Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-30 / 282. szám

4 • PETŐFI NÉPE 0 1883. november 30. Építés vagy leépítés 2. Kényszerítő lelkiísmeret SAJTOPOSTA Amikor ez a gyár épült, min­den bizonnyal a legkorszerűbbek között emlegették. Igaz, ennek már nyolcvan éve. A kiskunha­lasi mó&zhomotatégla azóta válto­zatlan népszerűségnek örvend. Az érvényes szabvány szerint családi ház ugyan már nem na­gyon épülhet belőle, hiszen hő- átbocsátása a megengedettnél lé­nyegesen több. Az energiával ta­karékoskodó viilág igényeinek így csak utólagos hőzáró vakolattal felelhet meg. Melléképületeik vi­szont készülhetnek mészhomok­téglából. A fehéresszühke építő­anyag két okból is nagyon ked­velt Kiskunhalas környékén: ol­csó, darabja mindössze egy forint nyolcvan fillér, és a közelben be­szerezhető. Manapság — amikor a szállítási költség gyakran már a tégla értékének felét .is kiteszi — ez sem utolsó szempont. — Nem is tudom, mikor taka­rítottuk utoljára az udvarit — vezet körbe birodalmában Lakos Benő, a gyár vezetője. Az udvaron ez nem látszik. Nincsenek törmelékhal mák, van viszont lovas kocsi, teherautó, amely a friss termékre vár. — Ez a tégla olyan, mint a kő — dicséri La kos Benő. — An­nál erősebb, minél jobban veri az idő. Még a törmeléket is el­hordják, belerakják az alapba. Azután olcsó is, és gyorsan elké­szül. Ma homok, holnap meg már építhetnek belőle. Az alap­anyagból iitt a határban renge­teg van, csiak be kell hordani. Nincs még egy ilyen építőanyag, elhiheti Valóban hihető, hogy ez a tég­la a maga nemében nehezen pó­tolható. Különösen mikor azt is elmondják, hogy a környék sok apró tanyája mind vályogból, vertfalból készült, amibe ajtó— ablak csak téglával körberakva falazható be. Halason és vidékén mészhomoktéglából épülnek a kerítések, s hordják válaszfalnak. Mióta előírás, hogy nyeregtetős házak épüljenek a környéken, a tűzfalak is ebből készülnek. A disznóólhoz sem kell drága, jól hőszigetelő falazóblokk; megteszi az olcsó tégla, A vizsgálati eredmények sze­rint a kiskunhalasi mészhomok­tégla nagy szilárdságú. Utoljára 1967-ben a teljes rekonstrukció után működött teljes üzemben a gyár, amely akkor még az Al­földi Tégla- és Cserépipari Vál­lalaté volt. Akkor 13 millió da­rab téglát gyártottak egy év alatt, ma legfeljebb 8—8,5 millió készül. A gépék öregek, az anya­guk kifáradt. A présgép hatal­mas öntvényed gyakran edtörnék; nem csoda, hiszen a század eleje óta működnek. A háromból ma már csaik kettőt használnák, egyet szétszedtek alkatrésznek. A gépek *értéke inkább csak eszmei, néhány ezer forintból az összesét meg lehetne venni — egyelőre azonban még nem el­adók. A téglagyár a Vörös Szikra Termelőszövetkezeté. Szeitz Ádám elnök nagyon jól tudja, hogy a környék még hosszú éve­ken át felvevőpiaca lesz a mész­homoktéglának. Épp ezért sze­retnék elvégezni a már nagyon ni gáztüzelésre. Ez 2,5 millió fo­rintból oldható meg. Summa summa rum: legaláb b ötmillió kellene, aminek csiak a töredékével rendelkeznek. Ha nem lesz segítség, le kell állíta­ni a gyárat, míg össze nem jön a hiányzó pénz. Ez 2—3 évet je­lent. — Kértünk a banktól hitelt a felújításra, de nem kaptunk — folytatja az elnök. — Azért nem. mert van nyolcmillió forint