Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-02 / 259. szám

1983. november 2. © PETŐFI NÉPE • 3 Tervszerű, sokoldalú kádermunka Beszélgetés Papp Györggyel Az MSZMP káder munkára vo­natkozó központi és megyei ha­tározatai hosszabb időire megfo­galmazták a feladatokat. A párt XII. kongresszusa az alaphatáro­zatokra építve jelölte meg a ká- denmumka demokratizmusának erősítését, a vezetői munka és mágatartás tánsaldallimi ellenőr­zésének javítását, a választott testületek, társadalmi szervek döntési, véleményezési jogának következeteseb b érvényesítését. Bajára és a járásban a sajátossá­gok figyelemibevételével ezek­nek az irányéi,veknék gyakorla­ti megvalósí tására törekedtek, folyamatosan munkálkodtak a helyes; módszerék kialakításáért, erősítéséért. Arra kértük Papp Györgyöt, a városi-járási párt­bizottság első titkárált, e témá­ban válaszoljon néhány kérdé­sünkre. KÉRDÉS: Milyennek ítéli me a város, a járás vezető beosztás ban dolgozóinak tevékenységét? VÁLASZ: — A város-járás gazdasági egységében, hivatalai­ban, intézményeiben dolgozó el­sőszámú vezetők döntő többsége alkalmas a megnövékedett köve­telmények teljesítésére, képes arra, hogy önállóan, felelősség­gel, magasabb szinten, végezze munkáját. A vezetői készség meg­ítélésében erőteljes támogatást élveznek a kezdeményező, követ­kezetes, rendet, fegyelmet köve­telő, a demokratikus módszere­ket fejlesztő vezetők. Példaként említem a Fin-omposztó Vállala­tot, a Bajai Lakberendező- Épí­tő és Vasipari Szövetkezetét, a Bácskai Bútoripart Vállalatot, a Hosszúhegyi, a Bácsalmási Álla­mi Gazdaságokat, a vaskúti és a báicslbok’odi termelőszövetkezete­ket. Az utóbbi években minősé­gi változást mutat a vezetők együttműködési törekvése, amely tovább fejleszthető. Az ipari üze­mek között hagyományai van­nak ennek, s ez egyre jobban ter­jed a mezőgazdaságiban is. Jónak értékelhető, az üzemek és a he­lyi tanácsok vezetőinek közös fe­lelőssége, a lakosságmegtartó és -eltartó szerep erősítésében, a közsélgpolitiikaii célok megvalósítá­sában. Ilyen tapasztalataink vannak Sükösdön, Vaskúton, Csávolyon, Hercegszántón, Ma­darason. A hatáskörök decentra­lizálásával jelentős előrelépés történt aibtban, hogy a' káderek sorsáról ott döntenék, ahol .a leg­jobban isimerik, minősíteni tud­ják munkájúkat. — A testületek, kollektívák erő­södését mutatja, hogy munkahe­lyi kezdeményezés indítja el egy- egy vezető kiválasztását, előlép­tetését. felmentését, vagy ép­pen fegyelmi felelősségre vo­nását. A tapasztalatok mutat­ják: az eddigi vezetői változások szükségesek, eredményesek vol­tak. Főleg a gazdálkodó szerve­zeteknél tapasztalható, hogy a fiatal, képzett szakemberek elő- reláthatólbban, igényesebben tá­maszkodnak a testületekre1, kol­lektívákra. Ennek nyomán erő­södött a közgazdasági szemlé­let, erőteljeséblb a kockázatválla­lás, egyre több vezető érzékeli;, az általa irányított szervezet helyiét, szerepét, feladatát a népgazdaság­ban. KÉRDÉS: A különböző ágaza­tokban hogyan kerülnek embe­rek vezető beosztásba, s mi a jel­lemző munkájukra? VÁLASZ: — Az iparban dol­gozó elsőszámú vezetők nagyobb része több éves gyakorlattal ren­delkezik. Az utóbbi’ évek káder­munkájának eredményeként el­mondhatjuk, hogy fejlődött ön­állóságuk, bővült hatáskörük is. Tudatos és tervezett cserék ré­vén Olyan fiatalok kerültek ve­zető posztókra, akik méltó utó­dai