Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-02 / 259. szám

4 © PETŐFI NÉPE 0 1983. november 2.

Munkát és jövedelmet ad a szövetkezetek ipari ágazata

Milliárdos kánt okozott az idén az ország mezőgazdaságának az aszály. A Duna—Tisza közén azonban — főként a Homokhátságon — az ilyen csapadékhiányos évszakok sűrűn előfordulnak. Vallójában 1979 óta egyetlen évben sem v.olt igazán kielégítő a növénytermesztés valamelyik ágának eredménye.

Előfordult többször is, hogy fagy, jégverés (tizedelte meg a szőlőt, gyümölcsöt. Heltekiig tartó szárazság csökkentette 20—30 százalékkal a kalászos gabona, a kukorica, vagy a cukorrépa várható termését egyik évről, a másikra.

A kedvezőtlen természeti, éghajlati, földrajzi adottság ,a mezőgazdaságot sújtja legközvetlenebbül. Ilyen viszonyok között megélni, sőt jövedelmezően gazdálkodni a nagyüzemben, a kisgazdaságban leginkább csak a kiegészítő munkával lehet.

A kiskunsági szövetkezetek a mezőgazdaság átszervezése után éppen ezért létesítettek az országban elsőkként ipari részlegeket. Napjainkban ezek általában jól működnek, megrendelést is kapnak, hiszen többségük nélkülözhetetlen cikkeket gyárt. Bevételük gyarapítja az egész szövetkezet jövedelmét, nyereségük pótolja esetenként azt, ami a növénytermesztésben elmaradt. Méltán tartalékai az ipari részlegek a

mezőgazdasági üzemeknek Bács- Kiskun megyében és másutt is.

A szántóföldi növénytermesztés, egyes kertészeti növények termelésének gépesítésével több nagyüzemben foglalkoztatási gondok is támadtak. A faluból emiatt eljárni kénytelen lányoknak, asz- szonyoknak, építőipari és vasas szakmát művelő férfiaknak teremtettek otthon munkalehetőséget a szövetkezetek részlegei. Bács-Kiskun megyében sok ezren dolgoznak a mezőgazdasági nagyüzemék, közös vállalatok ipari ágazataiban. Ezek közül mutatunk be néhányat képekben is.

K. A.

» A solti Rákóczi Tsz-ben a nők foglalkoztatására varrodát és műanyagüzemet nyitottak. Az utóbbi munkahelyen a vasúti vágányzat betonaljaihoz csavarrögzítő műanyagbetétet gyártanak, nagy sorozatban.

9 A lakiteleki Szikra Tsz-ben a hűvös időjárás ellenére, 70 fokos forróságban dolgoznak a szövetkezeti téglaüzem téglakihordói. Egy-egy taliga készáru 380 kilogramm súlyú. Megért a korszerűsítésre a gyár, ahol nélkülözhetetlen terméket állítanak elő.

SAJTOPOSTA

ÜZENJÜK

F. J.-nek, Hajósra: A társadalombiztosítási törvény szerint mindaddig jár családi pótlék a középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló diák után, míg be nem tölti a tizenkilencedik életévét. Leveléből arra következtetünk, a vállalat, ahol ön dolgozik, nem így járt el a szakközépiskolás fia ügyében. A jogszabálysértő intézkedés visszavonása érdekében kérje a munkahelyi szakszervezeti bizottság segítségét, vagy forduljon támogatásért a területileg illetékes társadalombiztosítási szérvhez. De mielőbb, hiszen ne feledje, az ilyen igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető.

Hering Ferencnének, Ladánybenére: A felkérésünk nyomán vizsgálatot végző Szegedi Posta- igazgatóság megállapítása szerint ön valóban ötnapos késéssel kapta kézhez a Budapesten feladott táviratot. Kezelési hiba miatt történt mindez, következésképpen megtérítették a sürgöny árát a feladójának. A községi postahivatalban egyébként munkaköri vétséget követtek el, amikor megtagadták a történtek bejegyzése céljából kért panasz- könyv átadását. Annak érdekében, hogy többé ne kerüljön sor hasonló kellemetlenségre, a postaigazgatóság utasította a hivatalvezetőt.