tar­talékalapunk. A termelőszövet­kezet kedvezőtlen adottságúnak számít, ennek ellenére még nem voltunk veszteségesek. Az a véle­ményünk, hogy kell valamennyi biztonsági tartalék. Vannak ipari melléküzemágaink, szerencsére idejében elkezdtük a fejlesztésü­ket, ma már jövedelmezöek. Ezt is azért csináltuk, hogy legyen miből fejleszteni az alaptevé­kenységet. Hiteleket vettünk föl KÉRDEZZEN — FELELÜNK Q A század elején készültek a prések... (Straszer András felvétele) esedékes felújítást. Az akarat azonban ehhez kevés, pénz kel­lene. — Tavasszal úgy gondoltuk, le­állítjuk a gyárat, mert a helyre- állítása nagyon sokba kerülne. Azután beláttuk; nem tehetjük, akkora az igény a mészhomok­téglára. A „kényszer" ez esetben inkább a lelkiismeretűnk, mert ha a gazdaságosságot nézzük, meg azt, hogy segítséget sehon­nan sem kapunk, akár le is ál­líthatnánk... Szóval, helyre sze­retnénk hozni a gépeket, a főda­rabok gyártását már meg is ren­deltük. Darabonként 100 ezer fo­rinttal számolva, egymillió forint kiadás lesz ez jövőre. Nagyobb gond, hogy a kazán is tönkre­ment, s csak egy évre kapta meg az üzemelési engedélyt. Egy moz­donykazán beállítása szintén egy­millióba kerülne. Van egy má­sik megoldás is: a szénről átáll­ültetvényfejlesztésre, ma is van­nak nullára leírt gépeink a me­zőgazdaságii ágazatban. A képző­dő fejlesztési pénzeinket elsősor­ban erre kell fordítanunk. Ha egy mezőgazdasági üzem elsődleges feladatának tekinti az alaptevékenység fejlesztését és szintentartósát, csak azt lehet mondaná, okosan teszi. Ha egy tsz-elnök 24 éven keresztül úgy vezette az őt megválasztókat, hogy közösségük a rossz termő­helyi adottságok mellett is hét­szer lett kiváló szövetkezet, gaz­dálkodási politikája bizonyosan átgondolt. Minden gazdálkodó maga érzi, hol húzódik az a ha­tár, ameddig még elmehet a pénzköltésben. így hát — egye­lőre fogadjuk el, hogy a mész­homok-téglagyárnak néhány évre le kell állnia. Fejszés Edit (Folytatjuk.) December 2-án 10 órakor nyílik A HÁROMSZINTES, légkondicionált, MOZGÓLÉPCSÖS (n CENTRUM ÁRUHÁZ Kecskeméten Mit kell tudni a rehabilitálásról? Az egészségügyben dolgozó H. I. lapunkhoz küldött soraiból az de­rül ki, a munkahelyén nincs min­den rendjén a csökkent munkaké­pességűek rehabilitálása körül. Alapvető baj, hogy az érintett dol­gozóknak kevés az ismeretük a jogaikról, kötelezettségeikről, vagyis a teendőikről. Az ezzel kapcsolatosan megkezdett intéz­kedések is túlságosan vontatottak, s nemegyszer eredménytelenek, amire bizonyság, hogy jó néhányan szorgoskodnak továbbra is a régi munkakörükben, pedig a velük szemben támasztott követelmé­nyeknek már csak részint tudnak eleget tenni. S alig van példa ar­ra, hos'v az ilyen emberek kere­setkiegészítésben részesüljenek. Olvasónk — mások nevében is — kér bennünket, röviden informál­juk arról: voltaképpen mit kell tudni a rehabilitációs eljárás lé­nyegéről? A megváltozott munkaképessé­gű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) Eüim—PM számú együt­tes rendelet — megtalálható a Tanácsok Közlönye idei 14. szá­mában — ez év július 1-e óta ha­tályos. A legfontosabb előírásai­ról is csak a teljességre törekvés nélkül szólhatunk az alábbiak­ban: A csökkent .munkaképességű dolgozót rehabilitálni annyit je­lent, mint biztosítani az egészsé­gi állapotának, képzettségének (gyakorlatának) megfelelő mun­kavégzést. Ez elsősorban munkál­tatói feladat. Ennek során — ha indokolt — módosítandó a mun­kaszerződés is. Az intézkedés he­lyes végrehajtásához, illetve a szakszerű rehabilitációs javasla­tok kidolgozásához külön bizott­ság szükséges ott. ahol működik üzemegészségügyi szolgálat. Eb­ben képviselnie kell magát nem­Hová lett az irat? Egy héttel ezelőtt e ha­sábokon tolmácsoltuk Duró Imréné kunszentmiklósd olvasóníknak a budapesti Nyugdíjfolyósító Igazgató­ság egyik osztályvezetőjé­től hallottakat, miszerint azért nem kapja rendsze­resen máig sem — a fiér­je sorkatonai szolgálatá­nak idejére járó — csalá­di segélyt, mert az arról szóló tanácsi papír — még nem jutott el a kiutaló szervhez. Majd megírtuk: ha e sorok pótlólag meg­érkeznek, és nem szorul­nak korrigálásra, a pénzt táviratilag kapja kézhez a címzett. Írásunk megjelenésének napján itelexüzenetet kül­dött szerkesztőségünkbe a kunszentmiklósi Nagyköz­ségi Tanács vb-titkára, Ájpli László, aki a többi között az alábbiakat kö­zölte : A szóbon forgó segély- lyel kapcsolatos határoza­tunkat 1983. szeptember 9-én vette át először a Nyugdíjfolyósító Igazgató­ság — mely röviddel utána előleget is utalt a neve­zettnek —, a kérésük nyo­mán hozott módosító dön­tésünket pedig 1983. októ­ber 3-án vették át, mely­ről a birtokunkban levő tértivevény tanúskodik. A kézbesítési szelvényen ott az átvevő neve, mely arra bizonyság, hogy a he­lyi hatóság idejében pos­tázta az iratot, ráadásul kétszer is. Most csak azt lenne jó tudni, ott, a má­sik hivatalban mi lett a sorsa. Merjük remélni, mi­előbb előkerül. Csak győz­ze ezt kivárni a két kis­gyermekét egyedül nevelő fiatalasszony, aiki heteik óta kölcsönpénzből tudja csak fedezni a megélhetésével kapcsolatos legfontosabb kiadásokat... csak a gazdasági vezetésnek, de a szakszervezetnek is. A szóban forgó eljárást a meg­változott munkaképességű dolgo­zó, a gyógyító-megelőző intézmény főorvosi bizottsága és az üzemor­vos egyaránt kezdeményezheti a munkáltató rehabilitációs meg­bízottjánál, aki 8 napon belül kö­teles javaslattal élni a további alkalmaztatást illetően. Ha nincs alternatívája, össze kell hívnia a rehabilitációs bizottságot, mely 15 napon belül írásban közli az ér­dekelttel, hol nyílhat lehetőség az állapotának megfelelő munkára. Amennyiben nemleges a döntése, arról 3 napon belül értesítendő a htlyi (városi, községi) rehabilitá­ciós bizottság. E testület mielőbb gondoskodik a foglalkoztatásról, ellenkező esetben pedig az átme­neti, vagy a rendszeres szociális járadék megállapításáról és fo­lyósításáról. Végezetül elmondjuk: ha a csökkent munkaképességű sze­mélyt a rehabilitálása során át­helyezik, betanítják, vagy szak­képzésben részesítik, megilleti őt — meghatározott időre, vagy ép­pen időbeni korlátozás nélkül — a keresetkiegészítés, melynek összege elérheti a korábbi átlag- keresetének 80, 90, illetve 100 százalékát. Mikor kötelező a kéménytisztítás? A Kiskunfélegyházán lakó Tér­jék Józsefnének meggyűlt a baja a helyi kéményseprővel, aki csak az évi szolgáltatás díját szedi be pontosan, ám sokkal kevésbé fon­tos számára a tisztítási munka idejében való elvégzése. Külön hí­vásra ugyan házhoz megy, de ilyenkor nagyon sietősen dolgozik a kéményben, illetve a padláson, így hát fölösleges tőle kérni a füstcsövek, vagy a tüzelőberende­zések koromtalanítását. E teendő jobb híján a tulajdonosokra (la­kókra) marad, akik nevében az­ÜZENJÜK iránt tudakolózik olvasónk: volta­képpen mikor kötelező a kémény- tisztítás, s ezzel kapcsolatosan mi a munkaköri feladata a szakválla­lat dolgozójának? Egy korábbi jogszabályt módo­sít az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter 26/1981- (XI. 14.) ÉVM számú rendelete — tavaly január elsejétől hatályos — mely a kéményseprőipari tevékenység gyakorlásával foglalkozik. En­nek értelmében a használatban levő egyedi és gyűjtőkéményeket, azok csatornáit, kéménytoldóit és szikrafogóit legalább félévenként egyszer, az úgynevezett bekötő­nyílásait és koromszákjait (akná­it) pedig évente egy alkalommal kötelező kitisztítania a szolgálta­tó cég szakemberének. Ha azon­ban a kémények szerkezete, a felhasznált tüzelőanyag minősége, a tüzelési mód, vagy más ok azt szükségessé teszi, az említettek­nél többször is el kell végezni ezeket a munkákat, melyek gya­koriságát a vállalat állapítja meg. A kéménykürtőről pedig még ér­demes megjegyezni, amennyiben a hagyományos módon nem tisz­títható meg a szurokrétegétől, évente egyszer kiégetéssel kell azt eltávolítani. Persze előfordulhat, hogy a ké­ményseprést végző kommunális és szolgáltató vállalat elhárítha­tatlan okból nem tud eleget ten­ni az előírt kötelezettségének, ek­kor azonban vissza kell térítenie az ügyféltől felvett díj arányos részét. Befejezésül hadd figyel­meztessünk arra: a tűz elleni vé­delmet jelentő kéményseprést le­hetőleg a szakemberre bízzák ol­vasóink, ahol viszont hosszabb ideje nem fordult meg ilyen mes­ter, a házhoz hívása ügyében a vállalat — azonnali intézkedésre is hivatott — kecskeméti köz­pontjához célszerű fordulni segít­ségért, semmint elvégezni hozzá nem értően a tisztítást úgy, hogy az súlyos következményekkel is járhat! P. J.-nek, Kecskemétre: A szer­kesztőségünkhöz érkezett levele kifogásolja az október 26-i Sajtó­posta rovatban megjelent egyik üznetet, mely szerint a panaszko­dó olvasónk vegye igénybe a tsz- szövetség közbenjárását a meg­halt férje jogán birtokolt háztáji föld körüli vita orvoslásához, ön úgy véli, helyesebb lett volna, ha ebből a célból a munkaügyi dön­tőbizottságot ajánljuk. Nos, való igaz, e testület foglalkozik a ha­sonló beadványokkal is. Csakhogy akad kivétel — mint például ez az eset —, amikor az elhunyt tag nem tsz-tag házastársa, illetve örököse és a termelőszövetkezet között a megszűnt tagsági vi­szonyból eredő igény (vagyis a háztáji terület használati joga) ér­vényesítéséről van szó, ami úgy­nevezett, külső jogvitának számít, s nem tartozik a döntőbizottság hatáskörébe. Ám az érdekvédelmi feladatot végző tsz-szövetség — ahol jól képzett jogászok is dol­goznak — kellő felvilágosítás ré­vén segíthet az ilyen panasszal hozzá fordulónak, sőt az ügyében közvetlenül eljárhat a közös gaz­daság vezetőinél. R. L.-nének, Jánoshalmára: A társadalombiztosítási törvény ér­telmében jogosult az ideiglenes özvegyi nyugdíjra az a feleség, akinek a férje a haláláig megsze­rezte az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt, vagy aki nyugdíjasként hunyt el. Az ellátás csak a halál­esettől számított egy évig folyósí­tandó. Viszont állandó özvegyi nyugdíj jár a feleségnek, ha a férj halálakor, vagy az azt követő 15 éven belül betölti az ötvenötödik életévét, illetve megrokkan. Ügy tudmk. ön jövőre éri el az emlí­tett korhatárt, akkor kell tehát benyújtania nyugellátási igényét a területileg illetékes társadalom- biztosítási szervhez. Soltész Pálnak, Kerekegyházára: Az autósok körében talán köztu­dott: a más által előidézett ka­rambol következtében keletkező kárt csak akkor téríti meg a biz­tosító, ha a károkozás tényét rendőrségi határozat bizonyítja, vagy a cselekményt elismerte a kárért felelős személy. Az ön ese­tében — közölték velünk a meg­kérdezett szakemberek — sajnos, egyik feltétel sem áll fenn. emiatt nem teljesülhet a kártérítés iránti kérelme. Mód van azonban arra, hogy a történteket bíróság elé vi­gye, ahol a bizonyítékok alapján olyan döntés születhet, mely után megkapja a térítési összeget az Ál­lami Biztosítótól. Szabónének, Tiszakécskére: Idén júliusban lépett hatályba az egész­ségügyi miniszter 7/1983. (VI. 29.) EüM—ÁH számú rendelete. s elő­írja, hogy a szemcseppentő és a szemkenőpálca után, valamint a csomagolóanyagért (flakon, tubus stb.) nem számítható fel az ára, ha a hozzá tartozó gyógyszert té­rítésmentesen rendelte az orvos. Ha ön ennek ellenkezőjét tapasz­talta a patikákban, a részleteket szíveskedjék közölni a megyei gyógyszertári központtal, amely­nek lehetősége van megszüntetni a szabálytalan gyakorlatot. Tóth Évának, Kiskunmajsára: Az elfáradt izmokat felfrissítő, a súlyfelesleget csökkentő és a jó ritmusérzéket fejlesztő diszkós torna, az aerobic megyénkben is egyre népszerűbb. Értesülésünk szerint a helyi tömegsportegyesü­letek a gazdái az ilyen torna-fog­lalkozásoknak. Az esetleges veszé­lyével kapcsolatosan az egészség­ügy szakembereinek véleménvét tolmácsoljuk: a szakszerűtlen test­mozgás járhat izomhúzódással, mértéktartás, illetve óvatosság hí­ján pedig gerinc- és csigolyasérü­léssel. Vidovits Árpádnénak, Kiskőrös­re: Mint arról már többször szól­tunk e rovatunkban, a gyesen töl­tött időből szülésenként maximum egy év vehető figyelembe a fize­tett szabadság megállapításához. Ennek mértéke attól függ, hogy a szabadság rendjét újólag szabá­lyozó — 74/1981. (XII. 29.) MT. számú és 1982-től hatályos — ren­delet előtti, vagy utáni hónapokat veszi-e figyelembe a munkáltató. (Korábban ugyanis 12 nap alap- és kétévenként 1 nap pótszabad­ság járt a dolgozó nőnek is, tavaly óta pedig már évi 15 nap alap- és háromévenként 1 nap pótszabad­ságot kell kapnia.) A közérdekű kérdésről beszéltünk az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal illeté­keseivel, akik elmondották, hogy az ilyen jellegű vitákat elkerül­hetik a cégek, ha gyes utáni sza­badság kiadásakor érvényes jog­szabály szerint járnak el. Még annyit: ahol a kisgyermekes anyá­nak kellemetlensége támad a sza­badságával kapcsolatosan, feltét­lenül kérje a helyi szakszervezeti bizottság segítségét. Szerkeszti: Velkel Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents