Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-15 / 295. szám
IMS. december IS. • PETŐFI NÉPE • 8 Érdemes egyetemre járni? A diplomások aktív keresőként kétszer akkora jövedelemhez jutnak — a fejlett tőkés országokban — életük során, mint a nyolc általánost végzettek, annak ellenére, hogy az utóbbiak 7—8 évvel korábban állnak munkába, tehát ennyivel többet dolgoznak. A továbbtanulók számára tehát kifizetődő vállalni a jelentős szellemi és anyagi befektetést. Nálunk a diploma megszerzése jóval kevesebb anyagi áldozattal jár az egyén számára, mint nyugaton, a költségek túlnyomó része itt az államot terheli. A diplomások az egyetem, főiskola elvégzését követően aktív keresőként — figyelembe véve a kieső éveket — életük során a szakmunkásokét kis mértékben meghaladó jövedelemre tesznek szert. A probléma a fiatal diplomások esetében élesebben jelentkezik. Több évvel később állnak munkába és csak 5—10 éves gyakorlat után éri utol keresetük a szakmunkásokét. Nehezíti helyzetüket, hogy erre az időszakra esik a családalapítás, a jelentős anyagi áldozatvállalást igénylő otthpn- teremtés időszaka. Nem véletlen tehát, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a KISZ Központi Bizottsága és az Állami Ifjúsági Bizottság megbízásából 1982 novemberében felmérte a fiatal diplomások anyagi-társadalmi helyzetét. Ennek során országosan mintegy tízezer, Bács-Kiskun megyében 423 különböző nép- gazdasági ágba tartozó vállalatnál, intézménynél dolgozó — diplomával rendelkező fiatalt kérdeztek meg. A felmérés helyi tanulságát Zagné Busch Irén és Laczkó Mátyás, a KSH megyei Igazgatóságának két fiatal munkatársa foglalta Bercsényi Zoltán a KSH megyei igazgatója össze. Falun kevesebb, városban több Bács-Kiskun megyében az 1980-as évtized küszöbén összesen 16 805 diplomás élt, ez mintegy 6,5 ezerrel több az egy évtizeddel korábbinál és hozzávetőleg 3,5-szerese az 1960. évinek. Ehhez a növekedéshez hozzájárult — a népgazdaság igényeihez igazodó — felsőfokú képzés körének kiszélesítése, továbbá több szakterületen a képzettség alacsonyabb szintjének fokozatosan felsőfokra való emelése. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők csaknem egyharmada (5182 fő) fiatal diplomás. Megyénkben élt — a népszámlálás időpontjában — az ország fiatal diplomásainak 4,2 százaléka. Az összes népességből ezer főre kilenc, a 20—29 éves korosztályból száz főre hat fiatal diplomás jutott. A fiatal diplomások területi megoszlásában a városcentrikus- ság érvényesül, megyénkben 1980- ban mintegy kérharmaduk városban dolgozott. Az összes diplomás 41 százaléka egyetemi, 45 százaléka főiskolai, 14 százaléka egyéb végzettségű volt. Az életkörülményt, életmódot meghatározó rendkívül sok tényező közül — mintavétellel — megvizsgálták a fiatal diplomások átlagbérét, keresetét-jövedel- mét, a jövedelemkiegészítő tevékenység lehetőségét, a lakáshelyzetet és a nagyértékű tartós javakkal való ellátottságot. A jövedelmek középmezőnyében Bács-Kiskun megyében a fiatal diplomások havi átlagbére 1982-ben — a megyék és Budapest sorrendjében — a nyolcadik, a havi átlagkereset és átlagjövedelem tekintetében a tizenharmadik helyet foglalta el. Besorolás szerinti átlagbérük összességében — az 1982. szeptember 30-i állapotnak megfelelően 3880 forint, 1982-ben átlagkeresetük havi 4354 forint volt. Az átlagbérek és átlagkeresetek szórása 860 forint, illetve 1163 forint, az átlagbérek 22, az átlagkeresetek pedig 27 százalékkal térnek el az átlagostól. Megyénkben — a megfigyeltek körében — az átlagbér a mezőgazdasági végzettségűeknél, az átlagkereset az egészségügyi végzettségűeknél volt a legmagasabb. A havi átlagjövedelem 4618 forint volt, amelyhez hozzájárult, hogy a megkérdezett fiatalok 17 százaléka jövedelemkiegészítő tevékenységet végzett, több mint nyolc százalékuknak pedig másodállása volt. A nők átlagbére a férfiakénál átlagosan 780, havi átlagkeresete 1000, havi átlagjövedelme 1149 forinttal alacsonyabb volt. A fiatal diplomások egyharmada kapott a családjától anyagi támogatást. Megyénkben egyre magasabb a fiatál diplomások között a személyi tulajdonú lakással rendelkezők aránya, a megfigyelés időpontjában 35 százalék volt. Csaknem egyharma- duk szülőkkel vagy rokonokkal él egy lakásban (a családalapítást követően lényegesen csökken ez az arány) és minden tizedik szolgálati lakásban lakott. A többség: első munkahelyén A fiatal diplomások túlnyomó többsége, 71 százaléka a diploma megszerzése utáni első munkahelyén dolgozott, 17 százaléka egyszer, 8 százaléka kétszer és 4 százaléka többször változtatott munkahelyet. A fiatal diplomás nők csaknem kétharmada úgy ítéli meg, hogy szakmai ismereteit jelenlegi munkakörében hasznosítja, míg a férfiak majdnem fele csak részben tudja ott alkalmazni tudását. Ez azzal is magyarázható, hogy a fiatal diplomások végzettségtípus szerinti összetétele nemenként eltérő, a nők között a pedagógiai végzettségűek nagyobb részarányt képviselnek. A felmérés megyei szinten — a kisebb minta miatti nagyobb hibahatárok ellenére — lehetőséget nyújt e társadalmi réteg helyzetének, gondjainak reális bemutatására. Itt a hangsúly a reálison van, mert sokan előítélettel viseltetnek a statisztikával szemben, pedig erre is igaz Illyés Gyula gondolata: „Növeli, ki elfödi a bajt.” A statisztikának nem feladata — a jelenleginél sokkal nehezebb időszakban sem tette —, hogy szépítse a valóságot. Rangot jelent Visszakanyarodva a kiinduló kérdéshez, hogy érdemes-e diplomát szerezni: természetesen érdemes. Szinte közhelyszámba megy, hogy egy társadalom átlagos műveltségi szintje a gazdaság általános teljesítő képességét is behatárolja. Érdemes tehát tanulni akkor is, ha anyagi szempontból ez csak részben igazolható. (A jövőre nézve, ismérve gazdasági helyzetünket, nagyobb jövedelemdifferenciálódás még, ha szükséges lenne is — nem várható.) Tény, hogy ennek ellenére az elmúlt húsz évben itt Bács- Kiskun megyében ötről tizenhét ezerre nőtt a diplomával rendelkezők száma. A továbbtanulási szándék sem csökkent. A jelentkezők száma néhány iskolatípustól eltekintve, lényegesen meghaladja a lehetőségeket, amiben presztízsszempontok is szerepet játszanak: a közvélemény számára diplomásnak lenni rangot jelent. Annak viszont nagy visszhangja van, ha valaki diplomás létére fizikai munkakörben dolgozik. Ilyen szempontból a korosztályhoz tartozó aktív keresők két százaléka számít pályaelhagyónak. Egyébként, vajon tényleg pályaelhagyás-e, ha egy kertész- mérnök a legújabb szakkönyvek, szakfolyóiratok alapján, külföldi tanulmányutakon szerzett tapasztalatok segítségével (bár minden arányban és gyorsasággal válna külföldi „tanulmányút” hasonló termelőerővé!) fizikai munkával gerberát termeszt? , Egyáltalán, kérdés az is, hogy a diplomások szellemi munkaterületen mindig hatékonyabb munkát végeznek-e, mintha fizikai állományban lennének. Meggyőződésünk, hogy nem. A társadalmi közgondolkodásnak is változnia kellene ahhoz, hogy például egy üzemmérnök, ha választási lehetősége van egy adminisztratív és egy fizikai munkakör között, akkor presztízsokok miatt ne az előbbit válasz- sza, különösen, ha az utóbbi számára anyagilag előnyösebb, a vállalat és népgazdaság számára pedig hasznosabb lenne. A diplomások számának növelése nem öncél. A képzés meny- nyiségének, összetételének összhangban kell lenni a társadalom fejlettségével, a valós szakember- szükségletekkel. Ha többet kép- zünk, az nem automatikusan lendítő ereje a fejlődésnek, feszültség forrása is lehet. A jövőbeni szükségletek pedig nem feltétlenül igazodnak a ma központilag kialakított keretszámokhoz. Ezzel a veszéllyel a továbbtanulásra vállalkozóknak is számolni kell. Mindez nem mond ellent annak, hogy indokolt lenne az anyagi ösztönzés növelésével a fiatal diplomások helyzetét javítani, és ezzel a meglévő szellemi kapacitásaink jobb kihasználását elősegíteni, Zagné Busch Irén Laczkó Mátyás A FIATAL DIPLOMÁSOK LAKÁSHELYZETE, 1982. A lakott lakásban Megnevezés tulajdonosi főbérlői szolgálati társbérlői családtagi albérlői egyéb összesen jogcímen lakik Bács-Kiskun megyében 35,3 7,8 9,2 0,9 29,4 8,7 8,7 100,0 ORSZÁGOSAN 25,2 10,7 8,2 0,5 40,7 9,0 5,7 100,0 Művészalbumok A kiadók jó üzleti érzékkel karácsony előtt jelentetik meg a legszebb könyveket: ilyentájt a legkelendőbbek .mert ajándékként is jól miu_ tatnak a fenyőfa alatt... Szvoboda GalbriedLa Barabás Miklós című kötete csak egy a legismertebb magyar festőt bemutató monográfiák közül. Mégis más: eddig soha nem jelent meg olyan mű, amely Barabás életét és művészetének állomásait egységben dolgozta volna fel. Barabás Miklós ugyanis nemcsak festőként volt kórtánsai számára jelentős egyéniség, hanem élő jelképként is — minthogy élete során csaknem ötezer arcképet festett, s ezekben megalkotta a korabeli magyar hazafi és honleány ideádképét. Az akkor bontakozó művészeti élet kulcsfigurajaként neves elméleti szerző is volt — Szvoboda Gabriella mindezeket ötvözve olyan képekkel is gazdagította az albumot, amelyeket eddig még nem publikáltak. A bolgár kolostorokra sajátos szerep hárult a török unalom évszázadaiban, mert nemcsak az isten, tisztelet helyszínéül szolgáltak, hanem a szláv Irodalom és kulturális hagyományok ápolásával a nemzeti öntudatot is igyekeztek ébren tartani. Szabák y Zsolt Bolgár kolostorok című fotóalbuma a VI. századtól egész a XIX. századig mutatja be az építés remekeit, a festőiskolák kiemelkedő műveit. A XIII—XIV. században különösen sok kolostort alapítottak Bulgária legszebb tájain — magas hegycsúcsokon, sötét völgyekben — s ezekben a legféltettebb emlékeket őrizték, Szabóky Zsolt fiatal fotóművész 90 színes és 70 fekete-fehér felvétele — Juhász Péter irodalomtörténész előszavával — e világba vezeti el az olvasót. Bulgáriától Törökország nem esik messze — ide illik a Török földön című nemrég megjelent album ismertetése is. A mai Anatólda az őskoritól jelentős szerepet játszóit az emberi civilizáció kialakulásában — az ókorban hatalmas birodalmak csatáztak elfoglalásáért: laktak itt hettitáik, asszír-babilóniai telepesek, üdék, rnédek, perzsák, frigek és ionok; ez utóbbiakat később a rómaiak csatolták magúikhoz. A későbbi századokban Bizánc vette birtokba a földet, ahol utóbb az egységes Oszmán- Birodalom született meg Ennek utódja 1923 óta a Török Köztársaság, amelynek nevezetes történelmű emlékeit, falvaiit és városait, jellegzetes foglalkozásait ábrázolja Gyarrhathy László fotóművész. Párhuzamba állítva a múltait a jelennel; a régi mellett a mai modern Törökország is felvillan a színes felvételekről. Az új amerikai filmben még mindig ott kísért a vietnami háború. Persze már nem háttérként, hanem jóval a díszletek mögött —, de azért hatékonyan. Egv korosztály múltjának érzékeny része, amelyről beszélni már nem (igazán' aktuális, de fűszerként való felhasználása (a hatás fokozása érdekében) azért még túlzás. Roger Sa<^il^c^eta^a(i. ^ rlilm rendezőjének é két szélsőség között sikerült megtalálnia a finom átmenetet. A hajdani háború a film szerkezetének (a két főszereplő egyéniségének meghatározójaként) kialakításáért is felelős, minden megtörtént, s meg nem történt cselekedetre indok és magyarázat. D. B. Cooper megszemélyesítője Treat Williams, aki pontosan úgy viselkedik, mintha előző szerepébe-1 — a Hair filmváltozatában; Berger, a hosszúhajú hippiként — a forgatókönyvben kidolgozott szerencsétlen véletlen folytán csakugyan megjárta volna a vietnami háborút. D. B. Cooper, ha e filmben el is hagyta az ellenkultúra táborát, azért még nem válik mindiárt a társadalom tisztes és oszlopos tagjává, de még a jólneveltség álarcát sem erőlteti magára: minden törekvést, pénzszerzési utat megkerülve, egyszerűen csak jól akar élni. „Senki sem sérült meg. Soha nem is állt szándékában megsebesíteni valakit. Cooper csak pénzre ment. Csodálni kell a fickó alapos előkészületeit és bátorságát. Hihetetlen a történet — a szerep pedig minden színész álma” — mondja a rejtélyes „hősről” Treat Williams. A film egy Boeing 727-es fedélzetén zajló izgalmas események kénsoraival kezdődik. Cooper —■ mint később kiderül, hamis bombával tartja sakkban az utasokat. Épségükért annyi dollárt kap a légitársaságtól, amennyit csak kér. Valahol délnyugaton ejtőernyővel, hátizsákjában a készpénzzel kiugrik, szerencsésen földet ér, sőt, mindent alaposan előkészítve sikerül félrevezetnie az utána kutató rendőrséget. Mutatványa olyan tökéletesre sikerül, hogy álnéven valóságos népi hősként ünnepük, mint az utca emberét, aki legyőzte a hatalmas légitársaságot anélkül, hogy bárkit is megsebesített volna. Van azonban egy ember, aki nem hisz mindebben. A biztosító- társaság egyik ügynöke. Bili Gruen tudja jól, hogy csak kevés ember képes ezt az ugrást ilyen hidegvérrel, s hibátlanul végrehajtani. Gruen kiképzőtiszt volt a vietnami háborúban, és helvesen gyanítja, hogy a vakmerő fickó egyike lehet regi „tanítványainak”. Az igazi játék csak most kezdődik el. üldöző és üldözött ep'r- forma esélyekkel induló, egyenrangú felek, sőt, csak egymáshoz méltó ellenfelek. Menet közben úgy tűnik, a pénz inkább csak ürügy, amit látunk, valójában egy huszadik századi életre ialálra szóló erőpróba, ló és páncél helyett terepjárón vagy repülőgépen. Hőseink így száguldozzák be a csodálatos vadnyugatot, folyamatosan fitogtatva férfias erényeiket, erőt, ügyességet és leleményességet. Bili Gruen szerepében Robert Duvall pontosan olyan karakterű fjgurát játszik, amilyet a közönség megszokott tőle. A mozgalmas, rendhagyóan izgalmas kalandfilm stílusos kísérete az önmagában is élvezetes, frissen pergő country. Károlyi Júlia %o • ; MIKLÓS 1810-1898 Üj színekkel gazdagította az európai festészetet a XIX. század egyik legjelentősebb művésze, Paál Lá&zió. akit ezért határainkon kívül is számon tar. tarnak.' Mind ez ideiig nem jelent (meg egész életművét bemutató munka — eztt pótolja Bényi László új könyve, amely a szerző kutatásait összegzi. A korábbi kiadáshoz képest jelentősen bővült a katalógus, hatvan reprodukció segít az életmű megismerésében — Paál László emberi alakját pedig az érzékletes költői képelemzések és a művész levelezésének darabjai állítják elénk. Szinte hihetetlen, hogy ez a nagy alkotó 33 éves koráiban került a franciaországi Charemton köztemetőjének jelte. len sírjába — munkásságát ma nemzeti kultúránk értékei között tartjuk számon. (Képzőművészeti Kiadó, 1983.). B. J. KÖNYVESPOLC FILMJEGYZET D. B. Cooper üldözése M. doktor bácsi íróasztala őst, hagy a rendről annyi szó esik, is a „mcionlaUzá- lásról”, wmi ,megmentheti ezt az rendetlen világot, M. doktor bácsi íróasztala bukkan föl a gyermekkel mélyéről, mert a dolgok összefüggnek. Ezen az asztalain minden volt. Könyvek, teleírt papírkötegék, mikroszkóp, félrebillenve két mérőhenger és iégy Ikitömött kar_ valy iközött, sztetoszkóp, beöntő gumipumpa, borszeszlámpa a fertőtlenítéshez, s a legkisebb fiú teniszlabdája — bűnjelként természetesen —, rmert ezzel I törte be iaz imént a rendelő tejszínü ablakát, s most befúj |a szél, lapozgatja ia receptekét, s billentet egy csöpp újságszéfldarabkát, melyen olvasható, szép dőlt betűkkel tez áll: „két kiló krumplit hozni a piacról". Mondták is mifelénk utcaszer- te: ha M. doktor <bácsi sört tölt munka közben, s két kortyintás között a habja megülepszik, nem meri meginni a maradékot, Imert nem tudja melyik pohárban van a sör, és melyikben 'az elemzésre váró vizeletminta. Mert M. doktor bácsi mindent maga csinált, inelm küldözgette pácienseit szakvizsgálatra, ’kit hova. Volt otthon röntgengépe is, igaz, nem olyan korszerű, sárkánynyakú gégecsövekkel, kígyótestű fekete ikábelékkel körülfont félelmetes masina, mint Ima- napság az SZTK-ban van, de a kisgyerek tüdejét mégmutatta, meg azt a „kis oldalast”, ami épp elég ’lenne egy fél tányér bable,vesbé”. ő mondta így, s mi gyerekek örültünk a viccnek. Emlékszem, egyszer súlyos g yomorm ér géz és re hívta ' át anyám. Görcsök, s ijeisztő láz- álmok • között is meghallottam sietős lépteit, ahogy végigfutotta a hosszú verandát. Mit ettél össze már megint, ebadta? — kérdezte, s láttam gombjavesz- tett, kivémhedt pizsamáját, melyen csak úgy panyókára vetve lógott egy hirtelen ' felkanyarított kabát. Néhány rpp múlva újra jött. Vernét olvastam éppen, az Észak 'Dél ellent. Jól van —szólt —, látom élsz. Kívánsz-<e egy kis töltöttkáposztát, füstölt szalonnával jól megágyazva, s tejföllel nyakonöntve? Azt mondtam: legfőbb vágyam, a sok vízbefőtt krumpli, s rántottheves után. Akkor már ép vagy ' — mondta. — Jól dolgoztunk mi ketten. Te mért élni akartál, én meg mert hagytalak. Haném ezt a könyvet kölcsönadhatnád. Tudod, én ilyen ikisgyetpekhorcm- ban minden Verne-könyvet elolvastam, de ez az egy valahogy nem került la kézembé. Fiai galambászkodtak. s ennélfogva idejük jó részét a házgerincem. töltötték. Szóltak is többen: miért engedi? Nem rendes fiúgyerek az, aki kezét.lábát el nem töri, amikor annak az ideije van — mondta, s fölnézett a két szőke kisebbikre, kik úgy ülték ott ia kémény mellett maguk is, mint a galambok. Hű, micsoda felháborodás tört ki az utcámkbéli asszonyok között. „M. doktor bácsi i meggondolatlan. Felelőtlen. És rendetlen is. Meg kell nézni az asztalát, magáért beszél. Ki milyen rendet itart maga körül, |olyan a felfogása is”. Ekkor már hire járt, hogy bombázni fognak. Kertszomszédunk. a szótlan tirpák \Pampuch bácsi kirakta üAes hordóit a ku- koricagóré mellé, hogy ■ legyén hely a 'pincében. Félesége, a volt cirkuszi pereces és limonádéjárus, akit magyanyárfí csak úgy hívott hogy Cifrajuli, kiállt a ház éllé, és felnézett az égre. Hadd bombázzanak —, mondta. — Elkapom, és visszahajítom nekik. M. doktor bácsi hallotta és megmosolyogta. — Nem. tudlak én téged összerakni, te Juli, ha az a bomba az öledbe esik. I — Csak mi gyerekek hittük, hogy össze tudná. Azon az asztalom, a teniszlabda, mag a kitömött karvaly között biztos van ,egy olyan tű. amellyel élétre varrna minket darabjainkból is. 1 Aztán bombáztak, s aztán az is elmúlt. Elmúltak a gyerekkori gyomorrontások, a görcsök, \ a nggyvanfokos lázak, |amire M. doktor 'bácsi futva jött, papucsa máig itt csattog emlékeim hosszú folyosóján, belép, ledobja hirtelen felkanyarítatt kabátját, s megkérdezi: mit ettél össze már megint, ebadta? S én ebben , a racionálissá merevülő világban csak fekszem hanyatt., szigorú rendbe rakott, leíkétlen t.rgyak, riasztó gépek, szörnyű ''’Ábelek, gégecsövek között, s mém 'idők mit mondani, mert nincs nek, csak a műszerek villog na’•, ti: .. kilenc ... nyolc, amíg a ZÉRÓ be nem kattan, s robbanó áramot nem indít gyúlékony szerveim felé valami túlvilági jelfogó. Mester Attila HUNGAROTONújdonságok karácsonyra A karácsony előtti héten jelenik meg Leonard Bernstein budapesti hangversenyének felvétele. A napokban már kapható lesz Kocsis Zoltán új lemeze, amelyén Brahms f-moll szonátáját játssza. Kincses Veronika új hanglemezén Mozart-áriákat énekei. Különlegesség lesz a Keleteurópai tekerőmuzsika című lemez, amelyen magyar, bolgár, lengyel, ukrán és román népzenei feldolgozásokat ad elő tekerőlanton Mandel Róbert, e hangszer avatott művésze. A könnyűzene kedvelőit újabb Kovács Kati-nagylemezzel örvendeztetik meg, a címe: „Érj utol...” Megjelenik Szűcs Judit „Szeve- revetlevek” című nagylemeze is, a külföldi együttesek közül pedig kapható lesz a Rolling Stones újabb, Big hits című lemeze. A gyerekeknek rock-lemezt készített — Tündérkaszinó címmel — Eszményi Viktória, Mikó István és Radvánvi Bnlózs.