a korábbiiakinák. Ezt mond­hatom el a Ganz Villamossági Művek Bajai Készülékgyáráról, a Volán 9. számú vállalat bajai üzemegységéről, az ÉVIG ViLla-- mosszerélvénygyár, a Kismotor és Gépgyár bajiai gyáráról. A neve­lés eredlményét mutatja, hogy va­lamennyi új vezető helybeli; hé1- man közülük ugyanazon a n ''»helyen helyettesként v; ■ .»»’iikátn dolgozlak. A • gazdaság, egységek irái ását végzők jelentős része végzett szakemberként, gyakorlati ta­pasztalattal került munkaköré­be. A ihiároim állami gazdaság ká- derlhelyzete szilárd, A termelő- szövetkezetéknél az utóbbi évék fő feladata a káderek megtartá­sa, a szakmai szint emelése volt. A vezetők többségére az új irán­ti fogékonyság, a korszerű eljá­rásokra való törekvés, a termellé- si rendszerek adta lehetőségek ki­használása a jellemző. Gondot okoz, hagy néhány vezető a szük­ségesnél lassabban allkialmiaiz- koidik a változó körülményekhez, kevésbé keresi a jövőt megala­pozó lehetőségeket. — A kulturális életben és az egészségügyben a vezetők nagy része gazdag tapaisztaikttal .ren­delkezik, munkakörét több éve tölti be, .munkája színvonala meg­felelő. A vezetői munkakörök pá­lyázat útján történő betöltését il­letően több éves kedvező tapasz­talatról adhatok számot. A meg­bízatások idejének lejárta után több helyen került sor iskolai, kollégiumi igazgatók, illetve kór­házi főorvosok cseréjére. Az ál­lami irányításiban a vezetőik több­sége megfelel a kövétekraény,ék­nek. «Figyelemre méltó azonban, hogy a községi tanácsok elnökei­nek mintegy fele 58 év feletti. Nem megnyugtató az sem, hogy a városi tanácsi osztályvezetői között az indokoltnál gyakoribb a személyi változás. KÉRDÉS: Hogyan biztosítható az új vezetők kinevelése, össz­hangban van-e az utánpótlás a képzéssel? VÁLASZ: — A városi-járálsi .pártbizottságok rendelkeznek kö­zéptávú káderutánpótlási és -képzési tervvel. Ezek képezik az éves kádercsere tervek alap­ját. A gyakorlat azt mutatj-a, hogy az utánpótlási és képzési tervek között rnegífelelő összhang van. Az elmúlt két évben. 46-an kezd­ték él tanulmányaikat, a végzet­tek száma évente 20—25-re tehe­tő. Egyre inkább igyekszünk meg­felelni annak a politikai elvnek: a káideráilioimá.ny bázisát, az egye' temet és főiskolát végzett szak­emberek képezzék. Kedvező, hogy 1985.-ig; a munkahelyeiknek 108 fiatallal vain ösztöndíj -szerződé­sük, ugyanakkor elgondolkodta­tó, hogy ezek döntő többsége ipa­rt és mezőgazdasági nagyüzemek. néz kötődik. Az említett szám megegyezik a munkahelyek igé­nyével, de a végzett szakemberek jelentős; része évek óta nem ke­rült a szerződött munkahelyek­re. A páirtszervek és -.szerveze­tek, a munkahelyek ikáderutára- pótlási törekvései összességében helyesek, tükrözik a közeli és tá­volabbi jövő szükségleteit. Meg kell jegyezni,' hogy a női 'káder- tartalékok számbavétele még mindig elmarad a kívánalmaktól. Gondok is jelentkeznek az utánpótlásiban, képzésben. A vezetőik e,gy .része nem a kivá­nalmaknak megfelelően foglal­kozik a káderutánpótlás neve­lésével, képzésével. Az irányítók többsége belső előléptetés útján kerül munkakörébe, helyenként a páirtszenvek és -szervezetek nem eléggé következetesen. álltnak ki saját kádertartalékaik funk­cióba állítása mellett. Több he­lyen elhanyagolják a kezdő szak­emberekkel- való foglalkozást, nem értékelik egyéni teljesít­ményeiket. nem érzékeltetik velük