Horváth Emilnének, Orgoványra: Amint azt közölte velünk a Bács-Kiskun megyei Állattegész- ségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatófőállatorvosa, ellenőriztette az ön panaszát, amely csak részint bizonyult megalapozottnak. A megriadt állatával szemben ugyanis határozottan — ütlegelve

— lépett fel a helyi állatorvos munkatársa, de csak azért, hogy az egészségügyi kezelés megtörténhessen. Különben előírás, hogy a tulajdonosnak kell gondoskodnia az állata megfékezéséről, ha azt az orvos kéri. A jelen esetben eltekintettek ettől az állategészségügyiek — s még az úgynevezett fogódíjat sem számolták fel —, mivel ön már időskorú, s nem tudott volna eleget tenni e kötelezettségnek. A községi állatorvos azonban figyelmeztetésben részesült, hogy a jövőben kerülje a panaszra okot adó

— munkájával kapcsolatos — eseteket.

Király Imrének, Kecskemétre: A kereskedő alapvető kötelessége, hogy kulturáltan, udvariasan,

pontosan kiszolgálja a vevőt. Szomorúan olvastuk levelét, melyben az ezzel kapcsolatos visszás tapasztalatait taglalja. Ezúttal is csak azt hangsúlyozhatjuk, hogy minden ilyen esetet be kell jegyezni a vásárlók könyvébe, hiszen azt rendszeresen ellenőrzi nemcsak az üzletet fenntartó cég, hanem a felügyeleti hatóság is. Mely például a hamisan mérő, számoló boltos ellen kezdeményezhet szabálysértési eljárást, s ennek során kiszabható akár 10 ezer forintig terjedő pénzbírság.

Rasztik Zoltánnak, Tompára: A hatályos jogszabályok csupán az idén január 1-e óta felépített családi házak tulajdonosai számára teszik lehetővé, hogy szociálpolitikai kedvezményt vegyenek igénybe a költségeik mérséklése céljából. Minthogy az ön lakása korábban készült el, ezért sajnos nem jogosult az ilyen tárgyú kérelem benyújtására.

S. K.-nénak, Zsanára: A Munka Törvény- könyve és végrehajtási rendelkezéseinek legutóbbi módosítása szerint a sorkatonai állományból leszerelt olyan személyt sem illeti meg a rendkívüli szabadság, aki a szolgálatát kiemelkedő eredménnyel teljesítette. Kaphat viszont 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadságot, ha arra szüksége van az elhelyezkedéséhez, illetve az azzal kapcsolatos szakmai vizsgák letételéhez. Aki úgy vonult be, hogy előtte nem vehette ki a munkában eltöltött idővel arányos szabadságát, azt utólag pénzben megválthatja. Ha az ön katonaviselt fia e jogait nem tudja érvényre juttatni munkaadójánál, a tsz-ben, forduljon segítségért a termelőszövetkezetek területi szövetségéhez.

Narancsik Lajosnénak, Felsőszenti vánra: Az

ön ügyében eljárt bíróság álláspontja helyes, ugyanis a törvény világosan kimondja, a tsz-tag közös munkában részt vett családtagjának csak az egykorú okirattal Igazolt szolgálati idejét veheti figyelembe a társadalombiztosítási szerv. A tanúk vallomása ez esetben nem elegendő. Így hát csak azt javasoljuk, hogy a 10 esztendei munkaviszonyából hiányzó másfél évet töltse munkában — akár bedolgozóként is —, s akkor ön is megkaphatja saját jogán az öregségi nyugdíjat.

9 A kiskunmajsai Jonathán Tsz a vöröshagyma- és egyéb zöldségszárítmányok előállításában jeleskedik. Meggyültetvényének termését pedig a konyak- meggyüzeme dolgozza fel.

Q A móricgátí Petőfi Tsz-ben csupán 6,3 aranykorona a közös gazdaság földjének átlagos értéke. Nagy segítség az ipari ágazat. Ebben a műhelyben háztartási fémtömegcikkeket állítanak elő ónozott lemezből.

A VÁLLALATI VEZETÉS KORSZERŰSÍTÉSE

__________*_____________

To

vább növelik a felügyelő bizottságok hatáskörét

Több mint tíz évvel ezelőtt is fontos igényként jelentkezett az állami vállalatok belső korszerűsítése, a tartalékok feltárása, a perifériára szorult tennivalók napirendre tűzése, a gazdaságtalan termékek gyártásának megszüntetése, a termelés ész- szerűsitése. Az már akkor is logikusnak tűnt, hogy egy-egy vállalatnál, intézménynél ennek végrehajtását, a gazdálkodó egység teljes, átfogó ellenőrzését nem lehet az adott vállalatra bízni, s ezért — talán akkor még' kísérleti jelleggel — létrehozták a népgazdasági szempontból jelentősnek minősülő vállalatoknál, trösztöknél a felügyelő bizottságokat. így alakult meg az Országos Vízügyi Hivatalnál is az a bizottság, amely felügyelte, s jelenleg is felügyeli a laiosmizsei Vízgépészéti Vállalatot.

Már az első felügyelő bizottság összetétele is mutatta, hogy munkájukat jelentősnek, fontosnak ítélik meg, s véleményükre, az általuk kidolgozott vizsgálati anyagra a főhatóság támaszkodik. A bizottság feladata, hogy ellenőrzéssel segítse a vállalati felügyeleti szervek irányító munkáját, készítsen gazdasági elemzéséket, tárja fel a hibákat, a jó módszereket, s tegyen javaslatokat. A több éves gyakorlat tapasztalatait így foglalta össze Nagy Lajos, a lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat igazgatója:

— Hasznosnak tartom a felügyelő bizottság tevékenységét, hiszen különböző kérdésekkel, témákkal foglalkoznak, így a rendelésállomány alakulásától az árbevételig, a munkaerőhelyzettől a gyártmányfejlesztésig és sorolhatnám tovább. Az általuk feltárt hiányosságok, vagy éppen eredmények, hozzásegítettek bennünket ahhoz, hogy az esetlegesen elhanyagolt vagy látókörünkből kieső problémákkal is foglalkozzunk. Ez mindenképpen jó volt, nemcsak nekünk, de a felettes szerveknek is.

Gazdaságpolitikai céljaink megvalósítása, a nép- gazdasági egyensúly helyzetének javítása, a változó és növekvő körülményekhez való gyors igazodás és alkalmazkodás megköveteli a vállalati vezetés és irányítás korszerűsítését. A cél nyilvánvaló: növekedjen a vállalatok rugalmassága, az eszközökkel történő gazdálkodás hatékonysága, önállósága, érdekeltsége. Éppen ezért, s mert a felügyelő

bizottságok működését kormányzati szinten is jónak tartották, rendelkezett úgy a Minisztertanács: növeli hatáskörüket, sőt — az állami ellenőrzés rendjében — a felügyeleti szervek ellenőrzési szerveiként működjenek.

Feladatuk nem könnyű, hiszen az ellenőrzés mellett, az utólagos gazdasági elemzést úgy kell elkészíteniük, hogy pontos képet kapjanak a vállalatról, egyben minősítsék munkáját, a vezetők tevékenységét. A felügyelő bizottság a tapasztalatok alapján véleményt nyilvánít, indokolt esetben kezdeményez a vállalati stratégia, illetve középtávú terv fő irányainak meghatározásában, a vállalat megszüntetése, átszervezése, szanálása, tevékenységi körének lényeges módosításában, a vállalaton belüli irányítási, döntési és érdekeltségi rendszer fejlesztési irányelveinek kialakításában. E tennivalók jó elvégzése céljából a felügyelő bizottságok összetételében is történik változás, tagjaivá külső szakemberéket, bankok és más vállalatok képviselőit, az ágazati szakszervezet megbízottját nevezik ki. ..

A már megnövelt hatáskörű felügyelő bizottságról ezeket mondta a vízgépészeti vállalat igazgatója:

— A vizsgálatokról készült jelentést általában évenként szokták elkészíteni. A vállalatot ellenőrző bizottság azonban félévenként ad tájékoztatást. Legutóbb vizsgálták a gyár első féléves helyzetét, ezen belül: a rendelésállomány alakulását, a termelési tevékenység tervszerűségét, az árbevétel ütemességének alakulását, pénzügyi helyzetét, elvégezték a veszteséges munkák elemzését és a termékszerkezet korszerűsítésének tapasztalatait. Ezekkel kapcsolatosan felhívták figyelmünket különböző újabb elemzések elkészítésére. Mindezek segítenek a jövő évi terveink elkészítésében, a gazdasági tennivalók részfeladatainak áttekintésében.

Az elmondottak után nem lehet vitás: az állami vállalatok felügyelő bizottságainak működése — különösen, hogy hatáskörük növekedett — igen jelentős segítséget nyújthat a vállalat első számú gazdasági és természetesen, társadalmi vezetőinek az irányítás korszerűsítéséhez.

