Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-16 / 270. szám

1983. november 16 • PETŐFI NÉPE • 3 Erős-e a paprika? November 22-én az 1-es program keretében mutatja be a Magyar Televízió azt a fil­met. amelyet a szegedi stúdió készített Báot-Kiskunban. A Megyeri Valéria által szerkez­teit ri-ort operatőre a kecske­méti Fodor Dezső. A műsor a Kalocsa környéki paprikater. mesztés eredményeivel és gondjaival ismerteti meg a né­zőket. (Balogh László (elvétele) Nem változik a nyugdíjkiegészítés Mint ismeretes, a dolgozók ed­digi havi 290, illetve a mezőgaz­dasági szövetkezeti tagok 200 fo­rintos bérkiegészítését a nyugdíj- járulék átlagos összegével 310, il­letve 210 forintra emelik és azt 1984. január 1-től pótlék formájá­ban beépítik a bérekbe. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgató­ságától kapott tájékoztatás szerint a nyugdíjasok és az újonnan nyugdíjba menők nyugdíjkiegészi- tése nem változik. A bérpótlék a nyugdíjalap megállapításakor nem számit bele az átlagkeresetbe, a 290, illetve 200 forintot nyugdíj­kiegészítésként fizetik, s változat­lan a már nyugdíjban levők nyug­díjkiegészítése is. (MTI) Velomobi! — a csodakerékpár KISKUNMA JSAI BESZÉLGETÉS „Mindannyian egyet akarunk...” Manapság nevetségesnek tűn­het kerékpárt feltalálni. Merő­ben más dolog egy turisták szá­mára készült bolygóközi jármű, vagy űrhajó. Ez azonban mitsem zavarta a moszkvai Autóközle­kedési Intézet diákjait, akik sem­mi nevetségeset nem találtak ab­ban, hogy a különféle kerékpárok óriási választékát egy újabbal gyarapították. Találmányuk nem közúti, nem kamasz-, nem gyer­mek-, de még csak nem is ver­senykerékpár. A velomobil, mint ahogy új kerékpárjukat a diákok elnevezték, külsejében autóhoz hasonló. A súlya alig több 60 ilci- lónál. Az első kísérletekből ki­tűnt, hagy a velomobil elég gyor. san halad: óránként 50 kilomé­teres sebesség is elérhető vele. A velomobil ,szenvedélyes ra­jongói — maguk a diákkonstruk­tőrök — szerint az új gép nagyon kényelmes: a jegyzetek és tan­könyvek könnyen szállíthatók vele, s ami a legfőbb, úgyszólván pótolhatatlan azok számára, akik állandóan elkésnek az előadások­ról. Az amatőr konstruktőrökből álló munkaközösség azt állítja, hogy a velomobil divatba jön, és hódítani fog a diákok körében. Tóth István egyike megyénk fiatal országgyűlési képviselői­nek, 41 éves. Választói körzete — a 9-es számú —, ahol a lakosság ügyes-bajos dolgait intézi: Kis­kunma jsa, Szánk, Zsana, Jász­szentlászló, Kömpöc és Csólyos- pálos. Munkahelyén, a kiskun- ma jsai Vízgazdálkodási Társulat­nál — ahol főmérnök — beszél­tünk meg találkozót. Először gyermekkoráról, elkép­zeléseiről kérdeztem, hogyan vé­lekedett akkoriban az országgyű­lési képviselők munkájáról. — Itt születtem Kiskunmajsán. Igazán a képviselők munkája — míg először nem szavaztam — különösebben nem foglalkozta­tott. Egyszer általános iskolás koromban — egy kirándulás al­kalmával — eljutottam az Or­szágházba. Körbevezettek, meg­mutatták, hol ülnek a képvise­lők. Amikor környékünk válasz­tottjának helyét láttam, valami megfoghatatlan büszkeség töltött el. Akiík itt képviselik a lakosság érdekeit, biztosan különleges ké­pességekkel rendelkeznek — gon­doltam . . . Beszélgetésünket telefonhívás szakította félbe. — ... Síposnak szólj, ő fejből tudja a szivattyú típusát. Nekem szét k ejtene túrnom az egész iro­dát — hallottam a kagylóból ki­szűrődő hangokat. — Hogyan lett képviselő? — kérdeztem később, témát váltva. — Váratlanul ért, hogy Fáik Miklós mellett engem is jelöltek a választási listán. Talán azért, mert tudják rólam, hogy mun­kámban alapvető az adott