jövőjüket. KÉRDÉS: Me gvalósultak-e gya­korlatban a káderpolitikai elvek, milyen a személyzeti munka? VÁLASZ: —. A pártszervek és -szervezetek többsége hatáskö­rét, véleményezési jogkörét a pártirámyítás, a demokratikus vo­nások erősítése fontos eszközé­nek tekinti és alapvetően, helye­sen Is alkalmazza. Ma; már álta­lános, hogy a hatáskörbe tartozó vezetőkkel kapcsolatos1 miniden lényeges kérdésben véleményt kérnek az illetékes állami és gaz­dasági vezetők a pártszervek- tő’l. Az is gyakorlat, hogy a párt­szervek többségében a személyi kérdéseket írásos előterjesztés alapján tárgyalják és a testületi ülésen kollektíván kialakított vé­leményüket írásiban adják meg. A káderpolitikái elvek érvénye­sülése során az illetékes vezető­ket testületi üléseken és tag­gyűléseiken számoltatják be a kádermunkárcf. A pártszervek kö­vetkezetes .munkájának hatá­sára, a szakszervezet megnöve­kedett hatáskörének eredmé­nyeként a;z előkészítésiben fej­lődött a kádenmurika demokra­tizmusa. A személyzeti munka a párt- és az állami határozatok­nak: megfelelően rendezett. A személyi ügyek előkészítése tair­taimában mindinkább megfelel, a követélményeknek. A munkahe­lyi vezetők kellő fontosságot tu­lajdonítanak a személyzeti mun­kának, azonban néhány helyen — kisebb egységeknél, kapcsolt munkaköröknél — adminisztrá­ciós feladatnak tekintik. — A vezetőd munkát értékelő minősítések naprakészségében, tartalmában, lebonyolításában kedvező tapasztalataink van­nak, ugyaniakkor néhány helyen az alapvető rendelkezések be­tartásában Is gondok jelentkez­nek. A kádermunka demokrati­kus fejlődése mellett a gyakorla­ti munkában szubjektív ténye­zők is befolyásolják a döntése­ket. A vezetők egy része nem kellően ismeri a káderpolitikái irányelvek követelményeit. Elő­fordul ebben bizonytalanság a ha­táskörrel rendelkező testüle­teknél és a személyzeti appará­tusnál is. Gyárt, gyáregységi rend­szerben még ima is előfordul, hogy megegyezés, döntés után kérik ki a helyi .pártszerv véleményét, ez­zel kész helyzetet teremtenék. A tömegszervezetek véleményezési jogiköre javuló, de abban miég mindig sok a formális elem. Eseten ként a pártszervek és -szer­vezetek is túllépik hatáskörüket, és akikor is állást foglalnak, almi­kor az a munkahelyi vezető jog­köre. KÉRDÉS: Miben látja a káder- és személyzeti munka feladatait? VÁLASZ: — A párt-, állami, gazdasági, társadalmi és tömeg- szervezeiti vezetés minden szint­jén, a dolgozók körében megerő­södött az a vélemény, hogy a párt káderpolitikái határozata vál­tozatlanul időszerű. A központi és megyei határozatok gyakor­lati megvalósításában a párt városi-járási végrehajtó bizott­sága -továbbra is feladatnak te­kinti a káderimuraka jól bevált gyakorlati' módszereinek fej­lesztését, kibontakoztatását, he­lyes értelmezését. Ennek érde­kében minden szinten tudato­sabban kell törekedni a káder- pofi ti kai elvek és a kádermunka gyakorlata összhangjának meg­teremtésére, az egységes szem­lélet állandó «megújítására. Gya­korlattá kell tenni a káderpoliti­kái elvekkel össze nem egyez­tethető tevékenységet folytatók szigorú felelősségre vonását,, a végrehajtásiban jelentkező tor­zulások felszámolását. Szigorí­tani kellll a káder- és személyze­ti munkára vonatkozó határoza­tok végrehajtásának pártellen- őrzését. A hatáskörrel, illetve vé­leményezési jogkörrel rendel­kező testületeket jobban fel keli