G. G.

■ ■ ■ KÉRDEZZEN — FELELÜNK fl ■ ■

A nevelési segélyről

Négy kiskorú gyermekről gondoskodnak Dunapatajon Hathá- ziék. A családban alig másfél ezer forint körül van az egy főre jutó jövedelem — ez a gyesből, valamint a vasútnál alkalmazott férj kevés keresetéből tevődik össze —, ígv a fiatal szülők nem kis nehézség árán tudják csak fedezni a legalapvetőbb kiadásaikat. Ezért igényeltek nevelési segélyt a helyi tanácstól. A havi 2020 forint juttatásról szóló hivatalos döntés rövidesen megszületett, ám még egyetlen fillért sem láttak a július 1-i hatállyal járó összegből. Tőlünk kérdezik: vajon helyes volt-e az érdekükben eddig tett intézkedés, s ha igen, mi az oka a pénzkiutalással kapcsolatos huzavonának?

A jogi előírások értelmében akkor kerülhet sor a rendszeres nevelési segély megállapítására, ha a szülők önhibájukon kívül képtelenek előteremteni a megélhetéshez és kisgyermekeik megfelelő ellátásához szükséges anyagiakat. Kérelem alapján a tanács a helyszínen vizsgálja ki az érintett család körülményeit (lakáskomfort, vagyoni helyzet stb.), majd a tapasztaltak szerint hoz határozatot. A pénzt a területi gyermek - és ifjúságvédő intézet folyósítja.

Ami pedig a konkrét panaszt illeti, arról elmondották az illetékesek, hogy önök rászorulnak a támogatásra, mellyel kapcsolatosan pontos volt az ügyintézés. Csakhát sajnos, bekövetkezett a nem várt eset, kimerült a pénz- ügyi keret, ami lehetővé tenné a folyamatos kiutalást. Mint azt a kecskeméti gyermekvédő intézet helyettes vezetője közölte velünk, egyelőre semmi hír róla, mikor jutnak hozzá a hiányzó összeghez.

Minderről értesítettük a felügyeleti hatóságot, a megyei tanács művelődésügyi osztályát, abban a reményben, talán hamarosan előkerülnek a szóban forgó forintok, melyekhez egyetlen megjegyzést fűzünk: a népgazdaság nehéz helyzetéből adódó következményeket főleg az alacsony jövedelmű, sokgyermekes szülők érzik, az ő megsegítésük tehát nem egvéb, mint a legfontosabb társadalompolitikai feladatok egyike!

Baráti segítség és kártérítés

Nincs irievlésre méltó helyzetben a minap — ajánlott levéllel — hozzánk fordult városi lakos. Az történt, hogy az elromlott gépkocsija megjavítását baráti alapon, vagyis ellenszolgáltatás nélkül vállalta a szakember. S bár a hónapoki»' tartó munkájáról azt állította, eredményes volt, mindezt nem igazolta a gyakorlat, hiszen az autó már az úgynevezett pró- baúton csütörtököt mondott. Szerelési hiányosság következménye — állapította meg a helyszínre hivott másik autójavító. Ezek után Így ír olvasónk: „Ügy tűnik, drága lesz a hibás jármű utólagos helyrehozása. E kiadással kapcsolatosan tartozik-e anyagi felelősséggel az, akinek „köszönhetem” a bajt?”

A panasz kézenfekvő tanulságával kezdjük: a n.agy értékű, saját tulajdonú eszközök — például az autó — javítását nem célszerű szívességként elvégeztetni. S ezzel korántsem akarjuk tanácsolni, hogy a bagatellnek számító hiba bekövetkezésekor is a közületi szervizhez, vagy a leghíresebb kisiparoshoz fusson a megrendelő. Mert kérheti az ismerős, vagy éppen a jó barát, netán a rokon segítségét, csakhogy illik tudni: ekkor is felmerül a vállalkozó szakember felelőssége, melyet egyszerűbb bizonyítani, ha a felek között fennáll a kétoldali, tehát a szerződéses kapcsolat. A jelentősebb javítómunkánál alighanem nélkülözhetetlen az ilyen megállapodás.

Az ön kérdésére adandó válasz pedig a Polgári Törvénykönyvben található: aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A kár mértékét azonban nem könnyű kideríteni, ha a munkáról számla sem áll rendelkezésre. Hogy mi a teendő ez esetben? Műszaki szakértő bevonásával kell ellenőriztetni a járművet, s ha megállapítja, hogy a ..barátilag” közreműködő szerelő mulasztást követett el, az ebből adódó összes költség megfizetése a kárt okozót terheli. Amennyiben vele szemben ön hiába lép fel az igényével, bíróság előtt érvényesítheti a követelést. Persze egy alapos — műszaki tényadatokat tartalmazó — beadvány révén.

Lesznek-e új parkolóhelyek?

Kovács Lajosné sok kecskeméti

— és máshonnan ide látogató — nevében teszi szóvá, hogy a helyi piaccsarnok környékén majdhogynem lehetetlen közlekedni autóval minden kedden, pénteken, meg vasárnap, amikor tart a piac. A várakozó rengeteg gépjármű ugyanis elfoglalja az úttest zömét

— néhol a járda egy részét is —. ahol a gyaloglás sem veszélytelen. Olvasónk úgy véli, a zsúfoltság csak fokozódik a szomszédos új Centrum Aruház megnyitása után. Hallott ugyan már arról hn»v kialakítanak ott parkolóhelyeket, ám az ezzel kancsolatos munkák megkezdésének egyelőre még a jelét sem látja. Ezért szeretné tudni: valójában várhatő-e kedvező változás?

Magunk is jártunk a helyszínen, így túlzás nélkül állítjuk, a „hírős” város szóban forgó — a Budai, a Nagykőrösi, a Móricz Zsig- mond és az Erdősi Imre utca által határolt — területe voltaképpen kereskedelmi központtá lép elő, amint megnyitja kapuit a korszerű, nagy alapterületű Centrum Áruház. Szerényen számolva is, ezrek fordulnak meg naponta ott, s a mellette levő ABC-áruházban

és a piacon. Jogosan feltételezhető hogy a vásárlók jelentős része gépkocsival érkezik, ezért Arrafelé megnő a járműforgalom. Ám ezzel tisztában vannak az illetékesek, akik kidolgozták a technikai megoldást, melynek részleteiről a városi tanács közlekedési csoport- vezetőjétől, Irsa Ernőtől kaptunk információt. E szerint:

Az új áruház mellett parkolóhelyek kiépítésére kerül sor. A tervek szerint összesen hetven autó várakozhat, míg tulajdonosaik lebonyolítják a vásárlást. A kivitelezés rövidesen megkezdődik. s a jövő tavaszon már használhatók lesznek a parkolók.

így is lehet

A [közelmúltban e hasábokon tolmácsolták az egyik kecskeméti munkásember keserű szavait arról, hogy a itöbb miiint; két évtizeden át szorgalmasan végzett munkáját feladva vonult nyugállományba, ám a cégnél töltött utolsó napon még öt percük sem volt főnökeinek, hogy udvariasan elváljanak tőle, s megköszönjék, amit a közösségért oly fáradhatatlanul tett.

A napokban ismét nyugdíjas- búcsúztatóról értesültünk. De egészen más tartalmúról. És természetesen ez,t is közzé tesszük, remélve: korántsem egyedi eset.

A Kecelen lakó Kovásznak házaspár csaknem 40 éven át dolgozott a pedagógust pályán. Főleg külterületi iskolákban, ahol az eredményekért, a tanyai nebulók tudásáért kétszer, talán többször annyit kellett tenni, mint a sokkal jobban felszerelt intézményekben. De a két nevelő mindig példásan helytállt, bizonyítja ezt a Kiváló tanító kitüntetésük is. Hivatásuk mellett maradt idejük, erejük arra is,- hogy kivegyék részüket a népművelésből. Minden évben TIT-előadók voltaik, vezették a szülők iskoláját, irányítottak énekkart és színjátszó csoportot.

Mindezt Udvarhelyi István idézte fel. aki a házaspárt a Keceli Nevelési Központban tartott ünnepélyes összejövetelen búcsúztatta a pályatársak, a tisztelőik, valamint a pályakezdőik jelenlétében. A meghatóan szép rendezvényen vette át a két tanító a Pedagógus Érdemérmet, valamint a szakszervezet ajándékát.

A történtek azt példázzák, így is Lehet átadni stafétabotot a munkahelyen. Ahol soha és sehol sem szabad közönyösnek lenni azokkal szemben^ aíkik dolgos évtizedek után a megérdemelt pihenésre készülnek.

Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét,' Szabadság tér 1/a.

Telefon: 20-111,