szó hitele. Amióta képviselő lettem sem választom szét a napi teen­dőket és társadalmi megbízatá­som. — Mi volt az első ügye? — Negyvenöt család kérésére kerestek fel, a Jászszentlászló és Móricgát között közlekedő isko­labusz ügyében. Megállója Jász- szentlászlón egy forgalmas útke­reszteződésben volt. Á gyerme­keknek itt és még egy vasúti sí­nen átkelve másfél kilométert kellett gyalogolniuk az iskoláig. Ez, ha úgy vesszük, megfelelő időben kellemes egészségügyi sé­ta. De mindennap, főleg télen ... „Képviselő úr, intézze el, hogy a gyerekeinket bevigye a busz az iskoláig” — kérték. Sikerült ér­demben cselekedni, azóta beka­nyarodik az autóbusz. — Véleménye szerint milyen embereket képvisel? — Ezen a vidéken kétféle em­ber lakik. Akik bent élnek a községekben, mindent megtesz­nek annak érdekében, hogy tá- gabb lakóhelyük szebb, otthono­sabb legyen. Saját anyagi hoz­zájárulásukkal is vállalják az út­építést, a vízvezeték bővítését, a gáz bekötését. Az úgynevezett célcsoportos beruházások előre­haladását figyelemmel kísérik. A másik csoport tanyán él. ök gazdálkodnak. Ezért a villany bekötése elemi érdekük. Ugyan­akkor különböző fórumokon rendszeresen hangoztatják: jó lenne, ha a népgazdaság az álta­luk előállított termékekből szár­mazó haszonból többet „csöpög- tethetne” vissza ebbe a körzetbe. Nemcsak a nagy ipari centrumo­kat, hanem a falvakat, kültelki területeket is fejleszteni kellene. Ezt főleg azok a fiatalabbak igénylik, akik boldogulásuk érde­kében sokat vállalva, lemonda­nak olyan szociális juttatásokról, amelyeket, ha községben vagy vá­rosban laknának, élveznének. Az idősebbek egy részéről jól szer­vezetten gondoskodnak a szövet­kezetek. — Kiskunmajsa gyorsan fej­lődő nagyközség. Mostanában mi érdekli leginkább az itt lakókat? — . Sokáig nem tisztázódott Szánk hovatartozása, de végül is nem bomlott meg a tájkörzet. Ez a vidék etnikailag, gazdaságilag, földrajzilag évszázadok óta össze­forrott, A közelmúltban véglege­sen tisztázódott a Majsától nyolc kilométerre fekvő község hova­tartozása. A Kígyóson lakók fél­évszázados álma valósulna meg. ha elkészülne az a 3,5 kilométe­res szilárd burkolatú út, amelyik összekötné őket a Kiskunmajsá- ról Pusztamérges felé vezető út­tal. Ez ötszáz családot érintene, akik nyáron a homokban, télen a sárban süllyednek el. Kiskun­majsán pedig az építkezni szán­dékozó lakosságnak a legfőbb gondja, hogy sok az alacsony fek­vésű terület. Egy-egy építési te­lek ilyen feltöltése majd negyed- millió forintba Kerül. Valamilyen formában támogatni kellene az e telkeken egyéni építésre vállal­kozókat. — Úgy tudom, sokakat érdekel annak az üdülőkörzetnek a sorsa, amit Majsa és Jászszentlászló kö­zött kívánnak kialakítani. — A környező községek ösz- szefogásával és a Jonathán Ter­melőszövetkezet segítségévei ter­málfürdő építését tervezzük. Ezen kívül készül még itt strand, kem­ping, szálloda, közpark és sok­féleképpen hasznosítható hűtőtó. Vagyis: a földből feltörő meleg­vízben rejlő összes lehetőséget kiaknázzuk. Ez egy olyan mun­ka, amit a nagy érdeklődés miatt egyeztetni is öröm. Szeretnénk a községet és környékét a tanyai turizmusba bekapcsolni, amire Bugac közelsége is lehetőséget kí­nál. A közeljövőben védetté nyil­vánítják a Jonathán Tsz bodog- lári területén lévő 400 hektáros ősgalagonyást, ez is egy idegen- forgalmi kuriózum. A leendő stnand környékén a községi ta­nács 132 telket fog eladni... — Mindent összevetve: öröm egy ilyen körzetben képviselni a lakosság érdekeit, hiszen mind­annyian egyet akarunk: úgy dol­gozni, hogy közben szépüljön és gazdagodjon a környék — mon­dotta végezetül