készíteni jogkörük gyakorlásá­ra. A vezetők tevékenységének megítélésében, kapjon nagyobb hangsúlyt, hogy mit tetteik a fel­adatok megoldásához szükséges személyi feltételek megteremté­séért, az utánpótlás kiválasztá­sáért, neveléséért. Gondoskodni kell a személyzeti ;m,unkakörben dolgozók felkészítéséről, rend­szeres továbbképzéséről, hogy a munkájukkal szemben támasztott követelmények alapján" tevé­kenységük mindenütt a politikai munka rangjára emelkedjen —, fejezte be nyilatkozatát Papp György. Gémes Gábor Időközi választások előtt Már javában tartanak az or­szággyűlési képviselők és a ta­nácstagok november 26-ra terve­zett időszaki választásának előké­születei. .Amint azt a Hazafias Népfront Országos Titkárságán el­mondták: arra törekszenek, hogy már ez alkalommal érvényesítsék a közelmúltban befejeződött, a vá­lasztójogi törvénytervezettel kap­csolatos társadalmi viták tapasz­talatait. Ennek jegyében szorgal­mazzák, hogy a megüresedett he­lyeket többes jelölések útján tölt­sék be. Értesüléseik szerint Bács- Kiskun megyében a 6-os, Buda­pesten a 26-os országgyűlési vá­lasztókerületben ennek megfele­lően járnak majd el, s választják ki a képviselőjelölteket. Békésben és Borsodban egy-egy jelöltet ál­lítottak a megüresedett képviselői posztokra. A jelölőgyűlések és a választá­sok előkészítésében, szervezésében meghatározó szerepet játszó Ha­zafias Népfront természetesen fi­gyelembe veszi ezeket a kéréseket, annál is inkább, mert még az 1972-es választójogi törvény van érvényben, amely nem teszi köte­lezővé kettő vagy több jelölt ver­senyeztetését. A cél azonban az, hogy — ahol lehet — már most él­jenek a többes jelölés lehetőségé­vel. A tanácstagok választási előké­születeinél már érződik bizonyos, kedvező irányú változás: Bács- Kiskunban a 43 megüresedett kör­zeti helyt mindegyikében két jelölt várja a november végi állampol­gári szavazatokat. Ám Borsodban, ahol csaknem száz új tanácstagra van szükség, a jelzések szerint csak 25-en kapnak vetélytársat. Több budapesti kerületben meg­tartották már a jelölőgyűléseket, s általános tapasztalat, hogy szik a részi/, evők aránya KUVA1TBA KÉSZÜL • Sokfajta szivattyút készítenek a Ganz-MÄVAG Kiskunhalasi Gép­gyárában. Ezek nemcsak itthon, külföldön is keresett berendezések. A gyár igyekszik termékeit mind szélesebb körben megismertetni. Most szépítik, csiszolják festés előtt a Dubaiban megnyíló kiállításra szánt, Volvo-motorral meghajtott, nagy teljesítményű mezőgazda- sági szivattyút. (Méhesi Éva felvétele) A háztáji tejtermelés fejlesztése A tej csaknem egyharmada a kistermelőktől származik, a tehe­nekkel foglalkozó állattartók szá­ma azonban évről évre csökken. A korábbi vizsgálatok szerint azért, mert a nehéz fizikai mun­ka túlzott próbára teszi az álta­lában idősebb korú embereket. Fehér István, a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskola tanszékvezető tanára a háztáji tejtermelés mű­szaki fejlesztésének lehetőségeit mérte fel, kiindulva abból: a gé­pesítés fokozásával csökkenteni lehet a fizikai munkát. A vizsgálat hatezer kisgazda­ságra terjedt ki. Kiderült, hogy a ház körüli termelők 80 százalékban alkalmaznak takarmányozási gé­peket — répavágót, szecskavágót, darálót stb. —, ezek azonban régi. korszerűtlen berendezések. Üjak gyártására, forgalmazására lenne szükség. A szakmai elemzés rámutat ar­ra: átfogó szervezéssel a mező- gazdasági nagyüzemek az eddigi­nél jobban segíthetnék a kister­melés gépesítését is. Javasolta azt is, hogy a tejtermelés hozamait csökkentő tőgygyulladás vizsgála­tait terjesszék ki a háztáji állo­mányokra, e téren a nagyüzemek már kellő jártasságot szereztek, és az ellenintézkedések megtéte­lére is képesek. NAPKÖZBEN Hiszen szerethetnénk is a postát FEL KELL OLDANI A KÉPZÉS TANRENDI KÖTÖTTSÉGÉT Vita a felsőoktatás fejlesztéséről Már vagy öt perce csönge­tem a kecskeméti tudakozót, amikor végre felveszik. — Egy kis türelmet kérek — szól egy női hang, s hallom, hogy magyaráz valakinek a tele­fonba. öt perc csöngetés után ép­pen menne fel bennem a pum­pa, de elszáll a mérgem. A hang szokatlanul üde, friss, cseng-bong, áradóan derűs. Aztán elköszön a másiktól, s én jövök: — Köszönöm a türelmét — mondja. — Néha nem azonnal értik meg az embert. Paran­csoljon . . . Semmi baj, felelem, én sem leszek könnyű eset, a címet sem tudom, csak a nevet... — Min tetszik mosolyog­ni? — kérdezi, amint megál­lók. M — Észrevette? Azon, hogy milyen jókedvű. Ritkaság. — Az? ... Szeretek dolgoz­ni. Illetve szeretem ezt csi­nálni. — Irigylésre méltó, aki sze­reti <t munkáját. — Köszönöm ... Megkapom a kért felvilágo­sítást és továbbra is ilyen jó­kedvet kívánok. Ügy látszik, nemcsak türelmes, hanem „gyorsan is kapcsol", mert tüs­tént rávágja: — Hát ha újból tetszik hív­ni, akkor még biztosan meg­lesz ... Kattanás. Szeretjük egy­mást! Beragyog a nap az ab­lakon. Ha most lépne be va­laki a szerkesztőségi szobába, magamhoz ölelném, de leg­alábbis mindent megtennék érte, ami tőlem telik. Szinte hallom, amint ő is nevetősen köszönti a követ­kező hívót: — Tessék, itt a tu­dakozó, mi tetszik? ... S így, talán addig, míg rá­mordul egy otromba alak, aki nem győzte várni a zsúfolt vonalat, akit megcsalt a fele­sége, aki nem sejti, hogy van az életben derű, jókedv vagy legalább egy kis megértés egy­más iránt. Talán eddig tart a postás- kisasszony nevetős kedve. Ta­lán tovább. Talán ilyen lesz mindig ... Ügy legyen! Mert boldog, aki szereti a munká­ját. És szerencsések, , akikéit őhozzá kapcsol a készülék, nem pedig ahhoz a kis frus­kához, aki a múltkoriban olyan pökhendien kioktatott... —r—6 Változó csillagok O Piszkéstetőn az MTA Csilla­gászati Kutatóintézetében, az ob­szervatórium csillagászai több mint két évtizede figyelik a vál­tozó csillagokat és a tejútrend­szert. Munkájukat három speci­ális távcső segíti. Közöttük az egyik hazánk legnagyobb — két méter tükörátmérőjű — telesz­kópja. Ezzel fotografálni, foto- elektromos észlelést és színkép- elemzést lehet végezni, az auto­matikus méréseket számítógép segíti. Az obszervatórium részt vesz az Interkozmosz program­ban és tudományos tapasztalato­kat cserél a szocialista országok csillagászaival. A képen: Dr. Patkós László, a Zeiss gyártmá­nyú óriás távcsővel. A Művelődési Minisztérium át­fogó és a felsőoktatás fejlesztési kérdéseit részletesen tárgyaló kon­cepciót bocsátott vitára a közel­múltban, amelyet mintegy 200 szakember közreműködésével ké­szítettek. Az előkészítő munkát a minisztériumban létrehozott felső- oktatási bizottság koordinálta. Ja­vaslatuk a felsőoktatás 2000-ig tervezett átfogó, komplex fejlesz­tésének koncepcióját tartalmazza. A vitára bocsátott dokumentum folyamatosan megújulásra kész és rugalmas felsőoktatási rendszer kialakítását célozza; olyan rend­szerét, amely a jelenleginél maga­sabb szintű alapozó, s a későbbiek során szakosodást biztosító kép­zést nyújt. A tervezet fontos , jel­lemző je, hogy a felsőfokú szak­emberképzés rendszere átfogja majd a szakmai életút egészét. A dokumentum készítői így ál­lást foglalnak a többfunkciós to­vábbképzési rendszer általánossá tétele mellett, amely a felsőokta­tás egészébe annak szerves része­ként illeszkedik. A felsőoktatási intézményrendszert az ország tu­dományos kutatóbázisának egyik alapvető elemévé kívánják tenni, erősítve egyben a felsőoktatási in­tézmények egymás közötti, illetve a kutatóintézetekkel, vállalatok­kal, intézményekkel folytatott kapcsolatait. A dokumentum sze­rint fel kell oldani a képzési fo­lyamat merev tanrendi kötöttsé­gét, a „vizsgaközpontú” oktatást. Növelni szükséges a szorgalmi időszak arányát a képzési időn belül. Szélesebb körben válik szükségessé az úgynevezett „át­oktatás” és „áthallgatás” — tehát a nem a szakhoz szorosan kapcso­lódó stúdiumok folytatása — a felsőoktatásban. Alternatív kurzu­sok meehirdetésével kell ösztö­nözni, hogy a hallgatók érdeklő­dési körüknek megfelelően vá­laszthassanak — mutat rá a ja­vaslat. Szükségesnek látszik a képzési célokat meghatározó ok­tatásszervezés fokozatos bevezeté­se ; annak érdekében, hogy — összhangban a társadalmi köve­telményekkel — a minőségi fej­lesztés kerüljön a középpontba. feloldhatók lesznek a központi irányítással óhatatlanul együttjá­ró, ám szükségtelen kötöttségek, s lehetővé válik, hogy a hallgatók a társadalmi szükségleteket és az egyéni törekvéseket egyaránt fi­gyelembe vevő szakosított tanul­mányokat folytassanak, a kiemel­kedően tehetséges hallgatók szá- má*-- pedig egyéni tanulmányi te-veket alakítsanak ki. A dokumentum központi kérdé­sei közé tartozik az egész'oktatási rendszer szempontjától meghatá­rozó fontosságú pedagógusképzés minőségi fejlesztésének koncepció­ja. A felsőoktatási intézmények irányításáról szólva a javaslat •hangsúlyozza, hogy folytatni kell a hatáskörök decentralizálását, az intézmények belső demokratizmu­sának fejlesztését, s meg kell szüntetni a jogi túlszabályozottsá­got. A felsőoktatás fejlesztési iavas- latáról kibontakozott szakmai vita a közeljövőben befejeződik. Már eddig is számos felsőoktatási in­tézmény, szakmai és társadalmi szervezet, főhatóság, valamint nagytekintélyű oktató, tudós mondta el véleményét. A hozzá­szólók mindegyike egyetért a do­kumentum alapelveivel, célkitűzé­seivel, a fejlesztés fő irányával. Számos fórumon ugyanakkor szor­galmazták részletesebb — a szak- kénzési ágazatok fejlesztési tervét is magába foglaló — dokumentum kidolgozását. A vitából kitűnt: résztvevői rtemzeti ügynek tekin­tik a felsőoktatás ügyét. Ám sok helyütt még nem látják biztosí­tottnak a végrehajtás anyagi, szer­vezeti és irányításbeli feltételeit. S ezért is ösztönzik arra a Művelő­dési Minisztériumot, hogy minél előbb fogalmazza meg a konkrét feladatokat. A felsőoktatás fejlesztési javas­latának vitája november elején a Gödöllői Agrártudományi Egyete­men tartandó rendkívüli ifjúsági parlamenten zárul. Ezt követően a Művelődési Minisztérium a szakmai vélemények figyelembe­vételével kialakítja koncepcióját a felsőoktátás fejlesztéséről, amely várhatóan még ebben az évben a Minisztertanács elé kerül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents