitűnt az is, hogy ez a korábban oly jól 'bevált gazdasági szabályozó különösen az élenjáró gazdaságokban vált az előrehaladás további fékjévé.

Hogy miért, az könnyen megérthető. Ott, ahol már sok tejet fejnek ki egy tehéntől, nehéz dolog látványos felfutásban remény- . kedni. Maradt volna a másik, már említett módszer, vagyis a tehénállomány növelése, ahhoz viszont új istállókra, vagyis pénzre volt szükség. A részben exten- zív fejlesztés viszont mind kevésbé vált kifizetődővé. A MÉM Statisztikai és Gazdaságelemző Központja kimutatta, hogy a tejtermelésben mindössze 8,85 forint jövedelem jutott száz forint

befektetésre, amíg a gabonatermesztésben ennek megközelítően a négyszerese.

Nyilvánvalóvá vált, hogy új gazdasági ösztönzőre van szükség. Ennek most elérkezett az ideje. A napokban került nyilvánosságra az 1984. évtől érvényes pénzügyi szabályozás. Ebben a többi között az olvasható, hogy megszűnik a tejértékesítési prémium, viszont a tej felvásárlási ára — a tisztaságától függően — átlagosan 55 fillérrel emelkedik literenként, s 60 fillérrel magasabb lesz az árkiegészítés. A hír hallatára valósággal fellélegeztek a tejtermelésben élenjáró gazdaságok vezetői, hiszen a valós teljesítményeket ismeri el az új szabályozás, s ez mindenekelőtt nekik kedvez.

Ismét javul a jövedelmezőség

Az új szabályozás a lemaradókat is felzárkózásra serkenti. Szükség is van erre. hiszen a tapasztalatok szerint évente 3—4 literrel emelkedik az egy főre jutó tejfogyasztás, s emiatt 30— 40 millió literrel többet kell termelni évente. A számítások szerint az ezredfordulón már 3 milliárd liter tej termelésére lesz szükség.

Ez nem elérhetetlen, hiszen a gazdaságok többségében nagy termelőképességű állomány van, ■kialakultak a tartási, takarmányozási technológiák. S ami talán a legtöbb bizakodásra ad okot; január elsejétől megint javul a tejtermelés jövedelmezősége.

Ennek már most is érezni a húzó hatását a gazdaságokban.

F. J.

AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL:

A levegő tisztaságáért

Hazánk gazdaságának rohamos fejlődése következtében fokozódtak a környezetünket és egészségünket veszélyeztető jelenségek, hatások. Ennek felismerése tükröződik többek között ,\bban, hogy az elmúlt évtized során számos olyan új jogszabály jelent meg, amelyet a jogalkotók azért hoztak, hogy a jog eszközével is erősítsék az emberi környezet védelmét. A föld, a vizek, a táj és a települések környezetvédelme mellett fontos társadalmi érdek fűződik a levegő tisztaságának védelméhez is, amelyről a környezet- védelmi törvény és külön jogszabály, a Minisztertanács 1 1973. (I. 9.) MT számú rendelete szól. A rendelet megtiltja a levegőnek gázzal, vegyi és sugárzó anyaggal, porral, korommal, füsttel, bűzzel, vagy egyéb módon való káros szennyezését és részletesen meghatározza a káros lég- szennyezés megakadályozásának módozatait, a légszennyező szervezetek, állampolgárok és a levegő-tisztaságvédelmet ellenőrző hatóságok feladatait.

A megye ügyészi szervei — a Legfőbb Ügyészség áltál elrendelt országos vizsgálat részeiként — a közelmúltban fejezték be azokat a' /izsgálataikat, amelyeket a le- vegő-tisztaságvédelem gazdádnál a tanácsi építésügyi szakigazgatási szerveknél a hatósági munka helyzetének, hatékonyságának elemzése tekintetében végezték.

Érvényt szerezni az előírásoknak

Az ügyészi vizsgálatok egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy ma már a legtöbb ipari üzem törekszik a fűtéstechni-, kájának korszerűsítésére, ami nemcsak a földgáz egype szélesebb körű felhasználásában, hanem a hagyományos széntüzelésű kazánok esetében szennyezésit csökkentő vagy megsemmisítő berendezések alkalmazásában, a technológiák korszerűsítésében is megnyilvánul.

A jövő levegőtisztaságának védelme szempontjából rendkívül nagy jelentősége van animate is, hogy az építésügyi hatóságok az új ipartelepek létesítésénél vagy a meglevők rekonstrukciójánál is helykijelölési, területfelhasználá- tsi, építési és használatbavételi engedélyezési eljárás során ma rnár következetesen érvényt szereznék a környezetvédelmi előírásoknak.

Ez történt például a Bajai Húskombinát létesítésekor, vagy a fluorkibocsátás csökkentése érdekében a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár rekonstrukciójánál is.. Külön említést érdemel a jelenleg műszerrel még nem mérhető, d a közérzetünket annál kedvezőtlenebbül é" ’tő bűzhatás. Ebből a szempontból különösen a kecskemétiek szenvedtek sokat a Kecskeméti Baromfifeldolgozó

Vállalat állati fehérje-feldolgozó üzeme által kibocsátott bűz miatt, amely ma már a múlté. Ugyanis miután a vállalat nem tudta teljesíteni az üzem hásználatba- vételi engedélyében előírt feltételt, azt, hogy az üzem működése bűzt nem okozhat, a több éves eredménytelen kísérletezés után a városi tanács műszaki osztálya 1983. augusztus 3-i határozatával az üzem működését azonnali hatállyal leállította.

Az erélyes hatósági közbeavatkozásban bizonyára nagy szerepe volt a közvéleménynek is, amelynek nem egy esetben, a Petőfi Népe is hangolt adott.

Hatósági tennivalók

A levegő tisztaságának védelmében eddig elért eredmények mellett természetesen a meglevő gondok nem lebecsülendők. A levegő minőségének folyamatos figyelemmel kísérése, a hatósági tennivalók számbavétele és ezek megtervezése szempontjából fontos az. hogy a hatóságoknak naprakész nyilvántartása legyen a légszennyezőkről.

Sajnos, az a tapasztalat, hogy a káros légszennyezésit okozó gazdálkodó szervezetek, valamint a 600 kcal óra teljesítményt meghaladó központi fűtőberendezést üzemeltetők nem minden esetben tesznek eleget a jogszabályban előírt bejelentési, vagy változásje- lentési kötelezettségűiknek. A Környezetvédelmi Intézet Szegedi Állomása az 1982-ben végzett kilenc ellenőrzés során p>éldául 35 új. be nem jelentett légszeny- nvező forrást tárt fel, 24 szeny- nyezőforrás tekintetében pedig a változásjelentés elmaradását állapította mieg.

Annak ellenére, hogy az adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettség megszegése háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható szabálysértés, a megyében nem volt példa arra, hogy ilyen jellegű mulasztás miatt elmarasztaltak volna vállalati vezetőt, vagy beosztott dolgozót.

Gondot jelent az is, hogy az elsőfokú építésügyi hatóságok a szakértői vélemények, javaslatok alapján a pénzügyi és egyéb lehetőségek figyelembevételével kötelezik ugyan a légszennyezőket az intézkedési terv benyújtására, mérésére, tisztítóberendezés

építésére, vagy a technológi a korszerűsítésére, azonban hogy ezek valóban megvalósulnak-e az előírt határidőre, sokszor csak attól függ, hogy a kötelezett vállalat mennyire tartja szívügyének a hatósági intézkedés végrehajtását. Ez bizony — miint az ügyészi tapasztalatok is igazolják — nem mindig elég. A tanácsi szerveknek minden esetben maguknak kellene a helyszínen meggyőződni ellenőrzések során arról, hogy intézkedésük valóban elérte-e a kívánt eredményt.

Aki túllépi — fizet

A légszennyezési bírságot, amelynek alkalmazására a 19/1974. (XII. 27.) ÉVM számú rendelet alapján kerülhet sor, azok a gazdasági tevékenységet folytató jogi személyek és kisiparosok fizetik, amelyek, és akik a részükre megállapított szany- nyezőanyag-kibocsátási határértékét túllépik. 1982-ben megyénkben 18 telephely, összesen 654 ezer forint légszennyezési bírságot fizetett, legnagyobb ösz- szegűt — 466 ezer forintot — a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár. Arra is volt példa a Kecskeméti Parkettagyár esetében, hogy ört- ven százalékkal felemelt összegű bírságot kellett fizetnie azért, ment a légszennyező bejelentési kötelezettségének nem tett eleget.

Arról, hogy az ügyészi vizsgálatoknak és az ezeket követő ügyészi intézkedéseknek közvetve milyen hatása lesz környezetünk levegőtisztaságára, még korai lenne szólni. Vitathatatlan azonban az, hogy ha a gazdálkodó szervek az eddigieknél is több figyelmet fordítanak és nagyobb anyagi áldozatokat vállalnak fűtőberendezéseik korszerűsítésére, az illetékes 'hatóságok ellenőrzései pedig gyakoribbak és számon- kéröbbek lesznek, már volt értelme munkánknak.

Dr. Bódog János

megyei főügyészhelyettes

EGY KÜLFÖLDI FŐVÁLLALKOZÁS

Már kilométerekről látni a sík, félig sivatagos terepen a MEZŐGÉP fémsilóit. Egészen közelről pedig szinte 'lenyűgöz a látvány. Korszerű, 1760 vagpnos gabona- tároló olyan környezetben, ahol évezredeken át szinte egy fűszálat sem lehetett találni, s mindössze alig 2—3 ember kezeli az automatikusan működő berendezéseket.

A tehergépkocsikon érkező gabonát a fogadócsarnok garatjába ömlesztik, amelyből láncos behordó továbbítja a tisztítás után a serleges felvonóra. Közben műszerek mérik a nedvességtartalmat, s megtörténik a fertőtlenítés is, mielőtt a termény a silótornyokba kerülne. A gabona ezután is állandóan az automata berendezések ellenőrzése alatt áll. Mérik például a hőmérsékletet, s ha szükséges, önműködően beindul a forgató, szellőztető rendszer. S mindez figyelemmel kísérhető a vezérlőpultnál, ahonnan a hatalmas tárolórendszer legtávolabbi berendezése is beindítható, vagy leállítható. .

A Sidi Aissa-ban épült tároló több mint egy éve kezdte meg a próbaüzemelését. A telep vezetője, Lakehal Jahia elégedett, s hosszas vizsgálódás után a beruházó OAIC szakemberei sem találnak semmi kifogást. Vikol Jánosnak, a KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalat létesítményigazgatójának. és Galambos Illésnek, a MEZŐGÉP létesítmény igazgató-főmérnökének arcáról végleg eltűnik a feszültség. Az első gabonatárolót átvették. Ők a többit is ellenőrizték, azokkal sem lehet semmi baj. A nagy vállalkozás tehát sikerült.

Vikol Jánossal később hosszan beszélgettem:

— Nagyon lényeges — mondotta —, hogy a létesítmény határidőre, jó minőségben készült el. Ez azt igazolja, hogy a MEZŐGÉP első külföldi fővállalkozását a nehéz körülményekhez jó! alkalmazkodó, színvonalas szellemi kapacitással és megfelelően összeválogatott munkásokkal valósította meg. Ezzel a többi Algériában dolgozó magyar vállalatok között is a legjobbak mellé nőtt fel. A MEZŐGÉP azonban nemcsak azt könyvelheti el eredménynek, hogy egy külső piacon — ahol éles verseny folyik — kivívta magának a megrendelő elégedettségét. Nagyon nagyra becsülhető érték a vállalat kezében az is. hogy most már sok jó tapasztalattal rendelkező műszaki és szakmunkás- . gárda áll rendelkezésére esetleges újabb külföldi fővállalkozásaihoz. A magam részéről örülök annak, hogy ezzel a gárdával együttdol gozh attam.

Andor Endrével, a KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalat kiren- delség-vezetőjével algériai irodájában találkoztam. Véleményét röviden így summázta:

9 Kutasi Béla villanyszerelő a Sidi Hadjeres-i gabonatároló automata vezérlőpultját ellenőrzi.

vezetőszerelőket, szakmunkáso- ikat szabad kiutaztatni, segédmunkásokat pedig az adot^ országban felvenni. Erre egyébként Algériában már vannak is rendelkezések. Aki azonban kimegy — elsősorban vezető beosztásban — az előzőleg is tanulja azt a nyelvet, amelyre szüksége lesz.

Ezzel be is fejezhetném a cikksorozatot, hiszen a tárolóépítés végszámlája már elkészült, és összesen mintegy 16,7 millió dollár bevételt jelentett a kecskeméti MEZŐGÉP-nek. Ez 675 millió forintnak felel meg. Az alvállalkozók a MEZŐGÉP-től a jól végzett munkáért a pénzt megkapták. A KUNÉP — mely átlagosan 62 munkással dolgozott Algériában — 82 millió forint értékű munkát végzett. A Kecskeméti Volán 456 ezer tonna árut szállított, tehergépjárművei 18,8 millió árutonna-kilométert teljesítettek, s volt időszak, amikor 18 dolgozójuk volt Afrikában. A Volán 32,2 millió forint árbevételhez jutott. Mindkét cég sikeresnek tartja a vállalkozást, ami részükre a tervezett nyereséggel zárult.

A MEZŐGÉP Vállalatnál viszont már tudják, hogy az előre 'kalkulált nyereséget nem érik el. Ennek számos oka van. Külföldön például gyorsabb az infláció, emiatt a kecskeméti cégnek Algériában a tervezettnél több bért kellett kifizetnie. Az üzletet dollárban kötötték és a dollár árfolyama hátrányosan változott stb.

Lehetséges, hogy forintban mérve alig, vagy egyáltalán nem lesz nyeresége a MEZŐGÉP-nek az algériai tárolóépítkezéseken, de mintegy 16,7 millió dollár árbevételt hozott a népgazdaságnak. Sőt, az alvállalkozóknál képződött nyereséget is figyelembe véve, az egész vállalkozás már nyereséges.

Az a tény azonban, hogy az éles konkurrencia-harcban jó hírnevet szerzett a MEZŐGÉP, olyan piacon, ahová sok tőkés vállalat csak anyagi áldozatok révén tud bejutni, már a vállalat számára is igen nagy eredmény. S ugyanilyen súllyal esik latba az az értékes tapasztalat, amelyet a fizikai és szellemi dolgozók szereztek egy ilyen volumenű, harmadik világbeli fejlődő országban létrehozott fővállalkozás kapcsán. Ezáltal olyan — forintban nem mérhető — szellemi tőkéhez jutott a MEZŐGÉP, amely képessé teszi újabb, nagyértékű exportfeladatok elvégzésére. Ennek lehetséges színhelye az elkövetkező években a szakemberek információi szerint Afrika. Talán éppen Algéria, amely ezen a kontinensen hazánk legnagyobb külkereskedelmi partnere.

— A Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat szép munkát végzett Algírban. Itt épült gabonasilóit be lehet mutatni bármilyen igényes vevőnek. Ez pedig nagyon lényeges, hiszen nemcsak az egyszeri piacszerzés a cél, hanem annak megtartása is. Annál is inkább, mert Algéria kormánya további gabonatárolókat kíván építtetni. A MEZŐGÉP természetesen beadta ajánlatát a versenytárgyalásra.

Lehet azonban, hogy újabb műszaki feltételeknek kell megfelelni és kedvezőbb árajánlatot adni a versenyképesség . miatt. Nem könnyű, de van lehetőség az olcsóbb kivitelezésre, gyorsabb építéssel. A külföldi munkahelyeken is alkalmazni kell az ösztönző bérrendszert. Vagyis ne az legyen az érdeke a kint dolgozóknak, hogy minél tovább tartson a munka, s ezáltal keressenek többet.

Dicsérően nyilatkozott a gabonatároló-építkezésekről az algériai magyar nagykövetségen Bessenyei Zoltán követségi titkár is.

— A MEZŐGÉP munkahelyeiről nem érkeztek hozzánk panaszok. Ez a magyar vállalat okozta követségünk számára a legkevesebb gondot. A határidőket betartották, minőségileg jó munkát végeztek. Az algériai mezőgazdasági miniszter a különböző beruházásokat elemezve egy ízben nyilvánosan megdicsérte ezért a kecskeméti céget.

Hazafelé a repülőgépen megkérdeztem Galambos Illést, hogy újabb megbízás esetén a tapasztalatokból okulva, mit kellene másként csinálni.

— Szerintem rövidíteni a kivitelezési időt — mondottá többek között. — Ehhez viszont még gondosabban kiválogatni az építkezésen résztvevőket. Ezen kívül csak irányító műszakiakat,

9 A Sidi Aissa-i tároló dolgozói között középen áll Galambos Illés, Vége.

a balszélen a telep vezetője, Lakehal Jahia. Szöveg és fotók: Nagy Ottó

További számítógépeket vásároltak a termelőszövetkezetek

A számi tógépeik ma már terme lőesZkozzlé vájták a mezőgazdaságiban is. Segítségükkel gyorsabb és pontosabb a számvitel, az ágazatok költse gellenőr. zése, könnyebb a munkaszervezés, az egész gazdálkodás áttekintése. Ezért elterjesztésük segítésére a Bácska és Dunáméilék! Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége — a tágszövetkezetek igényed alapján- — intézkedéseket tett a hazánkban gyártott, a mezőgazdaságban bevált, PTK—1096-os személyi komputerek beszerzésére. Az első féléviben 27 ilyen számítógépet vásároltak a nagyüzemek. A kedivező tapasztalatok hatására a közelimül than to- váibihi tizenegyet vett tíz termelőszövetkezet.

A területi szövetség szerződést kötött a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Számviteli Tanszékének oktatóival', akik a programokat készítették. A megállapodás szerint a tanárok megtanítják a Itózos gazdaságok dolgozóit a gépek kezelésére. Az ezzel kapcsolatos költségeket a tenülel ti szövetség állja. Hasonlóiképpen kifizeti a programok árát is. Első lépésként 16 programot vásárolt a költségszámítások meggyorsítására. Ezeket a me zőgazdasági nagyüzemek igény szerint alkalmazzák, térítésmentesen kapják a területi szövetségtől. A TESZÖV nemrég újabbakat vásárolt amelyeket a közeljövőben a szövetkezetek rendelkező sőre bocsát. Ezzel összesen 20 program közül vá" laszt'hatnak a tággazdaságok.

További előrelépést jelent, hogy megtették az előkészületeket nagyobb teljesítményű gépeik be szerzésére. A területi szövetség egységes és ottsó programokat igyekszik kidolgoztatni ezekhez is Je lenleg több programkészítő szervezettel tárevalni’aU- ó TESZÖV szakemberei. agyarnak a