Tóth István, Czauner Péter Az ígéret kapujában Hatvanöt éve tengerré nőtt az emberár, győzött a század első forradalma a hazában, Végeszakadt az átkozott háborúnak, a nyo­morúság legfőbb okozójá­nak. Szinte hihetetlen a fegyverek nyugvása, a bé­ke. A béke, ami nélkül nincs, nem lehet társadal­mi haladás. Pedig ez irány­ban lépni létszükségletté vált a korábban egész Eu­rópában háborúskodó ha­talmak népei számára. A béke Magyarországon min­den korábbi forradalomnál többet kínált. A kivívott politikai demokrácia esz­közévé lett egy új állam­forma megteremtésének is. A múlt századi bukott köz­társaság eszméje hét évti­zed viharai után erőtelje­sebben lépett a kontinens politikai színterére. Nagy elmék, néphangulat, újsá­gok követelték: legyen Népköztársaság! Bár csupán napok teltek az őszirózsás revolúció óta, a közvélemény elemi erejű nyomásának engedve a Nemzeti Tanács elhatá­rozta és prokiamálta a népköztársaságot. Kriptá­ba került a régi rendszer, megnyílt az ígéret kapuja ahhoz, hogy szűnjön az or­szág vergődése. Akkor, azon a szombaton, novem­ber tizenhatodikén úgy tűnt, hogy végleg kipusz­tult a múlt. A Nemzeti Tanács lépé­sének hatalmas visszhang­ja volt országszerte. Bu­dapesten, de az ország min­den zugában ünnepségek­re készülődtek, hogy ez a nagy esemény minden időkre felejthetetlen ma­radjon. Az Országház ku­polacsarnoka teljes pom­pájában díszlett, hogy fészket adjon a népakarat­nak, de annak is, hogy szemmel látható legyen a volt képviselő és felsőházi rendek egy hosszú korsza­kot lezáró agóniája. A népköztársaság kinyil­vánítása olyan konszolidá­ciót akart teremteni, ami képes megbirkózni az an­tant-hatalmak bosszús szo­rításával, és a belső, ellen­ségként fellépő konzerva­tív, restaurációé erőkkel. Hangos jelszavak és transz­parensek hirdették ezt az akaratot. A Himnusz mel­lett először hangzott fel a forradalmak nemzetközi indulója: a Marseillaise. Az ország minden részéből, így Kecskemétről is kül­döttségek jelentek meg. A Nemzeti Tanács ülésének két órája idején szolidari­tást jelentő munkabeszün­tetés volt. Itt, az Alföld közepének fővárosában is így demonstráltak a köz­társaság mellett. Szomba­ton — írja a Kecskeméti Lapok — tartja utolsó ülé­sét a magyar parlament és a mágnások tanácsa, hogy elvégezze magán a hara­kirit. Ezeknek az elavult intézményeknek a sírján fakad a demokrata köztár­saság ... A Munkástanács és a Szakcsoportok Vá­lasztmánya úgy ítéli meg, hogy ez biztosítja a „jo­gokat, a nép jól étet, a mun­kásvédelmet, a sajtó-, az egyesületi és gyülekezési szabadságot, a régi kor­rupt rendszer megszünte­tését.” Mi mindenre mutat no­vember 16.? Magyarország, hosszú századok után elő­ször jelentkezik független országként, amelynek tes­tévé ,vált a demokrácia. Először lett valósággá az, hogy a munkás részt vehet a nemzeti törvényhozásban és katonaként is érvénye­sítheti szavát a nemzet- gyűlésben. Először emel­hette fel szavát a nő a po­litika legfőbb fórumán. A magyar nép először lehe­tett szem- és fültanúja an­nak, hogy a szocializmus eszméi kormányprogram­ként hangozhattak el. A nemzetgyűlés döntött. Magyarország minden más országtól független, önálló népköztársaság. A sürgő­sen egybehívandó nemzet­gyűlés teremtse meg a nép­köztársaság alkotmányát. Addig is a népkormány gyakorolja a hatalmat. Szülessenek néptörvények a választójogról, a sajtó- szabadságról, az esküdtbí­róságról, az egyesülés és gyülekezés szabadságáról, a földműves nép radikális földhöz juttatásáról. Az ezekkel ellenkező törvé­nyes rendelkezések hatálya megszűnik. A nemzetgyűléshez az esemény jelentőségének megfelelően számtalan táv­irat érkezett. A dunapataji Nemzeti Tanács elnöksége, a Szociáldemokrata Párt tagjai a „mai nagy napon egyhangú lelkesedéssel üd- vözlik a pártot, annak tör­hetetlen munkás harcosait, mint akiknek a köztársa­ság kivívásában elhervad- hatatlan érdemei vannak.” A nemzetgyűlés is szikra- táviratot küldött a külön­böző országok kormányai­hoz, s tudtukra adta a ma­gyar népköztársaság kiki­áltását. Nyolc nap múlva meg­alakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, amely az oroszországi pro- letárfórradaiom tapaszta­latait figyelemfoevéve, a munkáshatalom megterem­tését tekintette legfőbb cél­jának. Tehát alig több, mint egy hét alatt dara­bokra tört a kilencszáz éves államforma, s olyan új és szervezett politikai erő szü­letett, amely képes volt a Tanácsköztársaság megte­remtésére. W. D MEGJELENT A REFLEKTOR IDEI ZÁRÓKÖTETE _____________ Do kumentum az MSZMP KB-ülésrői A .szakszervezeti munka fejlesztéséről, a párt fel. adatairól címmel megjelent füzet alakiban a Magyar Szocialista Munkáspárt ,ez év október 12-1 ülésének dokumentuma a Kossuth Könyvkiadó gondozásá­ban. A füzet tartalmazza Németh Károlynak, az MSZM'P Politikai Bizottsága tagjának, a KB titká­rának előadói besizédét, valamint a Központi Bi­zottság állásfoglalását a szakszervezeti munka fej­lesztéséről, a párt feladatairól. I Ugyancsak most került az üzletekbe a Reflektor 1983/84-es száma. A tallózó folyóirat idei záróköte­tének Nagyvilág rovatában többek között a lengyel gazdasági reform első évének tapasztalatait foglal­ja össze Mizsei Kálmán. A világméretű fegyverke­zés gazdasági következményeit vizsgálja átfogó cik_ kében Szentes Tamás. A Társadalom című rovatban Kulcsár Kálmán: A társadalmi változások és a mo­dernizáció Magyarországon című írásában az utób. bi három évtized tapasztalatait elemzi. Útkereső, megújuló ifjúságpolitika címmel Fejti György elem­zi ifjúságpolitikánk korszerűsítését. A gazdaság ro­vatban az elkövetkező két évtizedre vonatkozó tér. vezöimumkáról ír Kőszegi László; Termeléspoliiti'ka — 1980—2000 címmel. Dévai Katalin: A nagyválla­latok helyzete című cikkében népgazdaságiunk vál­lalati struktúráját vizsgálja. Az Ideológia—kultúra rovatban Köpeczi Béla: Gazdaság, kultúra, ideoló­gia című írásában a kultúra és a gazdaság kapcso­latával foglalkozik. A Magyar Tudományos Aka­démián megtartott Marx-emlékülésen elhangzott két előadás — Szentágothai János: Tudatelmélet és marxizmus; Tőkei Ferenc: Marx és a mai szocializ­mus — rövidített szövege olvasható még többek kö­zött a folyóiratban. GARÁN, CSÁTALJÁN ÉS BÁCSALMÁSON Van tüzelő, jöhet a tél „Hosszúra nőtt a imacskák sző­re, kemény ítél előtt állunk!” — jósolta nemrégiben egy népi böl­csességekben is jártas ismerősöm. Nem tudom, hogy hányán és mi­lyen mértékben osztják eat a fel­ismerést, de tény: ezéfcben a he­tekben élénk forgalom színhelyei a tüzelőt árusító TÜZÉP- és áfész-telepek. Garán, Csátalján és Bácsalmá­son arra kértünk választ: milyen a tüzelőanyagok kínálata?... — Túlságosan is jó ... — mond­ta Garán Kovács Dénes, a bajai ÁFÉSZ kirendeltségivezetője. — Elég kicsi ugyanis a telephely, s a legnagyobb gondunkat az okoz­za, hogy hová tegyük az újabb szállítmányokat ?! — Milyen szénből válogathat­nak a helybéliek? — Több mint négyezer mázsa brikettünk van és ugyanennyi szenünk, öt vagy hat fajta. — Tűzifa? — Legalább ötszáz mázsa áll rakásokban: tölgy és akác, vegye, sen. — Koksz? — Az most fogyott el. — Kik keresték? — Van még néhány háztartás. ahol kokszos kályhával fűtenek. A kétszáz mázsás készletünk na­gyobbik részét azonban egyetlen ember vitte el: másodállásban öntödét üzemeltet. Pécsi dió, pécsi mogyoró, be- rentei meg oroszléwi kockaszén — sorolja a legkeresettebb szén­falj tákat Magdali Pétérné, a csát- aljai áfész áruforgalmi előadója. — Ezek ugyanis jó kazánszenek, és egyre több lakásban van köz­ponti fűtés. — Elegendő van belőlük? — Igen. A feketeszenek és a barnaszenek különféle fajtáiból pillanatnyilag több miint két-két- ezer mázsát tárolunk, brikettből pedig csaknem másfélezret. Koksz­ból csaik kétszáz mázsát hozat­tunk. .Nagybaracskáira. Az ottani mozit ugyanis még kokszos kazán fűti. Másutt már neim igénylik. — A tűzifa? — Van bőven. Sajnos. _ ??? — A helybéli erdészettől kap­juk a fát. Akácot, tölgyet és sok­sok almát. Százával fűrészelték ki eket az idén. — Berentei dió. berentei koc- kadarabos, oroszlányi daraszén, lengyel haldex és lengyel borsó- szén, péti és komlói iszap — so­rolja Bükkös Zoltánná, az Alföl­di TÜZÉP Vállalat bácsalmási telepének vezetője azokat a. szén- fajtákat. amelyekből összesen több mint ötezer mázsát raktá­roznak. a hasonló mennyiségű brikett és a mintegy kétezer má­zsa tűzifa mellett. — Férnek? — Sajnos, igen. Tudniillik az építőanyagunk nagyon kevés, így annak a helyén is tárolha­tunk tüzelőanyagot. — Van amit keresnek, de nincs? — Nem tudok ilyet mondani. — Tatai gyöngifbrikettjük van? — Nincs. De nem is keresik. Drága: mázsája száz forint. A mecseki viszont csak hetvennégy. Nem mindegy! — Koksz? — Egy vagonnal rendeltünk az idén, de nem jött még meg. Vi­szont ezt sem keresi senki. — Akkor miért rendeltek? — Ha véletlenül nagy hidegek jönnének, akkor az iskolák, az egészségügyi intézmények köz­ponti fűtését ezzel tudnánk ja­vítani. —káposztás— SZÁMÍTÓGÉPEK AZ ISKOLÁKBAN Több helyen a lakosság is használhatja A tanév kezdetéig 932 mikroszámítógép került a középfokú iskolákba, valamint a tanárképző egye­temekre, főiskolákra, illetve néhány más oktatás­ügyi intézménybe. Ezzel lezárult az iskolaszámító­gép program első szakasza — állapította meg a közelmúltban készített művelődési minisztériumi jelentés. Ez év közepéig minden megyében és a főváros­ban 3—5 napos intenzív tánfolyamot tartottak, s eze­ken mintegy 1700 pedagógus sajátította el a szá­mítógép kezelését. Kísérletképpen Kecskeméten, Szolnokon és a főváros több művelődési központ­jában, valamint Veszprémiben, az Országos Oktatás­technikai Központban a lakosság is használhatja a s zárni t ógépek et. A program megvalósítása folytatódik. A jövő év első felében az iskolatelevízió péntékenként számi, tógépes oktatáshoz kapcsolódó programokat sugá­roz részben gyermekeknek, részben- felnőtteknek, A MAFILM oktatófilmeket készít az iskolák szá­mára. A Magyar Rádió ismeretterjesztő műsoraival kívánja segíteni a számítógépes kultúra terje&zté. sét. Az ötjf-t című lap konkrét oktatóprogramokat kíván közölni rendszeresen. Az Országos Pedagógiai Intézet a tanárok oktató munkájában a számítógé­pet olyan nélkülözhetetlen segédeszközzé kívánja tenni, mint amilyen most a több évszázíad'a hasz­nálatos kréta és itálbla. A tervek szerint 1985 végére a középfokú isko­láikban — diffetenciá'litíam — 3—6 géppel rendelkez­nek majd. Kísérletképpen egyes általános iskolák­ban is elhelyeznek belőlük néhányat. A felsőokta­tási intézményekbe nagy teljesítményű számítógé­peket akarnak telepíteni. Az oktatásügy illetékesei hangsúlyozzák, hogy az iskolákban nem száimátó- gép-teúhináikusokalt fognak képezni, csak annak hasz­nálatára, kívánják megtanítani a felnövekvő gene­rációkat, Hiszen az ő életükben a mikroelektroni­ka „csodái” mindennapos helyet foglalnak .majd el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents